Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
20-1 k szám. Gyula, 1903. május 17-én. XXXV. évfolyam. r 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ L Egyes szám ára 20 fül. A BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. r Kiadébivatal: Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Njilt-tér sora 26 fül. J Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök. Feledbetlen emlékű, Istenben boldogult Schlauch Lőrincz halálával, a nagyváradi róm. kath. egyházmegye püspöki széke idestova egy esztendő óta volt elárvulva. A hónapok óta tartó kombináczió, hogy Szmrecsányi Pál szepesi püspök lesz a dicső emlékű bíboros püspök utódja, immár megvalósult. A hivatalos lap szerdai száma ugyanis a következő legfelsőbb kéziratot közli: „ Vallás és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Szmrecsányi Pál szepesi róm. kath. püspököt nagyváradi latinszer- tartásu katholikus püspökké kinevezem. Kelt Bécsien, 1903. május 10-én. Ferenez József s. k. Dr. Wlassics Gyula s. k. Békésvármegye, mely a nagyváradi püspökség fenhatósága alatt áll és minden egyéb kombináczióval szemben legrokonszenveseb ben fogadta Szmrecsányi Pálnak püspökségét, az immáron megvalósult kinevezést, őszinte, igaz örömmel fogadja, ama reményben, ama biztos tudatban, hogy Szmrecsányi Pál püspök minden tekintetben méltó utódja lesz dicső elődjének. Semmi sem lehet nagyobb bizonyítéka eme remény jogosultságának, mint az az őszintén érzett fájdalom, a mit Szmrecsányi püspöknek távozása eddigi egyházmegyéjében kelt. Eme fájdalomnak megnyilatkozása „Szepesi Lapok“ következő közleménye is a kinevezés első hírére: »Bármennyire örülünk annak, hogy Szmrecsányi Pál püspökünket szemelték ki Schlauch utódának, örömünkbe bánat érzése is vegyül: elveszítjük a felvidéki nemzetiségi ügy elterjedésének egyik hatalmas kerékkötőjét, a kulturális és hazafias mozgalmak T Á. R C Z A.. Prolog. A békésvármegyei általános tanitó-egyesületnek Szeghalmon, 1903. május 13-án a tanítók háza javára rendezett hangversenyére irta: Nil, Szerették egymást. . . egy lány, egy legény, Szegények voltak persze mindaketten. A jó rokonság persze összegyűlt; A két bohó még hátha visszaretten? „Négyszáz forint. .. meg egy viskó falun . . . Teremtőm I erre neveltem a lányom?“ „„De bizony öcsém, jobb lesz neked is, Ha gondolkozol némi hozományon I““ „Az unokámat — nem mondok Bokát, — Egy főispán is elvehetne bátran.“ „Hát hiszen lelkem, szép a tudomány, De pénz a fődolog mai világban!“ „Még kettéeskén . . . hm . . . nézz ki csak szivem! De tanitó nr, majd ha többen lesznek !?*... „Ugyan testvér, ha van eszed, eredj S a nyakadba ne végy mindjárt keresztet." . „Lányom, nyomorgás lesz az életed S a koplalástól meghal a poézis ... “ „Ó, édes fiam, tudom: szereted.. . § Az ő javáért, mondj le róla mégis I“ Folyt a beszéd. Ok meg egymásra néztek, A két szempár ragyogása felelt. Az ifjú a lány tiszta homlokára Édes szelid raátkarsókot lehelt. . . Ibolyás meleg, tavaszi időben Hangzott el a „holtáig-holtomig?