Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

p kézi munkák, továbbá a helybeli iskolák növendékei­nek rajzai és kézi munkái. 6. §. A kiállítás a következő csoportokra oszlik : I. Vas és fémipar, gépek, közlekedési eszközök; II. Kő, föld és agyagipari czikkek; III. Bőr, sörte, szőr, fonó és szövő ipar tárgyai; IV. Ruházati iparczikkek; V. Faipar, bútoripar tárgyai; VI. Vegyes ipari készítmények ; VII. Tanonczok és segédek munkakiállitása; VIII. Házi ipar és amatőrmunkák kiállítása. 7. §. A kiállítás főczélja lévén Gyula r. t. város iparának a valósághoz híven, jelenlegi fejlettségében való bemutatása, e czélnak megfelelően az I—VII csoportokban csakis olyan tárgyak bocsájtatnak kiál­lításra, melyek a kiállító saját iparszakmájába valók tehát nem ezenkívül eső időtöltések, vagy czéltalan u. n. remek munkák. Minden kiállítási tárgy napi szükségletet kell, hogy képezzen, a jó anyag, a gon­dos munka és a jó ízlés minden tárgynál szem előtt tartandó. Oly tárgyak, melyek elkészítéséhez több ipari szakmához tartozó munkáskéz együtt működése szük­séges, az összes elkészítők közös készítménye gyanánt állíttatnak ki, A VII. csoportba tartozó tárgyak elkészítését a kiállítási bizottság kiküldendő megbízottai a készítő munkaadójával együttesen ellenőrizik. 8. §. A bejelentéseket két egyenlő példányban legkésőbb július hó 25-ikéig kell megtenni. Amely bejelentést a kiállítási bizottság jelen szabályzat értelmében elfogadhatónak nem tartaná, azt augusztus hp l-ig visszautasítani köteles. A visszautasítás indo­kolandó. 9. §. A kiállítók sem térdijat, sem egyéb költ­séget nem viselnek, a kiállítási tárgyak elhelyezésé­ről azonban a kiállítási bizottság csak asztalok és állványok rendelkezésre adása által gondoskodik. A ki külön szekrényben akar kiállítani, tartozik annak rajzát a kiállítási bizottságnak elfogadás végeid augusztus hó l-ig bemutatni. 10. §. A kiállítási tárgyak augusztus 10—12^ikA között szolgáltatandók be a kiállítás helyére. A VII, csoportba tartozó kiállítási tárgyak beszolgáltatásával kapcsolatban bizonylat küldendő be, melylyel a munkaadó, vagy gyári vezetőség igazolja, hogy a kiállító a beküldött tárgyat lényeges alkatrészeiben önállóan készítette. 11. §. A kiállított tárgyak elbírálására aradi és szegedi iparosokból és az országos iparegyesület kiküldötteiből bírálóbizottság alakittatik az aradi ke-J reskedelmi és iparkamara közbejöttével. 12. §. A díjazás nemei következők: 1. Díszoklevél, mint első és legnagyobb kitün tetés, amelyet csakis a kiállításon képviselt legjele^ sebb ipartelepek és kézmü-iparosok kaphatnak kor látóit számban úgy, hogy az ilyen kitüntetés ad I—VI. csoportba tartozó összes kiállítók számának 5 százalékánál több nem lehet; 2. Az országos iparegyesület ezüst és bronz­érmei, melyek kiváló ipari érdemekért ítélhetők oda; 3. Kiállítási érdemoklevél, melyben az érdemek megfelelő jelmondatokkal meghatározandók; 4. Közreműködők oklevele, azok részére, a kik valamely kitüntetésre érdemes munka elkészítése körül segédkeztek; 5. A segédek és tanonczok munkakiállitása számára kitüntető és dicsérő oklevelek. Kiválóan érdemes iparos-ifjak az oklevél mellett arany és ezüst pénzjutalmakban is részesíthetők ; 6 Emlékokmány a jutalmazásban nem részesült kiállítók számára a kiállításban való részvételük em­lékére. 13. §. Minden kiállító, vagy helyettese köteles magát alávetni ezen, valamint a kiállítási bizottság által megállapított egyéb szabályoknak. járásban 3 esetben, Tótkomlóson, Gádoroson, Szeg­halmon, Békéscsabán 2—2 esetben, Pusztaföldváron, Orosházán, Békéssámsonban, Nagyszénáson, Vésztőn, Kondoroson, Öcsödön, Szarvason, Gyomán 1—1 eset­ben és a békési járásbau több kisebb lopási eset. A tettesek ellen a nyomozás azonnal megindit- tatott s az esetek nagy részében eredményesen be­fejeztetett, egy kis részében pedig folyamatban van. az 1902.- év működéséről, a miből kitűnik, hogy a múlt évben 2431 beteg ápoltatott, kik közül gyógyultan távozott 1265, javultan 665, gyógyul latlanul 172, meghalt 95: Az ápolási napok száma kitett 200170 napot. A konyha kiadott 364375 étel adagot, 21777 külön kenyér adagot, 53065 drb zsemlye és 6978 adag bort. Kimostak 178361 drb. ruhát, a mihez i664 kilogramm szappan kellett. Az összes élelmezési kiadás 123267 korona 44 fillér s így az élelmezési nap 61 fillérbe kerül, amihezi korona kell még. az egyéb kiadásokra. Ezután részletes kimutatások következnek a betegek forgalmáról, a betegek foglalkozása, kora, lakhelye, — majd a kórnemek szerint. A könyv értékét nagyban emelik az egyes osz­tályorvosok által irt közlemények, melyek a kö­vetkezők. „Az elmegyógyitó osztály életéről.* Irta dr. Pándy Kálmán főorvos, mely laikusnak is igen tanulságos olvasmány, érdekesen ismer­tetvén az intézetben tartózkodó elmebetegek életét. „A polyurtritis és endocarditis egy- máshozi viszonya.“ Irta: dr. Kun Pál. „A sebé­szeti osztály működése.“ Irta: dr. Kaczvinszky János mütő főorvos. Végül az élelmezési kimutatás nyújt fogal­mat arról, hogy micsoda fáradtság és gond szük­séges egy ilyen itézet fentartásához, ezúttal irá­nyul csak néhány számadatot közlünk a külön rendelésekből a mik a rendes napi ellátáson felül orvosi szempontokból történik. Húsleves ki­adatott 26485 adag, főzelék 4892 adag, marhasüli 5686 adag, borjusüJt 11479 adag, tej 58824 adag, A közigazgatási bizottság ülése — Julius 13. — Hétfőn tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága julius havi rendes ülését, melyen gyors egymásutánban pergették le az előadók a többnyire csekélyebb jelentőségű ügyeket. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelenvoltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos és Szarvasy Arzén, kir. főmérnökök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, gróf Almásy Dénes, Beliczey Géza, dr. Bodoky Zoltán, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, dr. László Elek és dr. Márki János bizott­sági tagok. Hp|| Dr. Lukács György főispán megnyitván az ülést üdvözli a bizottság újonnan megválasztott tagját dr, Márki Jánost azon reményének kifejezésével, hogy a bizottság uj tagja széles körű jogi tudását a bizott­ság köztevékenységének hasznára fogja érvényesíteni. Dr. Márki János köszönetét mondott a szives fogad­tatásért és kijelentette, hogy mindenkor igyekezni fog, hogy a bizottság kebelében történő munkalko dás’ok a bizottság kipróbált tradiczióinak, a törvények és szabályrendeleteknek megfelelő legyen. Működé­séhez kéri tagtársainak szives támogatását (Éljenzés ) A Keller Imre és Geiszt Gyula elhalálozásával megüresedett albizottsági tagsági helyekre a követ kezőket választották meg: a fegyelmi választmányba dr. Bodoky Zoltánt, az adóügyi albizottságba dr Márki Jánost, a másodfokú erdei kihágási bíró­ságba Beliczny Gézát, a munkásügyi albizottságba Beliczey Gézát és dr. Márki Jánost, a pótadó felszó lamlási küldöttségbe dr. Bodoky Zoltánt, a központi börtönvizsgáló bizottságba dr. Bodoky Zoltánt, a gyulai járási és városi fogházak megvizsgálására gróf Almásy Dénest, a tanítói nyugdijbizottságba Bodoky Zoltánt, a vármegyei és városi árvaszékek megvizs­gálására kiküldött bizottságba dr. Márki Jánost, az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe dr. Márki Jánost. Tudomásul vették ezután a vármegye alispán­jának rendszerinti havi jelentését, a mely a követ­kezőleg hangzik: Méltóságos Főispán ür! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Folyó évi junius haváról szóló jelentésemet a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a közbiztonság 7 esetben támadtatott meg, u. m.: Gyulaváriban junius hó 2-án éjjel Csete György rektor lakásának az egyik ablakát ismeretlen tettes egy kődarabbal bezúzta s az. ablakon egy 9 miii- méteres fegyverrel belőtt, kárt azonban 'semmiben sem tett. r­Mezőberényben Dombi Lajos 21 éves snhancz Elek Lajosné mezőberényi lakost álmában meglepve nyakába lőtt s rajta súlyos, de nem életveszélyes testi sértést ejtett, azután pedig önmagát lőtte agyon. Gyulán Gombos Péter gyulai legény Pántos Anna nevű szeretőjét elrabolta. Megtámadtatott ezenkívül még a személybiz­tonság Gyulán és Mezőberényben 2—2 verekedési esettel. A vagyonbiztonság már több esetben lett meg­támadva kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. I Előfordult ugyanis Gyulán 6 esetben, a gyulai tejeskávé 37098 adag zsemle, 3065, kenyér 21777 drb. A gazdasszonyok k 3d véért felsorolunk még egy pár adatot arról, hogy élelmi czikket minő- mennyiségben fogyasztottak el. Marhahús 39211 korona, borjúhús 8359 korona, zsír 6545, liszt 9748, bab 3730, borsó 2154, lencse 2582, só 4550, kenyér 115084, burgonya 20932, fejeskáposzta 4309, tök 3320, zöld bab 1008, petrezselyem 7011, vaj 8815, fejes salába 2787, czukor 2600 korona, friss zsemlye 159824 darab, bor 2849 liter, eczetszesz 2008 liter. Ha még felemlítjük, hogy a mü igen jó kivitelű fényképekkel van díszesebbé téve, a melyei az intézet alapitói, igazgatói és gondno­kai arczképeit, az épületeket, az elmebetegek foglalkozását és egyes műtéteket tüntetnek fel, akkor nagyjában beszámoltunk az egész érde­mes munkáról, amelyért ismételten csak leg­nagyobb elismerésünket fejezhetjük ki a kórház nagyérdemű igazgatójának dr. Berkes Sándornak a kinek igazgatói működése alatt Békésvárme­gye közkórháza a vidék legnagyobb, legnépe­sebb legrendezettebb és legjobb hírnévnek ör­vendő kórháza lön, s kívánatosnak tartjuk, hogy ez a könyv mentői szélesebb körben terjesztes­sék, hogy ez által is felkeltessék az érdeklődés a vármegye legszebb és legnagyobb humánus intézménye iránt. öngyilkosság a vármegye területén összesen 15 esetben fordult elő s ezenkívül az Orosháza köz séghez tartozó Gáspártelek pusztán egy késsel meg­ölt leánynak a holtteste találtatott, mely körülmény a kir. járásbíróságnak bejelentetett. A nyári idény beáltával a balesetek száma fel­tűnően szaporodott s ezek közül leggyakoriabbak a fürdőzés által bekövetkezett halálesetek. Baleset ösz- szesen 9 esetben történt, még pedig 5 esetben vízbe fulladás által. Előfordult ugyanis baleset Gyulán és Békés­csabán 2—2 esetben, Körösladányban, Szarvason Gyomán, Endrődön és Békésen 1—1 esetben. Azon balesetek közül, melyekben a vétkes gon­datlanság ismérvei látszottak fennforogni, a bűnvádi eljárás megindittatott. Tűz összesen 7 esetben fordult elő még pedig Békésen 2 esetben, Kondoroson, Gyulán, Mezó- berényben, Gádoroson és Békésszentandráson 1—1 esetben. A tüzek által okozott károk nagy részben meg­téríttettek. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hóban a tengeri kapálás és széna- kaszálás volt folyamatban. A vetések állása kielégítő s közepes termésre van kilátás. A munkások helyzete általában kielégítő, átla­gos napszámbér 1 korona 60 fillér volt. E helyt örömmel emlékezem meg Wenckheim Dénes gróf dobozi nagybirtokos nemes áldozatkész­ségéről, melylyel a szegény nép sanyarú helyzetén javítani igyekszik. A községi lakosság kérelmére ugyanis mintegy 6000 holdnyi területet ajánlott fel kisbérletként kapás növény alá s majd a midőn eme nagylelkűségét a lakosság küldöttségileg ment megköszönni, szegény dobozi munkások részére 12000 koronás alapítványt tett. Az ipar és kereskedelem pang. Hl. Vegyesek. Gyula város tisztikarának 6 évi megbízatása folyó évi julius 1 napjával lejárván, a képviselőtes­tület junius hó 27-én tartotta meg tisztújító köz­gyűlését, mely alkalommal a régi tisztviselők mind­annyian megválasztattak s ezeken kívül igtatóvá Nádházi Gyula, írnokokká pedig Kis Károly, Kiska Lajos és Mundruczó Péter választattak meg. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­napban is beutazták s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. A nagyváradi kir. erdöfelügyelőségnek a vár­megye területén levő erdők 1902. évi állapotáról szóló jelentése szerint az erdőkezelés mindonütt meg­felelő és a megállapított üzemterveket betartották. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése jszerint az állategészségügy állapota junius hóban kedvezőtlen volt, az elhullási esetek szaporodtak. Sok bajt okoz ä ragadós száj és körömfájás, mely ugyan csak egyes udvarokra szorítkozva lép fel, de a szigorú rendszabályok következtében igen nagy forgalmi korlátozások és zavarok eredményezője. A pénzügyigazgatói jelentés előadta, hogy 129,000 koronával kevesebb állami adó folyt be, mint a múlt év ugyanezen szakában. Az időszerű adóügyi munkálatok minden községben pontosan folynak. A múlt hóban a földadó nyilvántartást megvizsgálták, Gádoroson, Kondoroson, Szentetor- nyán, Orosházán. Zöldy. János dr. főorvos, a közegészségügy júniusi állapotát általában ki nem elégitőnek jelezte. A hóban 117 megbetegedés fordult elő, a leggya­koribb halál ok volt a tüdővész. A vörheny szünő- félben volt s a hevenyfertőző baj a kanyaró volt. Orvosrendőri bonczolás 11 esetben fordult elő. A trachomások száma 201, a szaporulat 22. A köz- tisztaság mindenütt kielégítő. — Endrődön Ősapai Lajos második gyógyszertár nyitására kapott enge­délyt, melynek elhelyezése ellen fellebbezést adtak be. A bizottság, miután a gyógyszertár helye ellen egy hivatalos hatóságnak sem volt kifogása, a fel­lebbezést elutasítani javasló felterjesztéssel küldi a miniszterhez. Rezey Szilviusz tanfelügyelő bejelentette, hogy júniusban 53 tantermet látogatott meg. A dobozi állami óvodát átvette és az óvónőt beiktatta, a szarvasi tanítóképző képesítő vizsgáin résztvett. Be­jelentette, hogy a közoktatásügyi miniszter Zih Károly békésszentandrási tanítót nyugdíjazta. A füzesgyarmati elöljáróságot a létesítendő ipar­iskola ügyében felhívták, hogy a tanonczokat írja összes névsort küldje be. A gádorosi iskolák túl­zsúfoltak voltak, ami azonban megszűnik, miután állami iskola nyílik meg a községben. — A gyulai óvoda költségét 5846 korona bevétel s 5840 korona kiadással jóváhagyták. — Bródy Samu gyulai izr. tanító kérvényét második korpótlék tárgyában fel­terjesztik, valamint a körösladányi izr. hitközség kér­vényét is 500 korona évi államsegélyért: tanítói fizetés kiegészítésére. — Farkas Ferencz tanító a békési róm. kath. egyháznál, mint kisegítő tanító volt alkalmazva s alkalmaztatásának idejére a kor­pótlék megfelelő összegét kérte az egyháztól. A bi­zottság kimondta, hogy az egyház nem köteles fizetni, miután a rendes tanító korpótlékát fizeti s két kor pótlék fizetésére nem kötelezhető. Előkerült újra ez ülésen a szeghalmi óvónőválasztás ügye, mely két év előtt történt. Dapsy Gizellát választották meg az alapítványi óvoda régi szabályzata szerint, mely alapítók pályázó rokonának csupán hasonló képesí­tés mellett ad előnyt. A bizottság a választást akkor megsemmisítette. E határozatot azonban a minister feloldotta s uj határozathozatalra utasította a bizott­ságot. Ez alkalommal — megismervén a miniszter jogi álláspontját az ügyben — megerősítették Dapsy Gizella megválasztását. A tiszti főügyész előadmányai közérdekkel nem biró illetőségi, cselédügyek, megsemmisítések és kórházi ápolási dijügyek voltak. Jantsovics Péter árvaszéki elnök pedig előter­jesztette jelentéseit a megyei árvaszékről, a gyula­városi s a csabai árvaszékről, melyek szerint a dol­gok rendben mennek. Liszy Viktor dr. kir. ügyész előadta, hogy junius havában volt a törvényszéki fogházban 78 férfi, 3 nő. Panasz nem merült fel, az egészségi állapot jó. Bemutatta azután a békési, csabai és orosházi járásbirósági fogházak vizsgálatáról felvett jegyzőkönyveket. Szarvassy Arzén a folyammérnöki hivatal fő­nöke előterjesztette Mandorf gyulai fürdőtulajdonos felebbezését az alispán azon határozata ellen, mely­lyel a fürdő területén ártézi kút fúrását nem enge­délyezte. Az alispán nézete szerint az uj ártézi kút, mely a kilenczedik lenne, esetleg káros hatással volna a többi kútra. De a bizottság a