Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-06 / 36. szám

UK a. „Békés" 19113; 3,6-ik számához.

zásra nincs szükség, mivel a csapon csak annyi viz, bocsáttatik ki, mennyi el' is használtaik.

A tervhez csatolt költségvetés szerint az uj kútfő, a medenczék, szivattyú beállítása a fenti terjedelmű csőhálózat lefektetése és rézcsapokkal1 való felszerelése 40000—50000 korona befektetést igényel. Ennek a tőkének, amortizáczióját és a mint egy 170Qi korona évi üzemi költséget a várható szükséglettel összehasonlítva a tervező mérnök kiszámítása szerint vízóra alkalmazásával egy köbméter (101 Hl.) viz szolgáltatása 10—15 fillérbe kerülne, a- mi oly olcsóság,, hogy bizonynyal mindenki kapva-kap ez előnyön.

A fogyasztáshoz márt és a most mondottak szerint felette kicsiny kiadáson kívül, a mely vagy; a fogyasztott viz mennyisége (vízóra beállítása) vagy a lakott helyiségek száma, akár a házban levő viz-j csapatok száma arányában téríttetnék meg, csupán a bevezetés költségei terhelik a tulajdonosokat, mely költségek nagysága, a házivezeték hosszától s a csapok számától függ s 50—120 korona közt variál.

A tervezetbe bevont, utczákon 184 ház, van. Minden házra 8 egyént, minden egyénre bőven na ponta 50 liter vizet számítva, a várható napi fogyasztás 75000 litert tenne ki. így tehát az ártézi- kut vizéből, ha a jelenlegi fogyasztást (napi 15000 liter) is leszámítjuk, még naponként 110000 liter felesleg marad a közkutak és utczalocsolás szükségletére, a mi oly mennyiség, hogy szükség esetén a hálózat nagyobb- mérvű kiterjesztése- és a népfürdő létesüláse sem. ütközik akadályokba.

A tervezet megvalósítására több féle módozat áll rendelkezésre : — 1. Magánvállalat utján biztosítható lenne az, de igy az üzemi költségek nagyobbodása és a vállalat nyerészkedési czélzata a fogyasztók súlyosabb megterhelését eredményezné. 2. Történhetnék az részvénytársasági alapon a mikor a város is mint magán fogyasztó szerepelne és fizetné az igénybevétel, arányában megállapított dijakat.

3. A harmadik és- legtermészetesebb, legmegfelelőbb mód az, ha. a város házilag létesíti a vízvezetéket. Mint elsőfokú közegészségügyi hatóságnak a városi lakosság érdeke hivatott előbbre vivőjének feladata, kötelessége ez és teljesítik is e feladatot' általában a városok; a városi kezelés mellett elesnek a háztulajdonosok társulásával s a társulati kezeléssel együtt járó nehézségek ; a város legjutá- nyosabhan kezelheti a vizimüvet, mérnöke és hivatalnokai által.; s- a lakosság is a legalacsonyabb díjtételek mellett élvezheti a vízvezeték előnyeit; és jelen esetben a város e feladatot annyival könnyebben teljesítheti, mert anyagi áldozatokat nem von' az maga után.

Ugyanis, ha maximálisan 50000 koronára vesz- szük a létesítés költségeit s ezt 50! éven át fizetendő évi 5 százalékos tőke és kamat, törlesztéssel számit-! juk letörleszteni, e tőke amortizácziójára évente 2500 korona kellene. Az összes üzemi kiadás bőven számítva 1700- koronát tesz ki, ekként az évi kiadás 4200 korona volna.

Ezzel szemben a bevétel ahhoz képest alakul, hogy mily vizhasználati -dijak szedetnek a város által. Legtermészetesebb volna a használat mérvének megállapítására a viziórák alkalmazása s a vizárának hektoliterenként való megállapítása, minthogy azonban a viziórák ma még drágák, nem volna helyes a létesítést megnehezíteni az által, hogy a viziórák beszerzésére is. köteleztessenek az előfizetők. Egyszerűbb módszer a használati díjnak a vizicsapok számához és minemüségéhez képest átalányban való megállapítása. Hogy egy csap dija mennyi legyen ez függ attól, hogy hány csapra történik előfizetés. Minél több. csapra lesz előfizető, annál olcsóbb, lehet a vízhasználat dija. E dijak végleges megállapítása tehát csakis a jelentkezések összegezése után történhetik.

