Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
XXXVI. évfolyam. 23-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .................... 10 K — f Fél évre......................... 5 K - f Év negyedre.................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. junius 5. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: ív Ó II N DÁVID. A kőmivesek és ácsok sztrájkja. A gyulai kőmivesek és ácsok kedden délelőtt újra beszüntették a munkát és pedig ezúttal nemcsak a főgimnáziumnál, hanem a pénzügyi palotánál, gyermekmenhelynél és minden egyéb épitkezési vállalatnál is. Meg valljuk, hogy erre az újabb sztrájkra nem voltunk, de nem is lehettünk elkészülve. A vállalkozók, — amint azt a legtemperamen- tumosabb munkások sem tagadják, — a maguk részéről szorosan betartották az ősz folyamán a munkásokkal kötött egyezséget, amelynek hatálya kölcsönös megállapodás szerint, ez év végéig volt úgy a munkaadókra, mint a munkásokra kötelező. Úgy értesülünk, hogy a legfrisebb keletű sztrájknak az volna az oka, vagy ürügye, hogy a szakegylet a vállalkozókra nyomást akart és akar gyakorolni arra nézve, hogy utóbbiak már most tegyenek kötelező Ígéretet és nyilatkozatot a jövő esztendei, sőt nemcsak a jövő, hanem egyszerre három esztendei, tehát 1907. év deczember végéig terjedő munkabérekre nézve, és miután erre a munkaadók, egyrészről utalással ama körülményre, hogy ily előleges nyilatkozattétel nem volt az őszi kölcsönös megállapodás feltételei között, másrészről és főleg pedig a munkaadók, akiknek ez idő szerint halvány sejtelmük sincs róla, hogy jövőre milyen vállalataik lesznek, vagy egyátalában lesznek-e vállalataik, amire a sajnos, nagyon mostoha közgazdasági viszonyok, amelyek az építési kedvet és főleg az épittetósi képességet különben is nagyon leszállítják, mondjuk, hogy miután a munkaadók eme feltételt nem fogadták és bizonytalan helyzetükben egyátalán nem is fogadhatták el, a sztrájk az összes gyulai kőmives- és ácsmunkásokra nézve kiterjesztetett. Czélzatosan írjuk, hogy „kiterjesztetett.“ És pedig azért, mert a gyulai kőmivesek és ácsok túlnyomó része, egyátalában nem is csinál többé titkot belőle, hanem őszintén hangoztatja, hogy a mostani sztrájkba nem a közös bajtársi érzület hanem a félelem- érzet, az úgynevezett terrorizmus sodorja be. Rendkívüli nagy ugyanis közöttük olyan rész, amely részint munkahiány, részint és főleg a meg-megujuló sztrájkok folytán alig dolgozott pár hétig, sokaknak pedig egyátalán nem volt keresetük és ezek családjaikkal együtt már ma is a legnagyobb nyomorban sínylődnek. Ezenkívül van egy rendkívül fontos körülmény, amely egyrészről magyarázata az eddig meg-megujult sztrájkoknak, másrészről pedig lehetetlenné, vagy legalább is valószínűtlenné teszi, hogy a munkások, különösen pedig az óriási számú gyulai kőmivesek és ácsok között a szolidáritás érzülete állandóan, vagy csak sokáig is fentartható legyen; azon körülmény tudniillik, hogy a munkások nemcsak a munkaadókkal, helyesebben Írva, nem is a munkaadókkal, hanem első sorban önmagukkal, vagyis egymás között vannak a legnagyobb fokú érdekellentétben. És ez az érdekellentét oly nagy, hogy azt bármily mesterségesen fejlesztett érzületazonosság sem képes ellensúlyozni. Lehetetlen lesz ugyanis sokáig azt az állapotot fentartani, hogy a jó munkások, akiknek a munkaadók helyesen gondolkodó, tisztességesebb része szívesen fizet magasabb munkabéreket és akiknek foglalkoztatása s állandóbb kereset nyújtása kedvéért gyakran a legnagyobb rizikó mellett bocsátkozik építési vállalatokba, a selejtesebbeknek vagy nem ritkán munkakerülőknek áldozatul essék. A mai állapot azt eredményezte, hogy a jó munkásból — és becsületére legyen mondva, jó munkásból áll a gyulai kőmivesek és ácsok zöme — fokonkint kihal a törekvés, az am-! biczió, mert majdnem azon fizetési osztályba kerül, mint aminőben a selejtes, vagy munkakerülő ember; ez utóbbiak ugyanis folyton arra ügyelnek és vigyáznak, hogy munkaképesebb, vagy munkaszeretőbb társaik a világért többet és jobban ne dolgozzanak, mint ők, mert akkor rögtön nekik esnek, szidalmakkal illetik és árulóknak nyilvánítják őket. Ismételjük, — amit máskor is büszkén hangoztattunk, — hogy a gyulai kőmivesek és ácsok túlnyomó része, százados tradicziójá- nál fogva, mely alatt több nemzedéken át apáról fira szállott az építés mestersége, nem csak jó, hanem az egész alíöldön páratlanul álló, kitűnő építő munkás is; Gyula városának közérdeke, első sorban természetesen az ő jól felfogott érdekük, hogy ebbeli hírnevük csorbítatlanul fenmaradjon; már pedig a Gyulán alig egy esztendő alatt meg-meg- ujuió sztrájkok és azok fenn ecsetelt indító okai s nyilvánulásai szörnyen megcsorbitották legjobb kőmives- és ácsmunkásaink munkakedvét, munkaképességét és ennek folytán renomméjukat is. A gyulai kőmivesek és ácsok tudják és méltán büszkék is lehettek rá, hogy messze vidékek építtetői, nem gyulai vállalkozókkal szemben is, gyakran kikötötték, sőt a vállalat egyik feltételéül állapították meg, hogy első sorban lehetőleg gyulai kőmivesek és ácsok alkalmaztassanak náluk, mert a vállalkozó megbízhatósága mellett, ebben a körülményben kerestek és tényleg meg is találták a biztosítékot arra, hogy a vállalati tárgy csinosan, szolidan és pontoTÁROZA Irányi Dániel emlékezete. (Szoborleleplezési ünnepély.) Békés városa feledhetlen emlékű képviselőjének szobrát május 29-ikén, ragyogó, napsugaras időben leplezték le a fővárosban. Óriási néptömeg, miniszterek, törvényhozók állták körül a szobrot, födetlen fővel köszöntve annak a férfiúnak emlékét, aki egész életében belső erkölcsi tisztaságának és politikai érinthetlenségének megőrzésére törekedett. Ott volt az ünnepélyen Szathmári Gábor első jegyző s Kecskeméty Ferencz országos képviselő vezetése mellett Békés város küldöttsége is, s az ünnep szónoka Neményi Ambrus — akinek klasszikus szépségű beszédét egész..terjedelmében közöljük, — gyönyörű szavakban aposztrofálta Békés városát, amidőn első sorban Irányi Dániel hűséges választó- kerületét köszöntette. »Tudja meg Békés városa — igy mondá — hogy emlékezetünkben mindig elválaszthatlan lesz Irányi Dánielnek neve és erénye Békés város népének nevétől, hűségének hírétől és hazafias erényétől.« Békés városának megérdemelt szép méltatásához a közönség lelkes éljenekkel járult hozzá. A hazafias szép ünnepről a .»Pesti Napló« nyomán a következő tudósítást adjuk : Délelőtt tizenegy órakor kezdődött az ünnepség. A Gyár-utcza jobboldali sétányát, melynek közepén a szobrot elhelyezték s a mely előtt magas póznákra tűzött lobogók hirdették az ünnepséget, már tiz óra után egészen körülfogta a közönség. A sétányt, ahova csak meghívóval lehetett bejutni, diszruhás rendőrök állották körül, a szobornál pedig festői díszruhába öltözött székesfővárosi huszárok állottak sorfalat. A bronzból öntött mellszobor, amelyről még az ünnepség megkezdése előtt levették a leplet, magas talapzaton van elhelyezve; alatta magyar leányt ábrázoló, kőből vésett nőalak áll, mely lobogót tart kezében s fejét bánatosan hajtja le. A nagy férfiút gyászoló függetlenségi pártot ábrázolja ez a nőalak. A szobormű Kallós Ede — a gyulai Erkel szobor készítőjének— a szó szoros értelmében remek alkotása. Tizenegy órakor már együtt volt a szobor előtt a meghívott vendégek serege. A politikai világ tagjai pártkülönbség nélkül gyűltek össze, a közélet számos kiválóságaival egyetemben. Képviselve volt a kormány is gróf Tisza István miniszterelnök és Berze- viczy Albert közoktatásügyi miniszter által. Ott voltak még a többi közt Perczel Dezső a képviselőház elnöke, Márkus József főpolgármester, Chorin Ferencz főrendiházi tag, Matuska Alajos alpolgármester számos fővárosi bizottsági taggal. Nagy számmal jelentek meg a függetlenségi párti képviselők s ott voltak a hazafias asztaltársaságok és Békés városa kiküldöttei is. Az ünnepi beszédet a szoborral szemben felállított emelvényről Neményi Ambrus országgyűlési képviselő mondotta a szoborbizottság megbízásából. A gyönyörű beszéd, mely nagy hatást tett a hallgatóságra, itt következik : Mélyen tisztelt gyülekezet! Midőn a szobor- bizottság nevében Irányi Dániel emlékszobrát Budapest hatóságának és népének ime átadjuk, hadd mondjam el pár szóval ennek a szobornak keletkezését. Mikor Irányi Dániel körünkből elköltözött, valamennyi politikai párthoz tartozó barátai és Sirolin Asoektóiivmint hathatós te0™0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 20—35 Ija.p'a.n.ls: mai száma 12 oldal.
