Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

t a „Békés" 1903.20-ik számához.

vizsgálat tartatott élőn 381, hullán 6 esetben, orvos- törvényszéki pedig 9 könnyű és 3 snlyos testi sér& lés esetében. A trachomások száma 176 volt. — A jelentést tudomásul vették, úgyszintén a közlisz-1 taság állapotáról, valamint a 7 éven aluli gyermekek gyógykezeléséről szóló jelentéseket is.

Csák György kir pénzügyigazgató jelenti, hogy az adó befizetés eredménye az egyenes adónál 18044 koronával kedvezőtlenebb, hadmentességi dijban 1597 koronával kedvezőbb, mint a múlt év hasonló szakában. Tudomásai vették és elfogadták több kisebb adóügyben előterjesztett javaslatait.

Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy április hóban 62 tantermet látogatott meg és részt- vett az általános tanító egyesület igazgató választmányi ülésén. Dobozon az állami iskolához Dobos Erzsébet neveztetett ki óvónővé. Tudomásul vették.

A békési községi tanyai tanitóválasztást a bizottság jóváhagyta, úgyszintén a mezőberényi óvónőválasztást. Trnovszky szarvasi tanító kérelmére, hogy a tankötelesek összeírása alkalmából felmerült dijai megtéríttessenek, a bizottság a községet kötelezte azok megtérítésére. Úgyszintén a község kötelez- tetett Jákay Károly békési községi polgári iskolai igazgató kórpótlékának fizetésére. Balázs Béla orosházi községi tanitó lemondását a bizottság tudomásul vette. — Tudomásul vétetett az államépitészeti hivatal rendszerinti havi jelentése. Jóváhagyatott az

1902-ik évi közúti zárszámadás. — A mezőberényi kettős-körösi (kerekii) vashid vasfelszerelési munkálatainak szállítására nézve jóváhagyta a bizottság a győri magyar waggon- és gépgyári részvénytársa sággal kötött szerződését, melyszerint nevezett czég a szállítandó vasszerkezet maximális súlyát 2930 métermázsában számítva, métermázsánként 42 52 koronáért eszközli a szállítást. Az alépítményekre Pfaff Ferenoz gyulai vállalkozóval kötött szerződést fogadta el, melyszerint nevezett 16 50 árleengedéssel teljesiti ezen munkálatokat, a békési hidra nézve az Első gazdasági vasúttal kötött szerződést hagyta jóvá. A gerla—békési és körösladány—köröstarcsai útépítések munkálatainak egy részét árlejtés utján adta ki vállalatba s az előbbi útnál Weisz Bernát békéscsabai vállalkozóval kötött szerződést, melyszerint 11 °/«»-°t enged a vállalati összegből, az utóbbinál Gál és Tiernauer vállalkozókkal kötött szerződést, melyszerint 23 0/'„-ot engednek a vállalati ösz- szegből, — hagyta jóvá, egyben feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez az anyagokuak házilagos beszerezhetése tárgyában A Szarvas nagyközség által létesíteni szándékolt belvízcsatornák tárgyában kiadott elsőfokú alispáni határozatot a körös—tisza — marosi ármentesitő társulat felebbezése folytán feloldotta s minthogy a község vagyon ügyeiben is érintve van, felhívta az alispánt, hogy a község képviselőtestületének meghallgatásával s annak nyilatkozata alapján hozzon újabb határozatot. Tárgyaltatott ezenkívül több apróbb ügy s végül az árvaszéki elnöki előadmányok, melyeket nagyobbrészt az előadmány helybenhagyásával fogadtak el.

Az Erkel-téri ártézikat a vízvezeték érdekében uj, a terv szerint díszes automatikus szerkezetű kútfővel láttatnék el, a mely segélyével a kutnál magánál el nem használt összes vízmennyiség két szűrőn keresztül a vízvezeték czéljaira a vármegyeház udvarán létesítendő 500 hektoliter űrtartalom beton vizmedenczébe jutna. E medencze az árvaszéki épület egyik földszinti c/.elIájában elhelyezendő automatikus villanymotorral működő nyomó szivatytyuval állana összeköttetésben, a mely állandóan kellő erővel szorítaná a vizet a csőhálózatba, a mely fagymentes mélységben az említett utczák mentén a földben helyeztetnék el. Hogy a vízszolgáltatás állandósága biztosittassék, vagyis hogy arra az időre mig a motor tisztítás, olajozás végett állani kénytelen, szintén legyen a vízvezetéknek elég vize, az árvaszéki épület padlásán egy 4000 liter űrtartalom víztartály állítandó fel, a mely a motor működésének szünetelése alatt is ellátja vizzel a várost.

A motor önszabályozó szerkezetű lenne, mely magától megáll, ha a viz elegendő és ismét megindul, ha a vízmennyiség apadása folytán a feszült ség kisebbedik. A motor által hajtott kéthengerü álló szivatytyu perczenként 240 liter vizet képes hálózatba szorítani.

A tervhez csatolt költségvetés szerint az uj kútfő, a medenczék, szivatytyu beállítása a lenti terjedelmű csőhálózat lefektetése és rézcsapokkal való felszerelése 40000 korona befektetést igényel. Ennek ' a tőkének amortizáczióját és a mintegy 1300 korona I évi üzemi költséget a várható szükséglettel összehasonlítva egy köbméter (10 hl.) viz szolgáltatása í 10 fillérbe kerülne, a mi oly olcsóság, hogy bizonynyal mindenki kapva kap az előnyös terven. A fogyasztáshoz mért és a most mondottak szerint felette kicsiny kiadáson kívül, a mely vagy a * fogyasztott viz mennyisége vagy a lakott helyiségek száma, akár a házban levő viznapok száma ará- 1 nvában (pl. csaponként évi 20 korona) csupán a be- ; vezetés költségei terhelik a tulajdonosokat, a mit a tervező átlag 50 koronára számított.

A tervezetbe bevont utczákon 1H4 ház van.

■ Minden házra 8 egyént és minden egyénre napi 50 , liter viíet számítva, a várható napi fogyasztás j

| 75000 litert tenne ki. így tehát az ártézikut vizé- 5 bői, ha a jelenlegi fogyasztást (napi 15000 liter) is ! ' leszámítjuk, még naponként 110000 liter felesleg marad a kőzkutak és utczalocsolás szükségletére, a

• mi oly mennyiség, hogy szükség esetén a hálózat'

■ nagyobb mérvű kiterjesztése sem ütközik akadá-'

^llyokba. 1

A tervezet megvalósítására többféle módozat, ( állana rendelkezésre. Magánvállalat utján biztosit- < ható lenne az, de igy az üzemi költségek nagyob- j bodása és a vállalat nyerészkedési ezélzata a fogyasz- j ’ tők súlyosabb megterhelését eredményezné. Történ- ! _ hetnék az részvénytársasági alapon, a mikor a város : 1 is mint magánfogyasztó szerepelne és fizetné az' I igénybevétel arányában megállapított dijakat. A har- I madik és valószínűleg a leghelyesebb mód lenne, ha ’ maga a város létesítené a müvet, kezelné azt házi- j ' lag, mert igy nemcsak az éretnék el, hogy a magán- fogyasztók a lehető legalacsonyabb díjtételek mellett élvezzék a vízvezeték előnyeit, hanem az is, hogy a városnak semmibe, vagy aránylag nagyon csekély összegbe kerülne a vízvezeték közczélokra való hasz- i nálása. A hálózaton 250 csapot és ezek után egyen■ ként csak 20 korona évi dijat számítva 50000 koro- " nát tenne ki az évi vizdij bevétel, a mivel az üzemi 5 kiadások, sőt a beruházott tőke amortizácziója is

nagy részében fedeztetnének.

A nagyjelentőségű tervezet, a melynek sikerét c fontos közérdekű szempontok teszik kiváuatossá,

1 most — mintegy kisérletképen — csak Gyula város ' egy legsűrűbben lakott részére szorítkozik. Ha a ’ kivitel során annak életképességéről tapasztalatilag ‘ meggyőződhetünk, úgy cslkhamar következnie kell

■ a tervezet kiegészítésének, amely a Kossuth-téri £ ártézikut felhasználásával a vízvezetéket a város ; többi legalább fő részeire is létesíti és a Gyulán | tapasztalható előnyöket bizonyára mielőbb biztosi• tani fogják maguknak a vármegye többi nagy köz- ' ségei is, a melyek hasonló viszonyokkal és bővizű ‘ ártézikutakkal bírnak.

Az alispánnak az érdekelt lakossághoz intézett j körlevele a következőleg szól:

Meghívó

1 gggj |

a Gyula városában létesíteni tervbe vett vízvezeték

j, ügyében tartandó értekezletre.

) Gyula város intelligens közönsége előtt nem- kell hangsúlyoznom azt, mily fontossággal bir köz- t egészségi, kényelmi és tűzbiztonsági szempontokból, i ha a város vízvezetékkel bir s ha ez által meg van t a módunk konyhánkban, fürdőszobánkban, kertünk- ! ben a szükséges mennyiségű viz felett rendelkezni,

J utczáinkat locsoltathatni, a város különböző pontjain

közkutakat, alkalmas helyen esetleg népfürdőt léte- siteni s utczáinkat tűzbiztonsági szempontból viz- csapokkal ellátni.

1 Általános ez iránt az óhaj s mivel meg van a ‘ biztos mód ez óhaj megvalósítására, actióra hívom : fel e tekintetben Gyula város közönségét.

Gyula város ártézi közkutjai általában bővizüek. Például a vármegyeháza melletti kút naponta körülbelül 200000 liter vizet szolgáltat s ebből csak mintegy 15000 liter használtatik fel jelenleg, a I többi felhasználatlanul elfolyik. t A földmivelésügyi minister nrhoz felterjesztést . intéztem, kérve, hogy az országos egészségügyi mér- i nöki hivatal által tanulmány tárgyává szíveskedjék . tétetni, nem volna-e elégséges az elfolyó viz Gyula [ városának, vagy legalább is egyes városrészeknek, vízvezeték utján vizzel való ellátására s ha igen,

I dolgoztassa ki a kivitelre alkalmas tervezeteket.

I A minister ur rendeletére az egészségügyi mérnöki hivatal ez ügyben eljárt és a vizmennyisé■ get fölösen elegendőnek találván, a terveket és- költségvetést elkészítette és rendelkezésemre bocsátá.

1 E tervek keresztülvitelének megbeszélése czél- ! íjából a folyó hó 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ' a vármegyei székház, nagytermében megtartandó ér- I I tekezletre hívom egybe a tervezet szerint érdekelt közönséget és kérem, hogy azon megjelenni szi- ' veskedjék. ,

J l

Gyulán, 1903. évi május ho 14-én.

i Dr. Fábry Sándor, i

; alispán. f

Hirdetmény.

Gyula városa központi választmánya ezennel közhirró teszi, miszerint a választó- kerület országgyűlési képviselő-választóinak az 1904. évre összeirt névjegyzéke folyó évi május 5-tÖI 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgármesteri irodában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azt a városi tanács egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délután 2i0prától 6 óráig lemásolhatja.

Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, aki a névjegyzékben felvéve van, folyó 1903. évi május hó 5-től 15-ig bezárólag felszóllalni és eme felszólalásokra az észrevételeket május hó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek Írásban bélyegtelenül Gyula város központi választmányához intézve, a város polgármesterénél adandók be.

Gyulaváros központi választmányának Gyulán, 1903. évi április hó 27-én tartott üléséből. 2—3

Outkay Béla, Hoffmann Ferencz,

köjp. vál. elnök. ■ közp. vál. h. jegyző.

Vízvezeték Gyulán.

Az alföldi kisebb városokban meglepő terv, egyszersmind nagyjelentőségű újítás keresztülvitelének biztató kezdetét jelenti az a felhívás, amelyet dr. Fábry Sándor alispán bocsátott ki Gyulaváros érdekelt háztulajdonosaihoz é3 lakosaihoz.

Arról van szó, hogy Gyulán a városnak az Élővizcsatorna jobbparti részeiben a bővizű ártézikút vizének felhasználásával vízvezeték létesittessék, a mivel nemcsak a vizhordással járó ismeretes nehéz ségek és kellemetlenségek lennének megszüntethetők, de a modern vízvezeték minden közegészségi, gazdasági és kényelmi előnyei is megszerezhetők volnának. Kevés szóval nem is lehet eléggé méltányolni ezeket az előnyöket, hisz a tapasztalat és a mindennapi élet összes jelenségei igazolják, hogy valóságos áldást jelent az, ha jó minőségű, egészséges és kellő meny- nyiségü ivó, mosó, fürdővíz kinek-kinek a kellő helyen munka és időveszteség nélkül áll rendelkezésre, Dehogy e főleg kényelmi és gazdasági szempont mellett, mily óriási jelentőséget kell a vízvezetéknek a poros utczák locsol hatása folytán közegészségi szempontból tulajdonítanunk, arra ma még következtetni sem tudunk, arra majd az egészségügyi statisztika adja meg a választ.

Az alföldi városokban a jó viz hiánya folytán előálló mizériák és az a jelenség, hogy a legtöbb helyen bővizű ártézikutab állanak rendelkezésre, indították dr. Fábry Sándor alispánt arra, hogy módot keressen, miként lehetne a jó és bőséges víz teljes előnyében részesíteni a városokat. Felterjesztést intézett a földmivelésügyi ministerhez, aki kérelmére az országos vízépítési igazgatóságot bízta meg az ügy tanulmányozásával.

E tanulmányozás a legszebb eredményre veze tett és a teljes siker reményével biztat. Megállapít tatott ugyanis, hogy Gyulán az ártézikutak oly bő vizüek, hogy ma vizüknek csak egy elenyésző cse kély része kerül elhasználásra, mig túlnyomó része értéktelenül folyik le, hogy e kutak olcsó üzemi költséget igénylő mechanismussal és aránylag csekély befektetésü berendezéssel az egész város vízszükségletét el tudják látni. Ennek folytán a vízépítési igazgatóság tagja Riedl Frigyes mérnök, ki a viszonyo kát a helyszínén is tanulmányozta, Gyula belváros részére és a hozzá csatlakozó utczákra, amelyeken a vízvezeték igénybe vételére számítani iehet, elkészítette a terveket, az ügy kezdeményezője és lelkes támogatója az alispán pedig azokat most az érdekeltség elé terjeszti, hogy a megvalósítás módozatai megvitattassanak.

A terv azon alapszik, hogy az Erkeltéri ártézi kút napi 200,000 liter vizéből átlag csak 15,000 liter használtatik fel és igy óriási vízmennyiség fel- használásáról lehet gondoskodni. E kút vizével tervezi ellátni egyelőre a belvárost akként, hogy a fővezeték a Román-utcza kezdetétől a Kossuth Lajos utczán, Megyeház, Árpád, Erdély, Wenckheim Béla, Petőfi és Kórház-utozákon, valamint a Jókai Mór utczán a Német templomig fektetnék le és abból a Krisztina, Károlyi Sándor^-Zrinyi és Munkácsy Mihály utczákba kiágazás vezettetnék. A fővezeték végpontjain 3—4 közkút létesülne, a mi által is biztosíttatnék, hogy a csőhálózatban mindenkor fris viz keringjen. Ezen kívül a fővezetéken 30—35 hidráns (tűzcsap) szereltetnék fel az utczák locsolhatása és tfizvédekezés czéljaira.

nyien misét hallgattak, azután megtekintették Szeghalom látnivalóit. 10 óra előtt ösezegyülekeztek a Simay óvódéban s bevárták dr. Ladies társelnököt, a ki fél 11-kor érkezett Gyuláról. Ezután nyomban megkezdték a gyakorlati foglalkozóét, a melyeket nemcsak az óvónők, hanem a nagyszámú érdeklődő közönség is figyelemmel és látható élvezettel kisért. Láng Hermina füzesgyarmati óvónő indulót vezetett a gyermekekkel és egy ismert játékot mutatott be. Fodor Lajos, az illusztris vendég, a K. 0. E. alelnőke, közbe jött akadályok miatt nem jöhetett; — helyette Dimény Juliska, szarvasi óvónő tanított be bámulatos ügyességgel egy uj játékot a gyermekeknek. A tanulságos és vonzó modorú foglalkozást lelkesen megtapsolták. Zalay Juliska, Orosházáról, társalgóit a gyermekekkel, szemléltetvén a rózsát. Lebilincselő kedves modorával egészen lekötötte a kicsinyek, sőt a nagyok érdeklődését is. A gyakorlati foglalkozások után dr. Ladies László társelnök az elnöknő indispozi- cziója miatt megnyitotta és mindvégig vezette a gyűlést. Örömmel üdvözölte a szép számmal megjelent tagokat és vendégeket s röviden vázolta az óvókör működési irányzatát. Az elnöki megnyitó után Stern Mór, a községi óvodai felügyelő-bizottság alelnőke, a beteg f. b. elnök helyett üdvözölte a közgyűlést, örömét fejezvén ki a kitüntető szerencse fölött, mely községét ez alkalommal érte. Ezután felolvasták György Aladár, a K. 0. E. alelnőkének, Técsy József, a szeghalmi óvodai f. b. beteg elnökének, — özv. tótmegyeri Babiczky Imréné, a „Délpestmegyei Óvókör“ elnökének, Gázon Aladárnénak, Vékony Rózsának és Miskolczy Rózának üdvözlő leveleit. — Dr. Ladies társelnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az óvónők rajongva szeretett kedves beteget „György papát,* az első közgyűlésről táviratban üdvözli. A tárgysorozat értelmében következtek a felolvasások, melynek mind- annyia kisdedóvási szakdolgokat tárgyalt. Az első előadó Takács Jolán volt, ki tartalmas értekezésben fejtette ki az óvoda czélját, ebben a négy pontban tömörítve ezt össze: 1. testi megóvás, 2. értelmi fejlesztés, 3. erkölcsi és érzelmi neveléB, 4. magyarosítás és nemzeti szellemű nevelés. Heuszler Mária az óvodai és házi fegyelmezés eszközeiről olvasott fel, különösen hangsúlyozva azt a tiszteletreméltó és ideálisan nemes nevelési elvet, hogy az óvónő szeretettel fegyelmezzen első Borban. A szépen meg- ; irt és közvetlen megGgyeléseken, széleskörű prak- szison alapuló értekezés nagy tetszést keltett, i Kovács Ida felolvasása a napközi otthonokról való- í ságos kis poétái remek volt, méltó piece de resis- . tance-a a közgyűlésnek. Annyi gyöngédséggel, egy nemes, finom, leánylélek könyörületességével szólt i a gyermeknyomoruságról, melyet igazában csak a i napközi otthonná, vagyis a családi otthont minden . irányban pótló intézménynyé fejlesztendő óvodákkal i lehet enyhíteni, — hogy a hallgatóságot egészen ■ meghatotta. Bár minden egyes óvónő igy gondol- , kozna! — de nem is rajtuk múlik, hanem az óvoda- > fenntartókon, a kik az anyagi hozzájárulást nem . adják, vagy nem adhatják meg az óvónők nemes ét- ideális törekvéseihez. A felolvasások után dr. Ladict r indítványára köszönetét mondott a közgyűlés a:

előadóknak. A titkári jelentés jórészben a B. O. t illetve a K. 0. E. czéljaival foglalkozott. Ismertetti , a két intézményt, annyi melegséggel, hogy a kö i zönség rokonszenvét azonnal megnyerte részükre , Ezzel Bzemben a B. Ált. tanítóegyesület állásfogla

• |áflát jellemezte, mely az óvókör megalakításának í ellene volt s mely amegalakuit óvókör üdvözlő és me- leghangu, közös téren, közös munkát felajánló átira- tára, majdnem sértő módon válaszolt, mikor as- óvókör „létjogosultsága“ iránt némi kételyeke i fejezett ki. Jelentette továbbá a titkár, hogy t- kör alapszabályait a K. 0. E. választmánya sajá . alapszabályaiban biztosított jogánál fogva jóvá i hagyta, a kör választmánya pedig az alapszabályo L kát kinyomatta. Ugyancsak a jelentés adott számo b az elnökség azon lépéséről, hogy a választmány . hatáiozatára kérvényt intézett a vármegye alispán b jához, a közművelődési, vagy a közszükségleti ala]

terhére kiutalandó összeg végett, mely az óvókö t alaptőkéjét képezné. A jelentésből kitűnik, bog;- a körnek 29 rendes és 70 pártoló tagja van. i- közgyűlés a jelentést tudomásul vette. A titkárho I, bejelentett indítványok során'elfogadta a közgyülé- Dimény Juliska javaslatát, mely szorint a K. 0. E t központi választmánya utján kérelmezi a kör- kultuszminiszternél, hogy a közs. és felekezeti óvói z épp úgy részesüljenek az ötödéves korpótlék élve jr setében, mint az áll. óvók, illetve részesítse- kormány az óvókat ugyanazon jogokban, miut- közs. és fel. tanítókat. Ugyancsak Dimény Juliski- indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a dajka- mizériák megszüntetése czéljából megkeresi a kö z az óvodai f. bizottságokat, kérve, hogy a dajk i félfogadásának és elbocsátásának joga kizárólag a q óvónőé legyen. Tóth Erzsiké indítványára Técsyné- Dubányi Erzsi úrasszonyt az óvókör szervezése körű- kifejtett buzgó fáradságáért való hálából a közgyü- lés egyhangú lelkesedéssel választotta meg a kö z első tiszteletbeli tagjául. Dapsy Gizella inditványái i hogy csatlakozzék a kör a „Csongrádi Kör“ azo a kéréséhez, mikép a miniszter mentse fel az óvóks l a tanitóegyleti kötelező tagság alól és kötelezz s őket a megyei óvókörök utján a K. 0. E. kötélé t kébe, azon módositással fogadta el a közgyüléi

hogy a „Csongrádmegyei Óvókor“ kérelméhez a I óvónőknek az óvóköri gyűlésekre is biztositandi é utiátalányára vonatkozó kérelmét csatolja. — Péns 3 táros jelentését, valamint a könyvtárosét, a közgyüW y köszönettel tudomásul vette. Örömmel hallották me s a szarvasi óvónők azon Ígéretét, hogy az óvóki- alapja javára tavaszi ünnepélyt fognak rendezn | valamint a csabaiakét, kik ugyanazon czélra s

* őszszel hangversenyt rendeznek. A társelnök búcsúz k szava utón, V4 2 órakor a gyűlés bevégződött s

társaság átvonult a községi szállodába, a hol t szellemi munkát családias jellegű s igy pohárki 3 szűntök hijján levő társasebéd fejezte be. Jelenvo- tak : Schröder Istvánné, Tóth Erzsiké, dr. Ladic | László (Gyula), Petrovszky Pőre, Wandlik Etu- Mertz Irén (Békéscsaba), Dimény Juliska, Heuszlt- Mária, Lászlóffy Rózsi. Mihálfi Emma ’(Szarvas & Csengev Bella, Zalay Juliska, Takács Jolán (Oroi- háza), Serkédyné-Jakab Mari, Mányiné-Prigl Olg . Koncsek Gy. József (Gyoma), Nádor Adolft- (Tótkomlós), Halász Ignáczné (Békésszentandrás ; Láng Hermina (Füzesgyarmat), . Kardos Miit n (Kétegyháza), Kovács Ida (Vésztő), Újházi Marg 1 (Endrőd), Dapsy XHzella, özv. Dapsy Kálmánn

T a n ü g y. békésvármegyei általános

A békésvármegyei általános tanitóegyesület folyó hó 14 én Szeghalmon tartotta évi rendes közgyűlését. Megelőzőleg 13-án este hangversenyt rendezett a tanítók háza javára, melynek sikerét bizony-bizony az óvónők mentették meg, amennyiben a programm és szereplők nélkül szűkölködő rendezőség könyörgésére s főképpen a békésmegyei óvókör elnökének, a szeretett Eliz néninek kívánságára, javarészt óvónők „ugrottak be“ az egyes számokba. A műsor különben a következő volt: 1. Prolog, irta: Nil, szavalja: Láng Hermin. 2. Zenedarab. Előadják : dr. Csák Istvánné és Csák Ildikó. 3. Monolog: Tóth Erzsiké. 4. Felolvasás Szeghalmi Gyulától. 5. Énekel: Mihálfi Emma zongorán kíséri: Csák Mikó. 6, Monolog: Faragó. Dr. Csák Istvánné, a Dapsy Gizella által irt szép prolog — melyet lapunk mai tárczarovatában közünk — nagy hatást keltett és a bájos kis Ildikó, t tőlük megszokott művészettel játszottak, lelkes tapsokra ragadván a hallgatóságot; Tóth Erzsiké — a szeghalmiak egyhangú véleménye szerint, — „csókolni való“ édes ezukorbaba volt, aki a Géczy Két levél“ monológjának inenyasszonyjelőltjét interpretálta. — A viharos taps, éljenzés alig akart szűnni az óvókör kedves kis pénztárosának bájos, diskrét csevegése után. Szeghalmi, aki „Vágmenti mondáit-val már nemcsak egy kötetet töltött meg, hanem jelentékeny írói sikereket is ért el, — ezúttal körösmenti regét mondott el a római uralom idejéből. Mihálfi Emma szép, csengő, bár kis ter- Ijedelmü hangjával egyszerre meghódította a közönséget, mely a magyar nótákon felül, Bob her- c'zeg belépőjét is kikövetelte. Faragó monológja kaczagtató humorával és ügyes mókáival a táncz- hoz és mulatsághoz alkalmas hangulatot keltett. Mindamellett a jókedv nem nyilatkozott meg a fiatal tanító urak tánezoló hajlandóságában. — A társaság már éjfél után szétoszlott. — A közgyűlés másnap délelőtt a kaszinó nagytermében folyt le. Láng elnök megnyitója hangoztatta az egyesülés szükségét s nem titkolta, hogy az általános tanító egyesület czélja az volt a Szeghalomra kitűzött gyűléssel, hogy ezen a vidéken is tagokat hódítson. (A jelekből Ítélve, ez — sajnos — nem sikerült.) — A Sárrétnek van önálló tanítóegyesülete, mely önzetlen áldozatkészséggel és odaadással szolgálja a magyar népoktatást és a tanítóság érdekeit s amely önállóságát mindenesetre meg akarja tartani. Petz József egyl. aljegyző jelentést tett az egyesület működéséről; ennek során kitűnt, hogy az egyesületnek van 214 tagja, ezek közül 6 disz tag, 14 pártoló, 5 alapitó, 98 kötelezett és 91 önkéntes. Brósz János a tanitóegyesületi élet fejlesz tésóről értekezett. Élénk eszmecserére adott alkalmat Bugyecz Mariska gyulai óvónő felolvasása az óvoda és az iskola közötti összekötő kapocsról. A békésmegyei óvókör tagjai ugyanis valamennyien résztvettek a közgyűlésen és több oldalról világították meg a kérdést érdekes felszólalásaikkal. Dimény Juliska Donner Lajosnak válaszolva kijelentette, hogy az óvoda nem alkalmazkodhatik az iskolához, hanem az iskolának kell az I. elem osztályban alkalmazkodnia az óvodához, főképen f bánásmód tekintetében. Dapsy Gizella szerint az összekötő kapcsot a beszéd-értelemgyakorlatok és a játék teremthetik meg a két nevelési tagozat között és — egyetértve Diménynyel — legelső sor ban a szeretetteljes, gyöngéd, bizalmat keltő eljárás a gyermekkel szemben, aki a családtól kezdve az óvodában folytatólag ehhez van szokva. Ezután Petz József tartott előadást a fanomimikáról; Buthy László a tanító társadalmi szerepéről. Nagy Lajos jelentést tett a tanítók háza békésmegyei szobaalapjáról, azután a folyó ügyek elintézése következett s végül az elnök megköszönve a kir. tan- felügyelő megjelenését, a közgyűlést bezárta. A közgyűlést társasebéd követte.

A Békésmegyei Óvókör első rendes közgyűlését megjelent tagok nagyszáma igazolta, hogy lelkes óvónőink nem sajnálják az áldozatot a „kör“ szolgálatában. Május 12-én délután érkeztek a vendégek Szeghalomra, hol az óvókör titkára és leglel kesebb vezetője Dapsy Gizella fogadta okét. Szeghalom intelligens társadalma előzékenyen sietett a titkár segítségére a vendégek elszállásolása tekintetében s a díszes magánfogatok felajánlásává Ismerkedő estére nem volt szükség; a tagok ismerik egymást Gyuláról, az alakuló gyűlés alkalmából; azonban az ismerkedést kedélyes vacsora keretében „folytatták“ az óvódában. Másnap reggel valameny-