Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-06 / 36. szám
30-1 k szám Gyula, 1903. szeptember 6-án XXXV. évi ólam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay Jáuos kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. ISodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: kóiin Dávid. Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fill. __________________ Az anyagi eszközök ekként való megszerzése után a kivitel munkái vettek még némi időt igénybe, melynek során a főgimnázium monumentális épületének felépítése biztosíttatott és az építkezés megkezdésével egyidejűleg kellő számú tanulóval pénteken ünnepélyesen megnyílott a főgimnázium első osztálya. Lapunk, a mely a nagy czélt kitűző és épen azért sok .tényező hatékony közreműködését igénylő mozgalom folyamata alatt, minden más ügynek elébe helyezve, ^szolgálta a nyilvánosság előtt a főgimnázium felállításának ügyét, igaz örömmel örökíti meg hasábjain ezt a város kulturális fejlődésében uj korszak kezdetét jelentő napot, a mint büszkeséggel tekint arra városunknak minden polgára is. És a mikor hosszú idők óhajának és munkájának eredményét magunk előtt látjuk, először is végig halad tekintetünk az elmúlt idők eseményein és örömérzetünket a köszönet és hála igaz érzelmei váltják fel a nemes szivü alapítók, adományt tevők, pártfogók és mindazok iránt, a kik anyagi segedelemmel, támogatással, munkával — kiki erejéhez mérten — Gyula város ezen nagy szükségletének kielégítését lehetővé tették. A múlt és jelen után a jövő felé fordulunk és a jól végzett munka után bizton reméljük attól e gyermekintézet megerősödését. És a remélt szép jövő kezdetén,a mikor a gyulai róm. kath. főgimnázium először nyitja meg a tudomány kapuit városunk tan-l ügyének és művelődésének fejlesztésére, a| tanévet kezdő ifjúsággal együtt buzgón fohászkodunk mi is, e város polgárai : Veni Sancte Spiritus! Jöjj ! és kegyelmeddel tartsd meg, fejleszd és virágoztasd fel ezt az intézetet, hogy terjesztője legyen a hit és tudomány világosságának az ifjúság hasznára, városunk boldogulására s dicsőségére és szeretett hazánk nagyságának emelésére 1 A gyulai r. kath. fögymnasium megnyitása. Egyszerűségében is szép és lélekemelő ünnepély keretében folyt le pénteken a gyulai róm. kath. főgimnázium alapvető első osztályának megnyitása. Az ünnepély reggel 8 órakor a róm. kath. főtemplomban tartott »Veni sancte«-val vette kezdetét. a melyen Gróh Ferenoz prépost-plébános pontifikáit nagy segédlettel. A gimnázium növendékei nemzeti színű zászló alatt Szabad Endre igazgató vezetése alatt vonultak át a bérbázban levő gimnáziumi helyiség átalakítási munkálatai folytán ideig* lenesen a róm. kath. elemi iskolában átengedett tanteremből a templomba, hol a szentély előtt állottak fel, mig a padsorokat a szülők és szép számban egyjegyűit közönség töltötték be. Az istentisztelet bevégezte után a növendékek párosával a tanterembe tértek vissza, hova a közönség követte őket és itt folyt le az ünnepély második része. Lapunk tárczájában közöljük azt a tanulságos és tartalmas beszédet, melylyel Gróh Ferenoz pré-^ post plébános, mint a hitközség és gimnáziumi bizottság elnöke a tanévet megnyitotta. A közönség megújuló tetszéssel kisérte a beszédet és azokat, a kik a gimnázium alapitói és lelkes támogatói közül még életben vannak, végül magát a prépost-plébánost lelkesen megéljenezte. Ezután az uj intézet igazgatója Szabad Endre mondott szép beszédet, melynek tartalma, komoly és lelkesedéstől áthatott előadása az első ünnepélyes aktusnál meggyőzték a szülőket és a hallgatóságot, hogy az uj intézet vezetésére oly férfiút sikerült megnyerni, akinek munkálkodása fel fogja virágoz- tatni