Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

vonatkozó ügy és általában a közügy érde­kében is feltétlenül el kell kerülni. Meglehet, hogy a költségvetéssel kapcsolatban, esetleg más kiadási tétel elejtésével és igy a pót­adó emelése nélkül lehetett volna valamit e czimen elérni, mindenesetre kevesebb keserű- séggel és kedvezőbb kilátással, mint aminő megjósolhatólag a holnapi rendkívüli közgyű­lésen fog e tárgyban nyilvánulni. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A vármegye hivatalos lapjának csütörtöki számában közölt meghívó szerint, a vármegye főispánja a törvényhatósági bizottságot folyó évi október 31-ének d. e. 9 órájára rendkívüli köz­gyűlésre hívta össze, hogy abban Gyula város és több község képviselőtestületének azon hatá­rozatai, melyek az önként beszolgáltatott adók­nak elfogadását megtiltják, felül bírálhatók le­gyenek. A rendkívüli közgyűlésnek első tárgya lesz a belügyminiszternek leirata, amelyben a vármegyének az adóelfogadás megtiltása ügyé­ben hozott és a főispán kívánságára hozzá fel­terjesztett határozatát megsemmisítette. Ez a miniszteri rendelet teljesen megegyezik azokkal, amelyek e tárgyban Debreczen városhoz és Hevesvármegyóhez küldettek. A közgyűlésre felvett ügyek előkészítése czóljából az állandó választmány október 30-án d. e 9 órakor ülést tart. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata a kö­vetkező : 1. A m. kir. belügyminister ur rendelete, a törvényhatósági bizottságnak az önként fizetett állami adók elfogadását megtiltó határozatának megsemmisítése tárgyában. 2. Gyula városának és több megyei község­nek határozata, az önként fizetett állami adók elfogadásának és a három évet kiszolgált kato­nák hazabocsájtása tárgyában s az azok ellen beadott felebbezósek. . .. 3. Az „Uránia“ tudományos egyesület ké­relme, néhai Rudolf trónörökös szobrára, ado­mány megszavazása iránt. 4 Gábor Áron emlékszobrára adomány meg­szavazása. 5. Békéscsaba község határozata, a község szervezési szabályrendeletének módosítása tár­gyában s ez ellen dr. Margócsy Miklós békés­csabai lakos által beadott felebbezés. 6. Roszjarovitz János és Diószegi István szarvasi lakosok felebbezése, Szarvas község képviselőtestületének a tánczórákórt fizetendő dij elengedése tárgyában hozott véghatározata ellen. 7. Békésszentandrás község közvágóhidi s marhavágási szabályrendelete. 8. Gádoros község határozata, a község tulajdonát képező szegényház eladása tárgyában. 9- Gádoros község határozata, a halottkém- lési dijak megállapítása tárgyában. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 19. — A közgyűlés miatt egy héttel' később- a rendes időnél hétfőn tartotta meg a közigazgatási bizottság október havi rendes ülését, melyen Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz tanfelügyelő, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, dr. Zöldy János főorvos, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Tiszay Géza kir. mérnök fogni, arról számot adni nem igen vaeytok képesek. Lássuk hát, fiaim, ki a bölcs, mi a bölcse- ség. Görög, latin egy gyökérből eredő szóval nevezi a bölcset szofosz-nak, sapiensnek, a böl- cseséget szofia-nak, sapientiának. Mind a két szó azt jelenti, hogy a bölcs ember oly közvet­lenül, oly élénken, oly vilávosan ért valamit, mint a mily közvetlenül, élénken érzi az ép Íz­lésű ember az eledelek izét, savát, borsát, zamat­ját, édes vagy keserű voltát. Pár példát vázo­lok a magyar történetből ennek bővebb meg­értése végett. Eddig is hallottátok, ezután bővebben ta­nuljátok, hogy honfoglaló őseink dúló csaták­ban, nemzeteket tapodó harczi hévvel, győzel­meket arató karddal szerezték e szép hazát Megszerezte, rövidebb-hosszabh ideig meg is védelmezte a kard hazánkat, de a Merseburg közelében levő riadei (937), majd az augsburgi (955) vereségek figyelmeetették a nemzetet, hogy a kard mellet-; a haza számára más biztosítékot keressenek. A riadei, az augsburgi események magukban véve külső, szomorú jelenségek, tár­gyai e történetnek, anyaga az emlékező tehet­ségnek. Ám Géza fejedelmi bölcsesége megér­tette az események leczkéjét, érezte tisztán azok izét, savát, keserű tanúságát. így emelkedett a bölcs fejedelem lelkében a száraz tudás élő böl- cseséggé. Másrészről Géza fejedelem nemcsak látta, de bölcsesége kiérezte Európa többi népeinél a kereszténység honfentartó erejét, bol­dogító zamatját. Oda törekedett tehát, hogy a kardszerzette hon fennmaradását a keresztény­ség erejével megtartsa, biztosítsa. A megválto­zott viszonyok felismerése, élénk érzése s a meg­az államépitészeti hivatal részéről, Zlinszky István közgazd. előadó, dr. Bodoky Zoltán, dr. Hajnal István, dr. László Elek, Rosenthal Ignáoz, Varságh Béla, Ladios György, Beliozey Géza bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után a bizottság tudomásul vette az alispán időszaki jelentését, mely következő­leg hangzik. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Közigazgatási bizottság! Folyó évi szeptember haváról szóló jelentésemet a következőben terjesztem elő. I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személy biztonság 8 esetben támadtatott meg, még pedig Füzesgyarmaton 3 verekedéssel, továbbá Gyulán és Békéscsabán 2-2 verekedéssel. Ezeken kívül Kelemen Márton körös- tarcsai lakost gyenge elméjű fia egy vasvillával meg- szurta s rajta súlyos sebet ejtett. A vagyon biztonság már több esetben lett meg­zavarva kisebb nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult ugyanis a vármegyében összesen 24 lopási eset u. m. Gyulíjn | esetben, Öcsödön, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, 3-3 esetben, Orosházán I esetben, Szarvason, Körösladányban, Gádoroson, Szentetornyán, és Tótkomlóson 1-1 esetben és végül a gyulai járásban több jelentéktelen lopási eset.- Előfordult egy csalás Mezőberényben, hol egy magát Kovács Jánosnak valló egyén Sinka Mihály családjától 1900 koronát csalt ki. A tettesek ellen a nyomozás azonnal megindit- tatott s az esetek nagy részében eredményesen be­fejeztetett, egy kis részében még pedig folyamat­ban van. Baleset összesen 14 esetben fordult elő, neve­zetesen Békéscsabán 7 esetben, Békésen, Szarvason, Békéssámsonban Szentetornyán, Gyula városában, Füzesgyarmaton és Körösladányban 1-1 esetben s ezeken kívül Gyulán szeptember 4. én a reggeli 8911 számú vegyes vonat, hibás váltó igazítás követ­keztében az állomáson veszteglő tehervonatba sza­ladt s annak 5 kocsiját összezúzta, — az utasokban azonban — jelentéktelen sérüléseket leszámítva na­gyobb kár nem esett. Azon balesetek közül, melyekben a vétkes gondatlanság ismérvei látszanak fennforogni, — a megtorló eljárás azonnal megindittatott. Tűz a vármegye területén összesen 33 esetben volt úgymint: Békéscsabán 4. esetben, Vésztőn, Endrödön, Gyulaváriban, Szentetornyán, Tótkomlóson, Nagyszénáson, és Békésen 2-2 esetben, Körösladány­ban, Szeghalmon, Szarvason, Békéssámsonban, Mezö- berényben és Köröstarcsán 1-1 esetben. Nagyobb tűz pusztított Öcsödön, mely alkalommal 7 család! szenvedett kisebb, nagyobb kárt és Geiszt Gáspár erzsébettéri pusztáján mely alkalommal mintegy 80000 korona értékű gazdasági épületek felszerelések és termés hamvadtak el. A tűz által okozott károk a