Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-15 / 11. szám

alatt s'Csák Aladár felügyelő bizottsági elnököt s 4 tagú bizottságot. Az uj hitelszövetkezetek mű­ködésűket megkezdték. Visszatekintés a békésmegyebeli és vidékéni pénzintézetek eddigi működésére. Tekintettel arra, hogy a megyebeli és vidéki pénzintézetek közül kevés van olyan, mely az intézet erősbitését munkálná, inkább az osztalékra dolgoz­ta nak, ennek adnak elsőséget: helyénvalónak gondoltam az alábbi kimutatásban a békésmegyei pénzintézete­ket egy pár arad- és biharmegyeivel megnevezni, melyből megláthatni, hogy az alaptőke arányában a tartaléktőke minő mérvben szaporodott és igy mennyire törekszenek a tartaléktőke emelésével a közönség bizalmát megnyerni. lédtársát, anyját mindig pénzelte és ép ezért fel­mentését kérte, azonban a kir. törvényszék ellenkező nézeten lévén, őt 3 havi, cselédtársát 14 napi és anyját 3 napi fogházra Ítélte jogerősen. Lopás Muc8u József biharmegyei legény a múlt év végéig Kristóf Jánosnál szolgált. Orosházán és amint a főtárgyaláson mondá, annyira megtet­szett a szalonna volt gazdájánál, hogy csak azért tört he a múlt hóban a padlásra és vitte el a 2 oldal szalonnát, elzónázva Nagyváradra, hol azonnal el is adta. A csendőrség mindenütt utána ment s oly gyorsan elfogta, hogy a szalonna árából alig költhetett pár koronát. Ezen kirándulásért 6 havi nyugodt pihenést mért reá a törvény. A PÉNZINTÉZET NEVE 1 Hány év óta áll fenn ? 1 19 02-ik é mennyi az alaptőke v végével mennyi a tartalék­töke Egy-egy évre esik a tartalék­tőkéből «9 ««O' is Si a a w 1 f K f K f Arad-csanádi gazd. tp." 13 2000000 1.417,871 40 109067 03 5-45 Aradi első takarékp. 62 480000 — 980000 — 15806 45 3.29 Aradi ipar ép népbank 33 1000000 — 536994 98 16272 57 1-62 Békés-bánfalvi tak.-p. 13 80000 — 4879 91 375 37 0:46 Békéscsabai takarékp. 30 640000 — 372014 36 12400 47 1-93 Békési takarékpénzt.** 4 100000 — 17500 — 4375 — 4-37 Békési népbank .... 34 160000 — 82642 80 2430 67 1-51 Békésmegyei takarékp. 39 200000 — 298000 — 7641 02 3-82 Békésszentandrási tp. 15 240000 — 131215 17 6747 67 3-64 Eleki takarékpénztár . 15 200000 — 62833 53 4188 90 2 09 y Endrödi takarékpénzt. 9 120000 — 17223 76 1913 75 1-59 Gyomai „ 30 100000 — 20232 — 674 40 0-67 Gyulavárosi „ 30 200000 — 140428 27 4680 94 2-34 Gyulavidéki „ 1 120000 — 19350,57 6450,1£ 5-37 Körösladány. „ 11 100000 __ 11 885 — 1080 45 1-08 Köröstarcsai1 „ £ 80000 — 6930,57 770 06 0-96 Mezőberényi „ 24 100000 — 7548785 3145 32 3 14 Orosházi kér. népbank 15 200000 — 87066 80 580447 2-90 Orosházi takarékpénzt. 31 400000 — 780000 — 2516112£ 6-29 Öcsödi „ 14 120000 — 19940 — 1424128 118 Sarkadvidéki „ 29 100000 168000 — 579310 5-79 Szarvasi „ 34 200000 _ 21 3548 45 6280 8í 3-14 Szeghalomvidéki tkp. 14 160000 — 160000 — 11425171 7-14 Tútkomlósi népbank . 12 73518 78 9720 35 810,02 1-10 Tátkomlósi takarékp. 30 200000 — 920b2 11 3067|7S 1-53 Füzesgyarmati tak.-p. 4 150000 — 18000 — 4500,— 3-— *) Addig, míg a tartaléktöke 2.000,000 koronára nem emelkedik : részvényenként csak 30 K fizettetik osztalékul (7V2°/o) **) Eddigi közgyűlési határozat folytán osztalékul csak 6 °/o-ot fizet. Itten azonban megjegyeztetik az is, hogy né­melyik pénzintézetnél a tartaléktőke egyrésze az alaptőke kiegészítésére fordittatott, ez történt például a hékésmegyei és békéscsabai s a gyulavárosi s a gyomai takarékpénztárnál és igy ezen intézeteknél a befizetett alaptőke arányában a tartaléktőke