Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

magánjellegű alapítványok kezelését nem engedik meg a felettes hatóságok ; éj helybeli ev. ref. lel­kész nem lóvén jelen, nem tudjuk mi igaz ebből, mert ha ez igy van, úgy a gondozása a simák csak is Balog István ismerősei, barátai és azok utódaira marad mindaddig, a mig Balog István emléke el nem mosódik. Megbeszéltük továbbá főbb körvonalaiban a temetés ünnepélyének programmját is. . Ugyanis meghívjuk az ünnepélyre a község elöljáróságát, a községben levő egyleteket és olvasó­köröket. Felkérünk valakit az elhunyt kartérsai közül egy emlékbeszéd tartására, — a helybeli ev. ref. lelkész megígérte a tanítói kar segédlete mellett a temetési fohászt elmondani és a békéscsabai gimnázium kántusából való kis énekkar pedig ének- kel búcsúzik el hajdani tanárjától. így áll ez idő szerint az általunk felkarolt ügy b bizunk Istenben, hogy eme minden salaktól men tes érzésünk diktálta tervünk sikerülni is fog. Doboz, 1903. május 8. Tisztelettel: D. J. 1754—1903. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1903. évre előirt általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében május hó 11-tÖI 19-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecské­jükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1903. évi május hó 6-án. Popovics Jusztin, ]gg i _i főjegyző, h. polgármester. Hi rdetmény. Gyula városa központi választmánya ezennel közhirré teszi, miszerint a választó- kerület országgyűlési képviselő-választóinak az 1904. évre összeirt névjegyzéke folyó ÓVI május 5-től 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgármesteri irodában köz­szemlére leend kitéve, mely idő alatt azt a városi tanács egy tagjának jelenlétében min­denki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, aki a névjegyzékben felvéve van, folyó 1903. évi május hó 5-től 15-ig bezárólag felszóllalni és eme felszólalásokra az észrevételeket május hó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások, valamint az észre­vételek írásban bélyegtelenül Gyula város központi választmányához intézve, a város polgármesterénél adandók be. Gyulaváros központi választmányának Gyulán, 1903. évi április hó 27-én tartott üléséből. i54 2—3 Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz, közp. vál. elnök. közp. »ál. h. jegyző. Tan ii g y Óvóköri közgyűlés. A folyó évi január havában kedvező auspiciumok mellett Gyulán alakult békés­megyei óvókör első évi közgyűlését május 13-án tartja a szeghalmi Simay óvodában. Az újonnan alakult kör agilis titkára, — lapunknak is kedves munkatársnője, Dapsy Gizella, szeghalmi óvónő nagyban buzgólkodik, hogy azt a nagy érdeklődést a tagok részéről s azt a rokonszenvet, mely a közönség részéről az óvónők ügyeivel szemben az alakulás alkalmából megnyilatkozott, folytonosan fentartsa, élessze, fejlessze. E nagy buzgólkodás- ban a kör vezetőségén Schröder Istvánná elnök, dr. Ladies László társelnökön kivül, a kör többi tagjai is osztoznak s az előttünk fekvő meghívó a legszebben igazolja, hogy a békésmegyei óvókör nemcsak azért alakult, hogy egy uj kör legyen Békésmegyében, hanem az valóban tettekre hivatott fejlődésre és életre képes egyletté vált. Az első évi közgyűlés tárgysorozata a következő : Tárgysorozat: I. Elnöki megnyitó. 2. Az óvoda czélja. Előadó: Takács Jolán (Orosháza). 3. Az óvodai és házi fe­gyelmezés eszközei. Előadó; Beuszler Mária (Szarvas). 4. Az óvoda, mint napközi otthon. Eloado: Kovács Ida (Vésztő). 5. Titkári jelentés, indítványok. (Az indítványok a titkárhoz előzetesen beküldendők). 6. Pénztáros jelentése. 