az intézetet.' Nem is késett a hallgatóság kifejezést adni tetszésének a hatásos beszédért, amelyet az ünnep jelentőségéhez mért nagy értékénél fogva közlünk. Az igazgató beszéde a következőleg hangzott: Nagys. és főtisztelendö prépost-elnök ur l Mélyén tisztelt Hitközség ! Eg és föld közős munkája a gyulai róm. kath. főgimnázium alkotása. Az ég malasztja, szeretető megihlette a lelkeket, felgyulasztotta a sziveket. A föld felelt: az áldott lelkek lelkesedtek, az áldozatkész szivek oltárra, a vallásos erkölcs és hazafias nevelés oltárára hordták ajándékaikat. S ime ! a jobb, a nemesebb lelkek epedése, évtizedek várakozása elérkezett: az ige testté lett, a gynlai róm, kath. fögimnázinm megszületett. Yeni sancte! (By.) Isten nevében, segedelmét kérő buzgó fobászszal kezdi meg munkáját az uj tanév megnyíltával a tanulók serege. E fo- hászszal kiséri fáradságos útjára az ifjn nemzedéket az értük aggódó szülők sokasága, hogy siker kisérje a gyermekeket szellemi és erkölcsi fejlődésükre irányzott törekvésükben. Gyulán az uj tanév kezdetén méltán vegyül az örömteli hála imája az erőtadó szent lelket kérő fohászhoz és méltán vesz részt ez imában a város minden polgára, a mikor a város oktatásügyében jelentős forduló pontot képező tanév kezdetén először nyílik meg a róm. katbolikus főgimnázium alapvető első osztálya a tudományszomjas ifjúság számára. Isten segedelmével, áldozatra kész jóltevők és a nevelésügy lelkes barátainak támogatásával, a magunk erejének latba vetésével hosszú évek törekvése után sikerült végre a városra nézve életfeltételt képező intézmény létesülését biztosítani. Mert régi óhaj Gyulán, a vármegye székhelyén egy középiskola létesítése. Közel egy százada rakták le áldozatkészség és ügyszeretettel annak alapjait és már akkor létesítették annak két első osztályát. Külhábornk okozta veszedelmek, általános pénzértéktele- nedés hiúsították meg az elődök nagy terveit. Az elmúlt század közepén az országra nehezedő bajok a törekvésnek nem kedveztek és a súlyos közállapotok között nem tudta azt uj életre kelteni a ma is élő nemes 6zivü főpapnak Winkler József püspöknek gazdag •alapítványa sem. Tizenegy év előtt tétetett meg ismét az első nagy lépés az óhaj megvalósulása felé a nemes szivü főúri nő, Wenckheim Krisztina grófnő fejedelmi alapítványával és a Wenckheim grófok telek és pénzadományaival, a mely idő óta a főgimnázium létesítésére irányuló akczió — ha nem is a nyilvánosság előtt lefolyó külsőségekben, de állandó következetes tevékenységben haladt a siker biztosítása felé. T Á. R C Z A.. Árva gyermek . .. Árva gyermek I szemed könye mért pereg ? . . ! Úgy is alig értik meg az emberek, De az Isten gondot visel reád is, Előbb-utébb örömrózsád virágzik . ■ . „Az Isten az árvák atyja“ . . . Ne feledd 1 . , . Örök bánat osztályrészed nem lehet, Sötét éjre hajnal bzöví bíborát, Eönyeiddel mért áztatnád föld porát ? . . . Ha előbb nem, majd mikor jön a halál, A balzsam csepp szív sebedre rá talál, S lent a sírban, fent az égben, boldogan, Fájó szived szüléd keblén meg dobban I . . . Szegény árva! nem vagy árva: ha a hit, Elő remény, hű Bzeretet boldogít ; Élted fáján zöld lomb fakad, virág nő, S öröm fátyla lesz egykor a szemfedő I . . . Dombi Lajosi Megnyitó beszéde a gyulai róm. kath. főgimnáziumnak. Elmondta: Gróh Ferencz prépost-plébános szeptember 4-ikén. Ünnepe, örömnapja van ma hitközségünknek, ünnepe Gyula városának, amidőn megvalósulva, megtestesülve látja az eszmét, mely után századokon keresztül sóvárgott, sohajtozott, törekedett; városunk szellemi emelkedésében, kultúrtörténetében elévülhetetlen betűkkel lesz följegyezve azon szép reményekre jogosító esemény. hogy e mai napon a