Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
politikával. A javaslattal szemben a leiratnak egyszerű tudomásul vételét javasolja. Dr. Daimel Sándor Bzerint dr. Berényi téved, amikor a kérdést politikainak tekinti, ami egyszerűen udvariassági tény. A leirat szóról-szóra megegyezik az előző kormányolnökök leiratával. A bán komolyan vállalkozott a mai zavaros helyzet tisztázására, a mi minden komoly embernek óhaja és ezért is méltó hogy a törvényhatósági bizottság ezen udvariassági követelménynek eleget tegyen Dr. Bodoky Zoltán dr. Berényi Ármin személyes izű szavaira reflektál. Miután dr. Berényi Ármin hosszasan válaszolt az előző felszólalásokra Szeberényi Lajos Zs. támogatta az állandó választmány határozati javaslatát. Elnöklő főispán jelzi, hogy a közgyűlés összehívása kizárólag a kőmives és ács-segédek kűldött- ségénék kérelmére hívta össze a tárgysorozatba azonban, az időközben beérkezett sürgős ügyek fel vétettek, mint ilyen vétetett fel a ministerelnök leirata is. A kormány és a törvényhatóság közötti viszony közjogilag törvényesen precíz szabályozva lévén ez a beköszöntés és arra adott válasz tisztán udvariassági tény. A határozati javaslatot a közgyűlés túlnyomó többsége elfogadta. A kőmives- és ácíi»M»áá»ai foglalkozok munkarendjére vonetkozó és az érdekelt szaktestuletek meghallgatásával a törvényhatósági ipartanács által átdolgozott szabályrendelet tervezetet a közgyűlés elfogadta. II Néhai Szombathelyi Gyula nyugalmazott foszám- vevő temetési költségeinek a nyugdíjalapból való fedezését a belügyminiszter nem engedélyezvén, a közgyűlés elhatározta, hogy a költségeket a házi tartalékalapból előlegezi és majd a most befolyó közszükségleti pótadó kamatjövedelméből visszatéríti. Az endrődi Vida-féle árvabíz épületének at építésére az alapítvány tőkéjéből 10000 korona felhasználását engedélyezte. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Újkígyós községnek határozatát, amelylyel dzentgyörgyi Lóránt kútfúró részére 800 koronát kiutalványozott, Piwzia- földvár községnek a községi előfogatozás bérbeadására vonatkozó határozatát, Vésztő községnek a bérelt legelőterület hasznosítását tárgyazó határozatát és Mezöberény községnek határozatát, amelyben uj szükségleteinek fedezésére és 160000 korona régi kölcsönének konvertálására a „Pesti hazai első takarékpénztárinál 235000 korona hosszú lejáratú kölcsön felvételét elhatározta. Még a felvett jegyzőkönyveket hitelesítették és azután a főispán berekesztette a közgyűlést. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlése. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye, felügyelőjének elnöklete alatt julius 8-án tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg 8 órakor gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen ifj. ZsilinszkyI Endre medgyes-egyházi lelkész tartott szentbeszé det. Az offertorium alkalmával befolyt összeg egyik szegény egyházközség javára fordittatik. A közgyűlést Zsilinszky Endre dr.. elnök hatásos beszéd kíséretében nyitotta meg, amely után megvizsgálták a kiküldöttek megbízó levelét s miután azokat rendben találták, Csepreghy György esperes Csabáról beterjesztette terjedelmes jelentését az egyházmegye elmúlt évi működéséről. Ezután az előző napi iskolaszéki gyűlés jegyzőkönyvét terjesztették be a csabai, aradi és gyomai lelkészek, amely szerint az egyházmegyében, az iskolai tanítás az elmúlt évben kifogástalan v<Jt s az eredmény teljesen kielégítő. A számvevőszéki jegyzőkönyvek előterjesztése volt a közgyűlés következő pontja, úgy ezt, mint a pénztári jelentéseket tudomásul vette a közgyűlés s a szokásos felmentvényeket megadta. As egyes egyházközségeknek s magának az egyházmegyének 1904. évre szóló költségelőirányzata került ezután megvitatás alá i az előterjesztést kevés módosítással elfogadták. A hivány ügyek tárgyalása szerepelt a tárgysorozat következő pontjaként. Hivány ügynek- nevezik azokat a természetbeni szolgáltatásokat, amelyeket az egyházközség lelkészének és tanítóinak fizetésként szolgáltat. Hosszas vita fejlődött ennél a pontnál s határozatba ment, hogy a hivá- nyok, amelyeket eddig a régi űr- és sulymérfékek szerint (mint köböl, lat, font) szolgáltattak, ezután a mostani mértékrendszer szerint adandók kij de ahol csak lehetséges, ott a természetbeni szolgáltatás készpénzzel váltandó meg. Az egyházmegyei szabályrendelet megalkotása, amely a belkormányzatát van hivatva szabályozni — ez alkalommal nem jutott dűlőre. A közgyűlés megbízásából a múlt évben Szeberényi Zs. Lajos csabai lelkész készített el egy .szabályrendelet-tervezetet, ezt azonban hiányosnak találtak s Print Lajos aradi lelkész tervezetét küldték meg az egyházközségeknek áttanulmányozás és nyilatkozattétel végett Miután azonban az egyházközségek egy része nem küldte be nyilatkozatát, a szabályrendelet tárgyalását levették a napirendről s azt a jövő évi közgyűlés tárgysorozatába tűzték ki. Ugyanekkor fogják tárgyalni' a br. Solymossy Lajos által benyújtott tervezetet is. A segélyügyek és felebbezések tárgyalása után Frint Lajos egyházi és Ábrái Lajos világi főjegyzők lemondását vették sajnálattal tudomásul, az elhalálozott Daksz György mezőberényi lelkész által betöltött gyámpénztári elnöki állásra Jeszenszky Károly mezőberényi lelkészt választották meg, kbrai Lajost pedig Daksz helyébe iskolaszéki tagnak. A jövő évi közgyűlés helyéül Mezőberényi jelölték ki s arra kerületi képviselőknek a következőket küldték ki: Szeberényi Zs. Lajos és ifj. Zsilinszky Endrét az egyháziak, Institórisz Kálmán, Purgly Lajos és br. Solymossy Lajost a világiak közül. A közgyűlés ezzel 7 órakor este véget ért.' A gyűlésen megjelentek délben közebédre gy.ültek össze a Kass-vendéglő éttermében, hol az első felköszöntőt Zsilinszky Endre dr. mondotta a királyra. Institórisz Kálmán az egyházmegye felügyelőjét Zsilinszky Endre drt köszöntötte fel, Csepreghy György pedig az aradi egyházat, Jeszenszky Károly, Csepreghy Györgyöt, Kneffel Lajos és Tiszti Lajos a telkészi kart éltette. A békési ág. hitv. evang. egyházmegye közgyűlése. A békési ág. hitv. evang. eg) házmegye a múlt héten tartotta, meg évi rendes közgyűlését Nagyszénáson Veres József esperes és Haviár Dani felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzőleg gyám- iDtézeti istentisztelet tartatott, amelyen Podhraézky János szentetorriyai lelkész mondott lelkes-és megható beszédet. Haviár Dani lendületes beszédben nyitotta meg a közgyűlést. — Beszédében békére, egyetértésre, az egyházi törvények tiszteletben tar4 tására hívta fel az egyházmegye községeit. A kiküldött képviselők igazolásánál kétségbe vonatott Orosházának az a joga, hogy képviselőt küldhessen, miután III-ik lelkésze nem parochus. A közgyűlés azonban igazolta Orosháza mind a hat képviselőjét s kimondotta, hogy a jövőben is annyit küldhet. Az esperesi jelentés megemlékezett az k848. évi XX. t.-cz.-ről. Kijelenti, hogy annak végrehajtása érdekében, sajtóban, országgyűlésen harczolni minJenkor kötelességének ismeri. Jelentése további fonalán vázolta az egyházmegye egy évi életét. A közgyűlés az esperesi jelentést egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvétetni elhatározta. Nevezetes határozatot hozott a közgyűlés a szarvasi főgymna- 8Íum fentartása tárgyában. Ugyanis a felügyelő bizottság javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy a szarvasi főgymnasium kormányzását az egyházmegye magára vállalja. Ezen határozat által megszűnik majd az, hogy a főgymnasium kormányzatába 3 egyházmegye beleszólott. Az egyházmegyei iskolaszék jelentése szerint a lefolyt tanév eredménye kielégítő volt, habár egyes iskolák túl népesek voltak, s hogy azokban az iskolákban is kellő eredmény volt, az illető tanítók ügybu/góságának és kettőztetett erőmegfeszitósének köszönhető. Felhivja az egyházmegye a szarvasi és orosházi egyház- községet, hogy az iskoláikban tapasztalt túltömött- ségen segíteni iparkodjék. Sok időt vettek igénybe Tótkomlós egyházközség több rendbeli ügyei. Kívánatos volna, hogy ezen még nem régen virágzó egyházban mielőbb a béke angyala alá szállna, hogy a felzaklatott kedélyek lecsillapodva, az egyház érdekeit szolgálhatnák. Békétlenség és dacz — nem viszik előbbre az egyház ügyeit Egyéb kisebb ügy elintézése után a gyűlés este 10 órakor ért véget. — A közebéden felköszöntöket mondottak j Veres József esperes, Haviár Dani felügyelő, Torkos Kálmán, Mendöl Lajos, Kovács Andor, Benka Gyula és mások. T a n ü gy> A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye tanítói Vásárhelyen. A hódmezővásárhelyi ref. tanítói kar már az 1883-ik évben felvetette egy »Csongrádmegyei ref. tanító egyesület« megalakításának eszméjét s alapszabálytervezetét megküldötte a megyebeli ref. tanítóknak. Sokan pártolták azt, de még sem alakíttatott meg az egyesület, a minek legfőbb oka az akkori közlekedési viszonyok, de némi részben az anyagi helyzet és közöny voltak. A múlt évben aztán az eszmét újra felvetette Vidonyi Jenő és indítványozta, hogy a ref. tanítótestület vegye kezébe az ügyet és kezdje meg a békés-bánáti egyházmegyében levő ref. tanítók egyesülésének munkáját s »Békés-bánáti ev. reform egyházmegyei tanító egyesület* czimmel alakítsanak egyesületet. Ekkor a tanító-testületnek elnöke Császár Péter, alelnöke Varga János és jegyzője Rákos János megkezdvén a munkálatot, rövid idő alatt elkészültek az alapszabálytervezet kidolgozásával s azt a vidéki ref. tanítók képviselőiből alakult előkészítő bizottságban letárgyalván, megerősítés végett az illető fórumokhoz felterjesztették. Megerősittetvén az alapszabály, a rendszeres megalakulás czéljából Hódmezővásárhelyre hivatott össze az alakuló gyűlés. E gyűlésre igen sokan gyűltek egybe a ref. tanítók, a kik a hódmezővásárhelyi tanítókkal, a helybeli lelkészi karral és érdeklődőkkel az egyház tanácstermében jelentek meg. A gyűlést megelőző értekezlet után a gyűlésen jelenlevők buzgó éneklése mellett, Györffy József lelkész szép imája elhangzása után nyitotta meg az alakuló közgyűlést az egyesület ideiglenes elnöke Császár Péter. Az elnöki megnyitóban részletesen ismertette azokat az okokat, a melyek szükségessé teszik, hogy a békés-bánáti ref. tanítók egyesüljenek. Lelkesedéssel beszélt az egyesület megalakításának szükségéről, végül üdvözölte úgy a vidéki kartársakat, mint a jelenlevő lelkészeket. Ezután Pap Imre lelkész, az egyháztanács elnöke beszélt, beszédében meleg szeretettel fejezve ki azon örömet, melyet az egyesület megalakítása alkalmából érez ő és éreznek lelkésztársai s a midőn a közgyűlést az egyháztanács nevében üdvözli, biztosítja az egyház jóakaratáról. Ezután Tereh Gyula népiskolai felügyelő üdvözli a közgyűlést a maga, továbbá Garzó Gyula gyomai és Darabos Sándor szentandrási lelkészek és tanügyi bizottsági elnökök nevében és megbízásából. Majd az üdvözlő táviratokat és Dombi Lajos üdvözlő-levelét olvasta fel az elnök, végül beszámolt az előkészítő bizottság munkálatáról, mely után a maga és tiszttársai nevében megköszönvén a bizalmat, eddigi ideiglenes tisztségükről lemondanak. A tisztujitás vezetésére a közgyűlés korelnöknek Bencze Péter szeghalmi tanítót kérte fel, mely- után megkezdetvén a titkos szavazás, elnöknek Császár Péter hódmezővásárhelyi, alelnöknek Gulyás János gyulai és Balogh István nagykikindai, titkárnak Vidonyi Jenő hódmezővásárhelyi, jegyzőnek Lázár István füzesgyarmati tanítók választattak meg. A tisztujitás után a tárgysorozatban kitüntetett értekezések olvastattak fel, melyek után a gyűlés 2 óra tájban bezáratott. Gyűlés után a tanítók élükön Pap Imre, Tereh Gyula, Györffy József, Losonczy Endre és Köles. Sándor lelkészekkel a vigadóban bankettre gyűltek össze. Természetes, hogy toasztokban nem volt hiány. Varga János a vendégeket. Pap Imre az egyesületet, Császár Péter a lelkészi kart, Körtvélyesi Sándor az egyesület tisztikarát, Tereh Gyula Vidonyi Jenőt, mint az egyesület kezdeményezőjét, Miklovicz Lajos a nőket, végül Vidonyi Jenő az összetartást és Tereh Gyulát, mint a ki az egyházban és egyházmegyén is lelkesedéssel munkált azon, hogy az egyesület megalakulhasson — éltette. A bankettnek 4 óra után lett vége. Hírek. A gyulai róm. kath. főgimnáziumi épületre — mint az lapunk hirdetési rovatában olvasható — árlejtést hirdet a városi tanács. Az árlejtés julius 27-én délelőtt lesz a városházán és már eddigelé is sok fővárosi s vidéki vállalkozó tudakozódott az árlejtés részletes feltételei iránt. A vállalat úgy adatik ki, hogy vállalkozó az épületet ez évvégéig tető alá hozni s jövő évi juli. s hó 15-ig teljesen elkészíteni s átadni tartozik. A képviselőtestület folyó hó 6-án Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartott rendkívüli özgyülésen a városi faiskolai területből 700 négyszögölnek kisajátítása tárgyában hozandó harározat dejéül julius hó 22-ik napja tűzetett ki. — A endőrség szaporítása tárgyában kelt belügyminiszteri rendelet, mely szerint egy rendőr tizedesi és négy közrendőri állás betöltésére 1904. évi január 1-ig halasztás adatott, tudomásul vétetett azzal, ho^y a mennyiben a költség létesítésével kitűnnék, hogy a jelenlegi községi pótadó emelése válnék szükségessé, eme állások betöltésének felmentése iránt a tanács, annak idején javaslatot terjesszen elő. A fogadó vendéglő szabályrendelet azon intézkedése, hogy a zenélési záróra 12 órára állapíttassák meg és eme díj 6 koronáról 2 koronára leszál- littassék, elfogadtatott. — Wisst János és neje ápoldai élelmezők felebbezésére hozott törvényhatósági határozat, a tanács javaslatával elfogadtatott, mely szerint a tanács megbizatik, hogy az élelmezés biztositására nézve intézkedjék oly kép, hogy az uj élelmező ez év október 1-ig elfoglalhassa. — A Kertész-utczán, a lakosok kérelmére betonjárda helyett téglajárda építése elhatároztatott. — Ozv. Rács Ferenczné városi szülésznő felebbe- zésében kelt megyei határozat, mely szerint jóvá hagyatott a képviselőtestület azon határozata, hogy a fizetése csak az eskü letételétől folyósittatott, tudomásul vétetett. — A gyula—barakonyi keskenyffel, hogy öngyilkos legyen. Szerencsére éppen akkor tér vissza urának hazaviteléből Borosné, megakadályozza Zsuzsikát szándékában és haza küldi őt. Zsuzsika sorsán megesik Borosné szive, .a kit Julisnak magaviseleté is bánt és a belépő Füzinek elárulja, hogy Kenéz Julis csak azért vágyik kezére, hogy bűnös szerelmének következményeit eltitkolhassa ; ráveszi Füzit, hogy az esküvőt halassza el. Fűzi kedvét vesztve haza indítja a társaságot, a mely elvonul, de Eszter visszainti Füzit és szemére veti a Zsuzsikával szemben elkövetett méltatlanságot, mire az megígérte, hogy békét hagy Zsuzsikának és megy. Eszter magára : marad és igy találja őt Rogozi, a ki előbb Ferkót eltávolította a házból és a kulcsokat is kiszedte az ajtókból, hogy Eszterrel magára maradhasson. Szenvedélyétől végkép elvakulva, szerelmével ostromolja menyét, a ki midőn már mim tud elmenekülni előle segítségért kiált. Ekkor lép be a vásáról hazatérő férj, a ki felvilágosítást kér. Eszter hogy a végzetes összeütközést apa és fia között elhárítsa, azt mondja, hogy a morzsolás után ott maradt nála Fűzi Jóska és e felett apósa felindulva meg akarta őt verni, azért kiáltott segítségért. Bálint, Eszter e-vallomásából bűnösnek hiszi feleségét, reá rohan és elkergeti a háztól. A harmadik felvonásban (három hónappal később) Bálint bánattal telve ül otthon. Jönnek hozzá Eszter szülei, akik előadják, hogy Fűzi megkérte Zsuzsika kezét Ás ebből következtetve pem lehet igaz, hogy Eszter Fűzi vei megcsalta légyen urát, majd Boros jön, a kinél Eszter meghúzta magát és kérleli Bálintot, hogy vegye vissza feleségét, végül maga Fűzi jön, a ki szintén elmondja, mit tárgyalt vele Eszter azon a végzetes éjszakán, de Bálint nem bisz. Az öreg Rogozi, a ki felfedhetné a titkot Eszter elüze- tése után, öngyilkossá lett, sírba vivén bűnös szenvedélyét. Már azt hisszük, nincs a mi világot vessen a dologra, a mikor jön Ferkó és előadja, hogy öreg gazdája halála előtt egy levelet bízott reá, megesketvén, hogy azt három hónap múlva átadja Bálintnak. Ez izgatottan töri fel a levelet, a mely felfedi a titkot és önmagából kikelve rohan a házba. Ferkó gazdája állapotától megrémülve segítségért rohan. Fűzi pedig felveszi és elolvassa ez elhajított levelet és a történteket elmondja a Ferkó kiabálására átszaladt Eszternek. Ekkor jön ki a házból Bálint és meglátva feleségét, bocsánatot kér tőle és boldogan vi§zi ismét Esztert házába. Még egy rövid jelenetben Fűzi Jóska és Zsuzsika találnak egymásra és ezzel a kedves jelenettel végződik a darab. j Részletesen a jelenetezéshez szorosan ragaszkodva mondottuk el a tárgyát a darabnak, a mely — bár úgy tudjuk, előbb készült, mint a tavaly előadott Bűnös asszony — másodikként került Major Simon müvei közül a közönség elé. így nincs okunk rá, hogy társával párhuzamba állítsuk és különösen fokozatot kereshessünk abban a haladásban, a melynek Major Simon Írói munkálkodásában kétségtelenül tanúi leszünk még. A darab tárgya maga mutatja, hogy az Ipamuram nem alkalmas arra, hogy a hanyatló népszínmű irodalmat uj életre keltse. Az eddigi nyomokon haladó szárnypróbálása egy írói készséggel gazdagon megáldott fiatal embernek, egyedüli mozgató eleme a szerelem, a mi megannyi elődében különböző változatokban bogozza és kibonyolitja a cselekvényt. Ily szempontból mérlegelve a darabot, határozott elismerést érdemel a szerző, hogy a sokszor megirt alapmotívumot oly változatban hozta színpadra, a mely sok tekintetben uj, eredeti felfogást és a szinpadon mozgó egyének közül nem egynek sikerült megrajzolását tünteti fel. Ebben és a darab alapcselekményének erélyes biztos kézzel, drámai hatással történt megrajzolásában rejlik a darab sikere. Végtelen kár azonban, hogy ezt az alapmotívumot nem tudta a szerző fokozatos fejlődésben bemutatni, hogy ennek a lelki szenvedélynek kifejlődése vezetné a cselekményt a második felvonás végén bekövetkező drámai összeütközésig. Az ipamuramnak a menye iránt érzett bűnös szerelme már a darab kezdetén kiderül és a két felvonáson keresztül e tekintetben nem történik semmi olyan, a mi lélektanilag megokolt volna, sőt épen e szempontból visszás helyzetek keletkeznek, a mikor például maga Eszter akadályozza meg ipának elköltözését, holott annak mindnyájuk boldogsága érdekében örülnie kellene. Mennyivel jobb lenne az egész darab, ha annak a szerelemnek keletkezése és fejlődése a színen folyna le, vagy ha az ipamuram szenvedélye egyelőre ismeretlen volna Eszter előtt, a ki önkénytelen tápot nyújthatna a szenvedélynek, mignem kitörésre kerül a dolog. A főcselekmény fejlődésében való hiányosság utalja a szerzőt arra, hogy a két első fel vonás jórészét episódjelenetekkel töltse meg. Sokkal több Majorban az irói készség, mint hogy ezek az epizódjelenetek kirínának a cselekmény egészéből, szoros összeköttetésben vannak azok a főalakkal, előbbre is viszik a darab fejlődését, de több van belőlük a kelleténél és túlságosan elfoglalják a szint, nem 'engedve elég szóhoz jutni a főalakokat. Ugyanez az alaphiba hozza magával az első felvonás jelenetezésének hiányosságát. A darab minden alakja külön — mozaik- szerüen egymás mellé rakott — jelenetben mutatkozik be, a mi hosszúvá, terjengőssé teszi az első felvonást. A darabnak ezeket a kétségtelen és szembetűnő hiányosságait nagyban enyhitik, sőt legtöbbször feledtetik annak nagyszámú előnyei. Első érdeme a darabnak, hogy mihelyest a főalakok lépnek előtérbe és átveszik a cselekmény vezetését, erős, biztos kézzel rajzolja meg a szerző a drámai összeütközést és a kifejlődést; a második felvonás nagy zárjelenete minden felesleges szót k-;rül és bármely nagy múltú iró bátran vallhatja magáénak. Épen oly ügyes és poétikus a darab befejezése is. A másik sikert biztosító előny az alakok karakterisztikus megrajzolása. Kiválik e tekintetben Eszter szerepének drámai feladatokra utaló megrajzolása, Bálint féltő szerelmében szenvedélyes alakja, Kenéz Julis kaczér menyecskéje, a részeges Boros és pletykakedvelő Borosné és főleg a fiatal egyszerű kanászgyerek Ferke gondosan megirt és életből ellesett tulajdonságokkal felruházott szerepe. Kisebb részletekben mutatkozó hibái a darabnak az összhatás mellett alig észrevehetők, azok — a minő például a Kenéz Julis bűnének Borosné által való feltárásának túlzott és kissé visszatetsző realizmussal történt megirása — egy kis átsimitással könnyen eloszlathatók és együttvéve sem alkalmasak arra, hogy szerző érdemét, a munka értékét és jelentős sikerét csökkentsék. Nyelvezete a darabnak magyaros, népies, párbeszédei simák és folyékonyak, dalai ügyesek, hogy nem egy közülök már is közhasználatba kezd átmenni. Az előadás a kevés próba daczára jó volt.
