Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-28 / 26. szám

tók dicséretet jérdemelnek, mégis ki kell emelnünk néhány kiváló munka készítőjét. Ilyenek : Bekker Szeréna, Denhoff Ilona, Dundler Mária, Kiss Juliska, Hubay Ilona, Póhr Vilma, Sál Mária, Vlagyovics Erzsébet, Endrész Terézia, Nagy Stefánia, Nagy Oábriella. Zenedei zárvÍZ8ga. Winter Róza kisasszony városunk művészi tudásd zongoratanitónője folyó hó 28-án, vasárnap délután 3 órakor tartja nővén dókeivel a szokásos évi zárvizsgát, melyen a szülők és érdeklődők szívesen láttatnak. — A zárvizsga dr. Bárdos Arthur orvos házában fog megtartatni Érettségi vizsga a békési ev. ref. főgymna- siumban A békési főgymnasiumban az érettségi Fischer Miklós iglói ág. ev. főgymn. igazgató kor­mánybiztos és Sinka Sándor debreczeni főgymn. igazgató egyházkerületi kiküldött elnöklete alatt folyó hó 20-án tartatott. Vizsgára jelentkezett 7 folyó év­ben végzett, 1 ismétlő és 1 más intézetben végzett tanuló. Szóbelire bocsájtatott 8 jelölt, egy már az írásbelin egy évre visszavettetett. A szóbelin egy bukott egész évre, 1 pedig két hóra. Sikerrel vizs­gáztak: Jeles: Székely Ákos. Jó: Szilágyi József. Egyszerűen: Csinos Albin, Lőbl Jozsef, Nagy Kál­mán, Nyeste István. Meghívó. A békésbánáti ev. reform, egyház- megyei tanítóegyesület Hódmezővásárhelyen folyó évi julius hó 2-án délelőtt 9 órakor a ref. egyház tanácstermében tartja alakuló közgyütését, melyre az egyházmegye összes tanítói, mint az egyesület ren­des tagjai, úgyszintén a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Hódmezővásárhely, 1903. junius hó 6-án. Az előkészítő bizottság nevében: Nagy Gábor, jegyző Császár Péter, elnök. A gyűlés tárgyai: 1. Az előkészítő bizottság jelentése. 2. Meg- alzknlás. 3. Ev. ref. népiskolai vallásoktatásunk. Előadó : Jámbor Lajos békési tanító. 4. Egyházi törvényeink és a tanítók helyzete. Előadja : Balogh János gyulai tanító. 5. A tanítók anyagi helyzete Előadók: Lázár István füzesgyarmati és Bányai István békési tanítók. — Szíveskedjenek a t. Kar­társak érkezési idejéről, valamint arról, hogy mér­sékelt áru lakást óhajtanak-e igénybe benni : ren­dező-bizottságunk elnökét, Varga János hódmező­vásárhelyi tanítót, f. hó 20-ig értesíteni. Iskolai évzáró ünnepély Endrődön. Junius 23-án a templomban tartott ünnepélyes hálaadó istenitisz­telet után a központi iskola tágas és szépen feldí­szített termébe vonult az ifjúság, ahol a község: elöljáróság, iskolaszék, szülők és igen számos vendég jelenlétében folyt le az iskolai évzáró ünnepély egy gazdag és igen változatos tartalmú műsor előadásá­val. Az énekszámok fáradságos begyakorlását Ujházy Béla tanító eszközölte, kinek fáradhatlan ügybuzgal­mának köszönhető a több egyházi s hazafias ének precziz előadása. Általánosan feltűnt a leánytanulók értelmns és hangsúlyozott szavalása, mely háttérbe szorította a fiuk szereplését. Kiemelendő Kurilla Ve­rőn, Alt Angella, Tímár Margit és Gizi, Cselleng Lhjzik-, Koloh Bálint és Uhrin Imre szabatos sza­valata, mely élénk tetszést aratott. A műsor kelle­mes és fölötte tanulságos betétéül szolgált Schmidt Lujza tanítónő saját szerzeményű felolvasása a »Hon­leányokéról, mely megkapó elevenséggel, közvetlen melegséggel és ragyogó irálylyal édes hazánk hal-j hatatlan emlékű leányait szebbnél-szebb életképek­ben bemutatta. A hálás közönség szívesen áldozott tapsokkal és élénk tetszés nyilvánításokkal a jeles képzettségű tanítónőnek. Méltóképen sorakozott hozzá az endrődi tanítói kar érdemes veteránja Bencze Sándor tanító, ki szép dolgozatában a kuruczvilág- ból egy-egy markáns képet kiemelve, jelesül: Il-ik Rákóczi Ferencz életét méltatta. A remek előadás, valamint az utána következő s mintegy az előadott tárgy bővebb kiszinezéséül szolgáló Bankó Pisla­féle »Kurucz dal« eléneklése viharos tetszést aratott. — Jól van, jöjj csak 1 — Kedves, jó bácsi, bocsásson meg és eresz- szen ell rimánkodott halálos félelmében a kis fiú. — A rendőr majd rendbe hozza a dolgot. Előre! Itt a czimem 1 — mondá az elegánsan öltözött finom ur s átnyújtotta névjegyét a rend­őrnek, aki karjánál fogva elvezette a kis fiút. A finom ur, a rosszul sikerült tolvajlás áldozata pedig tovább sietett. Az „áldozat“ — ki volt itt tulajdonképen az áldozat, a melegen érző szívnek nem nehéz kitalálni. A „felszabadított rabszolga“ úgy érezte, mintha valaki erősen mellbe ütötte volna. Mintha kővé meredt volna, úgy állott ott.... Fülében csengett még: „Atyám nehány év előtt elha­gyott ... eleinte segített... azután — “ És szin­tén Józskának hívják, éppen úgy, mint az ő fiát. A feje forrt, halántékait mintha kalapácsolták volna. — Istenem, minő haszontalan, meggondo latlan, könnyelmű is vagyok én! kiáltott fel hangosan. Hazasietett; lelkendezve tette meg az egész utat. — Gyorsan, gyorsan ... odafenn szenved nek ... és egy kis szivecske kínlódik és kék szemecskék simák. Idegesen, hevesen becsön­get . .. ellöki a cselédet ., . rohan a feleségé­hez ... Az asszony a pamlagon fekszik s férje már messziről hallja zokogását. Hevesen átöleli: — Ah, drága, szeretett nőm, bocsáss meg A mindig feszült figyelemmel végig hallgatott mfl sort Zelinka János esperes plébános iskolaszéki el nőknek a tanuló ifjúsághoz intézett buzdító szara rekesztrén be, a szereplők szép és értékes könyvek' kel lettek megajándékozva. Az évzáró ünnepélynek ez volt az első része, következett délután a második része, mely igen sok örömet ígért, de hozott is gyermekseregnek. Pont délután 3 órakor megperdült a dob a templom-téren, harsogó trombitó szó mel- lett katonás, feszes magatartásban vonult ki az ifjú­ság, felbokrétázva, lengő nemzeti zászlókkal a tani tói kar vezetése mellett a szabadba, a község tulaj­donát képező rétre, hol különféle, tarkábbnál-tar- kább mulatságokban, labdázásban és társasjátékok ban bőséges része volt a vidám, kaczagó gyermek­népségnek. — Micsoda öröm és zsibongás volt az midőn a jóétvágyu ezernyi gyermeksereg között a finom ropogós sütemény czukor és más egyébb jó falat kiosztatott; beh fájós érzéssel hagyták oda a, tért, midőn estefelé a tanító urak ellenmondást nem tűrő szigorú parancsa következtében kellett sora- kozniok és zeneszó mellett a faluba visszatérni. — A szeles és kissé hűvös idő a gyermekek mulatsá­gát ugyan nem zavarta, de egyre érzékenyebb lévén a kellemetlen hidegszél, a nagy számú kiránduló társaság jobbnak látta az ünnepséget a »Korona« vendéglő nagytermében folytatni, ahol a község tánczkedvelő népe igen sokáig kellemesen mulatott. Sajnos, hogy az endrődi ifjúság, egyszer egy évben előforduló »majálisa« alkalmával még mindig az úgy nevezett »Lóger« kopár szénáskertre van utalva. Vármegyénk minden községe befásitott szép terü­lettel, sétatérrel, vagy népkerttel rendelkezik, mely kellemes üdülő helyül szolgál a forró nyári napo­kon a közönségnek ; ennek itt még nyoma sem ta­lálható, mert habár a község drága pénzen szerzett mintegy 40 hold földet a révzugban — még pedig kulturális czélokra — nagyon sok viz fog még el folyni a Körösön, míg e terület rendelkezésének át fog adatni. ________ 2471-1903. H ivatalos hirdetés, Gyula városában az 1903. évre előirt vármegyei közúti adó kivetési lajstrom a vármegyei számvevőség által megvizsgáltatván az 1890. évi I. t. ez. 23 §-a 10-ik bekezdé­séhez képest a városi adóhivatal helyiségében julius hó l-től 15-ig terjedő 15 napra köz­szemlére kitéve tartatik és az bárki által is megtekinthető, s netaláni észrevételek leg­később juÜUS i6-ig ugyanott nyújtandók be. k kitett határidőn túl beadott íelszóllamlás érdemben való megvizsgálása nélkül vissza utasittatik. Gyulán, 1903. junius 25-én. Dutkay Béla, 209 1—1 polgármester. létnek tiz évet meghaladó fönnállása és ép oly buzgó, mint szakavatott működése alkalmából a □ evezett testület megalapítása, fokozatos fejlesztése és sikeres vezetése körüli érdemeiért gróf Bolza Géza szarvasi nagybirtokosnak, mint a szarvasi ön kéntes tüzoltótestület főparancsnokának őszinte el ismerését és köszönetét fejezte ki. A békéscsaba—vésztői vasút. Az Alföld gazdasági vasút tudvalévőén vállalkozott a békés- csaba—békés—vésztői vasut-vonal kiépítésére. A vasút igazgatósága a vasárnapi közgyűlésen előter­jesztett évi jelentésben a következőkép emlékezik meg a békéscsaba-vésztői vasút ügyéről: A terve zett békéscsaba—békés—vésztői vasút ügye a múlt évben megtartott engedélyezési tárgyalás után zá tonyra jutott, amennyiben ezen tárgyalás alkal­mával oly sok nyílt kérdés maradt, hogy a kereske­delemügyi miniszter újabb engedélyezési tárgyalás elrendelését látta szükségesnek, amely második tárgyalás köretén belül az összes függő kérdések megoldást nyertek és a mely tárgyalás alapján nevezett vasútra az ideiglenes építési engedély ki lett adva. Ezen ideiglenes építési engedély alap­ján nevezett vasút építése a folyó év kora tavasza óta serényen folyik és reméljük, hogy a békés csaba—békési szakasz folyó évi junius hóban, a második szakasz pedig Vésztőig a folyó év őszén a nyilvános forgalomnak átadható lesz. Ezzel kapcsolatban, tekintettel azon körülményre, hogy ezen vasútvonal részvényesei közül többen — ezek közt Békéscsaba nagyközség is — a jegyzett s lletőleg megszavazott hozzájárulási öszszeget a részvények átvétele ellenében fizetik, az engedélye­zési tárgyaláson megállapított 745,000 korona építési tőkének megfelelő 3725 darab, egyenként 200 korona, névértékű C. sorozatú részvény kibo- csájtására kérünk felhatalmazást. Társulatunk 1.146.000 koronát kitévő alaptőkéjének a kibo­csátandó uj czimletek összértékével leendő feleme­lése és ezzel összefügőleg alapszabályaink meg­felelő módosításának elhatározása czéljából még ez évben egy rendkívüli közgyűlést fogunk összehívni. A gyulai nőegylet évi közgyűlését ma délután fél 4 órakor tartja az árvaház dísztermében gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt. A gyűlés tárgysorozata a szétküldött meghívókon részletesen jeleztetett; ugyancsak közzététetett az egylet évi működéséről szóló jelentés is. A közgyűlés lefolyá­sáról lapunk jövő számában kimerítő jelentést fo­gunk tenni. Visszavont belügyminiszteri rendelet. Lapunk 'olyó évi 22-ik számában megemlékeztünk arról, íogy a belügyminiszter kifogásolta a helyi hatósá­goknak a Henry czirkusz részére történt játszási sngedély megadását azért, mert arról értesült, hogy igyanazon időben szándékozott a Somogyi színtár­sulata megkezdeni Gyulán a szinielőadásokat. A vár­megye alispánja e rendeletre részletes jelentést tett i belügyminiszternek, melynek alapján a belügy­miniszter visszavonta, illetve tárgytalannak jelen­etté ki előbb említett rendeletét s a helyi közigaz­gatási hatóságoknak az engedélyezés körül tanusi- ;ott eljárását helyesnek ismerte el és pedig abból íz indokból, hogy a hatóságoknak nem volt híva- ;alosan tudomásuk arról, hogy Somogyi Károly színtársulata mikor kezdi meg előadásait, mert azt sem az igazgató, sem a szinpártoló egyesület a helyi íatóságnál egyáltalán nem jelentették be s igy a vidéki színészet érdekében kiadott miniszteri kör- •endelettel nem állott ellentétben a czirkusz elő- idások helyhatósági engedélyezése. így állván a iolgok, a magunk részéről is revokáljuk a helyi latósági eljárásra tett megjegyzéseinket. Meghivó- A gyulai színművészet pártoló egye­sület folyó évi junius 28-án (vasárnap) délelőtt 11 irakor a vármegyeház kistermében választmányi ilést, azt követőleg közgyűlést tart. A közgyűlés ;árgyai: 1. Jelentés az egylet ügyeiről. 2. A tiszt­viselői karban és a választmányban megüresedett helyek betöltése. 3. Esetleges indítványok. A köz­gyűlésre az egylet valamennyi tagját tisztelettel meghívom. Gyula, 1903. évi junius 26-án. Lukács Byörgy, elnök. A békés-bánáti ev. ref. egyház, amely tavaszi közgyűlését Temesvárott tartotta meg, már készít­heti elő az őszi egyházmegyei közgyűlés tárgysoro­zatát. Sok érdekes tárgya lesz ennek a közgyűlésnek amelyet október havában Szegeden fognak megtar­tani. Az őszi közgyűlésnek legfontosabb tárgya lesz a békés-bánáti ev. ref. egyház különválasztásának régóta húzódó ügye. Előkerült már ez a kényes kérdés a temesvári gyűlésen is, ott azonban nem határoztak az egyházmege különválasztása tárgyában. Az ügyet tanulmányozták, tárgyalták és beviszik azt a Szegeden tartandó gyűlés elé. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek tudvalevőleg a békés-bánáti a leg­nagyobb egyházmegyéje. Majdnem felét teszi ki a kerületnek. Ez indította aztán az egyes presbitéri­umokat arra, hogy a békés-bánáti egyháznak két, esetleg három, egyházmegyévé való felosztása czéljából mozgalmat indítsanak. A mozgalom megindítói azzal érveltek az egyházmegye felosztása mellett, hogy az ev. ref. egyháznak úgy is elve az, hogy minél több egyházi tisztességet szervezzen, hogy ez által is az ev. ref. valásu egyének érdeklődését lekösse. A temesvári gyűlés után a békés-bánáti ev. ref. egyház vezetősége az egyházmegye összes presbitériumait felhívta, hogy az egyházmegye felosztása iránti véle­ményüket az őszi közgyűlési terjeszszék elő. Mi e kérdésről még múlt évben több ízben elmondtuk és H i p e ka Előfizetési felhivás a „Békés“ 1903-ik évi második felére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folya­mán megújítani szíveskedjenek, a „Békés“ előfletési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czím alatt küldendő be. Gróh Ferencz prépost-plébános junius 23-án tartotta áldozárságának huszonöt éves jubileumát, tisztán egyházi körben, csendesen, minden ünneplés kizárásával. Azt azonban még sem kerülhette ki s akadályozhatta meg, hogy akik az évfordulóról tudomással bírtak, számos tisztelői őt ez alkalom­ból üdvözléseik és szerencsekivánataikkal el ne hal­mozzák és tényleg városunk előkelőiből, úgy