gyulai róm. kath. főgimnázium I-ső osztálya megnyílik. Alig szabadult fel Gyula városa i6g4. szept. havában a gyászos török iga alól, alig állíttatott melyre 1715-ben a hitközség, lakosainak egyik A nagyváradi püspökség, valamint Gyula város gimnáziumi bizottsága respektálni óhaj' tóttá az alapítványt tevők óhaját és ezért hosszú időn keresztül folytak a tárgyalások, hogy a gyulai főgimnáziumban való oktatásra, a középiskolai nevelésügy terén annyi szép sikert felmutatni tudó szerzetes rendek valamelyike nyeressék meg. A tanító szerzetek tagjainak csekély létszáma következtében ezt a törekvést nem kisérte eredmény és igy tértek át az intézők más alapon való szervezésére az intézetnek. Időközben Wlassics Gyula vallás és köz- oktatásügyi miniszternek egy költségvetési beszédében tett nyilatkozata adott újabb erős impulzust az akczióra. A miniszter e beszédében kijelentette, hogy bár a főgimnáziumok a reáliskolák rovására túl magas számban létesültek, mégis szükségét látja uj főgimnáziumok felállításának és pedig első Sorban a vármegyék székhelyein és azon városokban, a melyek a magyar nyelv határokon állanak. A középiskolát nélkülöző városok egyike sem felelt meg Gyulánál jobban ennek a két kelléknek és igy városunk közönsége okszerűen ragadta meg az alkalmat, hogy a gimnázium létesítésében a maga tekintélyes hozzájárulásának felajánlásával döntő határozatot provokáljon. Lelkes és hatékony támogatást talált e törekvéséhez vármegyénk nemes lelkű főispánjában, a kinek közbenjárására csakhamar megtartatott az az emlékes értekezlet, melyen a kormány képviselőjének jelenlétében a czél elérését biztositó nyilatkozatok tétettek. A már meglévő alapitványokhoz járult boldog emlékezetű megyés püspökünknek : Schlauch Lőrincznek képviselője által felajánlott 200.000 koronás adománya, a város tekintélyes anyagi hozzájárulásának felajánlása és az a szintén jelentékeny tőke, mely a gyulai róm. kath. hitközség alapítványaként egyesek adományaként összegyűlt. A kormány képviselője ezen értekezlet tárgyalásának eredményéből kétségtelen meggyőződést szerzett a főgimnázium létesítésének szükségességéről és ebből folyólag a közoktatásügyi miniszter elhatározta annak engedélyezését és a szükséges államsegéiylyel való támogatását. mely által a Vida-alap io ezer rforintja negyedrészére olvadt le, minek következtében a felállított algimn. I—Il-ik osztálya rövid két évi fenállás után megszűnt. A gyulaiak azonban nem könnyen nyugodtak bele ezen nagy vesztességbe, hanem újból és újból próbálkoztak a gimnáziumot felállítani, igy 1819-ben Braun plébános és Tomcsányi Kristóf szolgabiró összegyűjtöttek 5800 forintot kötelezvényekben, ehhez hozzávéve a Vida-alapot, a belvárosi elemi iskolákat át akarták alakítani gimnáziummá, de a helytartótanács ezt csak azon esetben volt hajlandó megengedni, ha 4 tanár, 1 igazgató, exhortator és gondnok fizetésére és nyugdijára elégséges alapot tudnak előteremteni, erre képtelenek lévén, az egész vállalat dugába dőlt, mire a gyulaiak visszavették kötelezvényeiket és a gimn. kedvenc eszméje mély szendergésbi-. merült; a gyulaiak siránkoztak, panaszolkodtak, de, a szendergő eszmét nem voltak képesek fölébreszteni ; első volt az áldott lelkű, még most is élő káptalani helynök Vinkler József vál. püspök ur ő méltósága, aki mint püspöki titkár, már 1852-ben tett egy alapítványt Gyulán, vagy Békésvármegyében felállítandó róm. kath. középiskolára, mely alapítvány 20 ezer koronára szaporodott : 4o éven keresztül pihent azután a gimnázium eszméje, míg 1892. junius 30-án, a minden jóért, szépért lelkesülő gróf Wenckheim Frigyasné ő excellenciája 100 ezer koronás alapítványával, melynek még félévi kamatait is lefizette 6000 koronában, a gimnázium eszméjét mély szendergéséből életre keltette; ehhez járult, hogy a gróf Wenckheim család a nagy magtárt terű létével s 10 ezer korona jövedelmével a gimnázium czéljaira felajánlotta. 