nagyobb százalékot is állítana elő s ezen esetben lenne a békésmegyei takarékpénztárnál a befizetett 100000 korona alaptőke és 10205 korona tartaléktőke után a fentebbi 3-82 °/0 helyett 10-20 °l„; a békéscsabai takarékpénztárnál a befizetett 480000 korona alaptőke és 17733 korona 81 fillér tartaléktöke után a fen­tebbi 1 '93 °/0 helyett 3 68 °/0; a gyulavárosi takarék­pénztárnál a befizetett 120000 korona alaptőke és 7347 korona 60 fillér tartaléktőke után a fentebbi 2 34 °/0 helyett 6*12 °/0 ; a gyomai takarékpénztárnál a befizetett 50000 korona alaptőke és 2341 korona 06 fillér tartaléktőke után a fentebbi 0'67 °/0 helyett 4-67 százalék. Békéscsaba, 1903. márczius 6 Pándi István. Heti piacz. Gyula, máicz'us hó 13 A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabona- nemüekben csendes volt a hangulat árváltozás nélkül Heti piaczunkon nagyobb felhozatal mellett el adatott 50 kilogrammonként koronában : búza .......................... 7 10—7 30-ig ta karm. árpa . . . 5 50-5 60-ig zab 1 ..................... 5-50 —5-70-ig kukoricza .... 5 50—5 70 ig Vasúti menetrend.- Érvényes 1902. október l-től. - Arad—Budapest k. p. u. Arad ind. . . 510 9-35 4-21 8'8 11-20 4-45 Kétegyháza . . 6-13 10-44 6-12 9-01 12 25 5-03 Békéscsaba 7-47 11-39 6-47 9-23 1-29 g-26 Békésfőldvár 8-04 11-58 7-02 _; 1­44 5 38 ilezőborény . 8-20 12-n 7-13 9-43 1-54 5-49 Gyoma . . . . 8 58 12-47 7-43 1008 2 25 6 |3 Mezőtúr . . . 9-35 1-22 8-13 10-28 2-57 6-35 Szajol . . . . 10-27 2-16 9-08 ll-oo 3-44 7 09 Szolnok . . . 12-10 2-49 _ 11-19 4 13 7-32 Ujszász . . 12-49 3-15 _ 11-36 4-38 7-50 Rákos . . . . 4-3-2 5-52 _ 12-59 7-03 9-23 Budapest érk. . 5-Ő0 6-tö _ 1-50 7-20 9 36 Budapest k. p. u.— Arad. Budapest ind. 6-50 8" to — 2-oo — 10-00 Ujszász . . . 8-28 10-34 _ 3 58 — 12-38 Szolnok . . . 8-53 1 1 09 2-55 422 4-33 1 -30 Szajol . . . . 9-07 11-25 3-19 435 4-52 1-50 Mező:ur . . 9-40 12-10 4-42 5-05 5.45 2-41 Gyoma . . . 10 04 12-40 5-30 5-29 6-22 3-H Mezőberény . 10-24 1-04 6-09 5 50 650 3-n Békésföldvár — 1-18 6-25 ^-­7­03 3 54 Békéscsaba érk. __ 1­28 _ _T- m Békéscsaba ind. 10-49 2 05 7-09 6-13 7-29 4-32 Kétegybáza . . 11-06 2 29 7-43 6-30 7-56 4-58 Arad érk. . . 1151 3-32 9-10 7-n 9-00 6-ol Törvényszéki csarnok. Az uj járásbiró. A hivatalos lap pénteki száma várva várt kinevezést közöl. O felsége a király dr. Nagy Kálmán belényesi albirót Gyulára kir. járás-, birónak nevezte ki. A jogkereső közönség érdeké­ben kívánatos is volt már a kinevezés, és hogy a helyzet tűrhetetlenné nem vált, az kizárólag Eszenyi Sándor kir. albiró eléggé nem méltányolható szor­galmának, mondhatni emberfölötti megfeszített mun­kásságának az érdeme. A csabai albirói állásra 58 pályázat érkezett be. Horibilis szám, amely minden Demosthenesnél ékesebben, mondhatni szomorúbban tanúskodik a jogi pályán tapasztalható tulténgésrői. Előléptetés. Horváth István gyulai kir. tör­vényszéki fogházfelügyelőt az ígazságögyminiszter a X. f. osztály első fokozatába léptette elő. Csőd. Karaguly Balázs köröstarcsai fakereskedő csődöt kért maga ellen, a mit a törvényszék el i rendelt és csődbiztosul dr. Nyisztor Adorján tör­vényszéki bírót, tömeggondnokul dr. Liszka Nándor mezőberényi ügyvédet rendelte ki. Felszámolási határidő május 25-ik napja. A lakó- Pap Imre Szeghalmon Kiss Gergelynél lakott, azonban 1902. október 16-án el akart köl­tözni, mikor is a háziúrral szóváltásba elegyedett, a háziúr pedig, hogy nyomatékosabb legyen a be­szédje, kapával