Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-25 / 43. szám
43-ik szám. Gyula, 1903. október 25-én XXXV. évfolyam. f------------1 Szerkesztőség: Tem plom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... ö „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. L______________Ji 9 Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. liodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 HU. _____Á Ké pviselőtestületi közgyűlés { előtt. Gyula város képviselőtestülete holnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre van össze- hiva, amelyen olyan tárgyak lesznek napirenden, hogy hivatásunknak és kötelességünknek tartjuk azokkal előzetesen is foglalkozni. A városi tanács — amint azt különben lapunk múlt heti számában is jeleztük — a képviselőtestületnek határozatát, amely az állami adóknak az adózók részéről önként szándékolt befizetések visszautasítását olyan alakban mondotta ki, bogy ezen határozat birtokon kívül, vagyis annak jogerőre emelkedése előtt, tehát mintegy statáriumszerüleg azonnal hajtassák végre, amely alakban — közbevetőleg mondva — az országban eddig- eló egyetlenegy vármegye, vagy város sem rendelkezett — nem hajtotta s nem hajtja végre. A tanács a képviselőtestületnek határozata fölött folyó hó 22-én tartott ülésében tanácskozott és azzal szemben a következő határozatot hozta : »A vármegye alispánjának 17458. sz. rendelete, melylyel a képviseltestület 115/903. kgy. Bzámu határozatának végrehajtása a felsőbb hatósági elbírálás bekövetkeztéig — az 1299/1903. számú főispáni rendeletnek meg- felelőleg — eltiltatik, úgy nemkülönben az önkéntes adófizetés el nem fogadását elhatározó vármegyei törvényhatósági bizottsági határozatot megsemmisítő 103105/1903. sz. belügyminiszteri rendelet tudomásul vétetik s ennek folytán a képviselőtestület 115/1903. számú határozatának végrehajtása a felsőbbhatósági elbírálás bekövetkeztéig felfüggeszted k. Indokolás. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 30. §-a áként rendelkezik, hogy „a kormánynak és törvény- hatóságnak s ezek illetékes közegeinek az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéit a község vita tárgyává nem teheti s azt feltétlenül végrehajtani köteles.* Minthogy pedig az előterjesztett alíspáni, főispáni és miniszteri rendeletek mindegyike az állami közigazgatásra vonatkozik, a tanács nem ismer oly egyóbb törvényes rendelkezést, melynél fogva az emlitett tételes törvény rendelkezésével szemben azzal ellentétesen eljárni s eként a képviselőtestület határozatát végrehajtani jogosított lenne. Ezen törvényes szemponttól eltekintve a képviselőtestület határozatának végrehajtása egyébb jogos magán, részint köztekintetekből is hátrányosnak mutatkozik. Ugyanis: 1. Az önkéntes adófizetések el nem fogadása leginkább az alsó és közép adófizetőket sújtana, azokat, kiknek jövedelmi forrása majdnem kizárólag az őszi hónapokban nyilván meg, ekkor fizethetik legkönnyebben adójukat, mig a későbbi téli és tavaszi hónapok alatt már legtöbbnyire csak végrehajtás utján és igen gyakran törzsvagyonuk megcsonkításával kényszeríthetők az adófizetésre. Ettől eltekintve azonban a határozat 1. pont alatti része igen káros lehet a városra, mint erkölcsi testületre, tehát kifolyólag az összlakosságra nézve. Eltiltatik ugyanis a tanács a befolyt fogyasztási adóknak a kir. adóhivatal pénztárába való beszállításától, pedig a várős a fogyasztási adónemek szedési jogát szerződéssel váltotta meg, mely szerződés egyik feltétele szerint, ha az esedékes megváltási összeg az adóhivatalba havonként be nem fizettetik, a szerződési viszony megszűnik s jogositott a kincstár a fogyasztási adókezelést aiku vagy árverés utján bárki másnak kiadni s a netán származó különbözeiét a város megtéríteni tartozik. A képviselőtestületi határozat végrehajtása által tehát a város nemcsak a fogyasztás kezeléséből származó haszontól esik el, de ezen felül még külön károsodásnak is kitéve lehet. 2. Az önkéntesen belépni akarók be- soroztatásához való segédkéz nyújtásának eltiltása azon egyeseket sújtja leginkább, kiknek élethivatása, jövő sorsuknak emberi számítás szerinti kedvező biztosítása követeli besoroztatásukat; különben is Gyulán az önkéntes belépés iránti hajlam csak szórványos s csak azok jelentkeznek, akiknek körülményeik vagy élethivatásuk besoroztatásukat megköveteli s ezeket az önkéntes be- sof'oztatásban megakadályozni alig lehet lelkiismeretes dolog, akkor különösen, mikor az önkéntes besoroztatás iránti vágy tömegesen, tehát tüntetési alakban nem jelentkezik. 3. Gyula rendezett tanácsú város képviselőtestülete alig lehet jogositott a hadügyi kormányhoz felterjesztéssel élni, de a határozat ezen részének felsőbb hatóságilag leöndő elbírálása azért is szükségesnek mutatkozik, mert a hadügyi kormány azon rendelkezése, mely szerint a 3 évet már kiszolgált katonák ez év végéig szolgálatban visszatartatnak, nem ütközik a törvény rendelkezésébe. Jelen határozat a vonatkozatos összes iratokkal a képviselőtestülethez terjesztetik.« Sokkal jobb véleménynyel vagyunk Gyula városa képviselőtestülete túlnyomó többségének higgadtsága i jobb belátása iránt, sem hogy pillanatig is feltételezzük róla, miszerint a tanácsnak a törvény parancsolta határozata előtt annál is inkább meg ne hajoljon, mert a képviselőknek alkalma volt meggyőződést szerezni róla, hogy a határozatnak ama része, mely annak végrehajtását „birtokon kívüli* feltételhez köti, nem volt Végrehajtható. Csupán azt sajnáljuk, hogy a tanács már a múlt közgyűlés előtt nem fejtette ki azt az erélyt, a mely alkalmas és szükséges lett volna rá, hogy á képviselőtestületet, a különben elismerjük, hogy tisztán hazafias intenczióból származó indítvány lehetetlen, mert a fennforgó viszonyok között teljesen kivihetetlen részének kimondásétól visz- szatartotta s ez által a képviselőtestületnek kívánatos tekintélyét megóvta volna. Életbevágó fontos kérdés a tanácsnak a polgári leányiskola felállítására vonatkozó előterjesztése. A vármegye s a vallás és köz- oktatásügyi minisztérium tudvalevőleg évek óta sürgetik a polgári leányiskolát s a képviselőtestület nem is zárkózott el annak létesítése elől, de mindaddig, mig a főgimnázium nem létesült, illetőleg mig a főgimnáziumi épület el nem készül, a polgári fiúT A. R C Z AMinek tagadnám? . . Minek tagadnám? . . . Álmodoztam én, Behunyt szemekkel jártam a világot. A lelkem nem lett, nem lesz soha, vén, — Megőrzik a&t a büszke, égi álmok I... Minek tagadnám ?. .. A szivemben ég Egy elsírt könnyed. Kint a temetőben, Mikor ránkszakadt a feketeség, A résiedet te is kivetted bőven. Minek tagadnám, hogy gyötör a múlt?... A szemedben nagy, néma eskü lángolt, S mely ajkainkhoz remegve simult, — A vallomás — egy nyíló nárciság vált... Minek tagadnám?... Azt a könnyet én Magasztos, titkos, szent kötésnek láttam... Hajnalcsillagnak szerelmünk egén, Szivárványnak az élet viharában... Minek tagadnám, hogy szerettelek ? Ez volt a lelkem első, édes álma... Meg nem tagadlak : eltemettelek .., Föléd borul a hervadt nárcis ágai S minek tagadnám?... Összetépve' bár, Mit tündérujjal szőtt szivem szerelme: Emléked most is, most is visszajár, A szertefoszlő rongyokon lebegve ... Nil. Minden reggel ■ . . Minden reggel minden este Ájtatos vagyok; Titkon, csöndben kicsi fohászt Elimádkozok. Oltáromra virágot rak Minden nap kezem, Eb minden nap elmerengek Oltárképemen. Elnézem e drága szentnek Arczvonásait. És úgy érzem, hogy hallgatom Édes szavait. Elgondolom, hogy a lelke Ott van én velem, És úgy érzem, mintha ő is Ott volna jelen. Édesdeden simogatja Borús homlokom; Hálás szívvel, hogy csókoljam, Kezét megfogom. Könyeimet fölszántja S vigaszt nyújt nekem ; Ötét nézve könyezve is Mosolyog szemem. Szívemben van az oltárom, Ott imádkozom ............ ...............É des Anyám képe áll ott Az oltáromon. Keblovszki Mayer Lajos. Deák Ferencz emlékezete. Szabad Endre igazgató előadása a gyulai rom. katholikus főgymnasium ünnepélyén. Posteritati narratus et traditus superstes érit. (Az utódok előtt róla beszélve, azoknak kezére adva, szivébe vésve, élni fog örökre.) Kedves Kaim! „Emlékezzünk régiekről“, szól a régi ének. (Panonia megvételéről.) Emlékezzünk, hisz éltünk rögös utain két géniusz vezet: remény s emlékezet. Remény az ifjú kor vidám szárnya, emlékezet az élemedett kor vigasztalása. Remény a jelen virága, emlékezés a múltra: a jövő záloga. »Remény vagy te, hazám ifjúsága! Emlékezzél a régi nagyokról, emlékezzél és komoly emlékezésed, elmélkedésed nemcsak biztatója lehet a jövőnek, hanem biztosítéka. A haza nagyjainak egyik legnagyobbika Deák Ferencz, a haza bölcse, a haza atyja. Kettő legyen az övé, kedves tanítványaim : emlékező szivetek, elmélkedő lelketek két szép virága: a kegyelet és a bála. Kegyelet és hála! Nem hétköznapi dolgok ezek, édes fiaim ! Vasár- és ünnepnapi, vallási és erkölcsi, tehát szent és magasztos érzelmek a hála és kegyelet. E szent, e magasztos érzelmekkel tartozik a magyar nemzet, ezekkel tartozunk mi, kedves öcséim, Deák Ferencznek. * * * A kegyelet a tiszteletnek és szeretetnek, e tisztes és kincses szülőknek gyermeke. Maga a tisztelet, az értelem hódolása az igaz nagyság előtt, a szeretet a szív vonzódása jaz igaz nagysághoz. A hála elismerése s lehető viszonzása a vett jónak, vagyis inkább a tapasztalt jó éltető lelkének: a szeretetnek. Szivetekből beszélek, kedves ifjak I mert szivetekhez csak igy férkőzhetek. Nemde ismeri szivetek a szeretetet szülőitek, gondos édes apátok és szorgos édes anyátok iránt. Hogyne ismerné, hogyne érezné, hisz gyermekek vaeytok, Isten jóvoltából és szülőitek jóságából jó gyermekek vagytok. Nemde ismeri szivetek a tiszteletet édes apátok, édes anyátok iránt. Hogyne ismerné, hogyne érezné I hisz szivetek nemesen érez, imert nem vagytok sem botrányosan durvák, sem érzéketlenek. S nézzétek: ez előttetek annyira ismert tisztes, kincses szülőknek, a szeretetnek és tiszXjap-anlE mai számálioz efész iv zxiellélslet van csatolva. iskola epülete nem áll polgári leányiskola czéljára rendelkezésül. A városra pedig leányiskola czóljára uj iskola épitése nagy teherrel járt volna | járna ma is ; ha pedig a polgári fiúiskola épület — előreláthatólag már a jövő tanévben, a mikor a polgári fiúiskola még fenmaradó két osztálya a főgimnáziumi épületben talál elhelyezést — felszabadul, leányiskolának alkalmas helyiség lesz. Annak átalakítási s felszerelési költségei remélhetőleg a jövő esztendei költség- vetés keretén belül is fedezhetők lennénak. Sokkal nagyobb probléma marad a polgári leányiskola fen tartása. A város anyagi viszonyai é a szó szoros értelmében fokozhatlan tulmagas községi adója mellett, a polgári leányiskola fentartására képtelen. A tanácsnak javaslatát tehát, mely szerint a város a polgári leányiskola épület czéljára megfelelő helyiséget ad és annak átalakítási, illetőleg felszerelési költségeit fedezi, mig a polgári leányiskolának a tandijakból be nem folyó szükségleteit a vallás és közoktatásügyi minisztertől kéri, helyeseljük. — Egy 20,000 leiken felüli magyarajku megyei székhelyen a leányoktatás kérdése bizonyára állami feladat is és a tekintélyes összeget képviselő tandíjbevétel mellett nem is nagy áldozat az államra nézve. Ha a vallás és közoktatás- ügyi minisztérium csak aunyit fog áldozni a gyulai leányoktatásra, mint Békéscsabán, vagy Szarvason cselekszi, akkor a gyulai polgári leányiskola régóta vajúdó kérdése biztos és szerencsés megoldást fog találni. A tárgysorozat negyedik pontjára, nevezetesen a városi rendőrség szaporítására vonatkozó előterjesztésre, — melyet különben nem ösmerünk — csupán egy megjegyzésünk van. Es ez az, hogy azt a költségvetéssel kapcsolatban kellett volna előterjeszteni. Egyáltalában helytelennek és úgyszólván taktikai szempontból is szerencsétlen eljárásnak tartjuk, hogy emberi számítás szerint előrelátható szükségletek a költségvetés megállapítása után kerülnek a közgyűlés elé. Ezek szokták leginkább a közgyűlések viharanyagát adni s okozzák a legtöbb és valljuk be, bogy gyakran érthető keserűséget, a mit a teletnek gyermeke a kegyelet. A kegyelet, az a szent és magasztos érzet, melylyel a magyar nemzet, melylyel ti tartoztok kedves ifjak, Deák Ferencznek. Szivetekből beszélek, mert szivetekhez csak igy férkőzhetek. Mikor még gyönge volt elmétek annak a sok jónak megismerésére, mit Isten után szüléiteknek köszöntök; ártatlan ajkatok mosolya, arezotok vidám derűje — a maga nyelvén — már akkor hálásan köszönte és viszonozta az élvezett szeretetet. Most is jobban érzitek, mint értitek, hogy mi a hála; s igy van az helyén, mert a hála első sorban a szív dolga 1 S most ismét figyeljetek: az előttetek nem ismeretlen hála az a szent és magasztos érzet, melylyel a magyar nemzet, melylyel ti tartoztok kedves ifjak, Deák Ferencznek. De hát miért tartozik a nemzet, miért tartoztok ti ifjak, kegyelettel és hálával Deák Ferencznek ? kérditek szeretetreméltó, gyermekes kíváncsisággal. Kedves fiaim ! az idő is rövid annak felsorolására, mi mindenért tartozunk kegyelettel és hálával Deák Ferencznek ; de meg ti is kicsinyek vagytok még ahhoz, hogy a haza bölcsének érdemeit egész nagyságában felfogjátok és méltányoljátok. Csak azt mondom, hogy Deák Ferencz a haza történetének bölcs ismerője, bölcseségével a nemzet egyik legnagyobb jótevője; ezredéves alkotmányunknak visszaszerzője. A haza bölcsének nevezik Deák Ferenczet s bölcseségével meg is érdemli e tisztes nevet. Ám a bölcseség szó talán nem ismeretlen, de a bölcseség fogalma ismét ismeretlen, vagy oly ködös, homályos előttetek, hogy azt meg-
