Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-21 / 25. szám

Melléklet a „Békés" 1903.25-ik számához. biró Szabadszenttornya csatlakozott Pusztaszeot- tornyához, amelyet egy magánosán álló községháza jelképez, és amelynek lakossága szétszórt majorok ban lakik. Készint ez a szemmel láthatólag ferde helyzet, részint Orosháza község kedvezőtlen határ- viszonyai vetették fel most hamarosan az uj tervet, amely Szentetornyának egészben való megszűnte­tését és , határának Orosházához való csatolását kívánja. Ámde a régi Szabadszenttornya, mely csak kényszerűségből mondott le községi önállóságáról, méltán igényli azt, hogy határának kiegészítésével községi szervezete visszaállittassék, más részt a Puszta8zenttornya határának egyes részei Gádoros és Nagyszénás Közvetlen közelében fekűszuek és oda való csatolásuk köz és magánérdekből kívá­natos. Azért ninos kizárva, bogy a tárgyalások során az érdekeltség el fogja ismerni a vármegye eredeti álláspontjának helyességét és azon az alapon fogja végleg keresztül vinni a községi határok rendezését, Uj anyakönyvvezető- A belügyminiszter Csatlói István községi pénztárnokot az ujkigyósi anyakönyvi kerületbe helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki s őt a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Lelkészjelölés volt e hó 17-én d. u. Dombi Lajos ref. esperes elnöklete alatt — vármegyénk egyik tekintélyes ref. egyházközsége, Öcsöd lelkészi állására. A bizottság a következő pályázókatjelölte: Szabó Béla igazfalvi, Pánczél József gádorosi, Ha­mar György vadászerdei, Osváth Pál döghei, Fe- renczi Imre kraesói, Kertész Utván bodrog-halászi, Kolumbán Áron kötegyáni, Bartha József vissi, Csapó Péter tégláéi, Bácsi Gyula mérai, Tóth Jó­zsef körösladányi, Pátkay János sövényfalvi, Bihari Lajos salánki, Mészáros Lajos saápi, Nagy Sándor szakáit, Sófalvi Károly kékesi rendes lelkészek és Kiss Zsigmond kecskeméti vallás tanár. Tizen- nyolczan jelöltettek; mindmegannyi derék, je­les lelkipásztor. A választás nehéz napja julius hó 19-ére tűzetett ki. E napon dől el, hogy vájjon ki lesz az a szerencsés? Úgy ballik, hogy többet meghallgatnak a pályázók közül, nehogy tényleg a vak szerencse, hanem megfontolt eljárás vezesse a nemes czélu munkát. Eddig három lelkészt em­legetnek : Szabó Bélát, Csapó Pétert és Sófalvi Károlyt, kinek előkelő személyiségéről a távolból jövő jó hírneve beszél. E három körül csoporto­sulnak növekvő-apadó szímmal, — Körülbelül jó helyen tapogatóznak. Adja Isten, hogy a választás szerencsés, áldásos legyen a virágzó egyházköz ségre. Házasságok. Farkas Dezső, a „Békési népbank" tisztviselője, e hó 15-én tartotta esküvőjét a békési róm. katb. templomban Vigh Irénnel, Vigh Ferencz róm. katb. kántor leányával. — Dr. Telegdy Lajos békési ügyvéd e hó 17-én kötött házasságot László Juliskával, Goldstein Adolf kereskedő leányával Békésen. Mulatság Mezőberényben. A mezőberényi keres- kedő-ifjak jól sikerült mulatságot rendeztek a köz­ségben létesíteni szándékolt Kossuth szobor alapja javára a „Magyar király" szálloda szépen diszitett nagytermében. A mulatság, amely a legjobb kedv ben a hajnalig tartotta együtt a társaságot 42 koro­nával gyarapította a szobor alapot. Ruzsinszky Ilona a belgrádi Operaházban. Ruzsinszky Ilona asszony, ki most a gyulai publi­kumot bűvöli el gyönyörű