Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
A vasút vezef ése az érdekeltségből ala kult részvénytársaság közvetlen befolyásával történnék és ez által biztosítva lesz az érdekeltség 1 tekintetben, hogy a kezelés tekintetében támasztott kivánalmaknak érvényt is szerezhet. A vezetés élén az érdekeltség képviselőiből választott igazgatóság és a Gyulán székelő, üzletvezetóség állana, a mi által biztosítva lesz, hogy az üzemben előálló és alkalmi viszonyok által megokolt változások (külön vonatok, kisegítő kocsik) nyomban elrendelhetők. A vonal mentén, mint a vasúti üzem segédeszköze távbeszélő berendezés fog fel állíttatni, ugyanily állomás szereltetik fel az esetleges mellékvágányok végpontjain és igy a nagyközönségnek is alkalom adatik, hogy a szállításokra vonatkozó ügyeit bárhonnan az állomásokkal és üzletvezetőséggel közvetlenül szóbeli utón és gyorsan elintézhesse. A keskenyvágányu vasutak hálózatának fejlődésével, amennyiben az a kezelés olcsóbbá tétele érdekében kívánatosnak fog látszani, módjában lesz az érdekeltségi közgyűlésnek, hogy az üzletvezetés egyesítése érdekében más vasutakkal tárgyalásokba bocsátkozzék és esetleg ezt elhatározza. Azon körülmény folytán, hogy az érdé kelt vidékre nézve már más vasuttervekről is volt szó, az ismertetés a gyula barakonyi keskenyvágányu vasút tervét a többiekkel egybehasonlitja és ebből folyólag a vasút előnyeit a többi tervezett vasúiéval szemben a következőkben tünteti fel: A hasonlólag Gyula—Barakony között, de rendes sintávolsággal tervezett Környei- Bene-féle vasúttal szemben a keskenyvágányu vasút nagy előnyei az eddig elmondottakból is nyilvánvalók. A rendes sintávolsagu vasút 2,450.000 korona névértékű elsőbbségi részd vénybe és 1,530.400 korona névértékű törzs- részvénybe fektetett tőkével épült volna fel. A kilométerenkénti 68000 korona összesen 3 és fél millió korona építési tőkét feltételez, aminek a 125.000 korona számított bruttó bevétel is csak 4°/o-át képezi. Ha pedig itt a kiadásokat |fiÍf|§^l előirányozzuk, mert az üzem drágább, úgy a 30%-nyi vagyis 37500 koronát tevő tiszta haszon ugyanazon forgalom mellett a beruházásnak alig 1.1 °/o-át hozza meg. Bruttó bevétele tehát nem lehel tett volna nagyobb, mint a keskenyvágány vasúté és igy az egyedül kamatozó elsőbb ségi részvénytöke alig hozott volna 2‘50/0'O kamatjövedelmet, a mi természetesen nem a érdekeltség, hanem a vasutat finanszíroz pénzvállalkozók haszna lett volna és az ér dekeltség által jegyzett törzsrészvények min denkor kamatozatlanul értéktelen papiros képeztek volna. Ezzel szemben a keskeny vágányu vasút az érdekeltség hozzájárulásé nak tisztességes kamatozását biztosítja és igj tulajdonképen nem áldozatot kíván az érdé kéltségtől, hanem annak befektetendő tőkéj ellenében egy biztos jövedelmi forrást nyit mea A rendes sintávolságu vasút üzeménei költségessége miatt nem volna képes úgy forgalmi igényeket kielégíteni. Nem közelit heti meg annyira a községeket és igy hozzá- járó utak építése, e mellett a vasúti állomásokhoz való szállítás költsége terhelné az érdekeltséget. A vonalon legfeljebb két pár vonat lenne járható, a rni főleg személyközlekedés tekintetében nem elégséges. A keskeny vágány u vasút kezelésének könnyedsége folytán tetszés szerinti számban létesit megállóhelyeket, a termények arra bárhol nyílt pályán vagy ideiglenesen lefektetett rakodó vágányon felrakhatok és a mi fő, motorkocsijaival minden Gyulán keresztül menő fővonali vonathoz nyújthat összeköttetést, szóval, az egész érdekeltségre nézve ugyanazon kedvező közlekedési viszonyokat képes nyújtani, amelyekkel Gyula állomása bir. Főleg Gyulaváros szempontjából még nagy előnye a keskenyvágányu vasútnak, hogy m'g amaz a