Mindazonáltal már most lehet kombinácziót felállítani e tekintetben s e réven kombinative meg lehet állapítani a bevételt részben és a költségvetést.

E kombináczió szerint a vízvezeték által érintett házakból 250 csapra való előfizetésre lehet számítani, ha tekintetbe vesszük, hogy a legtöbb házban nemcsak egy csapot alkalmaznak, de be fogják vezetni a vizet a konyhán kívül a fürdőszobába, az istállóba és az udvarba, vagy a kertbe is ezek locsolására. Ha egy csap előfizetési diját például 25 koronába számítjuk, — minél pedig többet, különösen a fürdőszobai és kertbeli használatnál a város szabályrendeletileg feltétlenül megállapíthat, — a bevétel volna 250 X25 = 6250 korona. Ezen számítás mellett 6250> korona volna évente a bevétel és 4200 korona a kiadás, úgy hogy évente 2050 korona volna a város tiszta haszna, emellett ingyen jutna a város egy nj díszes kútfőhöz; az utczák s a népkert locsolásához, mire most évente 500—600 koronát költ s a fokozódó követelményhez képest évről- évre többet fog költeni,. — ingyen jut. a város a tűzcsapok használatához, három közkutat létesítene külön kiadás nélkül a város különböző pontján, esetleg számba alig jövő kiadással népfürdőt létesíthetne, 50 év múltán pedig a tőkebefektetés 2500 korona amortisatiója is. megszűnvén, még ezzel is emelkednék a. város tiszta jövedelme. Ha a vízcsapok diját 20 koronával számítjuk, e kombináczió ekkép alakult kiadása : 4200 korona, bevétel 250X20 =5000 korona, még mindig marad felesleg évente 800 korona. Ugyanez a felesleg inarad, ha csak 200 csapot számítunk 25 koronával.

Térvezhető egyébként a létesítmény nem 50 évi, hanem rövidebb ideig tartó amortisatióval is, tervezhető — mint említettük — kombinált viz- dijakkal az egyes házak lakóinak számához mérten, a locsolandó udvar vagy kert területi nagyságát véve számításba, vízmérő órák használatával stsb. Mindez a végrehajtás munkájához tartozik.

Mi csak rámutatni akartunk eme előterjesztésünkben a tervezet közhasznú voltára, elodázhatatlan szükségességére, a közönség megnyilatkozott jogos igényére s arra, hogy a tervezet a város minden újabb megterheltetése nélkül létesíthető a lakosság hasznára és rendkívüli előnyére.

Ezek előterjesztése után tisztelettel és a város képviselőtestülete iránti bizalommal beterjesztjük 5 darabban az országos egészségügyi mérnöki hivatal által elkészített terveket, a műleírást és költség- vetést és kérjük a megbízást adó lakos társaink ne vében is az igen tisztelt képviselőtestületet, hogy e kérdést sürgősen tanácskozás tárgyává tenni, a viz-j

vezeték létesítését határozatilag kimondani, a szükséges fedezetet biztosítani, a vármegyeházi épületeknek használatára nézve a törvényhatóság engedélyét kikérni s a kivitellel ai város tanácsát megbizni mél- jtóztassanak-.

Gyulán, 1.903. évi augusztus hó 27 én.

De. Fábry Sándor, Dutkay Béla, Jantsovits. Emil, dr. Bodoky Zoltán,, Molnár Albert, dr. Zöldy Íános, Márky János, dr. Berényi Ármin, dr. Varga Lajos,; ;Künzl Ernő, Erkel János, Szarvassy Arzén, dr. Kovács feároly.

Mint értesülünk, Dutkay Béla polgármester [Molnár Albert városi mérnökkel! lelkesen fáradozik az ügy kellő előkészítésén, nevezetesen összeírásán annak, hogy hány háztulajdonos és mennyi fogyasztás erejéig fogja igénybe venni a vízvezetéket. Nem kételkedünk abban, hogy a város érdekelt lakossága Örömmel fogadja a tervet és annyi fogyasztó jelentkezik, hogy a város minden megterhelése nélkül és igen olcsó árakban szolgáltatott, vízzel lehet létesíteni a vízvezetéket. Az előmunkálatok foganatosítása, után a memorandum a képviselőtestület elé kerül, mely a felett határozni hivatva van.

T aniig y.

Lelkész-tanító választás. A köröstarcsai ev. ref. egyháznál, üresedésben levő* lelkész-tanítói állásra hnr.e József szeghalmi segédlelkósz választatott meg.

Évzáró ünnepély a kétegyházi óvodában. Két- egybáza község óvónője augusztus. 30-án évzáró ünnepélyt tartott, mikor a leendő iskolás növendékek búcsút vettek az óvodától. A szülőkön kívül, nagyszámú helybeli óst több gyulai vendég hallgatta élvezettel a román ajkú gyermekek jó. kiejtéssel betanult magyar kis versecskéit, énekeit és gyönyörrel. nézte a jól sikerült társasjátékot. Az ünnepély befejezéséül több növendék szülei: és a község előkelői, kegyes adománya folytán ozsonnát adtait. a gyermekeknek, minek végeztével a szülők Kardos Milka óvónőnek az elért szép eredményért s. buzgó, fáradozásáért elismerésüket nyilvánítva — távoztak az. óvodából.

Ünnepelt tanító- Simányi Sámuel békési ev. tef. tanítót nyugalomba vonulása alkalmával meleg ünneplésben részesítette múlt szombaton, a békési ev. ref. egyháztanács és iskolaszóki elnökség. Ünnepélyes összejövetelen az egyháztanács és iskolaszék részéről Kecskeméthy Ferencz lelkész, oroz. képviselő, beszédet intézett a nyugalomba vonulóhoz, megemlékezvén annak 42. éves tanítói működése alatt szerzett érdemeiről, egyszersmind emléktárgy helyett 120 korona készpénzt nyújtott át neki. mely összeg az egyház hozzájárulásával, szűk baráti körben gyűlt össze. Simonyi Sámuel meghatottan mondott köszönetét elöljárói elismeréséért, majd a kartársak nevében Batizi Ferencz tanitó és Osváth Ferencz főgimnáziumi igazgató üdvözölték az ünnepeltet. Este Varga Lajos tanitó lakásán tartott társas vacsora keretében emlékeztek meg Simonyi Sámuelről, aki 42 évi tanítóskodás után vonul nyugalomba.

Hírek.

A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlését folyó hó* 16-di.kán és következő napjain fogja Szegeden tartani, á közgyűlésnek legfőbb tárgya az egyházaknak az egyházmegye felosztására vonatkozó határozatai lesznek, amely határozatokról sajnosán értesülünk, hogy azok többsége a felosztás, mellett nyilatkozik.

A vármegyei alkalmazottak javadalmának rendezése ügyében a 237—1903- bg.y.. számú közgyűlési határozattal alkotott szabályrendeletet a m. kir. belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert a vármegye közönségét e czimen fedezet hiánya miatt állami pótjavadalmazásban nem részesítheti és mert a vármegye közönsége szerinte jogkörét túllépte akkor, a midőn a törvényhozás által adandó állami javadalmazás terhére tisztviselői és egyéb alkalmazottai részére szabályrendeletileg korpótlékot állapított meg. A leiratot a legközelebbi közgyűlés fogja tárgyalni.

Jóváhagyott alapszabály. A gyomai Ill ik te metkezósi egylet módosított alapszabályait a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta.

Kinevezés. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság Weisz Mór szarvasi díjtalan adóhivatali gyakornokot, az orosházi kir. adóhivatalhoz díjas gyakornoknak nevezte ki.

Áthelyezés. Uferbach Jenő szamosujvári foreál- iskolai tanárt — városunk szülöttét — a vallás- és közoktatásügyi minister az aradi főreátiskolá- hoz helyezte át tanárnak.

Névváltoztatás. Frevwolt Endre, főgimnáziumunknak hazafias érzületű lelkes igazgatója, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Szabad11-ra magyarosította.

Sürgős felhívás A főgimnázium immár két- ségbevonhatlan ténynyé válván, tisztelettel fölhívjuk mindazokat, a kik a főgimnáziumi alapra adományokat jegyeztek, hogy önként vállalt becsületbeli kötelezettségüknek e bét folyamán szíveskedjenek megfelelni, mert a hitközség eme adományok elszámolására kötelezve van.

Lejárt pályázat. Az elhalálozás folytán megüresedett békési utbiztosi állásra a pályázati határidő múlt hó 31-éa lejárván, összesen 40 pályázó folyamodott az állásra való kineveztetéseórt.

A szárazság, amely már hetek óta tart, mór- legelhetlen nagy károkat okoz a gazdaközönségnek. Különösen megsínylette az abnormis szárazságot és hőséget a múlt hó elején még szép reményekre jogosított tengeri, mely ennek következtében gyenge közép termést sem fog adni, késői tengerik pedig csaknem tesjesea elpusztultak. Óriási kárt okozott a száraság a fillokazéra pusztítása óta még oly gyönyörűen mint az idén egyetlenegyszer sem mutatkozott szőlőtermésben is, amelyet ez alkalommá! fagy és jég egyaránt magkiméit volt. Sajnos a szárazság, következtében harmada sem lesz annak

a termésnek, amit még augusztus elején joggal remélhettünk. A tarló legelők, mezők, teljesen le vannak sülve, a réti földeken az ugarozás csaknem lehetetlen. A légsulymérő pedig folyamosán magasan áll ók semmi kilátás sincs esőre.

Az Őszi Vásár nagy hőségben és fulasztó porban köszöntött ránk. Az állatvásárokra —eltekintve 0 vész miatt csak névleg létező sertés vásárt — nagy felhajtás volt, különösen juhokbin évek hosszú Sora óta nem emlékszünk oly óriási számra, miül! jezuttal. Várakozáson felüli volt a szarvasmarba is. várakozáson felüli azért, mert mint megírtuk, a száj és körömfájás miatt egész vidékek, különösen pedig | Gyulával szomszédos helyek zárlat alatt vannak ps a marhát csak rendkívül nagy kerülőkkel lehetett a vásárra hajtani. A vásári forgalomról egyébként lapunk közgazdasági rovatában referálunk.

Az obstrukezió ellenes határozat megsemmisítve. Elénk emlékezetünkben él még az a hosszú és heves politikai vita, amely a törvényhatósági bizottság májusi közgyűlés n folyt le dr. Ladies László bizottsági tag indítványa felett, mely arra. irányult, hegy a közgyűlés írjon fel a képviselőházhoz, kifejezést adván annak, hogy az indemnitási törvényjavaslat ellen obstrukezió indíttatott és ez által az ország törvényen kivüli állapotba jutott. A délutánba átnyúló heves vita alatt a jelenvolt bizottsági tagok: egy része eltávozott és mice a szavazásra került a dolog, 47 bizottsági tag szavazott az indítvány elfogadására és 47 ellene. A szavazatok egyenlősége folytán a főispán elnöki szavazattal döntötte el a kérdést és az indítványt elfogadottnak jelentette ki. A határozatot dr. Haviár Gyula és dr. Pándi István bizottsági tagok meg- felebbezték, annak törvénytelenségét kettős okból vitatva és pedig azért, mert az elnöklő főispán előbb mint a bizottság tagja, már szavazott és azután mint elnök a szavazatok egyenlősége folytán döntött az ügyben és mert az indítvány a közgyűlés előtt 24 órával be nem iktattatván, kellő ideig nem, volt közszemlére kitéve. A belügyminister a napokban leérkezett rendelete szerint döntötte el a kérdést, hogy a vármegye határozatát hatályon kívül helyezte abból az okból, mert az indítvány kellő időben volt ugyan a közgyűlés elnökénél bejelentve, de a közgyűlést megelőző napon 9 óra után bocsáttatván iktatás alá, ezen időtől a másnap reggel 9 órára kitűzött közgyűlésig a törvényben a közszemlére téielhez megkívánt 24 óra nem volt meg és igy az indítvány a közgyűlés által tárgyalható se.m lett volna.

Vonat összeütközés a gyulai pályaudvaron, a Békéscsabáról pénteken reggel 5 óra 26 perczkoi Gyulára érkező 89L2. számú vegyes vonat hibás váltás folytán összeütközött a pályaudvaron vesz teglő üres- kocsisorral, melynek következtében a vegyes vonat mozdonya kisiklott a sínekről, az üres, kocsik közül pedig hat kocsit összetört a heves összeütközés. — Szinte csodával határos szerencsés véletlen, hogy emberélet egyáltalában nem esett áldozatul, mert a vásár alkalmából nagyszámú utas érkezett ezzel a vonattal, kik közül többen kisebb sérüléseket szenvedtek.-Az összeütközés úgy esett meg, hogy Komsa Ferenc/, homokbánya melletti váltó őr tisztogatta a váltókészülé- keket s e czélból a helyes irányból elmozdította azt, visszaállítani azonban a helyes állásba elmu lasztotta. A forgalmi tiszt pedig, kinek a vonat érkezés előtt tiz perczel a váltó állásának helyességéről, a helyszínén kellett volna meggyeződoie,, elmulasztotta a vizsgálatot. E kettős mulasztás foly tán állott elő az, hogy az érkező v,onat a harmadik sin helyett a negyediken robogott be, amelyen az üres kocsik állottak. A váltó állásának helytelenségét a váltó-őr is, a mozdonyvezető is észrevette, de már akkor késő volt, sem a váltót helyreállítani nem. lehetett, sem az elleogőz nem segített, mert a jól felpakolt vegyes vonat rendkívül nagy, eleven erővel robogott be, a melyhez csekély volt. az ellengőz fékezése. Az összeütközés rendkívül heves volt. Óriási ropogás között tolt fel az összeütköző, vonat négy waggont egymásra, az ötödik mintegy 12 méternyi magasságból bukfenczeh vissza a pályatestre. A pályaudvaron veszteglő kocsisor 5 első kocsija, keresztül-kasul összeró ácsolva esett szétt a pályatestre, míg a mozdony tengelyei, osövezete elgörbülve, eleje eltörve, kisiklott a sínekről s első részével mélyen a főidbe ásva magát. Az érkező vonat személykocsijainak ablakai a heves összeütközés folytán csaknem mind összetörtek. Az utasok az erős lökés folytán leestek az ülésekről, többen horzsolásokat, orrbetörést szenvedtek, de szerencsére meg súlyos sérülés sem történt, a mozdonyvezető és a fütő bámulatos lélekjelenléttel sértetlenül maradtak helyükön, azt nem hagyták el, inig csak a vonat teljesen meg nem állt, — A vá rosban a kora reggeli órákban elterjedt az összeütközés híre s sokan kimentek az összeütközés színhelyére, hol az egymásra torlódott össze-vissza tört kocsik, a megrongált pályatest és a megrokkant lokomotív megdöbbentő látványt nyújtottak. A sze reocsétleoség főokozóját Komsa Ferencz váltó-őrt azonnal, Kocziha forgalmi tisztet a délelőtt folyamán felfüggesztették a szolgálattól s ellenük szigorú vizsgálatot indítottak. A szerencsétlen váltó-őr, akit csak pár hete neveztek ki ideiglenesen helyére, családos ember, fiatal felesége és gyermeke van, akikkel együtt most minden valószínűség mellett kenyér nélkül marad gondatlansága folytán. Szintén erős vád terheli a mulasztó forgalmi tisztet, ki szintény könnyen állását veszítheti-, sőt a személybiztonság megsértése folytán a törvény előtt is számolniok kell. — A kár, mely a mozdony és waggonok pusztulása folytán előállott, körülbelül 15000 forintra tehető, melyet azonban a nemzetközi vasúti kölcsönös viszont biztosító társulat megtérít az államvasutaknak. Az nap délután 2 órakor nagyobb osapat gépmunkással segélyvonal érkezett az aradi üzletvezetőségtől a helyszínére, melyen a vizsgálóbizottság is érkezett a helyszínére megállapítani, hogy kit terhel a mulasztás és a fele lősség. A segély vonattal érkezett munkások hamarosan kiemelték gőzdaruk segélyével a megsérült mozdonyt és az összetört waggonokat s helyrehozták a pályatestet, melynek vágánya is több helyen elgörbült és elpattant. — Ezer szerencse, hogy a pályatesten nem megrakott, hanem, üres kocsik állottak, mert az esetben nem csak a veszteglő, hanem az érkező vonatnak is több szemólykoosija összetört volna s kiszámithatlan kár és emberélet lett volna áldozata a katasztrófának.

Külön személyvonatok. Az Arad' vidékén szép tember havában megtartandó hadgyakorlatok alkalmával 7-én és 8-én, a díjszabás szerinti illetékek fizetése ellenében külön személyvonatok helyeztetnek forgalomba.

Műkedvelői1 szini előadás. A gyulai izraelita nőegylet, — melynek vezetősége mindig meg tudta választani a módot, bogy a közönségnek, midőn innak jószívűségét szegényei részére igénybe veszi — viszonzásul némi élvezetet is riyujson, ez idén egy nagyobb szabású műkedvelői előadást rendez, mely bizonyára nagy közönséget fog a népkerti Erkel Ferencz színkörbe vonzani. A műsor folyamán a »Valami hibája van« czimü egy felvonásu vígjáték kerül előadásra, piece de resistance-nak pedig a pBabatündér« látványos ballet előadása következik, melyben városunk »aranyos ifjúsága« fog a közönségnek ezen, valóban kedves bal etbeo mint játszó és tánezoló művészgárda bemutatkozni. A nagy oh- bára »kis« művészek B. Horváth Irma kitűnő bal- letmesternő vezetése alatt szorgalmasan próbáltak, a darab kiállítása — Somogyi Károly színigazgató elő-, zékenysége folytán mi kívánni valót sem fog hagyni és. igy közönségünk egy kedves estét fog élvezni, a nőegylet és részben a József főherczeg Sanatorium- egyesület alapja pedig bizonyára szép gyarapodásban fog részesülni. Az előadásról, mely f. hó 12-én tariatik, a következő meghívók szólanak : A gyulai izraelita nőegylet 190S. év szeptember bó 12-én saját alapja s részben a József főherczeg sanatorium-egye- sület javára, az »Erkel« sziokörben műkedvelői előadást rr ndez. Műsor f 1. » Valami hibája van.* Vígjáték egy felvonásban. Irta Gondinet, fordította Gabányi. Személyek: De Lussai André, orvos Rosenzweig Imre, Cecile, neje Bárdos Ilonka, Balancount, magánzó Weisz Imre, Nanette, szobaleány Reisner Juliska. Színhely :.PárÍB. 2. *A Bakfis « Monolog Irta; Jassicus. Előadja : Berkes Ilonka. 3. » A babatündér.% Látványos bal let 2 felvonásban.'Szereplő személyek; Baba üzlet tulajdonosa Reisuer Arthur, Segédnője Berkes Irén, Angol lord Túri Ferencz. Lady Poliák Hilda, Miss Czinczár Paula, Kis lord Reisnor Emil, Paraszt WeiszTmre, Felesége Re'an er Juliska, Leánya LefkovitsIrén, Levélhordó RoBenzweig Imre, Hordár X, Törött baba Kaudcrs Ella. Babatündér Bárdos Ilonka, Tiroli babák: Berkes Ilonka, Weisz Sándor, Neumann Anna, Kovács Erzsiké. Beszélő baba? Bárdos Böske, Bob herczeg baba: Berényi Mariska. Spanyol bábák : Uzoni Ilonka, Békás Irén, Lehr-mann Juliska, Fischer Katicza. Angyal babák: Goldberger Ilonka, Multas Margit, Dutkay Irma, Dutkay Elza, Dobay Bella, Lusztig Marjeka, Stern Lenke, Reisner Icza. Ballerina Bárdos Margó. Roccoco babák : Braun Klára, Berényi Mariska. Bohóczok: Weisz Erzsik«, Fábry Nóra. Cseh polka tánczoaok : Scbwarcz Böske, Schwimmer Erzsi, Czinczár Pauja, Deutsch, Blank«, Vadas Katicza. Magyar tánezot lejtik : Reisner Juliska, Weisz Imre, Rosenzweig Margit, Túri Fétencz-. Kinai tán ez: Berényi Mariska, Bárdbs Margó. Matróz tánezot lejtik: Fábry Nóra, Weisz Erzsiké, Cáke Walk: Bárdos Margó, Kovács Erzsi. Jockey babák: Reisner Emil, Scbwarcz László, Weisz Ernő, Multas- Miklós. Ámorka Békés Bözsi ki-. A tánezokat betanította B. Horváth Irina, a »Szigligeti« színház bal- letmesternője. Helyárak: Páholy 5 személyre 16 korona, földszinti zártszék I—VI. sorig 3 korona, VII—XII. sorig 2 korona, XIII—XX-ig 1 korona 50 fillér, földszinti* állóhely 50 fillér, karzati ülőhely- 60. fillér, karzati állóhely 40 fillér. Az előadás kezdete leste & órakor. Felülfizetések köszönettel vétetoek és. [hírlapilag nyugtáztatnak. Tekintve a rendkívül élvezetes estélyt és a jótékony czélt, a n. é. közönség szives pártfogását kéri : a rendezőség.

Kőmives és ács munkások sztrájkja A gyulai kőmives és ács munkások folyó hó 3-án reggel 8 órakor sztrájkba léptek s a városban lévő. összes építkezéseknél beszüntették a munkát. A sztrájk a N. Szabados József építőmester által épitett uradalmi esek diáknál ütött ki, a honnan az összes munkások egy csoportba alakulva, bejárták a váróét S- hozzájuk csatlakoztak a különböző helyeken dolgozó hasonmuukások is, úgy hogy a sztrájkba lépés közös akarattal történt meg.. Csomós István és társai szakegyleti tagok Gyula város tanácsához, a sztrájkba lépést bejelentették s a békéltető bizottság kirendelését kérelmezik azon kijelentéssel, hogy k öv ölelései két a bizottság előtt fogják beterjeszteni, A békéltető bizottság a közbejött országos vásár miatt csak folyó hó 7-én fog összeülni & ekkor a békéltetést meg fogják kísérelni. — Toldi István kőmives és társai gyulai lakosok pedig a mai napon délelőtt a Göndöcs népkerti pavilion nagy termében nyilvános szakgyülést tartanak a következő tárgy- sorozat mellett: 1. Építő munkások jelenlegi helyzete. 2. Állásfoglal ás a munkaadókkal szemben.

Munkásképző egylet Gyulán. Gyula város kisiparosai, ipari alkalmazottai, kisgazdái és földmivelö munkásai köreben már régebb idő óta mozgalom indult meg: egv általános munkásképző egylet alakítása czéljából. Kezdetben nehezen ment ez a dolog, mert sokan abban a hiszemben, hogy az alakítandó egyesület politikai tendencziák szolgálatába kivan szegődni, tartózkodóan viselkedtek a munkásképző egylet alakításának eszméjével szemben mindaddig, mig a vezetők teljesen meg nem győzték az ide- genkedöket, az uj egyesülés intencziója felől táplált téves felfogásukról. Így aztán végre sikerült a megalakuláshoz szükséges kellő számú hivet összetobor- zani s vasárnap, augusztus hó 30-án megalakult a »gyulai általános munkásképző egylet.« Az alakuló gyűlést élénk érdeklődés mellett a »Magyar király« vendégfogadó kerthelyiségében délután 3 órakor tartották. — Első sorban a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat olvasta fel a szervező bizottság egyik tagja, mire a gyűlés kimondván a gyulai általános munkásképző egylet megalakulását, megválasztotta az uj egyesület tisztikarát. Közfelkiáltással megválasztanak elnökül : Grünfeld Jakab, alelnökül: Szőke Jakab, titkárrá: Puskás János; azonkívül választottak 20 választmányi rendes tagot, 6 póttagot és 5 tagból álló számvizsgáló bizottságot. Az uj egylet tulajdonképeoi czéljairól az alapszabályok 2-ik §-a nyújt felvilágosítást. E szerint a munkásképző egylet a következő czélokat tűzte ki feladatául: A tagok szellemi kiképzése és művelődésének előmozdítása. A tagok gazdasági érdekeinek megvédése. Jogi támogatásAa tagoknak, munkás viszonyból eredő peres ügyben. A tagok hasznos szórakozása. A társas élet fejlesztése. — Az egyesületbe belépők 60 fillér behatási dijat fizetnek. Tagsági díj havonként: 40 fillér.