Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
t a „Békés" 1903.16-1 számához. megvalósításán fáradunk, — örömmel tapasztatjuk, hogy eszménk, Doboznak apraja-nagyja előtt rokon- szenvre és elismerésre talált és bizonyos erkölcsi elismeréssel adóznak, amiért mi »jövevények«, (mert csak egy van köztünk dobozi), megcselekedjük azt, bogy az ő szeretett »Balog Pistájuk« itt nyugodhasson szülőföldjében. Doboz, 1903. évi április hó 16. D. J Taniigy. A békésvármegyei általános tanitóegylet gyulai járásköre április 16-án tartotta tavaszi rendes közgyűlését és pedig meghívás folytán ezúttal Gyulaváriban az állami iskolában. Jelenvoltak a járáskor összes tagjai. Abafi János a járáskor elnöke lelkes beszéddel nyitotta meg az ülést, hangsúlyozván tanitói közügyekben az együttműködés fontosságát s ledöntését azon akadályoknak, melyek az állások és tanintézetek különböző jellege folytán a tanitók között mai nap még fennállanak s melyek — szétforgácsolván az erőket — lényegesen megnehezítik a tanitói állás elismerése és anyagi javítására irányuló mozgalmak sikerét. — Raksányi Árpád nagy gonddal és sok idealizmussal szerkesztett értekezése következett, ezatáu: „ A tanító társadalmi szerepe* czimü tétel felett; értekezése jegyzőkönyvi dicséretet nyert, az ahoz fűzött határozati javaslatát, melyben tanitói társaskör alapítását fejtegette, a közgyűlés nem tartja időszerűnek. A pénztári jelentés örvendetes eredményről számolt be, arról, hogy a „Ferencz József tanitók házá“-ban tett 4000 koronás vármegyei alapítványnak a gyulai járáskor tagjai által elvállalt része már csaknem egészben befizettetett s az alapítványon egy vármegyei ifjú már tényleg végzi is egyetemi tanulmányait. — Uj tagokul Vincze Ferencz és Sál József (pártoló) felvétettek. Több, tisztán tanügyi vonatkozású indítvány és kérdés letárgyalása után az ülés bevégeztetett s a jelenvoltak testületileg megszemlélték az uj állami iskolát, melynek czélszerű elhelyezése, beosztása, felszerelése és egész berendezése általános tetszést nyert. Az állami iskolának tőszomszédjában a gyulavárii református hitközségnek is épült egy uj iskolája és pedig olyan, mely az államival mindenben kiállja a versenyt s Gyulavárosnak sok iskolája van, amely ezek mellett elszégyenlheti magát. — A gyűlés és iskolák látogatása után az összes megjelentek a gyulavárii kartársaknak, kartársnőknek és egypár ottani lelkes tanügybarátnak (ott még van ilyen isi) voltak szívesen látott vendégei, akik a vendégeket csakugyan minden jóval elhalmozták s azoknak egy feledhetetlen, kedves napot rögtönöztek. A legközelebbi közgyűlés Gyulán lesz. Hírek. Megyegyülé8. Folyó hó 30-án rendkívüli közgyűlést tart a vármegye törvényhatósági bizottsága, melyet néhány határidőhöz kötött ügy elintézése tett szükségessé. A közgyűlési meghívót és tárgy sorozatot a héten küldik szét. A gyulai fögymnasium ügye — az utóbbi hetekben — ismét, hatalmas és életbevágóan lényeges több lépéssel haladt előre. A kereskedelemügyi ministerium műszaki osztálya ugyanis technikai szempontból jóváhagyta a főgymnasiumi épület tervét és költségvetését, amelyet a vallás és közokta tásügyi ministerium pädagogiai tekintetben már előzetesen elfogadott volt. Ennél sokkalta lényegesebb azonban az, hogy a pénzügyminister a saját tárczája szempontjából elfogadta a főgymnasiumi szerződés 7-ik §-ának 6. pontja értelmiben a fentartáshoz szükséges évi30.000 korona államsegélyt, amely államsegélynek ily" mérvben leendő folyó átvételéhez a múlt héten a ministertanács is hozzájárult és eme határozatát ö felségéhez is legmagasabb jóváhagyás végett felterjesztette. Eme legmagasabb jóváhagyás is egy-két hét kérdése s miután a főgymnasinm létesítése s fentartása érdekében kötelezett többi tényezők a szerződést már előzetesen aláírták, a fögymnasium a Felség jóváhagyása után minden irányban befejezettnek tekinthető. És miután a szerződés 21. §-a értelmében „a fögymnasium a szerződés jóváhagyása után megnyitható“ — amely végleges jóváhagyás ismételjük egy-két hét kérdése — mi sem áll többé útjában, hogy a fögymnasium első osztálya, a polgári iskola első osztályának megszüntetése mellett, az idei szeptemberi tanévben megnyit ható legyen. Kinevezés. A belügyminiszter a kondorost anyakönyvi kerületbe Baross István községi első jegyzőt anyakönyvvezetővé, Fülöp József segédjegyzőt anyakönyvvezetőbelyettessó nevezte ki. — Továbbá az orosházi anyakönyvi kerületbe anya- könyvvezetőhelyettessé Braun Károlyt nevezte ki. Jóváhagyás. A belügyminiszter Orosháza és vidéke gépész- és cséplőiparosok szakegyletének alapszabályait jóváhagyta. Névváltoztatás. Kiskorú Vásárhelyi János, Eszter és Erzsébet füzesgyarmati lakosok vezetéknevének nBoros“-ra, Búkra Jenő, Sándor, Gyula és Nándor öcsödi lakosok vezetéknevének „Bárdosára Klein Dávid Ede békéscsabai lakos vezetéknevének „Ujházi“-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Központi választmányi ülés. A gyomai és orosházi országgyűlési képviselő választó kerületek jövő évi névjegyzékének összeállítása tárgyában a vármegyei központi választmány folyó hó 26-án tartotta ülését dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, melyen jelen voltak dr. Daimel Sándor, dr Zöldy Géza, Keller Imre, Schröder Kornél, dr Márki János, dr. Somogyi Ákos. A választmány az összeíró küldöttségi elnökök által bemutatott s az egyes községekben újonnan felvett, valamint a névjegyzékekből kihagyottaknak talált képviselő választók külön-külön jegyzékeit vizsgálván felül, hét község kivételével a névjegyzékeknek az összeírás alapján történő kiigazítását, hét községnél pedig pótlást rendelt el. A kerületek választóinak községenként összlétszámúról ezen pótlások foganatosítása után adhatunk számot. A honvédség köréből. Ö felsége a király Petőcz János alezredesnek, a gyulai 2. honvéd gyalogezred parancsnokának, a saját kérelmére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján 6 hó tartamára várakozási illetékkel való szabadságolását rendelte el. Eme szabadságolás folytán az ezredparancsnoki tisztet már betek óta Vajda Lajos honvédőrnagy viseli. Áthelyezés és előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Pósa Károly kir. főmérnököt a gyulai kir. folyammérnöki hivatal létszámából a szolnoki kir. folyammérnöki hivatalhoz helyezte át és ez utóbbi hiút többi leásott részében csak kis áldozati ételeket tartalmazó bögréket találtunk. Ez az első ásatási nap adott 27 kis bögrét, egy köcsög- alakú kis edényt, egy fedőt, egy aranykorongot, egy koponyát és néhány szarvasagancsból készített kalapácsot, továbbá számtalan agancsdarabot. Igen érdekes jelenség a Lopóshalmon élt nép felől az az észrevétel, miszerint nemcsak edényeik díszítésében jeleskedtek, hanem katlanjaik elkészítésére is nagy gondot fordítottak, mert a szép szeretető a_ katlanszélek elkészítésében főleg észlelhető. Ügy tűnik fel nekem, az én vizsga tekintetem előtt, mintha a katlan nem is közönséges használatra szolgált volna, mert elhelyezését tekintve egyszer sem találtam azt azon az égetett földön, mely a lakóház talaját, a kunyhó fenekét, a tüzelőhely területét képezte, hanem attól mindig egy kis távolra. Különben elmondom miből is állott az a katlan. Égetett agyagból készített kör terület. A nagysága 70 czentiméter átmérőjű, melyből 50 czentiméter a belterület átmérője, 20 czentiméter a köröskörül rámaként alkalmazott s körbefutó, vagyis kört képező hengerre esik. Ez a hengerráma 10 czm. magasan szegi körül a belterületet. Az egész tehát olyan nagyságú, mint egy vasmosdó-asz- talka felső része. A ráma gondosan simított agyagból készült, belsejébe azonban előszeretettel tömködték az összetört edények darabjait, sőt két katlannál a hengerráma valami óriási edény szájapereméből készült, mely perem egy félkörivnél valamivel nagyobb görbülettel birt és igy a hengerráma készítésére kiválólag alkalmas volt, ha belsejét agyaggal kitöltötték. Meglepő még a katlanrámáknál az, hogy az az óriási edény, melyből készültek, a legszebb karmin színre volt festve és ez a festék leázva a cserépről a tapaszt is pirosra festette. A katlan nevezet csak úgy és annyiban illeti meg tehát ama körülrámázott körterületeket, melyeket a I.opóshalomban találtam, hogy a mostani katlannak alapját képezhetnék. Olyan oldalfalak, melyek az üst felfogására szolgálnak a mostani katlannál, e régieknél soha sem léteztek. Rendeltetésüket tekintve nem lehettek egyebek, mint házioltárok, 'elyeken isteneiknek áldoztak. vatal vezetésével bizta meg. Pósa Károly és bájos felesége városunk társas életének általános kedvelt- ségben álló tagjai és igy bármennyire is örvendenek a kiváló szakférfiú előbaladásának, mégis szé- es körben őszinte sajnálkozás kiséri távozásukat, A húsvéti ünnepnapokra kedvezőtlen időnk volt. Az eső, mely a lélekemelőén szép feltámadási körmenetet is elmosta, úgy bogy ez nem is volt megtartható, mindakét napon zuhogott csaknem szünet nélkül, megrontva minden ünnepi hangulatot. A templomok mindazonáltal zsúfolva voltak ájtatos hívekkel, az isteni tiszteleten kivül a közönség otthon családi körben töltötte az ünnepet. Uj vasút a vármegyében. Dr. Ecsery Lajos szentesi ügyvéd előmunkálati engedélyt nyert egy Tiszaugtól Mezőtúrig vezetendő vasútra, a mely Kunszentmárton és Mesterszállás, valamint a Békés- megyéhez tartozó Öcsöd községeket érintené. A tervezett vasút nemcsak reánk nézve, de általánosságban is Öcsöd község szempontjából bir legnagyobb fontossággal, mert ez a legnagyobb község a vonal érdekeltségében, a melynek még vasútja nincsen, lévén a közel 10,000 lelket számláló község 11—15 kilométerre a legközelebbi vasút állomástól. Az uj vasút Mezőtúrról kiindulva a Szolnok—szentesi vasútvonalat Kunszentmártonnál átszelné, hogy Tiszaugon a legközelebbi tiszai hajó állomással nyerjen összeköttetést és a vidéket a kiváló fontosságú vizi-uttal hozza közvetlen érintkezésbe. Öcsöd község képviselőtestülete elismerte és méltányolta a vasuttervnek nagy fontosságát és a múlt vasárnap tartott közgyűlésében 34 szavazattal 6 ellenében 120 ezer korona hozzájárulást szavazott meg a vasútra, melynek engedélyese most azon fáradozik, hogy a többi hozzájárulást is megszerezze és a vasút kiépítését mielőbb biztosítsa. Időjárásunk — mezőgazdasági szempontból tekintve — az elmúlt hét folyamán kedvező volt. Természetesen le kell vonnunk belőle a három reggelen virradóra észlelt deret és fagyot, amely bizonyára okozott károkat, noha — szerencsére — nem oly mértékben, mint a közvetlen ijedség azt kiszínezte. Annál jótékonyabb hatással volt mindennemű növényzetre a napokon át tartott országos eső, melyből a gazdaközönség állítása szerint egyetlen csepp sem volt felesleges, amit bizonyít az is, hogy a viz a leglaposabb helyeken sem állt meg, a szomjú föld mind megitta. Egy pár meleg nap és a vegetáczió rohamos fejlődésnek fog indulni, sőt már is megindult. Különösen hasznos volt az eső a legelőkre s kaszálókra, mely utóbbiak évek óta nem tapasztalt kitűnő előszéna termést ígérnek. Elnökválasztás a gazdasági egyesületben. A békésmegyei gazdasági egyesület ma délelőtt 9 órakor tartja meg rendkívüli közgyűlését, a melynek legfontosabb tárgya a Geiszt Gyula halálával meg üresedett elnöki szék betöltése. Mint már megírtuk, az egyleti tagok bizalma a vármegye egyik tekintélyes nagybirtokosának, Wenckheim Dénes gr személyében összpontosul, a ki a nála járt küldöttségnek ki is jelentette készségét a díszes állás elfogadására és igy előreláthatólag egyhangú bizalom fogja őt az elnöki székbe ültetni. Halálozás. Egy, városunkból mintegy két évtized előtt elszármazott ifjú nő haláláról kaptunk gyászlapot. Kemenczky Kálmánná Csizmazia Szerén, életének 36-ik, boldog házasságának 18-ik évében folyó hó 10-én Tata-Tóvároson ho szas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogultnak halálát Az áldozati eledelekkel telt kis bögrék egész sokasága tanusitja ezt, melyekkel némely katlan egészen meg volt rakva. Hátom katlant találtunk igy telve kis bögrékkel. Egyen a békés- csabai muzeum ásói ló bögrét találtak egy csomóban, egyen én 18-at és ismét egyen én 7-et. Sajátságos, hogy a tűzhely körüli hamuban, vagy az égetett föld között talált kis bögrék légin kább amaz anyaggal voltak telve, a mely őket környezte, ilyenek voltak amaz edények is, melyeket szétszórva itt-ott találtunk, a katlanon elhelyezett csuprocskák azonban vagy pörkölt búzát, vagy hajdina kását, vagy zsíros anyagot tartalmaztak, a mint ez a múzeumban is látható lesz. Ha már most gondolkozunk a felett, miért volt ez igy, azt következtethetjük csak, hogy akár a halottakért nyújtott engesztelő áldozat, akár a vett jókért adott hálaadó áldozat volt a bögrékben, nem véletlenül kerültek azok olyan számban együvé, hanem szándékosan az áldozó család tagjainak száma arányában. Ha pedig azt kérdezzük, miért rakták épen a körülrámázott területre azokat a bögréket, mást nem felelhetünk rá, mint azt, hogy azért, mert ezek voltak a házioltárok. A katlan nevezet tehát nem felel meg az általam leirt körül rámázott helyeknek. Hogy tűz is égett e helyeken, az bizonyos, mert hiszen a bögrék többnyire füstösek és korom mindeniken volt. Egy másfélköb decziméter nagyságú szürke márvány kő, melyet egyik katlan mellett találtunk és az a két csomó mész, melyek a katlanon rajta voltak, szintén azt tanúsítják, hogy e katlanok csakugyan házi oltárok voltak. A márványkő ugyanis itt az Alföld közepén, ki tudja mennyiért és miért szerzett kincs volt. Az áldozati tűz alá poczokul alkalmazták a márványkő darabot, mely a tűzben azután mészszé változott. Hogy áldozati tárgyul szolgált, bizonyítja az, miszerint az oltár peremén belül érintetlenül, úgy abban a helyzetben volt a mész, a mint az a tűzben a márványból keletkezett. A megsemmisülésnek, vagy az átváltozásnak szebb symbolumot nem is találhattak. A mész tulajdonságát a Lopóshalom népe nem ismerte, mert sem edényei díszítésére, sem tapasz készítésére nem használta. Megemlitendőnek tartom még azt, hogy a vigasztalan férjén és négy kiskorú gyermekén kivül kiterjedt rokonság, köztük Csizmazia Kálmán polgártársunk, aki leányát veszité az elhunytban, szívből fájlalja. Áldás és béke lengjen porai fölött. Gyulaváros központi választmánya folyó hó 15-én tartott ülésében az 1904. évi képviselő választók névjegyzékének összeállítására kiküldött bizottság bejelentette, hogy a jövő évre 1641 választó íratott össze. Eme névjegyzék a folyó hó 24-ikén tartandó ülésen lesz véglegesen megállapítva. Eljegyzés. Ifj. Csizmazia Kálmán mérnök, gölniczbányai állami ipariskolai tanár husvét másod ján tartotta eljegyzését Rátky Frigyes sofronyai (Aradmegye) gazdatiszt leányával, Margittal. Próbabál. Tóth Ferencz okleveles táncztanitó május hó 3-ikán Ludvig József nagymagyarvároei vendéglőjében zártkörű tánczpróbabálat rendez. — Belépti-dij: Személyenkint 1 korona. Családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Eljegyzés. Gyepes Gergely törekvő ifjú szabó páros, az iparos ifjúság önképző egyletének jegyzője s egyik ügybuzgó vezértagja, a husvét ünnep folyamán eljegyezte Pfaff István iparos polgártársunk kedves és szép leányát Annát. Vigyázatlan kocsis. A múlt hónap 30-án déli 12 óra tájban Mihók Mojsza kocsis nagy hetykén — a gyulai kocsisok szokott módja szerint — sebes vágtatva hajtott Gyuláról a csabai műúton, amidőn is Ujgyula mellett Anka Anna 3 éves kis leányka az úttesten játszadozott. Mihók kocsis, — lévén ő gyulai, — a kis leány elöl ki nem tért, hanem jármüvével azon keresztülhajtott úgy, hogy a kis leányka igen súlyos természetű sérüléseket szenvedett. Talált vasvilla. A gyulai rendőrség a folyó hó 17-én tartott hetivásár alkalmával egy foglalkozás nélküli csavargót tartóztatott le, ki nála lévő nyéllel ellátott három ágú vasvilla mikénti szerzéséről felvilágosítást adni nem tudott; állítása szerint a csabai műúton találta. Igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átveheti. Házasság. Mayer Károly, a mezőberényi polgári iskola jeles igazgatója kedden vezette oltárhoz Kapuváron Rest Boriskát az intézet nagy műveltségű tanítónőjét. A „Békésmegyei Egyetemi Ifjak“ megyebálja. A husvét vasárnapján Szarvason rendezett megyebál rendkívüli körülmények közbejötté miatt erkölcsileg ugyan fényesen, anyagilag azonban negati- váva) végződött. Rendkívüli körülmények voltak: Napok óta tartó országos eső, a kollaudáló keresztény és zsidó húsvéti ünnepek, főleg az előbbieknél a feltámadás első napja. Az általános felfogás és vallásos érzület nem igen tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy husvét első napján a világi örömök foglalkoztassanak bennünket. Rendkívüli körülménynek lehet venni a mulatságon észlelhető azon jelenséget is, hogy egyetlen egy izraelita tánczosnő sem volt jelen, ami még soha sem fordult elő nemcsak Szarvason, hanem az egész megyében rendezett összes mulatságok történetében sem. — Különben a jelenvolt kedves és díszes bölgykoszoru minden virágszála meg lehetett elégedve az erkölcsi sikerrel, amennyiben a gyűlölt petrezselemnek még színét sem láthatták, a jelen volt fáradhatlan rendezőknek deficzit által meg nem zavart jókedve és vidámsága következtében. Tájékoztatásul szolgáljon a jelenvoltakra az alábbi fényes névsor: Jelenvolt asszonyok: Bállá Sándorné, Bárány Béláné, Benka Lopóshalom megerősített hely, földvár volt. Alkalmasint nem emberi ellenség ellen, hanem a viz áradás ellen védték meg magukat lakói ama kőrsánczczal, mely gyűrű alakban övezi körül E sánrz sárga iszapból van készítve. Ott, ahol megásattam semmi más anyagot nem tartalmaz. Bár mondják, hogy egyes részein szintén vannak eltemetett tárgyak. Ezek a helyek azonban vagy szőlővel vannak már beültetve, vagy buzavetés zöldéi a hátukon. Az a következtetésem, hogy veszély idején értékesebb holmijait és taláp fegyvereit is elrejtette az itt élt nép, igaznak bizonyult, ameny- nyiben a halom körül húzódó sáncznak külső szélén, szőlőföld forgatás alkalmával egy gödörben, gondosan egymásmellé helyezve és hogy el ne törjenek, a legfinomabb homokkal kitöltve és környezve, találtak 15 igen értékes cserépedényt. Ez a gondos elrakás olyan helyen, ahol csak iszap létezett, továbbá az edények feltűnő szépsége és sokasága azt bizonyítják, hogy szándékosan helyezték azokat oda, abban a remény ben, hogy a veszély elmúltával ismét birtokba veszik. Úgy látszik azonban, hogy a veszély megsemmisítette az eltevőket, mert az edények ezredévekig úgy maradtak, a mint eltették. Véletlen vezetett ezen edények felfedezésére, véletlen fog egykor az elrejtett fegyverek fölta'á- lására is rávezetni. Az első ásatás alkalmával talált és leirt kemencééhez hasonlót többet nem fedeztünk fel. Jele, hogy az csakugyan közös kemencze volt. A helyszínén, t. i. az ásatás helyén nyert benyomásokat, észleléseket és következtetéseket pongyola összevjsszasághan írtam le, ennek oka az, hogy a közvetlenséget nem akartam föláldozni holmi szakszerű, száraz előadásnak. Majd az egyes tárgyak leírásánál úgy is száraznak kell lennem, ámbár az érdeklődés ébersége az akkori ember szükségletei iránt, továbbá e szükségletek miként való kielégítése a rendelkezésre álló anyagból, bizonyára lankadatlanul fogja követni elsorolásaimat. Az első ásatás tárgyaités azok számát nagyjából közöltem már, most te hát beszámolok a Il-ik és III-ik ásatáskor nyert tárgyakkal. A Il-ik ásatás tárgyai ezek: 39 kis bögre, egy nagyobb csupor szép ékitményekkel, 1 kezdetleges alkotásu, vörösagyagból készített köcsög, 3 csont-kalapács, 1 csont fejsze, 2 érez olvasztó tégely, 2 fedő, 1 nagy köcsög, 2 kulcs-csontból készített simító, 1 agancsvégből készített edény simító, 4 agyag nehezék, 7 őrlökö, 2 kő-malom alja, 1 fekete agyagfedő szép bekarczolásokkal ékítve, 22 szarvasagancs, kézikapák és simitók, egy bölény szarv darab és a leirt aranykorong. A III-ik ásatás tárgyai ezek: 50 kis bögre, vagy egyéb kis cserépedény, 4 tányér alakú edény, 1 szűrő, nkisebb-nagyobb agyagkerék, 1 nagy fedő fele, 1 kürtödugó, 7 cserépkanál, 7 szarvasagancs kalapács, 2 kifurat- an agancs balta, 1 kifúrt gereblyefog szarvas agancsból, 18 agyagedény simító szarvasagancs- végből, 20 kulcs-csontból készített simító és di- szitö, 2 csonszilánkból készített nyilhegy, 1 lándzsahegy szintén csontból, 1 szarvasagancsból készített és művészi faragványnyal ékített tü, mely a ruha összetűzésére használtatott és igy a későbbi fibula őse, 1 csomó hajdina kása, 2 malomalja, számtalan szarvasagancs darab, 2 eke szarvasagancsból, házioltárok szélei, sok agyagnehezék, 7 törött edény cserepei, 1 csigavonallal ékített házioltár darabja, 2 kis fedő, 1 felakasztható mécs, 1 nagyobb edény szája füllel, óriási edénydarabok, melyek a házioltár peremét képezték. 30 darab agyar, részben átfúrva, 1 gyöngy szarvasagancsból, 2 csutoraszáj szarvvégből, 4 karperecz bronzból, 1 bronz fülbevaló, 4 gyűrű bronzból, 7 ezüst fülbevaló, 1 fülfüggö aranyból; végre sok edény-cserép, hogy azokból — ha lehet — összeválogatva legalább az alakot meghatározhassam. A háromszori ásatás eredménye tehát 4oo tárgynál több, melyek egy kis múzeumot képeznek már magukban is és a melyeknek megtekintésére május hótól kezdve minden vasárnap délután fölhívom a közönség szives figyelmét. Domonkos Jánosi muzeum-őr.
