Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-15 / 11. szám

k gatják a lapot nagy czéljai elérésében. — Politika £ czikkeit a legjelesebb irók s kitűnő országgyűlés I követek Írják. Gróf Zichy Jenő, dr. Mezőssy Béla ti Rátkay László, dr. Sebess Dénes, dr. Benedek János I dr. Visontai Soma, dr. Pap Zoltán országgyűlés a képviselők gyakran keresik fel a »Független Magyar p ország«-ot magas színvonalon álló politikai czikkeik- 1 kel. A lapnak minden rovata kitűnő. Országgyűlés | tndósitásai legbővebbek s a katonai javaslatok ellei ■ folyó liarczot legjobban a »Független Magyarország«- ! ból kísérheti figyelemmel az olvasó. Szenzácziós, nagy terjedelemben jelenik meg a »Független Magyar- • ország« márczius idusán, amikor a függetlenség és 1 szabadság követelésében egybeforr az egész ország. Terjedelemre nézve egy hatalmas kötet lesz a márczius tizenötödiki szám, melyben megnyilatkoznak az ország függetlenségi politikusai, az országgyűlési függetlenségi párt számos kitűnő tagja. A »Független Magyarország« kiadóhivatala Budapest, Király-utcza 72. (Teréz-körut mellett) kívánatra szívesen küld az érdeklődőknek mutatványszámot.

A »Zenélő Magyarország« idei X. évfolyam 5-ik füzete jelent ma meg s a következő érdekes és divatos zeneujdonságokat hozza előfizetőinek : I. Lengyel Miska: »A magyar katona« hazafias dalindulót. II. Kéry Gyula : »Borús az ég, sötét mint a bubánat« dalt. III. Kerry Miliő »Cake Walk.« Legújabb amerikai néger tánczot. IV. Ivánfy Grei- zinger Iván: »Édes rózsám takarózz be, ne fázzál«, magyar dalt. V. Strauss József »Női szivek«, »Frauenherz», polka mazurkát. — A legkedveltebb zongora zenemüujdonságokat hozza a minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat, úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemüujdonságot, ami az év leforgása alatt megjelenik havonta kétezer, mindenkor 12 oldal tartalommal kapják. Előfizethetni a most folyó X. évfolyamra negyedévben 6 füzetre 3 koro nával a »Zenélő Magyarország« (Klökner Ede) zene- mükiadóhivatalában Budapesten VIII., József-körut 22—24. sz., ahonnan érdeklődőknek mutatványfüzetet ingyen küldenek s honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető.

Gyulai élet.

Hogy márczius 15-ére a megfelelő hazafias hangulatba zökkenjünk, arra nézve igen alkalmas előgyakorlat volt a múlt vasárnapi nép- gyűlés a melyen a katonai javaslatok ellen foglalt állást Gyulaváros polgársága. Ezen a gyűlésen a katonai javaslatok helytelenítésén kivü) egy csomó jóizü anekdotát is hallottunk a Fehér- váry-verő Lengyel Zoltántól, nem ugyan újakat, de jókat, mert az anekdota olyan, mint a bor,

I

r o d a I o m.

Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y Á N 0 S könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak.

Tuberkulózis czimmel ez év folyamán uj szak- ap indult meg Budapesten. Kuthy Dezső és Torma Fereez dr. szerkesztésében, mely szaklap tuberko oz.s elleni védekezést, az e téren folyó mozgalmakat, szak tekintélyek által irt ismeretterjesztő csikkeket a gyilkos betegségből foglal magában. Ezen szaklap márczius 1-én megjelent száma hosszabb czikkben elismerő meleg szavakkal méltatja és ismerteti a Békésvármegyében Lukács György főispán kezdeményezésére és lelkes felhívására létesített szanatórium egyesületünk alakulását, működését, az egyle.t titkárát, a nemes szivü adományozókat az egylet vagyoni állapotát az álta'a eddig kifejtett működést és elért eredményeket, nagy elismeréssel adózván benne Lukács György főispán lelkes működésének, melynek az egylet létét köszönheti. Ismerteti továbbá a Vásárhelyen szintén főispánunk kezdeményezésére létesült szanatoiium egyletet is. Az uj szaklap minden hó 1-én jelenik meg, előfizetés; ára 1 korona.

