Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

2

1904. május 15.

BÉKÉS

törvényjavaslatnak vármegyénket érdeklő nagy előnyeit, de jelzi, hogy a vármegye terhéül fenmaradó 81 km. útvonal egyelőre nem lesz kiépíthető, miután a vármegye közúti alapját több hid építése fogja a közeljövőben terhelni. Megemlékezik a jelentés a vármegyének az interurbán távbeszélő hálózatba való közeli bekapcsolásáról, a gyula— barakonyi vasút ügyének állásáról, a békés — vésztői vasútvonal megnyitásáról.

A jelentés vegyes részében felemlíti a jelentés azt a lelkesedést, a melylyel a közönség királyunknek Kákóczyhamvainak haza hozatalát elrendelő elhatározását fogadta és azt a részvétet, melylyel Jókai Mór halálát kisérte, a kinek temetésén a vármegyét küldöttség képviselte. Megemlékezik Nagy Károly volt vármegyei főjegyző és árvaszéki elnök elhunytéról és végül az általános köz- igazgatás mozzanatairól és a sorozás eredményéről számol be, mindezekkel kimerítő hü kópét adván nem csak a szorosan vett közigazgatási tevékenységnek, de általában vármegyénk közéletének is.

Tárgysorozat

a vármegyei (örvényhatósági bizottság 1904. évi május hó 24-én tartandó rendes közgyűlésére.

1 Alispáni jelentés a vármegye közügyéiről és a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2 Számonkérőszék jegyzőkönyve, a tisztikar tevékenységéről.

3 A vármegyei árvaszék jelentése a vármegyei árvaügyek állapotáról.

4 M. kir. belügyminister ur rendelete a katona- beszállásolási pótadó szabályrendelete tárgyában.

5 M. kir. belügyminister ur rendelete a módosított építkezési szabályrendelet tárgyában.

6 M. kir. belügyminister ur rendelete a vármegyei tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítása tárgyában.

7 M. kir. belügyminister ur rendelete a napidijakról és átköltözködési illetményekről alkotott vármegyei szabályrendelet ügyében.

8 M. kir. földmivelésügyi minister ur rendelete munkásházak létesítésének előmozdítása czéljából újabb 12,000 korona államsegély engedélyezése tárgyában.

9 M. kir. kereskedelmi minister ur rendelete a békési állami kosárfonó iskola fentartásához 400 korona hozzájárulás folytatólagos megadása iránt.

10 A m. kir. belügyminister ur leirata, mely- lyel dr. Berkes Sándor kórházi igazgatónak a vármegye alorvosi állásában továbbra való meghagyása iránt hozzá intézett kérelmét tárgyalás végett leküldi,

11 Vas vármegye átirata a II-dik Rákóczy ;

Ferencz hamvainak hazaszállítása tárgyában kibocsáj- t tott legfelsőbb királyi kézirat alkalmából Ő Felségéhez hódoló felirat intézésé iránt. i

12 Udvarhely vármegye hasontárgyu átirata, melyben egyszersmind a kormányt ezért a parla- ( menti béke helyreállása alkalmából, valamint a vármegyei tisztviselők és községi jegyzők javadalmazásá- (

nak rendezéséért üdvözölni kéri. 1

13 Hevesvármegye körirata az 1902. évi III. törvényczikk módosítása iránt.

14 Abauj-Torna vármegye körirata a közös s képviseleti hatóságoknak a magyar hatóságokkal való t érintkezésben a német nyelv használata ellen.

15 Arad sz. kir. város körirata a népiskolai j

tanrendszer megváltoztatása ügyében. 1

16 Sopron sz. kir. város közönségének átirata

a szőlőtermő vidékek érdekeinek a kereskedelmi szer- < ződésekben leendő hathatós megvédése czéljából a i m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. 1

17 Esztergom vármegye átirata a bortermelők- I nek a borital adó és fogyasztási adópótlékok alól való felmentése tárgyában a képviselőházhoz intézett \ feliratának támogatása iránt.

18 A magyarországi bortermelők és borkeres- i kedök országos szövetségének megkeresése az olasz i borvám tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett fel- j iratának támogatása iránt.

19 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényha- (

tósági bizottságának átirata a lótenyésztés állandó , irányítása és fejlesztése tárgyában. ]

20 Esztergom vármegye átirata a csavargásnak

rendőri megfékezése czéljából a képviselőházhoz inté- ^ zett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt, (

21 Háromszék vármegye átirata a törvényha- ■ tóságoknál levő állások betöltésénél az igazolványos altiszteknek adott elsőbbség tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt.

22 A vármegyei házi pénztár 1903. évi záró- számadása.

23 Az 1903. évi közúti zárószámadás.

24 Török Emil és társa, mint az Orosháza— 1 csongrád—szentesi helyiérdekű vasút engedményeseinek kérelme, segély megszavazása iránt.

25 Az alföldi első gazdasági vasút kérelme a »Géza megállódtól Tótkomlósig tervezett vasút ' segélyezése iránt.

26 A vármegyei közigazgatási bizottság határozata a vármegyei közkórház 1905. évi költségvetése tárgyában.

27 A vármegyei közkórházi bizottság határozata a múlt évi felesleg felhasználása s az elmebetegosztályon alkalmazott segédorvosok osztálypótléka i tárgyában.

28 A vármegyei közkórházi bizottság határozata

a vármegyei közkórházban foganatosított selejtezés tárgyában.

29 A honvéd főreáliskolai és akadémiai vármegyei alapítványi helyre beérkezett pályázatok.

30 A vármegyei nyugdijválasztmány javaslata özv. Nagy Károlyné özvegyi nyugdija tárgyában.

31 A vármegyei nyugdijválasztmány javaslata özv. dr. Kovács Istvánná nyugdíj felemelés iránti kérelmére.

32 Borellenőrző bizottságok újraalakítása.

33 A közkórházi és vármegyei építkezési bizottságban megüresedett egy-egy tagsági helynek választás utján való betöltése.

34 Békésvármegyei Gazdasági Egyesület előterjesztése az aranka irtásról alkotandó szabályrendelet tárgyában.

35 A vármegye főispánjának átirata a Békéscsabán látesitendö selyemgyár ügyének támogatása iránt.

36 A vármegye főispánja Tariczky Endre tiszafüredi régészeti egylet elnökének adomány iránti kérvényét megküldi.

37 Alispáni jelentés a békéscsaba—gerendási útépítés ügyében.

38 A vármegye alispánjának előterjesztése a munkanélküli gádorosi és nagyszénási munkásoknak munkával való ellátása és a szükséges fedezet megállapítása tárgyában.

39 A vármegye alispánjának bejelentése az

endrődi »Vida«-féle szegényház építkezéseinek felülvizsgálata, számadásának jóváhagyása s a még felmerült költségek utólagos engedélyezése tárgyában.

40 A vármegye alispánjának előterjesztése a gyulavárii körgát folytatólagos kiépítése tárgyában.

41 A vármegye alispánjának határozata a békéscsaba—békési állami ut mentén levő vármegyei területek fenmaradt részének a szomszéd birtokosok részére történt átengedése tárgyában.

42 A vármegye alispánjának bejelentése az

ujonan alakított lóavatási bizottságok elnökeinek megválasztása iránt.

43 A vármegye alispánjának jelentése az állam építészeti hivatalban szükséges napidijas alkalmazása tárgyában.

44 A vármegye alispánjának jelentése a mező- berény—vésztői törvényhatósági útnak, az alföldi gazdasági vasút által leendő igénybevétele ügyében.

45 A vármegyei alispán jelentése a községi

közdülő-utak 1903. évi állapotáról.

46 A vármegye alispánjának előterjesztése az

1902. évi közúti költségvetésbe felvett, de fel nem használt hitelek engedélyezése iránt.

47 A vármegye alispánjának előterjesztése a

gyomai és mezőberényi vámosutakon engedélyezett vámszedési jog meghosszabbítása iránt.

48 A vármegye alispánjának előterjesztése a

mind a Mataringa bérez ugyanazon sziklacsoportjának a nézőpontok szerint változó különféle alakulásai. Hasonlóképpen a három király esés kölönböző kombinácziókb m tárja részeit a néző olé s a Scmiedl-esés, a Behemód-fürdeje és a felső zuhatag semmi egyebek, mint a szakadékban aláömlő Ősei patak nagy vízesésének egyes szakaszai.

Annak, amit Biharfüreden láttunk, koronája a csodavár (ponori Csetátye) és a Galbina volt. Nem terjeszkedhetem ki e remek kirándulás minden részletére, mivel négy napig tartott s érdekes epizódokban nagyon gazdag volt.

A csodavár egyes részleteinek bámulatos arányaival lepett meg. Főportáléja 50—60 méter magas kapuzajt, a belső várudvar falai 150—200 méter magas sziklák s a nagy alagút olyan bolt- hajtással bir, melyhez képest a legmerészebb boltív is elenyésző csekélység. A csodavár egyes részleteinek egymáshoz való viszonyát szemléltetően leírni nagyon bajos, hogy ne mondjam, lehetetlen dolog. Látni kell azt, hogy az emb=>r kellő fogalmat szerezhessen magának s érezze azon behatásokat, melyeket e nagyszerű természeti tünemények gyakorolnak az emberre. Midőn a nagy alagút nyílásán át kőomladékba csinált Serpentin utón lejutottunk a barlang aljára s ott kősziklába erősített fenyőfákon haladtunk

előre addig, mig elértük a nagy ablakot, melyen a pazarul beömlő napsugár megvilágitotta a föld alatt a vízesést alkotó patak kristály vizét, valóban nem tudtam a bámulattól hová lenni.

A bihari hegyvidék legérdekesebb részlete a Galbina-forrás vidéke. E folyócskának folyása nagyon érdekes és szeszélyes, majd a föld szi* nén halad, majd a sziklaüregbe tűnik el a föld alatt vízeséseket alkotva, majd közvetlen a sziklafalból tör elő izbukot képezve. Vízesései pedig, melyek közül csak a tomboló és eminen- cziás eséseket említem fel, valóban páratlanok. No, de vízesésekért nem kell a Galbinába jönni. E hegyvidék legfőbb nevezetességeit barlangjai alkotják. A cseppkő barlangok közül sajátságos képződményeivel a Paczifik-barlang tűnik ki. Kapuzata szabályos boltozattal bir, körülbelől 450 lépés hosszú s mellékágak híján egyetlen kanyargó folyosóból áll. Előcsarnokába lépve azonnal szembe ötlenek a menyezeten ferdén (!) képződött hatalmas köcsapok, majd a kerek terem kezdetén egy rendkívül gazdagon képződött óriási oszlop; beljebb haladva elérjük a vadasboltot, melynek képződményei felakgatott szárnyasokra emlékeztetnek, a Betlehemet stb.

A jégbarlangok közül a jégkrinolin és eszkimó-jégbarlang említendő. Előbbi merész lejárójával s finom jégfiguráival, utóbbi azon páratlan sajátságával, hogy nyilt fedele van, vonja magára a figyelmet.

Az eszkimó-jégbarlang bejárója meglehetősen szűk és meredek jéglejtőböl áll, melynek aljára érve, bámulatos dolog tárul szemeink elé: óriási jégcsarnok, melyet felülről teljes napfény világit meg egy nagy ablakon át. A barlang legérdekesebb képződményei az eszkimó-pár, melyből a nő közelebb esvén a napfényhez, nyáron át elolvad, hogy télen újra keletkezzék; továbbá a jégkút.

A jégkút 10—14 m. mély négyszögletes kút- üreg, a fenékig kristálytiszta jégből, melyet — midőn égő magnesium szalagokkal világitottunk meg, igazán remek látvány volt.

Ne gondolja azonban senki, hogy Bihar- fürednek csak távolabbi környéke érdekes! — Ellenkezőleg; közvetlen tájéka is érdemes látnivalókkal szolgál.

A fürdőtelep körül egész csoport kisebb- nagyobb körút van, melyeknek legkisebbike, az Itthon-körút Czárán Gyula kalauza szerint 35 perezbe kerül s tulajdonkép séta Biharfüred moh-pázsitos fenyőligeteiben. Valamivel nagyobb a Kusztura körút, a Kusztura csúcsról gyönyörű kilátással a belényesi völgy felé s a Fericse hegycsúcsra. Egyébként Budurászától kezdve a Biharfüredre vivő út is nagyon szép