Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

Melléklet a „Békés" 1993.37-ik számához.

egyelőre még mindig a rém. kath. elemi-iskola helyiségében van ideiglenesen elhelyezve. A bérház- beli helyiség pedig, melyben a gimnázium első osztálya a folyó tanévben a gimnázium építésének befejezéséig elhelyezést nyer, már készen áll a tanterem részére, de a szükséges apadok még mindég nem érkeztek meg, azok leérkeztél napról-napra várják. Pénteken délután 4 órakor a gimnáziumi bizottság ülést tartott, melyen Gróh Ferencz prépost plébános elnöklete alatt, Csák György, Szabad Endre, Dutkay Béla, Follmann János tagok és Székely Lajos jegyző vettek részt. A beérkezett pályázat alapján tanárrá leendő kinevezésre kandidálták Schmidt Alajos munkácsi gimnáziufn inter- natusi prefektust. A folyó évben több tanári állást nem töltenek be, a jövő évben újra kettőt, igy fokozatosan az osztályok szervezésével fogják kiegészíteni a tanári kart.

A főgimnázium első tanulói. A gyulai róm. kath. főgimnázium jövője -iránt táplált bizalmunknak tápot és reménységet ad azon körülmény, hogy már az első évben olyan szép apámmal iratkoztak be a gimnáziumba, hogy sok, már régen fennálló gimnázium megirigyelhetné a mi gimnáziumunk létszámát. — fényesen beváltak azok az érvek, melyeket mindig hangoztattunk, hogy a gyulai gimnáziumra -égető nagy szükség van s azt sohasem kell félteni attól, hcfgy tanulói kellő számmal ne legyenek. A gimnázium első tanulóinak névsorát, meg örökitendő az utókor számára, — itt közöljük: A gyulai róm. kath. főgimnázium I. osztályú tanulóinak névsora: Appel Mihály, Ardeleán Miklós, Benkő János, Caák György, Csery Alajos, Csirke Béla, Csolnoky András, Czilbauer Sándor, Denhoff Jenő, Dermencsin Mihály, Destek Jenő, Dobay Jenő, Emandityi Virgil, Féhn Dezső, Foris Jenő, Gálbory László, Glatz János, Góg János, Gróh István, Grün- hut Gyula, Hoffmann Mihály, Hoffmann Zoltán, Hunya Lajos, Kardos Dénes, Kertész Albert, Kéler András, Körmendi Imre, Lindenberger Alajos, Major Imre, Márton István, Mészáros Sándor, Mis- kucza Miklós, Miskucza Pál, Mondák János, Novák Dezső, NuBzbek János, Pécsi Lajos, Pettner József, Rácz Lajos, Ráffy József, Réisner Emil, Remele Gyula, Ritzinger Károly, Scherer Sándor, Schmidt Antal, Schmidt Géza, Schröder Mihály, Soltész László, Szabados Antal, Szilágyi Lajos, Técs^ László, Török Béla, Ubrin Imre, Weszfried Andor. Ez 54 tanuló közül 7. mivel későn jelentkezett, esak föltételesen van föl véve. Fölvételüket a tankerületi főigazgatótól várják.

Szabadságról. Csák György kir. pénzügyigazgató, dr. Berkes Sándor kórházi igazgató szabadságukról hazaérkezvén hivatali működésűket megkezdették.

Rákóczi ünnepek a megyében. Vármegyénk két hazafias községében tárlottak folyó bó 6-án Rákóczi ünnepet : Szarvason é| Orosházán. Mindkét helyen lélekemelő üunepélyességek keretében adóztak a nagy szabadsághős emlékezetének. Szarvas ünnepi díszt öltött 6-án. A város majdnem minden épületén lengett a nemzeti zászló. Reggel 9 órakor az összes templomokban istentisztelet volt. — A tulajdonképeni ünnep délelőtt Hérakor vette kezdetét u városi színkörben, melyet az ünneplő kö zönség teljesen betöltött. A közönség állva elénekelte a Hymeust, mire Liska János főgimnáziumi tanár tartott gyönyörű ünnepi beszédet, mesterileg méltatván II. Rákóczi Ferencz halhatatlan érdemeit. A remekül megkonstruált beszéd befejeztével a hallgatóság lelkesülten éljenzett. — Falussy, a Szarvason időző szabadkai színtársulat baritonistája kuruczdalokat éuekelt nagy tetszés mellett. Utána dr. Oláh Antal öcsödi ügyvéd mondott nagyhatású beszédet. Olasz Klári színésznő művészi szavalatával, utolsónak pedig dr. Danes Szilárd ügyvédjelölt, tartalmas szónoklatával lélkesitették a közönséget, amely zajos tapssal fogadta a Programm minden egyes számát. Délután óriási közönség részvételével nagyszabású népünnepély folyt le az Erzsébet-ligetben. Este a színkörben díszelőadás volt, mely alkalommal Pesti Ihász Lajos színtársulata „II. Rákóczi Ferencz fogságá“-t adta elő zsúfolt nézőtér előtt. — Orosházán szintén isteni- tiszteletek előzték meg az ünnepélyek kezdetét Az arénában tartott ünnepélyen, amely délelőtt 10 órakor volt, Kovács Andor ev. lelkész mondott költői szárnyalásu emlékbeszédet II. Rákóczi Ferenczről, teljesen magával ragadván a közönséget. Este népünnepély, a színkörben pedig disz- előadás rekesztette be az ünnepet. Színre került Ocskay brigadéros“, a ezimszerepben Kesztlerrel, kit felvonásról-felvenásra tüntető taps hivott a lámpák elé. Tisza Ilonát E. Kovács Mariska játszotta, ösmert kiváló tulajdonságaival. A többi szerepek is egytől-egyig a legjobb kezeikben voltak.

Nyugdijválasztmány megalakítása Folyó hó 7-én véglegesen megalakult Dutkay Bél * polgármester elnöklete alatt a városi nyugdijválasztmány, melybe a nyugdíjintézmény összes tagjai saját kebelükből dr. Varga Lajos rendőrkapitányt választották be, mint akinek tevékeny része volt a nyugdíjintézmény megalakításában -és a nyugdijszabályrendelet elkészítésében.

Adományok a városi nyugdíjintézménynek. A kezdet nehézségeivel küzdő városi nyugdíjalapra egyes nemes gondolkozásu gyulai lakosoktól a következő adományok érkeztek be : Wejtzl Karolina 30 korona 20 fillér, Szilváéi Lajos 1 korona 18 fillér, Varga Ferenczné szül. Papp, Sfária 2 korona, Florusz János 10 korona, összesen': 43 korona 38 fillér. A városi nyugdíjintézmény tagjai az illetőknek ezúton fejezik ki köszönetüket.

Szarvassy Arzén balesete. A gyulai folyammérnöki hivatal általánosan becsült, derék veze tőjét, Szarvassy Arzén kir. főmérnököt súlyos baleset érte. Pénteken délután Köröstarcsára utazott hivatalosan s itt amint a gátakat vizsgálta, a magas körösgáton megvadultak a kocsijába fogott lovak és magukkal ragadták a koesit, mely a magas gátról leborult. A felborult kocsiból Szarvassy Arzén főmérnök oly szerencsétlenül esett ki, hogy jobblába bokában eltört. Az eset hire nagy részvétet keltett Gyulán s Zöldy János főorvos azonnal Köröstarcsára ment, a szerencsétlenül járt főmérnöknek orvosi segélyt nyújtani, honnan kocsin hozták haza aggódó családjához. A rokonszenves férfiú balesetét város* szerte nagy részvéttel tárgyalják.

Építő munkások bérmozgalma. Lapunk múlt

számában jeleztük azt a nagyszabású bérmozgalmat melyet a gyulai kőművesek és ácsok — felhasználván a kilátásban levő gymnasium és pénzügyi palota építését — indítottak meg. Abban a remény ben voltunk, hogy a sztrájk nem fog soká tartani, mert az összes munkások között épen a kőmives és ácsmunkásokat nem tartjuk a sztrájkra jogosultaknak, Ihiszen 1 frt 80, 1 frt 90 kit. keresnek átlag na ponta, annyit, amennyivel igen sok tanult embernek kell igen sokáig beérnie, akikkel szemben pedig a társadalom sokkal nagyobb igényeket támaszt, akiknek szűkre szabott fizetéseikből a kultúrát támogatni, a társadalmi mozgalmakban részt venni, közjótékonysági intézményeket anyagilag támogatni, erkölcsi kötelessége, eltekintve azoktól a magasabb igényektől is, mely épen a szellemi műveltség folytán természetszerűen kifejlődik. Legjobban illusz- \ trálja ebbe-!? állításunkat, bogy -a- lag-több --építő, munkás, — különösen a józsefvárosiak — öreg korukra össze tudnak egy kis vagyont szerezni, ki Bzőllőt, ki házat tud összegyűjteni keresményéből, jeléül annak, hogy a keresmény a megélhetésre nézve nem mondható elégtelennek. Ezek előre bocsátásával konstatáljuk, bogy a sztrájk egyre tovább tart s úgy látszik épen a munkások jól situált volta okozza, hogy ilyen soká ki tudnak munka nélkül és kereset nélkül tartani. A mozgalom vezetői a legkevésbbé sem hajlandók a munkába állásra s ezek terrorizálják a békésebb, józa nabb elemet is, kik kénytelenek saját józan felfogásuk ellenére együtt tartani a tömeggel, mely erő szakosságával épen nem alkalmas a sztrájk iránt a rokonszenvet felkelteni. Nem engednek senkit munkába állani, aki nem tart velük, azt terrorizálják, tettleg bántalmazzzák, sőt a város határain belül valóságos portyázó csapataik vannak, kik ügyelnek arra, hogy kőműves sehŐl a város területén munkába ne állhasson, idegen be ne jöhessen s ezek aztán nem válogatnak az eszközökben czéljaik megvalósítására. A héten több helyen megakadályozták a munkába állást, sőt a honvédtiszti étkezőbe is behatoltak és meg akarták akadályozni a belső javításokat, de egy szál baka szuronyt szegezett a sztrájkotoknak, mire jónak látták visszavonulni. A sztrájkolok mintegy 400—500-an vannak s a népkertben tanyáznak, meggondolatlan könnyelműséggel, munka és kereset nélkül töltve ezeket az őszi napokat, amikor legjobban kellene keresni s amikor legjobban lehetne is. Szomorú következményei Tesznek a keresetre nem alkalmas télen majd ennek a munkakerülőének, de azt a sztrájkolok csakis önmaguknak tulajdoníthatják, meit a munkaadó építőmesterek a legvégsőbb engedményekig elmentek s a csütörtökön délután tartani szándékolt, de meghiúsult békéltetési tárgyaláson a megjelent munkaadók is formulázták az engedményeket, melyeket anyagi károsodásuk nélkül megadhatnak. A mesterek hajlandók megadni változtatás nélkül a sztrájkolok következő követeléseit: 1. A munká sokkal való tisztességes bánásmód a munkaadók és munkavezetői- részéről. Oly zárt helyiség adása, hol a munkások szerszáma és ruháj i elhelyezhető legyen. 6. Május első napja általános mnnkaszünet.