ment a lakójának. Ez sem volt rest, hanem egy vasvillával leütötte a gazdát, mire a gazda neje férjével együtt nekiesett a lakónak és jól ellátták búcsú fejében, úgy hogy e kedélyes időtöltés folytán a gazda is, a lakó is 3 hétig feküdtek. A vége pedig az lön, hogy végkielégítés fejében úgy a gazda, mint a lakó, 8—8 napi fog­házat kaptak. A háziszarka. Oravecz Erzsébet 14 éves leány, cseléd volt Ungár Jónásnál Szarvason a múlt év őszén és ellopva a Wertheim-szekrény kulcsát, abból előbb 18 koronát, majd többet lopott, a gazda és neje mindenütt keresték a kulcsot, de nem találták meg, mig végre midőn egy, 100 koronás is elveszett, lesbe állottak és éppen akkor fdgták meg Erzsit, mikor kinyitotta a szekrényt. Erzsi jólelkü volt cse­Hirdetmény a hadmentességi dij alá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. 1903. évi márczius hóban tartozik az, ki: 1. mint hadi szolgálatra alkalmatlan, az állí­tási lajstromból töröltetett; 2. mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegy­verképtelennek nyilváníttatott; 3. a katonaszolgálatból oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatott el, mely őt keresetképtelenné nem tette, s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye; 4. az 1868. XL. t.-cz. alapján, mint család- fentartó felmentetett és az 1889. évi VI. t.-czikk életbelépte után is bármely okból fel nem avattatott 5. külföldre költözési engedélyt nyert és had­mentességi díjfizetési kötelezettsége még tart, ama község elöljáróságánál (város adóhivatalánál), hol állandóan tartózkodik, az e czélra szolgáló nyom­tatványon ; a) polgári állását; b) lakását; c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben a hadkötelezettség alól mentesittetett; d) azt az évet, melytől fogva a felmentés szá mitandó, bejelenteni és e) a reá, esetleg ama családfőre, kinek család jához tartozik, a megelőző 1898. évben állandó lak­helyén, esetleg más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni. Ezenkívül tartozik: f) az a véd- illetve díjköteles, kinek hadmen­tességi diját a törvény 11. szakasza értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását be­jelenteni. Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az 1880. évi XXVII. t.-cz. 20. szakasza értelmében a kirovandó hadmentességi dij három, egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó személyében az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékes­ségének napja (az év október hó 1 -je) között lefolyt változás állott be, eme változást a díjköteles az 1883. évi IX. t.-cz. 4. szakaszának 3. pontja értel­mében ott, ahol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles Azon díjköteleseknek, kik állandó lakhelyükön kívül másutt adóval megróva nincsenek, megenged­tetik, hogy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) előtt személyesen megjelenvén, vallomásukat ugyanott tollba mondhassák, de ha ezt tenni elmulasztják, fentebb említett pénzbírság ellenök teljes szigorral fog alkalmaztatni. Kelt Gyulán, 1903. évi márczius hó 9-én. A városi adóhivatal. 96—1903. tkvi. Nagyvárad Nagyvárad ind Szalonta Kötegyán Gyula ind. Békéscsaba Orosháza Hódmezővúsá Szeged-Rókus. Szeged-Rókus ind Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba . Gyula . . . Kötegyán Szalonta . . Nagyvárad érk. Békésföldvár — 10-20­4-45 7*oo — 11-26 — 6-02 8*46 — 11-43 — 6'2I 9-12 8*35 12-18 — 6-57 10 01 — 1-44 — 7-47 — — 2-40 — 9-10 __ 3 27 10 30 10G2 . — ! — 4-02 11-17 11 05 — l-Rókus - Nagyvárad. . — 3-30 10-52 2-40 6*40 — 4-38 11-84 — — 5-41 12-22 — — 4-50 7-00 1-38 6-18 __ 5­26 7-27 2-02 6-56 — 6-10 7-57 2-32 — ___ 6­47 8 23 2-57 —.. ___ 8­31 9 32 4-00 — __* 4 44 5-50 7-00 7-55 7-50 9-20-Békés. Békésföldvár ind. . ..... 