Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

még pedig azé a becsületes munkáé, mely épit*a nélkül, hogy rombolna.

Az eszméknek szárnyat adó foglalkozást, nyomdászatot választotta hivatásául, s a magyar nyomda ipar történetében szép helyzet biztosított a maga számára. Speciálisan aradi szempontból véve pedig korszakalkotó az ő működése. Hetven éves nyomdászi múltja csupa munka, csupa eredmény ritka megnyugovással lehetett telve a lelke, mikor a nagy pillanat előtt visszatekintett elmúlt életére

A halál, bár gyorsan, de nem váratlanul érte. Jubileuma alkalmával még aránylag testben, lélekben erős volt, néhány nap előtt azonban megbetegedett, s állapota a szerdai éj folyamán oly súlyosra fordult, hogy minden perczben várták a katasztrófát. Csütörtökön reggel 8 órakor azután örökre lehunyta a szemét.

Életének, mely sok érdekes eseménynyel kapcsolatos, főbb adatai a következők;

Eéthy Lipót Szarvason született 1817. évben. Atyja a nagy kiterjedésű és régi Schletterbeck német családból való s Würtembergből költözött Magyar- országba. A Schletterbeck család eredetileg elszászi, de onnan azóta szétágazott egyik ág ma is ott él az ősök földjén, másik ág Párisban, a harmadik pedig Berlinben. A kiváló család csupa iparkodó gyermekei mindenütt szép pozicziót vívtak ki, egyik-másik pedig kiváló alakja lett a társadalomnak.

Eéthy Lipót atyja Schlotterbeck KristófSzarva son, mint a posta megalapítója, szép vagyonra tett szert. Lipót fia a mezőberényi gimnáziumban kezdte meg tanulmányait, azonban szüleinek kora elhunyta miatt kénytelen volt azokat abbahagyni s igy került 1833-ban Budapestre Beimel Józsefhez, hogy a nyomdász ipart megtanulja. Itt ügyességével, gyors felfogásával hamar kitűnt. Helmeczy »Jelenkor«-át s a szerb lapokat szedte. p| Tudvalevőleg a harminczas években a szerb irodalom székhelye Buda és Pest volt Magyarországon, sőt a Szerbia számára szánt könyveket is itt nyomták.

Tanuló éveinek végeztével nemsokára külföldre! utazott és Strassburg és Koppenhágáig minden jelen-] tékenyebb pontot bejárt. Magában Weimárban két évet töltött egyugyanazon üzletczégnél, mely annyira becsülte a magyar fiút, hogy nem akarta elbocsátani s már arról is volt szó, hogy családi összeköttetéssel végleg ott marasztalja. De Eéthy ben egy sorvasztó kór sejtelme felébreszté a honvágyat; Weimárt elhagyta tehát és Magyarországba tért vissza, üdülést keresendő bátyja házánál, kit akkor Békéscsaba város orvosává választottak meg, nagy lelkesültséggel ■

Aztán ismét Pestre került Länderer és Heckenast könyvnyomdájába, Kossuth Pesti Hírlapjához.| Ez időtájt alkalmazták az első gyorssajtót Magyar- országon, azon Kossuth Lapját nyomta.

1846-ban kapta meg egy Szarvason állítandó könyvnyomdára a felség engedélyét. Az uj nyomda nagyfontosságu volt Békésmegyére nézve. Az 1848- 49-iki idők határozták meg jelentőségét. Szarvas lön tényleges központja Békés, Csanád, Csongrád, Heves stb. megyéknek nyomdája által. Innen Eéthy Lipót sajtója alól kerültek ki a megyék számára szükségelt nyomtatványok, a függetlenségi nyilatkozat magyar, német és tót nyelven röpiratok, szép- irodalmi termékek, melyek Simon István, Gregussj Ágost, Fidicius s mások (Vastag) tollából eredtek.!