hangjával a napokban érdekes táviratot kapott. A telegram Belgrádból érkezett, a királygyilkosok városából, s igy már magában érdekes. De a följegyzésre főként azért méltó, mert az olvasó kapcsolatot deríthet ki a primadonnának küldött távirat s a világhistória legújabb eseményei között. íme a távirat: Tárgya­lásokat sajnálatomra bizonytalan időre kénytelen vagyok felfüggeszteni, fordulatról értesítem. Vuko- vics igazgató. Ennek a telegramnak nevezetes tör­ténete van, Ruzsinszky Ilona tavaly a pécsi színház primadonnája volt. Egy este, mikor a Czigánybárót adták, érdekes vendége volt a színháznak. Petrovics Lázár tábornok, Sándor szerb király főhadsegéde, aki magyarországi rokonait látogatta meg Bara­nyában. A balkán uralkodó fényes katonája egy­szerű polgári ruhában jelent meg egy előkelő pécsi ügyvéd családjával. Az érdekes vendég rendkívüli figyelemmel kisérte az előadást, s különösen Ruzsinszky asszony művészete ragadta meg. A primadonnának nem volt lelkesebb tapsolója, mint a magaerangu idegen katona, aki másnap rokonai házában megismerkedett a művésznővel, s megtisz­telő ajánlatot tett neki a belgrádi kir. operához való szerződtetés dolgában. Hónapok múltak s Petrovics Lázár intencziójára a belgrádi operaház igazgatósága tárgyalásokba lépett a kitűnő énekes­nővel. Hamarosan megállapodás is történt s már-már küszöbön állott Ruzsinszky Ilona fényes szerződ­tetése 24000 koronával Szerbia első színházához. A föltétel annyi volt csupán, hogy a művésznőnek franczia vagy német nyelven kell énekelnie. A primadonna tanult is szorgalmasan németül s már több szereppel elkészült. A belgrádi lapok áprilisban hirt is adtak a szerződésről, mely ime most a szerb trón körül történt események miatt fölbomlott Petrovics Lázár főhadsegédet, mint tudjuk, azon a borzalmas éjszakán megölték s igy Ruzsinszky asszony elveszítette protektorát, akit méltán saj­nálhat. Mert a meggyilkolt király hívei nemhogy haló porukban, de élve sem, számítanak most oda­lent Belgrádban. Amint azonban a táviratokból látszik, a tárgyalásokat csak ideiglenesen szakította meg a belgrádi opera igazgatósága s nincs kizárva, hogy az izgalmas napok elmúltával a kitűnő magyar művésznőt Szerbiába fogja szólítani szerződése. Kesztler Ede a Nemzeti Színházban. Kesztler Ede a városunkban időző vagyváradi színtársulat kiváló hős szerelmese Somló Sándornak a buda­pesti Nemzeti Színház igazgatójának meghívására az elmúlt s az azt megelőző héten két estén ven­dégszerepeit a Nemzeti Színház színpadján. Múlt szombaton este az „Aranyember"-ben, az elmúlt hét csütörtök estéjén pedig „Otellódban lépett fel Kesztler, mindkét alkalommal hatalmas zajos sikert aratván az említett darabok czimszerepének elját Szásával. A budapesti Nemzeti Színház közönsége meleg lelkesedéssel fogadta a vidéki szinierők eme legjelesebbje egyikének bemutatkozását s tüntető módon adott kifejezést tetszésének a Kesztler min­den tekintetben művészi alakítása felett. Kesztler nagy és maradandó sikerét s az ő minden ízében eredeti és igaz művészetének teljes elismerését je- enti a fővárosi sajtónak is csak nem egybehangzó véleménye, melyekből nem tartjuk érdektelennek egyikét, másikát szó szerint közölni. Az „Arany­ember" előadásáról Ábrányi Emil a következőket rja a „Budapesti Napló"-ban : „Hatalmas, mély, gyönyörűen csengő hangja már szélesebb regiszte­rekre tesz szert s ba igy fejlődik a színezésben, alkalmas lesz a legfinomabb árnyalatok visszaadá­sára is. Úgy gondolom, hogy Kesztler nevezetes tényező lehet még színjátszó művészetünk szolgá latéban az érettség nagyobb fokán a lélek teljes kifej lésével. Fényes jövő várakozik rá a hősök és heroikus apák szerepkörében." — Kóbor Tamás pedig a „Pesti Hirlap“-ban igy ir Kesztlerről „Kesztler Ede Aranyembere érdekes, szimpatikus alakítás, kissé tulkomor és patetikus, de ezt a m Aranyemberünkön már megszoktuk. Szép szál em­ber és olyan érczes a hangja, mint Bakó Lászlóé Elsőrendű, tragikus színész, a kinek mai szerepe nem volt elég súlyos egyéniségének. Egyes jelene tei gyönyörűek voltak, másokat elrontott súlyos dik- cziójával, mely olyan, mintha a szavakat két ma­lomkő alatt morzsolná széjjel. Egészben egyike a legérdekesebb és legértékesebb hős színészeknek, a kiket megismerni alkalmunk volt." Kesztler Otelló­járól, melyet csütörtökön mutatott be a Nemzeti Színház közönségének Ábrányi Emil tollából a kö­vetkezőket olvassuk a B. N. ban : „Kesztler Ede Otelló szenvedélyének a roppant hő fokáig nem tu dott felhevűlni, de azt, a mi Otellóban nemes és méltóságos, szépen és meggyőzően alakította. Maga­tartásának a természetes előkelőségével és hangjá nak a szívhez szóló impozáns akcentusaival lépett elénk a tanácsteremben, ahol a legjobbnak találtuk Szerepkötéből — úgy hiszem —- a forró szenvedé­lyű embereket, az Otellókat idővel ő, maga is elimi-1 nálni fogja. Képességei más térre utalják." Zeneszerző színész A városunkban időző nagyváradi színtársulat egyik tehetséges ifjú tagja, Deési K. Alfréd két uj népdalt irt és zenésitett meg, amely most jelent meg a könyvpiaczon. — „Szamos partján" és „Halálharang“ czimü, szépen megzenésített népdalait Dobay János könyvkeres­kedésében lehet megvenni 1 koronáért. Kossuth-Szobor Tataroson. A tatarosi aszfalt­bányatelep hivatalnokai és munkásai foly évi juniuB hó 28-án, a telepen emelt „Kossuth-szobor" lelep- ezése alkalmából hazafias ünnepélyt rendeznek. Az ünnepély programmja : délután 3 és fél órakor gyű lokezés a szobor körül. 1. Szózat (Vörösmarty tói), énekli : a Tataros-telepi dalkör. 2. Megnyitó beszéd, tartja : dr. Kovács Jenő ur müsz. igazgató. 3. Un népi beszéd, tartja: Telegdi József ur országgyűlési képviselő. 4. 8/ámüzöttek dala, énekli a Tataros telep dalkör. 5. „Pro Libertate" (Balta M.-től), sza­valja : Újházi Károly. 6. Kossuth induló, énekli a Bihar-Szilágyi olajgyár dalköre. — Az ünnepély után 5—6 óráig az étkezőben a Bihar-Szilágyi olaj­gyár jól szervezett dalköre fog válogatott műsorral hazafias dalokat énekelni. Este 7 órakor társas va­csora, egy teríték 1 korona 80 fillér. . Villámcsapás. Kondoros határában a múlt heti zivataros napokban lecsapott a villám a báró Marburg Rezsőné tulajdonát képező birtokán egy szalmakazalba, mely azonnal elhamvadt. Gyilkosság, vagy öngyilkosság. Gáspártelek pusztán Kondoros közelében, az uradalomba jött endrődi munkások közül egy fiatal leányt halva­találtak az egyik reggel lakásán. A halálesetet gya­nússá tette az a körülmény, hogy a leány szive táján késszurás volt látható s a hatósági közegek­nek meg kellett állapítani, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság esete forog-e fenn. Hosszas kihallga­tás folyt le a munkások között, a hullát felbonczol- ták s miután gyilkosság feltevésére sem külső, sem belső körülmények nem szolgáltattak okot, a ható­ság megállapította, hogy a leány önkezével vetett Likőr helyett marólúg. Sülé Eszter orosházai cselédleányt valamiért leküldték a pinczébe, ahol számos likörös üveg is állott. A leány kíváncsiság­ból felnyitotta az egyik üveget, hogy megkóstolja annak tartalmát, amely szerencsétleusgére nem likőr, hanem marólúg volt. Sülé Eszter a megivott marólúgtól súlyos belső égési sebeket szenvedett I most szülei lakásán ápolják. Szerencsétlenség. Mácsár János békésszent- andrási lakos, ki mint állami utkaparó e hó 10-én Szarvason a Körös vashidján dolgozott, munka köz­ben megéhezvén, leült az ott levő vizes kocsi rud- jára, hogy elfogyaszsza a magával hozottakat. Mialatt gondtalanul evett, Léderer földbirtokos béresei a hid felől gabonát hoztak. Egyik .ügyetlen béres azonban oly szerencsétlenül hajtott, hogy szekere beleakadt a vizes lajtba és úgy elvitte azt magával, hogy a rajta ülő utkaparót a szekér alá dobta, még pedig oly szerencsétlenül, hogy mind a két lábán keresztül ment a szekér kereke a rajta levő 25 métermázsa teherrel együtt. A szerencsét- 'ennek a csontja meglapult a nagy teher alatt, de szerencsére csonttörést nem szenvedett. Nyilatkozat. A „Nagyvárad" junius 7-ki és a „Békés" junius 14-ki számában megjelent czikkek- ből kifolyólag Mázor Béla és Dubányi Imre urak között felmerült ügy a lovagiasság szabályai sze­rint elintézést nyert. Gyulán, 1903. junius 14-én. Kóhn Dávid, Berthóty István, Szűcs Dezső, Biró János. LEGJOBB TÁPLÁLÉK EGÉSZSÉGES L bélbereg gyermekek ezámdra gyermekhszl-je 208 46—52 réget életének. Eme feltevést igazolja egyébként az a körülmény is, hogy a leány eskórban szenvedett s valószínű, bogy egy ilyen rohamban követte el végzetes tettét. Vizbefult. Balog Zsuzsánna békési ponyvaháti lakosnak István nevű 9 éves törvénytelen fia ki a Kettős-Körösnek megáradt széléből fadarabokat sze­degetett, megcsúszván, a vizbe esett s bár négy halász indult utána rögtön, nem tudta a vizbe bu kott kis fiút megmenteni s f. hó 12-én a reggeli órákban holt testét a vashid közeléből fogták ki Tüzeset. Csonka Sándor békési lakosnak csa­tárkerti lakása f. hó 6-án leégett. A kár mintegy 600 korona. Adomány. Gróf Wenckheim Frigyes azon alka­lomból, hogy Békésen a Széchenyi-téren a magá nosok műk. tat furatnak, a kút költségeihez 500 koronát adományozott. Betyároknak csaptak fel. Kissé regényesnek tűnik fel ugyan, azonban mégis megtörtént, hogy három szeghalmi legény, névszerint Hegyesi István ki a banda feje volt, két czimborá|ával, Sipos Mihálylyal és Sánta Istvánnal felcsaptak betyárnak még pedig, mint hátrahagyott levelükben írták, nem s emilyen amolyan kapcza betyárok akarnak lenni hanem hírneves bakonyi betyárok. Hegyesi István volt a vezér, tehát gondoskodnia kellett a banda fentartásához szükséges dolgokról. Először is tehát Hegyesi nagyapjának feltörte a tulipános ládáját a abból elemeit 100 koronát s elindultak Csökmő* nek, keresni a Bakony erdőt. Kóton vonatra ültek s Nagyváradon kiszálltak. Itt egy vendéglőben iszo gattak és egyszerre mind a bármójokat meglepte a honvágy, visszakivánkoztak Szeghalomra. A gondol kozást tett követte s mig a osendőrök keresték a „sutytyókat" Váradon, ők gyalogosan a Körösparton