Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
gely alá tolatnak és megfelelő megerősi- gél az ezen vidókbeli közgazdasági igények-zeneszerzőjének ® * «. ii.i * a _1 _•_* 1. „.I. mA«>f/\lAlÁ lrXnlnlrn/ióoi oerzlzÄr» 1 aos FT1 fii Iftlt. az t és mellett a terhet kocsistul viszik. Szász országban, Boszniában évek sora óta jó ered- mónynyel használtatnak; de természetesen csak ott, ahol az megokolt és ahol a kellő űrszelvény rendelkezésre áll. Hogy a nagy vasúti szelvényt hol érdemes létesíteni, részlet és számítás kérdése.___________ A 'várható forgalom és jövedelmezőség lényeges összefüggésben vannak. A várható forgalomra az ismertetésben megadott adatok igen szerények. A katasz trális holdanként 3-5 q. felvett teheráru és a lakosságra átlag előirányzott 6-0 ut, nem különben a 22 és 40 fillér mérsékelt össze gek. Csak annyit említek meg idevonatko zólag, hogy a felvett s kereken 300.000 q áruszállítással szemben magának a gyulavárii uradalomnak az évi szállítmánya az utóbbi évek átlagában már 286.000 q át tesz ki; az a. e. g. v. személyforgalma pedig már 62.000-en felül volt (naponként átlag 170 ami üjkigyós és Cs.-Apácza összlakosutas).___ _ ot, _ sá gára vonatkoztatva (4290 -J- 3644 7934 lélek) fejenként és évenként 7'8 utast eredményez. Ha Gyulavári Barakonyban volna, vagy amikor a barakonyi uradalmak idővel annyit szállítanak, mint Gyulavári ma, akkor a kis vasút — fényes üzlet lesz. Hogy a helyi viszonyok ismeretével az azokhoz való ügyes műszaki és üzleti alkalmazkodással mit lehet elérni, annak igazolására szolgáljon a következő kimutatás az a. e. g. v. némely főbb adatáról : nek teljesen megfelelő közlekedési eszköz lesz 2) A szolidul és takarékosan kiépítendő a viszonyoknak megfelelően, műszakilag és üzletileg helyesen kezelendő vasút a forgalomba helyezés 4—5-ik normális évében már mintegy 40/0 üzleti felesleget fog felmutathatni. 3) A motorkocsik, tehát jó menetrend és olcsó tarifa alkalmazása a személyforgalmat nem várt módon fogja emelni, aminek gén jelentékeny üzleti hatása lesz Végül 4) ha a kis vasút létesül, akkor az igen rövid ideig marad naeg — Barakonyban. Mindezeket előjegyzem magamnak — megfigyelés okáért. Ha a továbbiakra helyet kapok, annak dején s ha lesz miről, irok — folytatom. Haviár Lajos, Üzlet óv Az összes Az üzleti felesleg Kor. in jlsp Hl uta =!jf <33 ^ ^ tói a napi, § bevétel “r 'kor. állag Be vétel Kiadás koronákban 18991 47041-04 33284.34 13756-70 35 67 23 45 1900s 82198-74 64373 18 17825-56 113 43 48-59 1901« 10399795 71306-37 32691-58 127 42 5334 1902« 147000-— 93000-— 55000-— .170 38‘7 65-49 1903 Jan gír hó ) a n 280 364 101-58 A beruházás 1.200.000 koronának lévén vehető, az üzleti felesleg a teljes forgalmú évek 3-ikában már 4‘58%. Üzleti felesleg — mondom — nem „osztalék“, mert az igazgatóság javaslatára a részvénytársaság még most is tartalékot gyűjt, amit — szerintem is — helyesen tesz. És ezért van azoknak is igazuk, akik azt erősitik, hogy az a. e. g. v: még nem adott „osztalékot* *. Hát ilyen értelemben még tényleg nem adott! Mindezekből azt látom igazolva és merem következtetni, hogy: 1) A gyula—barakonyi tervezett kes- kenyvágányu vasút 22.000 korona kilométerenkénti és 1.200,000 korona összes költségí) Júliusban a közforgalomnak átadva. 2) Menetdijak leszállítása. 8) Naponta egy vonatpár, szerdán és szombaton piaczi vonat. *) Nem végleges eredmény! Május l-töl motorkocsi; szeptember 1-én személydijszabás leszállítva, október 4-t81 2 vonatpár, piaczi vonatok meghagyva. Sanatorium hangverseny. Tegnap küldték szét a meghívókat az április hó 26-án tartandó nagyszabású estélyre, a melyet legnemesebb jótékonyság érdekében rendez a József főherozeg sanatorium egyesület Békésmegye egész intelligens társadalmának támogatásával. A meghívó szövege a következő : A József föherczeg sanatorium egyesület Békésvármegye társadalmának támogatásával a szegény tüdőbetegek alföldi sanatoriuma alapjának gyantáséra Gyulán, 1903. évi április hó 26-án az Erkel Ferencz“ szinliörben hangversenyt és ezt követőleg a népkerti pavillonban zártkörű társas- estélyt rendez. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Helyárak a hangversenyen: páholy 20 korona, földszinti zártszék az I—VIII. sorban 4 korona, a többi sorokban 2 korona. Karzati zártszék 1 korona 20 fillér, földszinti állóhely 1 korona, karzati állóhely 60 fillér. A zártkörű társasestélyre külön belépő dij nincs. Jegyek előre válthatók április hó 20-tól kezdődőleg Dobay János könyvkereskedésében. _ Felülfizetéseket és adományokat a jótékonycz élra köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyesület. Ilyenen a jegy megváltás alkalmával adhatók át, vagy Schmidt Iván egyleti pénztárnok czimére Gyulára küldendők. Misor. 1. Gounod Raff Valse de Juliette „Rómeó és Júliából.« Zongorán előadja : Faragó Sándorné úrnő. 2. a) Monolog francziából, b) Mar tos—Huszka, „Bob herczeg* Melodráma. Előadja : B. Lenkey Hedvig úrnő, a Vígszínház tagja. A melodrámát zongorán kiséri : Huszka Jenő ur. 3. Operette énekszámok. Előadja : Fedák Sári urhölgy, zongorán kiséri: Huszka Jenő ur. 4. Felolvasás. Tartja: Ambrus Zoltán ur, a Kisfaludy társaság tagja. 5 „Ocskay Lászlóról való ének.“ Kurucz- ballada. Tárogató kíséretével. Előadja: B. Lenkey Hedvig úrnő. 6. Operette énekszámok. Előadja: Fed4k Sári urhölgy, zongorán kíséri: Huszka Jenő ur Ez a gazdag és páratlan érdekességü műsor maga biztosítja a legnagyobb sikert. A magyar színművészet történetében páratlanul álló diadalt elért Fedák Sári a „Bob herczeg“ diadalmas éB fáradságos 100. előadása után először Gyulára jön, hogy bemutassa varázslatos művészetét és szolgálatot tegyen annak az ügynek, a mely a szegény tüdőbetegek megmentését tűzte ki nemes feladatául. Gazdag repertoirjának legérdekesebb számait fogja bemutatni dicsősége osztályosának a Bob herczeg Huszka Jenőnek zongora kísérete mellett. Bosnyákné Lenkey Hedvig a Vigszinház tagja, elismert kiváló szavalómüvésznőnk szereplése elé hasonló érdeklődéssel és várakozással tekint művészet kedvelő közönségünk. A tavalyi sanatorium bálról 8 gyulaiak ked vés ismerőse az a bájos asszony: Faragó Sándorné úrnő, a ki zongorajátékával gazdagítja a műsort nemcsak kedves egyéniségével, de művészetének hírével is fokozván a hangverseny iránt megnyilatkozó érdeklődést. Az újabb kor gazdag irodalmát munkáló jelesek egyik kiválóbbika, Ambrus Zoltán, a Kisfaludy társaság kiváló tagja, széles látkörü esztétikusunk felolvasásával egészíti ki a hangverseny ritka mű- élvezetes programmját. Az a nagy érdeklődés, mely a hangverseny irányában minden oldalról már is nyilvánul, biztosítja a legteljesebb sikert és a tágas Erkel Ferenoz színkör előreláthatólag szűknek fog bizonyulni ez estén a közönség befogadására. A siker másik biztosítéka az egész vármegye társadalmából alakult 250 tagú rendező bizottság buzgalma, a melynek élén a sanatorium egyesület mpgalakitója és buzgó elnöke Lukács György főispán jár elől jó példával és mindenre figyelmes munkájával, a miben a színkör berendezésére kiküldött bizottság élén Keller Imre, hangverseny rendező bizottság ólén Berthóty István és, a hangversenyt követő társas estélyt rendező vármegyebeli fiatalság elnöke Konkoly Tihamér támogatják öt lelkes gondossággal. A rendezőségnek különös gondját kepezi, hogy a hangversenyt követő zártkörű társas estélyen a vármegye intelligens társadalma minél nagyobb számmal legyen képviselve és ott az élvezetes hangverseny után vidám kedélyű mulatságnak legyen részese. Munkájának sikerét látja a rendezőség különben abban a nagy érdeklődésben, amely a hölgyközönség körében nyilvánul meg a társas estély iránt és igy nem lehet kétséges, hogy a mulatni vágyó ifjúság csakhamar otthagyja a vacso ázó asztalokat, hogy reggelig tartó tánczczal fejezze be a fényes ünnepélyt. A közönség kellő tájékoztatása végett a rendezőség e helyen is a következőkre hívja fel az érdeklődők figyelmét: A hangversenyre jegyek csak meghatározott számban lévén kaphatók, szükséges, hogy mindenki előzetesen gondoskodjék jegyének megváltásáról. A zártkörű társas estélyen a közönség megfelelő ellátásáról csak úgy lehet jól gondoskodni, ha a résztvevők száma előzetesen ismeretes, azért felkéri a rendezőség a közönséget, hogy a társas estélyen való részvételi szándékát a Gyulán körözött ivek aláírásával, a vidékiek pedig dr. Konkoly Tibamérbez (Gyula, vármegyeház) czimzett levelező lapon tudassák a rendezőséggel. A kik tévedésből meghívót nem kaptak és a zártkörű társas estélyen résztvenni kívánva erre reflektálnak, szíveskedjenek ez iránt Berthóty Istvánhoz (Gyula, vármegyeház) fordulni. A vidéki közönségnek az elszállásolásban készséggel áll segítségére a rendezőség. Balogh István síremléke. Tekintetes Szerkesztő Ur! Engedelmével értesíteni óhajtom, hogy milyen stádiumban van Dobozon a Szerkesztő ur és becses lapja olvasói előtt már ismeretes ügy, értem néhai Balog István Udvarhelymegye volt tanfelügyelője tetemének haza Dobozra való hozatala és síremlék állításának ügyét. Folyó április hó 5-én kértem össze a dobozi úriembereket ezen tárgyban való értekezletre. Kérésemre meg is jelentek mindnyájan, kivéve azokat, kiket elfoglaltságuk visszatartott, kik azonban már előre kijelentették, hogy a hozandó határozathoz miudenben hozzájárulnak. Előadtam a megjelenteknek, hogy Balog István özvegye és hozzátartozói (öreg édes apja és testvérei) a legnagyobb hálával néznek eléje a terv megvalósításának, mert ez által teljesedésbe megy a boldogultnak azon mindég hangoztatott óhajtása, hogy majdan az ő imádott szülőföldjében pihenhetne, hiszen költeményeiben is gyakran irt ő erről. Előadtam, hogy ezen terv megvalósítására ott, ahol Balog Istvánt ismerték (Győr, Sopron, Udvarhely, Gyula, Csaba stb.) gyűjtéseket rendeztek barátai és ezen gyűjtés circa 1000 koronát eredményezett Ezen összeg azonban a már eddig hoZzá- etőleg tett számítás szerint valószínűleg kevés, különösen mivel a felállítandó • síremléket lehetőleg erősre kell készíttetni, igy még néhány száz koronára lesz szükségünk még azért is, mivel a síremléknek fentartásáról is előre kellene gondoskodni, már pedig a boldogultnak családja nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ezt megtehesse. Alapot kell tehát tennünk, hogy annak kamataiból majd fellehessen tartani és meglehessen óvni a síremléket az enyészettől. Mindez teljes egyetértéssel lett elhatározva. A terv kivitelére vonatkozólag tudattam a társasággal, hogy Udvarhelyen néhai Balog István lelkes tisztelői, Sándor Mózes nyugalmazott tanfelügyelő kir. tanácsos és Poppov Péter segédtanfelügyelő urak fogják elvégezni az exhumálás és elszállítás körüli teendőket, a mint azt a nevezett urak készséggel megígérték ; itthon pedig a dobozi sirkertben felállítjuk a síremléket már előbb, készen tartjuk a sirt, hogy abba majd május első felében belehelyezzük Balog István tetemét. A dobozi ref lelkész készséggel megígérte a presbyteriummal egyetértve megfelelő helyen jelölni ki a sírhelyet minden dij nélkül. Ugyanezen értekezleten elhatároztuk, hogy néhai Balog István 85 éves öreg édes apját időnkint segítjük, pótolván legalább részben azon rendes havi segélyt, amelyet neki annak idején fia, aztán később menye adott, most pedig pótol a családnak egy nemes érzésű jóakarója — B. R. ur, ki élénk figyelemmel kiséri az egész mozgalmat, hogy majd a midőn tenni kell, ő is kivehesse részét a cselekvésből. Egyértelmüleg elhatároztuk, hogy mindezeket közöljük a »Békés« és a »Békésmegyei közlöny«-nyel, felkérvén mindkettőt, hogy tegyék magukévá ezen ügyet, lelkesítsék olvasóikat, készítsék őket elő ezen kegyeletes ünnepélyre, amelyet — ha valami közbe nem jön — május 10-én vagy 17-én tartanánk meg és kérjék meg mindazokat, kik ezen czélra még adakozni akarnak, hogy küldjék adományaikat a két lapnak. Ez az, amit tudatni kívántam, mégis hozzátevén még, hogy velem együtt mindnyájan, — kik ezen terv lamint a többiekét R. Hirsch Nelli festette meg. — Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönállóbb, legtartal masabb lírikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás és viharos pathos emeli, — írja róla Endrődi Sándor, aki a kötet elé nyomtatott lelkes Bevezetésben teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek. Vajda egyénisége any- nyira külön álló, egyedüli, hogy szinte meedöb- bent. Költészete a borongós ég, a zúgó óczeán vagy a roppant nagy, komor hegyek hatását teszi ránk. Nem közönséges, nem hétköznapi, de ritka, rendkívüli, szertelen. Duzzad az erőtől, ég a szenvedélytől s keserűségében néha úgy tud süvölteni, mint a vihar vagy Shakspere hősei. Tépelödő, vívódó, magát emésztő lélek, •aki a forradalom utáni lirát erős bölcselmi tartalommal mélyítette s uj hangokkal ga dagi- totta: — nem lehet őt mély megindulás nélkül olvasni, — ahogy Endrődi Írja. E „kisebb költemények“ sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen van nak a Sirámok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzér követ. Az eszmei tartalom révén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyönyörű cziklus, melyet Gina emlékére irt a szerencsétlen költő. E versek egyik-másikát méltán állítják a Cyprus-lombok legszebb költeményei mellé, melyekben a nagy Petőfi siratja Etelkáját. A Vegyes költemények közt, melyek a kötetnek több mint kétharmad részét teszik, legjobban nyilatkozik Vajda sajátos, költői egyénisége. A Virrasztók, á Luzitán dal, Tavasz felé, a Vaáli erdőben, Nyári les, Húsz év múlva, Har- rr.incz év után stb. czimü költeményei mindig a magyar lira ligszebb alkotásai maradnak. íme, ezt és igy adja a „Magyar remekírók* harmadik sorozata: — a legnagyobb költők müveit, a legjelesebb kritikusok méltató bevezetésével. Nemzetünk nagy szellemeinek munkája, mely az egész nemzet kincses öröké, nem is kerülhetett volna közre méltóbb és dicséretre érdemesebb vállalat keretében. Külső kiállítás és belső tartalom a legszebb harmóniában páro-l sulnak itten; a diszes betűk, a finom, famentes papiros, a művészies kötés mind csak emeli ennek a kiadásnak az értékét, amely mindenesetre a legtökéletesebb azok közt, amiket klasszikusainkból bírunk. Az egész gyűjtemény ötvenöt kötet lesz, mire elkészül és az összes ötvenöt kö»et ára 220 korona, mely összeg azonban csekélyhavi részletekben is törleszthető. A „Magyar remekirók“-at a Franklin-Társuiat adja ki s a gyűjteményre mind a kiadó, mind az összes hazai könyvkereskedések elfogadnak megrendeléseket. Végül még megjegyezzük, hogy egy-egy kötet átlagos terjedelme 20—22 iv (320—350 lap), de a szükséghez mérten, jóval több is lehet ennél. Ásatás a „Lopóshalmon.“ Il-szor és lll-szor. Azt mondtam, hogy űzött tovább és tovább az ősi ember tárgyai után a vágy, mely tárgyakat kincseknek minösit a tudomány. Hát igen, a kincsszomj is olyan, mintalakmározni szerető étvágya, evéskpzben gyarapodik, olyan, mint a részeges ember szomjúsága, mely annál inkább fokozódik, mennél inkább nyer kielégítést. Az a gödör azonban, melyet az ősi lakástól a domb lejtője irányában tovább ásattam, nem ontotta a tárgyakat. Egy-két kis bögre, azok is többnyire csonkák >és néhány ékített cserépdarab került innét a muzeum birtokába. Végre azonban, mikor már az ásóembereken is teljes csüg- gedés vett erőt, az árok falában egy cserépdarab látszott. Az egyik munkás kis kézi ásóval kezdte piszkálni ott a földet és a mint a kemény föld inkább és inkább elomlott a cseréptől, mindjobban látni lehetett, ;hogy egy ép cse répedény van ott. Kevesebb idő alatt, mint ezt leírtam, kéz között volt a Kálómban talált edények legszebbike. Ez egy vörös agyagból készített kis fazék. Magassága 18 cm. Legnagyobb szélessége a has közepén szintén annyi. Feneke 6 cm. átmérőjű körperemmel ellátott korong. Szája 10 és % cm. átmérőjű. Ép füllel egyik oldalon, mely a has domborodásától a száj széléig terjed és meglehetős erős. A: fazék alakja egy gömb feléből és egy csonka kúpból van össze- téve. A félgömb a fenéknél kezdődik és a has közepén egyesül a szájtól eddig terjedő csonka- kúppal. Mind a félgömb, mind a csonkakúp ott legszélesebb, ahol összejönnek. A csonka kupalaku felső rész valami festékkel van bevonva, mely az egész edény anyagát tevő vörös agyagnál egy árnyalattal sötétebb. Ez a sö- tétebb mező 13 háromszögre van osztva, úgy, hogy két egymásmelle« levő háromszög akként váltja föl egymást, miszerint az egyiknek csúcsa ott van, ahol a másiknak az alapja. A háromszögek egyszerű karczolással rajzolvák; minden háromszög területe az egyik oldallal párhuzamos — szintén bekarczolt — vonalakkal van 5—6 részre osztva; s miután két egymásmelleit levő háromszög ellentétesen futó vonalakkal osztatott el: ez az igazán primitiv rajz oly kedvesen illik, hogy a legmüvésziebben festett újkori vázák alig nyújtanak meglepőbb látványt ennél az őskori fazéknál, melyet egyfelől csinos alakja és épsége, másfelől találékony elmére valló di szitése a „Békésmegyei muzeum“ egyik legértékesebb darabjává avatnak. A második ásatás első napja talált kincsek tekintetében a legeredményesebb volt. A Lopós halom ugyanis már 60 cmre mindenütt meg volt forgatva, de az az ut, mely az északkeleti oldalon a halom aljától a tetején épített „Glorietteig“ egy méter szélesen vonul, még nem volt felásva. Ezt az utat kezdettem meg ásatni, még pedig fent a „Glorie te“ előtt másfél ölnyi távolban. tehát felülről lefelé. A „Gloriette“-től 4 méter és 50 czentiméter távolra egy méter és 68 czentiméter mélyen égetett agyagon egy emberi csontváz lábait találtam; körülötte a lábaknak majd nem egy egész méter magasságú tiszta fahamu volt. E hamuból egy darabot nyújtott át megvizsgálás végett az ott ásó napszámos, mert — úgymond — ö abban valami fénylőt vett észre. Az átnyujtás idejében hüvelyk-ujjával a csillámló félen nyomás általeltávolitott még egy darabka hamut a tárgyról és én elvéve azt szintén ujj nyomások által megtisztítottam. A tárgy egy kissé domború, szinarany korong, melyen két lyuk található, nyilván a felvarrás helye. Minekutánna a csontváz lábainál találtuk a korongot, feltehető volt, hogy a szijazott sarut ékítette és pedig vagy a lábfején, vagy a lábszáron és páros lehetett. Azonban a legszorosabb kutatás daczára párját nem leltük. Természetes, hogy ekkor a csontváz iránt is érdeklődni kezdtem és pedig annál inkább, mert ez a szokott iránynál, melybe fektették halottaikat a halom lakói, egészen ellentétes irányban feküdt. Fejjel kelet, lábbal nyugat felé. A csontváz a leásott útba csak térdig nyúlt bele, a többi része a már szőlővel beültetett terület alatt volt; pad- malyt kellett tehát ásatnom, ha a váz többi részéhez akartam jutni. Mivel a padmalyt óvatosan kellett készíteni, a csontváz adta meg az árát. Még az állkapcsot is megsértette az ásó. A váz körül, sem felette, sem alatta, sem mellette, nem találtunk mit sem. A fej azonban kárpótolt mindenért. Rendkívül szép arányosan fejlett fej ez, mely a fogak kopásából Ítélve 60—65 éves férfié lehetett. Tekintve a temetési módot, mely ellenkező a többi itt talált csontvázakétól ; tekintve az aranykorong ékszert és tekintve a koponya méltóságos arányait: bizonyosan az akkori nemzedék feje, vezére volt ez a vár élő korában. A hamu, mely lábainál terült, az érte bemutatott áldozatok hamuja volt. Igazolja ez állításomat ama körülmény, hogy egy ölnyi távolban tőle, a halmon lejjebb, de ugyan abban a‘ síkban, egy női csontvázat találtam, mely ugyanazon a tűzhelyen feküdt, ez utóbbinak azonban a feje nyugodott az égetett földön és igy már rendes irányban, t. i. a láb keletnek, a fej nyugatnak. Ennek a csontváznak lába szintén a leásott ut közepére esett, mig a többi része ismét a már beültetett szőlő-terű let alá, de ellenkező oldalon, mint az elébbi váznak. A női csontváz lábaitól nem messze egy katlanszerü tűzhelyet találtunk, melyen egy rakásban 18 áldozati bögre volt; némelyikben apró csontdarabok, amaz étel maradványai, melylyel töltve voltak ; némelyek megpörkölt buzaszemekkel vannak most is telve. A katlan előtt agyagból készült nehezékek halmaza volt. Az agyag nehezékek előtt magányosan egy fedőt, távolabb pedig egy tejes-köcsög alakú edényt leltünk. Az