A szabadságharcz alatt mint nemzetőr a békési] nemzetőrökkel Aradmegyében több hónapot töltöttl de csakhamar ismét békés foglalkozáshoz ért. A szabadságharcz után Eéthy Lipót a haditörvényszék elé állíttatott Nagyváradon s félévi fogságra ítéltetett, mit a nagyváradi fogházban töltött, egy volt bouvéd hadbíró, egy kath. lelkész, s más 8 — lOl társával, mindannyian egy eszméért szenvedve. I

Eéthy Lipót 1850-ben indított meg egy nép-| naptárt Szarvason, mely ma is fönnáll s az egész országban el van terjedve, az Alföldi Képes Kalenl dáriumot. Szarvasról 18M-ben Gyulára, innen pedig 1858 ban Aradra tette át nyomdai üzletét, ahol az

Rétby Lipót és Fia czég alatt ma is virágzik. — 1860-ban, midőn az Alföld megindult, Bettelheim testvérek, mint akkori kiadók, annak nyomtatását reá bízták.

Az Alföldnek kiadója is lett s később rövid idei megszakításokkal, a lapnak öt esztendővel ezelőtt történt megszűntéig nála nyomtatták ezt a napilapot. Ezenkívül közel kétszáz irodalmi munka került ki az ö nyomdájának gépei alól. Fábián Gábor műfordításai, Bereczky Máté nagy gyümölcsészeti munkái, Rácz Károly történelmi müvei, Kálmány Lajos híressé lett népköltészeti gyűjteménye, Aradvármegye monográfiája is itt készültek. E mellett Eéthy kő' nyomdát is alapított.

Eéthy 1850-ben házasodott Szarvason nőül vevén gyulai születésű Hoske Jozefint, kit 1876-ban vesztett el. Két fia és egy leánya született. Két fia közül az egyik Viktor társa, s az üzlet: tulajdon- képeni vezetője; másik fia dr. Eéthy László, a Nemzeti muzeum őre, a nagytekintélyű tudós és iró Etelka, neje Simon Jenő aradi ügyvédnek.

Eéthy Lipót haláláról a következő gyászjelentéseket vettük:

Alólirottak a gyermeki szív legmélyebb fájdalmával tudatják úgy a maguk, mint számos rokonaik nevében is, hogy a leggondosabb édesatya, a legjobb nagyapa, após és rokon Réthy Lipót, folyó évi julius hó 23-án, reggeli 8 órakor, munkás, áldásdus életének 86-ik évében egy jobb létre szenderült. A boldogult hetven-éves tevékenységének minden per- czét a becsületes munkásságának szentelte és híven szolgálta a közügyet sok időn át mint Arad sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, mint az aradi kereskedelmi és iparkamara alelnöke stb. Emléke áldott lesz mindenkor 1 A drága halott ki kült tetemeit folyó hó 24-én délután 4 órakor kísér jük ki a Batthyányi-utcza 19. sz. a. gyászházból az ág. hitv. ev. egyház szertartása mellett a felső temetőben levő családi sirkertbe. Béke és áldás emlékére ! Dr. Réthy László, Réthy Viktor, Réthy Etelka férjezett Simon Jenőné, gyermekei. Simon Jenő veje Simon Margit, Réthy Margit, Réthy Jeuő, Réthy Sárikai unokái.

Hirek.

XIII. Leó.

feje, az Ur világi

A Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők segélyző egylete aradi kerülete szomorodott szívvel jelenti örökös diszelnökének Eéthy Lipót urnák 1903. évi julius hó 23-án reggeli 8 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 24-dikén délután 4 órakor fognak a Batthyányi-utcza 19. sz. a. gyászházból örök nyugalomra helyeztetni. Részvétüket kifejezendő, egyesületünk testületileg vesz részt. A választmány. Béke poraira !

Külön gyászjelentést bocsátott ki a Eéthy ;L. és Fia czég személyzete is.

ségg'el ünnep jlte őt, a darab elején egy gyö nyörű virágtalicskával és igen sok nagy bokré tával, a második felvonásban pedig valóságos bokréta esővel lepvén meg kedveltjét, a ki alig győzte a sok tapsot megköszönni.