7. Elnök záróbeszéde.— A közgyűlés kezdete délelőtt 10 orakor, A közgyűlést megelőzőleg gyakorlati foglalkozást tartanak: fodor Lajos, a hódmezővásárhelyi áll. óvóképző tanára, Szalay Juliska orosházi és Láng Hermin füzesgyar­mati óvónők. Elszállásolásról stb. és a vendégek fogadásáról az óvókör titkára gondoskodik. Hírek. Templomi búcsú. A gyulai róm. kath. főtem­plom felszentelésének évforduló ünnepét üli e mai napon, mely alkalomból ünnepélyes istenitiszteletet tartanak s a közel vidékről a kigyósi, varsándi és csabai hívek is bezaránilokolnak Gyulára. Érdekes képet ad az ilyen templomi búcsúnak a templom előtt felállított sátrak képe, a melyekben régi jó idők maradványaképen bucsufiát árulnak az ünneplő híveknek. A vármegye közgyűlése. A vármegye törvény- hatósági bizottságának május második felére eső rendes közgyűlése e hó 30-án fog megtartatni. A közgyűlési meghívót a vármegyei hivatalos lap csütörtöki száma fogja közölni. A vármegye közigazgatási bizottsága holnap hétfőn tartja meg május havi rendes ülését. Kinevezések. A gyulai állami gyermekmenhely igazgatójává a m. kir. belügyminiszter dr. Széli Imrét, a békésmegyei közkórház jeles segédorvo­sát, gondnokává pedig Deimel Lajos nyugalmazott vármegyei főszámvevőt nevezte ki. Mindkét kineve­zett a napokban elfoglalta állását és megkezdette hivatalos működését. Kinevezés. A gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz a m. kir. pénzügyminiszter Lokuinszky Lajos rima- szombati számgyakornokot számtisztté nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Tyehlár Endre szarvasi adótisztet Békéscsabára helyezte át 8 helyébe Weber Pál késmárki adóügyi gyakor­nokot nevezte ki. Előléptetések a közös hadseregnél. A cs. és kir. 10l-ik gyalogezred békéscsabai zászlóaljánál május elsejével négy előléptetés történt : Stubna- Bajó Dániel őrnagy alezredessé, Metzger Gyula báró Il-od osztályú százados I-ső osztályú száza­dossá, Badacsonyi Mihály dr. Il-od osztályú ezred- orvos I-ső osztályú ezredorvossá, végül Hirschfeld Frigyes főhadnagy Il-od osztályú századossá lépett elő, utóbbi egyúttal áthelyeztetett a fiumei 79-ik gyalogezredhez. Katonai előléptetés. A rendes májusi előlép­tetések során a 101. gyalogezred Békéscsabán állo­másozó második zászlóaljánál mirabergi Oschtzadal Miksa hadnagy főhadnagygyá neveztetett ki. A muzeum. Békésvármegye közművelődési egyesületének a Göndöcs-népkertben levő múzeuma a mai naptól kezdve minden vasárnap és ünnepnapon délután 3—6 óráig nyitva áll s bárki által meg­szemlélhető. A muzeum tárlata a gyulavarsándi Lajoshalomban talált érdekes régiségekkel — ame­lyekről Domonkos János muzeumőr számolt be lapunkban — gyarapodott. A muzeum látogatására felhivjuk a közönség figyelmét. Sziniszezon előtt. Idestova egy hét múlva ismét megnyitnak a gyulai aréna kapui egy újabb sikerült szini szezonra. Az előjelek legalább azt mutatják, hogy a szezon sikerülni fog, mert a kö­zönség érdeklődése nem mutat kisebb fokot, mint tavaly s a tavaly előtti években. A héten volt itt bérletek gyűjtése végett Erdélyi színházi titkár Nagyváradról s az eredmény örvendetesnek mond­ható, mert — noha több tavalyi bérlő lemondott, — mégis több páholybérlőnk van, mint tavaly. A zártszékbérletek kissé csökkentek. Az előadásokat — 40 bérletben folyó előadás — a Somogyi társu­lata e hó 20-án kezdi meg. Dandárparancsnok Gyulán. A szokásos fel­ügyeleti vizsgálat megtartása végett a napokban Gyulára érkezett Ruprecht Henrik tábornok, dandár­parancsnok. A tisztikar a magasrangu katona üd­vözlésére a Komló szállodában gyűlt össze, majd Schnörch Gyula ezredes kíséretében a csapatokat tekintette meg s azoknak gyakorlati kiképzését vette beható szemle alá. A tisztikar által elért eredmény fölött megelégedésének adott kifejezést. Árlejtés vashidépitésre. Békésvármegye árlej- tező bizottsága dr. fábry Sándor alispán elnöklete alatt a mezőberény—vésztői törvényhatósági közúton Mezöberény község határában a Kettős-Körösön át vezető fahíd mellett és helyette építendő három nyílású vashid vasfelszerkezeti munkáira és alépít­ményi munkáinál teljesítendő föld-, kőmives-, ács- és kovácsmunkáknak, továbbá a hidpálya berende­zési és a korlátok felállításánál végzendő ács mun­káknak biztosítására folyó évi május hó 3-án ár­lejtést tartott. A vasfelszerkezet szállítására ajánla tot tettek : Szab osztr.-magy. államvasutak 2840 q sulylyal q-kint 48 koronával. Magy. kir. államvas­utak gépgyára 3010 q sulylyal 51 korona 30 fillér­rel, alternative 49 korona 50 fillérrel. Magyar waggon és gépgyár (Győr) 3153 q és 2930 q sulylyal 42 korona 52 fillérrel. Egyesült hajó és gépgyár r.-t. 2855q sulylyal 48 korona 50 fillérrel. Budapesti szivatytyu és gépgyár r.-t. 2840 q sulylyal 48 kor. 50 fillérrel. Oetl Antal és Nioholson gépgyár (Buda­pest) 2830 q sulylyal 47 korona 25 fillérrel. Schlick- féle gépgyár 2860 q sulylyal 38 korona 30 fillér és 48 korona 80 fillérrel. Weitzer János-féle gép­gyár (Arad) 2845 q sulylyal 48 korona 25 fillérrel métermázsánkint. Fenti ajánlatok közül a Magyar waggon és gépgyár, továbbá Oetl Antal és Nichol- son-gépyár ajánlatait tárgyalás alá vette a bizott­ság éB azok közül az előbbiét ajánlja elfogadásra. Az alépítményi munkákra ajánlatot tettek : Freund Henrik (Budapest) 1, Rauch Árpád és Fekete buda­pesti vállalkozók 0'6, Grünhut József és Fia szol­noki vállalkozók 5, Mangold Imre budapesti vállal­kozók saját tervei szerint feltételekkel, Pfaff Ferencz gyulai vállalkozó 16-5 százalék árengedménynyel. Ezen ajánlatok közül 69156 korona 19 fillérrel Pfaff Ferencz jóuevü gyulai építőmester ajánlatát fogadta el a bizottság. Majális A gyulai polgári iskola vidám diák­serege — visszaemlékezvén a múltban rendezett jósikerű kirándulásokra — majálist rendez május 28 án a városerdőben. A rendezés a tantestület jóváhagyásával és támogatásával történik. Miután a majálison belépti-dij nem lesz, a költségek bizto­sítására gyűjtői vek bocsáttattak ki s a maradvány a polgári leányiskola javára tőkésittetik. Az ifjúság a kora reggeli órákban kivonul s különböző játékok­kal tölti a napot; a tulajdonképeni mulatság dél­után veszi kezdetét; tornászati mutatványok, verse­nyek, léghajók felbocsátása és táncz rendeztetik, esetleg tűzijáték is. Jó tánczhelyről, zenéről, vilá­gításról, vadászkonyháról és italokról gondoskodva lesz. A majális nyilvános jellegű s amennyiben az idő kedvező lesz, annak sikere biztosítva van. A gyulai 48-as kör abból a hazafias czélból, hogy a nagy hős, II. Rákóczi Ferencz távolban porladó hamvainak hazahozatala költségeihez hozzá­járulhassák, folyó hó 17-én délután 4 órakor a kör uj helyiségében Rákóczi ünnepet rendez. Villanyos tánczestély. Ma este érdekes for­dulópontot ünnepel az újvárosi olvasókör földi éle­tében. A villamosság korszakának kezdetét. — Ma mutatják be a nagyközönségnek az újonnan beve­zetett villamvilágitás működését s ebből az alka­lomból nemcsak tánczestély is lesz, hanem fel­olvasás is, még pedig nagyérdekü humoros fel­olvasás, melyet a most már nemcsak vicczeiről, hanem igazgatói tevékenységéről is ismert Kiss László vármegyei aljegyző, a kör igazgatója fog tartani. A nagyérdekü estélyre — az 1 koronás belépti dijra való figyelmeztetés mellett — fel­hivjuk a közönség figyelmét. Halálozás. A városnak egyik régi, tekintélyes és- tisztes polgára Konzitsky Ignácz, folyó hó 7-én meghalt. A boldogult szép magas kort, 86 eszten­dőt ért, de az utóbbi években állandóan gyöngél­kedett már, úgy, hogy halála valóságos megváltás volt. Temetése pénteken délután volt nagy részvét­tel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. Uferbach Antalné szül. Konzitsky Borbála; Konzitsky János és neje Bleih Anna szo­morodott s/.ivvel tudatják a szeretett édes atyának, szép-apának, jó testvér és rokonnak Konzitsky Ig­között, akkor nincs a világon háború. Huszonhét év óta állom a „Kereskedő-Kaszinó* nak portá ját, de ilyet még nem értem, hogy három óra hosszat tartson odafönn valamelyik gyűlés. Bizton eszik az urak egymást. A nagytanultságu portást nem hagyta cserben a szimatja: az urak ott fönn csakugyan szerették volna'egymást megenni. Már-már fellélegzett a gyűlés, hogy vége a sok tudomásvételnek, midőn szót kért a kaszinó egyik aligazgatója, Abai országgyűlési képviselő. Szikár, simamozdulatu ember volt, aki sze­repelt mindenütt, de legtöbbet az újságokban a „jelenvoltak* között. A hiúságnak a legorditóbb mozaikjából volt összeék Ive az élete és éppen azért mindig azt hirdette, hogy ö ment minden hiúságtól. A pózja azt sejtette, hogy most érke­zett el a század legnagyobb világtörténelmi momentuma. — Uraim, nagyon érdekes, sőt. nagyon fontos ügyről értesíthetem önöket — mondta. Rövid leszek. Az „Agrár-Kaszinó,“ amelynek politikai és társadalmi nézetei ellentétes ponton vannak ugyan, mint a miéink: részt óhajt kérni a vendégszeretetünkről. Melegen érdeklődnek az iránt az orosz tenorista iránt, aki nálunk fel­lép majd ., . Hogy kiegyenesedett a lomha ülésből az egész társaság. Úgy látszott, hogy Abai pózja még sem volt ostoba, hogy igazán megokolta azt ez a világtörténeti momentum. A szónok pillanatokig kiélvezte ezt a közfeszültséget s most már — mert elérte, hogy ő a föld közép­pontja — küzködő természetességgel szólt: — Tizenöt-husz agrár-kaszinóbeli ismerő­söm kért tőlem meghivót a legközelebbi hang­versenyünkre. Örömmel láttam ebben a közele­désben a béke első pillérkövét s a kérés telje­sítését készséggel megígértem. Ezt akartam bejelenteni • .. És leült a képviselő ur, mint egy Pal- marston. A zugó éljenzés perczekig elnyomott egy másik zúgást, a kitörni készülő viharnak a tompa morajlását. Egy alig nyolez-tiz tagú töredék szeméből kezdtek czikázni a villámok. És meg­szólalt a viharmadár. Barnapatinás arczu volt a viharmadár. Bekő, egy nagy politikai napilapnak a munkatársa. Fegyelmezett testű és fegyelmezett gondolko­dású ember, akinek a sikereiből szívesen vett magára egy-egy darabot a Kaszinó is, de aki elég ellenséget szerzett magának azzal, hogy alkalmatlan helyen okos dolgokat szokott be­szélni : — Tisztelt uraim, a világnak érdekes csodái leszünk, hogy gerincz nélkül is tudunk élni. Mert ennek a másik kaszinónak a fogadása ezt bizonyitja . .. Majd felfrissítem a memóriákat. Egy hónappal ezelőtt az Agrár-Kaszinó az Ínségesek javára bált rendezett. Mi nem segítet­tünk volna a szegényeken ? És egyetlen meghi­vót sem küldtek ide. Egyetlent sem. Ennek egy hónapja. És öt és tiz és húsz év óta ? . . , Az volt, hogy : ahol kellett meghallgatták egy-két szavunk, de feleletre már nem érdemesítették. Évröl-évre elvesztettük gerinezünknek egy da­rabját a mi közeledésünkben, eredmény nélkül, — az utolsó darabot már őrizzük meg ... És ha őszinte ez az ő közeledni akarásuk, miért kér sutytyomban tizenöt-husz ur meghivót? Miért nem történik ez nyilt szinen, hivatalos, őszinte formában ? És miért játszanak bujosdit, hogy: „melegen érdeklődnek a fenomán orosz tenorista iránt* ? . . . Ebben a közeledésben tizenöt-husz ur tobzódik majd a mi spongya-önérzetünkön Lehet formát találni arra, hogy azok az urak, ne kapják meg a meghívókat. Dixi 1 A magvas éles beszéd mindenkibe belefoj­totta a közbeszólást, de utána tomboló erővel zajlott ki a szenvedélyek vihara. A csekély kis töredék az órákig tartó vitában nem tudta lebirni a vendéglátásért diadalittason lelkesedő többséget és a titkár viharpaskolta arczczal végre azt jelenthette, hogy a határozat szerint a meghívók elküldetnek. Bekő gúnyba öntött tekintettel hajlongott: — Bravó ! Helyes I Az orrunkat magasan hordjuk, de a fejünket nem 1 II. Kilencz óra felé a Kereskedő-Kaszinó óriási fehér termének az aranyezirádái kezdték szégyen­leni magukat. Hogy mennyire haloványak a mellett a sok arany és drágakő mellett, ami az asszonyokon van. És azt gondolták magukban, hogy Brazíliában jók a gyémánttermések, Lyon­ban meg jó soruk van a selyemgyárosoknak. Bekő, az újságíró, szórakozottan bámult maga elé. Ismerős hang, Abainak a feleségéé szólította meg: — No, maga czinikus ur, ma csak meg le­het elégedve ?! — Mivel ? A nagyságos asszony inkább lehet. Látom, hogy remek, uj butonjai vannak. A csodás aranyostestü asszony mosolyogni látszott, hogy nem bánja ezt az elismerést. Egyszerre elvágták a terem zsibongását: mindenki a hatalmas középső szárnyasajtó felé fordult. Előbb valami tizenöt krizantém lett látható, azután ugyanannyi frakk. A frakkok pontosan kimért ritmusban mozogtak, az első sorok felé mentek, azután mint valami falanksz, tömörülten egymás mellé ültek. A terem gyönyörrel léleg­zett föl, hogy ime mégis eljöttek ezek is. A falanksz sem jobbra, sem balra nem fordult mert ha csak egy pillanatra is felmelegszik : vége a tekintélynek. — Abainéban volt valami megilletődés: — Milyen komoly elegáncziáju úriemberek — mondta. Bekő sebtiben dühbe gurult. — Ugyan, nagyságos asszonyom, mit lát ezeken komolyat, meg elegáncziát ? . . . Én egé­szen mást látok. Azt, hogy egy csomó megüve­gesedett külsejű ur belülről kaczag a jól sikerült heczczen, hogy ezer szempár lesi az ő szempil­lantásukat. Abainé csititólag intett. Megkezdődött a hangverseny. A falanksz másodpereznyi pontos periódusokban csattogtatta zugón járó tenyerét az első piészek után. A rövid szünetben a képviselő neje tréfásan komolykodva zsembéskedni kezdett az újság­íróval : — Maga nem ismer más szint csak feketét. — Bocsánat, én ablaküvegen át nézek, csak az a hibám, hogy látok is. Végre valahára az orosz fenomén is döngi- csélt egy fertályóráig a pódiumon az örökszere- lemröl, azután vége volt a hangversenynek. Mindenki tolongott kifelé. A falanksz, mint egy test tartott a kijárathoz. Bekő szeme, majd hogy könybe nem lábbadt a jókedvtől: — No, erre az estére büszke lehet ez a kaszinó. Engem kinevettek, mikor megmondtam, mi lesz ebből. Az előjáték már megvan „a fa­lanksz hangversenyen.“ Folytatása majd követke­zik a buffében és a tánezban. • A folytatása következett is. A kikeményitett urak egy része a legszi­gorúbb kettős rendekben mérte végig a táncz- terem parkettjét, nehogy idegen elem férközhes- sék hozzájuk. Izzó párák nehezedtek a levegőre, a vendéglátó kaszinó kezdte érezni, mily csávába került, — hogy az otthonában nincs ma otthon, De azért most már engedtek a vendég urak a müjeges fagyból: nézésük éhes megelégedettség­gel simogatta meg a dekolltált ruhákat. Ettől

Next

/
Thumbnails
Contents