A „Független Magyarország“ hazánk független érzelmű polgárságának egyedüli szókimondó lapja. Harczol a nemzet jogaiért, nemes, elszánt küzdelmet folytat, hogy az osztrák zsarnoki uralom alól teljesen felszabaduljon Magyarország. Kossuth Lajos megteremtette hazánkban | szabadságot, egyenlő séget és testvériségei, de azóta már sok nemzeti jogot elraboltak tőlünk s azóta bebizonyosodott, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség csak függetlenséggel boldogíthatja a nemzetet. Magyar- ország függetlenségének kivívásáért harczol a »Füg getlen Magyarország.« Illusztris államférfiák támo

mentői régibb, annál jobb. Eltekintve a politikai vonatkozásoktól az egész népgyülés igen mulatságos volt. Különösen, mikor Lengyel Zoltán kijelentette, hogy 6 is Zoltán, (mint Bodoky) s e czimen sejtetni engedte, hogy ő is lehetne valamikor Gyulaváros képviselője. Csakhogy Gyulavárosa most abban a fene krudélis helyzetben van, hogy akarva, nem akarva pártolni kellene neki ezt a schwarzgelb javaslatot, mert különben üresen marad a huszárkaszárnya. — Az elvek ugyan tiszteletreméltóbbak a prózai érdekeknél, de mégis legkomolyabb dolog a korgó gyomor s igy a huszárkaszárnya katonákkal valrt ellátásának kérdése, sajnos, de vegyes érzelmekkel tölti el a választói kebleket a Zoltánok iránt. Hiába a politika nem való szegény embernek.

De hát ne is politizáljunk. A márczius 15-iki ünnepélynél a politikára úgy sincs szükségünk, mert ez a félszázadot múlt nemzeti ünnep már megtisztult a napi politika salakjától. — íme ezt a nézetet vallják már az ellenzéki képviselők is, mert mig két évvel ezelőtt lejöttek lelkesíteni bennünket és „kezeltek a tisztelt választó polgárok“-kal, adddig ma magára hagyják a jó népet, érzeltn-üvel és ünnepeivel együtt, A mameluk-párti rósz nyelvek ugyan azt mondják, hogy ez a nagy csend azért van, mert most nem közeledik a választás, de a „tisztelt választó- polgárok“ igen jól tudják, hogy a t. képviselő urak nem a mandátum-halászat, hanem az eszmék iránti önzetlenségből jönnek le választások előtti márczius idusokra.

Egyébként ha nem is jön le hozzánk az idén lelkesíteni senki, tudunk mi lelkesedni magunkban is. Zielbauernél malaczpörkölt, Hero- deknél sonkástészta, Fischlinél és az újvárosi olvasókörben ismét egyéb ínycsiklandozó haza- fiúi menü igyekszik megmenteni a kozmopolita- ságtól az adózó plgárt s mint annyiszor, az idén is felhangzik a „Talpra magyar !“ S kifizetvén a bankettért járó 1 forint 20 krajczárt, szivarunk bodor füstfellegébe burkolózva jól esik elmé láznunk ma is azokról a daliás időkről, a mikor nem a fehér-asztal mellett, hanem a csatatéren demonstrálták ifjaink a hazafiságot, a mikor nem tosztokkal, hanem kardal, nem frázisokkal, hanem ágyudörgéssel, nem piros borral, hanem piros vérrel oldották meg a hazafiság kérdését Tudnánk e vájjon még egyszer — talpra állani! ? Mert ha nem, akkor hiába huzatjuk a „Talpra magyar*-t.

Az időjárás különben kedvez a márczius 15-iki hangulatnak. Enyhe tavaszi szellő bontogatja a rügyeket, a mosolygó nap elő bújik rongyos tavaszi felhők közül. Hamisítatlan böjti

időjárás, a melyről eszébe jut az embernek a „laboda puffancs“-csal, vagy magyarul spenót pofézni-vel, mely fináncz színű eledel hozzátartozik ma a szezon nevezetességeihez, akár a József napja, vagy Sándor napja alkalmából berúgott polgártársak. — Hiába a tavasznak nemcsak a vegetáczióra, hanem az emberi kedélyre is élénkítő hatása van s tavaszszal nagyobb az érdeklődés minden iránt, nagyobb az életkedv az emberekben, szabadabban törnek elő a vágyak az emberekből, akár a spenót a melegágyból.