Nem lesz érdektelen, ha a szezon végén visszatekintést vetünk annak lefolyására és ösz- szegezzük annak statisztikai adatait és tanulságait.

A szezon 55 napig tartott, tehát hosszabb volt, mint bármely más elődje; mondhatjuk hogy túlságos hosszú is úgy, hogy a szezon végén csak a gyors egymásutánban következő jutalom- játékoknak és újdonságoknak tudható be, miként a fáradt közönség színházlátogatása éppen nem mutatott visszaesést.

A szezonban volt 55 esti és 10 délutáni előadás. Az 55 estén színre került 48 különböző darab, 56 előadásban, volt pedig 3 opera, 24 operette, 13 vígjáték és bohózat, 8 színmű és 8 népszínmű előadás. Az este színre került 48 darabból újdonság volt éppen fele a daraboknak, vagyis 24, a melyek az ismétlésekkel összesen 32 estét foglaltak le. Az újdonságok között legtöbbször adattak a Bob herczeg 3 esti és egy délutáni, a „Bajusz* 2 esti és 1 délutáni előadásban. Bérletben ment 4o esti és bérletszünetben 15 esti és 10 délutáni előadás az utóbbiak fél- helyárakkal.

Ez a statisztika maga eléggé kiemeli a sze zon kiválóságát és dicséri Somogyi Károly szín igazgató körültekintő figyelmét. Az előadott daraboknak fele újdonság volt az újabb színi iro dalom legkiválóbb termékeivel, a többi darab is legnagyobb részben olyan, melyet vagy kevésszer adtak Gyulán, vagy pedig örök becsű voltuknál fogva szívesen látott újra a közönség. Ily gazdag és gondosan összeállított repertoir mellett külön kell még kiemelnünk, hogy az

2833/903.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1903. évre előirt fegyveradó kivetési lajstrom a kir. péozügvigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván a 1883-ik évi XLVI-ik t.-cz. 16. §-a értelmében julius hó 27-tői augusztus hó 3-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közétételének napját kővető 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő T5 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyulán, 1903. julius hó 25-én.

236 1—1

Dutkay Béla,

polgármester.

igazgatóság (saját anyagi hátrányára) nem csinált kasszakérdést a darabok beosztásából. A meghirdetett 4o bérletet megszakítás nélküli egymásutánban játszotta le, a legjobb kasszadarabokat képező újdonságokat először is bérletben adta és a bérletszünetes előadásokra csak a bérlet lejárta után tért át. A daraboknak: a páros és páratlan bérlők között való beosztása tekintetében sem hallottunk panaszokat, a jni pedig alig szokott igy történni.

A közönség igényeinek kielégítésére irányzott önzetlen törekvés, a társulat kitünően szervezett volta és az előadások magas művészi nívója voltak azok a tényezők, melyek a lanyhán induló szinpártolást felélénkítették és a szezon anyagi eredményét, ha nem is kielégítővé, de türhetővé tették. Ismeretes ugyanis, hogy különböző tényezők összejátszása miatt gyengén indult az idei szezon, a miben nem kis része volt annak, hogy a bérlet a múlt éveknél jóval gyengébben sikerült. Az igazgató a fenyegető deficzit elkerülésére nem vette igénybe a megszokott eszközöket, melyeknek legegyszerűbbje hogy újdonságokat bérletszünetben adja és ezzel növeli mesterségesen bevételeit, következetesen megmaradt a közönség iránt figyelmet tanúsító helyes utón, a mivel nem csak a múltra nézye szerzett jól megérdemelt elismerést, de jövőre oly bizalomnak lett részese, mely a jövő év anyagi eredményében mindenesetre éreztetni fogja kedvező hatását.

A színházlátogatás hanyatlására befolyást gyakorló elöleges okok mellett mindenesetre meggondolást igényel, mily mértékben volt része ebben a saison őszről tavaszra történt áttételének. Mert hogy ez is befolyásolta a szinpártolást, az kétségtelenül kitűnik abból, hogy föld- mivelő és iparososztályunk, a kik körében pedig elsősorban hivatott kulturmissziót teljesíteni a

A keresztény világnak mély gyásza van. Az anyaszentegyház látható hatalmának helytartója, a római pápa költözött el az élők sorából. — A szentatya hosszas halálvivódás után, az egész világ minden kereszténylakta földjén részvéttel és megilletődós- sel érdeklődtek, hasonló részvét szülője és az egész világot érintő nagy esemény volt a héten bekövetkezett halála. A lapok hosszasan, kimerítően foglalkoznak most a pápa elhunytáról, életének, ér demeinek méltatásával 1 nem kisebb ér eklódós tárgya a hosszas temetési gyászszertartás és a bekövetkezendő pápaválasztás is. Városunkban nagy harangzúgás és a róm. kath. templomokon és róm kath. jellegű középületeken megjelent gyászlobogók hirdették a róm. kath. keresztény világ mély gyászát

A képviselőtestület szerdán, folyó hó 22-ikén délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnök lete alatt rendkivüli közgyűlést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: 1. A városi faiskola melletti szántóföldből 700 négyszögöl területnek az alsó-fehér körösi ármentesitő társulat részére leendő eladását 35 szavazattal 1 ellenében elhatározta a közgyűlés. 2. Szűcs Mihály volt városi előfogatos kérvényének közmunka tartozásai leírása ránt — részben hely adatott. 3. A Peíó/í-utcza szabályozása ügyében hozott belügyminiszteri határozat tudomásul vétetett. A miniszter jóváhagyja a vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatát, mely a Petőfi-utcza szabályozási vonalát a Vigh Gábor-féle házra vonatkozólag az eddigi állapotoknak megfelelően, (tehát a Halácsi-féle térképtől eltéröleg) állapítja meg. 3. Schröder István kérvényét téglajárda építési költség törlése iránt elutasították.

5. Pettner József és Vaspil József bejelentették városi képviselői állásukról való lemondásukat, amit a közgyűlés tudomásul vett. 6. Az árvapónz- tári vizsgálati jegyzőkönyvek felolvasása után a közgyűlés, melyen a képviselők gyér számmal vettek részt, véget ért.

Árlejtés a főgimnáziumi épületre. A hitetlen Tamásoknak, akiknek száma sokkal tekintélyesebb, mint gondolnánk és akik a gyulai főgimnázium létesítésében csak akkor hajlandók bizni, mikor az épület alapfalait látják, csak kevés „türelemére van szükségük, hogy „vágy“ ukat kielégítve lássák (és ami lényegesebb dolog, hogy önkéntes adakozási kötelezettségüknek kifogás nélkül eleget tegyenek.( A főgimnáziumi épületre ugyaais folyó hó 27-ikón vagyis holnap délelőtt lesz meg az árlejtés, mint az eddigi előjelekből konstatálni lehet: bizonyára élénk érdeklődés mellett. A városi tanács az árlejtés eredménye fölött haladéktalanul fog határozni és a vállalkozóval rögtön megköti a szerződést, hogy ez a magtár 'lebontását és az uj épület -létesítését nyomban megkezdhesse. Csak is igy lehetséges az épületet még ez év folyamán tető alá hozni s a jövő tanévben rendeltetési czéljának átadni. Mint múlt számunkban is hangsúlyoztuk, ezúttal is ama reményünknek és óhajunknak adunk kifejezést, hogy a vállalatot gyulai iparosok nyerjék el s gyulai munkások készítsék, mely utóbbi körülmény azonban csak is akkor lehetséges, ha a gyulai munkások a vállalkozóval szemben nem fognak túlhajtott követelésekkel fellépni, mi első sorban épen a munka- nélkül sínylődő gyulai munkásoknak az érdeke. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy a fögimnászinház, ez idén kisebb számmal látogatta az előadásokat, a minek nem lehet más oka, mint hogy az aratás előtti idő pénztelensége tartotta vissza ezen néposztályainkat a színház nagyobb számban való látogatásától.