“ ... (A bólé. tanácsok persze elkísérték A mátkapárt egész a templomig.) Aztán a falusi viskó udvarán Érte őket az orgonanyitás, Akáozvirágzás, — meg később a rózsák .. . Milyen könnyű volt igy a tanítás! ... _____________ ki részt vett Kossuth Lajos temetésén, de fényesen tanúskodnak hazafiságáról tettei, alkotásai, melyekkel exponált helyen, nemzetiségi vidéken erősítette a magyarság érdekeit, magyar állameszmét. Egy szepesi hírlapíró, a ki közelből ismeri működését, ezeket Írja az ő hazafias munkásságairól: Mi, akik ismerjük itteni működését, mindég bámultuk azt a nagy erélyt, mely hazafias munkásságának rugója volt. Igazi típusa a törhetetlen hazafiságu magyar főpapnak, a ki nemzetiségek által lakott egyházmegyéjében teljes igyekezettel fáradt mindenkor az egységes haza eszmójé- jének megvalósításán. Hatalmas orélye itt nem ismert elnézést, úgy hogy fáradozása sikerekben is bővelkedik, különösen Liptó- ban és Árvában, a hol a nemzetiségi kér- ’. dés itt-ott veszedelmes mérvben hódított talajt. Hazafias működésének egyik fontos tere Románia, ahol mint a Szent László társulat elnöke a magyar kathohkus hivek gondviselője. Tavaly nyáron járt Romániában, hogy az iskolaügy rendezését keresztülvigye. Áldásos közéleti munkásságának egyik legkiválóbb alkotása a bukaresti magyar iskola, mely neki köszönheti létrejővetelét. ügy tudjuk, hogy ezen nagyobb szabású kulturális intézmény rövid időn belül már megkezdi hazafias missióját.“ Privát házi otthonában minden csekélységbe kiterjedő figyelmes s jó házigazda volt. Vendégeit mindig a legnagyobb szeretetremél- tósággal fogadta s gondoskodott arról, hogy jól érezzék magukat nála. Azért szerettek is nála megfordulni úgy papi, mint katonai, s világi hatóságok. Magas, főherczegi vendégeket is üdvözölhetett házában, kik az ő sze- retetreméltóságától mindannyian el voltak ragadtatva. József főherczeg, József Ágost fő- herczeg a családjaikkal, báró Seefried Ottó lelkes támogatóját, a szegények igaz barát-ll ját és jóakaróját. Ic Az utódra nézve még nem tudunk semmi 1 bizonyosat, de annyit mégis, hogy sokáig6 nem lesz képes elfelejtetni velünk Szmrecsányi * Pál püspököt, kinek távozása mindnyájunkat nagy szomorúsággal tölt el. 1 Tudjuk azt is, hogy Szmrecsányi Pál 1 nehezen válik meg jelenlegi egyházmegyéjétől, melyén lépten-nyomon tapasztalhatta a ! polgárság rajongó szeretetót és a személye iránti feltétlen tiszteletet. Fájó szívvel fog távozni ő is abból a körből, melyben annyira 1 beleélte magát és a melyben igazán otthonos.“ ' Másik egy alkalmi lap, mely a kineve- \ zés napján jelent meg Szepeshelyen, igy em- ■ lékezik meg róla: » Tizenegy évi működése kitörülhetetlen hetük- 1 kél lesz hevésve az egyházmegye történetébe, mélynek legfényesebb lapjain fog tündökölni emlékezete. Most mikor az elválás fájdalma vesz erőt rajtunk, a veszteség érzése sokszoros sulylyal nehezedik lelkünkre és távozása mély szomorúsággal tölt el mindnyájunkat, a kik a leg-' nagyobb tisztelettel és becsüléssel vettük) körül személyét.“ ők tizenegy évi tapasztalat után jól tudják és mélyen érzik, mit vesztettek benne, mi ezekből jogosan remélhetjük, hogy azt nyertük benne, a mire nem csupán a szorosan vett róm. kath. híveknek, hanem egész közéletünknek is szüksége van : igaz keresztyéni hajlandóságú, toleráns, humánus, bölcs és lángolóan hazafias lelkületű főpásztorra. Szmrecsányi püspök erős hazafiságát ismeri a magyar közvélemény. Nehéz időkben tett nyílt vallomást hazafias érzelmeiről, mint ennek a hazafias érzületnek egyik legfrappánsabb bizonyitókát amlitjük fel róla, hogy Samassa egri érseken kívül Szmrecsányi Pál volt az egyedüli róm. kath. püspök, a S a nyomorúság — biz az beköszöntött, Ám a poézis ott maradt velük : Menyasszony fátyol kis bölcsőre tévedt S alatta ringott első gyermekük .. . Egynek az akáczillat hozta birét, Másik az ibolyákkal született Az őszi rózsák idején is jött egy . .. A kicsi még alig hogy tipegett. . . Az első már kinőtt az iskolából, Öröm és bánat együtt nőtt vele I Az édes anyjuk sápadt homlokára Árnyat vetett a gondok fellege . . . „Mi lesz belőlük? — küzködött magával Álmatlan éjjen, munkás nappalon. Ha ő, vagy éu . . ! vagy éppen mindaketten ..! Mi lesz belőlük, égi hatalom 1 S ha élűnk is — ha dolgozunk is egyre, Minden hiába! — czélt nem érhetünk . . . Hacsak egy viskó maradna reájok, Hacsak azt tudnám, hogy van födelünkI?. . . És a háborgó panaszra felelve, Mosolygó arczczal jő elő a férj. „Az Isten jó és gondja van reánk is, Nem kell aggódni, — angyalom ne félj! A gyermekekből majd csak ember válik, A módja megvan, — tőlük függ csupán És ne sirasd, hogy nincs viskónk, — szerelmem, Palotánk lesz a helyett ezután!“ Kegyetlen tréfa, — kesereg az asszony, — Szegény tanitónép és palota! , . . Hogy csak egy viskót szerezzen magának: 8záz közül hány tanitó ér oda ? A férfi ajkán mélázó mosoly kél. És mégis úgy van, — mondja csöndesen. Megépítve áll a Tanítók Háza! Hiszed-e most már, édes kedvesem ? Áll s a miénkminden magyar tanitó, — Bár fillérenként áldozott legyen, — Büszkén vallhatja jogos birtokának, Mely mellettünk tanúságot teszen: Hogy van bennünk eszmékért lelkesüles, családjával többször fordult meg nyári tartózkodási helyén Savnikon, melyet valóságos paradicsommá varázsolt. — Nem csekélyebb meglepetés és öröm -érte vendégeit, midőn ' őket az általa létesített „Püspökházárau vitte. Ebben a Király hegy tövén, sürü fenyves erdő közepén épített villában legszívesebben tartózkodott nyáron. Mint a természet rendkívüli barátja, nagy sétákat tett a közeli hegyekre, hogy a gyönyörű kilátást élvezhesse. A természet iránti szeretote a napokig tartó nagy kárpáti túrok fáradalmain is tudott győzedelmeskedni. Egykori főpásztora és protektora, Samassa érsek iránt gyengéd, úgyszólván gyermeki szeretettel csüngött. Örömünnep volt mindig, mikor az egri érsek ur őt Savnikon meglátogatta, mindent megtett, hogy szeretetét s háláját le- róha8sa.“ Jellemzéséül egy biografusa a következő sorokat Írja Szinrecsányiról: „Szigor és szeretet, tudás és hit, egyházi érzület és hazafias szellem él összhangban benne. Szempillantásának szigorában ott csil- lámlik a szeretet sugara; tudománya a vallásos hitet tükrözi vissza ; főúri hajlamainak a nép érdeke ad irányt; szive egy ütemmel dobog egyházáért és hazájáért. Tudomápy szeretetét elárulja gyönyörű és értékes könyvtára, könyvekre, folyóiratokra évenkint fordított összegek. A sok szocziális és széptani munka fönbangon hirdeti a társadalmi kérdés és a művészet iránt való élénk érdeklődését. Nagy mübarát is. Magánéletében szerény és igénytelen. A hiú kitüntetéseket nem szereti sem a maga, sem papjai számára. Az ünnepeltetést, ahol csak lehet, kerüli. Nyájának igazi pásztora. Figyelme az egyházmegyei élet minden mozzanatára kiterjed; de ami szeretetének kiváló tárgyát alkotja; amit mindennél előbbrevaló- nak tart, az a lelkészet. Papjaitól