Most például már mutatkozik jó előre az érdeklődés a májusi színi szezon iránt. Egész télen nem gondoltunk a színészekre — csak Kis Laczi, ö is csak igazgatói szempontból—s most már kezdünk érdeklődni az eljövendő színtársulat tagjai iránt. Papíron igen kedvünkre való gárda ez a Somogyi gárdája s reméljük, hogy a Váraddal kötött atyafiságot nem bánjuk meg, ha már az aradiak hűtlenek lettek hozzánk.

Az aradiak különben még sem lettek egészen hűtlenek hozzánk, mert a héten nagy ba- rátkozás volt az aradiak és a békésmegyeiek közt. — A mi minta közigazgatásunkat jött megnézni az aradi komissió a héten, hogy vájjon csakugyan igazán olyan derék megye ez a Békés- megy-, mint ahogy az országban emlegetik, hogy vájjon csakugyan olyan gyors a békésmegyei közigazgatás, hogy a ma beiktatott darabot már tegnap elintézték. — S a „megtapasztalás“ igazolta, a mi vármegyénk hírnevét az aradiak előtt a kik a tapasztaltak fölött „sárga irigységtől* eltelve távoztak Gyuláról.

A héten egy sárréti „megtörtént“ adomát is beszéltek, nálunk egy vásári lufbalonról, meg két sárréti polgártársról. — A sárréti polgártársak ugyanis nem tudtak kapiskálni, micsoda fene veres golyó billeghet egyik utszéli fatetején. — Nem madár mégis repül, úri tök a formája, de az úri tök nem lebeg a levegőben. Ijedten szaladtak be a községbe, hogy csudálatos dolgot láttak a falu alatt. Az elöljáróság a községi fuvart, mozgósította a csuda ellen s hatan vonultak ki a titokzatos úri tök ellen. Meg is fogták szerencsésen és diadallal vitték be a jegyzőhöz a csudát, a ki aztán megmagyarázta, hogy biz ez nem csuda, hanem tiz krajezáros luftbalon s valami városi gyerek kezéből szabadulhatott el. — Az ember el se hinné, hogy a mai civilizált, világban akad hely, ahol még nem láttak efféle városi olcsóságot, de szinte jól esik hallani, hogy van még hely, ahol nem luftbalon- nal, biciklivel, miniatűr gőzmasinával mulatnak a gyerekek, hanem lajbiról levágott pitykével gomboznak és egy tiz krajezáros luftbalon is csudálkozásra indítja őket. Boldog Sárrét 1

Közgazdaság.

Az arad-csanádi vasútvonal motorkocsi-bejárása szerdán megtörtént. Láng miniszter teljes inkognitóban utazott kedden este Aradra, minden hivatalos fogadás és czeremónia kikerülésével, miután utazását előre ntanulmányut“-ua'{ nevezte. A miniszterrel együtt érkeztek : Márk Károly miniszteri tanácsos, volt aradi üzletvezető, Hollón Sándor, kereskedelmi miniszter személyi titkára, Lipthay Sándor műegyetemi tanár, Britz János, a Ganz-gyár részvénytársaság igazgatója, Ney Ferencz, országos vasúti és hajózási főfelügyelő, Papp János gépészeti főfelügyelő és Korbuly József, az aradi államvasuti üzletvezetőség felügyelője, aki a vonatot vezette. A miniszter szalonkocsijában az aradi állomáson töltötte az éjt. Szerdán reggel kezdődött meg a bejárás. A. miniszter és kísérete, melyhez szerdán reggel Wickenburg Márk kereskedelemügyi állam- itkár is csatlakozott Mezőkovácsházáig utazott a motoros vasúton, itt átszálltak az alföldi első gazdasági vasút szintén motoros kocsijaira s egynegyed ötkor érkeztek Csabára, itt a kisvasút állomásán Krenner Vilmos aradi üzletvezető, Fetter Béla aradi forgalmi főnök és Oaucig Nándor csabai állomásfőnök fogadta a minisztert, ki átsétált az államvasuti állomásra, néhányszor végigsétált a vasúti perronon, majd pedig felszállt szalonkocsijába. Tanulmányutján 1 minisztert csak a kiséret, az Acsev. részéről Vásárhelyi Béla vezérigazgató, Hegedűs László helyettes vezérigazgató és néhány főtisztviselő, Arad- vármegye fő1 és alispánja Urbán Iván és Dálnoki N<tgy Lajos az Alföldi elfő gazdasági vasút részéről Sármezey Endre vezérigazgató és dr. Fábry Sándor Békésvármegye alispánja, a vasút igazgatóságának alelnöke kisérték, A próba-út alkalmával a motor-kocsik pompásan beváltak. A miniszter a félhat órai gyorsvonattal, Csabáról Budapestre utazott.

Uj hitelszövetkezetek. Két sárréti nagyközségben Szeghalmon es Vésztőn az orsz. központi és hitelszövetkezet keretében uj hitelszövetkezetek alakultak. Szeghalmon 683 üzletrészt Írtak alá s az igazgatóság Kovács Gyula községi jegyző elnöklete alatt a következő tagokból alakult meg: Nyitrai István, S. Varga Sándor, Erdei József, ifj. Mező Sándor, Weiszberger Emil, Rekk Géza, Grósz Arnold, Seres Gyula. A felügyelő bizottságba elnöknek : Csánki Jenő főszolgabiró s tagoknak: Popovics Viktor, Kóhn Fülöp, Sárréty János, G. Túri Sándor választattak be. — Vésztőn szinte 9 tagból álló igazgatóságot választottak Tardy Lajos elnöklete

és lásu hivatalnokok, gyárosok és sokszor millióm« lettek, mig a gazdagok gyakran elszegényedtek, zéiú züllöttek. Az is valódi tény, bogy minél több ma- állású és foglalkozású ember lakja valamely vái sülé annak lakói annál boldogabbak, mert ép a külön I is foglalkozások által válik lehetővé, hogy egymá ink, segítsenek, és amint a közmondás is tartja: »

ml- egész a világ1« Tudom én azt is, hogy mindannj ták boldogságra vagyunk, melyet azonban nem érünl 3aj- soha, hnnem azért mégis mindig előre kell törek az nünk, mert a mi jót élvezni szerencsénk van, m ISZ_ ez igen sok fáradságos küzdelem gyümölcse, igy E kitérés után felveszem ismét előadásom fo ;mi lát s folytatom az emberiség jóltevőinek tanulsá ant történetét.

an- A haza és az emberiség szeretetének má jjfp rómaiak történetében is számos példáira találu ni-jmelyből idézem a következőket: m- Porsenna király Kr. sz. e. 507. évben Ró

ca- előtt tábort ütött, hogy éhség által kényszeri ig- Róma polgárait a város átadására Egy Cajus Muc: >rt nevű római ifjú — amikor már a városban a szüks íel a tetőpontra hágott — azt a merész tervet gOndo ki, hogy megöli az ellenséges királyt és igy me 1SZ menti hazáját Abban az időben az ilyen eljái 0_ hősiességnek vétetett. Álruhába öltözve, a ki rá it. sátra elé jutott, de mivel hogy azt nem ismerte ra kérdezősködni sem volt tanácsos, a király melle ugyancsak fényes ruhában ülő írnokát szúrta Qt amiért halállal kellett volna lakolnia, ámde Muci át 'gy felelt: »A haláltól nem félek mert a férfi ,][ cselekedet és szenvedés szokása a római polgárna rá hanem tudd meg azt is, hogy még 300 ilyen bát ifjúval esküdtem össze az 'életed ellen s ami neke I ma nem sikerült, az holnap már valamelyiknek s j kerülni fog.«

p »Most pedig nézz ide király. — mondá Mucii j — hogy akik a hazaszeretet dicsőségét szomjuhozzá i_ mily kevésre becsülik az életüket.« Ezzel jobb ka: t ját az- áldozat tüzébe tartá, mely látványra borzadál [_ fogta el magát a királyt is, ki felugorva ülőhely« | bői a tüztöl az ifjút elrántotta és eliszonyodott I gondolattól, hogy még ilyen 300 ifjú éles tőre lese z kedik rája, az ifjút azonnal szabadon bocsájtotta _ rómaikat pedig békével kínálta meg.

Az emberiség és a haza szeretete művelte z csodát, mert tudnunk kell azt, hogy a hires Rómá ban is csupán csak egy elszánt ifjú, maga Muciu

a |ÍIÍ

^ Ugyancsak Róma történetéből említhető fe j egy nő Cornélia, ki Kr. sz. e. 200 év körül nég, gyermekkel maradt özvegyen, két fia és két leány ’ volt. A fiuk Tiberius és Caius anyjukkal együtt a ’ akkori nép nyomorán igyekeztek segíteni. Tiberiu k később Tribunná — népképviselőjévé — választat ván, mintilyen a szegény nép érdekeit képviselvi j küzdött a'gazdagok ellen, kik az állambirtokok ha szonbérét oly magasra csigázták, hogy azt a szegé- ^ nyék már nem tudták fizetni s e miatt nagy nyo mórba jutottak, de Tiberius nem sokat vihetett ki mert a dúsgazdag többség szolgáitól orozva meg k gyilkoltatok. Ezután nem sokára Cassius lett tribunná megválasztva és az édes anya, Cornélia, : ’ helyett, hogy idősebb fia példájától visszarettenne i ’ még csak 20 éves Cajus fiát biztatta és buzdította hogy vigye keresztül azt, a mi testvérének nem si ^ került, de öt is halálra üldözték. Cornélia mind ezi hősiesen viselte el, különösen pedig büszke volt arra ’ hogy a Grachusok anyjának nevezték.

így halt meg egy hőslelkü anyának két derét fia az igazság védelmezésében, de a történelem lapjain örökké fognak élni.

(Vége köv.)

sék. Ilyen volt s ma is ilyen az igazi ember »Nagy« ember valamennyi!

Az emberekben az igazi nagyság a nemescz önfeláldozásban rejlik. Az igazi nagy lélek nem n gáért, ő mindnyájunkért él, mint ahogy a jó sz cselekszik gyermekével, ő érettünk még akkor munkálkodik, amikor mi neki ártani törekszüi avagy talán bántalmazzuk. S ha néha könnyei h lanak, úgy azokat nem a kiállott szenvedések csalt fel szivéből, hanem a mi oktalanságaink feletti s nálkozások. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy emberiség egy nagy része még ma is erősen ragai kodik a meglevő rosszhoz, mert egy uj eszme, va bármely uj dologgal való foglalkozás mindig né: fáradságba kerül s a rég ismert dolog meg roppa kényelmes valami. Azért van hát nagy érdeme a nak, ki mindezeket tudva az emberiség javán mu kálni soha meg nem szűnik, még akkor sem, an kor már előre meg van győződve arról, hogy mii den jóakarata kétségbe vonatik s még azok is aki dályokat fognak munkája elé gördíteni, akik őt me; értik, ha más okból nem is, csupán azért, mei olyan tulajdonságot fedeztek fel benne, amilyenn ők nem rendelkeznek.

A sárga irigység ördöge feltámadt bennük s ross lelkiösmeretük arra ösztönzi őket, hogy a jó ügy bajnc kát folyton bosszantsák és ha tehetségükben áll keseril sék meg annak még az életét is. Mindezeknek daczári minden időnek és népnek megvan a maga jóltevőj« akinek szivében ég az emberiség szeretetének szén tüze s minden egyéni érdek nélkül, egyedül a sajá lelkiismerne sugalatára cselekszi a jói, mert gyűlöl a rosszat. Az ilyen ember saját tetteiben örökki fog élni, s kivívott jó hírneve dicsőítését hiába törekszik az ármány a sárba tiporni, megsemmisíteni mert azt még a Judás munkája réven sem érheti el

Az emberiségnek legnagyobb jóltevője a jászol ban született gyermekből lett Jézus Krisztus vala Ö lett a világ világossága, de akinek már a születésekor felüté fejét az ármány s halálra kerestető azt ki a szeretet mintaképe, az egyenlőség és testvériség tanának pedig megalapítójává lett. A zsarnol hatalma nem árthatott ugyan neki, mert a gondviselés nem engedte, hogy árthasson, de hogy az igazság hirdetése megakadályoztassék, még csirájában elfojtassék, patakként ömlött az ártatlan gyermek vér és a kisdednek menekülnie kellett. íme az igazság menekül a zsarnokság elől!

A mikor a gyermek emberré lett, megalapító a legszebb tant a földön : »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.« Felebarátod minden ember, kivétel nélkül. Mindnyájan egy atyának gyermekei vagyunk, tehát egymásközt testvérek. Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes stb. Tökéletesedni pedig csak úgy lehet, ha műveljük szivünket és lelkünket egyaránt, mert valóban tökéletes, csak a müveit lelkű ember lehet, mig a műveletlen vad népeknél inkább az állati ösztön működése múlja felül a szellemi munkálkodást, már pedig csak inkább törekedjünk a szellemi tökéletesedés magaslatára emelkedni, mint megfeletkezni emberi voltunkról és az állatokhoz alacsonyodni le. Ezeket tanulhatjuk Jézus Krisztustól, kinél szerényebb még nem született, kinél egyszerűbb ember a földön még nem élt és kinél nagyobb lélek nincs, sőt nem is volt soha. Hogyan fáradozott 0 az emberiség felvilágosításán? E jótéteményt tudjuk mivel hálálta meg neki az akkori emberiség! Ármány, Judás és Zsarnokság szövetkezve ellene esküvének s feszítsd meg kiáltásokkal a kereszth alálra viték. Egy pilanatra az ármány és a tudatlanság látszott akkor győzedelmeskedni, ámde az igazság lelke halhatatlan, Krisztussal együtt az eszméi is feltámadtak és élni fognak mig a világon világ lesz. Tőle tanultuk meg az összes emberiséget szeretni, beszéljen akár milyen nyelven és imádja bármiként az Istent, azért mi az emberben embert, magunkhoz hasonló lényt — testvért — látunk. Krisztus volt tehát a testvériség és egyenlőség lgnagyobb apostola s az általa hirdetett eszmék voltak a népek szabadságának alapkövei.

Az egyenlőség hirdetésének ma is számos apostola akad, csakhogy ezek közül némelyek az egyenlőséget nagyon is hamis tanok alapján hirdetik és a testvérnemzet egymás iránti gyűlöletre ingerük. — És itt világlik ki valóban az igazság zászlóvivőinek egyénisége, a kik kezókben a fáklyával csakugyan világítanak; a tévtanok hirdetői is kezökbe veszik a fáklyát, csak hogy azzal nem világítanak, ' hanem gyújtogatnak. Tudnunk kell azt, hogy tökéletes egyenlőség az emberek kezött soha sem volt. sem ilyet képzelni soha sem lehet. E lehetetlenségnek alapja már a születésben meg van, a mikor egyik ember kicsiny, másik óriás, az egyik tehát gyenge, mig a másik erős; egyik egészséges, a másik beteges ; egyik okos, mig a másik gyengeelméjű; egyik szeret tanulni, mig a másik nem, vagy arra éppen nem is képes; egyik szorgalmas, másik renyhe: egyik takarékos, másik pazarló stb. így van aztán a foglalkozások sokféleségével is; hivatalnok, katona, kereskedő, iparos, pásztor, földmivelő, napszámos stb. Vagy az egyik dúsgazdag, mig a másik szegény koldus. Ezek mind megannyi okok arra, hogy a teljes egyenlőség eszméje csak a képzeletken lehetséges, de a valóságban soha. Az egyenlőség csak abban található fel, hogy ma már megvan adva a lehetősége annak, miszerint tekintet nélkül a születésre, mindenki azzá lehet, amivé lenni akar, csak esze legyen hozzá és ue akarjon kivihetetlenséget. Számtalan példa van a világban arra, hogy a legszegényebb sorsú emberek gyermekeiből, kiváló tehetségeik folytán, magas ál-