Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
16-ik izám. Gyula, 1903. április 19-én XXXV« évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dóba; János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatlak vissza. Előfizetési di|: Egész évre ! . 10 kor. — fill Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre ! 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. 2 Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő': Or. JBodoky Zeitén. Felelős szerkesztő: Kőhn Dávid. Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott ároa fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyilt-tér sora 20 fill. L _______ \ Ip arkiállitás Gyulán. Husvét inásodnapján szépen látogatott értekezletet tartottak Gyulaváros iparosai s elhatározták, hogy ez év augusztus havában önálló segéd és tanonczmunkák bevonásával Gyulán iparkiállitást íognak rendezni. Az eszmét már az iparos ifjúság önképző egyletének ez évi február havi rendes közgyűlésén vetette fel az egylet tisztviselői kara. Es pedig ama jogczim alapján, hogy a gyulai iparos ifjúsági egyesület ez év őszén tölti be fenállásának huszonöt esztendejét. Az iparos ifjúsági egylet önérzettel, jogosult büszkeséggel tekinthet vissza negyed százados fenállására s ez idő alatt kifejtett működésére. Az egyetlen iparos egyesület mely saját hajlékkal rendelkezik városunkban, sőt abban a kerületi betegsegélyző pénztárnak is hajlékot adni képes; a csizmadia ipartársulattól eltekintve, az egyetlen testület, amely az ipari szak és társadalmi érdekeket istápolja s a nem létező ipartestületet pótolja és helyettesíti. A gyulai iparos ifjúsági egyesületnek, fenállása óta voltak igen szép, mondhatni fényes napjai is, melyek tisztességet, becsületet szereztek az egyesület tagjainak, egyben dicsőséget árasztottak a városra is. Ilyen volt az 1883-ik esztendőben, a magyarországi iparos ifjak egyesületeinek vándorgyűlésével kapcsolatban gr. Apponyi Albert védnökségével általa rendezett országos segéd és tanoncz munkakiállitás, mely legfényesebb lapja váró sunk mult százada történelmének, amikor az ország összes számottevő iparosai s a közgazdaság minden terén működő vezérférfiak találkoztak városunkban és az egész ország figyelme volt e városra 8 az itt történtekre irányítva. De az ily fényes emlékkel teljesen egyenrangú sikere a gyulai iparos ifjúság önképző egyletének az az egészséges közszellem, melyet zajtalan, közhasznú működésével ébresztett és konzervált tagjaiban, mondhatni Gyulavárosa egész iparos generácziójában, — akiknek túlnyomó része már önállósította T A. li C Z A. Magyar remekírók. A „Franklin-Társulat“ e korszakos vállalatából megjelent a harmadik sorozat. Ma már, midőn a „Magyar remekíró“ diszes és becses köteteinek ezrei, sőt tízezrei forognak az országban, fölösleges lenne ennek a klasszikus gyűjteménynek akár a kulturhistóriai, akár a .nemzeti fontosságát hajtogatni; az a közönség, melynek Ízlésében, műveltségében és hazafiságában bízva a kiadó-társulat, e nagy vállalkozásra elszánta magát, fényesen bebizonyította, hagy érti és érzi a „Magyar remekírók“ nagy jelentőségét s nem azt a könyvet veszi meg, amely- lyel legügyesebben kinálgatják, hanem azt, a melyiknek belső értékéről is helyes Ítélete van. Egy szóval : nem Maecenas többé a müveit magyar közönség, hanem — müértő : nem adózik, hanem vásárol, nemcsak adni akar, hanem élvezni is. Ebben pedig bő része lehet, ba a „Magyar remekírók“ köteteit forgatja; mert lassan-las- san, amint a kötetek egymásra gyűlnek, a magyar irodalom kodifikálása lesz ez a gyűjtemény. Egymás mellé sorakoznak a könyves polczokon a magyar nemzet nagy szellemeinek alkotásai s mire mind az ötvenöt kötet megjelenik, — nem lesz mit irigyelnünk a nyugati nemzetektől:— a mi irodalmunknak is vannak oly gyöngyei, aminökkel más nemzetek nem kérkedhetnek. A „Magyar remekírók“ első két sorozatának tiz kötetében ugyanis Arany János, Csiky, Garay, Kossuth Lajos, Reviczky, Szigligeti és Tompa müveit kaptuk, vagy teljesen, vagy részben : a most szétküldött uj sorozatban pedig Vörösmarty harmadik kötetén kivül Czuczor, Kazinczy, Kölcsey és Vajda egy-egy kötetét találjuk. A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soha sem volt szembetűnőbb, mint a Kazinczy fellépésének idejében. Herder szavait, hogy „a magyarnak nincs többé ugyan magát, de szeretettel gondol vissza arra a meleg otthonra, melyet az iparos ifjúsági egylet, mint egy családi tűzhely nyújtott néki 8 nyújt mind e mai napig tagjainak. Teljesen érthető s jogosult tehát ezen egylet ambicziója, hogy fenállása negyedszázados fordulóját nem csupán közönséges, sablonos mulatsággal, hanem nagyobbszabásu ipari tevékenységgel óhajtja megünnepelni. Az egyesület kötelékén kivül álló gyulai iparos osztály a húsvéti értekezleten lelkesedéssel tette magáévá az iparos ifjúsági egylet eszméjét. Az értekezleten csaknem minden iparág képviselve volt több tagjával, a vezető egyéniségek egyértelmüleg üdvözölték az iparos ifjúsági egylet kezdeményezését és végül kimondották, hogy a kiállitás eszméjét Gyulaváros összes iparosai — 8 miután a város iparosainak érdekét, hírnevét érinti, Gyulavárosa ' összes iparosainak becsületbeli ügyévé nyilvánítják. Az értekezleten jólesőleg tapasztalt lelkesedés nem volt fel- és ellobbanó szalmaláng. Akik ott voltak, mindnyájan komolyan hangoztatták, hogy Gyulavárosa iparosai, saját jól felfogott érdekükben cselekesznek, ha nyomott helyzetük daczára, sőt épen eme nyomott helyzetük következtében, résztvesznek a kiállításon; nevezetesen ha megragadják az alkalmat és bebizonyítják e város és e város közeli s távoli vidéke közönségének — mely utóbbi is bizonyára fog érdeklődni az egyéb ünnepélyességekkel is összekapcsolandó kiállitás iránt — hogy Gyulavárosa mai iparos nemzedéke úgy szakértelem, mint szolid megbizhatÓ8ág s ipari csín tekintetében teljesen méltó ama elődökhöz, akik az egész magyar alföldnek évtizedeken keresztül leg- becsültebb és legkeresettebb iparosai voltak Az értekezlet — amint természetes is — egyelőre csupán a főbb elveket állapította meg Nevezetesen azt, hogy a kiállításon minden gyulai önálló iparos, segéd és tanoncz részt vehet; a kiállitás a Göndöcs-népkertben, a város és a szinészetpártoló egyesülettől e czélra elkérendő nyári színkörben rendez tetik. — A kiállitás augusztus 15-én, NagyBoldog-Asszony ünnepén — szombati napon — nyittatik meg és nyolcz napig, vagyis bezárólag augusztus 23-áig fog tartani. A kiállitás összes költségeit kizárólag az iparos ifjúsági egylet viseli. A kiállítók térdijat nem fizetnek, tehát az iparosokat csakis az iparczikkek készítése s azoknak a kiállítási sziphelyre való oda- és visszaszállítási csekély költsége terhelendi. Az értekezleten jelenvoltak vállalkoztak rá, hogy kiki szakmájabeli iparostársait a kiállításon való részvételre felhívja s buzdítja. A bejelentések két héten belül fognak megtörténni. — A jövő hó elején megalakul a kiállítási bizottság, amely a gyulai iparkiállitás ügyeit fogja vezetni s az eszmét Gyulavárosa iparosai hirnevéhez és érdekéhez méltóan diadalra vezetendi. Üdvözöljük Gyulavárosa iparosait lelkes tervükhöz. Kívánunk nékiek teljes sikert és megvagyunk győződve, hogy a város minden rendű s rangú lakosa szeretettel fogja őket nemes szándékukban támogatni. mit keresnie a földön“, akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Ez a Kún Lászlóénál is mostohább idő“, — a hogy Vitkovics Írja, — kétségb j ejtette a nemzet legjobbjait, akik semmi vigasztalót se láttak a haza sorsában. A hazafias írói törekvéseknek szárnyát szegte a czenzura és szellemi életünknek néhány szórványos nyilatkozása is inkább csak a vég- vonaglás tusájáról lebbentette fel a fátyolt . Egyedül Kazinczy nem csüggedett: — a múlt dicsőségének sírján a feltámadás lehetőségét hirdette, — se hitének apostolaként, szinte egy maga vállalkozott a gigászi feladatra, hogy a tetszhalott magyarba uj életet önt, a fásult szi vekbe pezsgő vért ereszt és felrázza dermedtségéből az alvó társadalmat. „Illő, hogy aki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszede lemnek“, — irja Vida Lászlónak; s ő maga jár jó példával elül. Izgató szenvedélye egy perczig se hagyta pihenni az aczélos lelkű, lángoló szivü reformátort; — de a czélt elérte; élete végére megérhette azt az örömet, hogy eszméi az egész nemzet életét megtermékenyítették, ö volt az irodalom és a közélet Széchenyije; —a nemzet- ébresztő legnagyobb magyar abba a földbe vetette el politikai reformjainak magvait, a melyen a Kazinczy tolla szántott barázdákat. „Szellem vala ő, — irja róla Kölcsey, aki legbuzgóbb tanítványa volt, „— mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenité; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson . . .* Az az egy kötet, amelyet Váczy János, Kazinczy leghivatottabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, egész képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának és munkásának. A mi eredetit versben irt, azt mind felvette a kötetbe; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, a Pályám emlékezetét. Egy egész könyvet töltenek meg Dalai és ódái, kettőt a Tövisek és virágok, egyet-egyet az Epigrammák, a Vegyesek és az Epistolák: s e hat könyv után következik a Pályám emlékezetének négy könyve. Megelőzi A gyula - barakonyi vasút. ii. A kis va8utakról — A keskeny vágányu, jobban kis vasutak ról sok szó esett, számos vita támadt. A mint gyűléseken és beszélgetés közben meg figyoltem, lényegben és főleg a következők ről folyt a tárgyalás : teljesítő képesség, átrakás,(kérdését is törékenyárú és állatszállítás, várható forgalom, jövedelmezőség. Ezekre fogok ezúttal röviden kiterjeszkedni. A keskenyvágányu vasutak teljesítő képessége iráut régebben táplált aggodalmakat az újabb tapasztalatok teljesen eloszlatták. Megfelelő pályaberendezés, felszerelés és üzemvezetés mellett a keskenyvágányu vasutak, úgy személy, mint áruszállítás tekintetében nem várt eredményeket mutatnak fel. A breslaui 60 és 78 5 cm. nyomtávú keskenyvágányu vasutak 1889. évi teherszállítmánya például mindeu pályakilometeren 241,413 tonna, (1000 kg=10 q.), a Fes- tinio vasutén 113,000 t., a boszniai vasutakon 72,000 93,624 t. és a Rhene-Diemelt völgyén 63,470 t. — Ezekkel szemben és ugyanazon években az osztrák-magyar normális vasutak átlagos szállítása minden pálya- kilometeren 360,000 t., a német vasutegyesü- letieké 459,000 t. volt. A személy szállítás évenként és minden kilométeren volt a külföld több pályáján 159 ezer, 331,495 utas, naponként és átlag minden kilométeren 430—900, sőt a párisi világ kiállításon a 60 cm.-esDecauville-pályán szeptember 8-án 63,276 utas (6 hónap alatt összesen 6.302,670.) Az alföldi első gazdasági vasúton volt 1901-ben minden kilométeren az utas 13,560, a teheráru pedig 16,800 q; a bevétel pályakilométerenként 2080 korona, naponként átlag 300 korona. A mi kis vasutunkon az ismertetésben számított forgalom a pálya minden kilométerére átszámítva évenként 38,000 utast és 17,000 t. tenne ki; a nyers bevétel pedig kilométerenként 2400 koronának, naponként átlag 340 koronával van előirányozva. Az átrakás költségei a boszniai vasutakon q.-ként átlag 20 fillérre adódnak. Szászországban megfelelő gépberendezések mellett ugyanezen költség (H2—-0'30 fillérbe kerül, Ezen költségek tehát igen csekélyek. „Itt lesz helyén érinteni az átrakodás mondja Lipthay, — amelyből oly erős fegyvert kovácsoltak a keskeny- vágányú pályák ellen. Bosznabródon az árúk átrakásáért q.-ként egy krt fizetnek és az ezen czimen évenként fizetett összeg kerek számban 4000 frtra tehető.“ Ha ugyanezen 8000 koronát vesszük alapul a gyulai majdani átrakási költségekül, úgy ez 4°/0-kal még mindig csak 200000 korona beruházásának felel meg. Az át nem rakható áruk a szállító-zsámolyokon a nagy vasúti kocsival együtt vitetnek át. Ezek apró, négy kerekű, keskenyvágányu kocsik, a melyek a nagy kocsi tenpedig Kazinczy írásait a Váczy János dr. Bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferencz, a nyelvujitás mesterének legtehetségesebb tanítványa, — „voltaképpen több irót foglal magában“, — a hogy Greguss jellemzően mondja róla : Angyal Dávid, aki a „Magyar remekírók“ sorába felvett Kölcsey- kötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sokoldalú költővel. A hymnus Írója erős, élénken fürkésző, bátor elme volt, igazi hőse a meggyőződésnek, de mélyVe ható s élesen bonczoló logikája mellett van benne Urai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is. A húsz Íves, tartalmas kötetben megvannak Kölcsey összes verset, melyek közül több nem az irodalomtörténeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közüf a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid : — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel felett, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában, s amelynél szebb oktatást, legalább magyar .'nyelven, ma sem ismerünk. Mintha csak ebben tette volna le Kölcsey a maga ideális egyéniségének az ethekai hitvallását, hogy — „bár minden küzdéseink mellett a magunk számára jobb napokat nem vív- hatánk ki; de, tisztán érözve, hogy emberi rendeltetésünk főczélja nem is ez vala : nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk tövist hozott is, nemünknek most, vagy a jövendőben virágot és gyümölcsöt teremhet .. . “ Czuczor Gergely, a hazafias érzésű benczés kőltői munkáit Zollvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ö irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől-lelkes- től magyar Czuczorral, Petőfit kivéve, nincsen újabb költő, aki „népszerűség“ tekintetében vetekedhetne. Egy híján negyven dalát énekli má már a nép s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott: — az óda, eléeia, epigramma, szatíra és éposz különböző hangjai mind megcsendesülnek a lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legfőbb táplálója. — A Riadó költőjét bilincsekb * verték ugyan, de magyar lelkét nem lehetett békókba szorítani. Ebben a kötetben együtt találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles műfordításait (különösen nevezetes „Horatius episfolája a Pisókhoz, a költészetről“, mely eddig csak összes müveiben volt meg), népdalait, paprikás verseit, rajzait, életképeit, népregóit (köztük a hires „Falusi kis leány Pesten“), balladáit és legendáit, hős költeményeit (köztük a nagy konczepczióju „Hunyad“-ot, mely nemcsak Czuczornak lett volna főmüve, hanem epikai költészetünknek is legtökéletesebb alkotása, ha szerzője abba nem hagyja) stb. Bezárják a kötetet a rövid mesék, melyeknek allegórikus keretében „magyar példaszók“ erkölcsi foglalatjait magyarázza Czuczor. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador, A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a lírai és epikai költőt magasztalni Vörösmarty- ban; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a mi drámai költeményeinek f létté állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zengzetes sorain szintén meglátszik, hogy sokat tanult a brit szellemóriástól, akinek hatása lépten-nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan : a blank-verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arczkép és bevezetés; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van, mely az első sorozatban jelent meg s az életrajzot Gyulai Pál irta meg mesteri tollával, arczképét pedig, va Xja,p"u.nlE mai számálioz egész iv xnellélslet van csatolva..