1893, november 7-én a békésmegyei takarékpénztár is , tett egy 5000 koronás alapítványt, ezen eddig felsorolt alapítványokkal a gimnázium ügye ismét felszínre került, megkezdődtek a 'tárgyalások, kezébe vette az ügyet a gimnázium felállítása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett főispánunk dr. Lukács György ur ő méltósága, neki sikerült kieszközölni, hogy a nagy- méltóságu miniszter ur Finaczy Ernő osztály- tanácsos urat 1900. október végén Gyulára küldötte a főtényezőkkel való tárgyalásra, mely alkalomból á gimnáziumi szerződés is megfogalmaztatott, számbavétettek a jövedelmi források s a kiadások, melyek fedezéséhez a hitközség gyűjtést rendezett és a város közönsége szives készséggel sietett rövid idő alatt 50 ezer koronát jegyezni, — ségitségünkre sietett gróf Almásy Dénes ur ő méltósága, aki az általa kegyesen felajánlott 8000 koronát még 1900-ban lefizette, továbbá Fetser Antal apát-kanonok ur ő nagysága, nemkülönben Grócz Béla apát-kanonok ur, akik szintén 1900 ban lefizették az általuk kegyesen felajánlott 2=2000 koronát; nem késett támogatásunkra sietni nemes Gyula városa, megajánlván a polgári iskola fentartására fordított évi 8000 koronát; a nagy méltóságú miniszter ur is kegyes volt irántunk, kilátásba helyezvén évi 30 ezer korona államsegélyt és végül meg kell említenem a poraiban is áldott, feledhetetlen emlékű megyés püspök dr. Schlauch Lörincz ur ö Eminentiáját, aki a gyulai gimnázium létesítéséhez élte utolsó napjaiban 200 ezer korona fejedelmi alapítványt jegyzett ;_ily nagy áldozat- készség, ennyi nemes lelküség volt szükséges ahhoz, hogy a századokon keresztül szendergő gimnáziumi eszme életre keljen. És most mielőtt e helytől megválnék, hitközségünk nevében leghálásabb köszönetemet fögondját az iskolaügy képezte; kiváltképen azor időtől kezdve, midőn III. Károly magyar király a 18-ik század elején Békésvármegyét báré Harucker János Györgynek adományozta, ak 1732-ben Gyulára költözködött, a vármegyének főispánja, supremus comese lett, ezzel GyuU városát a vármegye székhelyévé tette és a közigazgatás ügyeinek gondozására az ország minden részéből tisztviselők költözködtek Gyulára akikn -k és az akkori időben már jómódú iparosoknak legfőbb óhaja volt középiskolával bírni hogy a tudományos pályára készülő gyermekeiket,ne kelljen a szülöiházból kiadni, de bár ezt el nem érték, mégis annyira haladtak, hogy a 18-ik század végén oly elemi iskolákkal rendelkeztek, melyek 2-ik classisában az ifjúság a deák nyelv elemeiben is oktatást nyert. 1806-ban halt meg Gyulán Vida Imre, a báré Harucker örökösök teljhatalmú praefectusa, ak: a gyulai iskoláknak 10 ezer forintot hagyott: ezen szép hagyomány alkalmul szolgált arra hogy a gyulaiak régi kedvencz eszméjüket megvalósítsák, Spiegel Ignácz akkori plébános és a kerületi tanfelügyelő azonnal hozzáfogtak egy Gyulán felállítandó algimn. szervezéséhez oly- képen, hogy az I-ső és 11-ik osztályt a Vida- alap kamataiból fogják föntartani, a III—IV-ik osztályra a vármegye közönsége fog gyűjtési eszközölni*; igy történt, hogy 1808-ban az I-ső, 1809-ben az algimn. Il-ik osztályát megnyitották, de tovább nem haladtak ; a vármegye közönségének gyűjtése elmaradt, mert 1809-ben a franczia háború szomorú következményei nehezedtek hazánkra s vármegyénkre, az I-ső Napoleon ellen felkelő nemes ifjak fölszerelése kimerítette a : vármegye közönségének áldozatkészségét, ehhez hozzájárult az 1811. évben történt nagy pénzbukás,