város egész elkerülésével vezetett volna be állomásához, átmenő forgalmat bonyolitott volna le, ezzel elterelvén az eddig a városba irányult lorgalmat is, a keskenyvágányu vasút a város derekát szelvén keresztül, a Gyulára irányuló személy és te- heráru forgalomnak is kedvez és hivatva van erős lendületet adni a város élénk piaczának és kereskedelmének. A Kisjenő és Barakony között tervezett keskenyvágányu vasúttal szemben is sok jelentékeny előnyt nyújt a vidéknek Gyulára való bekapcsolása, amelyek között első az, hogy a vidéknek olcsó utat nyit Gyula és közvetve Békéscsaba piaczára, a hova egész forgalmával eddig is gravitált. Gyulán a M. Á. V. egy fővonalával, Kis jenőben az A. Cs. E. V. egyik mellékágával jut a vidék vasúti összeköttetésbe és mig Gyulán naponkint 7 személyvonat érkezik be és 7 személyvonat indul, addig Kisjeuőn keresztül csak 2 pár vonat közlekedik. Bármennyi motorkocsit járatott volna tehát a kisjenő—i barakonyi vasút-, ebből a vidéknek előnye nem lehetett, mert Kisjenőben az A. Cs. E. V. forgalmi viszonyai folytán kedvezőbb csatlakozást nem nyerhetett volna, mig Gyulán keresztül a vidék az összes, vagy legalább minden jelentékeny vonathoz összeköttetést nyerhet. Vasúti összeköttetés tekintetében annál kedvezőbbek a viszonyok, minél rövidebb a vonal hossza az érdekelt vidék és az általa leginkább felkeresett nagyvárosok között. A két vasutterv Barakonytól Nagyzerindig nagyjában megegyezvén egymással elég, ha a Nagyzerindre vonatkozó összehasonlító adatokat közöljük. Nagyzerind távolsága Gyulán át Budapesttől 234, Szegedtől 127, Nagyváradtól 94 és Aradtól 95 km., Nagyzerind távolsága Kisjenő Kétegyházán át Budapesttől 253, Szegedtől 146, Nagyváradtól 145 és Aradtól 80 km. Tehát csak Araddal jutna közelebbi összeköttetésbe a vidék Kisjenőn át, mint Gyulán keresztül. Ámde ez az egy előny is elenyészik, ha a közlekedési viszonyokat a vonatok menet tartama és a szállítási dijak tekintetéből hasonlítjuk össze. Kisjenőből Kétegyháza fölé két vonat közlekedvén, ezekkel való indulás mellett a legközelebbi csatlakozást véve ^tekintetbe a menetidők tartama a jelenlegi menetrend szerint a következő : Budapestre 958 es 1042, Szegedre 64» és 1227, Nagyváradra 638 és 1203, Aradra (gyorsvonat) 228, (személyvonat) 610 és 103". Ezzel szemben Gyulától Budapestig a menetidők 4|| ll 10«3 és 8»9, Szegedig 344 408 és ll18, Nagyváradig 205, l58, 305 és Aradig 318, 3‘4 2U3 és 804 óra. Az összes városok Gyulán keresztül tehát rövidebb idő alatt elérhetők, mint Kisjenőn keresztül, miután a motoros vasút menetideje mindkét terv szerint egyenlő. De olcsóbb is az utazás ezekbe a városokba Gyulán keresztül, mint Kisjenőn át. Nevezetesen egy III. osztályú utas fizet Nagy- zerindtől Gyulán át Budapestig 7 korona 30 fillért, Szegedig 3 korona 80 fillért, Nagyváradig 3 korona 30 fillért, Aradig 2 korona 80 fillért és Kisjenőn át Budapestig 8 korona 40 fillért, Szegedig 4 korona 90 fillért, Nagyváradig 5 korona 40 fillért és Aradig 2 korona 90 fillért, természetesen ez a viszony fennáll a személyszállítás többi vonatkozásaiban és a teheráru szállításban is, a minek oka egyrészt a vonalak rövidebb voltában, másrészt az A. Cs. E. V. tarifáinak magasabb tételeiben keresendő. * * * Mindezek felsorolása a bizottság a tervezetet, mely amellett, hogy az összes jogos és méltányos érdekeket teljesen kielógiti — még jövedelmező tőkebefektetésnek is mutatkozik — az érdekeltség figyelmébe és jóindulatába melegen ajánlja annyival is inkább, mert ez időpont úgy a hozzájárulások megszerzésére, mint a vasút kiépítésére más idők viszonyaival szemben kiválóan alkalmas. Megyegyülés előtt. — Alispáni jelentés. — A fekruár 28 án tartandó törvényhatósági közgyűlés