szépen haza sétáltak, szégyelve magokat, hogy ily hamar bűnbánóan kellett visszatérni. A fiuk szülei s a kárvallott nagyapa is megbocsátott a megtérő bűnösöknek, mivel a száz koronának csak 6 korona híjjá volt. Az éjjeli vendég. Drenyovszki György csabai lakos a hét egyik éjjelén gyanús neszt hallott az udvarán ; felkelt s kiment megnézni a nesz erede­tét. Az udvaron nem talált senkit, de úgy hallotta, mintha valaki a kaput nyitogatná. Arrafelé indult, s midőn a kapuhoz ért, az ismeretlen valaki hátul­ról úgy fejbe kólintotta egy husánggal, hogy esz­méletlenül összeesett s hozzátartozói vitték be a házba. A rendőrség megindította a nyomozást. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B AY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Újság nélkül ma' már müveit ember igazán nem élhet. Legyen a gazdának bármennyi a teendője válságos belső és külső politikai események között még sem zárkózhatik el az újságolvasás elöl ő sem Ily körülmények közt valóban nem is szükséges t magyar olvasóközönség figyelmét külön felhívni arra, hogy új évnegyed küszöbén állunk. Errevaló tekintettel egyszerűen utalunk arra, hogy ma napi­lapjaink közt legfüggetlenebb, legszavadelvübb tagad­hatatlanul a Pesti Hírlap. Jó politikával a legválto­zatosabb tartalmat egyesíti, úgy hogy ma legtöbb olvasni valót ad lapjaink között. Egy napilap sem jelenik meg napról-napra oly terjedelemben, mint a Pesti Hírlap (28—32 oldal); vasárnapi és ünnepnapi számai pedig egész kötetek. S bár eszerint az olcsó előfizetési árért (negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona. 40 fillér, legtöbbet ad, rendkívüli kedvez­ményül a karácsony előtti héten nagy képes naptárt is ajándékoz minden előfizetőjének. Azért hívjuk fel erre most a figyelmet, mert a Pesti Hírlap nagy képes naptárát 1904-re csak azok kapják meg, akik legalább julius óta szakadatlanul előfizetői a lapnak Hölgy-olvasóinak pedig kedvezményes áron küldi i Divat Szalon ezimü, kéthetenkint megjelenő divat- újságot melyet elismerten igen praktikusan szer­keszt Szabóné Nogáll Janka, a jeles írónő. A Pesti Hírlap előfizetői ezt a kitűnő divatlapot negyedévi 2 koronáért rendelhetik meg. Levelező-lapon kifejezett óhajra mutatványszámokat is küld a Pesti Hírlap kiadóhivatala (Budapest, V. Váozi körút 78). Rákóczi album. A Rákóczi szabadságharcz két- százados évfordulója alkalmából értékes, becses és időszerű ajándékkal kedveskedik olvasóinak a leg­régibb és legnagyobb, legjobban szerkesztett, füg­getlen irányú magyar napilap : az Egyetértés. Egy Rákóczi-album lesz ez a kiválóan becses díszmunka, amelynek nagyobbik fele a kétszázesztendős dicső események írásban és képben való ismertetésének és bemutatásának lesz szánva. A Rákóczi-ko szak lesz tehát az album főtárgya s hivatott művészek képei, a legkitűnőbb írók és történettudósok, valamint politikusok tanulmányai festik majd híven ezt a ha­talmas időszakot. .. Ezen felül persze az év min­den kimagasló eseményének és a magyarság minden nagy érdekének jut tér az albumban s lesz ezeken kívül nagy irodalmi része is, amely díszére válik majd minden könyvtárnak. Mutatóul ez albumból minden újonnan belépő előfizetőnek a kiadóhivatal azonnal küld teljesen ingyen és bérmentesen egy gyönyörű kartoulapot, amely Kossuth Lajos leghí­vebb arczképe. A kép, amely sok mással együtt az album egyik melléklete lesz, Morelli tanár metszése és a Franklin-társulat kitűnő nyomdájából kerül ki. Az évközben járó kedvezésekből ez a karácsonyi ajándék nem von el semmit. Nagy ünnepi mellék­letek, bőséges irodalmi rész, a legkitűnőbb regények, nagy események idején külön kiadások és külön mellékletek sohasem maradnak el. Az Egyetértés megrendelhető egy hónapra L frt 80 krajczárért a kiadóhivatalban: Budapest IV. Vármegye- utcza 11 A „Zenélő Magyarország" idei X. évfolyam Il-ik füzete jelent ma meg s a következő érdekes és divatos újdonságokat hozza előfizetőinek. 1. Dr. Potsátkó Géza „Hernádvölgyi csárdás", „Hernéd partján a füzesben", „Virágos kert az én rózsám ablaka“ magyar nótákból összeállítva 2. Linka Camillo „Danubius" indulót. 3. Weisz Vilmos Zsidó lakodalmas táncz“ Jüdischer Hochzeitstanzot. . Morse F. T. „A béka és a gyik" — Der Frosch und die Eidechse idyllt. A legkedveltebb zongora zenemű újdonságokat hozza a minden zenekedve- őnek kiváló fontosságú zenemű folyóirat, úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemű újdonságot, a mi az év leforgása alatt megjelenik, havonta kétszer mindenkor 12 oldal tartalmán kapják. Előfizethetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző év­negyedekre is, 6 füzetre 3 koronával, a „Zenélő Magyarország" (Klőkner Ede) zeneraükiadóhivata- lában VIII. József-körut 22—24, honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban meg­rendelhető. A szerb vérfürdő. A belgrádi véres, borzalmas- események foglalkoztatják most a közvéleményt. A közkedveltségnek örvendő Csillag Máté által szer­kesztett »Képes Családi Lapok| ez a 25 éve fennálló szépirodalmi hetilap Sándor és Draga lemészárlása alkalmából rendkívüli számot adott közkézre, mely az összes eddig megjelenteknél sokkal kimerítőbben, bővebben érdekfeszítően tárgyalja az Obrenóvics csa­lád végpusztulásának történetét. Az igen érdekesen Imegirott számot több mint 50 kitűnő kép tarkítja, melyek a Karagyorgyevios és Obrenóvics család 100 éves viaskodásait tárják elénk. Megtaláljuk a »Képes Családi Lapok« ezen számában a paraszt dynasztia keletkezésének, a Karagyorgyevicséknek, Obrenovi- csoknak, Milánnak, Natáliának, Sándornak, Drágának igen hü élettörténeteit és az események méltatását jegészen a rémes királygyilkos éjjelig. „Asszony! jGolyó! Tőr!" czimmel rendkívüliérdekfeszitö regény kezdődik meg, mely Szerbia jelenéből és közel múlt­jából meríti alakjait. A regényt Dorsay Arnó ismert regény iró irt«. Az érdekes képek a következők: A merénylők berohanása. Sándor király lelövi áruló szárnysegédét. — A katonaság megszállja a konakot. — A nekivadult merénylők a már halott királyi párt foszlányokká lövik és kaszabolják. — Draga királyné utolsó arczképe. — Sándor király nejével, tisztjei körében. — Draga királyné arczképe egy festmény után. — Sándor király utolsó arczképe. — Draga királyné és Sándor király esküvőjük napján. — Sándor király, mint trónörökös. — Sándor király trónralép- tekor. — A szerb királyi pár, — Sándor trónörökös Biariczon. — Milán, Natália a 80-as években. — Draga királyné hulláját kidobják a konak ablakán. — A merénylő tisztek zeneszóval ünnepük a gyil­kosságot — Obrenóvics Milos (1790—1860.) — Obre- novics Mihály (1825—1868.) — Milán mint trón­örökös. — Milán trónraléptekor. — Natália. — Milán király, fiával Sándorral. — A régi és uj konak. — A konak fogadóterme. — A katonai akadémia. — Az államtanács épülete. — A Karagyorgyevics család összes tagjai és ősei. — Obrenóvics Mihály a rava­talon. — Alimpics Rankó tábornok. — Lespani Milojka tábornok. — A szerb csapatok kivonulása Belgrádból a török háborúba. — Zách tábornok. — Csernajeff tábornok. — Milánkovics ezredes hadügyi osztályfőnök. — Nikolics hadügyér. — Miloikovics, belügyész. — Gruics, igazságügyér. — Sándor és Draga esküvője. — Draga és Sándor esküvőjük után kocsiba ülnek. — Sándor és Draga esküvői menete. — Manzuroff, Kuma gratulál az uj párnak. —Risz- tics Jova. — Belgrád látképe a Dunáról, stb. stb. A »Képes Családi Lapok« ezen rendkívül érdekes száma kapható minden nagyobb könyvkereskedésben és megrendelhető 40 fillér előzetes beküldése elle­nében a kiadóhivatalban Budapest, VI., O-utcza 12, Külömben a »Képes Családi Lapok« előfizetési ára 3 hóra csekély 3 korona. Színház. Tudósításunk ismét csak annak az általános elismerésnek' lehet visszhangja, a melylyel színházba járó közönségünk Somogyi színtársulatának műkö­dését kiséri és melyre a társulat bízvást reá szol­gált Közel egy hónapja van körünkben a társulat és még nem hallottunk kifogásokat ellene, a mi egyaránt érdeme a vezetésnek a műsor összeállítá­sáért és helyes beosztásáért, valamint az előadások közreműködőinek művészetük komoly törekvésű ér- vényrejuttatásáért. Sajnos, a színház látogatottsága még most sem áll párhuzamban ezzel a szóbeli el­ismeréssel és arányban a város nagyságával. Remél­jük azonban, hogy a szezon második felében továbbra is emelkedni fog a kitűnő társulat anyagi támogatása. E helyen emlitjük fel a közönség részéről támasztott azt az óhajtást, hogy a különben is jó későre tett előadásokat az igazgatóság pontban 8 órakor megkezdesse. Szükséges az azért, mert igy is későn végződnek az előadások, a közönség egy része pedig könnyen hajlandó a későbbi kezdésre számí­tani és mindég később menni a színházba Viszont ugyanazok könnyen megszokják a rendet és alkal­mazkodnak hozzá úgy, hogy egy vagy legfölebb két este látnak elkésett embereket, azután mindenki ép úgy ott lesz 8 órára, mint a hogy tavaly ott tudott lenni. Színre kerültek a héten a követ­kező darabok:. Csepürágók. Szombaton operett újdonság került színre, a melyet kedden megismételtek Az előadásról szólva, első sorban annak kiállítását, gazdag és természethü diszletezését, valamint mesteri rendezését kell fel­említenünk, mely a második felvonásban a vásári komédiás bódék közötti mozgalmas képben érte el sikerének tetőpontját. A darab tárgyának és librettó­jának némely fogyatékosságát méltán feledteti annak szép zenéje, melyet Haller Irma (Susanne), Békefi (Boisfleuri) és Horváth (Pingoneé) teljes sikerrel juttattak érvényre, sokszor, de különösen az első felvonás bájos terczettjének előadásával zajos tapso­kat érdemelvén ki. Susanne szerepe Haller Irmának ismét nagyon kedves és sikerült alakítása. Mellettük T. Pogány Janka (Marion) játéka és éneke aratott tetszést, kisebb szerepeikben pedig Bognár (Mali- corne), Benkő Jolán (Adelaide), Petényi (Andreé), Krasznay (Valangoujon), Angelly (Freddy), Szathmáry és Vank érdemlik meg neveik felemlitését. A darab szombaton szép közönség, kedden ellenben üres ház előtt ment.

Next

/
Thumbnails
Contents