kulturmér- nökség véleményére támaszkodva, többek hozzászó­lása után megadta az engedélyt oly feltétellel, hogy a felesleges" vízmennyiség a város által közkút czél- jaira felhasználható. A teljes ülés ezzel véget érvén, azt követőleg a munkásügyi, pótadó felszólamlási, fegyelmi és árvaügyi felebbviteli küldöttségek tartottak üléseket. Hírek. A gyulai róm. kath. főgymnasiumi épületre hirdetett árlejtés élénk érdeklődést keltett nemcsak a gyulai, hanem a közel s távol vidéki s fővárosi iparosok körében is. Egyrészről örvendetes körül­mény, de másrészről szomorú bizonyítéka az építé­szet terén még folyton uralgó rendkívüli pangás­nak. Óhajtjuk, hogy a főgymnasiumi épületet gyulai vállalkozó s gyulai munkások építsék fel, ami nem is annyira a gyulai építőmestereken, mint a mun­kásokon fog múlni, akiknek nem volna s nem is lesz szabad olyan tulkövetelésekkel fellépni, melyek lehetetlenné tennék gyulai iparosnak a vállalkozást, amely tulkövetelésnek az enne az eredménye, hogy idegen vállalkozó idegen munkásokkal építtetné a főgymnasiumot. Ezt elkerülendő, a gyulai építő­mesterek már hetek óta tárgyalnak a kőmives és áosmunkásokkal a munkaárakra nézve s óhajtandó volna még pedig első sorban a gyulai munkások jól felfogott érdekében, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezessenek. A vármegyei számvevőség államosítása foly­tán, az állam a számvevőségi tisztviselőkkel együtt, két vármegyei hivatalszolgát is rendelkezési álla­potba helyezett. Mig a tisztviselők sorsa még ma sem dőlt el s ez körülbelül nem is egyhamar lesz a politikai helyzet folytán, addig a rendelkezés alatt álló szolgákat már átvette az állam A héten vég­legesítették őket s névszerint Gebei Andrást és Urszedán Jánost, kik már le is tették a hivatalos esküt a kir. számvevőségi főnök kezébe. Gróf Festetits Andor, a vidéki színészet orszá­gos felügyelője, Somogyi Károly szintársulata meg­szemlélése czéljából folyó hó 15-én Gyulán volt és végig nézte a szerdai előadást az arénában. A képviselőtestület folyó hó 22-én délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli köz­gyűlést tart a következő tárgyakkal : 1. A városi faiskola melletti szántóföldből az alsó-fehér-körösi társulat részére eladandó 700 négyszögöl terület tárgyában hozandó érdemleges határozat (ez ügyben folyó évi julius 6-án tartott közgyűlésen mint har­madik tárgyalási határidő olyként tűzetett, hogy azon a jelenlevők többségével fog érdemleges hatá­rozat hozatni.) 2. Szűcs Mihály kérvénye közmunka tartozásainak leírása iránt. 3. Petőfi-utczai szabá­lyozási ügyében hozott belügyminiszteri határozat. 4. Seidler István kérvénye téglajárda építési költ­ség törlése iránt. 5. Pettner József képviselői állá­sáról való lemondása tárgyában. 6. Waspil József képviselői állásáról való lemondása. Árvapénztári vizsgálati jegyzőkönyv. A nyári vásárra kedvező az idő. Sertésfelhajtás — mint azt előre lehetett látni — alig volt, annál nagyobb volt a juh, s váratlanul nagy a szarvas­marha felhajtás. Ennek daczára a szarvasmarha évek hosszú sora óta nem volt oly kereset, mint az idén, az egész felhajtás az utolsó darabig elkelt, szilárd és a vásár folyamán is emelkedett árakon. A részletes vásári tudósítást különben lapunk más helyén közöljük. Az aratás megyeszerle folyamatban van s kedd óta állandóan kedvező, száraz időben seré­nyen folyik. Az előző hét nagy esői — sajnos — sok kárt okoztak a búzában. Ugyanis ahol az eső még zölden találta, különösen réti földeken, ott a buza- szem megszorult és igy mennyiségileg, mint minő­ségileg gyenge közép termést fog adni. Homokos földeken az eső minőségileg rontotta meg a búzát, a mennyiség jóközépnek jósolható. Szándékosan használjuk a „jósolható“ szót, mert tényleges ered­ményekről még ma nem beszélhetünk. Okleveles jegyzők A debreczeni közigazgatási tanfolyamon Harsányi Béla, Jávoraik Pál, Leszich László, Hódéi Sándor és Zimányi Elek orosházi,

Next

/
Thumbnails
Contents