e téren követeli elsősorban a rátermettséget. Az Hogy fiainkért híven dolgozunk, Hogy szegénységünk szűkös falatjából A szegényebbnek bőven áldozunk. Hogy annyi ezer idegen egy czélnál Egymással, mint testvér találkozik S hogy e névben: tanitó, — a legszentebb Felebaráti érzés lakozik! . . . ó, álljon az a hajlék mindörökké I A mustármagból nőtt sudár gyanánt . . . Legyen a fiainknak édes otthon És mindnyájunknak enyhülő tanyánk . . . Könnyes szemekkel hallgat még a nő, De szellő szárnyán sóhaj száll az égre . • . Az akácz halkan szórja szirmait A vígan játszó gyermekek fejére. . . . A villanyvilágítás hatása a város fejlődésére. Megfigyelés után irta 8 az „Újvárosi Olvasókör“ villanyos estélyén felolvasta: Kiss LászlóVillanyige: Ég a villany, ha meggyujtják s ha az ólombiztositék ki nem olvad. A villanylámpák égését tehát biztosítja az ólom. De engem nem biztosított senki sem — kivéve az E. M. A. (azt is megbántam | — hogy ez a felolvasásom, a melyet körünk saját külőtí villanyvilágitási költségeinek törleszthetése czélf jából tartok, legalább anyagilag sikerülni fog-e? Úgy latom — kevésbé sikerült. Van önök közt biztosítási ügynök? Van — akkor Dsz szives biztosítani a szellemi sikerről. Mindenek előtt a különböző hatásokról emlékezem meg. A bornak, sörnek —• különösen a mit az Újvárosi körben mérnek a pálinka kizárásával, felvidító hatása van. Annak, hogy Önök itt most oly kis számmal jelentek meg. leverő hatása van a pénztárosra. Hogy az elnök ritkán jelenik meg a választmányi ülésén — lévén ott gyakran pálinkamérésről szó — feltűnő hatása van, S hogy én most itt az önök kontójára csinálok rossz viczczeket, ugyebár annak kínos hatása lesz! De hát mindennek van valamelyes hatása, sőt vannak szerek, a melyek kitűnő és gyors hatásúak. Ilyen kitűnő és gyorshatása van például a villanyvilágításnak Gyulaváros fejlődésére. Az hogy a várost, a villanyvilágítás bevezetésekor ugyössze-vissza drótozták, mintegy repedt fazekat a drótostót, az is csak a hatás kedvéért történt. S hasonlítsuk csak össze a mostani korszakot, melyet a hatodik ivlámpa korszakának nevezhetünk, az antidiluviális korszakkal, a mikor még semmilyen világítás sem volt Gyulán, mindjárt látni fogjuk, hogy mi minden korszak- alkotó átalakulásokon mentünk keresztül. Csak egy pár utczán menjünk végig, szemünkbe ötlik, hogy az utczák kiszélesedtek s kiegyenesedtek. Teszem azt a Zrínyi utcza. A múlt századbeli zsák-utezák mind kinyíltak s a legélénkebb forgalmúak. Ilyenek például: a Károlyi Sándor és T. utczák, a melyek most már csak a város építkezési szabályrendeletében szerepelnek még mindig, úgy mint régi tűz és tolvajfészkek. A terek tele vannak ültetve: villanyoszlopokkal. Az ártézikutak csobogó vizére idilikus fényt árasztanak az ivlámpák misztikus homályu fényükkel. A Maróthy-téren a hatodik ivlámpa véget vetett a hetesek szerelmeskedó- sének, a mi az első gyulai hatodik ivlámpa felállítását kérelmező társaság bátor fellépésének fényes eredménye. A népkertben a villanyvilágítás korszaka uj életet teremtett. A régi pislogó petróleum lámpák sötétjét felváltotta a villany s a szerelmesek szeme felvillan, mikor annak fénye mellett mondhatják el egymásnak a bolegész iv mellélslet van. csatolva. ■M“ Csak 3 napig flvillflf a | Megnyitó előadás I £ máius 23-án.
