Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-20 / 12. szám
2 1904. márczius 20. BÉKÉS A közigazgatási bizottság ülése — Márczius J6. — Szerdán tartotta meg a közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését, a melyen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Csák György pénzügy igazgató, Bezey Szilviusz tanfelügyelő, dr, Liszy Viktor kir. ügyész, Tiszay Géza kir. mérnök, Zlinszky István közgazdasági előadó, Ladies György és dr. Márki János bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után tudomásul vették az alispán szokásos jelentését, a mely a következőleg szól : Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! Az 1904. évi, február haváról szóló rendes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. A személybiztonság — a múlt havi viszonyokhoz képest, — hanyatlást mutat. Mert mig január havában csupán 5 esetben, addig február havában 13 esetben követtetett el személybiztonságot veszélyeztető cselekmény. E cselekmények mindegyike verekedés közben követtetett el, amely körülmény a farsangi tömeges számú összejövete lekkel és nagyobb mérvű szeszfogyasztással áll bi zonynyal okozati kapcsolatban. II. A vagyonbiztonság február havában több Ízben súlyosan megtámadtatott. Csupán az orosházi járásban 15, Gyula városában pedig 8 lopási cselekmény követtetett el. A rendészeti hatóságok szorgos nyomozás után megállapították, hogy a gyulai tanyákon elkövetett eme 8 lopás messze vidékről ide kóborolt czigány csapat ténye, megállapították a tettesek személy- azonosságát is, intézkedtek a megtorló eljárás megindítása iránt. Mindezen hatósági cselekmények azonban — sajnos — pusztán az „utólagos helyreállítás“ jellegével bírván, merően bírói jellegűek, holott a rendészet feladata a praeventio volna. Mezei rendészetünk rendkívül hiányos volta miatt azonban a rendészeti hatóságok nem képesek a külterületeken tágkörü felügyeletet gyakorolni s különösen a kóbor czigányokkal szemben, mig a „czigánykérdés“ országosan és radikálisan meg nem oldatik, nagyobb eredményeket a legnagyobb buzgalommal sem érhetünk el. Egyébként jelentem, hogy a közigazgatási bizottság múlt ülésében hozott határozatához képest, a mezei rendőrség újra szervezése tárgyában meg tettem a kellő intézkedéseket, egyelőre részletes adatokat kivánva be a rendészet ezen ágának szervezetéről, mely adatok alapján lesznek azután a megállapítandó hiányok orvosolhatók. III. Baleset február havában 4 esetben történt. Ezek közül egy halálos kimenetelű volt és egy veszett kutya marása okozta. A megmart személy a Pasteur intézetbe szállitatott gyógykezelés végett. IY. A vármegye területén 7 halálos végű önIgyilkosság követtetett el, mig 3 esetben a cselekmény a kísérlet stádiumában maradt. Y. Tüzrendészeti viszonyaink kielégítők. A 7 tüzeset közül nagyobb volta folytán csupán egy érdemel említést : Gádoroson Kállai Regina vegyes- kereskedésében ismeretlen módon tűz támadt s az üzletben felhalmozott árúk teljesen elégtek. A kár 14000 korona. A 7 tüzeset közül 4 esetben az elégett tárgyak biztosítva voltak. YI. A földmivelés, ipar és kereskedelem terén a viszonyok változatlanok. — A munkásviszonyok javulása még nem észlelhető. SzoczialÍ8ztikus mozgalmak állandóan észlelhetők a vármegyében. Népgyülések tartattak Gyulán. Csabán stb. a múlt hóban is, rendzavarás azonban sehol sem fordult elő, törvényellenes irányzat nem tanúsíttatott. A szoczialÍ8ták központi szervezete újabban az ács- és kőmüvessegédek körében igyekszik tért hódítani. Egy kiküldöttjük fordult meg legújabban Csabán s Szarvason, mint a budapesti szakszervezet képviselője és az ács- és kőművesek önképző- egyesületének szocziálisztikus szakszervezetté való átalakítására hatott közre. Mihelyt tudomást szereztem e dologról, felterjesztést intéztem a kormányhoz e tekintetben, hogy a budapesti szak- szervezet engedélyezve van-e s bir-e engedélylyel vidéki fiókok szervezésére stb. s a nyerendő útbaigazításokhoz képest teszem meg további intézkedésemet. Megemlítem még, hogy e hóban Kétegyháza községben kisebb mérvű, inkább elégületlenkedós- nek minősíthető zavargás volt. Ez ügyben az elé- gületlenkedők panaszát a főszolgabíró által a helyszínen meghallgattatván, megállapittatott, hogy a múlt év végén Budapesten rendezett szanatórium kiállítás czéljaira szolgáló házi iparczikkek össze- szedÓ8Óvel megbízott egyén állítólag olyan Ígéretet tett volna a készítőknek, hogy a szanatóriumegyesület a beszolgáltatott tárgyakat megveszi és nemcsak kiállítás és elárusitás végett veszi át ; eszerint az képezte az elégedetlenkedők kívánságát, hogy a kiállításon el nem adott iparczikkek ne adassanak vissza, hanem az átvételkor megállapított készpénzt mint vételárat, nekik kifizessék. Az elégületlenkedők miután Ígéretet nyertek, hogy méltányos kívánságuknak elég fog tétetni, — megnyugodtak. Meg kell említenem, hogy a dohánybeváltás szállítása befejezést nyert és hogy a beváltás a múlt évi eredményhez viszonyítva kedvezőtlen, amennyiben a beérkezett dohánylevelek alacsonyabb osztályba Boroztattak. Végül felemlítem, hogy dr. Neumann Jenő gádorosi községi orvosi állásáról lemondott és bogy Szentetornya községben községi orvossá dr. Aczél Sándor székelykevei orvos választatott meg. Dr. Aczél részére kézi gyógyszertár tartására engedélyt adtam. VII. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hónapban is beutazták s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. Kormos Emil tb. szolgabiró békéscsabai anyakönyvvezető tiszteletdijának 400 koronára való felemelése iránt a miniszterhez előterjesztést tett a bizottság, majd több községi pótadó elleni ügyet intézett el, a melyek között dr. Kun Pál közkórházi osztály-főorvosnak mint törvényhatósági hivatalnoknak ezen állásával járó fizetését pótadómentesnek mondotta ki. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségi viszonyok eléggé kielégítők voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva rosszabbak, mert a fertőző betegségek száma a halálozási százalék változatlan volta mellett 71 esettel emelkedett. Leginkább a légzőszervek hurutos és gyuladásos bán- talmai fordultak elő, mig leggyakoribb halálok a tüdővész volt. Előfordult a dyphtheria 59 esetben 14 halálozással, a vörheny 113 esetben 19 halálozással, a kanyaró 25 gyógyulással, a hasi hagy- máz 7 halállal és a bárányhimlő 3 gyógyulással végződött esetben. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 390, hullán 8 esetben, orvostörvényszékit 21 könnyű és 4 súlyos testisértés esetében. Gyógy- szérummal beoltattak 40 dyphtheriás egyént, akik közül meggyógyult 33, meghalt 7. Védőoltást 1 esetben sikerrel végeztek. Csák György pénzügyigazgató jelentette, hogy az adóbefizetés eredménye az egyenes adóknál 37469 kor. 66 fillérrel, a hadmentességi adónál 2475 kor. 26 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. Az adókivetési előmunkálatok februárban legnagyobb részt befejezést nyertek. A pénzügyministernek az 1904. évi adókivetésre vonatkozó rendeletét végrehajtás végett kiadták a községeknek, majd több adóügyben beadott feleb- bezést intéztek el. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentése szerint február hóban 28 tantermet látogatott meg Mezőberényben, Köröstarcsán és Füzesgyarmaton. Tárgyalást folytatott Mezőberényben a gazdasági ismétlő iskola fentartása és egy tanyai iskola létesítése, Köröstarcsán gazdasági ismétlő iskola létesítése, Füzesgyarmaton a Bucsatelepi és tanyai iskolák fejlesztése ügyében. A tanfelügyelőnek iskolai ügyekre vonatkozó előadmányai között visszautasították Békés község határozatát, amely a községi iskola elhelyezése kérdésének ismételt felvetésével az iskola létesítésének ujabbi elhalasztását eredményezi. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadmányai során több cselédügyben beadott felebbezést és kórházi költség megtérítési ügyet intéztek el, majd Szalag József felebbezésének, amelyben Békéscsaba község legtöbb adót fizetői közé a maga és felesége összeszámított adója alapján való felvételét kéri, helyet adtak. Még Haviár Lajos államépitészeti hivatali főnök, Jantsovits Péter árvaszéki elnök és Liszy Viktor kir. ügyész kisebb előadmányait intézték el, a mivel az ülés véget ért. „Szabad e közönynyel tűrnünk, hogy ezt a kevés magyart ily kétségbeejtően tizedelje egy kór, melylyel pedig meg tudunk küzdeni ? A magyar hazának szüksége van minden fiára, kiváltképpen azokra, kik java munkabíró korukban tagjai a nemzettestnek. Nemcsak emberiesség, hanem hazafiul kötelességünk tehát, hogy erélyesen felvegyük a harezot minden vonalon ezzel a nemzeti veszedelemmel !* Az est többi pontját a Rákosi Jenő előadása, Jászay Mari asszony háromszori szavalata, Tarnay Alajos zongorajátéka, R. Réthy Laura éneke,* Bállá Miklós, Szávay Gyula, Kun Béla eredeti költeményeinek a szerzők által való elmondása képezték. Rákosi Jenő inkább elhalasztotta olaszországi útját, csakhogy lemehessen Debreczenbe s a jótékonyság ügyének meghozhassa az áldozatot. Előadása a művészetről szólt s ő a magyar újságírásnak fejedelmi alakja, mélységes gondolatainak egész tárházát nyitotta meg a szavain lelkesülő hallgatóság előtt s ünnepi előadását a magyar nyelv glorifikálásával fejezte be, ezeket mondván : „Amig nálunk a nemzeti művészetek teljes jellegükben ki nem fejlődnek, egyetlen tökéletes művészetünk a nyelv, mely egyesíti magában a festés színeit, a szobrászat plasztikáját, a zene dallamosságát és amely nekünk, az ősök unokáinak, a világ legtökéletesebb, legmagasz- tosabb művészete.“ A műsor után a földszinti étteremben 4oo teritékü ünnepi vacsora, utána az emeleti díszteremben tánczmulatság volt. A szanatóriumestén ott voltak Debreczen város összes polgári és katonai előkelőségei. Az ottani lapok már hetekkel előbb örvendező és lelkesitő hangon Írtak a szanatóriumestről s az egész debreczeni közönség eseményszámba vette úgy Rákosi Jenőnek, — ki ez alkalommal elős ör volt Dehreczenban, — mint a „Szanatórium-Egyesület“ képviseletében Lukács György főispánnak lemenetelét. A vasúti állomáson az érkező vendégeket óriási közönség várta Kovács József polgármesterrel és Rásó Gyula alispánnal az élén s az érkező vendégeket a polgármester üdvözölte, mint az emberszeretet apostolait. A fogadó beszédre dr. Lukács György főispán felelt s elmondotta, hogy örömmel jött úgy a magyar Írók vezére, Rákosi Jenő, mint ő Debreczenbe, ahol szabad a levegő, szabad a gondolat és szabad a szív, melynek minden dobbanása nemzeti érzéstől lüktet. Csak az igazságot jelezzük, mikor azt Írjuk, hogy a debreczenieket egészen meghódította főispánunk nemes egyénisége, szónoki közvetlensége és beszédeinek mély tartalma, valamint erős nemzeti érzéstől duzzadó hazafias hangja. A debreczeni szép ünnepek előkészítésében és rendezésében, hálás örömmel jegyezzük fel, hogy nagy buzgalmat fejtett ki dr. Váradi Szabó János, az ottani fiatalság vezetője Rud- nyánszky Gyula szerkesztő és dr, Boross Lajos, kik heteken át fáradtak a magyar Alföld betegeinek javára. Ünnepelték a debreczeniek Rákosi Jenőt, hiszen ő róla az egész ország tudja, hogy a hová lábát teszi, ott ünnepe ven az irodalomnak, a sajtónak, minden jó magyar embernek, mert hiszen Rákosi Jenőnél tökéletesebben a magyar nyelv, a magyar nemzeti érzések kultuszát senki széles e hazában nem hirdeti ; de annál jobban esik nekünk békésmegyeieknek, hogy az országos nagyságok egyik ilyen szeretve szeretett vezéralakja mellett a mi főispánunk is utat talált a szivekhez, a lelkekhez s a dicsőségből, a mit messze tőlünk szerzett, nekünk is jut sugár és melegség, kik az ő áldásos működésének jótékony hatását közigazgatási, társadalmi és sok más téren egyaránt, naprói-napra érezzük. Örömmel iktatjuk ide azokat a szavakat, melyeket egyik debreczeni lap irt a szanatóriumi ünnep reggelén főispánunkról; bizonyságát adják e szavak annak, hogy bennünket is, mikor főispánunk személyét emelkedett érzéssel vesz- szük körül, akkor bennünket az igazi érdemnek tiszta elismerése vezet. íme az egyik debreczeni napilap szavai : „Itt van városunkban Lukács György dr. a békési és vásárhelyi főispán, a magyar közélet egyik legkiválóbb férfia, a nagy képzettségű hazafi, ki díszes állásában még fényes jövőjű pályájának csak az elején halad. Tudása és lelke szerint a nemzet javára méltán várhat tőle becses munkásságot az ország, a magyar haza.“