biztositó intézetek által nagyrészben megtéríttettek. öngyilkosság a vármegye területén 5 esetben fordult elő, úgymint Füzesgyarmaton 2 esetben, Békésen, Tótkomlóson és Vésztőn 1 -1 esetben. II. Földmivelés ipar és kereskedelem. A múlt hó folymán a cséplés kukoricza törés, szántás, ugarolás és vetés volt folyamatba. A kuko­ricza termés elég kielégítő, habár az esőzés hiánya miatt a reméltnél jóval kisebb lett a termés. A munkások helyzete jónak mondható, átlagos napszámbér 1 korona 80 fillér. Az ipar és kereskedelem némi lendületet mutat. felelő eszközök kiszemelése és érvényesítése, ez volt Géza fejedelem bölcsesége. Még egy példát. A bölcs Géza fejedelmet — hála Istennek — nyomban követte bölcs fia : Szent István. Vájjon miben nyilatkozott meg Szent István bölcsesége? Abban, édes öcséim, hogy koronát nem a német császártól, hanem a pápától kért. Nézzétek csakl Két hatalom volt akkor: a római szent biroda­lom császárja a világi hatalom, s a római pápa az egyházi hatalom. Szent István bölcsesége tisztán látta, élén­ken érezte, hogy a római császártól koronát kérve, annak szinte hűséges béresévé : hűbére­sévé szegődnék. Szent István magyar virtusa : függetlenség és szabadságszeretete ezt nem akarta. A lelki hatalom képviselőjéhez, a pápá­hoz küldi követeit, mert a lélek előtt meg­hódolni nem szolgaság, de nemes szabadság. — Évszázadok eseményei bizonyítják, Fraknói száz meg száz esetben kimutatja, Thaly az ország­gyűlésen elismeri, hogy a pápák befolyása Magyarországra áldásos volt. Mindezt szent István bölcsesége előre látta, előre érezte. Ezeket azért mondtam, hogy értsétek és érezzétek a bölcseség lényegét, hogy igy meg­értsétek és kegyelettel s hálával övezzétek Deák Ferenczet, a haza bölcsét. Szorosan véve két könyvet, két komoly stúdiumot tanult Deák Ferencz, a magyar tör­vénykönyvet s a magyar történetet. Ám mind­kettőt bölcsen tanulta. Nem emlékezetét terhelte az eseményekkel, hanem az események lelkét, azok okát és következményét kutatta s bölcsen meg is értette. Deák Ferencz bölcs lelkében Géza fejedelem és szent István bölcs intézke­dései nem puszta események, nehéz tárgya, III. Vegyesek. Köröstarcsa község birájává Vámos Sándor köröstarcsai lakost választatatott meg, mig Szerb Miklós kétegyházi lakost nyuggijaztatása folytán meg­ürült kétegyházi I. jegyzői állásra Popovics M. Aurél ottani másodjegyző, ennek helyére pedig Szilágyi Gábor gyulai illetőségű okleveles jegyző lett megválasztva. A gyulai ács és kőmives munkások valamint a szeptember havában szintén sztrájkba lépett kötött szövő gyári munkásnők és a gyufagyári alkalmazottak sztrájkja még szeptember hóban megszűnt. E helyett megemlítem, hogy Kondoroson ön­kéntes tűzoltó testület alakult s hogy Szarvason a gróf Bolza Géza vezetése alatt álló tűzoltó egyesület feloszlott. A községi körtöltések és védgátak védképes állapotban vannak. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizék. Ezután tudomásul vették a törvényhatósági állatorvos jelentését, amely szerint az állategészség­ügy állapota kedvezőbbre fordult főleg a ragadós száj- és körömfájás járványának csökkenése folytán. Dászkál Miklós végrehajtó panaszára az alispán Sál Sebestyén városi tanácsos ellen a fegyelmi eljá­rást elrendelte, a mi ellen Sál felebbezéssel élt. A bizottság helybenhagyta az alispáni határozatot. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota szeptember hóban általában kielégítő volt, bár az előző hónaphoz viszonyítva rosszabbodott, mert a fertőző betegségekben történt betegülések száma 79-el, az ezekben történt halálo­zások százaléka 4°/0-kal emelkedett. Az egyes szer­veket tekintve leggyakrabban a gyomor és bélhurutos betegségei fordultak elő, mig leggyakoribb halálok a bélhurut és tüdővész voltak. A fertőző betegségek közül előfordult a difteritis 22 esetben 4 halálozással, a vörheny 45 esetben 5 halálozással, a kanyaró 12 esetben 3 halálozással, a hasi hagymáz 97 esetben 18 halálozással, a szamárhurut 3 esetben 2 halálo­zással, a vérhas 2 és a gyermekágyi láz 1 esetben. A hasi hagymáz bár legtöbb számmal fordult elő, 20 községben elszórva mutatkozván, járványosjelleget nem öltött. A köztisztaság kielégítő. Orvosrendőri vizsgá­latot eszközöltek 153 élőn és 10 hullán, orvostör­vényszékit pedig 24 könnyű és 5 súlyos testi sérülés esetében. — Gyógyserummal beoltottak 8 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 7 és meghalt 1 beteg. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye egyenes adóknál 356.964 korona 88 fillérrel, hadmentességi díjban 1778 korona 92 fillérrel kedvezőtlenebb mint a múlt év hasonló szakában. Szeptember hóban a pénzügy­igazgatóság kiküldöttei több községben megvizsgálták a közadók kezelését és a földadó nyilvántartást, rendelleneséget nem tapasztaltak. A bejelentett ten­geriaszály károk megvizsgáltattak és az adók törlése iránt intézkedés tétetett. Csorvás községnek kataszteri birtokivei lemá­solása ügyében beadott felebbezését elutasították. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentését szeptember havi tevékenységéről tudomásul vették. Előadása mellett több iskolai számadást és tanítói korpótlék ügyet intézett el a bizottság. Hosszabb vita volt Osváth Ferencz békési lakos iskolaszéki tagsági jogának kérdése lelett, melynek eredménye- kép kimondotta a bizottság, hogy Osváthot az iskola­széki tagsági jog nem illeti meg. A körösladányi mert holt anyaga az emlékezőtehetségnek 1 Deák Ferencz felismerte, átérezte az említettem bölcs fejedelmi tettek lelkét, savát, zamatját, tanúságát. Bölcs lélekkel tanulta Deák Ferencz a Corpus jurist és az egész magyar históriát s bölcsészetet, a jogi és'-politikai eseményeinek édes vagy keserű zamatját, a bennök rejlő, éltető szellemet, vagy pusztulással fenyegető veszedelmet, tisztán látja, bölcsen érzi. Érezte, hogy hazánk és alkotmá­nyunk épsége az Árpádházi királyok, az Anjouk és Hunyadiak korában, a kardos vitézségen és békés kereszténységen nyugodott. Ám Deák Ferencz a történelmi eseményekben világosan látta, azokból élénken, bölcsen kiérzette, hogy a mohácsi vész idején megoszlott ország kardja gyönge lett az ország megoltalmazására. Deák Ferencz bölcsesége megérezte, hogy bizonyos tekintetben a vallási alap is megrepedt. Deák Ferencz bölcs lélekkel tanulta a történel­met s kiérzette, hogy a Habsburg-házból szár­mazott királyok idejében uj biztosítékról kellett gondoskodni a nemzetnek. Deák Ferencz böl­csesége élénken érezte, hogy a magyar nemzet politikai bölcsesége nyilatkozott meg a vár- megyék és országgyűlések sérelmi vitáiban, fel­írásaiban. Féltékenyen őrizte a magyar függet­lenségét. szabadságát, alkotmányát és bölcsen érezte, hogy az uj viszonyok közt a kard és a kereszténység mellett, a szentesített törvények, a jog lesz biztos alapja a független nemzeti létnek. Tanulni fogjátok, édes fiaim, a történelem a megmondhatója, hány sérelem érte, hány véde­lem védte a honfentartó jogot nem egyedül a török ellen. Még Világosnál is világos lett, hogy egy nemzetet túlnyomó erővel, idegen segít­séggel le lehet győzni, szinte el lehet földelni, izr. hitközség államsegély iránti kérvényét vissza­utasították. Dr. Zöldy Géza főügyész néhány magánügyben beadott felebbezést referált, a kir. államépitészeti hivatal képviselője pedig a folyamatban levő építési munkálatokról szóló jelentést olvasta fel, amely sze­rint a gerla—békési út építése a befejezéshez köze­leg, a mezőberényi hídnál a hídfők és pillérek fala­zása folyamatban van, a békési hid építése a szük­séges építési anyagok késlekedése miatt lassan ha­lad, hasonlókép lassan folyik a köröstarcsa—körös­ladányi út építése is. Mig az árvaszéki elnöknek az árvaszékek ügy­forgalmáról szóló jelentését és a kir. ügyésznek a fogház állapotáról szóló jelentését vette tudomásul a bizottság, a mivel az ülés véget ért. 3561/1903. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hirdetmény. Gyulaváros tanácsa, mint elsőfokú iparható­ságnak 10347/1903. számú megbízása folytán köz­hírré teszem, hogy N. Szabados József gyulai lakos, a lóvásártér melletti zsellérföldjén sertéshizlaló-telepet szándékozik létesíteni. A telep engedélyezése iránt beadott kérelem­nek a helyszínén megejtendő tárgyalására határ­napul folyó évi október hó 28-ik napjának délelőtt 10 Óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idé­zem meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson írásban vagy szóval, annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — hacsak köztekintetek nem szol­gálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyula, 1903. év október hó 22-én. Dr. Varga Lajos, 833 1—1 rendőrkapitány. 3595—1903. Gyula város rendőrkapitányától. Hirdetmény. Gyula város tanácsa, mint elsőfokú iparható­ságnak 10604/1903. számú megbízása folytán köz­hírré teszem, hogy ifj. Mány János gyulai lakos a 716. sorszámú telkén sertéshizlaló-telepet szándékozik létesíteni. A telep engedélyezése iránt beadott kérelem­nek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul folyó évi október hó 29-ik napjának délelőtt 10 óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson írás­ban vagy szóval, annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — hacsak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyula, 1903. október hó 24-én. Dr. Varga Lajos, 335 1—1 rendőrkapitány. de a jog meg nem hal, csak ne mondjanak le róla, csak fel ne adják soha, csak el ne alkud­ják ; — a jog, mert igazság, a koporsóból is ki­kel és eget kér .... Deák Ferencz nem hiába forgatta,, ő böl­csen forgatta a Corpus jurist és a magyar his­tóriát, s amit a nemzet bölcsesége, szinte köz­vetlen értése ösztönszerüen hangoztatott a vár­megyék és diéták sérelmi vitáiban és feliratai­ban : azt Deák Feréncz bölcsesége szinte egyetlen biz­tos alapnak jelölte ki szabadságunk, alkotmányunk visszaszerzésére és biztosítására. Deák Ferencz érzi s az igaz érzések hevé­vel és állhatatosságával hirdeti a jogfentartást és jogfolytonosságot, mint nemzeti és politikai életünk biztvs alapját. E meggyőződését, bölcs érzését a magyar nemzet politikai és jogtörténetéből merítette. A jog bizonyos értelemben halhatatlan, mint az igazság, mint a lélek. Az hal meg, aki lemond róla, aki nem él vele, aki nem méltó rája. Az évszázados sérelmi viták nem akadé­koskodó csökönyösség, nem virtuskodó hetven- kedés, hanem a független Magyarország védel- mezése. Ezt látta azokban Deák Ferencz böl­csesége. S aminő bölcs volt Deák Ferencz a törté­nelmi és jogi okulás megszerzésében, oly bölcs volt, oly türelmes, oly körültekintő, oly lelkes annak érvényesítésében. Talán a bibliai történet szava bizonyára a magyar történet figyelmeztető szava csengett fülében, midőn Széchenyi István bölcs mérsék­letével, de a mellett a meggyőződés erejével ra­gaszkodott hitéhez a jog, a törvény erejében,

Next

/
Thumbnails
Contents