Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-28 / 26. szám
2G-ik szám. Gyula, 1903. junius 28-án XXXV. évfolyam f 1 Sierkesztóség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . JO kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — ! Évnegyedre ! 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. _______Á Tá rsadalmi és közga/zdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő; Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Ny lit-tér sora 20 fül. 1 Aratás. A magyar gazda, miután elvetette a jó talajba, csirázóképea földbe a magot, reménykedő várakozással tekint az ég felé, a végtelen magasságba, hol a világok ura trónol és a honnan büntet, sújt, jutalmat, áldást oszt. Ájtatos fohász röppen el a gazda ajkáról, szive legmélyéből fakadó imádságot rebeg, hogy a mindeneknek alkotója, az Ur Isten őrködjék a vetés felett, hárítson el minden veszedelmet, jégesőt, vihart, tikkasztó forróságot, minden bajt, mi a maggal tele hintett földnek árthatna. A magyar gazda nem hiába fordul a magyarok Istenéhez, mert remegve, félve tekint a titokzatos, ösmeretlen közel jövő felé, a junius havi Péter-Pál napja elé, a mikor elérkezik az aratás ideje. Az aratásban reménykedik, ettől függ mindene, ebben rejlik vagyona, innen kapja kenyerét, ebből tartja fenn családját. S ha rósz csillagok járnak az égen, ha kritikus napok surrannak el a magyar föld fölött, ha felleges, zivataros, sötét idők lepik meg az országot: oda a kenyér 5 száz meg száz, ezer meg ezer gazda munkája, fáradozása kárba vész ; millió ember boldogulása lehetetlenné válik, a sok munkás kéz ökölbe szorul és a kárvallottak fájdalmas tehetetlenségükben, rettenetes kétségbeesésükben jajveszékelnek és — fenyegetnek. A magyar gazda mindene az aratás, mely ha balul üt ki, nemcsak egész családok jutnak koldus botra, nemcsak a jöravaló dolgos, szorgalmas munkás emberek vesztik el lót- íentartási forrásukat, hanem súlyos teherként nehezedik ez a körülmény magára az országra, az államra, a társadalomra, a kereskedelemre, az iparra, úgyszólván minden vonalon jelentős károsodásokat okoz a rósz termés, a meddő aratás. Ezért tekintünk mindannyiszor félelemmel és rettegéssel az aratás ideje elé. A komorság elvonul homlokunkról, lelkünk felszabadul a kétségbeesés nagy súlya alól, szivünk hangosabban feldobban, lélegzetünk szabadabb, mihelyt már csak némi kilátás is van jó aratásra. Az öröm teljes, a hála őszinte, a mikor sikerrel, eredménynyel fejezték be az aratást. Az idei kilátások általában jók. Voltak ugyan egyes válságosabb idők, de a jó gondviselés eddigeló elhárította fejünk fölött a komolyabb, súlyosabb veszedelmeket. Reméljük, hogy normális lefolyású lesz mindenfelé az aratás, vigan fog pengeni a kasza-sarló, a szabad természet üde, tiszta levegőjét vidám dal tölti majd be és a munkás, dolgos gazdák verejtókes fáradozása sikeres, áldásos lesz. Adja az Isten, hogy a jól megérdemelt bér, a munka gyümölcse bőségesen jusson az aratóknak s az egész országban kielégittes- senek a várakozások, melyeket az aratáshoz fűznek, bogy a nép munkaszeretete, dolgozási kedve, energiája és ragaszkodása a honi röghöz csorbítatlanul maradjon szivében, lelkében és ne legyen kénytelen a boldogulást messze idegen országokban keresni. A vármegye közgyűlése. Rövid lélekzetü rendkívüli közgyűlése volt pénteken a törvényhatósági bizottságnak, melyet a Gyula városi tisztujitás elnökének kijelölése tett szükségessé. A napirendre kitűzött közigazgatási bizottsági tagválasztás elég szép számú bizottsági tagot gyűjtött össze, akiknek túlnyomó többsége dr. Márki Jánost választotta be a bizottságba. Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, Berthóty István tb. főjegyző, Kiss László aljegyző, Moldoványi János tb. aljegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Sárosy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos árvaszéki ülnökök, Ambrus Sándor, Rohoska Mihály, Popovics Szilveszter, Sztraka György és Lukács Endre főszol- gabirák, dr. Zöldy János várm. főorvos, Schmidt Iván várm. levéltárnok, Schröder Kornél, dr. Ladies László, Weisz Mór, gróf Almásy Dénes, Novák Kamill, Csák György, Kiss István, Bodoky Mihály, Popovics M. Aurél, Végh Gábor, Böhm Miklós, Bézi Balázs, Haviár Lajos, Erkel János, Aszalay Gyula, Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Széli István, Jankó Ferencz, Gerlein Reinhardt, Diósy Béla, Szerb Miklós, Névery Albert, Endrész András, K. Schriffert József, Ludvigh Mihály, Reisner Emánuel, Kukla Ferencz, Ravai Gábor, Jantsovits Emil, Kárnyáczki István, Seiler Elek, Freuder Mór, Gróh Ferencz, Kóhn Dávid, Morvay Mihály, Szénásy József, Ritsek János, dr. László Elek vármegyei bizottsági tagok. Elnöklő főispán jelezvén a rendkivüli közgyűlés összehívásának szükségességét, megnyitotta a közgyűlést és áttérve a napirendre a Keller Imre halálával megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági hely betöltésére a törvény rendelkezéséhez képest elrendelte a titkos szavazást, kijelölvén a szavazatszedő küldöttség elnökévé dr. László Eleket, tagjává pedig Schröder Kornélt és Ritsek Jánost. Mig a szavazás folyt, a közgyűlés fel volt függesztve, majd annak befejezése ntán a küldöttség bejelentette a szavazás eredményét, amely szerint a beadott 53 szavazat közül 42 dr. Márky Jánosra és 11 dr. Berényi Árminra esett, mihez képest a főispán dr. Márki Jánost 1903. év végéig terjedő megbízatással a közigazgatási bizottság megválasztott tagjának jelentette ki. A Gyula városnál tartandó általános tisztujitás vezetésire elnökké az alispán távolléte folytán dr. Daimel Sándor várm. főjegyzőt küldötte ki a közgyűlés.! K, Schriffert József rövid felszólalása és Haviár Lajos felvilágosítása ntán jóváhagyta végül a vesze- gerlai útra nézve gróf Apponyi Alberttel kötött pótszerződést. Mig a felvett jegyzőkönyveket hitelesítették és ezzel a főispán a közgyűlést berekesztette. T a n ii g y. A gyulai államilag seg. polgári fiúiskola folyó tanévi záróvizsgálatai jnnius 22. ás 23-án tartattak Jantsovits Emil iskolaszéki elnök és a kiküldött tagok jelenlétében. A növendékek legnagyobb százalékáról megállapítható, hogy a kellő mértéket megütik, egyesek kiváló szorgalommal és jeles tehetség által tűntek ki. Találtattak természetesen gyenge tehetségüek és hanyagok is, ezeket egyáltalán kár iskoláztatni. A záróvizsgálaton, mely ének, szavalás és tornászaiból állott, záradékul kiosztattak a jutalmak. A gyulai Polgári kór 100 koronás jutalmát mint az osztály legkitűnőbb és legjobb viseletű tanulója Székely István nyerte el. Kívüle a IV-ik osztályból jutalmat nyertek még: Lusztig Géza az iskolaszék ajándékát 1 aranyat, Goldmann Imre, mint a legjobb tanuló, a gyulai kereskedelmi csarnok adományát 2 aranyat. A III. osztályból, mint legjobb tanuló, Némethy József 1 aranyat, azon kívül Petőfi összes költeményeit diszkötésben. Az újvárosi olvasókör 1 arany ajándékát a magyartörténelemben legjobb előhaladásásrt Necsof' József nyerte. A Il-ik osztályban az iskolaszék 1 arany ajándékát Kéler János, az I-sö osztályban pedig Kaudersz Dávid nyerte el. A rajz kiállítás nagyszabású és magas színvonalon álló volt. Nemcsak czernza, hanem .to3 és sepia, sőt szén, kréta és színezett rajzok is matattak be. Tannlmányfők, tájképek, ornamentek, oszlopfejek, gypszvetitések stb. nagyszámmal. Kiváló munkát matattak fel I Fazekas János, Márnya Antal, Laczkó Péter, Székely István, Kéler István. Ily szép rajzokat és ily sokat régen nem láttánk Kár, hogy a rajz jutalmazására dijak rendelkezésre nem állottak. A tornászatban többek között kitűnt Balog László, ki 2 korona dijat is nyert. A kétszólamu dalok előadásában is haladás konstatálható. Kézimunka kiállítás a belvárosi leányiskolában. A belvárosi leányiskola évzáróvizsgálatai kapcsán rendszeres női kézimunka kiállítás volt a belvárosi róm. kath. leánytanoda emeleti nagy termében. A kiállítás felölelte a női kézimunkák összes fajait s az osztályok fokozata szerint volt csoportosítva. Már az első osztály apró növendékei is szerepelnek pi- czinke harisnyák, horgolások, tolltörlők és kis tálcza- kendőkkel. A H. osztály áttüzési munkákkal, nagyobb horgolásokkal, mintaszalagokkal, lámpaereyökkel, keresztszálöltésekkel készített dolgokkal tűnik ki; a HI.. IV. osztály nagyobb párnák, papucsok, hálósapkák, díszesebb asztalkendők, horgolt kis kabátok, fejkötök stb. változatos és tarka sokaságát állította ki. A legszebb munkákat az V, VI. osztály produkálja. Itt már praktikus dolgokkal foglalkoznak. Asztalteritök és asztalkendők, az egész garnitúra I ugyanazon mintával kiszínezve, gyönyörű asztaliatok, ízléses ruhácskák, sőt egy-két dísztárgy is, mint legyező, hamutartó, divánpárna sok féle változatban, pipereczikkek, fehérhimzések. Mind türelem, és szorgalom eredményei. Itt-ott congres mintaszallagok, point, lace, díszmunkák, ajour szegések, szálkihuzá- sok, kalotaszegiek, áttörések és tüllmunkák. Vert és kötött csipkék sokféle mintákban, selyemszálakból hálószerűén bogozott és hímzett nagy abroszok, temérdek tálezaruba finom kivarrás és szegélylyel, kivarott febérnemüek és zsebkendők. A színes hímzésekben kitűnő ízléssel vannak a színek megválasztva és finoman kivarrva. Nincs a kézimunkának olyan fajtája, mely itt képviselve nem volna s talán egyetlen lányka sem maradt ki a kiállításból, mert a tárgyak száma több százra mg s némely növendék oly nagy és oly változatos mintát mntat be. bogy szorgalmában és tudományában egy megélhetési forrást bir. Ámbár el lebet mondani, hogy az összes kiálliT A. R O Z A.. Meghalni vágyom.... Mikor az égről enyhe lebegéssel Suhan a földre lágy, tavaszi szellő, Mikor a fecske firicselve fészkel S az uj virágzás illatot lehellő : Meghalni vágyom ... alkonyulő nappal, Alvó virággal együtt álmodozva ... A lelkem szálljon, fájó, bús panaszszal, Tavaszt sugárzó, végtelen magosbal De vész, ha tombol, villámszóró éjjel S a hervadó lomb összeroskad égve, Ha fellegtábor száguldoz a széllel: Remegő lelkem a haláltól félne. Meghalni vágyom .. . alkonyulő nappal, Alvó virággal együtt álmodozva. . . Istenhez szállni, enyhülő sóhajjal, Tavaszt sugárzó, végtelen magosbal.. . L. Hl. Coguetti után: Nil. A válás. Ideje már, hogy szabaduljon ettől a nyűgtől. Nem vethetett ugyan semmit sem felesége szemére, de hogy semmi harmónia nincsen közöttük, arról meg voltak győződve mind a ketten. A férfi szerette a fényes életet, a zajt, a mozgást és szívesen engedte át magát a czél és terv nélküli élvezeteknek. Az asszony meg mint a csiga, soha sem hagyta el a házat, melynek élt és melyben otthonosnak érezte magát. így kölcsönösen csak feszélyezték egymást és elkeserítették, elrontották egymás életét anélkül, hogy a titokban lappangó ellenszenv, a mételyező diszharmónia vulkánikus kitörésekben nyilvánultak volna meg. így se volt azonban híjjá az örökös szemrehányásoknak, gyanúsításoknak az egyik oldalon; a tapintatlanságnak és igazságtalanságnak a másikon. De most, hál’ Istennek, most ennek vége, vége örökre. El kell válniok minden szín alatt. A férfi fel se foghatta, hogy milyen hamarosan értették meg egymást. Az asszony csak sirt és nem válaszolt. A mikor a férje közölte vele szándékát, nem merte reá emelni szemét és amikor távozott, lecsüggesztette fejét. Férjének szavaira csak ennyit válaszolt: — Tégy, a mit akarsz, Istennek nevében! Légy boldog, ha tudsz I Több se kellett neki. Csak azt kerülte el, hogy oldalt nézzen, hol a nagy karosszék sötét árnyékából egy szöszke fiúcska — a gyermekök — ránezba szedett homlokkal szegezte reá szilárd tekintetét. Csak gyermekére gondolva, érzett a „felszabadított rabszolga® — a minek magát nevezte — bizonyos megrázkódást a szivében. A göndör hajfürtü fejecskében kínos kérdést, a kicsi, hevesen dobogó szivecskében pedig öntudatlan, de mégis mély fájdalmat gyanított. Nos igen, az asszony jó anyja lesz e fiúcskának. Jövedelmének felét családja fentartására akarja szánni a férfi. Ennyiből majd csak megélnek. A mi azonban egészen örömmel és boldog. sággal tölti el, az az a tudat, az az érzés, hogy szabad, szabad, szabad 1 Még ma bérel két bútorozott szobát, este felé oda szállittatja a szükséges holmikat és — szabad, szabad! Ah, most fog csak kezdődni az ő élete! Fiatal még, délezeg és egészséges, mit akar még? A múltnak minden elvesztett pillanatáért immár kárpótlást fog találni. Nem, igazán milyen szép is egyedül lenni. Ott hátul az ablaka az asszony lakásának, mely előbb mindkettőjük lakása volt — most azonban már csak egyedül az asszonyé . . . E mögül a kettős ablak mögül alig láthatta a feleségét, a ki szomorú, nedvjs szemmel néz a távozó után ... Nézz csak, nézz, kedvesem 1 Holnap már más városrészben lakom ... talán találkozunk még egyszer ... de mégis mint idegenek . . ! Nagyon szenvedhet ez az asszony. j. a férfi sajnálja, de — Milyen forrón, milyen őrülten szerette egykor ezt a nőt. Jelenléte izgatta s mint az égbe csapó láng hatott reá; hogyan nézett akkor a szemébe, amelyből annyi boldogságot olvasott ki. Csalatkozott ezekben a szemekben, mint mindenben az életben. A kettesében élvezett boldogság nem egyéb fántomnál, az nem létezik... tuldrágán fizette meg az édes mámor néhány pillanatát. Befordult az első jobbkéz felöli utczába Miféle csoportosulás, tolongás ez itt. Nagy a zaj, az emberek kiabálnak, közbül kihallatszik egy rívó gyermek hangja, keservesen jajveszé- kelve, megsértődve rimánkodik a kis ficzkó. — Ugyan ki merészel bántani, kinozni egy gyermeket ?! Egy rendőr keresztültörtet a néptömegen és lehajol a kis fiúhoz. — Mi történt itt ? — kérdezé a leköszönt férj. — Nézzék csak a semmirekellőt... a haszontalant .... ilyen fiatal korában lop már! — Kicsoda? — Ez a kis fiú.... ilyen csöpp teremtés.... minő gyorsan dugta kezét ennek az urnák a zsebébe és kotorászott benne... — Engedjen el, kedves bácsi, sirt a kis fiú, kinek kezét a rendőr már erősen szorította. —- Engedjen el, édes, jó bácsi... jaj... soha se teszem többet. .. _ Hogy hívnak? — kérdezte szigorúan a re ndőr. — Józskának. — Az én fiamat is Józskának hívják I czi- kázott át a felszabadított rabszolga agyán. — Józskának hívnak . . . édes, jó bácsi... kérem! Eresszen el, kérem 1 — Igen, kiáltott szárazon egy jól öltözött ur; ha ilyen fiatalon szabadra eresztenek, mi lesz belőled később? Vezesse be, rendőri — Van atyád? — Nem, kedves bácsi... — Meghalt ? — Nem tudom ... Néhány év előtt elhagyott bennünket, anyámat és engem . .. eleinte küldött pénzt... azután megfeledkezett rólunk... Anyámnak már két hét óta nincs munkája... Éhezünk. Istenem, Istenem 1 S újból elkezdett sírni. XjapvLrtls: mai számához egész iv mellólslet van csatolva.