7-13 1-52 8-14 Békés érk. ......................7-30 2­10 8-34 Békés —Békésföldvár. Békés ind . ......................6-50 12-40 5-00 Békésföldvár érk. ......................6-11 12-58 5-20 Mezőtúr—Szarvas—Orosháza. Mezőtúr ind...................... 2-46 12-20 Szarvas .......................... . . I 3-39 1-35 Kisszénás .... 4-31 2-27 Orosháza érk. ... 605 3-53 5-io Orosháza—Szarvas—Mezőtúr. Orosháza ind..................................................5-55 Kisszénás....................................................7*32 Szarvas ........................................................8-44 Me zőtúr érk.......................................................9-30 11- 37 12- 48 1-49 2 35 HIRDETÉSEK Kiadó lakás. Kossuth Lajos-utcza 173. sz. házban két 3 szobás lakás hozzá való helyiségek­kel együtt f. é. ápr. 24 tői kiadó. Tudakozódni Névery Albertnél, Gyulán. 76 2—3 89 1—1 Hirdetés. A gyulavárii takarék és önsegélyző egylet, mint szövetkezet évi rendes közgyűlését folyó évi márczius hó 22-én délután 3 óra­kor tartja meg. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság számadási jelentése a va­gyon állásáról. 2 A felügyelő-bizottság jelentése a lefolyt év számadásairól, s a megejtett vizsgálat után az igaz­gatóság és felügyelő-bizottság felmentésének meg­adása. 3. A zármérleg inegáliapitása. 4. Felügyelő-bizottság választása. 94 í—i Az igazgatóság. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, kogy az I. Gyulavárosi taka­rékpénztár végrehajtatnak Cs. Szatmári Lajos végrehajtást szenvedő elleni 600 korona, 280 korona és 600 korona tőkekövetelés és járulékai, valamint csatlakozónak kimondott Gyulavidéki takarékpénz­tár részvénytársaságnak 170 korona tőke, 200 korona tőke s jár.; továbbá a Békésmegyei takarékpénztárnak 600 korona, 1000 korona és 900 korona tőke s jár.; továbbá Balog Andrásnak 200 korona tőke s jár. és Cs Szatmári Jánosnak 487 korona 23 fillér s jár és végül Cs. Szatmári Sándornak 957 korona 68 fillér tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő Doboz község határában fekvő, a dobozi 1489. sz. tjkvben A-j-1 rsz. (538 - 539) hrszám alatt foglalt ház, udvar és kertből álló, az adó alapján 800 koronára becsült belsőségre, az ugyanezen tjkvben A-j-3 rszám 2073—79/330-b hrszám alatt foglalt, az adó alapján 2 koronára becsült sóssziki szántóra, az ugyanezen tjkvben A-j-4 rszám 1670/9-a hrszám alatt foglalt, az adó alapján 276 koronára becsült kisgőrgébeni szőllőre, továbbá a dobozi 2218. sz. tjkvben A-j-1 rszám (1408—1511/480) hrszám alatt foglalt ingat­lanból Cs. Szatmári Lajos nevén álló s az adó alap­ján 474 koronára becsült körtvélyesi szántó ®/3-ad részére, továbbá: a dobozi 156. sz. tjkvben A-j-5 rszám 1408— 1511/476 hrszám alatt foglalt s az adó alapján 241 koronára becsült körtvélyesi szántóra ; az ugyanezen tjkvben A-j-6 rszám (2073 —79/424) hrszám alatt foglalt s az adó alapján 1 koronára becsült sóssziki szántóra; az ugyanazon tjkvben A-j-7 rsz. 1408—1511/607 hrszám alatt foglalt s az adó alapján 388 koronára becsült körtvélyesi szántóra és végül a dobozi 2166. sz. tjkvben A-j-1 rszám (1408—1511/488) hrszám alatt foglalt ingatlanból Cs. Szatmári Lajos nevén álló, az adó alapján 125 koronára becsült körtvélyesi szántó fele részére 800 koronában, 2 koronában, 276 koronában, 474 koronában, 241 koronában, 388 koronában és 125 korona kikiáltási árban az árverést elrendelte és pedig a dobozi 1489. sz. tjkvben A-j-1. 3. és 4. rszám alatt foglalt ingatlanokra, az azokon C. 1. alatt özv. Cs. Szatmári Sándorné Cseppentő Rebeka javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jognak épségben hagyásával, agy azonban, hogy a mennyiben a dobozi 1489. sz. tjkvben A—j—l. 3. és 4. rszám alatt foglalt ingatlanok a jelzett haszonélvezeti [jog fenntartásával olyan árban adatnának el, mely ezen jog telekkönyvi bejegyzését a rangsor átengedés folytán megelőző teher tételek fedezete szempontjából ezennel 950 koronában megállapított összeget meg nem üti, a dobozi 1489. sz. tjkvben A-j-1. 3. és 4. rszám alatt foglalt ingatlanok a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül, a kitűzött határnapon újabban elárvereztelek és hogy a fentebb megjelölt ingatla­nok az 1903. évi május hó 14-ik napján délelőtt 9 órakor Doboz községházánál megtartandó nyil­vános árverésen, a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10 °/0-át, vagyis 103 korona 50 fillért készpénz­ben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyam­mal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. 3-ban kije­lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Gyulán, 1903. évi február hó 20--án. Lehotzky, 92 1 _1 kir. tvszeki albiró. Fe lhívás. A gyulai kisrománvárosi temetkezési egylet Grumon Teréz, Zemplényi Rebeka, T. Nagy Agues, Góczi Agnes, Restye Péter, Sebestóny Auna, Ko­csis Mária, Anka Anna, Szatmári János, Rosta Anna, Szabó Márton, B. Szabó Imre, Baráth Mária, Tóth Mária, Kis Mojsza. Boros Mária, Papp Rozália, Tamás Juliánná, Moldován Anna, Jámbor József, Szilágyi Zsófia és Frankó Borbála társulati tagok miután tartózkodási helyüket nem jelentették be és az kipuhatolható nem volt, felhivatnak ez utón is. hogy tartózkodási helyüket jelentsék be és hátralé­kaikat fizessék le 15 nap alatt a vezetőségnél, mert ellenesetben a társulat kötelékéből töröltetni fognak 90 1-1 Az elnökség. ©@©©l@®©i®@ Szegély, gömb, pira- v mis buxusok kerti disz- I nek, sirdiszitésnek a leg­szebb minőségben, jutá­nyosán kaphatók, s azonnal elvihetők. Czim: Özv. Herbert Alajosné Gyulán. 82 2—3 ©©©©©©©©© ZfcvÉeg'Ii.i'vó. A Gyulai hitel és böranyag beszerző szövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, 1903. évi márczius hó 25-én, délután 2 órakor, az Újvárosi Olvasókör helyiségében RENDES KÖZGYŰLÉST tart, melyre a tagok az alapszabályok 40. §-a, második bekezdése értelmében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Múlt évi üzletmenetről szóló jelentések tár­gyalása. • 2. Az előterjesztett zárszámadás elfogadása és a kezelő-személyzetnek a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az alapszabályok 49 §-a rendelkezése szerint négy igazgatósági tag választása. 6. Az alapszabályok 58. §-a rendelkezése szerint 12 biráló-bizottsági tag választása. 7. Időközben beadott indítványok. Az 1902. évi deczember hó 31-én volt 120 tag 346 darab részjegygyei, az évfolyamán belépett 24 tag 28 darab részjegygyei, kilépett 6 tag 8 darab részjegygyei. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és minden tag által megtekinthető. Gyulán, 1903. évi február hó 18-án. Kolozsi Péter, Tóth János, könyvelő. 87 1—1 igazg.-elnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents