Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-19 / 29. szám
«9-ik szám. Gyula, 1903. julius 19-én XXXV. évfolyam. r Szerkesztőség': Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illetd közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ! . . 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 | Egyes szám ára 20 fill. 2 f-------------1 Kiadúhir atal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 HU. ks_______ A gyulai iparkiállitás. Mindössze négy hót választ el bennünket az iparkiállitástól és Gyula városa iparosai lázas munkásságot fejtenek ki, hogy a kiállítás, mely a helyi keretet nem fogja túllépni, Gyula városa iparosai s Gyula városa, mint a vármegye székhelyének hírnevéhez is méltó legyen. Az aradi kereskedelmi s iparkamara kiküldöttje Edvi Illés László titkár, az általa szerkesztett és az alantabb közölt szervezeti szabály 7-ik §-ában igen helyesen fejti ki, hogy a kiállítás főczólja, Gyula r. t. város iparának a valósághoz híven, jelenlegi fejlettségében való bemutatása, mely czélnak megfelelően csak is olyan tárgyak bocsájtatnak kiállításra, melyek a kiállító saját iparszakmájába valók, tehát nem ezen ki vili eső időtöltések, vagy czéltálan, úgynevezett remek- munkák. Minden kiállítási tárgy napi szükségletet képezzen; csupán a jó anyag, a gondos munka és a jó Ízlés az, a mi minden tárgynál szem előtt tartandó. Ha ezt iparosaink figyelembe veszik, akkor nem volna szabad Gyula városában olyan iparosnak lennie, a ki tudását, szorgalmát, mint kiállító ne mutassa be. Napiszükségletet képviselő iparczikkek készítésére Gyula városa iparosainak a küszöbön álló 'négy hót alatt elfoglaltságuk, helyesebben mondva elfoglaltság hiányuk mellett sajnos — bőséges idejük van. A kiállítás végrehajtó-bizottsága különben maga is derekasan működik kiállítók toborzása körül. A lejelentések julius hó 25-ig fogadtatnak él. A belső vásár lezajlásával a bizottság iparostól iparoshoz, műhelyről műhelyre jár el és minden erkölcsi befolyását latba veti s érvényesíti, hogy a kiállításról egyetlen egy számbavéhetö gyulai iparos se maradjon el. E helyen számolunk be a kiállítási nagy bizottságnak julius 12-ón tartott üléséről, a mely Gyulavárosa iparosainak és társadalmi előkelőinek élénk részvétele mellett folyt le. Szénásy János, az iparos ifjúsági egylet elnökének vezetése alatt három tagú küldöttség hívta meg a gyűlésre Lukács György főT A. R O Z A.. Régen... Édes-bús nóta zsong körültem Sötétes, csöndes esti órán . . . Karcsú alak suhan elébem, Ragyogó szempár mosolyog rám Sötétea, csendes esti órán ... Itt vagy, hát itt vagy véges-végre I 0, meddig vártalak hiába . . . A lelkem könybe’, lázba’ égve Balygott a síri pusztaságba . .. 0, meddig vártalak hiába 1.. Pedig . . . emlékszel? .. . sohse késtél, Virágos bodzabokrok aljún Ha randevúnk volt. Lent a kertben . .. Leczke után ... A kert kőfaiján . .. Virágos bodzabokrok alján i .. Meg később . . . jut-e még eszedbe ? Nevetve-sirva emlegettük ! Mikor kiszöktünk a Körösre S a békatekuöt szedegettük .. . Nevetve-sirva emlegettük . . ! És a bolondos szürke macskánk I — Most is ballom a kaczagásod. . . A gombolyagot szétczibálta És összetépte botgolásod ... Most is ballom a kaczagásod 1. . Örökös jókedv volt az élet | a nóta egyre zengett nálunk. A te napfényes mosolygásod Megaranyozta ócska házunk .. . A nóta egyre zengett nálunk I Csak zengett... Vége . !. Most ha szól is: A temetőből síró ének . . . Lágy szemfedője álmainknak, Szer édes, bohó reménynek , .. Csak temetőből síró ének . . . Nil. ispánt, mint a kiállítás diszelnökét, akit a gyűlés, megjelenésekor riadó lelkes éljenekkel üdvözölt. Lukács György főispán lendületes beszédben fejtegette a kiállítás szép, nemes és Gyula városa iparosaira üdvös czélját. Anyagilag is megkönnyíti, de főleg nagy erkölcsi vívmány a kereskedelemügyi miniszternek meleghangú leirata, amelyben a kiállítás költségeinek részbeni fedezésére 2000 koronát utal ki az állam pénztárából. Reméli s meg van győződve róla, hogy Gyula városa iparosai a kiállítás napjáig hátralevő időt jól felfogják használni, hogy a kiállításban tömegesen résztvegyenek. Biztosítja Gyula városa iparosait, hogy nemes vállalkozásuk a társadalom minden rétegében mélyreható, igaz ro- konszenvet ébreszt, a mi nem csak érzésben, hanem tettekben is fog nyilvánulni. A kiállítás ugyanis az egész vármegye s a város vidékének fogyasztó közönségét Gyulára fogja vonzani, annyival is inkább, mert ugyanezen időszakban a békésmegyei gazdasági egyesület is rendez Gyulán szarvasmarha, ló, apró- jószág, méhészeti s gazdasági gép kiállítást s biztos kilátás van rá, hogy a kiállított iparczikkek élénk keresletre s megrendelésekre tarthatnak számot. A maga részéről száz koronát ajánl fel a tanonczok és segédek munkakiállitási tárgyainak pénzbeli jutalmazására s egyben melegen üdvözli a kereskedelmi s iparkamara jeles titkárát Edvi Illés Lászlót, aki a kamara küldötteként jelent meg és vesz részt a gyűlésen. Edvi ülés László a maga részéről is üdvözli Gyula városa iparosait a kiállítási mozgalom alkalmából, a melyet az orosházi iparkiállitás után már régóta várt Békésvármegye székhelye s Békésvármegye legtekintélyesebb iparüző városától az aradi kereskedelmi s iparkamara, mely a kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán ót küldötte ki a kiállítás ügyeiben való közreműködés czéljából. Eme megbízatásának tesz eleget, a midőn javaslatul előterjeszti „A gyulai iparkiállitás szervezeti szabályai* czimen általa kidolgozott javaslatot, a melyet Kóhn Dávid titkár egész terjedelmében felolvasván, azt a gyűlés úgy részleteiben, mint egészében teljesen elfogadta. A gyűlés a kereskedelmi miniszter leiratában foglalt feltételeket egytől-egyig tna- gáévá teszi, felkéri a főispánt, hogy a miniszternek áldozatkészségéért és támogatásáért Gyula városa iparosai háláját tolmácsolja, magának a főispánnak pedig az államsegély kieszközlése s a kiállítás ügyei körül tanúsított fáradozásáért | nemes érdeklődéséért lelkes éljenekben fejezi ki köszönetét. A gyűlés Lukács György főispán és Edvi Illés László indítványához képest elhatározza, hogy a kiállításon női munkák és az iskolai növendékek, nemkülönben az árvaház növendékei munkáját is bevonja. A kiállítási tárgyak elbírálására alakítandó jurybe az aradi s szegedi iparosokon kívül az országos iparegyesületet is felkéri jury tagok kiküldésére, illetőleg az országos iparegyesületet dijak kitűzésére. A kiállítás végrehajtó bizottságába egyhangú felkiáltás mellett megválasztattak: védnök és diszelnök | Lukács György főispán. Elnökökül: Dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő, Dutkay Béla polgármester dr. Fábry Sándor alispán, Gróh Ferencz prépost-plébános, 1lezey Sylviusz kir. tan- felügyelő. Alelnökökül: Mayer István, Névery Albert, Szénásy János és Weisz Mór. Titkárokul: Kóhn Dávid és Székely Lajos. Jegyzőkül: Gyepes Gergely és Prág István. Pénztárosokul: Démusz János és Múlt Rezső. Bizottsági tagokul: Csirke Mátyás, Dobay Ferencz, ffaviár Lajos, Jeszenszky Béla, Licska\ Lajos, Molnár Albert, Beisner Emánuel, Remele József, Somogyi János, Sál József, Sál István, és Scherer Benedek. A végrehajtó bizottság felhatalmazhatott a szükséghez és a kiállítás érdekéhez képest magát kiegészíteni. Gyula városa közönsége pedig tisztelettel felkéretik, hogy a kiállítást rokonszen- vével és pártfogásával támogassa. Különösen pedig félkéretik mindenki, hogy szíveskedjék iparA vármegyei közkórházról. Érdekes és értékes munka hagyta el a sajtót a múlt héten, a mely minden tekintetben megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. A mü czime: „Békésvármegye közkórházának története és évi jelentés annak 1902. évi működéséről• összeállította és közli dr. Berkes Sándor kórházi igazgató. A 222 oldalas, irodalmi értékkel is biró munka bepillantást enged a vármegyei közkórház múltjába és jelenébe s megrajzolja a kívánatos jövő képét is. Az a nagy szorgalom és ügyszeretet, me' lyet a kórház vezetéseben annak derék igazgatója már évek óta tanúsít, meglátszik az általa összeállított művön is és csak a legnagyobb el- ösmerés illeti meg azért a fáradságért, a melyei bizony a vármegyei levéltárban elég jól elásott adatokat felszínre hozta s megírván a közkórház történetét, a mig egy részről törté nelmi szempontból értékes munkát végzett, addig másrészről vonzó előadásával érdekes olvasmányt juttatott mindazoknak, a kik csak kis mértékben is érdeklődnek a humanizmus legszebb és legnemesebb nyilvánulása: a szenvedő embertársak segítése iránt. A mint a mü szerzője előszavában mondja, a kórház történetének megírására nemcsak azért vállalkozott, hogy az alapítványok és a kórházi alaptőke sötét ügyébe világosságot hozzon, hanem azért is, mert hivatalával járó kötelességet vélt teljesíteni akkor, mikor a kezelésére bízott intézet múltjára vonatkozó adatokat összegyűjtötte s azokat a kórház első nyomtatott évi jelentésében közre adja. Bizony sokkal több ez, mint hivatalos kötelesség, ez már oly fokú ügyszeretet, a mely csak ritka közhivatalnokot hat át — s maga a kórház története a műből no oldalt foglalt el, a mi önálló munkának is elég terjedelmes, s az adatok gondosságánál s irályánál fogva is a legteljesebb elösmerést érdemli meg. Megtudjuk ebből a történetből, milyen nehéz napjai voltak ennek a humánus intézménynek, micsoda nehézségekkel kellett küzdeni, mig i846. évtől, a mikor io ágygyal az intézet megnyílt, eljutottunk a mai 6oo ágyas modern kórházig. Szűk terünk nem engedi meg, hogy részletesen és bővebben ösmertessük a kórház történetét, czélunk nem is ez, csak az, hogy felhívjuk rá a figyelmet, mert bár ki igaz élvezettel olvashatja a kórház történetéről irt sorokat s áldóan emlékezhet meg azokról a nagylelkű hazafiakról, a kik kezdeményezték, fejlesztették eme ma már büszkeségünket képező intézetünket. A kórház létesítésének eszméjét 1828-ban Vidovich György alispán vetette fel a vármegye közgyűlésén, — de bizony a megvalósításhoz 18 esztendő kellett, mig 27211 forint 03 kr. tőke gyűlt egybe s i846-ban a 4ooo forintért megvett Vidovich-féle házban a kórház 10 ágygyal megnyittatott. Az absolut korszak alatt bővitették ki a kórházat 24 ágyra s alaptőkéje 3oi7i forint 44 krra emelkedik, 1858-ban már 36000 forint. 1863-ban lett dr. Kovács István kinevezve kórházi igazgatóvá, de csak ez év májusig viseli tisztét s Herbert Antalnak adja át hivatalát, ki azt 1867-ig viseli. Majd ismét Kovács István veszi át a kórház vezetését és az ö nevéhez fűződnek a fejlesztés első emlékei. 1877-ben készül el az újon czikk szükséglétéit illetőleg Gyula városa iparosainál megrendeléseket tenni. Ezen megrendelések hathatósan hozzá fognak ugyanis járulni, hogy szegényebb sorsú, tisztes iparosok iparczikkeket kiállíthassanak, a megrendelőknek pedig teljes biztosítékot nyújtanak ily megrendelések, hogy csinos, ízléses és szolid iparczikkekhez fognak jutni s a kiállítás támogatása mellett, saját jó! felfogott érdeküket is fogják ezzel kielégíteni. A kiállítás végrehajtó bizottságának legközelebbi ülése, az országos vásár következtében, jövő vasárnapra, julius 26-ánák délutáni 3 órájára tűzetett ki. A gyulai iparkiállitás szervezeti szabályai. 1. §. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete fennállásának 25 éves jnbileuma alkalmából a kereskedelemügyi m. kir. miniszter erkölcsi és anyagi támogatása mellett 1903 évi augusztus hó 15—23. napjain helyi iparkiállitás rendeztetik. 2. §. A kiállítás ügyeinek élén Lukács György főispán áll, mint annak védnöke és diszelnöke. 3. §. A kiállítás ügyeit intézik: a) a kiállítási nagybizottság, b) a végrehajtóbizottság. A kiállítási nagybizottság 80 tagból áll, kiket az e czélból egybehívott általános értekezlet választ. A végrebajtóbizottság áll: a védnök-diszelnök- ből, az elnökökből, alelnökökböl, titkárból, jegyzőkből, pénztárosból és a nagybizottság által saját kebeléből választott 12 tagból. 1 A nagybizottság intézkedik a kiállítás ünnepélyes megnyitása, bezárása, valamint a kiállítás alatt tartandó ünnepélyek rendezése iránt, a végrebajtóbizottság feladata a kiállítás rendezésével járó minden teendő végzése. 4. §. A kiállítás folyó évi augusztus bó 15-ike és 23-ika között tartatik meg. 5. §. A kiállításon részt vehet: a) minden gyulai gyáros, vagy kézmü-iparos az általa, vagy saját üzemében előállított gyáripari és kézműipari készítményekkel : b) a Gyulán lakó iparosoknál alkálmazott minden iparossegéd és iparos tanoncz az általa önállóan készített ipari munkákkal. Kiállíthatok ezenkívül a Gyulán készült házi ipari czikkek, valamint a mükedvelésböl készített női épített kórház külön kis tébolydával négy elmebeteg számára s a mi legfontosabb s a jövőt megalapította, 1878-ban adja meg a belügyminis- ter a kórháznak a közkórházi jelleget. Ekkor már a kórház 64 ágyra van berendezve, 1888-ban már a vármegye 3 százalékos pótadót szavaz meg a kórház újonnan építésére szükséges 36000 forint fedezésére s I890. őszén épült fel az uj kórfiáz, ahol már 28 elmebeteg részére s 32 fertőző beteg részére külön épület emeltetik. 1891-ben ismét 1 százalékos pótadót szavaz meg a közgyűlés építkezési czélokra s 1896. évben veszi át, mint igazgató a kórházat dr. Berkes Sándor s már 1897. évben megteszi indítványát egy külön elmebetegosztály létesítésére s még ez évben elhatározza a vármegye egy 250 ágyra tervezett elmebeteg gyógyintézet felállítását s 1898-ban ban már a kórház többi osztályai részére is egy uj épület emelése határoztatik el 100000 forint költséggel, 1899. november i-én adták át az elmebeteg-osztályt rendelkezésének s 1900. lulius 2-án az ujkórházat s ezzel megnyílt a fejlődés korszaka s reméljük, hogy stagnálás többé bekövetkezni nem fog. Hogy mivé fejlődött az intézetcsak az utóbbi tiz év alatt, az kitűnik abból az egy számadatból, hogy mig 1892-ben a kórházban 87 műtét lesz végrehajtva, addig 1902.' évben a műtétek, száma 580-ra emelkedik. A kórház történetét követi a kórház alaptőkéjéről szóló számadás, a melyben lelkiismeretes pontossággal közölve vannak évenként a kideríthető adakozások. — A kórház alaptőkéje 90,000 koronában állapittatik meg. Ahhoz kell természetesen számítani a mintegy egy millió korona értékű épületeket és berendezéseket. A kórházi igazgatók és alkalmazottak névsorának közlése után következik a leszámolás apunk mai szamához fél iv melléklet van csatolva,.