7. Pünkösd, husvét ünnep előtti napon a munkaszünet d. u. 4 órakor veszi kezdetét, de az egész tiz órai munkanap fizetendő 9. A munkarend nyilvános helyre kifüggesztendő. 12 Tizenöt éven aluli gyermekek tanonczul fel nem vehetők, a tanonezok csakis szakmába vágó munkára alkalmazhatók s £gndes oktatásban részesiteudők. Ellenben azon követelést, hogy a munkaidő márczius 1-től október 20-ig reggeli 6-tól esti 6-ig tartson s reggeli V28-tól 8-ig früstök, déli 12 órától V22-ig ebéd elköltésére való idő adassék, vidéken reggel 5-től este 7-ig tartson a munka 7— 728-ig reggeli és 12—2-ig ebéd szünettel, a mesterek úgy hajlandók módosítani, hogy a munkaidő helyben V26—Va7-ig félórai reggeli és 1 órai ebédszünettel tartaBsék és a vidéken teljesítendő munka esetről-esetre alku Bzerint állapíttassák meg. Úgy szintén külön alku szerint meg állapitandónak tartják a munkások azon követelését, hogy a vidékre szállítás 15 kilométeren belül minden szombaton, 30 kilométeren belül minden két hétben, 30 kilométeren felül minden négy hétben való haza és visszaszállítás mellett a vállalkozó terhére eszközlendő s a szállítási nap rendes munkanap gyanánt fizetendő. Egyáltalán nem tartják teljesíthetőnek az akkord és csoport-munka eltörlése iránt támasztott követelést, mert az a vállalkozókra rendkívül káros lenne. A fizetéseket illetőleg a munkások az első és másodéves segédek részére 28, a két éven felüli segédek részére 60 éves korig 36, 60 éven felül 34 fillért követelnek jjránkint, a vidéken 4 fillér béremeléssel, melylyel szemben a munkaadók abban állapodtak meg, hogy minden segéd fizetése 3 éves segéd koráig szabad egyezség tárgyát képezze, 3 éven felüli segédek 60 éves korukig 24—26—28—32 fillér munkadijban részesülnek, megjegyezvén, hogy a 32 fillér csakis [diszvakoló kőműveseknek lesz fizetve. Vidéki mun- ITüílatoknál a munkadij külön alku tárgyát képezze. A munkásoknak a munkadij fizetésre vonatkozó követeléseit a munkaadók azon változtatással fogadják el, hogy a fizetésnél előforduló késedelemért .kárpótlás nem jár. Kijelentik vállalkozók, hogy ha a felajánlott egyezséget elfogadják, úgy a sztrájk vezetői is munkába állhatnak. A sztrájkolok követelését, hogy a túlórázás úgy helybon mint vidéken 50 százalék béremeléssel fizetendő, a vállalkozók úgy fogadják el, hogy az esetről-esetre alku tárgya legyen. Kijelentik továbbá a vállalkozók, hogy ha a munkások vasárnapig munkába nem állanak, úgy hétfőn idegen munkásokkal kezdik meg a munkát. Ezen a békéltetési tárgyaláson azonban semmire sem haladtak. Egyrészt azért, mert a vállalkozók közül többen hiányoztak, másrészt azért, mert maga a bizottság elnöke, Dutkay polgármester sem jelent meg. E miatt nagy elkeseredés volt észlelhető a sztrájkolok körében, ami főként az esti, előre bejelentett tüntető séta alkalmából volt észlelhető. Ez a tüntető körmenet 5—600 főből álló impozáns nagy menet volt, mely a nép-kertből kiindulva, a város főbb utczáit járta be, minden rendzavarás nélkül, de erősen abezugolva a munkaadókat és a polgármestert. Közben a munkás marseilles-t és egyébb szociálista dalokat énekeltek. Azon körülmény, hogy a vállalkozók munkáikat feltétlenül folytatni akarják, ha másként nem, idegenből hozott munkásokkal, a helyiek pfdig nem akarnak engedni, előreláthatólag heves összetűzésekre vezethetnek, miért is Varga rendőrkapitány megtette a

szükséges preventív intézkedéseket. A munkásokhoz felhívást intézett, melyben ismerteti, a munkába állás erőszakos megakadályozásának rendkívül szigorú büntetőjogi következményeit s egyben meg kereste a csendőrséget, amely ez alkalomból mintegy 15 csendőrt összpontosít Gyulán. Az újabb békéltetési tárgyalások eredményre nem vezettek. A sztrájkolok folyamodást intéztek a polgármesterhez állandó tüntető körmenetek engedélyezése iránt, melyet a polgármester természetesen megtagadott, miért is most tüntető gyüléBt hívtak össze a polgármester ellen ma délutánra.

Sztrájk a kötőgyár munkásnői között. A gyulai ács- és kőmives munkások sztrájkja mellett valóságos szenzáczióként, a héten újabb sztrájk ütött ki a városban. A »gyulai kötött- és szövött ipar- árugyár részvénytársaság« munkásnői, mintegy kétszázan szombaton, vagyis tegnap reggel sztrájkba léptekv aminek folytán a. JjöJogyár üzemében remélhetőleg csak igen rövid időre, szünetelés állott be. Magasabb munkabért és a munkaidő kevesbi- tését követelik a sztrájkoló munkásnők, akik a vasútállomás mellett lévő Oszuszky-féle vendéglőben ütötték fel tanyájukat. A sztrájk további fejlődéséről egyelőre még mitsem lehet tudni, csupán apuyi bizonyos, hogy a gyár vezetősége a sztrájk kitörése következtében előállott kellemetlen helyzetből — ha kell, hát radikális utón is, — de rövid időn belül, szabadulni óhajt. Könnyen bekövetkez- hetik tehát az is, hogy a sztrájkoló munkásnőkkel egyáltalában tárgyalásokba sem bocsájtkoznak, hanem ha a munkásnők az igazgatóság várható felszólítására nyomban vissza nem térnek a gyárba, az igazgatóság haladók nélkül uj gépek beszerzése iránt tesz intézkedéseket, amikor azután a mai piunkáslétszámot lényegesen redukálni fogják.

Nász. Szentmiklósi József hírlapíró a „Hódmezővásárhely“ felelős szerkesztője e hó 20-án délután 4 orakor tartja nászát Deutsch Aranka kisasszonnyal.

A nagyváradi színtársulat Orosházán. A közönség fokozott érdeklődése mellett folyt le az orosházi színi szezon harmadik hete. Orosháza ntelligens színházlátogató közönsége minden egyes előadás alkalmával csaknem színükig megtölti az aréna nézőterét, fényesen igazolván ezzel Gyula város közönségével egyetemben, a nyári színkörök felépítése folytán a színészet pártolás föllendülése áut táplált, remények beválását. Megfelelő színkör jól szervezett társulattal nemcsak előfeltételei, de a egtermészetesebb számítás szerint biztosítékai is egy színi szezon sikerének. Bizonyság erre első sorban a gyulai »Erkel Ferencz« színkör, mely a hozzá fűzött várakozásnak immáron harmadik éve, min den tekintetben megfelelt és bizonyság az orosházi aréna, ahol Somogyi Károly kiváló társulata arat az idén babérokat, Orosházán eddig még nem tapasztalt mértékben felidézvén a közönség érdeklődését a színi előadások iránt. Az elmúlt hét estéin elért sikerek valószínűleg az orosházai sze zon meghosszabbítását fogják eredményezni. Amin értesülünk ugyanis, Somogyi Károly igazgató ere deti tervétől eltétőleg, egész október 1-éig Oros házán mätyad. Előbb megszakítás nélkül lejátszók a harmincz bérletes előadást s azután a többi előadásokat bérletszünetben, illetőleg uj bérlet nyitása nélkül tartják meg. Az utolsó hét előadásai közül „Bob herczeg“, és „Louthe« premierje válnak ki különösen. „Bob herczeg“ bemutatója Baller Irmával történt, a szó szoros értelmében zsúfolásig tömött ház előtt. Már három nappal az előadást megelőzőleg, az összes jegyek elkeltek. Haliért szinreléptekor hosszantartó taps fogadta s a zenekarból számos virágcsokrot nyújtottak fel neki. A népszerű primadonnát egész estén át melegen ünnepelte a közönség. Dalait sűrűn ujrázták, felvonások végén pedig vége-hossza nem akart lenni a kihívásoknak. A nagy siker folytán a héten még egyszer adták „Bob herczeg“-et. Hasonló sikerrel került színre „Louthe“, a franczia szellemesség eme ujabbi kitűnő terméke. E. Kovács Mariskát, aki ezúttal is brillírozott a czimszerep eljátszásával, a közönség minduntalan zajos ováczióban részesítette. Osztoztak vele az est sikerében : Berlányi Vanda, \Benkö Jolán, Tóth Elek és Krasznay Andor. Ezenkívül előadták még a héten a következő darabokat: „Parasztbecsület“, „Szenes leány, szenes legény“, „Menyem“, „Bob herczeg“ másodszor. Ma este a „Gyimesi vadvirág“-ot játszók. Múlt vasárnap a Rákóczi ünnep alkalmából díszelőadás volt a színkörben, a miről más helyen számolunk be.

Házasság. Leittier Menyhért gyulai kereskedő csütörtökön, f. hó 10-én házasságra lépett 8ilberstein Izidor kötőgyári főkönyvelő leányával, Rezsinnel.

Esküvő. Hegedűs Gyula, Gyulaváii község ifjú első jegyzője tegnap, f. hó 1.2-ón esküdött örök hűséget Orosházán bájos és szép arájának, Czirbus Margit gyulavárit óvónőnek.

Katonáink itthon. A gyulai honvédség a nehéz és fárasztó őszi nagy gyakorlatokról szerencsésen visszaérkezett. Augusztus 21-én ment el az egész ezred Gyuláról Jászberénybe, ahol csatlakozott hozzá az ott állomásozó zászlóalja s aztán szeptember 10-ig folyton más és más helyeken táborozott. Szeptember 10-én lett vége az őszi nagy gyakorlatoknak, a mely idő alatt az ezred legénysége s tisztjei derekasan megáiIták helyüket s egy véletlen balesettől eltekintve mindannyian épen s egész ségesen érkeztek haza péntekén hajnalban. — Piti Péter szentesi fiú, aki 35 napi fegyvergyakorlatra vonult be lett a véletlen baleset áldozata. Ugyanis beleesett egyik társának feltörött szuronyába s az a jobb oldalába hatolt s 10—12 ezen,ti- méteres mély sebet ütött rajta. Koronka ezredorvos 8 a segédorvosok rögtön a baleset megtörténte után bekötözték a sebet gondosan, a beteg mosta budapesti katonai közkórházban várja jobbrafordultát. A többieknek azon kívül, hogy a nap jól lesütötte őket s egyszer, másszor a nagy hőség-s szomjúság, vagy fáradtság miatt kidőltek a sorból, nem esett semmi bajuk. Legnagyobb bajuk az a már kiszolgált honvédeknek, hogy nem eresztik őket haza, mert nem volt sorozás, azonban ebbe is beletörődnek s ba a gyakorlatokat kibírták ez sem fog ki rajtuk.

Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Dontoszlay Olgát, Domoszlay József dobozi uradalmi számvevő leányát a pilis-szent-kereszti állami elemi népiskolához tanítónak nevezte ki.

A belső vásár évek óta nem volt olyan élénk, és nagy forgalmú, mintáz idén. Vasárnap reggeltől késő estig óriási tolongás volt a két kőhid közötti

részen, a sátrak körül is nagy közönség volt. Túlnyomó része természetesen bámészkodó, de volt vásárló is, iparosaink és kereskedőink erre a vásárra nem is panaszkodhatnak, bogy nem árultak volna, a panasz inkább az és ebben sok igazság is van, hogy az iparczikkeket az egészségtelen verseny következtében nagyon nyomott árakon kell eladni. Ettől eltekintve ismételjük — nagyon régen nem árultak annyit, mint ez alkalommal. Élénk és nagy forgalmú volt a nyersbőrvásár is, az áru nagy része szilárd árakon elkelt.

Az időjárással a héten magunk sem tudjuk banyadán voltunk. Meleg is volt, bűvös is volt s a temperatura nem is naponként, hanem óránként változott, úgy, hogy szinte háromszor kellett volna az idő szerint napjában öltöznünk, mert a déli for- róságot naplemente után hűvösebb, este valósággal őszies idő váltotta fel. Csütörtökön este óriási szélvihar volt, mely úgy szólván tűrhetetlenné tette az ntozán való járást, annyira felkavarta a vastag rétegekben összegyűlt port, mely sziute abnormis mennyiségben szürkévé tette az egész világot a héten. Ekkora porra régen nem emlékszünk. Csütörtökön este is, pénteken este is volt egy kis eső, de az idő koránt sem állapodott meg, állandó jellege moBt sincs.

Gyilkossági kísérlet. Biró Flóra zaráDdi születésű, 17 éves fiú, mint gulyás szolgált Gerlein Reinhart tanyáján és a mikor a gazda nem volt kint. a cselédség felett a felügyeletet Csobán Mihály öreg béres gyakorolta. E hó 8-án reggel a gazdahelyettes rendetlen magaviseletéért megpirongatta Bírót, amire ez a bérest fenyegetőleg összeszidta, miért is a béres Bírót megütötte. Erre Biró neki rontott az öreg béresnek, a földhöz vágta s a kezében levő késsel épen megszűrni akarta, midőn egy másik béres Bírót megragadta s kezéből kicsavarta a kést, A rendőrkapitány Birót letartóztatta s a kir. törvényszék fogházába átkisértette.

TŰZ. Papp András gyulai lakosnak a öéncz- utczában levő s a „Hazai“ biztositó társaságnál 500 koronára biztosított nádfedeles háza folyó bó 6-án délben főzés alkalmával a gondozatlan nádkémény- röl kigyuladt s tetőzete leégett; 84 korona értékű gabona, ruhanemű és kézi eszköz is odaégett.

A halál torkában. Szilágyi Károly 23 éves, gyulai subancz, folyó hó 8-án reggel fél 8 órakor a Sarkad—Gyula között közlekedő személyvonat elé dobta magát. A vonatvezető szerencsére, idejében észrevette, erősen ráfütyölt s az odaérkező 37. számú vonatőr eltávolította és a vasutas rendőrnek átadta. A rendőrkapitány dr. Kovács Károly városi tisztiorvos által megvizsgáltatta Szilágyit és miután veszélyes elmebetegnek találta, a közkórházba beszállította.

Vásári lopások. Gál András nagyzerindi lakostól folyó hó 4-én tartott országos vásáron Foroszán Péter 90 koronát ellopott. Gál András ugyanis pénteken este vacsorázás czéljából bemeut a vásárszél- ■ben levő Schmidt Antal italmérő helyiségébe, mel- llényzsebeben volt az aznap gazdasági eszközökből árult 90 korona készpénze, amely egy zacskóba helyezve a mellény gomblyukához volt kötve. A vacsora elfogyasztása után Gál elálmosodott s az lasztalra könyökölve elaludt, mely alkalmat az ott

Igét elvágta s a pénztárczát tartalmával együtt ma- igához vette és elment mulatni a vásárba. Másnap értesült Foroszán, hogy a rendőrség keresi, miért is előlök megszökött, a pénz azonban elfogyván, a folyó hó 10-én önként jelentkezett a rendőrkapitányi hivatalban, a hol beismerő vallomása után letartóztathatott és a kir. ügyészséghez átkisértetett.

I— Irabak Jánosoé szarvasi lakoB ismeretes vásári Ttol vaj tetten éretett, amint Krizsán Andrástól egy Ipár csizmát lopott; megmotoztatása alkalmával igen sok apró vásári holmi találtatott nála, melyeket szintén a vásárban lopott. Letartóztatás után a kir. törvényszék fogházába átkisértetett.

Halál a kubikgödörben. Aradszky Mihály békéscsabai földmives, múlt pénteken délben, több társával kiment a békéscsabai elöljáróság által kijelölt kubikgődrökhöz, hogy onnan földet szállítson portájára. Az egyik gödörnél megkezdték az ásást, de alig haladhattak néhány lábnyira, midőn Makoviczky Mihály napszámos ásójára egy gyermek kalap akadt, néhány újabb ásónyomás után pedig — legnagyobb rémületükre — egy meztelen gyermekkar emelkedett ki a földből. A borzalom első pillanatában abba hagyták az ásást, majd kiáltozásaikra a környéken tartózkodók valamennyien a gödör köré gyü-lének, mire lassan tovább ástak. Nem sokára guggoló helyzetben két gyermekholttest került elő a földből. Elképzelhető, minő rettenetes hatással volt e látvány a gödör körül állókra. Többen azonnal besiettek a városba és az esetről értesítették a hatóságot. A helyszínén nyomban megjelent Kormos tb. szolgabiró és Walfisch dr. községi orvos. Wallfisch dr. megállapította, hogy a két gyermek körülbelül 20 óra óta tehetett a föld alatt s halálukat a rájuk omlott föld tömeg okozta. Valószínűleg játszadozott a két gyermek a gödörben, midőn nagyobb meny- nyiségü föld rájuk zuhant s megfullasztotta őket. A szerencsétlenül, jártak: Erdélyi János 8 éves és Zelenyánszky Adám 6 éves fiú, mindketten iskolás fiuk csütörtökön délután tűntek el s azóta hiába keresték a megrémült szülők, a péntek délutáni borzalmas felfedezésig nem tudták őket feltalálni. Mindkét' gyermek holttestét felbonczolták s nagy részvét mellett temették el.

Dr. Bálint Ernő kir. alügyész, tartalékos huszár hadnagy folyó hó 17-én vezeti oltárhoz a budapesti belvárosi plébánia templomban Spett Vincze ügyvéd és földbirtokos leányát Rózsikát. Az eske- tési szertartást Spett Gyula gyomai plébános, pápai kamarás a menyasszony nagybátyja fogja végezni.

Idegenben meggyilkolt békésmegyei munkás. Eddig az volt az uzus, bogy a felvidékről jártak le hozzánk aratni az alföldre, most megfordult a világ rendje és az alföldi ember megy a felső vidékre kenyeret keresői aratásra. Egy ilyen idegen helyen kenyeret kereső békóemegyei munkás tragikus sorsáról olvasunk egyik budapesti lapban, kit névszerint Molnár Mihály békésmegyei aratót a szepesmegyei Nagy-Szalók község határában, az árpatáblában meggyilkolva találtak. A nyomozás megállapította, hogy 48 korona készpénze és ezüst órájáért aratótársai gyilkolták meg, kik ellen kiadták az elfogatási parancsot.