Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

ben volt. Hiába, az akczió reakcziot szül, a telt ház meg Ares házat hoz maga után, mert a zsebeknek is van törvénye. Bérezi azonban túltette magát-ezen a törvényen és péntek estére ismét olyan telt házat csinált az üff királyival, hogy a legjobban őrzött garasok1 is jThália- Oltáréira kerültek.

Sajnosán kell konstatálni, hogy a garasok mégis csák fogynák Gyulán s'Thália napjai megszámlálvák. Már ■így másódik béHet összehozása i nem« sikerült, mert hát ^publikum lelkesül ugyan, de fogytán van .a »gerstli.«. Kevesen vágynak,. akikre a szinpártolás nehezül s a módos gazdáink-mégTnindig" nem élég módosak arra, "hogy a szinházTa is teljen nekik s a ’gyulai'módost galdák felől'«bátran le lehetne bontani a színházat vagy berendezni granáriumnak. Akkor . talán gyakrabban bele -mennének.

Thália bucsuzkodásának .hangulatához, alkalmaz-: kodik az idő rip, szomorú, ködös, őszies, egészen an golos. Soha ilyen kánikulát. tTberciherben fázlódjuk végig a színházi, előadásokat s a színház utáni közönséget haza zavarja az idő a Komló berthelyisé- géből, hovanmost a.gyulai éietskonczentrálódott. Itt hegedüli bele Major Simi magát a publikum kegyeibe, •ide röpködnek esténkint a színház pillangói'á Parlagi, Berlányi udvara,'1 a bohemiát -kedvelő kis'publikum- töredák.l. Merb anagyr publikum, szép. csendesen,, nyárs- polgáriasan hazavonul színház után, csak a fiatalság tart ki. hűségesen. Fisehlaél. Maholnap elegikus han ..gúlát vesz erőt rajtam, ha .becsukódnak a színház «kapui jegy.'hosszú, hosszú esztendőre, .amikor ismét csak a tücsök czirpelés lesz a .népkertben és csak néha-néha zendül. meg ;a térzene. — Ez lesz ...az igazi kánikulai hangulat, amelyet egyelőre, csak várunk, fázva és. kiköltekezve,, teljes. részvéttel az arató gazdák iránt, akiknek rozsdás lesz a búzájuk a sok : esőtől és az uszodatulajdonos iránt, aki ráfizet .az ..üzletre, mert. hideg van. Ez a szomorú hangulat különben illik j is 'akkor, amikor kapuzárás előtt .állunk.-az arénában.

6. a fehéritési iparnál a klórozási és lugozási

N y i I 11 é r.

.„MARGIT”

gyógyforrás.

Margitforrás-telep. (Beregmegye)

*A Inrdapesti-m.* kir. egyetem vegyelmezÓBe szerinti kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas natrinmbtí és lithiumot tartalmaz. .Ezen .tulajdonságai < azok, melyek; a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő: hurutos állapotainál,.kálönösen ha a köpet nehezen .szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is, ha /vérköpésükv-van a j,Margit>vií“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés-Szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a'gyomor és belek irarutos állapotainál, főleg: azon ^esetekben,? hol a'fölös t mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek.

A húgysavas sók lerakódását Akadályozván, becseB; szolgálatot tesz továbbá a' hólyag hurutos bántálmainál, a kö — és homokképzödés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az . orvos- világ egyéb előkelőségei a legszívesebben használhatják s előnyt adnak a „Margit“-£orrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött.

”1jdp“ Mint ivóvíz

kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, fii leg typhus.ellen.

Mint borviz .általános kedveltségnek örvend.

Főraktár Édeskuty L. Budapesten

cs. és kir. udvari szállitő, ásványviz-nagykereskedő Kapható »minden gyógyszertárban, füszerkeres- kedésben és vendéglőben. 157 5—6

K ö z g a z d a s ä g.-A vasárnapi munkaszünet.

Az -ipari -munkának vasárnapi . szüneteléséről szóló 1891' évi XIII. t.-cz. 3. §-a alapján, az 1891. évi 37892., illetve 1892. évi 14837., továbbá az 1893. évi.848.42., az 1899. évi 27-584., az 1900. évi 81459., az.. 1901,* évi .31412., 63617., 66058 , 86753., valamint az 1902. évi 19173., .22436., 34183., 45677. 60068. és 86040. .számok alatt eddig kibocsátott összes rendelitek hatályon kívül helyezése mellett az időközben változott viszonyok és kívánalmak figyelembe' vételével'-azon iparnemeket, amelyeknél, s azon módozatokat, amelyék mellett az ipari munka vasárnapokon és Szent" István1 király napján végezi hető lesz, a belügyminisztérium '.vezetésével'meg-' bizott miniszterelnök, a főldmivelésügyi miniszter és a'-horvát-szlavon-idalmát bán arákkal egyetértőleg a következőkben határozom:meg:

Végezhető1 lesz az - ipari munka:

1 < I. mert .az. üzem.: félbeszakítása. lehetetlen:

1. Az.agyag-, porczéllán-, majolika- és kőedényiparnál, "nemkülönben a mész-, .fősz-, oeement— és téglaégető1 iparnál kizárólag Laz égetési munkák ;

2. botkereákédőknél, illetve borrak táraknál és pinozészetnél a'házilag végzendő .«sürgős .javítási munkák;

3. a bőriparnál a kavarás és bőrforgátási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig;

it4..& czukoriparmíl a cznkorgyártással és fino- mitással járó munkák;

5. az eczetiparnál a felöltési és "az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka :

munkák, legfeljebb délelőtt 10 óráig ;

7. a keményítő iparnál;

8. a' kenderáztátási iparnál ■ azon "ipari ' munkarész,-mely a' végzendő-művelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr;

9. a kertészeti iparnál a termeléssel és növeléssel kapcsolatos félbeszakilthatlan és sürgős munka;

10. a kőolajfinomitó iparnál azon ipari munkarész, \mély a végzendő művelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr;

11. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka;

12. a malmoknál.-az-őriésLművelet;

13. a papír-, papirpép- és eellulose-áparnál a félbeszakítást nem tűrő munka;

14. a pótkávé- és katángszáritő-iparbau azon ipari munka, mely őszszél a répa és gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges1;

15. a sajtkészitő iparnál, valamint a vajgyártásnál 1 tejszin megsavanyodása miatt károk nélkül félbe nem szakítható’ munka (22436—1902. Y. 23.);

16. a szalámigyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka;

17. a selyemiparnál:

a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgubók átvétele s továbbítása,' fojtása és gondozása körüli munkák;

b) a selyemérpetet-készités által igényelt,-munka

18. a serfőző-, maláta- és

19. a szeszipar, valamint a szesz finomítás és élesztőgyártás és élesztőnek elfnvarozása, nemkülön ben a szeszipar és szeszfinomitás akadálytalan folyamatának biztosítása czéljából mellőzhetetlen és el nem halasztható javítási munkálatok (86753/1901.— 11/19-1902.);

20. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem. szakithatása miatt szükségesek;

21. a tésztagyártásnál a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig;

: 22. az üveggyártásnál — amennyiben az regeneratív fűtőkészülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakítást nem tűrő munkák;

23. A vas- és aezélgyárak' 'üzemágainál mindazon munkák, amelyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, fino- mitő és csőforrasztó testek, hengerlő müvek mnnkái az ezekkel . kapcsolatban levő és üzemük folytonosságához szükséges'összes 'műhelyek, a-gáz- "és- gőz- fejlesztő, szénégető, hókszégető, faaszáló, pörkölő és öntöüeemek, >a helyi: szállító pályák éa egyéb mellék- műveletek, valamint bérén iezések félbeszakitásfruem tűrő .-munkái;

.24. a vegyészeti iparnál.az üzem vázon < egyes műveletei, melyek félbe nem szakíthatok, például za izzó-, láng- ás olvasztó kemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák, stb.;

25. >a 'villamos erőt, 'illetve áramot “előállító telepeknél előforduló ipari munka;

26. a zománezozott vasedényiparnál az olvasztási, .égetési', és ónégetési', munkák.

II. Mert a fogyasztóközönség igényei a folytonos iizembentartást megkövetelik:

A) Vasárnapokon és pedig

1. egész napon át'.

a) a baromfihizlaldák üzembentartásával járó összes munkálatok (86040/1902.);

I b) bnosúkon és -egyéb ájtatosságra szolgáló gyülekezeteken az úgynevezett búcsúczikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árnsitása;

c) a- eziik-rász- és mézeskaláesos iparnál;

d) élő állatoknak felhajtása, szállítása, szállítás czéljából úgy „gyors-, mint . teheráru gyanánt feladása, megérkezésükkor a szállítási eszközökből való kirakása és az állomásról rendeltetési helyükre ^szállítása, illetve hajtása, továbbá robbanékony áruknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállít tása' (31412/1901., 'V/17. és 22436/1902., V/23);

e) a1-fényképész, jparnál (34183/1903. VII/18.);

f) a fürdőintézeteknél a szükséges munkák;

g) hírlapok elárnsitása és széthordása;

h) az izraelita has véti kenyér előállítása árnsitása;

i i) jégnek gyártása, - árusítása, "szállítása, . szállítás .czéljából feladása, 1 rendeltetése1 helyén kiadása és az. állomásról elfuvarozása (63617/1901. IX/25.);

j) .kenyér, péksütemény, tej és 1 gyümölcs el- árusitása és. házhoz szállítása, az ezek . árusítására berendezett üzletekből épp úgy, minti az egyes péfe- mühelyekkel kapcsolatban — -a kicsinyben elárusitás czéljaira — különállóan létesített kereskedelmi üzletekből, melyekben azonban mühelyi segédszemélyzet nem "al kalmazható;

k) a kofák íüzlete,'amennyiben az áruk iüdülő- és mulatóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kivül sátrak alatt, vagy valamelyszókásos'más állványon,*asztalon,-vagy a földön kirakva . árusittatnak;

l) lakásoknak sürgős átalakításánál.sa szükséges mnfikák,'azonban .csak a hatóságilag -szabályozott költözködési időszakokban, valamint az-ezeket megelőző és ..követő »egy- egy. hétben ; a ozhnfestéssel foglalkozó iparosok iparához tartozó: munka, de csak a törvényes költözködési napokat megelőző és kővető 8 napon bélül .eső vasárnapokon és-csak akkor, ha az -magánhelyiségekben és : műhelyekben ' végeztetik (84842/1893—XI/23-án);

m) a nyomdaiparnál a , halasztást. nem tűrő állami és hatósági »nyomtatványok, szinlapok, mü sorok,- '.gyászjelentések előállítása és; széthordása;

■ n).,országos, vásárok napján az.ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vásártéren, hanem a vásártartó város, illetve község egész területén; ugyancsak '.országos '.vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás. Addig, mig a baromvásárok vasárnapon1 tartatnák, ezen baromvásáTokon a szíjgyártók, kötelesek és bognárok áruikat eladás

czéljából kirakhatják (84842/1893— XI/23, 86753/901 Ib/19s-rt002.); a

v o), a szálloda, vendéglő, «ör-, pálinka-« és bor- mérő, kávéház- és kávémérö iparoknál, “ideértve a házhpz-ezóló megrendeléseket-is, vagy • az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy -átal kiszolgáltatásit ;

p) a-módaviz gyártása, teláxuéitása és házhoz szállítása;

! q) természetes virágok árusítása.

2.. Délután 5 óráig.

• Oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az ezen rendelet H. A) 1.. pontjai alatt, nem említett .minden ipari és kereskedelmi elárusitás.

3. Déli 12 óráig;-a) A borbély- és fodrásziparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásokban, színházakban, vagy hasonló előadások alkalmából házhoz hiva

b). a burgonyazuzó Iparnál az áru előállítása és szállítása;

3 c) a gépiparnál a sürgős és halaszthátlan javítási munkák;

fd) gyorsáruknak fuvarozása, felvétele és kiszolgáltatása általában, valamint sörnek, élő baromfinak és romlékony természetű élelmiszereknek (mint a friss gyümölcs, I friss főzelék, friss has, friss hal, leölt1.baromfi, leőlt vad,tojás, vaj, túró, sajt stb.) fuvarozása, elszállítás czéljából teheráruként érkező ily ozikkekből álló küldeményeknek kiadása és az állomásról való • etfnvaTozása oly helységekben, melyeknek állomásain az említett árúkat - szállító vonatok déli 12 óra után köziekédnek, az említett áru- czikfcek-sa vonatközlekedés idejéhez képest, déli 12 óránkkal -is fifuvarozhatók, s vasüti «szállításra üfelve- hető|c és kiszolgáltathatok (63.617/1901.—IX/25. és 22,436/1902. 'V/23);- e)- a kézi' zálogüzletekben a zálogtárgyak bezá- logositása és> kiváltása- (31.412/1901—V/17.);-f)-a kisiparnál sürgősen rendelt javítási munkák;

g) ,a_magáno8ok.által a . sütőhöz.'sütés czéljából vitt tésztanemüeknek és húsféléknek az illető sütő- műhelyben* való bisütéee, -mindazonáltal 'azzal a korlátozással, hogy ezen munkálatok teljesítésére« a sütőiparos rendes üzleti segédszemélyzetéből legfeljebb egy,, erre önként-vállalkozó- egyént -'alkalmazhat s ezen“.délelőtt 10 órától déli 12 óráig .terjedő'rendkívüli munkaidő az illető-alkalmazott kötelezett mua- kaidfejébe semmi czimen be nem tudható;

h) a mészáros, hentes és kólbászkészitő iparnál áz elkészítés, elárnsitás és szállítás;

;i i) >sertéshizlaló-telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása, sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása.

A jnnius és jnlius hónapökba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyeknek lakossága 4a 20,OpO-et meghaladja, a jelen 3-ik pont c), e), f), h) alatt elősorolt munkák csak . délelőtti 10 óráig folytathatók.

4. Délelőtti 10 óráig:

, a) minden, a napi élelmezés körébe tartozó czikkek, úgymint: zöldségfélék, só, liszt, oznkor, kávé, fűszer, bor. tea, ram, csemegék, főzelékek, husnemüek stb. elárusitása»és-házhoz szállítása, nemkülönben a szatócsüzletekben is az elárnsitás és házhoz szállítás;

1 b) a-pékipari munkálatok, ideértve a pékmü- helyékből történő’ elárusitást és házhoz szállítást is;

. c) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárnsitás és szállítás;

\ d) a vidéken és Horvát-Szlavonországok területén ■ minden, a jelen rendelet‘II. ’A)!l , 2. és 3 pontjai alatt meg nem nevezett.ipari és-kereskedelmi, üzlétekben az elárnsitás és házhoz szállítás.

,5. Délelőtti 9 óráig:

• Az iparszerüen űzött ablaktisztítás -és-'szoba- padlófényezés (60,067/1902—IX/29).

B) • Szent-latnán napján:

' az A) 1. alatt felsorolt üzletekben, kivéve ia h), 1) és n) pontok alatt felsoroltakat, továbbá a 2 a 3.: a), b), d),:f),-g), í), a 4.? a), b) fiés f 5. pontok alatt felsorolt ipari, munkák az, ott-emlitett időn belül

C). (munkaszüneti napot követő napon az .ipari munka megkezdhető:

1. Éjjeli 1 órától:

A pékipar kivételével — mindennemű .élelmiszerek előállítása és szállítására ' nézve,' amennyiben azt az.illető.iparág természete indokolja.

.2. Reggeli 3 órától:

A'fuvarozás előkéeritésére^és foganatba vételére nézve. (27.584/99—YI/28.)

3. Regg éli 5 i órától:

I Élelmiszereket és italokat árusító és kúnárő üzleteknél.

4. Reggeli 6 árától:

'A pékipar ..körébe eső «'összes munkálatok.

A kemenczefütés azonban, amennyiben az nem a rendes1 üzleti segédszemélyzet igénybevételével történik, hanem azjparos házi cselédje. által végeztetik az 1884. évi XVII. t.-czikk rendelkezései alá eső ipari.. foglalkozásnak nem tekinthető s ehhez képest e munkálatra az 1891. évi XIH. t.-czikk rendelkezései nem terjednek ki.

Il|. ' Mert a közforgalom vagy ■ valamely “hadászati vagy egyéb-közérdek’a folytonos üzemben tartást feltétlenül kövétéli:

1. Árvíz 1 és más elemi csapás isiién védelmi munkák, valamint az.illető elemi csapás 1 követkéz, ményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhet- tétlenül szükséges munkák;

2.. hadászati szempontból .sürgős- építkezési, felf szerelési, vagy szállítási ipari munkák;

’ 3.’ a hordár-> és’targonozás-ipar;

4. oly «ipari munka, mely a nyilvános közlekedés jiésaközbiztonság érdekébőlii halasztást nem szén-, vedbet, 'továbbá a tengeren járó hajók kazánjain

gépein és egyéb alkatrészein halas^hatatlannl teljesítendő sürgős ipari munka (45,677/»02—VIII/28.);

5. a társas- ée bérkocsi-ipar;.

6. a temetkezési vállalatok;

7. - ünnepélyeknél bármrly drszrtési'-mnnka;

8. a vasúti .és hajózási üzemek, valamint a postai, «távizda- és.távbeszélől-üaemeknél lielfiforduló ipar-“munka.

IV. Az idézett1 törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, rkikamagnk ésj-pedigrsegédeik'íés tanonczaik, valamint más segédmunkások j igénybevétele nélkül lakásokon “dolgoznák.

Vj Ha valamely'üzlet állami egytdáruság tárgyát' képező ceikkek elácnsitására fel van jogosítva, e mellett máé czikkek vételével vagy elámeitásával is foglalkozik,"vagy amely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az — ezen. utóbbi üzletkörre nézve — úgy az 1891. évi XIII. törvényezikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll.

Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn- belül gyufa, szivarka-papír, pipa,' pipaszár's 'közönséges fa- és papirszipkák árusítása isi meg van- engedve.

■TI. A jelen'rendeletben taz »egyes i'munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon .munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál,. Illetve ’ műveletnél" tényleg lalkalmazva van.

VII. Azon iparnemüeknél, * melyeknél az ipari munka 1 a fentiek j szerint vasárnapokon -is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen ■ munkánál alkalmazott. munkások olyatén felváltásáról .gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes, vagy'minden-két-hétben egy fél vasár- napon, mnnkaszönetet élvezzenek.

1 Vili. Az! egyes községekre és egyes;(ipar- 'és kereskedelmi telepekre nézve általam «külön engedélyezett, vagy még engedélyezendő kivételek a fenti rendelkezések által nem' érintetnek.

Budapesten,. 1903. évi jnnius -hó 13-án.

.láng,- a.«, k.

Törvényszéki csarnok.

Szün&ti tanács. Az .aratási időben, a mikor a föld népe mezőn foglalatoskodik, a törvényhozás szünetel.'Julius és augusztus hónap ez a megállapított törvényszünet, a mikor csak a legsürgősebb és legfontosabb perek tárgyaltatnak kivételesen s a melynek tartama alatt az ügymenet érdekében, inkább administrativ működést fejt ki a szüneti tanács. E szüneti tanács fogjá.'Elnök Fekete József, tagok: dr. Nyisztor Adorján bíró és Jankovics Tihamér álbiró.

Előléptetett biró A gyulai I kir. törvényszék kitűnő biráját Hubay Lajost a m. kir. igazságügy- miniszter a VIII. fizetési osztály 1. fokozatába léptette elő.

Bírói vizsga. A gyulai kir. törvényszék munkás és képzett aljegyzője: Tömöry Lajos a napokban tette le jó sikerrel Budapesten a gyakorlati bírói'vizsgát.

Előléptetés. Az igazságügyminiszter&aéd Bélát kir. törvényszékünk munkás,-szorgalmas aljegyzőjét törvényszéki1 jegyzőnek léptette' elő.

' Lemondás. Dr. -Szegedi«’Kálmán békési ügyvéd a békési járésbirósági1 ügyészségi'megbízotti állásáról beadta lemondását.

Ellopott pénztárcza- Nagyon pórnl járt* a mült havi «békési vásáron egy csabai gazda, Borbély Péter akitől mámoros állapotban 'két f zsebmetsző ellopta jól1 bélelt pénztárczáját. I Borbély, 1 ki a' mait hó 13-án tartott békési -vásáron juhokat adott el, tömött erszénynyel akart távozni a vásárról, de >végzete előbb a korosmába vitte, hol - a jó ' vásár őrömére kelleténél többet találván inni, egy pádon 1 mélyen elaludt.. Ezt a-kedvező alkalmat használta fel Tasch Jakab faczér szabóltgény, aki midőn senki nem ügyelt oda, társával egy Schwarcz Béla nevű panorámái kikiáltóval az ■ alvó Borbélyhoz - sompolygott s csendesen kivette zsebéből a pénztárczáját. a vakmerő tolvajlást egyedül ->egy .13 «éves-kis leány : Lipcsei Julia vette észre és sietett is’ierre a korcs- márost figyelmeztetnie-Mire azonban a zsebvégók üldözése megkezdődéit volna Tasch az< elemeit pénz- tárczával árkon,, bokron .túl,járt már, Sehwarozaál pedig, kit sikerült hamarosan elcsípni, «megmotoaása alkalmával mit sem találtak. A rendőrség Taseht csak napok múlva tndta kézrekeriteni, a mikor, az ellopott 750 korona készpénzből,«mindössze«68 korona ezüst pénzt találtak megnála. Tasch és Schwarcz a vádlottak padjaira kerülvén, , á héten tárgyalta Ügyöket a gyulai kir. törvényszék. A kir. ügyész Taschra vonatkozólag . terhelő «adatokat derített e ki, mig Scbwarcznak sikerült magát a bünrészessgg vádja alól tisztázni s őt felmentették,. Tasch Jakabot azonban hat havi börtönre Ítélte a törvényszék, azonkívül Borbély káránák a megtérítésében elmarasztalta.

fűié t i p i a ez.

Gyulán, július hó 10-én.

A budapesti árutőzsdén, az esős időjárás következtében izgatott .a hangulat, különösen búza szilárd, sőt a hét folyamán 15—20 fillért emelkedett.

Heti piaczunkon kis felhozatal mellett eladatott 50 klgrammonként koronában:

búza ...................6'80—Y.'10-ig

tak

arm. árpa . . . 5-50—5‘70-ig

zab........................'5'60—5'80-ig

kuko

ricza .... ‘6^0—16*40-ig