Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-06 / 36. szám
Az áldott szülök: az áldó ég és áldott jótevők iránt hálás lesz, hálásnak kell lennie Gyula városának és vidékének, egyháznak és hazának egyaránt. Az áldó ég és áldott jótevők iránt hálásak vagyunk mi, hálásaknak kell lennünk: nektek édes fiaim, az intézet első növendékeinek; nekem, mélyen tisztelt Hitközség! az intézet első tanárának, igazgatójának Ti kedves tanítványaim, igyekezni fogtok, igyekeznetek kell, hogy nemcsak a sorrendben, de sziv- ben-lélekben, lélekben és igazságban is elsők legyetek. Nekem és tanártársaimnak a kötelesség marad édes fiaim. , .. Nekem a kötelesség marad, mélyen tisztelt Hitközség! hogy kincses-kincsöket: az intézetet és gyermekeiket, most már az én szemem fényét őrizzem, nagygyá, fényessé, áldásossá fejlesszem. Es én becsülettel akarok megfelelni kötelességemnek. Becsülettel! nagy szó ez mélyen tisztelt Hitközség! a férfi ajkán. Többet mondok: lelkiismeretesen akarok megfelelni kötelességeimnek s ez még nagyobb szó a papnak ajkán. Kedves tanítványaim! mi együtt fogunk tara- dozni, hogy valóra váltsuk mindazt, mit a nagylelkű alapítók jószándéka, édes szülőitek szeretete, Isten földi országának őre : az egyház, és drága anyánk, édes hazánk var tőlünk. Mienk, a jóakaratu tanítványok és tanárok dolga lesz a lelkes és lelkiismeretes munka; a boldog Istené az ő szent malasztja és bő áldása. Ekként lesz az ég és föld közös munkája: a gyulai róm. kath. főgimnázium boldogító öröm és nagy áldás a szülőkre, egyházra, városunkra és hazánkra. Adja Isten, hogy úgy legyen. Majd a növendékek, akiknek orczájuk tüzén, szemüknek fényén meglátszott, hogy a nap jelentőségét átérezve, ifjúi lelkesedéssel fognak munkájukhoz, mint az intézet első tanítványai, elénekelték a Szózatot, mely után a közönség a lélekemelő ünnep hatása alatt szétoszlott. A megnyitásig 48 tanuló iratkozott be a gimnázium első osztályába. Oly szám ez, mely magfd biztosítja, hogy az intézet népessége mindig eléri sőt remélhetőleg rövid idő alatt felül is haladja a gimnáziumok átlagos tanulói létszámát. A növendékek az ünnepély lefolyása után szí iskolában maradtak, hol az igazgató felolvasta és megmagyarázta nekik az iskolai szabályokat. Tegnap pedig kezdetét vette a tanítás az újonnan megnyílt gyulai főgimnáziumban. Gyula város költségelőirányzata 1904. évre. V. Középületek bérletéből. Népkerti pavilion 1620 — Németszénáskert 60 — Korona-épület 3480 — Anfang-épület 600 — Nap-épület 400 — Bárdos-hid melletti 20 — József-hid melletti 163 — József főherozeg laktanya 7679 68 összesen 14022 68 VI. Községi jogok utáni jövedelem. Vadászati jogbérletből 2323 — Halászatból 263 — Vásár és helypénzszedésből 14153 07 Mázsáláshól 482 14 Mértékhitelesitésből 585 44 Csürhejáráshól | 617 — Toloncz költség megtéritéshől 63 04 Szegőd tetés és szabaditásból 590 — Doboltatásból 160 93 összesen 19237 62 VII. Tőkepénzek utáni jövedelemből. A bevétel tárgya. I Közpénztári maradványból — összesen — — H. Adóhátralékokból. Községi adókból 18221 76 Napszámos adókból 234 — összesen 18455 76 III. Egyéb hátralékokból. IV. Szántó és egyéb földekből. Hosszabb időre bérbeadott földekből 22546 08 Sitkai szántókból 14534 63 Körgát földekből 1312 13 Veteményesből 695 46 Kaszálókból---- ---Le gelőkből SÍ 53 33 Erdőből 1251 33 Faiskolából 556 22 Szölőtelepből 1058 32 Nádasból 336 60 Fűzfa-vesszőkből 474 73 összesen 51918 83 fejezem ki mindazon nemes lelkeknek, akik a Állami mének és katonák után 350 Vadvíz megtérítésből 263 58 Állam által gimnáziumi kölcsön kamat 3880 összesen 4893 58 Összegek egybevonása. Közpénztári maradvány , — Adóhátralékhói 18455 76 Egyéb hátralékból — — Szántó és egyéb földekből 51918 83 Községi épületek bérletéből 14022 68 Községi jogok után 19237 62 Tőkepénzek után 40663 74 V é greh a jtásokb ól 4717 77 Lakositásból 260 — Ipardijak és bírságokból 807 Büntetéspénzekből 96 87 Vegyesekből 964 93 Vágóhíd jövedelemből 15200 47 Különfélékből 4893 58 összesen 171239 25 A kiadás czélja. I. Múlt évi hiány tulkiadás — tanügy oltárára tett áldozataikkal, jóindulatul támogatásaikkal ezen iskola létesitésékez bármily csekély részben is hozzájárultak, a mindenható Isten jutalmazza és áldja meg ókét. Lelkem mély alázatosságában kérem az irgalmas Istent, terjessze szent áldásának bőségét e most életbe lépő tanintézetre, hogy az századokon keresztül viruljon és hogy istenfélő és hazájukat lángolóan szerető ifjakat nevelhessen. Ti pedig édes gyermekeim, kik oly szerencsések vagytok, hogy ifjú éveiteket édes szüléitek szerető szive és gondos őrszeme mellett tölthetitek, iparkodjatok jóviselet és szorgalom által édes szülőiteknek örömet szerezni és önmagatok jövő boldogulásának alapját megvetni, és most fogadja főtisztelendő Igazgató ur e gyermekeket gondjai alá, karolja fel őket szive-lelke egész szeretetével és vezesse őket nemcsak a korszerű ismeretek mezején, hanem az istenféle lem utain is, hogy ez ifjak évek múltán magukkal vihessék ama keresztény elveket, amelyekről a nagyságos tankerületi főigazgató ur is üdvözlő iratában azt mondja: hogy azok, mig egy felől az embernek mindenkor egyik főékességét, az élet viharaiban boldogságának zálogát, másfelől a társadalomnak legmegbízhatóbb alapját képezik; Isten szent kegyelme támogatását sikeres munkásságot kívánunk főtiszt. Igazgató urnák és majdan csatlakozó tanártársainak és nemcsak figyelemmel, hanem buzgó imádsággal is fogjuk kisérni működését, hogy megvalósít hassa ezen tanintézethez kötött várakozásokat és hogy fáradozásai ezerszeres gyümölcsöket teremve, a gondjaira bízott gyermekeket Isten országa s kedves hazánk hasznára, dicsősége és felvirágoztatására vezethesse és nevelhesse II. Köztartozásokra. Állami egyenes adókra 5143 47 Illeték egyenértékre 1201 68 Törvényhatósági útadóra 505 73 Jegyzői nyugdíjra 571 44 Tisztviselők nyugdijára 1000 — Vizszabályozási költségekre 3685 29 összesen 12107 61 III. Személyi járandóságok. Tisztviselők és kezelőszemélyzet fizetésére 51850 82 Cselédség, rendőrség és tüzörség fizetésére 28828 — Napdijasokra 9636 __ Kisbirtokosok földhitelintézeti kamat Oszt. áll. kötvény kamat M. jelz. banktól kamat Italmérési kötvény után Begále részesedésből Fogyasztási adóból 100 - 100 80 428 — 20767 48 7217 46 12050 — Összesen 40663 74 VIII. Végrehajtási dijakból. Községi és állami adók után 4717 77 összesen 4717 77 IX. Lakositási dijakból. Három évi átlag szerint 260 — összesen 260 — X. Ipardijak és bírságokból. Három évi átlag szerint 807 — összesen 807 — XI. Büntetéspénzekből. Három évi átlag szerint 96 87 összesen 96 87 XII. Vegyesekből. Három évi átlag szerint 964 93 összesen 964 93 XIII. Vágóhíd jövedelemből. Bárom évi átlag szerint 15200 47 összesen 15200 47 XII. Közegészségügyi. Közkutak fentartására Közegészség és tisztaságra 806 92 2688 23 összesen XIII. Rendőri kiadások. Utczai világításra Szeméthordásra Tüzoltószerek javítására Tűzoltók baleset elleni biztosítása Toronyórák gondozására Toloncz élelmezésre Kéményseprési dijakra Mezőőrök fizetésére _____ össz eson XIV. Egyházaknak segély. Iskoláknak államkötvény kamat Iskoláknak nádváltsági kamat Tűzifára ____ 3495 15 10320 — 600 — 1022 14 296 24 200 — 166 89 572 76 3200 — 16378 03 1128 — 453 60 1008 — XIV. Különfélékből. összesen XV. Nevelésügyi. Bajztanitó fizetésére Polgári iskola fentartására Gimnáziumra Ismétlő iskolára Ipariskolára Tanyai iskolára Óvodák fentartására Országos tanítói nyugdíjra ______ összes en XVI. Állategészségügy. Vágóhíd fentartására Vásári felügyeletre ______ 2589 60 630 — 6234 — 2000 — 1070 — 3460 5000 — 4574 34 264 23232 34 1132 64 1304 összesen 2436 64 XVII. Szegényügyi. Ápoldaköltség fedezésére ___ 4681 48 összes en 4681 48 XVIII. Végrehajtásokra. Végrehajtásokra 3 évi átlag szerint 5408 28 összesen 5408 28 XIX. Adósság törlesztésére. Osztr. m. banknak 600000 korona után 31604 Magy. jelz. banknak 600000 korona után 33405 • M. jelz. banknak körgát 320000 korona után 17020 — Gimnáziumi kölcsön 200000 korona után 9700 összesen XX. Különfélékre. Körgát fentartására 91729 — 293 96 605 42 980 68 1952 32 600 — összesen XXI. Előre nem láthatókra. 3532 08 5750 08 összesen XXII. Megyei pótadókra. összesen 89314 82 IV. Rendőrség, szolgák és tüzörség ruházatára. Tenyészállatokra Előfogatozásra Közegészségügyi Bend őri kiadások Egyházaknak segély Nevelésügyi Ál 1 ategészségügy i Szegényügyi Végrehajtásokra Adósság törlesztésére Különfélékre Előre nem láthatókra Megyei pótadókra Kendőrség ruházatára Cselédség és szolgák Tüzérségi 3617 20 2228 80 1254 — összesen V. Irodai szükségletekre. Papír és íróeszközökre Nyomtatványok és könyvkötésre Telefon előfizetésre Fűtésre Hivatalok világítására Takarításokra Törvény és szakkönyvekre Hivatalos lapokra Bútorok javítása és fentartására Postadijak és bélyegekre Hivatalos helyiség bérletére összesen VI. Utazási költségekre. Előfogat felhasználására 7100 852 07 3455 77 180 — 1724 30 1922 29 222 91 69 18 133 31 188 43 213 85 400 9362 11 2852 68 összesen VII. Építkezésekre. Községi épületekre Tűz elleni biztosításra 2852 68 10000 — 963 17 összesen VIII. Mesteremberek számlájára. Lakatos, asztalos, bádogos sth. 10963 17 5750 08 1874 78 1874 78 Összesítés. Köztartozásokra összesen 3749 56 12107 61 89314 82 7100 — 9362 11 2852 68 10963 17 602 81 2080 50 317 22 2600 — 3495 15 16378 03 2589 60 23232 34 2436 64 4681 48 5408 28 91729 - 3532 08 5750 08 3749 56 összesen 301277 16 171239 25 Levonva a bevételt Mutatkozik hiány 130037 91 Megterhelhető adóalap I. csoport minden adónem 200697 korona 67 fillér után 40 57/IOO 81422 77 II. csoport földadó 82552 korona 90 fillér után 17 03/Ion-tóli 14058 60 III. csoport egyéb adónem 118144 korona 68 fillér után 29 ®8/,00-tóli 34557 12 összesen Esi 8 I—II. csoport után 57 60/,00 Esik I—III. csoport után 69 54/100 130038 49 IX. Faiskolára. Faiskola fentartására Szőlőtelepre Bikák tartására Előfogatváltság bérösszege Orvosok előfogataira 602 81 összesen 602 81 557 53 1522 93 összesen 2080 50 ra. 317 22 összesen 317 22 'a. 1800 800 — összesen 2600 — Vízvezeték Gyulán. Készletesen megemlékeztünk már arról a mozgalomról, a melynek czélja az ártézi kutak felesle ges vizének felhasználásával vízvezeték létesítése. Az ezen ügyben kevéssel ezelőtt megtartott népes értekezlet egy 15 tagú bizottságot küldött ki, hogy a meghatározott lépéseket megtegye a czél érdekében A tervek átdolgozása után a bizottság a napokban ülést tartott dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, ahol elfogadta és aláírta a vízvezeték létesítése érdekében a város képviselőtestületéhez benyújtandó memorandum tervezetét. A memorandum, amely a terveket, a kivitel módját és a vízvezeték nagy előnyeit részletesen ismerteti, a következőleg szól: Gyula város képviselőtestületéhez! Gyula városának a szépért és jóért lelkesedni tudó képviselőtestülete előtt nem kell fejtegetni azt, mily fontossággal bir a közönségre nézve, ha a város vízvezetékkel bir. A fejlődésre törekvő és arra képes városok hatósága és lakossága vállvetve igyekszik meghonosítani mindazon intézményeket, melyek a lakosság egészség ügyének, közgazdaságának, culturájának, forgalmának, kényelmének előbbre vitelére alkalmasak, mint a milyenek a fokozatos kiképzést nyújtó iskolák, a kultúra szolgálatában álló közintézmények, kövezet, utczák, terek, járdák, a modern világítás. Gyula városa mind ez intézményeket valóban nagy áldozatokkal létesítette és részben létesíti, azonban nem kevésbé fontos ezek mellett, sőt mondhatni egyike a legfontosabbaknak ; a város lakosságának jó ivó vízzel való ellátása és a viz kényelmes módon való beszerzésének biztosítása, a házakhoz való bevezetése, a köztereknek közkutakkal való ellátása, mert ez a lakosság egészségügyének előmozdítására és mert, mint ezt egy franozia közmondás mondja: »a vízben él' a tisztaság szelleme«, az a köztisztaság emelésére vezet. A villanyvilágítás csak kényelmi eszköz, a jó víz bőven és kényelmesen való felhasználhatásának biztosítása: egészségügyi és közbiztonsági intézmény. így fogták fel ezt már a rómaiak, kik ahol megtelepedtek, igyekeztek vízvezetéket létesíteni, igy fogják ezt fel fejlődésre törő modern városaink, melyek egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a vízvezeték berendezését, ezzel a közegészségügyének szolgálata mellett, a közfürdők létesítésének, az utczák locsolásának lehetővé tételét, és a tűzbiztonság jobb kiszolgálásának biztosítását. Gyula városában a vízvezeték létesítésére ártézi kútjaink rendkívüli bővize, és e kutak megfelelő elhelyezése folytán kiváló alkalom kínálkozik. Az Élővizcsatorna által ketté osztott város mindegyik részében egy egy ártézi közkút van, melyek oly bő vizüek, hogy a használatlanul elfolyó vízzel bőségesen el lehet látni vízvezeték utján az egész városrészt. Tekintettel a tervezet kezdeményező voltára, első sorban csak az egyik ártézi kút rayonját, a sűrűbb népességű belvárost vélnők vízvezetékkel ellátni, aztán ez intézmény előnyeinek megismerése után lenne általánosítandó a tervezet az egész városra. A református templom előtti ártézi kút naponta 200.000 liter vizet szolgáltat. Ebből naponta körül- belől 15000 liternyi viz használtatik fel, 185.000 liternyi pedig használatlanul elfolyik. A természet áldásának elpazarlása ez. Ez elfolyó vízzel bőven elláthatjuk házainkat ivó vízzel, langyos vizű fürdőt rendezhetünk be otthonunkban, locsolhatjuk udvarunkat, kertjeinket, locsoltathatjuk utczáinkat, s tűzcsapokat állíthatunk be az utczák mentén, s népfürdőt rendezhetünk be. Az ártézi víznek e bőséges volta, s felhasználhatóságának tudata indította arra városunk egyes polgárait, hogy a vízvezeték létesítésére kínálkozó alkalom kihasználására megtegyék a kezdeményező lépéseket. Vármegyénk alispánja felterjesztést intézett a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz azon kérelemmel, hogy a hatósága alatt álló országos közegészségügyi mérnöki hivatal által tétessen felméréseket annak megállapítására, hogy valóban és teljes biztonsággal lehetséges-e az ártézi kút fölös vizét a városban vizvezeték utján megosztani, s ha igen, készíttesse el a gyulai belvárosi kút ilyen felhasználására nézve a részletes tervezetet és költségvetést. A földmivelésügyi miniszter ur kegyeskedett e kérelemnek eleget tenni s meghagyására az országos közegészségügyi mérnöki hivatal egy tagja kiküldetett városunkba s beható tanulmány után a tervezetet feltétlenül s minden nehézség nélkül megvaló- sitandónak találván, elkészítette a részletes terveket és költségvetést. E tervezetet a vármegyeháza nagytermében megtartott értekezleten tárgyalta a vizvezeték által közvetlen érdekelt városi közönség. A népes értekezlet egyhangú határozattal mondotta ki, hogy a vizvezeték létesítését felette kívánatosnak tartja, annak megvalósítására nézve a bemutatott tervezetet- elfogadja, a megvalósítás keresztülvitelére nézve egv bizottságot, tisztelettel alulírottakat küldött ki s a megvalósítás módjára nézve kimondotta, hogy első' sorban a város hatóságával, melynek tulajdonképeni feladata a szóban forgó intézmény létesítése, lépjünk érintkezésbe s megbízott bennünket ez előterjesztés megtételével. E megbízatás folytán terjesztjük elő jelen memorandumunkat s mielőtt annak kérelmi részére térnék át, ismertetjük vázlatosan a mellékelten bemutatott tervezetet: A vizvezeték kiterjeszkednék a belvárosi ártézi- kuttól egyrészt a Kossuth Lajos- és Városháza- utczák mentén, a Bomán-utcza kezdetéig, másrészt az Erdélyi Sándor útra, harmadsorban a Józsefvárosi templom térig, természetesen kiterjeszkedve e hármas sugár által határolt körzet utczáira. A románváros, sarkán, a Józsefvárosi templom téren és az Erdélyi Sándor utón egy-egy kifolyó közkút terveztetik, melyeken állandóan folynék ki a viz s igy e kutak is biztosítanák a szükséges tisztogatáson kívül, — mely az összes csöveken keresztül időnként való erős viznyomás által eszközöltetnék, — azt hogy a csővezetékben állandóan friss viz czirkuláljon. Az utczákon 30—35 hydrans (tűzcsap) terveztetik, melyek közönségesen az utczák locsolására volnának felhasználandók. További terv valamely alkalmas helyen egy népfürdő létesítése. Az Erkel-téri ártézi kút a vizvezeték érdekében uj, a terv szerint díszes automatikus szerkezetű, kútfővel láttatnék el, melynek segélyével a kutnál magánál el nem használt összes vízmennyiség két szűrőn keresztül, a vizvezeték czéljaira a vármegyeház udvarán létesítendő 500 hektoliter ürtartalmu beton vizmedenezébe jutna. E medencze az árvaszéki épület egyik földszinti czellájában elhelyezendő automatikusan működő nyomó szivatytyuval állana összeköttetésben, amely állandóan kellő erővel szorítaná a vizet a csőhálózatba, amely fagymentes mélységben az utczák mentén, a földben helyeztetnének el. Hogy a vízszolgáltatás állandósága biztosittassék. vagyis hogy arra az időre, mig a motortisztitás, olajozás végett állani kénytelen, szintén legyen a vízvezetéknek elég vize, az árvaszéki ápület padlásán egy, 4000 liter ürtartalmu víztartály állíttatnék fel, amely a motor működésének szünetelése alatt is ellátná vízzel a várost. A motor önszabályozó szerkezetű lenne, mely magától megáll, ha a viz elegendő és ismét megindul, ha a vízmennyiség apadása folytán a feszültség kisebbedik. A motor által hajtott két hengerü álló szivattyú perczenkint 240 liter vizet képes a hálózatba szorítani. Csatornázás szükségét a tervezet nem igényli, mert a vizvezeték az árnyékszékekhez nem terveztetnek felhasználtatni, a csap rendszernél pedig csatorná-