elé a vármegye közviszonyait részletesen tárgyszó jelentést terjeszt a vármegye alispánja, amely nem csupán a legutóbbi közgyűlés óta előfordult eseményekről számol be, hanem visszatekintést nyújt az egész 1902-ik évre, összegezvén azokat az adatokat, a melyek a múlt év közigazgatási gondozás tárgyát képező viszonyairól áttekinthető képet nyújtani alkalmasok. A legutóbbi hónapok közegészségügyi viszonyairól beszámolva elmondja a jelentés, hogy 1902. évben a közegészségügy terén az 1901. évhez viszonyítva javulás észlelhető, mert bár a heveny fertőző bajokban történt megbetegedések száma jelentékenyen emelkedett, de az ezekben történt elhalálozások százaléka 4°/0-al kisebb volt. Megbetegedett ugyanis 1902. évben 5568 és meghalt 456, vagyis a halálozási százalék 8°/0. A heveny fertőző bajok közül leginkább uralkodó volt a kanyaró, elannyira, hogy csupán ebben a fertőző betegségben történt megbetegedések száma az összes heveny fertőző bajokban való megbetegedéseknek több mint kétharmadát teszi ki. A vör- henyben való megbetegedéseknek jóformán változatlan száma mellett némi emelkedést mutatott a diphteria, mig a hasihagy mázban és szamárhurutban való megbetegedések csökkentek. Az 1902. év folyamán diphteriában megbetegedett 209 egyén közül gyógyszerummal beoltottak 75-öt, vagyis az összes megbetegedetteknek 35 százalékát. A beoltottak közül meghalt 19, vagyis 25 százalék. Védő oltást két esetben sikerrel végeztek Újkígyóson. A védő himlőoltást és újra oltást mindenütt jó eredménynyel foganatosították. A vármegyei közkórház az elmúlt esztendőben is folytatta azon egészséges és fokozatos fejlődését, melynek alapjait a pár év előtti nagyobb építkezés vetette meg. Hatalmas lendületnek indult az intézet betegforgalma, miről tanúságot tesznek a következő adatok: az 1901. év végén visszamaradt 558 beteghez 2386 uj boteget vettek fel s igy az összes ápoltak számaj2944. 708 beteggel ápoltatott tehát több mint az előző évben s e többletből 44 esik az elmebeteg osztályra, 664 a többi osztályokra. Az ápolási napok száma 200170-re emelkedett, a mi az előző évhez viszonyítva 77780 ápolási napi többletnek felel meg, a melyből 7849 nap esik a kórház nem elmebeteg osztályaira, az elmebeteg osztályon ellenben az ápolási napok száma 69-el kevesebb volt, mint 1901-ben. Legkisebb volt a beteglétszám október 5-én: 497 ; legnagyobb deczember 18 án : 649. Az átlagos beteglétszám 548-41.volt. A nem elmebetegek közül gyógyult 52,04, javultan távozott 27-36, gyógyulatlanul bocsáttatott el 7-08, meghalt 3-90 százalék, a mi igen kedvező halálozási arányszámnak mondható. Visszamaradt 234 beteg, tehát 9-62 százalék. Műtét 580 végeztetett. Az elmebeteg osztály 513 betegéből gyógyultan távozott 5-07, javultan 8. gyógyulatlanul 6-02, meghalt 7-79, visszamaradt 72-32 százalék. A halálozási arány a különböző betegségeket összevéve: 5-84 százalék. A kórház gazdasági vezetéséről és a betegek foglalkoztatásáról közölt részletes és tanulságos adatok bizonyságot tesznek arról a gondos vezetésről, amely vármegyénknek ezen elsőrangú közintézetében elismerésre méltó módon tapasztalható. A közbiztonsági viszonyokat feltüntető statisztikai adatok közlése után megemlíti a jelentés, hogy nagyon élénk földmives népünkben az egyleti szervezkedésre való hajlandóság. E tekintetben a hatóságok az egyesületi jog szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett oly irányban igyekeznek közrehatni, hogy csak életképes, erősebb alapon szervezett egyletek létesüljenek, amelyek képesek az alapításukkal kitűzött czélok megvalósítására eszközöket nyújtani. A múlt év végén 279 különböző egylet és társulat volt a vármegyében. A kiházasitó- és temetkezési egyletek száma igen megfogyott, jóllehet csak kevéssel szemben kellett alkalmazni a hatósági feloszlatás rendszabályát. A feloszlást a legtöbb Jily egyesület önként mondotta ki, miután a nép is meggyőződött a szervezés fogyatékosságáról és a díjbefizetéseket ez okból sokan megtagadták. Ma már jórészben csak azok a temetkezési egyletek állanak fenn, amelyek régebben alapittatván. minden nyerészkedési czélzat kizárásával, helyes alapokon szerveztettek. Amely egyesületeknél a vezetőséget hanyagság, szabályellenes vagy hűtlen kezelés látszott terhelni, ott a vétkesek felelősségre vonása iránt az intézkedések megtétettek. A csendőrség a lefolyt időszakban is kitünően teljesítette feladatait. A csendőrség tervbe vett decentralieatioja tekintetében az alispán értekezletet Lukréczia előtt — egyetlen szóval sem tettek neki szemrehányást, hanem ehelyett abban állapodtak meg, hogy a legelső kínálkozó alkalmat megragadják arra, hogy leányuk szivéből a gyászt tova űzzék s az ö óhajtásuknak s leányuk méltóságának megfelelő házasságkötés által teljesen helyrehozva legyen a múlt elha- markodása, vagyis feltették magukban, hogy leányukat minél előbb férjhez adják, még pedig olyanhoz, kit a szülők leendő vejökké választanak .... Az alkalom nem soká késett. Nehány hónappal a Dezső eltemetése után Tárkány város gazdag hírben állott tisztiorvosa dr. Csapodi Ferencz jelentkezett a háznál s már a harmadik látogatás alkalmával mint leánykérő lépett fel. Lukrécziától azonban kosarat kapott, de nem igy a szülőktől, kik kitartásra buzdították őt, reményt adva, hogy előbb utóbb megtörik a jég s elvégre az óhajtott „igen“-t ki fogja mondani Luréczia. Csapodinak használt a biztatás. Még nagyobb buzgalmat fejtett ki, hogy magát meg- kedveltesse, sőt nem egyszer beszédközben dicsekedett gazdagságával, tőkepénzes voltával. ugy gondolkozván, hogy nem lesz felesleges ily módon is érdeklődést ébreszteni fel maga iránt. E kérkedés nem tévesztette el a hatást a szülőknél. Most még inkább azon voltak, hogy reábeszéljék leányukat az általuk tervezett házasságba beleegyezésre. Sokáig hasztalan volt minden kísérlet, de végre belefáradt Lukréczia a folytonos zaklatásokba s habár szive ellenére a szülői kényszernek engedve, oda Ígérte kezét a doktornak. Alig távozott el a jegyváltás után a boldog vőlegény nyomban megérkezett a parochiára Náprádi Kázmér, Szabolcs megye egyik gazdag fiatal birtokosa, egy kedves modorú, delitermetü, szép arczu, ügyes ifjú, ki minden hosz- szadalmas bevezetést mellőzve elmondta a lel- készi családnak útja czélját, hogy ő leánykérőbe jött Cserei Viktor házához s mint hogy nem ismeri a családot, kéri a lelkészt, hogy menjenek el oda együtt s legyen szives öt bemutatni . . . Midőn az ifjú értesült, hogy Lukréczia már menyassony, elkomorodott s ekként szólt: Ha már megtettem a nagy utat, nem akarok úgy elmenni, hogy még meg se lássam a hires szép Lukrécziát, ha már elkéstem is, mégis menjünk el oda 1“ Tehát elmentek. S ime mi történt ? A deli ifjú s a szép leány, alig hogy néhány perczig társalogtak együtt, szerelemre lobbantak egymás iránt. Ekkor az ifjú, — ki már a lelkészi családtól mindenekről tájékoztatva volt kellőképen, __ hi rtelen gondolt merészet és nagyot s búcsút véve a családtól visszament a parochiára, de előbb engedelmet kért és nyert, hogy még hazatávozása előtt búcsúlátogatás végett tiszteletét tehesse. A nyert engedélyt felhasználva gyönyörű négyes fogatával ment vissza a lányosházhoz s felkérte az úrnőt s leányát, hogy menjenek el vele egy félórai időre szánkázni; (mert szánnal jött, mivel téli idő s jó szánut volt) az lévén kifőzött terve, hogy ha ez sikerül, az utón meg kéri az ai yától a leány kezét s ha tagadó választ nyer az anyától, (mert abban nem kételkedett, hogy a leány ő érette rut és koros vőlegényét könnyen cserben hagyja!) akkor közzé cserdit a gyors lábú négy lovának s hazáig meg sem áll s rövid utón elrabolja Lukrécziát s ráadásul az anyát, vagy pedig ha az utóbbi zenebonát csap, leteszi azt az utón s csak a leányt repiti el. Ám de dugába dőlt a jól kieszelt terv, mert Cserei Viktorné úrnő nem ment lépre s igy az ifjú nagy busán magában volt kénytelen távozni . . . Az anya „hétfejü sárkányaként őrködött leánya felett, hogy egyetlen ifjú is el ne szédíthesse fejét s a doktorrali jegyessége meg ne semmisüljön. Cserei Lukréczia dr. Csapodi Ferenczné lett Ám de nem volt Isten áldás e kierőszakolt házasságon, mert néhány hónapi együttélés után örökre elhagyta férjét az ifjú nő s szülőihez ment vissza, — kik magok is csalódva számításukban, mert a doktor csak hirdette, hogy gazdag ember, holott épen nem volt az, — nem is erőltették szerencsétlenné lett leányukat a vissza- menetelre, mert habár későn, belátták tévedésö két s megbánták cselekedetüket s hogy azt lehetőleg helyrehozzák, nyomban meg is indították a válópert, a mely azonban a valláskülönbség I a doktor makacssága következtében, tizenegy esztendeig folyt, mig végre a tizenkettedik esztendőben, sok költekezés, kellemetlenség után véget ért, és a szerencsétlen házasság törvényesen felbontatott. Mily szatírája a sorsnak! hogy a válóper bevégződte után alig egy fél évvel dr. Csapodi „megszűnt élni“ ! , . . A dr. Csapodi Ferencz és Cserei Lukréczia házasságából született volt egy fiú, Tihamér, kit édes anyja s a nagyszülők kitűnő nevelésben részezitettek, de kit apja soha meg sem is láthatott. Fiának, fiáért élt az édesanya, egyéb öröm úgy sem maradt számára, ámde ennek testi s szellemi szép fejlődése gazdagon kárpótolta az anyát a sok szenvedésért, fájdalomért s a keserű múltat feledteté vele a jelen boldogsága s \ jövő biztató reménye .... Azonban úgy látszik, hogy akit a balszerencse vett karjaira s üldözni elkezdett, a szabadulásra nehezen találhat utatl Iijy volt Cserei Lukréczia is ! Midőn Tihamér ió-ik évét már betöltötte, jóságban, szépségben, ügyességben egyiránt kitűnő volt, öt napi be- tegség után halál álmára szenderült .... A remény csillaga kialudt, a boldogság napja sötét éjszakának adott helyet .... Miként „Rákhel siratván fiait, nem akart megvigasztal- tatni“, úgy Cserei Lukréczia elmondhatá magáról: „Könyhullatásom énnekem kenyerem éjjel, nappal.“ .... Csak sirt, zokogott, lelkére a fájdalom csillagtalan éjjé borult .... Evek múltak, évek teltek, nem jött vigasz olaja a sajgó szívsebre; nem borult megnyugo- vás fátyla az elhunyt nevére; gyakran öntözé Tihamér sirhalmát a bánatos anya könycseppje, mely virágokat növelt a sirhalmon ; évek múltán sem fordult örömre a siralom .... Az öreg Cserei s neje végre azon aggodalomtól űzetve, hogy haláluk esetén bánatba merült leányuk maga marad, „mint száraz fán az ág*, azt tanácsolták Lukrécziának, hogy menjen férjhez özvegy Szabóki Ádámhoz, ki már évek óta epekedik utánna s remélhetőleg jó férj leend. Az engedelmes leány ezt is megtette. S leszámítva azt, hogy az uj viszony sem en* hittlétté a bánatos anyasziv örök gyászát, szerencsésnek lett volna mondható e második házasság. De végzete nem engedé, hogy élete alkonya felé, bár zavartalan boldogság forrásából is meríthessen. Ugyanis két szép gyermeke született e házasságból, mintegy kárpótlásul a vesztett boldogságért, hogy a jobb jövő reménycsillagát ültessék a sokat szenvedett jó nőnek életegére, de röpke fény, csalóka délibáb lön e két fénylő sugár, mert mindkét gyermek kevés idő múlva meghalt, hogy még mélyebb legyen az anyai szívnek vérző sebe, még sötétebbé a gyász éjszakája ....
