Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

Melléklet a „Békés" 1903.19-ik számához. nácznak folyó hó 7-én reggel egynegyed 7 órakor éle 86-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. Az Urban elszenderült kedves halott folyó hó 8-án délután félnégy órakor fog a róm. kath szertartás szerint a szent József temetőben csendes nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent­mise áldozat pedig a temetés napján reggel 7 óra­kor fog az anyatemplomban a Mindenhatónak be- mutattatni. Gyulán, 1903. május hó 7-én. Az örök­világosság fényeskedjék neki 1 Községjegyzői nyugdij választmány ülése. Dr: Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, dr. Zöldy Géza, Ritsek János, Aszalay Gyula, Schmidt Iván, Kolozsi Endre bizottsági tagok jelenlétében a köz- ségjegyzői nyugdíjintézet igazgató-választmánya teg­nap délután ülést tartott. Tárgyaltattak: Baross István kondorosi jegyző, Lózsa Albert köröstarcsai jegyző, özv. Hassy Sándorné, özv. Popovics Elekné, Nagy Ödön volt buosai jegyző kérvényei, melyek elin- téztettek. Somogyi A. s társai kölcsönügyében, mint­hogy az egyik aláírás hamis volt, a kölcsönt meg­szavazó határozatát a. választmány vissza vonta. Pain Károly ujkigyósi jegyzőnek nyugdija, mint­hogy fizetése 260 koronával emeltetett, ehhez ké­pest állapíttatott meg. Hegedűs Gyula gyulavári! újonnan választott elsőjegyzőt s Vértan Emil Il-od jegyzőt fizetésének megfelelő osztályba sorozta, az utóbbit felvéve a nyugdíjintézet kötelékébe s kirótta rájuk a hozzájárulási összegeket. — Gottstág Sándornak kérelmét teljesítette. Özv. Blaho Józsefué kérelmére özvegyi segélyét évi 272 koro­nában állapította meg. Blazekovits Hugó békés- szentandrási jegyző nyugdij ügyében akként határo­zott, hogy kérelme alapjáu nyugdíjazza s évi nyugdiját 880 koronában állapította meg. Elveszett melltü. Egy gyulai urinő a folyó hó 8-án az Erdély-uton, vagy a belvárosban arany- melltüjét elvesztette. A melltü 2 egymás mellett fekvő, fillér nagyságú arany-korongból áll, középen mindenik 3—3 gyémántkővel s a gyémántok fekete emaillal vannak körülvéve. — A becsületes meg­találó ezúton kéretik fel, hogy a melltüt a rendőr­kapitányi hivatalba szolgáltassa be, hol is illő juta­lomban részesül. Mikor a toronyőr éhes. Daczára annak, hogy a toronyőr magas állásában minden emberi gyarló­ságokon felül emelkedett régiókban tölti életét, megesik néha, hogy más földön élő halandó mód­jára a toronyőr is megéhezik. A héten is nagyon megéhezett a toronyőr és pedig korán, mert már 11 órakor elkezdte huzni a déli levesnótát. Nem sokáig lógott azonban a kötélen, mikor észrevette csalódását és elakarta hallgattatni az öreg haran­got, a miből olyan furcsa kalimpálás lett, hogy a torony alatt élők nem tudták elképzelni, hogy tűz vau-e, vagy a pápa halt meg, vagy a.püspök jubi­lál. Találgatják a városban ma is, hogy mi is tör­tént, pedig hát semmi egyébb nem történt, csak ideje előtt — megéhezett a toronyőr. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizszabá- lyozó és vizhasznositő társulat május hó 19-én dél­előtt 10 órakor, saját házában, Gyulán rendes köz­gyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató- választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Igazgató-főmérnök jelentése a társulat ügyeiről. ugyancsak melegük lett a családjukért, felesé­gükért dolgozó férjeknek. Különösen Abai nem vette kitüntetésnek a simogató pillantásokat, a melyek a feleségére tapadtak. Volt is reá oka. Mert az urak röviden megállapodtak abban, hogy a neje. egészen komolyan szép hölgy: a kettösrendekböl szabályos kört formáltak körü­lötte és talán az égő levegő okozta, hogy ha a szavuk nem is, de a szemük akként ugrált, mint az a színházak társalgóiban szokás. A képviselő ur kerülte mindennek a szem­rehányó tekintetét. Odaférkőzött a felesége mellé szórakozott volt az arcza, de zihált a lelke. Úgy suttogta az asszonynak : — Ezekkel az üres bábokkal tudsz te ily melegen társalogni ? A nőt elkábitotta amazoknak a szószátyár- sága, ajkbigygyesztő mosolylyal nézett végig a férfiun, hogy ő nem igy gondolkodik. Azután erőltetett unottsággal dobta oda: — Hisz. te hivattad meg őket 1 . . . Abai most már azon gondolkodott, amin a többi: a terem atmoszférájától ég-e az arczuk, avagy a szégyentől . . . Benn a büffében a másik csomó vendég ur beült egy asztalt. És lélek se ahhoz, se attól. A nyelvük csettintésén az ficzánkolt, hogy ennek a kaszinónak elég jó az itala, egy óra múltán pedig a mellet szólt a szemük ködössége, hogy nagyon is izleni talált nekik, úgy, hogy felleges fejjel nem is igen ügyeltek már, halk-e a beszédjük. Bortól, pezsgőtől folyékony szóval dekla- mált egyikük : — Ételük, italuk jó, asszonyaik szépek, hát miért ne engedjünk meg magunknak világ­életünkben egy kis heczczet? . . . Bekő, akinek csak az imént rebegett Abai bűnbánó imákat a fülébe, az asztaluk mellett ,ment el a képviselővel s erre a beszédre már nem birta legyömöszölni a felháborodását: 2. Igazgató-főmérnök előterjeszti a belvízrendezés' folytán feleslegessé vált zsilipek eltávolítására vo­natkozó terveket. 3. Jogtanácsosnak három évre megválasztása. 4. A nagymélt. földmivelésügyi m. kir. minister urnák 8084—V/2. 1903. sz. a. kelt rendelete, melylyel a társulat gátvédelmi szabály­zatát jóváhagyja. 5. Ugyanannak 95765—V./2. 1902. sz. a. kelt rendelete, a védtöltések lábaihoz 6 mé­ternél közelebb eső fák eltávolítása s a töltés lábáig való szántás betiltása tárgyában. 6. Ugyanannak 116163—V/2. 1902. szám alatt kelt rendelete, mely­lyel a társulat által 1902. évben végzett part erő­sítési munkálatok költségeire 5000 koronát utalvá­nyozott. 7. Ugyanannak 8239—V/2, 1903. sz. alatt kelt leirata, melynek kapcsán a Körösök hajózha­tóvá tétele tárgyában tartott értekezletről felvett jegyzőkönyvet megküldi. 8. Ugyanannak 22170— V/2. 1903. sz. a. kelt rendelete, melylyel a négy csatornaőri lak építésére és a társulati székház ki­bővítésére vonatkozó terveket jóváhagyja. 9. Ugyan­annak 62430—V/2. 1901. sz. a. kelt rendelete, a kitört árvizek localizálása tárgyában. 10. Ugyan­annak 524—V/2, 1903. sz. körrendeleté az árvé­delmi intézkedések mielőbbi megtétele tárgyában. 11. Ugyanannak 585—V/2. 1903. szám alatt kelt rendelete, az árvédekezéshez esetleg szükséges állami szakközegek kirendelése tárgyában. 12. Ugyanannak 92968—V/3. 1902. sz. a. kelt körrende­leté, melynek kapcsán a szivatytyutelepek kezelé­séről szóló tájékoztató egy példányát megküldi. 13. Ugyanaz 93022—V/3. 1902. sz. a. kelt rendeletével az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypéuz- tár ismertetése czéljából hirdetményeket küld. 14. Ugyanaz 5523—V/2. 1902. ein. sz. a. „A Tisza hajdan és most“ czimü mü II. részének 1 kötetét megküldi. 15. Ugyanannak 113895—V/3. 1902. sz. a. kelt leirata a társulat ipari szükségleteinek mi­előbbi beszerzése tárgyában. 16. Ugyanannak 29037— V/3. 1903. sz. a. kelt körrendeleté, a vizmesterek alkalmazása tárgyában. 17. Kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 64497—V/B. 1902. sz. a. kelt rendelete, melynek kapcsán a békéscsaba—békés— vésztői helyiérdekű vasút közig, bejárásáról felvett jegyzőkönyvet megküldi. 18. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalnak 885/1903. sz. a. kelt megkeresése, melyben a társulat telefon-oszlopaira telefonvezeték felerősítését kéri engedélyezni. 19. Ant község elöljáróságának régi kezelési költség törlése tárgyában kelt kérvénye. 20. Vizimüvek engedélyezése tárgyában kelt alispáni határozatok előterjesztése. 21. Békésvármegye alispánjának a gerla—békési útszakasz közigazgatási bejárása ha­tárnapját kitűző határozata. 22. Aradvármegye alispánjának értesitése arról, hogy az aradmegyei társulat belvizrendezési munkálatainak engedélye zésére vonatkozó határozata jogerőre emelkedett. 23. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának üléseiről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 24. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a társulati pénztáros jelentése a társulati pénztár állapotáról. 25. Időközben érkezett tárgyak és netáni indítványok. Télből nyár. Minden átmenet nélkül egyszerre zökkentünk át-a kiállhatatlan szeles, hűvös, kelle­metlen novemberbe illő időből a nyári, szinte kánikulai hőségbe. A hirtelen beállott meleg hatása alatt életre kelt minden s a május hónapot széppé tevő buja vegetáczió, friss zöld pázsit, illatos orgona — No, ez már mégis több a soknál! Az elázott ur utánuk: — Bocsánat, képviselő ur, hallotta ezt a megjegyzést ? A képviselőnek keresztülsuhant az agyán, hogy másnak a megjegyzéséért miért akarják őt felelősségre vonni. De legyűrte az izgatottságát és közömbösen felelte : — Hallottam. — Azért kérdem önt, mert az ön utján kaptuk a meghívókat és érdekel, ön is azono- sitja-e magát ezzel a megjegyzéssel. — Most már Abaiból is kizúdult a benne feneklett keserűség: — Kérem, ha ez az ur itt valamit mond, úgy tudom, helyt is áll érte. De hogy az érdek­lődését kielégítsem, hát igenis: amit önök ma végbevittek, az több a soknál. így van I A krizantémes ur erőlködött, hogy kivasalt lábán egyenesen tudjon megállni és mosolyogni próbált: Köszönöm. Majd elintézzük. Kigyulladt a villamosfény a fejében, hogy ezzel még nincs vége. Odafordult Bekőhöz: — Pardon, Radnótay vagyok. Az újságíró hideg maradt : — Bekő. — Szabad öntől is magyarázatot kérnem? Az újságírót nevethetnék bizsergette, hogy ő tőle magyarázatot kér ez az ur. Da azután belevonaglott az arcza: — Szivesen! Ha úgy kívánja. Ám azt hi­szem, ez nem lesz önnek kellemes .... Tehát: ma este kettőt láttam, én, a koldus újságíró. Hogy ez a kaszinó ma karrikatura volt és hogy Önök képtelenül neveletlenek voltak. Radnótay megbiczczentette a fejét: Ezt is elintézzük .... i Ekkor már utrakészen állott az egész fa- lanksz. És ment. Amint kiértek a szűz haj-: virág, virágzó gesztenyefa gyönyörködteti a szemet mindenfelé. Gyönyörű verőfényes nyári napjaink voltak az elmúlt héten s holdtölte lévén, az esték is oly szép holdas fehér