Tudvalevőleg a nagyvárad—gyula—orosházi színi kerület megalakításakor a gyulai színművészet pártoló egyesület egyelőre csak 1903. évre fogadta el a tavaszi idényt és pedig azért, mert Orosháza község érdekeltsége oly kijelentést tett, hogy ott csakis ősszel lehet kellő színházlátogatásra számítani. A színtársulat érdekében is megfigyelni kell most már, hogy Orosháza tényleg alkalmatlan-e a tavaszi saisonra és főleg, hogy az orosházi őszi saison kárpótlást képes-e nyújtani azért a veszteségért, a mely a társulatot Gyulán az idénynek tavaszra történt áttételével éri és ezen megfigyelések eredménye szerint esz alkalma a színművészet pártoló egyesületnek a saison jövő beosztására nézve czélszerüen határozni. A távozó társulat értékének mérlegelésénél hangsúlyoznunk kell, hogy az a szerződött tagok számánál és művészi képességénél fogva minden műfaj kultiválására nemcsak alkalmas, de úgy drámai, mint vígjátéki és énekes darabokban is tökéletes előadásokat mutatott be. Somogyi 'Károly színigazgató ritka nagy költséggel és áldozatkészséggel tartja fenn a társulatot, a melynek minden szerepkörben több qualitásos magánszereplője, kiválóan erős ének és zenekara, a darabok illúziót keltő bemutatására alkalmas felszerelése van. A gondos műszaki vezetés összevágó szép előadásokat eredményezett és igy közönségünk nemcsak elismeréssel mond bucsúüdvözletet a jeles művészgárdának, de a saison tapasztalatain alapuló teljes bizalommal várja vissza azt a jövő év szin idényére.

zium első osztálya a küszöbön álló tanévben feltétlenül megnyílik. Hogy ez lehetséges legyen, illetékes egyházi körök már megin iitották a tárgyalást az iránt, hogy a főgimnázium igazgatójául alkalmas egyént nyerhessenek meg és mihelyt, rövid időn belül ez — mint biztos kilátás van rá — sikerülni fog, Gróh Ferenoz prépost-plébános, mint a hitközségi főgimnázium elnöke, a bizottságot alakulásra I a szükséges teendők megtételére össze fogja hivni.

Az aratá8 még mindig folyamatban van és előreláthatólag e hó végéig fog eltartani, mig a lábon álló búzát s árpát teljesen levágják. Az aratás ily szokatlan elhúzódásának két oka van; az egyik, hogy a búza s árpa a rendesnél nyolez nappal később ért meg, réti földeken csak julius 10—12-ike körül kezdhettek az aratáshoz; a másik ok, hogy a gyakori esők többször akadályozták és lehetetlenitették a munkát. Ez ugyan a kisebb baj volna, sokkal nagyobb az, hogy a megdőlt és esőérte zöld búza mindenütt megszorult, sőt helyenként — fájdalom — teljesen megsemmisült. A termés eredménye példátlanul változó. Nagyon kevés terület az, amely kitűnő termést ad, többnyire olyan táblák, amelyek az eső s forróság beállta előtt teljesen megvoltak érve, de ezek eredménye is mögötte áll a tavalyinak. A szikes és homokos földek többnyire közép termést adnak, a réti földek részint gyenge közepest, részint egészen gyöngét. Különben még mindig csak kombinácziókról szólhatunk és nem tényleges eredményekről, miután a cséplést és nyomtatást csak most kezdték meg. A hét első napjaiban beállott óriási hőséget kedden és szerdán jótékony eső váltotta fel, mely nagyon kedvező hatással volt a tengerire, veteményekre, kaszálókra s tarlólegelőkre.

A belső Vásár, daozára a szarvasmarha s lóvásár teljes sikerének, siralmasan ütött ki. Részben a pénztelenségnek, részben és főleg a nagy munkaidőnek tulajdonítandó, hogy iparosaink és kereskedőink alig árultak valamit. A szorgos aratási munka nemcsak a vidéket, hanem még a helybelieket is isszatartotta a vásártól, még bámészkodó sem volt harmadannyi sem, mint ilyenkor szokott lenni. Különösen rósz vásár volt a bőr és ruházati ipar- czikkekre nézve, valamivel élénkebb kereslet és forgalom volt mezőgazdasági iparczikkekben. A nyersbőrvásárra sok árut hoztak és az árukészlet az utolsó darabig szilárd árakon kelt el.

50° Celsius. A hőmérő ezt a rekordot érte el a héten meleg dolgában, amely rekord minden hangulatos nyári czikknél szebben beszél a kánikula tökéletes beálltáról. S ezzel aktuálissá válik mindazon nyári théma, fürdés, fürdőzés, v.izbefulás és a nyári meleggel kapcsolatos toalett — kérdése, mely elengedhetlen kelléke a nyári hangulatnak. Meg is telt a héten az uszoda s az annyiszor diflamált Elővizcsatorna a maga sáros és piszkos vizével jó szolgálatot tett az izzadó polgártársaknak, mert hiába, a Balaton vagy az Adria hullámverését élvezni módjukban nem állóknak az Elővizcsatorna folyadéka is csak megteszi, mely legalább a héten mégis csak megfelelt nevének és élő mivoltát azzal gazolta, hogy nem állott, hanem szép csendesen folydogált. Megjelentek a nyári alakok is, a fehér ruhás, panama kalapos és a nadrágtalan szalmakalapos honfitársak is, kiki a maga módja szerinti toalettben, védekezvén a meleg ellen, amely már- már tűrhetetlenné kezdett válni, de a hét közepén jótékony hűvös esővel jött hősülyedés váltotta fel a sütőkemenczei állapotot, melyre már az utczák hasonlítani kezdettek. Most enyhe, kellemes tava- szias idő van újra.

Gyászistenitiszlelet a pápáért. Az egész müveit világon megnyilatkozó gyászból és részvétből a gyulai róm. katholikusok is kiveszik részüket. O szentsége XIII. Leó pápa lelkiüdvéért a gyászistentisztelet a róm. kath. anyatemplomban kedden, folyó hó 28-án délelőtt 8 órakor fog megtartatni.

Adományok az iparkiállitásra. Lukács György főispán, mint a gyulai iparkiállitás védnöke, — Gróh Ferencz prépost-plébános, mint az iparkiállitás egyik elnöke, — s a békésmegyei takarékpénztári egyesület, a gyulai iparkiállitás keretében rendezendő segéd és tanonozok munkáinak díjazására 00—100 korona, az aradi kereskedelmi s iparkamara pedig 300 korona jutalomdijakat tűztek ki.

Halálozás. Bekker János fegy verneki földbirtokos városunk szülötte, néhai Bekker Antal gyulai volt tekintélyes polgár fia, folyó hó 19-én hirtelen meghalt. Az élte delén álló, erőteljes ember Nagyszent- miklóson volt lóversenyen, hol a roppant hőségben napszurás érte s pár pillanat alatt meghalt. A hirtelen haláleset óriási riadalmat okozotta nagyszámú közönség körében és nagy részvétet Gyulán, ahol a gyászosét kiterjedt tekintélyes családot borit mély gyászba. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : özv. Bekker Jánosné született Krenn Mária, úgy a maga, mint testvérei és számos rokona nevében mélyen megtört szívvel jelenti a legjobb férj, testvér és sógornak Bekker Jánosnak élete 46-ik, boldog házasságának 20-ik évében rövid szenvedés után folyó hó 19-én délután 6 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult bűit tetemei kedden folyó hó 21-én délelőtt 9 órakor fognak öröknyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 21-én reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. katb. anyaszentegyház- ban az Eg Urának bemutattatni. Fegyvernek, 1903. julius 20. Áldott legyen emléke I