Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-15 / 20. szám
XXXVI. évfolyam. 20-ik szám. Gyula, 1904. május 15. Előfizetési árak: Egész évre .................... 10 K — f Fél évre......................... 5 K — f Év negyedre.................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: r r •• r Felelős szerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP. KÓHN DÁVID. Megyegyülés előtt. i. A május hó 25-én tartandó vármegyeij közgyűlés szokatlanul gazdag tárgysorozattal fog birni, nemcsak az ügyek eddig el nem ért nagy számánál, de azok közül többnek jelentőségénél fogva is. A vármegye hivatalos lapjában a tárgy- sorozattal egyidejűleg közzétett alispáni jelentés gazdag tartalmával és mély tanulmányra valló fejtegetéseivel, tűnik ki. A terjedelmes jelentést főbb pontjainak kivonatolásával a következőkben ismertetjük. A közegészségügy állapota február—már- czius hónapokban kedvezőbb volt mint a múlt év hasonló szakában, mert a hevenyfertöző betegségek száma 135-tel kevesebb volt. E bajokban megbetegedettt összesen 719 egyén, meghalt 112 (15°/0). Leggyakrabban a kanyaró, vörheny és diphtheria fordultak elő. A vármegyei közkórházban az év első ne gyedében 981 beteg 56.877 ápolási napon ápoltatott, az évnegyed végén visszamaradt 590 beteg. A közbiztonság állapotára vonatkozó adatok közlése során kiemeli a jelentés, hogy a vagyonbiztonságot a kóbor czigányok garázdálkodása nagy mértékben veszélyezteti; erre való tekintettel indítványozza, hogy a közgyűlés feliratot intézzen az országgyűléshez a czigányügynek törvényhozásilag leendő sürgős rendezése iránt. Terjedelmesen foglalkozik a jelentés a szoczialisztikus mozgalmakkal, melyek újabban ipari téren hódítanak. Ezek hatása alatt egymást érik a sztrájkok, melyek nem any- nyira a munkások elégületlenségének, mint inkább a pártszervezetek izgatásainak folyományai. A különböző országos szakegyletek nem szakdolgokkal, de tisztán szocziálpoliti- kai izgatással foglalkoznak és azok szervezetének, működésének kiterjedt volta több közgazdasági veszélyt rejt magában, mint a mennyire a munkások javát előmozdítani képes. A bérharczok ily mesterséges szitását és rendezését úgy a munkásokra, mint a közönségre károsnak tartván, az alispán a belügyi és kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztésekben országos jellegű orvoslóintézkedések elrendelését kérte. A sztrájkokkal való visszaélések meggátlására szükségesnek jelzi a jelentés egyrészről a munkások helyzetének javítására komoly szocziál- politika inaugurálását, nevezetesen újabb munkásvédő törvények létesítését, munkás- kamarák szervezését, az egyéni szabadság szigorú megvédelmezését és munkásjóléti intézmények létesítését; másrészt azonban el- kerülhetlen a tömeges sztrájkokkal szemben a munkások módjára a munkaadók szervezkedése, hogy ellenálló képességük meglegyen ép úgy, mint a munkásoknak ; szükséges az ipari munkaközvetítés intézményének jobb alapokra fektetése, a békéltetési rendszer újra szervezése a feltétlenül kötelezőleg döntő választott bíróság mintájára ; a védekezés megállapítása a legújabb munkástaktika : az u. n. lassan dolgozás ellen és megfelelő védelem biztosítása azok számára, a kik szaktársaik sztrájkja daczára tovább akarnak dolgozni. — Megemlékezik a jelentés a vasúti sztrájkról is, melynél a vármegyénkben állomásozó vasutasok kezdeményező szerepet nem játszottak. A vasúti forgalom helyreállítása érdekében tett erélyes és bölcs intézkedéseket a vármegye közönsége örömmel és bizalommal fogadta. A mezőgazdasági viszonyok a száraz tavasz következtében aggodalomra adtak okot, de az újabban beállott esőzésektől a vetések megjavulása remélhető. A heremag termelés előmozdítása czéljából az aranka irtás gondos foganatosítása rendeltetett el. A mezei munkások helyzete nem kielégítő, a tél és tavasz folyamán alig jutottak valami keresethez. Mint hogy főleg Gádoroson vált érezhetővé a keresethiány, az alispán az orosházi járásban 15,000 korona erejéig rendkívüli útépítési földmunka foganatosítását rendelte el. A munkás nép megélhetési viszonyai állandóan rosszabbodtak, ennek bizonyítéka a kivándorlás növekedése is. Gondoskodni kell tehát a munkásnép számára uj keresetforrások nyitásáról, a mi gyárak létesítése és a háziipar fejlesztése által lehetséges. Indítványozza azért az alispán, hogy feliratilag kérjék a kereskedelemügyi minis- tért, mikép gyártelepek létesítésére hasson közre, a földmivelésügyi minisztert pedig, hogy a háziipar fejlesztését, piaczok biztosításával, munkaeszközök újításával és az iparágak oktatásával támogassa. A közlekedésügyről szóló része a jelentésnek a folyamatban lévő építkezésekről és a vámos utak jövedelmezőségéről számol be ; majd ismerteti a beruházási törvényjavaslatnak vármegyénket érdeklő részét, mely szerint 149 km. hosszú útnak kiépítése van tervbe véve, a miből 1900. évre 50 km. esik. Ebből 118 km. hosszú útnak építési költsége fedeztetnék a beruházási törvény keretében és pedig akként, hogy az állam beváltja a vármegyének 1.804,000 korona értékű vasúti törzsrészvényét, ezen kívül 486,000 koronát ad segélyül, a mi összesen 2.290,000 koronát tesz ki. Hangsúlyozza a jelentés e TÁRÓI A, Biharfüred. Ismerteti: dr. Lindenberger János. Aki futó pillantást vet Biharország térké pére, talán nem is gondolja, hogy e megye délkeleti vidéke mennyi és mily nagy természeti szépséget foglal magában ; míg a figyelmes szemlélő legalább sejteni fogja azokat. Aki meg — ha egyszer is — megfordult Biharfüreden, tisztában van azzal, hogy a sejtelemnek nagy igaza van. De valójában mit akarok én Biharfüreddel, kérdezhetné egész jogosan a szives olvasó. Megmondom röviden: szándékom e sorokkal azok figyelmét felhívni Biharfüredre, kik a természet remekei iránt fogékony lélekkel birnak s a természet ölén fárasztó munka után üdülni akarnak. E szavakra önként jön a második kérdés : arra való hely-e Biharfüred ? Mielőtt e kérdésre felelnék, szabad legyen kijelentenem, hogy Biharfüred iránt elfogult nem vagyok azért sem, mert a természet több számbavehető szépségét szerencsés voltam már látni. Mégis jó lélekkel állíthatom ugyanazt, amit Czárán Gyula, a bihari hegyek lelkes kutatója ir, hogy Bihar aránylag nagyon gazdagon van megáldva mindennemű természeti nevezetességekkel. Az 1903. év nyarán hosszabb időt töltöttem fenn Biharfüreden, a kirándulások, melyeket Czárán Gyula gondos és okos vezetése alatt tettünk, oly bámulatos dolgokkal ismertettek meg, milyenekre távolról sem gondoltán: volna. Különösen három kirándulás volt nagyon érdekes. Első kirándulás az u. n. Nagyhavas-körut, mely Czárán Gyulának a biharfüredi kalauzban közölt adatai szerint 43640 lépés, i4oo m. emelkedéssel. Nem említve a kisebb dolgokat, meglepett a Bocsásza nagy czirkusza, egy mérhetetlen szakadék, melynek éjszakra tekintő oldalán a júliusi meleg napokon havat szedhetünk. A kilátás, melyet a Bocsásza-csucsáról (1792. m. magasból) élveztünk a Drágán zugó völgyére, melyben rohanva futott anyjához a Körözshöz a Drágán-patak, nagyon szép volt. Kirándulásunknak javarésze azonban most következett. Mivel a Bocsászán elértük utunk legmagasabb pontját, merész kőgörgetegeken ereszkedtünk lefelé, hogy az ördög malmát útba ejtve, a Drágán völgyébe jussunk. Felhők fogták be részben a tájat és permetezett az eső; de midőn meg- meg szakadt a felhő s bepillanthattunk az ördögmalom mélységes szakadékéba s egymásután élveztük a legszebb vízeséseket, melyek vizbősé- gét és alakjukat tekintve, valóban páratlanok, elfeledtünk mi permetező esőt, fáradtságot s vigan ázva haladtunk a Muncsei havasi legelő alján, a sasok szérűjén át, vissza Biharfüredre. A másik kirándulás a Bulz-körut volt, melyet Czárán Gyula 60.660 lépésre becsül 2100-2200 m. emelkedéssel. Valamennyi vándorlásunk közt ez volt a legfárasztóbb s mint Czárán Írja, bátran lehetne Bujósdi-körutnak is nevezni, minthogy festői képei s érdekessége főleg azon szakadatlan bujósdi játékból fejlődik ki, melyet itt a nézővel egy fantasztikus sziklacsoport s két nagy vízesés űznek, melyek minduntalan eltűnve, más-más alakban és folyton uj természeti képeket tárva fel, bukkannak elő. A Hidra, Bulzvár, Eduárd és Kunigunda, Szarvaskő, Oroszlánkő, Sirolittq A legkiválóbb tanárok és orvo soktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint Idült bronchitis, szaniárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt; eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszülheti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 17—35 XjapvLnls mai száma, 12 oldal.
