Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
9-1 k szám Gyula, 1903. február 22-én XXXV. évfolyam T~ ! Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 10 Fél évre . . 5 Évnegyedre . 2 L _______á Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Itodoky Zoltán. * Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid.-------------------------^ Te mplomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fül. ________Á A gyula—barakonyi vasút, n. Az 52 kilométer hosszú vonal építési költségét a bizottság a helyi vasutak épité- sónól eddig szerzett tapasztalatok és a helyi viszonyok figyelembevételével egyszersmind esetleges tulkiadások kikerülése végett kilométerenként 22000 koronában, és ez alapon az összes beruházási költséget felfelé való kikerekitóssel 1,200,000 koronában állapi- totta meg. Az első alföldi gazdasági vasút kilométere 17797 koronába került, a békéscsaba— vésztői 18000 koronára van előirányozva. Az építési költségeknek ez az összege, szemben a rendes nyomtávú vasutaknak 68000 koronát meghaladó kilométerenkénti építési költségével, bőven illusztrálja a tervezett vasút előnyét, de egyszersmind azt is, hogy itt nem nyerészkedést czélzó vállalatról, de tisztán a helyi szükségletek lehető olcsó kielégitóséről van szó, a miért maga a kivitel is házilag, vagy reális vállalkozóknak azzal való megbízatása utján van tervbe véve. Az építési tőkét, mint az eddig létesült keskenyvágányu vasutaknál, közvetlenül és kizárólag az érdekeltségtől kívánja a vármegye készpénzben beszerezni, vagyis elsőbbségi részvények kibocsátása nélkül, magától az érdekeltségtől jegyzett kamatozó egyenértékű törzsrészvények ellenében, a mely törzsrészvények birtokában maga az érdekeltség, idegen beavatkozás nélkül intézné a vasút sorsát és annak kezelésébe közvetlenül befolyva biztosítaná mindenkor felmerülő kívánalmainak kielégítését. A beruházási tőke alacsonysága, valamint a más vasutaknál nagy összeget képviselő pénzbeszerzési költségek kikerülése adja meg a lehetőséget és biztosítékot arra, hogy a vasút a részvényeseknek, állandó és megfelelő kamatjövedelmet — osztalékot lesz képes tőkéjük ellenében fizetni. A költségek felosztásában a bizottság az érdekeltség mértékéhez a birtokterületek nagyságához és termelési viszonyaihoz képest T A. R C Z A. A jövő emberéhez. Kicsi fiam írni tanul. Rój ja is a betűket; Hosszú lábú, veréb fejű Minden betű, a mit vet. Neki tetszik, s édes öröm Csillog ki szép szeméből, Mert nem tudja, nem is sejti, Hogy a betű sokszor Öl. Tanítója megbünteti .. . Jjjgy szót húszszor újra ir; Fellázad az erőszakra, Könnye pereg, csöndben sir. Ugy-e sejted? a mit tudunk Mi öregek annyian, Régi, régi rossz időkből, Hogy a betű öl, fiam! Ha majd felnősz, szeretni fogsz; Hevít lázas szenvedély, És bálványod válaszául „Nemu-et mond a kis levél: Majd megtudod, meg is érzed, > A mit tudunk annyian ; 'Oi Régi. titkos emlékekből, Hogy a betű öl, fiam I Ha majd lelked a köznek él, S a sors kegye vállon üt; S hála helyett neked szegzik Nyíltan a sok csúf betűt: Akkor fájón meg is érted, A mit tudunk annyian, Régi, fényes tanulságból, Hogy a betű öl, fiami De azért csak tanulj írni! A sikerhez fődolog, Hogy ez apró gyilkosokat Összeróni, mint tudod ? járt el akként, hogy az ingyen adandó területeken felül a tőke 42 százalékát, a nagyobb erkölcsi testületek vállalnák át és pedig az állam a postaszállitás fejében 200,000 korona, Arad és Bókésvármegyék erkölcsi támogatásuk kifejezéséül 60—60,000 korona, Gyula város 200,000 korona értékű részvény jegyzését, a tőke 86 százalékát átvállalnák az érdekelt nagybirtokosok, köztük a gróf Al- másy-féle hitbizományi uradalom hozzájárulásába az átveendő gazdasági vasút szerző- désileg megállapítandó váltság ára betudatnék és végül a tőke 22 százaléka lenne az érdekelt községek között érdekeltségük arányában felosztva. A vasúti szállítás díjtételei ugyanazok volnának, mint a már forgalomban levő Alföldi első gazdasági vasutó. Ezeknek a díjtételeknek alacsonysága lehetővé teszi, hogy az érdekelt vidék minden lakosa részesüljön a vasút előnyeiben és ez által a szegény népnek is mód nyujtatván a vasút használatára, annak forgalma és jövedelmezősége emeltessék. A tervezett személy és árudijszabást az alábbi kimutatás tartalmazza : Vonalszakasz Távolság k m. Személy díjszabás fill. Árai c3 o £2 c3 &JD dohány § É o. mi£ ‘n W ben flS 01 — o M a g I. 0. III.0 I. 0-4 20 10 li 10 10 5 II. 5—10 40 20 16 13 12 7 in. 11—20 — 60 30 22 20 16 9 IV. 21—30 80 40 30 26 20 11 V. 31—40 100 50 40 33 25 13 VI. 41—52 120 60 50 40 30 15 E vonalszakasz beosztása mellett Gyula csatlakozó állomástól számítva a gyulai megálló helyek az I. Paradicsom-major, Gyulavarsánd és Gyulavári, a II. Gelvács-major, Feset-major, a III. Nagyzerind, Miske, Ta- másda, a IV. Vadász és Simonyfalva, az V. Seprős, Apáti és Barakony, a VI. vonalszakaszba; viszoDt Barakonytól számítva ; Apáti, a Ií. Seprős, Simonyfalva és Vadász, a III. Miske a IV., Nagyzerind az V., Gyulavári, Gyulavarsánd, Paradicsom-major és Gyula a VI. vonalszakaszba esnék. , Hogyha bölcsen rakod egybe, A nagyoknak hízelegve, így a betű nem halál: Hírnevedet hordja szerte, S a dicsőség rád talál. ___________ Zöldy János. Az áldozat. A szülők egyetlen gyermeke, egyedüli büszkesége, Cserei I.ukréczia, életének ió-ik évében volt, mikor Magyarország életegén felébredt a szabadság hajnala. . . Mint viruló hajadon látta az ifjakat távozni otthonukból, hogy szivükben lángoló hazaszeretettel, kezükben fegy verrel védjék a hazát s a nemzetnek veszélyben forgó szabadságát; meg megdobbant szive, midőn egy-egy deli ifjú vett tőle búcsút s önkéntelenül feltámadt lelkében a kérdés, hogy visszatér-e még valaha a távozó, vagy viruló életvirága a csatamezön fog lehullani az enyészet porába? Hejh, mert o't, hol puskaropogás, ágyu- bőmbölés szolgáltatja a zenét, az elesés könnyű, de nehéz a felkelés; ott folytonosan hajszálon függ az ember élete. Nem egyszer törölt ki szemeiből köny- cseppeket Lukréczia titokban, mert szülői előtt kénytelen volt rejteni honleányi bánatát, aggodalmát, minthogy szive érzelme szülőiével nem volt azonos, mintha csak vadtörzsőn véletlenül növekedett nemes hajtás lett volna a leány, vagy sötét felhőktől környezett ragyogó napsugár . . . Hát még mikor Szántói Dezső felcsapott honvéd huszárnak s távozóban „Isten hozzád“-ot mondott Lukrécziának, mily nehéz volt elrejtenie a szemek elől a lelkében felzudult fájdalom viharát. Alig hogy maga maradhatott, senUgy a személy, mint az árudijszabás csak kereteket tartalmaz, az tüzetesen kidolgozandó és igen mérsékeltnek mondható. A teherdij szabásban az átrakás költségei is benfoglaltatnak. Teherkocsik, személyvonatok telefonon bármely állomásról mindenkor megrendelhetők lesznek; gyűlések, hetipiaczok és vásárok alkalmával kellő számú és menetrendü külön vonatok fognak járatni. A vasút várható forgalmára nézve az érdekeltségi terület nagyságát és lakosságának számát vehetjük irányadóul, mert a terület nagyságától, illetve az ezen termelt anyagok mennyiségétől és a népesség sűrűségétől, számától függ a vasutak forgalma. E két tényező ereje a vasutat érdeklőleg a következő számadatokból tűnik elő. A vasút által közvetlenül érintett községek: Gyulavarsánd, Gyulavári, Nagyzerind, Feketegyarmat, Tamásda, Miske, Bélzerind, Vadász, Simonyfalva, Seprős, Apáti, Barakony, összesen 90,047 kát. hold határral, 27,724 lélek számmal bírnak. A számítás realitása érdekében a füzet az érdekeltségi területet kereken csak 85,000 kát. holdban, a lólekszámot 25,000-ben veszi számítása alapjául és a már üzemben levő keskenyvágányu vasutak forgalmát és még bizonyos megszorításokkal a kisjenő —barakonyi vasút tervezőinek számítását vesszük irányadóul. E szerint a lehető legminimálisabb számítással minden lakosra 3 utazást oda-vissza és minden kát. hold terület után 3'5 métermázsa szállítmányt lehet a vasút várható forgalmául számítani, annál is inkább, mert az alföldi első gazdasági vasútnál észlelt eredmények ennél a feltevésnél sokkal kedvezőbbek. Átlagosan minden személy egyszeri utazására 40 fillér és minden métermázsa termény szállítására 22 fillér átlagos bevételt számítva, 25.000 lakos és 297,500 métermázsa * áru után a személyforgalomból 60,000 korona, a teheráru forgalomból 65,450 korona lesz a vasút bevétele, vagyis az ösz- szes évi brutto bevétel kereken 125,000ko- rona. Ebből levonva a mintegy 60 százalék kezelési költséget, 75,000 korona marad tiszta kitől nem láttatva, szabad folyást engedett sűrűn omló könyeinek s mit eddig csak sejtett, most az teljesen bizonyossá lett előtte, hogy ártatlan szive egész hevével szereti Dezsőt s azért érzi oly mélyen lelkében az elválás miatti fájdalom gyötrő kinját . ! . Habár, mint honleány, büszke volt reá, hogy az, kit önkéntelenül s titokban, de lángolóan szeret, vérét és életét viszi áldozatul hazájának, de a pillanatig előtérbe lépett önzés azt sugalta, vajha itthon maradt volna Dezső, az ő közelében, távol a veszélytől. De az önző gondolat csak pillanatig talált helyet lelkében s miként czikázó villám gyorsan eltűnik a láthatárról, hogy a másik pillanatban felragyogjon a felderült égen a fénylő napsugár, úgy a leányka lélekegén a hazaszeretet fénysugarai ragyogtak fel, tova űzvén az önzés sötét fellegeit.. . Csudákat müveit a lelkesedés, hősökké lettek a mintegy varázsütésre termett honvédek, midőn diadalról-diadalra haladtak s a fegyverforgatásban ujoncz létökre győzelmes csatákat vivtak a képzett, gyakorlott, ellenséges csapatokkal szemben. Minden érkezett győzelmi hirre büszkén dobbant meg a Lukréczia honszeretetben gazdag szive s jólesett a képzelet, hogy a győzelmes sereg sorában bizonyosan az ő Dezsője is ott volt és, van s a babérnak egy-egy levele őt is illeti. Pedig — fájdalom — semmi hirt nem vett eltávozása óta felőle s igy azt sem tudhatta, hogy hol és miként van az, kinek életben maradásáért s dicsőségtől koszoruzottan hazatéréséért oly gyakran buzgón imádkozott Istenhez . . ! Majd jött a gyászhir, hogy Világosnál sötét éjszaka borult a magyarra; kettétört a dejövedelem, mint üzleti felesleg évi 50,000 korona. |f mely brutto bevétel tehát az 1,200,000 koronával számított beruházási költségek után 10'5 százalék, a tiszta jövedelem pedig 4’2 százalékos kamatozásának felel meg. Mi sem bizonyítja tehát a vasút lét- jogosultságát inkább, mint az a körülmény, hogy annak a vidék gazdasági és kulturális fejlődésére várható nagy hatása mellett maga a befektetendő tőke is már a 4—5-ik évtől tisztességes jövedelmet hoz a részvényeket jegyző érdekeltségnek. Az összes forgalom 2—3 motorkocsival, 1—2 mozdonynyal és megfelelő számú személy és teherkocsikkal akként lesz lebonyolítandó, hogy minden irányban legalább 3 — 3 rendes vonat fog a gyulai állomás fővonalaihoz s azoktól csatlakozólag bevezettetni. A motorkocsin magán elhelyezhető 32—35 személy és elvisz szükség esetén még két személykocsit, összesei mintegy 100 személyt, vagy megfelelő számú teherkocsit. A teher- áruk a személyvonatokkal szükség esetén külön vonatokkal továbbittatnak. A menet- sebesség bent 15—20, kint 25—30 km. óránként; az összes menetidő Gyula és Barakony között, vagy viszont, legfeljebb 2 és fél, 2 és háromnegyed óra. A mint a vasút létesítésének költségeit kizárólag az érdekeltségtől, idegen tőke kizárásával kívánja az előmunkálati engedélyes Békésvármegye biztosítani, úgy magát taz építés kivitelét is nyerészkedő vállalkozók mellőzésével lehetőleg házilag és első porban az érdekelt vidék munkásnépének foglalkoztatásával szándékozik végeztetni. Az építési anyagok közül azok, a melyek a helyszínén beszerezhetők pl. homok, talpfák, stb. szintén az érdekeltségi területen szereztetnének be, esetleg azok értéke a termelők részéről megajánlott hozzájárulás összegébe lenne betudható. Hosszabb épitési időt igénylő műtárgyak a vasút vonalán nem lesznek emelendők, ezért engedélyes za építkezést az engedély kinyerésétől számított és épitésn alkalmas hat hónap alatt befejezheti és a vasutat üzembe helyezheti. rék honvédek kezében a szabadságot védő kard ; a dicsőség napja sötét bánat éjjelére vált .. . Mint egyik ütközetben súlyosan megsebesült, lábbadozni kezdő beteg, került haza ismét Dezső, mankón vánszorogva. Midőn meglátta őt Lukréczia, nem fojthatta el előtörő könyeit, • sirt, zokogott keservesen. A most vánszorgó koldushoz hasonlóvá lett, előbb deli ifjú megért ítte a nemes szív önkénytelen megnyilatkozását s szivének a lány iránt érzett szerelme még inkább lángra lobbant, habár a másik pillanatban a honfibánattól árnyalt arczra oda ült a reménytelen szerelmi bú fellege, mert eszében felvillant, hogy a gazdag, viruló hajadon nem lehet a földönfutóvá lett bénának nejévé, nem, soha, soha! . . . . Előbb magába akarta rejteni szerelmét s bánatát, ,de egy vigyázatlan pillanatban elárulta magát, S ime a lánytól nemcsak visszautasítva nem lett, sőt az őszintén viszonzott szerelmét megvallotta s hűséget ígért.... De másként volt megírva a végzet könyvében 1 .. . . Dezső rövid betegség után pihenni tért oda, hol már nem fáj semmi, hol a honfibánat s a szerelem boldogsága együtt leszáll az elmúlás porába .... A gyászkoporsót s uj sirhalmot Lukréczia omló könyei öntözték s mit Dezső életében a mindentudón s kettőjökön kívül senki nem ismert, szivének titkát, szerelmét többé nem rejtegette .... A szülök, — habár midőn nyilvánvalóvá lett előttük a titok, — önmagukban mogbotránkoztak leányuk eljárásán, választásán, de mégis volt bennök annyi tapintat, hogy ezt elhallgatták XjapvLtils: mai számához egész iv mellélslet van csatolva.
