Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

2 1904. május 15. BÉKÉS törvényjavaslatnak vármegyénket érdeklő nagy előnyeit, de jelzi, hogy a vármegye terhéül fenmaradó 81 km. útvonal egyelőre nem lesz kiépíthető, miután a vármegye köz­úti alapját több hid építése fogja a közel­jövőben terhelni. Megemlékezik a jelentés a vármegyének az interurbán távbeszélő háló­zatba való közeli bekapcsolásáról, a gyula— barakonyi vasút ügyének állásáról, a békés — vésztői vasútvonal megnyitásáról. A jelentés vegyes részében felemlíti a jelentés azt a lelkesedést, a melylyel a kö­zönség királyunknek Kákóczyhamvainak haza hozatalát elrendelő elhatározását fogadta és azt a részvétet, melylyel Jókai Mór ha­lálát kisérte, a kinek temetésén a vármegyét küldöttség képviselte. Megemlékezik Nagy Károly volt vármegyei főjegyző és árvaszéki elnök elhunytéról és végül az általános köz- igazgatás mozzanatairól és a sorozás ered­ményéről számol be, mindezekkel kimerítő hü kópét adván nem csak a szorosan vett közigazgatási tevékenységnek, de általában vármegyénk közéletének is. Tárgysorozat a vármegyei (örvényhatósági bizottság 1904. évi május hó 24-én tartandó rendes közgyűlésére. 1 Alispáni jelentés a vármegye közügyéiről és a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézke­désekről. 2 Számonkérőszék jegyzőkönyve, a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei árvaszék jelentése a vármegyei árvaügyek állapotáról. 4 M. kir. belügyminister ur rendelete a katona- beszállásolási pótadó szabályrendelete tárgyában. 5 M. kir. belügyminister ur rendelete a módo­sított építkezési szabályrendelet tárgyában. 6 M. kir. belügyminister ur rendelete a vár­megyei tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítása tár­gyában. 7 M. kir. belügyminister ur rendelete a napi­dijakról és átköltözködési illetményekről alkotott vármegyei szabályrendelet ügyében. 8 M. kir. földmivelésügyi minister ur rendelete munkásházak létesítésének előmozdítása czéljából újabb 12,000 korona államsegély engedélyezése tár­gyában. 9 M. kir. kereskedelmi minister ur rendelete a békési állami kosárfonó iskola fentartásához 400 ko­rona hozzájárulás folytatólagos megadása iránt. 10 A m. kir. belügyminister ur leirata, mely- lyel dr. Berkes Sándor kórházi igazgatónak a vár­megye alorvosi állásában továbbra való meghagyása iránt hozzá intézett kérelmét tárgyalás végett leküldi, 11 Vas vármegye átirata a II-dik Rákóczy ; Ferencz hamvainak hazaszállítása tárgyában kibocsáj- t tott legfelsőbb királyi kézirat alkalmából Ő Felsé­géhez hódoló felirat intézésé iránt. i 12 Udvarhely vármegye hasontárgyu átirata, melyben egyszersmind a kormányt ezért a parla- ( menti béke helyreállása alkalmából, valamint a vár­megyei tisztviselők és községi jegyzők javadalmazásá- ( nak rendezéséért üdvözölni kéri. 1 13 Hevesvármegye körirata az 1902. évi III. törvényczikk módosítása iránt. 14 Abauj-Torna vármegye körirata a közös s képviseleti hatóságoknak a magyar hatóságokkal való t érintkezésben a német nyelv használata ellen. 15 Arad sz. kir. város körirata a népiskolai j tanrendszer megváltoztatása ügyében. 1 16 Sopron sz. kir. város közönségének átirata a szőlőtermő vidékek érdekeinek a kereskedelmi szer- < ződésekben leendő hathatós megvédése czéljából a i m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. 1 17 Esztergom vármegye átirata a bortermelők- I nek a borital adó és fogyasztási adópótlékok alól való felmentése tárgyában a képviselőházhoz intézett \ feliratának támogatása iránt. 18 A magyarországi bortermelők és borkeres- i kedök országos szövetségének megkeresése az olasz i borvám tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett fel- j iratának támogatása iránt. 19 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényha- ( tósági bizottságának átirata a lótenyésztés állandó , irányítása és fejlesztése tárgyában. ] 20 Esztergom vármegye átirata a csavargásnak rendőri megfékezése czéljából a képviselőházhoz inté- ^ zett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt, ( 21 Háromszék vármegye átirata a törvényha- ■ tóságoknál levő állások betöltésénél az igazolványos altiszteknek adott elsőbbség tárgyában a képviselő­házhoz intézett feliratának támogatása iránt. 22 A vármegyei házi pénztár 1903. évi záró- számadása. 23 Az 1903. évi közúti zárószámadás. 24 Török Emil és társa, mint az Orosháza— 1 csongrád—szentesi helyiérdekű vasút engedménye­seinek kérelme, segély megszavazása iránt. 25 Az alföldi első gazdasági vasút kérelme a »Géza megállódtól Tótkomlósig tervezett vasút ' segélyezése iránt. 26 A vármegyei közigazgatási bizottság hatá­rozata a vármegyei közkórház 1905. évi költségvetése tárgyában. 27 A vármegyei közkórházi bizottság határozata a múlt évi felesleg felhasználása s az elmebeteg­osztályon alkalmazott segédorvosok osztálypótléka i tárgyában. 28 A vármegyei közkórházi bizottság határozata a vármegyei közkórházban foganatosított selejtezés tárgyában. 29 A honvéd főreáliskolai és akadémiai vár­megyei alapítványi helyre beérkezett pályázatok. 30 A vármegyei nyugdijválasztmány javaslata özv. Nagy Károlyné özvegyi nyugdija tárgyában. 31 A vármegyei nyugdijválasztmány javaslata özv. dr. Kovács Istvánná nyugdíj felemelés iránti kérelmére. 32 Borellenőrző bizottságok újraalakítása. 33 A közkórházi és vármegyei építkezési bizott­ságban megüresedett egy-egy tagsági helynek választás utján való betöltése. 34 Békésvármegyei Gazdasági Egyesület előter­jesztése az aranka irtásról alkotandó szabályrendelet tárgyában. 35 A vármegye főispánjának átirata a Békés­csabán látesitendö selyemgyár ügyének támogatása iránt. 36 A vármegye főispánja Tariczky Endre tisza­füredi régészeti egylet elnökének adomány iránti kérvényét megküldi. 37 Alispáni jelentés a békéscsaba—gerendási útépítés ügyében. 38 A vármegye alispánjának előterjesztése a munkanélküli gádorosi és nagyszénási munkásoknak munkával való ellátása és a szükséges fedezet meg­állapítása tárgyában. 39 A vármegye alispánjának bejelentése az endrődi »Vida«-féle szegényház építkezéseinek felül­vizsgálata, számadásának jóváhagyása s a még fel­merült költségek utólagos engedélyezése tárgyában. 40 A vármegye alispánjának előterjesztése a gyulavárii körgát folytatólagos kiépítése tárgyában. 41 A vármegye alispánjának határozata a békés­csaba—békési állami ut mentén levő vármegyei terü­letek fenmaradt részének a szomszéd birtokosok részére történt átengedése tárgyában. 42 A vármegye alispánjának bejelentése az ujonan alakított lóavatási bizottságok elnökeinek megválasztása iránt. 43 A vármegye alispánjának jelentése az állam építészeti hivatalban szükséges napidijas alkalmazása tárgyában. 44 A vármegye alispánjának jelentése a mező- berény—vésztői törvényhatósági útnak, az alföldi gazdasági vasút által leendő igénybevétele ügyében. 45 A vármegyei alispán jelentése a községi közdülő-utak 1903. évi állapotáról. 46 A vármegye alispánjának előterjesztése az 1902. évi közúti költségvetésbe felvett, de fel nem használt hitelek engedélyezése iránt. 47 A vármegye alispánjának előterjesztése a gyomai és mezőberényi vámosutakon engedélyezett vámszedési jog meghosszabbítása iránt. 48 A vármegye alispánjának előterjesztése a mind a Mataringa bérez ugyanazon sziklacso­portjának a nézőpontok szerint változó különféle alakulásai. Hasonlóképpen a három király esés kölönböző kombinácziókb m tárja részeit a néző olé s a Scmiedl-esés, a Behemód-fürdeje és a felső zuhatag semmi egyebek, mint a szakadék­ban aláömlő Ősei patak nagy vízesésének egyes szakaszai. Annak, amit Biharfüreden láttunk, koronája a csodavár (ponori Csetátye) és a Galbina volt. Nem terjeszkedhetem ki e remek kirándulás min­den részletére, mivel négy napig tartott s érde­kes epizódokban nagyon gazdag volt. A csodavár egyes részleteinek bámulatos arányaival lepett meg. Főportáléja 50—60 méter magas kapuzajt, a belső várudvar falai 150—200 méter magas sziklák s a nagy alagút olyan bolt- hajtással bir, melyhez képest a legmerészebb boltív is elenyésző csekélység. A csodavár egyes részleteinek egymáshoz való viszonyát szemlél­tetően leírni nagyon bajos, hogy ne mondjam, lehetetlen dolog. Látni kell azt, hogy az emb=>r kellő fogalmat szerezhessen magának s érezze azon behatásokat, melyeket e nagyszerű termé­szeti tünemények gyakorolnak az emberre. Mi­dőn a nagy alagút nyílásán át kőomladékba csi­nált Serpentin utón lejutottunk a barlang aljára s ott kősziklába erősített fenyőfákon haladtunk előre addig, mig elértük a nagy ablakot, melyen a pazarul beömlő napsugár megvilágitotta a föld alatt a vízesést alkotó patak kristály vizét, való­ban nem tudtam a bámulattól hová lenni. A bihari hegyvidék legérdekesebb részlete a Galbina-forrás vidéke. E folyócskának folyása nagyon érdekes és szeszélyes, majd a föld szi* nén halad, majd a sziklaüregbe tűnik el a föld alatt vízeséseket alkotva, majd közvetlen a sziklafalból tör elő izbukot képezve. Vízesései pedig, melyek közül csak a tomboló és eminen- cziás eséseket említem fel, valóban páratlanok. No, de vízesésekért nem kell a Galbinába jönni. E hegyvidék legfőbb nevezetességeit barlangjai alkotják. A cseppkő barlangok közül sajátságos képződményeivel a Paczifik-barlang tűnik ki. Ka­puzata szabályos boltozattal bir, körülbelől 450 lépés hosszú s mellékágak híján egyetlen ka­nyargó folyosóból áll. Előcsarnokába lépve azonnal szembe ötlenek a menyezeten ferdén (!) képződött hatalmas köcsapok, majd a kerek te­rem kezdetén egy rendkívül gazdagon képződött óriási oszlop; beljebb haladva elérjük a vadas­boltot, melynek képződményei felakgatott szár­nyasokra emlékeztetnek, a Betlehemet stb. A jégbarlangok közül a jégkrinolin és esz­kimó-jégbarlang említendő. Előbbi merész lejá­rójával s finom jégfiguráival, utóbbi azon párat­lan sajátságával, hogy nyilt fedele van, vonja magára a figyelmet. Az eszkimó-jégbarlang bejárója meglehető­sen szűk és meredek jéglejtőböl áll, melynek aljára érve, bámulatos dolog tárul szemeink elé: óriási jégcsarnok, melyet felülről teljes napfény világit meg egy nagy ablakon át. A barlang legérdekesebb képződményei az eszkimó-pár, melyből a nő közelebb esvén a napfényhez, nyáron át elolvad, hogy télen újra keletkezzék; továbbá a jégkút. A jégkút 10—14 m. mély négyszögletes kút- üreg, a fenékig kristálytiszta jégből, melyet — midőn égő magnesium szalagokkal világitottunk meg, igazán remek látvány volt. Ne gondolja azonban senki, hogy Bihar- fürednek csak távolabbi környéke érdekes! — Ellenkezőleg; közvetlen tájéka is érdemes látni­valókkal szolgál. A fürdőtelep körül egész csoport kisebb- nagyobb körút van, melyeknek legkisebbike, az Itthon-körút Czárán Gyula kalauza szerint 35 perezbe kerül s tulajdonkép séta Biharfüred moh-pázsitos fenyőligeteiben. Valamivel na­gyobb a Kusztura körút, a Kusztura csúcsról gyönyörű kilátással a belényesi völgy felé s a Fericse hegycsúcsra. Egyébként Budurászától kezdve a Biharfüredre vivő út is nagyon szép

Next

/
Thumbnails
Contents