Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

Magát az egyházmegye felosztását azonban a fentebb vázolt okokból egész lelkűnkkel perhorreskáljuk. Olyan parancsoló érdek az egység további fentartása, a mely hisszük hogy az egyházmegyei közgyűlés többségét sőt szabad legyen remélnünk, hogy a közgyűlés össfjgségét át fogja hatni s vissza fogja riasztani a további felosztási akcziótól.

Ebben a hitben, ebben a reményben üdvözöljük a békés—bánáti ev. ref. egyház- megyót szegedi közgyűlése alkalmából és^ az Kg áldását kérjük a hitélet fejlesztését czólzó fontOB és magasztos tanácskozásaikra.

A békésbánáti ev. ref. egyházmegye szeptember hé 16/ és következő napjain Szegeden tartandó közgyűlésének tárgysorozata.

1. Ima: a közgyűlés megnyitása.

2. Közgyűlési tagok igazolása, távollevők bejelentése.

3. Szavazatbontó bizottság jelentése az egyház- megyei tanácsbiró választásra vonatkozólag. A megválasztott tanácsbiró felesketése.

4. Eskütételre jelentkező tanítók felesketése.

5. Szavazatbontó bizottság jelentése az egyházmegyei tanító képviselő választás eredményéről.

6. Küldöttségek kinevezése :

a) gyűlésen beadandó szavazatok összesze

désére ;

b) számadások megvizsgálására és költségvetés készítésére ;

c) segélykérvények elbírálására ;

d) szavazatok megsemmisítésére.

7. Széli Ákos egyházmegyei világi főjegyző és tanácsbiró halálának bejelentése.

8. Csécsi Miklós lemondása egyházkerületi képviselőségről.

9. Nagy Károly lemondása egyházmegyei egyházi aljegyzőségről.

10. Választások elrendelése a megüresedett

tisztségekre.

11. Jelentés a hódmezőfásárhelyi lelkészválasztásról.

12. Jelentés a kunágotai lelkészválasztásról.

13. Jelentés az öcsödi lelkészválasztásról.

14. Esperesi általános jelentés.

15. Torontál-Erzsébetlak : fiókegyház megalakítása.

16. Dobozmegyer : fiókegyház megalakulása.

17. Németboksán : fiókegyház megalakulása.

18. Kunágota : ágost. hiv. ev. hívekkel kötött egyezmény.

19. Kánoni vizsgálati jegyzőkönyvek intézkedést igénylő pontjai.

20. Jelentés a kánoni vizsgálatok végzéséről.

21. Egyházmegye felosztására beadott előterjesztések s ezzel kapcsolatos indítvány.

22. Kispereg: kérvénye egyházmegyénkhez csatlakozás ügyében.

23. Makó : végzés a lelkészi állások megüre- sedése esetén leendő eljárás és a lelkész-elnökség ügyében s ez elleni felebbezés.

24. Hódmezővásárhely : Baksa Lajos felebbe- zése a lelkész-elnökség ügyében.

25. Körösladány: földeladás ügye.

26. Doboz: kölcsön felvétel ügye.

27. Doboz: meghatározatlan czélualapítványok felhasználása iskolai épület javítására.

28. Pancsova: részletkötvények ügyének ren dezése.

29. Szentes : Szegény menedékház eladásának

ügye.

30. Szkulya : lelkészjavadalmi föld átcserélésé nek ügye.

31. Gádoros : iskolatelek és házeladás ügye.

32. Békés : ibrányi iskola épület eladási ügye

33. Igazfalva : 1200 korona megtakarított pén zének orgona építésre fordítása.

34. Vésztő: jelentése árva alapja ügyében.

35. Vadászerdő részére földmivelésügyi minisztérium adománya templom belsőberendezésére.

36. Szkulya : iskola építés ügye.

37. Javítások és építkezések ügyében hozott határozata.

38. Gyula: két nj tanterem építése, két tanítói állás szervezése és kölcsönügy.

39. Resicza : jelentése költségvetése hiányaira nézve.

40. Gádoros: Dáni József panasza és Pánczél József előterjesztése a csongrád—mágocsi hitoktatás ügyében.

41. Békés: közalapi tartozásának helyesbítése.

42. Szentes: közalapi adójának helyesbítése.

43. Gádoros : kérelme egyházmegyei és egyházkerületi közigazgatási költségeinek elengedése iránt.

44. Gádoros : Kongrua kiigazítás ügye.

45. Hertelendi falva : kérvénye egyházmegyei közigazgatási költségeinek elengedése és a minisztériumhoz beadandó folyamodványa ügyében.

46. Egyházmegyei költségvetés.

47. Egyházmegyei pénztárnok jelentése a hátralékokról.

48. Egyházmegyei pénztárnok jelentése a M. P. 0. T. tagdijámk és a M. Sz. részvényének befizetéséről.

49. Doboz : tanítói dijlevél módosítás.

50. Szkulya : tanítói dijlevél módosítás.

51. Békés : Szűcs János állandósítása és dij- levele.

52. Békés: Lévai István rektorrá választása s Konkoly Jenőnek ez ellen felebbezése s Lévai Istvánnak beterjesztése.

53. Békés : a IV., V., VI. osztályú leányiskola tanítói dijlevele.

54. Békés : Haraszty Sándor állandósítása ügyében Konkoly Jenő felebbezése.

55. Békés : Gondnok választás ügye.

56 Békés: Adókulcs megváltoztatása és az

ellene beadott felebbezések.

57. Füzesgyarmat: tanító választás és dijlevél.

58. Füzesgyarmat: rektori állás uj dijlevele és segédlelkészi állás szervezése.

59. Füzesgyarmat: lelkészi módosított dijlevél.

60. Hódmezővásárhely: Köles Sándor s. 1. ellenőr bekebelezése.

61. Missziói ügyek.

62. Tanügyi bizottság jelentése.

63. A Szabó János síremlék-bizottság jelentése.

64. Nyugdijintézeti választmány jelentése.

65. Lelkészegyesületi gyűlés jelentése.

66. Délvidéki magyar közművelődési egyesület kérelme.

67. Doboz :Udvarhelyi Károly tanítóvá választása.

68. MezŐberény : Demeter Kálmán lemondása | Tokaji József tanítóvá megválasztása.

69. Békésszentandrás : Zih Károly lemondása

70. Hódmezővásárhely : Kovács Ernő és Kolum- bán Bertalan véglegesítése.

71. Szeghalom : Szeghalmi Gyula és Varga J. állandósítása.

72. Békés: Buii Vincze és Vári Ilona megerősítése.

73. Közalapi s más segély kérvények.

74. Államsegély kiosztása.

75. Pánczél József kérvénye segélyeztetése tárgyában.

76. Jelentés az egyházmegyei számadások megvizsgálásáról.

77. Békés : kölcsön felvétel ügye.

78. Szapárifalva: lelkész panasza a presbyte rium ellen.

79. Gyulai tanítók felebbezése gyűlési napi- dij ügyben.

80. Békés: az országos tanári nyugdíj-intézetbe fizetendő járulék ügye.

81. Hódmezővásárhely: Karancsi Dániel lelkész nyugdij-ügye.

82. Püspöki leirat szegény iskolás gyermekek ügyében.

Birósági ügyek:

1. Békés: tanárok fizetésrendezési ügye.

2. Békés: Kecskeméti Ferencz lelkész fegyelmi

ügye.

3. Békés: Lévai István tanító fegyelmi ügye.

4. Békés: Domokos Gábor felebbezése belhiva- talnokok haszonélvezetében levő egyházi földek adófizetési ügyében.

5. Törökbecse: Dr. Weliacha Károly felebbezése adóügyben.

6. Temesvár: Sebestyén Béla felebbezése adóügyben.

7. Csorvás: Kis Mózes lelkész fegyelmi ügye.

8. Füzesgyarmat: Vörös Zsigmond felebbezése temetési krajczárok ügyében.

9. Nagybecsk^rek: Hegedűs Kálmán felebbezése. Egyházmegyei tanügyi bizottsági ülés: a tanügyi

bizottság elnöke által megjelölendő időben. '

Lelkészegyesületi gyűlés: szeptember 16-án délután 4 órakor.

Birósági gyűlés: szeptember 17-én délután 4 órakor.

Nyugdíj intézeti válaszmányi gyűlés: szeptember 16-án délután 5 órakor.

Szabó János síremlék-bizottsági ülés: szeptember 15-én délután 5 órakor.

9000-1903.

Hirdetmény

az 1903 évi katonai ellenőrzési szemle tárgyában.

1. Az ellenőrzési szemlén megjelenni kötelesek a hadsereg- állományába tartozó mindazon tartósan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek, továbbá a honvédség állományába tartozó azon szabadságolt állományú honvédek és póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek.

fogását kikérje. Ettől támogatva, október végén megjelent Rómában, hol élénken ecsetelvén a magyar lelkészek hiányában szűkölködő moldvai és oláhországi katholikus magyarság elhagyott- ságár, a Propagandától Jászvásárra (Jassy) küldetett misszionáriusnak. Azonban ott sem menekülhetett a magyarok ellenségeitől.

A német papok az osztrák konzulátus utján újra denuncziálták a bécsi minisztériumnál, fölhozván ellene, hogy a magyarországi reak- czióhoz tartozó veszedelmes bujtogató, ki a franczia császár segitségével püspökséget akar magának Moldvában alapítani, hogy igy a forradalmár lengyeleknek annál könnyebben segedelmére lehessen. Bécsben, hol annyi méltatlan gúny és rágalom hangzott akkor a magyarok ellen, hitelt adtvk a nyomorult denuncziánsok följelentéseinek. Akkor irta a jászvásári osztrák konzul a bécsi kormánynak Bocskorról: „Semmisem látszanék előttem politikailag az udvar államérdekeivel és állami rendszerével ellentétesebbnek, mint a magyar papok ide való küldése.“

Bocskort 1807. évi roárcziusban, mint közönséges gonosztevőt, Temesvárra tolonczolták és átadták megbüntetés végett az akkori törvények és a privilégium fori értelmében a püspöknek, mint illetékes hatóságnak. Temesvárt értesült Bocskor, hogy Kőszeghy püspököt mind a nun- czius, mind az udvari kanczellária szigorú felelősségre vonta ö miatta. A püspök, hogy magát a pápai követnél és az udvarnál kimentse, kénytelen volt Bocskor ellen szentszéki pert tenni folyamatba, melynek az volt a következése, hogy Bocskort 1807. évi márcziustól 1809. évi májusig a temesvári szemináriumban fogságra vetették.

Kiszabadulva börtönéből, Bocskor a torontál- megyei Csókára ment lelkésznek. Kőszeghy hazafias fölfogását Bocskor törekvéseiről s atyai részvétét sorsa iránt szépen tanúsítják dicsérő és elismerő szavai, melyekkel öt a kegyurnak. Marczibányi Lajosnak ajánlotta. „Sokat tartok

róla — úgymond — és sokat Ígérek magamnak az ő lelkipásztori buzgóságától.“

Bocskor nevét őrzi a nagyszabású Csókái templom, melyet ő áldott meg s ö ékesített föl értékes műtárgyakkal, ő eszközölte ki a Marczi- bányiaktól azt a három eredeti olajfestményt is, melyek nemcsak a csókái egyháznak, de a Csanádi egyházmegyének kiváló ékességei. Régi mesterek remekei. Az egyik festmény Krisztust az Olajfák- hegyén ábrázolja s nagyon hasonlít Rembrandt alkotásaihoz. Müértők húszezer forintra becsülik.

Mint Torontálvármegye nemesi rendéinek tagja, Bocskor erős alkotmányos és nemzeti érzületének egész hevével csatlakozott ahhoz az országos ellenzéki párthoz, melynek vezére a rendek tábláján Nagy Pál, a főrendeknél pedig Illésházy István volt. Mikor Ferencz király 1809-ben fölhívta az országot, a megyéket és városokat, hogy a Napoleon ellen újra indítandó háborúban a nemesi és fölkelő hadakon felül még más katonaságot is állítsanak s a hadaknak pénzt és élelmet adjanak, — mintha csak ma történnék, — Bocskor azok közé állott, kik Torontálban erélyesen ellenszegültek a bécsi kormány politikájának s tiltakozott ellene, hogy a nyomasztó pénzviszonyok közt az országos terhek növesz- tessenek.

Napoleon győzelmes hadai nem sokára az ország szivébe nyomultak. A világhódító császár igy szólt a nemzethez: „Magyarok ! eljött a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségteket. Gyülekezzetek a Rákoson királyt választani 1*

A franczia császár kiáltványainak tárgyalására Bocskor a csókái parokiális házban gyűléseket tartott párthiveivel, sőt faluról-falura járt s a nép közt is osztogatta a proklamáczió- kat. Történt pedig ez épp abban az időben, midőn az aulikus fiatal Marczibányi Lajos nemcsak pártolta a bécsi udvari politikát, de maga is kardot rántott s elment a nemesi fölkeléssel

Aradra kapitánynak. Marczibányi följelentésére Bocskornak megint baja akadt a püspökkel. A püspök eltiltotta a parókián tartott politikai gyülekezéseket. \

Midőn pedig Bocskor az 1810. évi béke után az egyházi javaknak az állam részére hipotéka gyanánt leendő lekötése ellen ismét sorompóba lépett és császári érzelmű földesura e miatt újra bepanaszolta, a felülről szorongatott Kőszeghy ' püspök kénytelen volt Bocskort fine faciendae spirituális recollectionis május i-én megint Temesvárra idézni és egy hónapra letartóztatni.

Viharos életét — fájdalom — nem fejezhette be ez a nagytehetségü, de nyugtalan vérü magyar hazafi abban a csöndes békében, mely heves izgalmak után, egy egész élet ideális törekvéseinek meghiúsultával, a pihenésre érdemes aggkort megillette volna. A szabadelvű reformoknak és a népszabadságnak ezt a lelkes hívét utolérte végre az osztrák rendőri kényuralom, mely a bécsi kongresszus után gyakran jelentéktelen személyekre és a nevetségességig csekély ügyekre is kiterjesztette csápjait. Különösen üldözte a francziák iránt való rokonárzést, a szabad véleményt és gondolkozást. 1815-ben Bocskor ellen is vizsgálatot rendeltek el Bécsben a magyar udvari kanczelária által. A vizsgálat 1816. évi áprilisban az üldözött pap elitélésével végződött. Bocskort megfosztották javadalmától s a lelkészi hivatal viselésére képtelennek nyilvánították. Temesvárra internáltatván, alkalmazás nélkül élt ott a püspök némi kegydijából. 1817-ben rendőri fedezettel Nagyszombatba vitték, hol más honfiakkal együtt a ferencziek kolostorában töltötte élete végső napjait. Szellemileg és testileg megtörve, még az év november 5-én meghalt.

Kegyelettel áldozom e nehány sort a láng- lelkű magyar pap emlékezetének.

2. A hadsereg állományába tartozó tartósan szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok ellenőrzési szemléje folyó évi október 3. 5. és 6. napjain fog történni és pedig :

Október 3-án az 1893., 1894., 1895., 1896. és az 1897. években besorozottak;

Október 5-én pedig az 1898., 1899., 1900.,

1901. és az 1902. években besorozottak kötelesek megjelenni.

3. A honvédség ellenőrzési szemléje folyó évi október hó 9 én és 10-én fog megtartatni és pedig:

Október 9. az 1891., 1892,1893., 1894., 1895., 1896., és az 1897. években besorozottak,

október 10 én az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. évfolyambeliek kötelesek megjelenni.

4 Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg, mint a honvédség állományába tartozó legénységre nézve reggeli 9 órakor veendi kezdetét s a honvéd huszárlaktanyában fog megtartatni.

5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvédkönyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan jelenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utószemlén való megjelenésre fognak utasittatni s ezen kívül a körülményekhez képest, katonailag is megfognak büntettetni,

6. A katonai utószemle folyó évi november 9-én Békéscsbán a a honvédségi utószemle pedig folyó évi november 24. s 25-én Gyulán, délelőtt 9 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodában (volt honvédhuszár-laktanya) tartatik meg.

Gyulán, 1903. évi szeptember hó 10-én.

Popovics Jusztin,

284 1—3 főjegyző, k. ö. előadó.

9035/1903. ikt. sz.

Hirdetmény

a népfelkelés jelentkezéséről*

Az 1893. XXXVII. törvényczikk alapján mindazon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben ezek póttartalékában, vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal el vannak látva folyó évi október hó 13-ik és 14-ik napján és pedig október 13-án az 1861—1865-ig, október 14-én az 1866. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők Gyulán, a városháza udvarán személyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni tartoznak.

Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Szikes György városi Il-od jegyzőnél ingyen »Jelentkező- lap* kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást.

A személyes jelentkezéshez a népfelkelő igazolvány, ennek nem létében a honvéd vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsájtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó.

A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét.

Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok.

Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölkelésre kötelezettek, ha magukat a nép- fölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított me- netdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak.

Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek.

A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik.

Gyulán, 1903. évi szeptember hó 5-én.

Popovics Jusztin,

283 l—3 főjegyző, k. ü. előadó.

Taniigy.

A békési ev. ref. főgimnázium szép uj két emeletes épülete már teljesen elkészült. Az előadások szerdán kezdődtek a még csak ideiglenesen átvett épületben. A végleges átvétel a jövő hóban fog megtörténi, ünnepélyes felavató keretében. A tanulók létszáma 202. Az előbbi évhez viszonyítva az emelkedés 32, mely szaporodás teljesen a vidékiekből telt ki. Beiratkozott az I osztályba 44, II.-ba 31, III.-ba 30, IY.-be 22 Y.-be 24, YI.-ba 20, VII.- be 16 és a VIII.-ba 15 tanuló.

Tanár választás. A békési ev. ref. főgimnáziumban megüresedett vallástanári állásra Gziriák Béla ref. segédlelkész, a természetrajz-földrajzi tanszékre Bereutes Lajos választatott meg.*

Hírek*

A vármegye közigazgatási bizottsága holnap, hétfőn tartja meg szeptember havi rendes ülését.

A gyulai róm. kath. főgimnázium megnyílta óta még mindig állandó nagy érdeklődés tárgya s a közönség aggódó szeretettel kíséri az újdonsült, de Gyula város tőrténetébén forduló pontot képezni hivatott intézmény, minden működését. Az intézet igazgatója Szabad Endre nagy ambiczióval és azzal arányban álló kiváló tanügyi képességgel vezeti az intézet ügyeit s nem sokára teljesen perfekt lesz formailag is az uj gimnázium népe, mely