mint a népből igen sokan jelentek meg e czélból a köz- tiszteletben álló prépost-plébánosnál, akinek a reá nézve emlékezetes szép évforduló alkalmából szívből hangoztatjuk mi is „ad mujtos annosl“ Jótékonyság. Gróh Ferencz prépost-plébános áldozárságának 25 éves évfordúlója alkalmából a gyulai nöegyletnek 50 koronát adományozott, mely lyel már korábban is adományozott 50 korona ala­pítványát kiegészítvén, mint alapitótag törzsköny- veltetett. A nőegylet tisztikara személyesen is tisz telgett a jubileum alkalmából és köszönet czéljából is a prépost-plébánosnál, aki a nőegyleten kívül a tüdővészesek szanatóriuma javára is adományozott száz koronát a következő sorok kíséretében: „Mól tóságos Főispán ur, Kegyes jó Uram! Midőn e mai napon Isten meghálálhatatlan jószágából áidozársá- gom negyedszázadát betöltőm, van szerencsém tisz­telettel mellékelve 100 azaz egyszáz koronát Mél­tóságod kezeihez azon legalázatosabb kéréssel le­tenni, hogy e csekélységet a sanatorium részére kegyesen elfogadni méltóztassék. Kitűnő tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok. Gyulán, 1903. junius 23-án. Méltóságod alázatos szolgája Gróh Ferencz prépost-plébános.“ Gróh Ferencz prépost-plébános lelkészségének huszonötödik évfordulója alkalmával a gyulai róm. kath. kör házvóteli alap javára 50 koronát adomá- mányozott, mely adományért ezúton is, valamint jegyzőkönyvileg hálás köszönetét fejezi ki a kath. kör választmánya. Elismerés. A belügyminiszter 103403/1903. számú leiratával a szarvasi önkéntes tüzoltótestü­megindokoltuk véleményünket, amely oda konkludál, hogy az egyházmegye felosztását, bármily tetszetős érveket hoznak fel mellette, úgy 'protestáns, mint különösen magyar nemzetiségi szempontból határo­zottan károsnak tartjuk. A szavazatok egyrésze már be is küldetett Dombi Lajos espereshez, aki különben megkezdette az egyházközségek látogatását és azt a jövő hóban a bánáti részekre fogja kiterjeszteni. Nevezetes tárgya lesz a közgyűlésnek a Szél Ákos halálával megüresedett világi főjegyzői állás és tanácsbirói állás betöltése, az őszi közgyűlésen e két állásra elrendelik egyházankint a szavazást. Uj doktorok. Or. Sárréthy Kornél és dr. Csánki Dezső ügyvédjelöltek szeghalmi lakosok a kolozs­vári tudomány egyetemen a jogi doktorátust szép sikerrel letették. Helyreigazítás. Dr. Bucskd Coriolán városi árvaszéki ülnök annak közlésére kért fel bennün­ket, bogy lapunk múlt számában azon hir, hogy a polgármesteri állásra pályázott volna, de attól visz- azalépett, nem felel meg a valóságnak, mert nem is volt szándéka pályázni, nem is adta be pályá­zatát, tehát nem is volt mitől visszalépnie, mely kijelentését az igazság érdekében reprodukáljuk. Eljegyzés. Kovalszky Jenő késmárki államhiva­talnok, Kovalszky József gyulai polgári iskolai tanár fia eljegyezte Popp Margitot, Popp Ferencz föld­birtokos kedves és szép leányát. Aratás küszöbén. Holnap reggel Péter és Pál napjára virradunk. Más esztendőkben e napon a buzakeresztek és vontatók valóságos légiója borítja a határt, az idén még az őszi árpa is, amely pedig a búza előtt kerül aratásra, mind lábon áll. A pél­dátlanul hűvös május és júniusi idő nagyon vissza­vetette a búza s árpa növését és az aratás — mint most megállapítható — legalább is teljes nyolez nap­pal késik, ami annyiban nagy baj, mert julius elején rendszerint beszokott állani a nagy forróság, ami végzetes hatással lehet a vetésekre. Azt kell tehát kívánnunk, hogy az időjárás, eme szempontból — tudni illik hogy julius első felében ne legyen nagy forróság — továbbra is megtartaná abnormitását, különösen pedig azt, hogy a küszöbön álló két hét szeles és minden csapadéktól mentesen száraz legyen. A búza ugyanis nem hibátlan; a legkisebb baja még az volna, hogy rendkívüli mérvben üszögös, nagyobb hiba, hogy igen sok helyen rozsdás és ez a rozsda kedvezőtlen idő mellett végzetes hatással lehetne .az érés végstádiumában. Szóval: minden a küszöbön álló két hét időjárásától függ, ha az ked­vező lesz, akkor búzát illetőleg jó közép, árpát és zabot illetőleg kitűnő termésünk is lenne; a tengeri s a vetemények a sok eső után rohamosan fejlődnek, és ezek is nemcsak nélkülözhetnék a további esőt, hanem maguk is legalább két-három heti száraz időt igényelnének. A villamvilágitás terén felmerülni szokott pa­naszok gyors elintézése végett kívánatos lenne, ha a gyulai villamtelep telefonösszeköttetésbe lépne az előfizetőkkel s e czélból a gyulai villamos áram fogyasztók részéről számos aláírással ellátott levelet intéztek a villamtelep vezetőségéhez. Föltesszük, hogy a villamtelep vezetősége nem fog elzárkózni a jogos és szükséges igények elől, amely elvégre is nemcsak az előfizetők, de a villamtelep érdeke is. A héten egyébként panaszt hallottunk oly irányban is, hogy a szabályrendeletileg égetni kötelezett irány­lámpák közül sok nem ég. Nyárról kellene írnunk, mert e hó 21-én a nyár hivatalosan megkezdődött, de az időjárás se­hogy sem alkalmas nyári impressziók keltésére. Inkább őszies. Nehéz felhők gomolyognak az égen, hűvös szellő fujdogál s meg-megered az eső s néha a nap is kibukkan a felhők közül, de épenséggel nem tűrhetetlen a hősége, sőt estenkint rákiván- kozik az ember vállára az Überzieher. Hogy ez az időjárás olyan nagyon kellemetlen volna, azt éppen nem lehet mondani, mert kellemesebb a kánikulai melegnél, de a gazdák még sem ebben a véle­ményben vannak, mert ebben a hűvös, kellemes időben nehezen érik a gabona. Mérgezés a kaszárnyában. Ijesztő hir terjedt el hétfőn este a városban arról, hogy az egész helyőrség legénységét megmérgezték s az egész laktanya mérgezési tünetek között betegen fekszik. Alapja volt is e hírnek, de nem egészen ilyen for­mában. Csak egy század, a Koncz Ödön százados parancsnoksága alatt álló 8-ik századon észlelték a mérgezés nyomait, midőn a gyakorlótérről haza­jöttek. A szabadságon lévő Koronka ezredorvos helyettesitője dr. Bárdos Arthur, alapos vizsgálat alá vevén a beteg legénységet, csakugyan mérge­zési tüneteket konstatált, de minden kétséget ki­zárólag bebizonyosodott, hogy a mérgezés nem a kaszárnyában történt, ahol az élelmezés ellátása teljesen ellenőriztetik, állandó felügyelet alatt áll. Az megállapittatott, hogy a legénység egy része a galbácskerti régi lövöldében gombát szedett, az is hogy egy ottani, esztendők óta nem használt kút- ból ittak vizet. Valószínű, hogy innen eredt a mér­gezés, amely szerencsére, komolyabb következmé­nyeket nem okozott. A békésmegyei gazdasági egylet átirt Csaba községhez, hogy az egyesület választmányába mint alapitványt tevő község egy tagot küldjön. A köz­ség képviselőtestülete ennek folytán a legutóbb tartott közgyűlésen Zsiros Andrást választotta meg és küldte ki. Békéscsaba kegyelete. Csaba képviselőtestü­lete elhatározta, hogy elhunyt községi orvosa, dr.

Next

/
Thumbnails
Contents