éjszakákká váltak, mint a milyeneket Dostojevszkij szokott megírni. A mete­orológiai jóslat tartósnak jelzi ezt a kellemes májusi időt, de ismervén a fagyos szentek jelentőségét, nem merünk bizni annak állandóságában. A munkásmozgalom. A múlt héten megemlé­keztünk arról a forrongásról, mely a békési föld­mi velő munkások közt tört ki. A forrongás akkor lecsillapodott, de a kedélyek azért nem nyugodtak meg teljesen és vasárnap a munkások a főtéren, a bérház előtt nagy gyűlést tartottak, a melyen három négyszáz ember jelent meg. A gyűlést Polgár János elnök nyitotta meg és szólván a munkások szomorú helyzetéről, kijelentette, hogy a gyűlés napirendjéhez csak helybeliek szólhatnak. Utána Popovics Szilveszter főszolgabíró beszélt, azt fejte­getvén, hogy a munkásnép helytelenül cselekedett, midőn a múltkor zavargásban tört ki. Ő meghall­gatta a munkások kérését és jóindulatának már is van eredménye: lesz hídépítés 30000 korona költ­séggel, a kosárfonógyárt kibővítik és száz munkást alkalmaznak benne. Ajánlja, hogy addig is, mig többet kereshetnek, elégedjenek meg a 35 krajezár napszámmal. Polgár János megköszönte a főszolga­bíró igyekezetét, de hangsúlyozta, hogy a munka igy is kevés. Ezután László Péter és Polgár kör- vonalozták a munkások óhajtásait. Ezek közt van, hogy a nagybirtokosok az eddiginél több földet adjanak ki felesbe és haszonbérbe, a mezei mun­kát szabályozzák, a munkást szombaton rendesen kifizessék, a feles és harmados földek után való uzsorát töröljék el, a vasárnapi munkaszünetet tartsák meg, stb. — Kétegyházán napokon át tartó vizsgálat után dr. Nyisztor Adorján központi vizs­gálóbírónak csak fél eredményt sikerült elérni, miután a mozgalomban részt vett emberek vallo­másai annyira fogyatékosak, hogy ennek alapján a felbujtók kinyomozása alig lehetséges. Még azt sem sikerült kétségtelen bizonyossággal kideríteni, hogy Dregán Mojsza rendőrt bottal ki ütötte le ? Maga a rendőr sem akar emlékezni bántalmazójára s azt hangoztatja, hogy hátulról támadtak rá. A tanúként kihallgatott községi tisztviselők Bem tudnak pozi­tív dolgot, vallomásaik CBak általános keretekben mozognak. A kihallgatások során erősen hangoz­tatta a nép, hogy Szerb Miklós távolításával az izgálom alább hagyna. Kedden délelőtt a kirendelt katónai karhatalom is visszautazott Csabára. Halálozás. Noránt István köztiszteletben álló derek adótárnokunkat pótolbatlanul fájdalmas csa­pás érte. Neje Stiller Mária asszony, folyó hó 7-én élte 58, boldog házasságuk 34-ik évében, hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék nő, példás hitves és szerető gondoB családanya végtisztessége péntek délután volt nagy részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a követ­kező: Noránt István a saját és fia József, neje Raák Fanni, kis lánykájuk Ilonka; valamint leá­nya Yilma és kiterjedt rokonság nevében is tudat­ják a felejthetetlen jó feleség, szerető édes anya és kedves rokon : Noránt Istvánná szül. Stiller Má­riának folyó óv és hó 7-én d. u. félnégy órakor, élete 58-ik, boldog házasságuk 34-ik évében tör­tént gyászos elhunytát. A megboldogult földi marad­ványai folyó hó 8-án délután félöt órakor fognak a nalba, egy ólrnosnézésü kis fricsur kellemetlen­kedni kezdett Radnótayval: — Te öreg, az Abai csak megkapja tőled a maga tizöltéses vágását, de attól az újságíró­tól csúnyául kikaphatsz. Az nem érti a tréfát. Észre is vettem, hogy fázol tőle .... .... Odabenn a kaszinóban sz'ntén fáztak a hölgyek és urak. Azt gondolták, hogy erre az estére nem volt szükségük .... Másnap estefelé Hajós, a „Budapesti Lapok“ főszerkesztője megelégedetten hümmögötta vézna kis segédszerkesztőnek: — Jól van, okosan tetted, hogy csak néhány sort írtál erről az ügyről. Igazán nem kell sokat foglalkozni az okuk miatt, ezekkel a párbajok­kal. Mutasd csak a kéziratot. A nyüzsögő idegü kis roncsember gépies előzékenységgel odaadta: — Kettős párbaj. Ma délután az üllői-uti lovassági kaszárnyában kettős párbaj folyt le. Az elsőben, melyet karddal vívtak, Radnótay László földbirtokos állott szemben Abay Jenő országgyűlési képviselővel, aki megsebesült. A második pisztolypárbajra ment, rendkívüli súlyos feltételek mellett. Ebben az egyik ellenfél ugyan­csak Radnótay László volt, a másik pedig lapunk parlamenti rovatánk a vezetője: Bekő Pál dr. Mindjárt az első golyóvál tásnál kéresztüllőtte Bekő golyója Radnótaynak a vállát. A veszé­lyesen megsérült földbirtokost kórházba szállí­tották. Kibékülés egyik esetben sem történt Mindkét párbaj oka 1 összeszóllalkozás. A főszerkesztő bólintott. — Jól van. Nem kell felfújni a dolgot. Fáy Nándor. róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli bzentbáromság temetőben öröknyugalomra tétetni. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldo­zat folyó hó 11-én reggel-7 órakor fog az anya­templomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1903. május hó 7-én. Áldás és béke poraira ! Táncziskola nyílott meg a pavilion nagyter­mében, hol délutánonkint Kovács Tivadar nagyváradi jóhirű táneztanár és balletmester tartja tanóráit. A kólón, melynek „hölgyeit és urait11 az ügyes táncz- mester a tanuló ifjúságból toborzottá össze, pompás szórakozást nyújt a leendő bálkirálynőknek és bál­rendezőknek s még abban is nagyon hasonlít a valóságos bálákhoz, hogy 49 tánezosnőnek csak 7 gavallérja van, kik szerencsére igen komolyan ve­szik e helyzetből folyó kötelességüket. Egy lelkész jubileuma. Felemelő, szép ünne­pélyre készül Mezőberény község közönsége, me­lyet a mezőberényi róm. kath. hitközség rendez abból az alkalomból, hogy lelkipásztora: Apostol Ubald, mezőberényi plébánosi működésének huszon­ötödik évfordulóját betölti, a mely évforduló egy­úttal ünnepe az anyahithözség negyedszázados fen- állása emlékezetének. Apostol Ubaldot kiérdemelt igaz tisztelettel és szeretettel veszi körül híveinek sokasága, példás erényeit méltányló elismerés ki­séri működését az egész egyházmegyében. Az újon­nan alakított mezőberényi hitközség plebánusi ál­lására őt nevezték ki huszonöt év előtt és azóta önfeláldozó buzgalommal, szeretetteljes gonddal kormányozta a hitközséget, a mely egyedül az ő munkálkodásának köszönheti megerősödését. Foly­tonos munka közölt, aszkétai egyszerűségben élve jórészt a saját- áldozatkészségéből és teljesen az c ügybuzgó utánjárása folytán a nádfedeles kis ház helyett, a melyben imaház, iskola, tanítói lak együtt szorongott, ma modern berendezésű iskola-épület, papi és tanítói lak és egy díszes, tágas templom hirdeti az egyházközség fejlődését és azt, hogy mire képes egy önfeláldozó férfiú hivatásának szentelt munkája. Mert ő egész életét a mezőberényi hit­község felvirágoztatására szentelte és a mikor egy­házi felsőbb hatósága papi és emberi erényének méltánylásával egy nagy hitközség plébánosi szé­kére akarta őt ültetni, szerényen kitért a megtisz­teltetés elől, hogy egész életében abban a munka­körben maradjon, a melyet áldásos működése czél- jának választott. Érdemeinek nagysága a kath. egy­ház fejének, a pápának trónjánál is elismerésre talál, aki neki néhány évvel ezelőtt a pápai kama­ráéi czimet adományozta. Az ünnepélyen — mint értesülünk — részt vesz Mezőberény község egész közönsége és sokan készülnek arra vidékről is a kitűnő lelkész pályatársai és tisztelői közül. Az ünnepélyre vonatkozólag annak sorrendjét is ma­gában foglaló következő meghívót bocsátották ki : Meghívó. A mezőberényi róm. kath. hitközség f. é. május hó 14-én ünnepélyt tart azon alkalomból, bogy szeretett lelkipásztora, nagyságos és főtiszte­lendő Apostol Ubald pápai t. kamarás és lelkész ur, mezőberényi lelkészségének 25 ik évét tölti be. Ezen ünnepély fényének emelésére meghívja t. Czi­met. Az ünnepély sorrendje: 1. Reggel 9 órakor ünnepélyes hálaadó istenitiBztelet a róm. kath. plébánia-templomban. 2. 10 órakor az egyháztanács diszgyülése keretében a jubiláló arczképének lelep­lezése s érdemeinek jegyzőkönyvbe iktatása. 3. A hitközség ajándékának (egy arany-kehely és egy ezüt pacificále) átadása. 4. A mezőberényi róm. kath úri hölgyek ajándékának átnyujtása, (egy dí­szes pluviale). 5. Tisztelkedő küldöttségek fogadása. Este 8 órakor társas vacsora. — Vidéki vendégek elszállásolása és ellátásáról gondoskodva lesz s ez irányban forduljanak egy levelező-lapon Buday Alajos rend. biz. tag úrhoz. — A rendezőség. Halálozás. A fővárosból gyászlapot vettünk, melyből részvéttel olvassuk, hogy Bandhauer Alajos kereskedő városunk szülöttének neje Ágoston Anna folyó hó 4-én hirtelen meghalt. A boldogult derék nő halálát férjén és leányán kívül kiterjedt tekin­télyes család és baráti kör szívből fájlalja.-A gyász­jelentés g kővetkező: Bandbauer Alajos mint férje, Irénke mint gyermeke, Biber Károlyné szül. Ágos­ton Irma, özv. Subáky Károlyné szül. Ágoston Hona, Ágoston Károly mint testvérei, Biber Károly, Band- hauer György és neje szül. Salisz Ida, Bandhauer Ferencz, Rekenye József és neje szül. Bandhauer Mária, Bandhauer János, mint sógor és sógornők, Ágoston Borbála nagynénje, úgy a maguk, valamint a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett neje, illetve édes anya, testvér, sógornő és rokonnak Bandhauei' Alajosné szül. Ágoston Anna úrnőnek folyó hó 4-én, életének 36-ik, boldog házasságának 14-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 6-án délután 4 órakor fognak a kerepesi úti temető balottasházában, a róm. katb. egyház szertartása szerint ünnepélyesen beszenteltetni és ugyanott öröknyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent-mise-áldozét a megbol­dogult lelki üdvéért folyó hó 7-én, délelőtt 11 óra­kor a szent Ferenczrendi atyák belvárosi templo­mában fog a Mindenhatónak bemutattatni. Buda­pest, 1903. május hó 4-én. Legyen álmod nyugodt s könnyű a hant feletted. Örökké fog élni közöt­tünk emléked! Tűzoltó gyűlés. A gyulai önkéntes tűzoltó- egylet ma délután 2 órakor a tűzoltó-laktanyában rendes közgyűlést tart, melynek főtárgya a parancs­nok választás lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents