Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

szobába s ott Dregán Mózest ütlegelni kezdték, egyenruhájától megfosztották, fejét 4—5 helyen beverték, úgy, hogy az első segély után ápolás végett a vármegyei közkórházba kellett szállítani. Az elöljáróság igyekezett a felizgatott tömeget lecsillapítani és egyúttal jelentést tett az eseményekről a járási főszolgabírónak, ki azonnal intézkedett, hogy a szom szédos községek fölös csendőrei Kétegyházára vonuljanak s még a délelőtt folyamán ő maga is személyesen a községbe utazott.

Megjelenése csillapítani látszott a kedélyeket s a midőn az őrsvezető által elkobzott jegyzéket vezetőjüknek visszaadta, rendben szétoszlottak.

Egy pár napig csend és nyugalom volt, mig nem április hó 24-én, mintegy 200—300 főből álló tömeg újra megjelent a községháza előtt és szenvedélyes hangon követelte, hogy a biró és a jegyző azonnal mondjanak le. A hangulat egyre fenyegetőbb lett, mire az elöljáróság újból jelentést tett a járási főszolgabírónak, ki a községbe rögtön kiutazott és miután a felizgatott tömeg, felszólítása daczára sem 1 oszlott szét, karhatalom kirendelését kérte. Hivatalos . kiküldetésben lévén, a katonai karhatalom kirendelései _ iránt helyettesem a békéscsabai katonai parancsnok-1 ságot kereste meg s egyszersmind úgy ő, mint a vármegye főispánja, a helyszínére kiszálltak. Kiküldetésem alatt értesülvén a történtekről, azonnal Kétegyházára utaztam s átvettem az intézkedéseket.

A közben megérkezett katonaság a községházát ki- ’ ürítette s a tömeg zajongva szétoszlott. A csoportosulások megakadályozása iránt intézkedések tétettek, a korcsmák este 8 órakor bezárattak, őrjáratok ren- ' deltettek el, stb. A kedélyek nap nap után csillapodni 1 látszottak, mig nem a nyugalom teljesen helyre állott, úgy, hogy a katonaságot folyó hó 4-én a karhatalom szolgálat alól felmentettem.

Az eseményekről értesittetvén a kir. ügyészséget is, az a vizsgálat megejtése iránt azonnal intézkedett és a bujtogatók, valamint a tettesek ellen a 1 bűnvádi eljárás megindittatott.

Szomorú jele a mostoha megélhetési viszonyoknak, hogy megyeszerte munkahiányról s1 nyomorról panaszkodnak a munkások s e résiben tömegekhe verődve a hatóságoktól kérnek segítséget 1 Békésen a múlt hó 28-án mintegy 300 férő, több < asszony és gyermek megjelent a községházán 'és elsősorban kenyérre pénzt kértek, majd követelték az j elöljáróságtól, hogy részükre két korona napidijjal j állandó munkát biztosítson A biró azon kijelentésére, { hogy kérelmük nem teljesíthető, a járásifőszolgabiró- \ hoz mentek s itt már kérték a főszolgabírót, hogy t segítsen sanyarú helyzetükön, mire a főszolgabíró |, felvilágosította őket, hogy a községet sem pénz kiosz- a tásra, sem pedig állandó munkaadásra nem kény- c szeritheti. ! £-Másnap szintén megjelentek a községházán és i újból előterjesztették kérelmüket, mit természetesen e ismét meg kellett tagadni. A közbiztonság megóvá-1 sára a praeventiv intézkedések megtétettek, beavat- r kozásra azonban szükség nem volt. Gondoskodtam e azonban, hogy a békési és mezőberétíyi hid földműn- g káinak sürgős folyamatba tétele által a békési és v mezőberényi népnek munka legyen adható.

Hasonlóan tömeges fellépéssel követeltek mun- fi kát a munkások Szeghalmon, Gyomán és Endrődöe.jn Folyó hó 3-án, ugyancsak Békésen, népgyülés n volt, a melyen mintegy 2000 munkás vett részt, a k gyűlés példás rendben folyt le. A népgyülésen kizá- g rólag a munkások mostani helyzetéről beszéltek s h maguk és családtagjaik számára munkát kértek s ű egyben egy 8 pontból álló határozati javaslatot tér- 1< jesztettek elő, melyet a népgyülés egyhangúlag el a is fogadott. n:

Jelentem egyidejűleg, hogy a munkások május j.e hó 1 -ét Gyulán, Békéscsabán, Orosházán és Dobozon ünnepelték meg, mely ünnepségek azonban a leg- r< nagyobb rendben folytak le s a munkások leginkább sí a szabadban mulatoztak. A

A vagyonbiztonság több esetben lett megtá- sí madva kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult ugyanis lopás Békéscsabán és a gyulai t< járásban 3—3 esetben, Gyulán, Szarvason, Békés- r< Sámsonban és Füzesgyarmaton 2—2 esetben, Endrö- k

iskolaü o-v o-ondiainak különös részét alkotja,megfosztani, mire mintegy | emberből álló csoport dön, Nagyszénáson, Pusztaföldváron és Szeghalmon minden lebető módon és eszközzel odahatván, e czélból erőszakot gyakorolt s behatolt a rendőri 1-1 esetben és végül a békési járásban több kisebb

hogy a népiskolák a törvény követeléseinek megfelelően és a nép anyanyelvóvel összhang- zatban, hazafias szellemben vezettessenek.

Bőkezűségében minden szenvedő részesült, templom, iskola, tengődő pap, tanító, tanuló, tiizkárosult, szemérmes szegény és koldus.

Rövid 8 év alatt saját pénztárából körülbelül 280000- koronát adott ki jótékonyczélokra, nem tekintve a természetben nyújtott nagymérvű segélyezéseket.

A politika nem mezeje. Papjainál sem szereti. Ha mégis akár hazafias, akár egyházi érdekből e térre lépni kénytelen, elve a mérséklet; inkább békében megegyezni, mint szakítani.“

Ily fényes egyéni s fopasztori tulajdonok mellett igaz örömmel és reményteljes bizalommal fogadjuk az uj püspököt es lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy az egyházmegye üdvére teljes testi s lelki erőben működhessék:

Ad multos annos!

lopási eset.

A tettesek ellen a nyomozás azonnal megindittatott s az esetek nagy részében eredményesen befejeztetett, egy kis részben pedig folyamatban van

Baleset 4 esetben történt, még pedig Békésen Nagy Sz. János nevű csecsemő gyermeke a bölcsővel felfordult s a szenvedett sérülések következtében meghalt.

Gyulán, Csomós Erzsébet 9 éves gyermek, a szemétdombon játszadozva egy a vasúti őrök által használni szokott vészjelző durrantyut ütögetett, minek következtében az felrobbant s arczát, fülét veszedelmesen megsebesítette.

Békéscsabán, Stefanyik János 2 éves gyermek, kutnál levő vízzel telt dézsába beléfult.

Hipszki János urasági cselédet a kondorosi kisgazdasági vasút elütötte, minek következtében nevezett hátcsigolya törést szenvedett és meghalt.

Azon balesetek közül, melyekben a vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni, a bűnvádi eljárás azonnal megindittatott.

, öngyilkosság a vármegye területén 8 esetben jfordult elő, úgymint: Békésen, Orosházán és Füzes- gyarmaton 2—2 esetben, Gyulán és Körösladányban 1—1 esetben.

Tűz összesen 9 esetben fordult elő, még pedig: Békésen 2 esetben, Kétegyházán, Békéssámsonban, Pusztaföldváron, Csorváson, Köröstarcsán, Békéscsabán és Mezőberényben 1—1 esetben.

A tűzvész által okozott károk nagy részben megtéríttettek.

II. Földmivelés, ipar és kereskedelem.

A vetések állása kielégítő. A múlt hóban a szántás, vetés és aszatolás volt folyamatban.

A munkások helyzete általában kedvezőtlen volt, mert munkát csak kevés részük kapott. Az átlagos napszámbér 80 fillér volt.

III. Vegyesek.

A községi körtöltések és védgátak védképes állapotban vannak.

A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték.

A jelentés kapcsán Haviár Dániel közigazgatási bizottsági tag felemliti, hogy ő a Békésmegyei Közlönyben a kétegyházi zavargásokról szóló tudósításban azt olvasta, hogy ez alkalommal a katonai karhatalom kirendelése iránt a vármegye főispánja in-. tézkedett, a jelentésben pedig az foglaltatik, hogy a i karhatalmat az alispán rendelte ki; minthogy pedig a vármegye főispánja csakis az alispáni hatáskör i csorbításával rendelkezhetett volna ezen, a vármegye 1 önkormányzatához utalt közrendészeti kérdésben, a < mennyiben hatásköréhez csupán az önkormányzat i ellenőrzése tartozik, kérdést tesz, hogy a liirlapi köz- ' leményben e részben van-e valami valóság ? Más- < részt indítványt tesz, hogy a kétegyházi első jegyző 1 ellenében tétessék vizsgálat folyamatba, mivel álli- < iólag a zavargás legfőbb okát a jegyző állítólagos I visszaélései képezik. 1

Fábry Sándor dr. alispán, reflektálván Haviár 1 felszólalására, kijelenti, hogy hatáskörének és a várnegyei önkormányzatnak csorbítatlan megőrzésére 1 nindig gondot fordít, tiszteletben tartja más hatás- i tőrét, de a magáéból egy szemernyit soha nem en-1 fed s a jelen esetben is egyedül ő, illetve nevében t lelyettese, rendelkezett a karhatalom kirendelése i ránt és rendelkezett azzal úgy, hogy a hírlapi köz- i emény csak tévedésen alapulhatott. A jegyző ellen a í vizsgálatot már saját hatáskörében elrendelte, az 1 negis tartatott, azonban kompromittáló adatokat a s egyző ellenében nem derített fel. I

A kihallgatott panaszosok 20—25 év előtti sé- c elmekkel állanak elő, melyek a házhelyek felosztá- a ából datálódnak, az adó nagyságát, különösen a1 nezőőri dijakat panaszolják, de ezeket nem a köz- 1 ég, hanem a megye törvényhatósága állapította meg. §

Lukács György főispán, mert hivatkozás tör- : ént személyére, utal arra, hogy a karhatalom ki- endelését az alispán helyettese, a vármegyei főjegyző ;érte. A zavargást a nemzetiségek közé a szocziális- [

A közigazgatási bizottság ülése

— Május 11. —

Két üevgyel kapcsolatosan kifejlődött terjedelmes vita foglalta le a hétfői közigazgatási bizottsági ülésnek egész délelőttjét, úgy, hogy a többi úgy délutánra maradt. Az egyik az alispánt lelentéssel kapcsolatban Haviár Dániel felszólalása volt a kétegyházi zavargások ügyében, a másik »korházi kolt- ségvetés során a kórházi alkalmazottak fizetésrende- zéaének kérdése. E kettő ki is merítette a bizottsági tagok vitázó kedvét annyira, hogy a többi tárgynál

felszólalást nem hallottunk.

Az ülésen Lukács György főispán elnökölt ás jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Jantsovits Péter árvaszéki ulnok, dr. Zoldy János főorvos, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Csák György pénzügy igazgató, Rezei Szil viasz kir. tan- felügyelő, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviar Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Zlmszky István közgazdasági előadó, gróf Almásy Dénes, dr. Bodofey Zoltán, Haviár Dániel, dr. László Elek, Ladies György és Varságh Béla bizottsági tagok.

Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, a mely a következőleg hangzik :

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes Közigazgatási Bizottság!

Folyó évi április hóról szóló jelentésemet a következőkben terjesztem elő:

I. Közbiztonság.

A múlt hó folyamán a személybiztonság 9 esetben támadtatott meg, még pedig: Gyulán és Körösladányban 2-2 esetben, Csorváson, Békéscsabán, Mezőberényben és Köröstarcsán 1—1 esetben. A tettesek kinyomoztatván, ellenük a bűnvádi eljárás megindittatott.

E helyütt külön emlékezem meg azon zavargásról, a mely Kétegyházán a múlt hó 27-én kitört.

Kétegyházán a legutóbbi időig ment volt a szoczialisztikus elvektől a lakosság, újabban azonban az agitátorok a nemzetiségekre vetvén^ magukat, Kétegyháza békességes lakossága is saturálva lett a szocziális eszmékkel. Titkosan összejöttek és összesiJ ték azokat, a kik szocziálistáknak vallják magukat Munkájuk természetesen nem kerülte el a hatóság figyelmét és a kétegyházi csendőrőrs az összeirt szocziálista jegyzéket, azok vezetőjétől Kerezsi Demetertől elkobozta. E miatt vasárnap mintegy 300—400 főből álló csoport megjelent a községháza előtt és a jegyzék visszaadását kérte s követelte az elöljáróságtól, hogy a denuncziásnak vélt Dregán Mózes rendőrt rögtön bocsássa el szolgálatából. Az elöljáróság a rendőrt vonakodott rövid utón szolgálatától

dogitó igent. A népkerti étterem és vendéglő állandóan túlzsúfolt s ennek daczára egyetlen hangpanasz sincs a kiszolgálás ellen. Az is a villanyvilágítás hatásának tudható be, mert város fejlődéséhez tartozik, hogy nálunk egy órával hamarább van dél, mint Budapesten, mert a toronyőr n órakor harangoz iz-őt. De ez mind kevés. Vannak (tetszett kontrát mondani ?) ezeknél sokkal nagyobb vívmányok u. m.

A város villanynyal világított honvédhuszár kaszárnyájában helyezték el az önálló magyar hadsereg legmagyarabb ezredét: a Fehérvári huszárokat.

Még nagyobb vívmány, hogy sikerült felépítenünk a saját külön villanyra berendezett elmegyógyintézetünket, a moly úgy is mint az építési architektúra remeke, országos hirü.

Számos gyár kéménye füstöl a városban csak kettő füst nélküli: a konyakgyár és haris- nyagyár. Az előbbiben ugyan egyszer látták füs tölni a kéményt, akkor, a mikor a martiniquei szigeteken a Pelées tűzhányó kitört. A harisnyagyárban strimflit kötnek. S ha nem párjával köt nék, azt lehetne mondani, hoiry nincs párja a gyulai kötött és szövött iparárugyárban villa nyos erővel és gyorsasággal készült strimflinek A strimfligyárat kiegészíti a kékitőgyár — gőz és kádfürdővel. A kékitögyártás egyik fontos para városunknak, mert a villanygépolajjal sűrített Kőrösvizéből készült kékitő kiállja versenyt — a brüsszeli csipkével.

Mióta a villany bejött, nagyobb lendületet nyert Gyulán a gyufagyártás is. A meglevő gyufagyárat, mely a gyári üzemre való tekintettel a városnak erre a czélra legalkalmasabb pontján áll, ki kellett bővíteni, mert az ólom biztosíték kiolvadások folytán előálló sürü gyér

tyagyujtogatások a gyufafogyasztást megháromszorozták. Meg aztán a jó gyufából nem elég egy szál, abból kell legalább 5—6 szál, a mig egy — elég.

Ezen kivül üzleteink is fényesek. A boltokban villany ég s tudja az ég miért panaszkodnak mégis a boltosok, hogy rosszul megy az üzlet, talán nem látnak eléggé még villany mellet sem utána, vagy sokan vesznek — de kevesen adnak.

Szóval minden téren haladunk, mióta villanyunk van.

A.városi képviselőtestületi gyűlések sokkal méltóságteljesebbek azóta, minden határozatot egyhangúlag hoznak s a polgármestert ki nem hozzák a sodrából. Vajha ezelőtt négy venöt évvel is olyan fény világított volna be városatyáink kobakjaiba, mint most s olyan könnyen megszavazták volna a hozzájárulást a négyféléi

összefutó vasúti hálózatra, mint most a gyula

_

ba

rakonyi vasútra. Na de hát nem lehet mindent egyszerre kívánni, a világosság is évezredeken át fejlődött odáig, mig villany lett belőle. Lassan haladunk előre, de biztosan.

A társasélet is nagy átalakulásokon ment keresztül a villanyfejlesztő hatása alatt. A családi tűzhelyt felváltotta a családi áramóra, a mely rosszul jár és nem jól mutat, olyan mint a kalauz — a melyik nem tudja az utat. A tüzrőlpattant menyecskéken kivül villanyos menyecskék szemei is szórnak szikrát s a szerelmesek szive nem tüzet fog, hanem 16 gyertya fényerővel kigyul.

A társaskörök és kaszinók mind villanynyal működnek már. Villanyos automata pénztárnokaik vannak, a melyek ha az előfizetési dijakat beléjük dobják, bármely pillany a-tban.

eltudnak számolni a kaszinó pénzével. A kaszinótagok hasztalan akarnak gondüző bodorfüst karikákat eregetni a levegőbe, az — ármányos villanyos szellőztető készülék rögtön elkapja azokat, mielőtt karikázhatnának.

A vendéglősök, a kik legelőbb vezettették be a villanyt, egész vagyont gyűjtöttek már azokból a visszatérítésekből, a melyeket bizonyos számú hectowat órák után kapnak egy-egy lámpánál.

A fodrászok, a kik nem születnek, hanem teremnek (fodrász terem) termeikben villany mellet borotválnak, az igaz, hogy sokáig „habaoztak, mig egy átalányárban megtudtak egyezni.

A volt lámpagyujtogatók körében is villany ég.

1 mindenütt, hol villany ég, kifejlődött a megelégedettség érzete, mert ilyen jó és olcsó világítást lámpával kellene keresni, még se lelnénk.

Manapság a legéletképesebb vállalatok a temetkezési intézetek és gyógyszerészek sem nélkülözhetik a villanyt. — A szoóziálisták is villanyisták. A város legelőkelőbb s legalacsonyabb köreiben tehát otthonos a villany. Körünk sem maradhatott el a többitől, annál kevésbé, mert ezelőtt 4o évvel programmjába tűzte a villanyt s csak hogy akkor még villany nem volt, most van villany, igen, de most meg a körnek pénze nincs. Igaz, hogy Bob here eg segít magán, mert ha pénze nincs : iszik hitelbe, az első vasúti forgalmi részvénytársaság azonban nem hajlandó Bob herczegnek világítani s azt mondja: ha pénzed nincs, üljél sötétben 1

íme kiolvadt az ólombiztositék. Jó éjt.

ták által hintett konkolyban és az első jegyző elleni ellenszenvben kell keresni. Mint az alispán is mondotta, a vizsgálat nem derített ki oly mulasztásokat, hogy a jegyzőt felfüggeszteni lehetne. A mulasztások és bajok oly régi keletűek, hogy azt ma már kézzel megfogni nem lehet, mert a kir. bíróság is a bepanaszolt jegyzőt felmentette. A megyei hatóság meg tett mindent, hogy a helyi okok orvosoltassa- nak, neki eszeágában sem volt a megye autonómiájába avatkozni.

Haviár Dániel újabb felszólalásában kijelenti, hogy nem személyekre ezélzott, hanem az csak odairányult, hogy ki rendelheti ki a karhatalmat, a főispán csak akkor, ha a kormánybiztosi hatalommal is fel van ruházva. A helyi bajt gyógyítani kell, a jogtalanul eljárt rendőr és csendőr ellen pedig vizsgálatot indítani; (megtörtént) a jegyző és elöljáróság ellen indítandó szigorú vizsgálattal az alispánt, vagy a főjegyzőt kéri megbízni.

Lukács György főispán S Haviár tanuságos és érdekes felszólalásában a főispáni hatáskört illetőleg nagyon messze ment. Hogy mint főispán mikor rendelkezhetik, ebben ki nem taníthatják, mert hatáskörének abc-jét tudja. Mint főispán, kormánybiztosi hatalom nélkül akkor is rendelkezhetne, ha a megye első tisztviselője, a közigazgatási hatóság ezt nem tenné ; akkor ő intézkedik, de erre megyénkben nincs szükség.

Keller Imre helyesli a tett rendelkezéseket, dr. Fábry Sándor alispán újból kijelenti, hogy az autonómia meg nem sértetett, csak köszönettel tartozik a megye a főispánnak, (éljenzés) hogy a baj iránt oly élénken érdeklődött s a helyszínén megjelent. A baj orvoslására az intézkedés és a hibás közegek megbüntetése iránt a vizsgálat folyamatba tétetett. Ezzel a bizottság helyesléssel tudomásul vette a jelentést.

A vármegyei közkórház jövő évi költségvetését ismertette ezután dr. Daimel Sándor főjegyző, mely szerint az ápolási dijak a régiek maradnának a költségvetésnek egyik lényeges része az, a mely a kórházi alkalmazottak javadalmazásának rendezésére irányul és a mely egy kórboneztani főorvosi, egy alorvosi és egy szolgai állás szervezését tervezi. A kórházi bizottságnak idevonatkozó javaslatai szerint az orvosi és tisztviselő személyzet járandóságai 16520 koronával emelkednének. Az előadó indokolt javaslatában több eltérést indítványoz és a kórházi alkalmazottak fizetését a vármegye más alkalmazottainak fizetésével arányba hozva kívánja megállapítani.

Hosszú vita indult meg a kérdés felett. Keller Imre a kórházi bizottság javaslatait fogadja el, mert a többlet a kórház jövedelmében fedezetet talál. Ladies György szerint a kórháznak elismert magas nivója megköveteli, hogy alkalmazottait tisztességesen fizesse. Haviár Lajos az orvosok javasolt fizetését elfogadja, de a kezelőkét magasnak tartja, mert igy a kórházi gondnoknak több fizetése lenne, mint a vármegye főorvosának, inkább az alorvosok fizetését emelné. Fábry Sándor alispán utalt arra, hogy a kórboneztani főorvosi állás szervezésével dologi kiadásokra is lesz szükség, e czimen legalább 4000 korona lenne beillesztendő a költségvetésbe. Haviár Dániel a főorvos szakvéleményét óhajtja meghallgatni az uj állások szükségességére vonatkozólag.

Dr. Zöldy János a javasolt fizetésemeléshez hozzájárul, mert az csak látszólag magas. Az orvosok és alkalmazottak javadalmánál az állami tisztviselők kategóriájának keretéhez alkalmazkodtak. A kór- boneznoki főorvosi állás szervezését a közegészség- ügyi tanács U javasolta a belügyministernél, hogy igy a kórházak tudományos központtá legyenek, hol a fiatal orvosoknak alkalma nyílnék a klinikai foglalkozásra. A megyei kórháznál ennek megvalósítására több akadály van, mert nincs alkalmas módon berendezve. E czélra most csak a hullaház áll rendelkezésre. Nincs az ügy még előkészítve, azért nem akar a gombhoz kabátot. A költségvetésbe lehet ugyan az állást bevenni, de rendszeresíteni csak mint tiszteletbeli állást lehetne, esetleg azzal a belgyógyászati főorvost megbízni, aki mindent előkészítene; az állást csak kellő előkészítés után kell betölteni.

László Elek dr. megadja az orvosóknak a fizetés- emelést, mert nem okoz terhet a megyének, az alkalmazottak fizetésemelését némileg redukálná, de a kórboneztani osztályt létesíteni kívánja.

Bodoky Zoltán dr. utal arra, hogy a fizetés- emelés kérdésében a belügyminister dönt; ez etó nem akar akadályt gördíteni. Elfogadja tehát a javaslatot, hanem lukszusnak tartja, hogy mig az elmebetegosztálynál 375 beteg kezelésére csak három orvos van, a kórháznál 8 orvos működik. Anomália az is, hogy a kórházigazgató, bár nem húz külön fizetést ezért, vármegyei alorvos is. Szüntesse meg a megye ezen alorvosi állást s emelje azzal a vármegyei főorvos fizetését.

Haviár Dániel a fizetésemeléssel addig várna, mig az állami tisztviselők fizetését rendezik, akkor a törvényhatóság sem térne ki ez elől. Bodoky rámutatott a módra, miként kellene a megyei főorvos fizetését emelni s azzal terjesztené a javaslatot a törvényhatóság elé, hogy az alorvosi állással járó fizetést csatolja a főorvoséhoz. A kórboneznoki állást mint tiszteletbeli állást szervezné s a megállapított 4800 korona fizetést műszerek beszerzésére fordítaná.

A részletkérdések hosszas vitatása után a főispán összegezte a vita eredményét és kimondta a határozatot, a mely szerint a fizetésekre vonatkozólag a kórházi bizottság javaslata némi módosítással elfogadtatott, a kórboneztani főorvosi, egy alorvosi és szolgai állás szervezése mellőztetett és hogy a bizottság kapcsolatosan átir a közgyűléshez, hogy a tiszti főorvos fizetését 5000 koronára, lakáspénzét 720 koronára emelje fel, a megyei alorvosi állást pedig szüntesse meg. A határozat szerint a kórházi személyzet javadalma a következő lenne: Igazgató 4800 korona fizetés, 720 korona lakáspénz, Osztályfőorvosok egyenként 3600 korona fizetés és 600 korona lakáspénz, Alorvos 1400 korona. Segédorvos 1000 korona és ellátás. Gondnok 2600 korona és lakás. Ellenőr 2000 korona és lakás. Gondnoksegéd, élelmezési tiszt és írnok 1400 korona fizetés és 360 korona lakáspénz. Irodai kezelő 1000 korona fizetés.

Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota április hóban kielégítő volt és javult is, amennyiben a fertőző betegségekben történt halálozások százaléka kisebbedett. A fertőző bajok közül a difteria 35, a vörheny 38, a kanyaró 98 esetben fordult elő. A kanyaró leginkább Vésztőn, Békésen és Nagyszénáson uralkodott. Orvosrendőri