Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

28-1 k szAin. Gyula, 1903. julius 12-én, XXXV. évfolyam. r Sierkeszlőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dii: Egész évre Eél évre . , Évnegyedre . 10 kor. — fill. 5 — „ I I 50 „ L Egyes szám ára 20 fill. 2 Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Kiadáhivatal: Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-térí közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. k. ________Ä Ki állítás Gyulán. Augusztus bó második felében, Békés­vármegye ősi székhelyének, Gyulának moz­galmas napjai lesznek. Augusztus tizenötödikén, Nagy-Boldog- AsBzony napján nyílik meg a nyolcz napra terjedő önálló iparosok, segédek és tanon- czok iparkiállitása; augusztus *20-án, Szent- István király napján lesz a békésmegyei gaz­dasági egyesület díjazással egybekapcsolt szarvasmarha, ló, aprójószág, méhészeti és gépversenynjel kapcsolatos mezőgazdasági gépek kiállitása. Az ipa/rkiállitást — mint azt már meg­írtuk — a gyulai iparos ifjúság önképző egylete huszonöt éves fennállása megünnep­lésére rendezi. Hogy eme eszméje nemcsak a helyi' iparosság körében talált viszhangra, hanem megnyerte az iparos érdekeket mele­gen támogató legfőbb hatóság, a kereske­delmi miniszternek tetszését, jóakaratát és magas támogatását is, annak ékesenszóló bizonyítéka Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternek, a kiállítás sikerén buzgólkodó s a kiállítás diszelnökségét elvállalt Lukács György főispánhoz, a kiállítás állami segé­lyezése érdekében tett meleghangú felter­jesztésére intézett következő, szép leirata: 39366. sz. Kereskedelemügyi m.kir. minister. Méltóságos dr. Lukács György úrnak, Békésvármegye főispánjának. Méltóságos Főispán úr ! Folyó évi junius hó 1-én 724. szám alatt kelt felterjesztéséből megelégedéssel értesültem arról, hogy a gyulai iparos ifjúság önképző egy­lete fennállásának 25 éves évfordulóját a hasonló alkalmakkor szokásos ünepségek helyett helyi ipar- kiállítás rendezésével óhajtja megülni. A nevezett egyesület ezen kezdeményezését támodatásra érde­mesnek ítélvén, hajlandó vagyok a kiállítás költ­ségeinek részbeni fedezésére 2000 (kettőezer) kor. állami segélyt engedélyezni, megjegyezvén, hogy a vállalkozás ezenfelül erkölcsi támogatásomra is számíthat. Ebből folyólag egyúttal utasítottam az aradi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kiállí­tás sikerét saját hatáskörében tőle telhetőleg moz­dítsa elő és egy közegét küldje ki az előkészítő munkálatokat vezető bizottság útbaigazítása és támogatása végett. A fentemlitett támogatás fel­tételéül kikötöm," hogy a kiállítás rendező bizott­sága az aradi kamara kiküldendő közegének útba igazításait követni tartozik és különös figyelmet tartozik fordítani arra, hogy a kiállítás a felter­jesztésben említett helyi keretet semmi esetre túl ne lépje, valamint hogy az oklevelek és érmek szétosztásánál szokásos tultengés elkerülése végett a jury-bizottságba teljesen pártatlan szegedi és aradi előkelő iparosok neveztessenek ki. Amennyi­ben a bizottság ezen feltételek betartására kész­nek nyilatkozik, a fenti segélyt végleg fogom en­gedélyezni, annak a szükséghez mért részletekben Méltóságod kezeihez leendő kiutalása iránt pedig Méltóságod ez iránti előterjesztésére esetről-esetre fogok határozni. Felkérem Méltóságodat, hogy a kiállítási mozgalom vezetőit ezen elhatározásomról oly figyelmeztetéssel értesíteni szíveskedjék, mi­szerint tekintettel a rendelkezésre álló idő rövid­ségére, ernyedetlen munkásságot kell kifejteniök, hogy a kiállítás az ahhoz fűződő várakozásoknak megfelelően a kitűzött időre elkészüljön. Budapest, 1903. jnlins 3-án. Láng s. k. A miniszter nemes áldozatkészsége s az a meleg hang, amelylyel az iparos ifjúsági önképző egylet vállalkozásáról nyilatkozik, nemcsak anyagi alapot ád a kiállításnak, hanem ami ezzel egyenértékű dolog, úgy az ifjúsági egylet, mint Gyulavárosa összes ér­telmes iparosainak buzgalmát bizonyára hat­hatós mérvben fokozni fogja a miniszteri leiratban jelzett ama ernyedetlen munkásság kifejtésáre, mely a kiállítási sikeréhez szük­ségeltetik. A kiállítást előkészítő bizottság ma délután tartja az iparos ifjúsági egylet Belyiségében ülését, amelyen Lukács György főispán a kiállítás diszelnöke s Edvi Illés László, az ipar és különösen a kiállítások terén hervadhatlan érdemeket szerzett orszá­gos nevű vezérférfiu az aradi keresk. s iparka­marajeles titkára is részt fognak venni. A mai ülés bizonyára egyhangúlag fog a miniszteri leiratban foglalt feltételeknek eleget tenni s azonkívül is megteszi mindama gyakorlati intézkedéseket, amelyek a kiállítás teljes erkölcsi sikerét biztosítani fogják. A békésmegyei gazdasági egylet, szarvasmarba, ló, aprójószág, méhészeti s gépversenynyel kapcsolatos gazdasági gép kiállitása — amint az már most megállapítható — bizonyára messze felül fogja múlni az egylet különben eddigelé is méltóan jó hírnevű ilyetén kiállí­tásainak sikerét. Az egyletnek nagy idők óta neuj állott annyi dij rendelkezésére, mint amennyivel ezúttal a kiállítókat jutalmazni képes. A földmivelósügyi miniszteren és a gazdasági egyleten kívül gróf Wenckheim Dénes, a gazdasági egyesület nagybuzgalmu s áldozatkész elnöke, vármegyénk fóurai közül kívüle gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckheim Géza s gróf Almásy Dénes is di­jakat tűztek ki a jószágkiállitó kis gazdájí jutalmazására. Eléggé nem mérlegelhető nagy fontosságú, a gyulai gazdasági egylet ezen gyulai kiállitása alkalmából, a tejszövetkezetek ügye. Alig egy esztendeje, hogy ily szövetke­zetek vármegyénk területén működnek és bár a berendezkedés és kezdeményezés ne­hézségeivel kellett és kell még ma is küz­deniük, az elért eredmények — amint azt a gyulai tejszövetkezet forgalmi adatai bizonyít­ják — olyan váratlanul jók, a legoptimisz- tikusabb reményt is annyira felülmúlják, hogy ezen tej szövetkezetek létesítése korszákalkotó fon­tosságúnak mondható mezőgazdaságunkra nézve. A gyulai kiállítás kiváló alkalom lesz a gaz­dasági egyesületnek a tejszövetkezetek immár teljesen kipróbált és minden kételyen felüli­nek bizonyult üdvösségét a gazdaközönsógnek bemutatni s a gazdáknak ebből a helyes következtetést saját jól felfogott érdekükben levonni. Az ipari s mezőgazdasági kiállítások egymás sikerét bizonyára kölcsönösen és hathatósan fogják fokozni. A mezőgazdasági kiállítás látogatottságának feltétlenül nagy vonzó erőt fog adni az ugyanakkori ipar- kiállítás, viszont iparosaink is joggal remél­hetik és bizonyára nem fognak csalódni benne, hogy tisztes, szolid iparczikkeikre a vármegye s a közelvidék Gyulára sereglő gazdáiban vevőkre, megrendelőkre s a jövő­ben uj összeköttetésekre fognak találni. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Tegnap délelőtt tartotta a vármegye .törvény­hatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést, amelyet a vármegye főispánja a kőműves és ács-segédek küldöttségének kérelmére hivott öbszo, hogy az ezek munkarendjére vonatkozó szabályrendelet mi­előbb megalkottassék. A közgyűlésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak dr. Daimel Sándor várra, főjegyző, Bertbóty István tb. főjegyző, Kiss László aljegyző, Moldoványi János tb. aljegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Jancsovics Péter árvaazéki elnök, Sinszky Ferenez, 8zabó Emil árvaszéki ülnökök, Schmidt Ivén levéltárnok, Ambrus Sándor, Sztraka György, dr. Wieland Sándor, Popovios Szilveszter főszolgabirák, dr. Zöldy János főorvos, dr. Bodoky Zoltán, dr. Hajnal István, dr. Márki János, dr. Kovács László, Horváth János, Kóhn Dávid, 8eiler Elek, Haviár Lajos, Weisz Mór, K. Schriffert József, Muldt György, Mánási István, Kolozsi Endre, dr. Szondi Lajos, Petnebázy Ferenc*, Gróh Ferenez, dr. Berényi Ármin, Schröder Kornél, dr. Polner Ödön, Ga. Demkó József, Szeberényi Lajos Zs., Endrész András, Dutkay Béla, Popovics Jusztin, IJodoki Mihály, Á. Schriffert József, Popovics M. Aurél, Szénásey József, Gerlein Reinhardt bizott­sági tagok. Elnöklő főispán jelezvén a közgyűlés össze­hívásának szükségességét megnyitotta a közgyűlést és kezdetét vette az ügyek előadása. Gróf Khuen-Héderváry Károtynak, a királyi kormány kinevezését tudató leiratára az állandó választmány javasolta, bogy a leiratot a közgyűlés vegye tudomásul és az újonnan kinevezett mioisz- terelnököt és kormányt állásaiknak elfoglalása al­kalmával azzal .a kijelentéssel üdvözölje, hogy az uj kormányt a közjó és a haza javára irányuló fel­adatának megoldásában, törvényes hatáskörén belül hazafias buzgalommal és erélylyel támogatni köte­lességének ismeri. Dr. Berényi Ármin nem vet fel nagyobb po­litikai vitát, mert a megjelentek csekély száma miatt a bizottság többségének akarata kellőkép oem nyilatkozhat meg. Feltűnő, hogy a leirat csak az uralkodó által elé tűzött feladatok megoldására kéri ki a törvényhatóság támogatását és fel sem említi a nemzeti feladatokat. A mostani miniszter­elnöknek nincs talaja a parlamentben, mert ő nincs szellemi és érzelmi közösségben a magyar Demzeti T Ä. R C Z A. A baba és a bábu. Aranyhajú mind a kettő. Egyik arezon élet, mosoly ; A másiknak viasz arozán Csöndes, festett derű honol. Egyik híven mindent megtesz, Ha s másik parancsolja; Mert kis lányom: házi zsarnok, Es bábuja : hű rabszolga. Nap-nap után öltözteti, Mindig más és más ruhába, S a szivárvány színeiben, Csokrot, fodrot aggat rája. Karjai közt altatgatja, Rakosgatja ide-oda ; S ha megunta, egykedvűen Félre dobja a sarokba. Kicsi nyelve folyton pereg, Csacsog, pöröl szilaj hangon, Mert fő, hogy az utolsó szó Mindig az övé maradjon. S a rabszolga szótlan tűri, Hogy a zsarnok, mit tesz vele, Hisz gyötrelmét, szónál szebben, Elárulja CBorhult feje. De a csöppség másra vágyik 1 . . . Örömre csak az kelti őt, Ha bábuja hódolattal Porban bever lába előtt. Ekkor szétnéz hamiskásan, Mintha kérdné, kell-e több még? S öntudatos szemeiből, Ki-ki villog a büszkeség. Eltűnődöm : mily csodásán Nyílik ki a leánylélek ? Már kis korban fitogtatja, Hogy mit rejt a jövő élet. Mert úgy látom, hogy a lányom Ritka hévvel, szenvedélylyel A játékból azt tanulja : Mint bánjou majd a legénynyel. Zöldy János. I p a m u p a m. Népszínmű S felvonásban. Irta és dalait szerzetté: dr. Major Simon. Először sdták a gyulai „Erkel Ferenez" színkörben 1903. julius hó 4-én. Rogozi Bálint szalontai gazda szép fiatal felesége vajat köpül az urának, a kit hazavár a tanyáról, ahol tengerit töret. Borosné bábaasz- szony a szomszédból átlátogat hozzá, hogy egy kis kölcsönt kérjen tőle, a panaszkodó szomszé­dot Eszter behívja a házba és ott megvendégeli. Ekkor jön Eszter buga Zsuzsika útra készülve és Eszter faggatására előadja, hogy Fűzi Jóska, a kit szenvedélyesen szeret, nem foglalkozik már vele, hanem Kenéz Julis fiatal özvegyhez pártolt, a kivel jegyet is váltott; nem tudná eltitkolni bánatát, azért inkább elmegy valahova cseléd­nek. Eszter vigasztalja szomorú húgát, elveszi batyuját és hazaküldi a szülei házhoz. Távozása után érkezik haza Eszter ipa — Rogozi Imre, javakorabeli jómódú földmives, a ki egy telken lakik Bálint fiával és a ki szenvedélyes szere­lemre gyuladt menye iránt és apró kedveske­déssel akarván megnyerni a fiatal asszonyt, egy szép ruhának való selymet hoz neki ajándékba. Köszönetül azt kívánja menyétől, hogy csókolja meg, de ez előtt régóta gyanús ipának magavi­seleté és inkább nem akarja elfogadni az aján­dékot, de Rogozi' kérlelésére elfogadja azt oly feltétel alatt, ha férje Bálint beleegyezik. Borosné e közben ki jön a házból, éppen mikor férje az italkedvelő Boros kötél verő érte jön és szóvál­tás után hazaviszi feleségét. Rogozi magára ma­radván menyével, feltárja előtte szenvedélyes szerelmét, de Eszter megdöbbenéssel utasítja vissza őt, majd hogy apa és fiú között összeüt­közésre ne kerüljön a dolog, addig kérleli ipát, mig az eskü alatt Ígéri, hogy békét hagy neki. A fiatal férj is hazatér néhány perezre egy sze­kérrel, feltűnik neki atyjának és feleségének zavartsága, de mit sem sejt a közöttük történ­tekből. Majd Ferkó kanászgyerek hoz izeneteket a gazdaságból, a kit Eszter — Bálint távozása után behí a házba, hogy ételt adjon neki. — Kenéz Julis jön azután idősb Rogozival és a kaczkiás özvegy ezélzásokat tesz a férfinak, hogy hozzá menne feleségül, de ez a szinrelépő Esz­terrel magára hagyja őt. Julis, Eszter kérdezős- ködésére bevallja, hogy nem szereti jegyesé* Fűzi Jóskát és midőn Eszter kéri, hogy eressze ki hálójából a legényt, a kit Zsuzsika szeret, de Julis nem enged, sőt feltárja, hogy régebben Bá­lintot szerette és most bosszút áll annak család­ján, a ki Bálintot tőle elragadta. — Julis, majd Ferke eltávozása után Rogozi kijelenti Eszter előtt, hogy elköltözik tőlük más faluba, de Esz­ter — nehogy feltűnést keltsen és magyaráza­tokra adjon okot ipjának távozása, lebeszéli őt erről. Most megy el a ház előtt Fűzi Jóska, akit Eszter, — hogy Zsuzsika érdekében szóljon vele, beszólit a házba, közben váratlanul visszatér Bálint, majd Kenéz Julis is utána jő jegyesének, a ki Bálintot féltésre izgatja, a miért Eszter Fűzi vei tárgyal, de a jegyesek távozása után Eszter elmondja urának, miről beszélt Füzivel és ezzel megnyugtatja férjét. A második felvonás Eszterék lakásán tör­ténik őszi éjjel. Bálint oda jár a gyulai vásáron, és a házban Eszter mellett Ferkét hagyta segít­ségül. Este az ismerős fiatalság részvételével kukoricza morzsolás folyik terefere és dalolás között. Váratlanul, hívatlan vendégként betop­pannak Kenéz Julis és Fűzi Jóska, kik az előbbi biztatására jönnek, hogy Zsuzsikát keserítsék és ezzel Esztert is búsitsák. Kótekedésükre feszessé válik az előbb jó kedvű társaság, Borosné majd­nem összevesz Julissal, mikor Eszter, hogy a vitának véget vessen a másik szobába hívja a társaságot vacsorára. Mig Eszter a szinen ren­det csinál, muzsikaszóval, pityókosan jön a korcs­mából Rogozi Imre, a ki bánatában ivásnak adta magát. Eszter korholja apósát és nem akar neki több italt adni, de az ittas Rogozi nem tágít. Eszter az éppen belépő Zsuzsikára bizván ellátását, visszamegy vendégeihez. Zsuzsika el­árulja Rogozi előtt, hogy Bálintot csak reggelre várják haza, a mi végzetes elhatározásra indítja Rogozit, a kiben ismét feltámadt a menye iránt érzett bűnös szerelem. A Zsuzsika énekére és a czigáryzenére az egész társaság átjön a másik szobából és tánezra kerekednek. Rogozi menyét hivja tánczolni, a ki vonakodás után a többiek biztatására elmegy vele, de a bor és szenvedély annyira erőt vesz Rogozin, hogy megszédülve egy székre rogy, majd kisiet a szabad levegőre. A megzavart társaság visszatér a másik szobába és ott folytatja a mulatságot, itt Fűzi -és Julis folytatják Zsuzsika bosszantását, a ki végkép elkeseredve jön ki a színre és egy kést ragad Xja.pvi33.lc mai szánan-álioz; egrész iv laaellélslet vasa. csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents