Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-25 / 52. szám
Mellűt a „Békés" 1902. 52-ik számához. Nyisztor Adorján 2, Keresztúri Gergelyné, Márki Albert 1—1, dr. Kiin Pál 10 korona, Schwartz Mihály 40 fillér, Nagy Gábor, Geiszt János, Bau- dermann János 1—1 korona, őzt. Rozsos Gáborné 2 korona, Baksa Sándor 40 fillér, Bisitz Elek 1 korona, Szász Mihály 30 fillér, Karácsonyi István, Szv, Tar Mihályné 1 — I korona, ifj. Balog Sándor, Junászka Gyula, Junászka Gyuláné 40—40 fillér, Junászka Mihály, Junászka Mihályné, ifj. Junászka Mihály 1 — 1 korona, Junászka Sámuel 80 fillér, Tar Gyula 1, Pitzkó Mátyás, Bálint Ferencz, Murvai András 2—2 korona, ifj. Mu,rvai András, Murvai János 1—1 korona, Murvai István 40 fillér, Murvai Andrásné 1 korona, özv. Fiuk Károlyné 40 fillér, Singer Mihály, özv. Végh Józsefné 2—2 korona, Batik Elek 10 korona, Blaskovits Mihály 80 fillér, ifj. Bekker Mátyás, Máró Gyula, Csiszár Sámuelné, Nagy István 1 — 1 korona, özv. Sánta Jánosné, Sánta Mihály, Szilvási Lajos 2—2 korona, Fleischer Vilmos, Fleischer Vilmosné, U. Tar István, U. Tar Istvánné, Tímár József, Krasznai István, Krasznai Istvánné, ifj Krasznai István 1—1 korona, Lehman Sebestyén 80, Csete Sándor 40. Juhász András 80 fillér, Dombai Béla^ Dombai Béláné 1 — 1 korona, ör. Pörtörő Jánosné, EL Biró Gyuláné 40—40 fillér, PfaffKonrád 1, Tárnái Mária 2, Weisz Alajos és neje 1 korona, Nagy Sándorné 40, özv. Dudás Jánosné 20 fillér. Enyedi Ferenoz, özv. Fábián Lajosné 1—1, Sándor Pál 2 korona, Nádházi Ferencz 70 fillér, Kertész György 1 korona, özv. Nagy Andrásné 60 fillér, Bordó Mihály 1 korona, özv. Bordó Mihályné 60 fillér, Márkus Márton 1 korona, Lendvay Mátyás 5 korona, Nagy János 1 korona, Tobay György 40 fillér, özv. Bakó Jakabné, Murvai István, Murvai Zsuzsánna 1—1 korona, Pálinkás János 2, Monori Károly, özv. Erdős Péterné, Erdős Albert, Gyár mati András 1 — 1 korona, Gyarmati Mihály, Gpcz János, Szilágyi András 2—2 korona, Bagi Károly 40 fillér, Monori Mihály 3, Csete János 2, Tóth János 2—2, özv. Fábián Jánosné 6 korona, Kovács István 1 korona 20 fillér, Néveri István 1 korona, Felek Mihály 60 fillér, U. Tar József 2 korona. Összesen 135 korona. Nádházi András és Szilágyi Ferencz gyűjtő- ivén : Balázs József 20 fillér, Kertész György. Biri Mihály 1—1 korona, Dézsi Mihály 80, Engelhart András 20 fillér, Alb Mojsza 2, Anka Mihály 1 korona, Moldovány Lázárné 30 fillér, Körösi Mihály 1 korona, Sugár Mátyás 20 fillér, Baksányi Árpád, özv. Raksányi Dónesné 1—1 korona, özv. Kovács Gáborné 40 fillér, Jankó Tógyer 1 koiona, Win- ternitz Lázár 40, Bránya Pál 20, Gyuruzó János 80 fillér, Papp János 1 korona, Sebestény Péter 20 fillér, özv. Kelemen Józsefné, Kelemen Ferencz 1 — i korona, Szilágyi Ferencz 60 fillér, Hajdú Ferencz, Hajdú Ferenczné, Gombkötő István 2—2 korona, Tar György, Rostás Lajos, ifj. Tokai György, Erdős Albert 1—1 korona, özv. Szász György 2, Gombkötő Ferencz, Tokai János 1—1, Pikó András 3 korona, Pikó Imre 40 fillér, özv. Tövisháti Andrásáé 2, Hasas János 1, Szász György 2, Szabó Demeter, Gombkötő István, Endrész József, Kiss András, Nádházi András 1 — 1 korona, Rozsos János 2, Cseke Mihály, D. Nagy Ferencz, Biró János 1 — 1 Tudakozódásomra, hogy hol találták ezen tapasz darabokat Marjai és a napszámosok azt felelték, hogy a tegnapi gödörben. Milyen körülmények között, arra egyikök sem tudott válaszolni. * Megakadt benne az ásónk, hát mi feltörtük, pedig jó nagy darabot terített be ez a cserópféle, de hogy nem is kellett a tanár urnák, hát nem ügyeltünk rá!“ Ez volt a végleges felelet. Ez az égetett agyag-tapasz pedig megérdemli, hogy körülményesen vizsgálja meg az ásató. Meg kellett volna vizsgálni először is terjedelme nagyságát, másodszor fekvése irányát harmadszor a széleinek alakját, negyedszer és legfőképen az alatta terülő földet, ha vájjon nem állott-e czölöpökön és nem láthatók-e ama czö- löpök helyei ? A czőlöp építmények létezését pgyanis csak fölteszik Magyarországon, de még kézzel fogható, szemmel látható bizonyságot e tekintetben nem mutathat föl a régészet. A szakszerű felügyelet hiánya tehát e leletnél örökös veszteség a tudományra. Veszteség akkor, ha valóban czölöpökön nyugvó kunyhónak képezte ez a tapasz a talaját, veszteség akkor, ha csak egy kemenczónek az alja volt. Egybe hasonlítva azonban e tapaszt, a halom másik oldalán általam későbben talált kemencze és kunyhó fenekével : mindjobban az a meggyőződés érlelődik bennem, hogy ez valóban olyan kunyhó feneke volt, mely czölöpön állott. A halom másik oldalán ugyanis a kunyhó feneke szintén égetett agyag tapaszszal volt beborítva, csakhogy e tapasz 2 méter és 36 czentimóter mélységben találtatott, nem pedig 60—80 czentimóter mélyen, mint emez, továbbá amaz nem feküdt fagally-fonadékon. Égetett agyag-tapasz e halomban sok helyen fordul elő. Legfeltűnőbb az, hogy a halom legfelső rétege alig 40—50 czentimóter mélyen bronz-korszaki nép temetője. A halottak szabályos sorokban, lábbal keletnek, fejjel nyugatnak fekszenek úgy, hogy a ha'ott szemére a kelő korona, Kiss Gábor 40, Hotorán Péter 20 fillér, Szilágyi András 1 korona, Sánta András 30, Szilágyi Ferencz 40 fillér, özv. Szigeti Jánosné, Csiszár János 2—2 korona, öreg Biró Pál 20, ifj. Biró Pál 60 fillér, Szász András 1 korona. Összesen 55 korona 30 fillér. Mindenkinek — vallás és nemzetiség különbség nélkül — kiket szivök önként s minden kényszer nélkül kegyes adományra buzdít. »Az Ur szereti a jókedvű adakozót, « A szív tisztaságából adott ajándék megszenteli a szivet s a szív ezen belső megszenteltetése. és ennek érzete: az ,Ur jó kedvének, szeretetének a nyilvánulása. Bővelkedjenek az Ur jó kedvében szeretetében mindenek, kik meghallják kérő szavunkat és sietnek gyámolitásunkra! Az evangyéliom és a magyar haza oltárára teszik le filléreiket, kik törekvésünket sikerre vezetni segítenek. Czélunk nehány sorban kifejezve ez: A nagy- méltóságu földmivelésügyi minisztérium ev. református egyházunk részére Bodófalva kincstári telepen templomot építtet; mi pedig meglevő pénzecskénket remélt kegyes adományokkal növelve, e remek épitménynyel összhangba kivánnók hozni a belső felszerelést s az igy előállandó összegből padokat, szószéket, urasztalt, orgonát, harangokat és torony-l órát óhajtanánk beszerezni . ! . Erőnk és évek során takaritgatott pénzecskénk eme czél megvalósításához elégtelen: azért e sorokban emeljük fel kérő szavunkat. Külön írott vagy nyomtatott ivet nem bocsátunk ki, mert ez erkölcsi kényszer volna azokra, kiket vele felkeresnénk ; pedig tőlünk távol van ily kényszert gyakorolni. Mi csak azt akarjuk, hogy vallás éi nemzetiség különbség nélkül jóakaró figyelmét hívjuk fel magunkra azoknak, kik ami evan- gyéliomi vallásunk és magyar nemzetiségünk iránt bent szivökben melegen éreznek és vallásunkért, a magyarság érdekéért önként és szívesen áldoznak. A szives adományokat »Ev. református egyház — Bodófalva, u. p. Bálincz, Krassószörény megye* czimen kérjük küldeni, minek vételét e lap hasábjain fogjuk elismerni. Atyafiul szeretettel és hazafias tisztelettel Bodófalván, 1902 deczember hó. Az egyháztanács nevében: Szőllösi Imre, Jantó Gergely, ev. ref. lelkész. egyli. gondnok. Felhívás előfizetésre. Mai számunkkal a »Békés* búcsút vesz az 1902-ik évtől, hogy átlépjen a XXXV-ik évfolyamába. Újságíró szokásként mi is a közönséghez fordulunk, hogy megköszönjük azt a szives támogatást, melyben lapunkat eddig részesítette és kikérjük azt a jövőre is. Az elmúlt 34 esztendő tapasztalatai bizonyságot tesznek arról, hogy a »Békés* vármegyénk és városunk közéletében a nyilvánosság hivatott orgánuma, az olvasó közönségnek ily hosszú időn át sem lankadó támogatása meggyőződéssé érleli bennünk ama hitünket, hogy az a programm, melyet a »Békés* alapításakor maga elé tűzött, al melyen azóta változatlanul munkálkodik, közönsénap fénye rásüthetett. E halottak alatt szintén égetett föld van. Ez a föld legvastagabb a halott törzse alatt, mig a szólefeló mindig vékonyodik, annyira, hogy végre kés-ól vékonyságban vész el, illetőleg vegyül bele a közönséges földbe. Úgy látszik, hogy | temetők szigorú méretet ■vettek a halott testének hosszaságáról, továbbá szélességéről és csakis ennek a méretnek megfelelő területet változtatták égetett agyag földdé Tekintetbe véve már most azt, hogy az egy háton fekvő emberi test területének megfelelő tér szélein körös-körül egy homokszem vastagságban kezdődik az égetett föld, mig a terület szélességének a kellő közepén a hosszaság irányában mindenütt, tehát ott a hol a tarkó, hátge- rincz, a far, továbbá a két lábszár feküdt rendesen 4—5 czentimóter vastag az; tekintetbe véve továbbá azt, hogy a rőzse-fonadókon talált tapasz szintén égetett agyagból van, ez a tapasz a fagalylyakat néhol kevósbbó, néhol félig, mig néhol majdnem egészen átölelte, de a fagallyak nem égtek el, hanem csak később rohadtak ki az agyagból: bizonyos az, miszerint az égetett agyag-föld a halottak alá úgy került, hogy azt nem ott égették: bizonyos az is, miszerint az égetett agyag-föld a rőzsóre már égetett korában tapadt, mert ha azon égettetett volna ki: akkor a rőzse égés által pusztult volna el, nem rothadással. Az a kérdés tehát, hol vették az égetett agyagot és micsoda mesterséggel szilárdították azt tégla keménységűvé | E kérdésre megfelel kemenczójök alkata. Egy kemencze alját és annak felső boltozatát részben szerencsés valók feltalálni. Részben csupán, mert, fájdalom, a másik részét már előbb a békéscsabai muzeum részére ásott gödörrel tönkretették, amennyiben a kemenczónek egy része átnyúlt ezen előbb ásott gödörbe. A kemencze alja és boltozata szintén égetett agyagból készült. Alakja kerek volt, körülbelül 2 méter átmérővel; kerekségét onnan állapítom meg, hogy teteje lapos boltozat! günk ízlésével egyezik és közéletünk való szükségletének kielégítését czélozza, hogy ezt az általánosan helyesnek ismert programmunkat beváltani nekünk is sikerült. Epen azért az uj évfolyam küszöbén nézetünk szerint hibát követnénk el, ha uj ígéretekkel lépnénk olvasóink elé. Mint heti lapnak, nem is lehet czélunk, hogy a napi sajtó változatosságra, sokszor szenzácziós hirhajhászatra igyekvő versenyébe mi is beálljunk. A »Békés* marad a régi, komoly, megbízható és hiteles hírszolgáltatója az olvasóknak, hü tükre Békésvármegye és Gyulaváros közéletének és becsületes, független véleményt nyilvánító munkása azoknak a törekvéseknek, a melyek e vármegye és e város igaz érdekeit képviselik, közgazdasági és társadalmi előhaladását czélozzák. A »Békés* három évtizedet meghaladó fennállása óta mindenkor jónak, helyesnek talált ezen programm hangsúlyozásával lépünk az uj évfolyamban is közönségünk elé. Folyton fejlődő vármegyei közéletünkben mindinkább szükség van oly helyi orgánumra, a mely minden közérdekű ügyről híven és teljes részletességgel referál és ezért reméljük, hogy a vármegye székhelyén megjelenő és erre első sorban képes Békés tői a közönség ezután sem vonja meg támogatását sőt azt lapunknak, feladatának lelkiismeretes megoldásával, mindig fokozódó mértékben sikerül kiérdemelni. Előfizetési ára: Egész évre 10 kor. — fillér, Fél évre 5 » — » Évnegyedre 2 » 50 » A „BÉKÉS“ szerkesztősége és kiadóhivatala. 13199/1902. Hirdetmény. Gyulaváros Il-ik alkerületében Hoffmann Alajos és dr. Frankó László elhalálozása folytán üresedésbe jött vármegyei bizottsági tagság helyeknek törvényszerű választás utján leendő betöltésére nézve 1902. deczember hó 29 ik napja tűzetett ki. Erről a választók azzal értesittetnek, hogy választási helyül a nagymagyarvárosi olvasókör van kijelölve; a választás szavazat lapokkal történik, melyek délelőtt 9 órától délután 4 óráig adhatók be. Megjegyeztetik, hogy az üres helyek egyike 1907. év végéig, másika pedig 1904. év végéig terjedő megbízatással. Gyulán, 1902. évi deczember hó 20 án. Dutkay Béla, 425. 1—^1. polgármes'er. Hírek. Karácsony. Szállj el a szivekből komor gyűlölködés, földi javak, kenyér, hatalom, pénz és rang fölötti torzsalkodás borongós felhője. Oszolj szét mint napsütéskor kiderül a ködös, komor tájék, mert megszületett a Messiás, kisütött a szeretet napja, a mi ident átölelő, forró szeretető, amelyet isteni hirdetője a világot megváltó Messiás, az egész világra kiterjesztett, halálával váltván meg volt, a széléről lejtősen emelkedve. Legmagasabb helyén a talajtól 36 czentiméternyinek találtam, tehát a közepén körülbelül -46—50 czentiméter lehetett Ilyen kemenezókben nemcsak az állatok húsát sütötték meg a hajdan itt lakott emberek, hanem ezekben készítették amaz égetett agyag földet is, melyből ezen kemenezók alját és boltozatát- kunyhóik alját és végül halottaik ágyát készítették- Az agyagot ugyanis por alakban tették bele a kifütött, áttüzesitett kemenezóbe, ahol az téglaszínűvé égett, de por maradt. Ezen port akár minek használták, igen hig agyagsárral keverték, azután tetszés szerint elkenték, vagy előbb elhintették a kívánt vastagságban és csak azután öntötték rá a hig agyag sarat, mely azt összefogta- Félig száradt állapotában meg is bunkózhatták, innét származik tóglaszerü keménysége, mely azonban nem olyan tömör, mint a tégláé és nem véletlen, sem nem a készítése óta elmúlt néhány ezer óv puhította annyira, hogy vékonyabb részei az ujjak nyomása alatt is szétmállanak. Érdekes, hogy az agyagnak vizet át nem eresztő tulajdonságát már ismerte az a nép, mely ezen égetett agyagot használta. Ugyanis a kemencze boltozata fölött körülbelül 40 centi- méternyi vastagságban olyan tömör, nyers, sárga agyagot találtam, hogy alig ment bele az éles, nehéz kubikos ásó. Ezen agyagréteg óvta meg a kemenezét az átázástól. Hogy rendeltetése nem lehetett más, onnét gondolható, mert csak a kemencze fölött terült, azon túl már nem terjedt. A kemencze készítését az égetett agyagporból ón igy gondolom el: mindenekelőtt megcsinálták a kemencze alját, a fenekét; amikor ezt jól lebunkózták, megszáritották, illetőleg meg hagyták száradni. Ezután behintették ujjnyi vastagon durva homokkal; ezen durva homokra azután domború alakban földet raktak, végül ezen földet is ujjnyi vastagon durva hoa büuös embert az örök kárhozattól. A biblia szerint az istenember világrahozatalának nagy misztériuma ment végbe két ezredéve ilyenkor s a szeretet melege, mely a betlehemi istállóból szétáradt, ma is melegít, ma is megdobogtatja a sziveket. — Áhítattal telik meg a hivő lélek e nap emlékünnepén. A karácsony a szeretet, a családi melegség, a béke ünnepe. A küzdő, az élet harczában megviselt ember pihenőt tart, a szeretet melegét élvezve, megbékűl a sorssal, bizalommal, uj erővel lép az életbe. A karácsony az esztendő legzordabb évszakának daczára is legbensőbb, legmelegebb ünnepe az egyháznak s a kis Jézuska eljövetele örömet, meglepetést szerez nemcsak a kicsiknek, de a nagyoknak. Olvasóinknak boldog ünnepeket kívánunk ! A gyulai fögymnasium terve és költségvetése. Hübner Jenő fővárosi műépítész a gyulai róm. kath. fögymnasium részletes tervét és költségvetését teljesen elkészítve elküldötte Lukács György főispánnak, mint a fögymnasium létesítési akczió vezetőjének. Volt alkalmunk a tervet megtekinteni, s a legteljesebb méltánylással, sőt túlzás nélkül a legnagyobb elragadtatással írhatunk róla. A fögymnasium monumentális gyönyörű két emeletes épület, amely eltekintve a hozzáfüződő elsőrangú érdektől, mint épület is impozáns és hathatósan fog a város, különösen pedig a belső -vásártér csinosításához járulni. A terv dicséri mesterét és teljesen igazolja Alpár Ignácz műépítészünk ajánlatát, amiért neki is igazán le vagyunk kötelezve. Ami a részleteket különösen pedig az épület és azok helyiségei beosztását illeti, azokra még ki fogunk terjeszkedni; ezúttal csak annyit, hogy a költségelőirányzat a 200,000 koronás fedezet keretében mozog, amennyiben azt mindössze csak 269 korona 42 fillérrel lépi túl ; alapos remény van tehát rá, hogy az árlejtés a költségvetéssel szemben a minden középületnél csaknem elkerülhetlen pótmunkát is fedezni fogja. A költségvetés főbb tételei különben a következők : gymnasiumi épület és tornacsarnok 168,571 korona 50 fillér, szolga lakóház 4768 korona 52 fillér, fa és szén raktár 2911 korona 27 fillér, kerítések 4039 korona 11 fillér, belső felszerelések 19979 kor., igy összesen 200,269 korona 42 fillér. Lukács György főispán a tervet és költségvetést felterjesztette folyó hó 22-én a vallás és közoktatási ministeriumhoz, melynek műszaki osztálya a felülbírálást remélhetőleg még e hó folyamán meg fogja ejteni s azután semmi akadály nincs többé, hogy a város, mint építtető, a főgymnasiumi építkezést árlejtés alá bocsássa, illetőleg hogy az építkezés a tavasz folyamán tényleg megkezdhető is legyen. Megyebizottságitag választások. A Gyulaváros II. alkerületében Hoffmann Alajos és dr. Frankó László elhalálozásával és a Szeghalmon Bencze János lemondásával megüresedett megyebizottsági tAgsági helyekre a vármegye közgyűlése deczember 29-ére, azaz a jövő hétfőre irta ki a választásokat. Választási elnök lesz Gyulán Keller Imre, helyettese Kukla Ferencz ; Szeghalmon pedig Szabó Sándor, helyettese Sárréti János. A vármegyei közszükségleti pótadó. A vármegye törvényhatósági bizottsága a várm. főispánjának kezdeményező megkeresésére ez évi októberi közgyűlésében bárom éven át kivetendő egy-egy százalék pótadót szavazott meg egy közszüks giéti alap létesítésére, amely alapból hazafias, kulturális és jótémokkal vették körül mindenfelé. Az égetett agyagból azután egy sipkát kószitettek a halom földre úgy, hogy a sipka alja a fenék peremére hajlott olyan formán, mint mikor egy fél görögdinnye hajjal beborítunk egy sík felületet. Füstjárót úgy kószitettek, hogy karvastagságu három ágat három oldalú piramis alakban szúrtak a kemencze feneke fölé halmozott földbe, de nem a leendő orom közepe táján, hanem az egyik — északi — oldallejtőn Ott, ahol a három ág csúcsban jött össze, még egy negyedik vastagabb ágat állítottak a három fölé függélyesen. Ez volt a kémény helye. Ezen ágakat az égetett agyaggal körülvették úgy, hogy az igy támadt üregek egy testet képeztek a kemencze tetejével. A piramis alakban összeállított három ág a tulajdonképeni kemencze boltozatában elvógződött, a föléjök függélyesen állított negyedik csak kezdődött a boltozatban, azután átnyúlt az a boltozat fölött vízszintesen elterített sárga agyagba is, legvége azonban ismét oldalt hajlott és úgy végződött rendesen az északi oldalban. De térjünk vissza a kemencze boltozatának főlópitóséhoz. Az a halom, melyet a kemencze fenekére raktak, nem lehetett félgömb alakú, alja széjjel folyt, széjjel terpeszkedett, ennélfogva a rája szilárdított égetett agyag-tapasz lapos boltozatot képezett. A boltozat vastagsága átlag fóllábnyi —16 cm.-nyi — volt, a fenék vastagsága csak felónyi. Amint a boltozat megszáradt, körültöltöttók közönséges földdel oly vastagon, hogy ez a töltött föld teteje a kemenczeboltozat legmagasabb pontjával egy síkot képezett, ezután hordták rá a sárga agyagot és bunkózták össze olyan területen, mint aminőn a kemencze állott; ez az agyagréteg képezte — mint már említettem — a kemencze legfelső fedelét és ez védelmezte meg a nedvesség behatásától úgy a boltozatot, mint a feneket. Hagytak-e a kemencze boltozaton egyik felül a tűzrakáshoz és a sütendő holmik be- és
