Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-25 / 52. szám
konyczélú kiadásait fedezhesse. Mint annak idején megírtuk, a határozatot többen megfelebbezték. A belügyminister már döntött az ügyben, és a felebbe zések elutasításával a vármegye határozatát jóváhagyta, mert — mint leiratában mondja — a fe- lebbezések elbírálása során nem talált törvényes okot arra, hogy a törvény korlátái között, az abban megszabott alakszerűségek pontoB betartásával hozott határozattól a jóváhagyást megtagadja. A minister ilyen döntése folytán a vármegye alispánja intézkedett, hogy a közszükségleti pótadó 1903 1904. és 1905. évekre kivettessék és befizettessék Jegyzőválasztás Gyulán. A Hoffmann Alajos elhunytéval megüresedett első jegyzői állást tegnap töltötte be Gyulaváros képviselőtestülete. A tisztújító széken nagy számban jelentek meg a képviselők. A tisztújító szék elnöke dr. Fábry Sándor alispán pontban 10 órakor nyitotta meg az ülést, bizalmi férfiakul Jantsovits Emil. Gróh Ferencz, Schmidt József és K. Schriffert József választattak meg. A kijelölő bizottság tagjai Keller Imre, Gróh Ferencz. dr. Ladies László és Schmidt József voltak, valamennyi pályázót jelölve. A szavazatszedő küldöttség elnökéül : dr. Bodoky Zoltán, tagjaiul: Schröder Kornél és Schmidt József küldettek ki. Beadatott 169 szavazat, a melyből Hoffmann Ferencz kapott 71, Szikes György 56, dr. BucBkó Coriolán 41* és Bagoly János 1 szavazatot s igy szó többséggel Gyulaváros első jegyzőjévé Hoffmann Ferencz választatott meg. Ennek folytán megüresedvén a másodjegyzői állás a| szavazás erre is elrendeltetett. Beadatott 159 a melyből Szikes György kapott77 szavazat, szavazatot, Topercer Gyula 40, Tóth László 21, Po- povics Kornél 10, Nádházy Gyula 10 és Bagoly János 1 szavazatot sigy szótöbbséggel másodjegyzövé Szikes György gyulavárii jegyző választatott meg. Örömmel üdvözöljük úgy az uj első-, mint az uj másod- jegyzőt, kívánjuk, hogy működésük mindig a város és a közjó érdekében való legyen s törekvéseiket siker koronázza. Az Arad—békésvármegyei telefonösszeköttetés ügyében legutóbbi ülésen tárgyalt az aradi kereskedelmi és iparkamara. Megírtuk annak idején, hogy a hozzájárulás teljes egészében egybegyült s a nagyváradi posta és távirdaigazgatóság ezopfos- kodásán tört meg a dolog, midőn valami „szabályzatból“ kiböngészték, hogy csak a szomszédos járások községei beszélhetnek egymással. Ez ügyben határozott a kamara, hogy az adott viszonyok között az összekapcsolással járó áldozatok ne tartassanak fenn, hanem keressék meg a kereskedelemügyi miuistert, bogy a tervezett nagyvárad szeged irányú interurban telefonhálózatot minél előbb építtesse ki. Pewny Irén és Pékár Gyula A budapesti írói és művész világban előkelő pozicziót tölt be e két név birtokosa. F. Pewny Irén, a kir. Operaház tagját, a Gyulán impozáns arányokban végbement 1896-ik évi Erkel-szobor leleplezési ünnepélyének keretéből ismerjük, amikor is csodás hangjával az ünnepi hangversenyei elragadta a gyulai közönséget. Pékár Gyula az újabb irói generácziónak egyik legnevesebb tagja, akinek irói kvalitása, országszerte ismert szépirodalmi sikerei, egyik legérdekesebb és szimpatikusabb tagjává teszik őt a jelen magyar litteraturának. Most mindkettőjüket kivételéhez szükséges nyilast: nem mondhatom meg, mert a kemencze nyilását nem láthattam, de azt hiszem, hogy nem, mert ez esetben a boltozatot nem tudták volna erősen építeni; elég bajt okozott a füstjárat erőssé építése. A füstjárat megépítésének nehézsége különben onnét is látható, hogy a piramis alakra összeállított rövid ágakat nem égetett agyaggal is körültapasztották egy tenyérnyi vastagon, mely tapasz azután a kemenczetüztől valódi égetett cseréppé változott és most a lazább égetett agyagban, mint csont fordul elő s külön válik. Ez a külön váló cserép tenyérnyi vastag és egy három ágú keresztet alkot, mely három befelé domborodó félkörből áll; rendesen igen füstös Két ilyen cserópdarábot találtam. A kemencze nyílására vonatkozólag az a véleményem, hogy azt a teljes fölépítés után, az egyik oldalon, mely a füstjárattal átellenben volt, a kemencze testéből éles eszközzel függélyeesen levágták. A levágás által nyert nyíláson azután a boltozat fölépítéséhez orom alakuan felhalmozott földet kiszedték. Köny- nyen tehették ezt, mert az egész oromzat alulfelül durva homokkal volt az égetett agyagból készített fenéktől és boltozattól elválasztva. Csak amikor ezen földet is kiszedték : volt készen a kemencze. A boltozatot későbben a tűz megszilárdította egészen, mert az égetett agyagpor közé került nyers agyagpép a melegben cseréppé változott és erősen összetartotta az egész alkotmányt Használat közben a boltozat fölött levő föld is cserépszinüvé égett itt-ott, de a tetőzetet képező nyers agyagig a meleg hatása nem terjedt. Mi- nekutánna tisztába hoztam az égetett agyagtapasz mivoltát, kószitósót, rendeltetését: rátérek arra, hogy tulajdonképen mit is találtam ón a „Lopós“ halomban. Domonkos János, muzeumőr. (Vége következik.) alkalmunk lesz látni és élvezni Gyulán, amennyiben a Békésvármegye székhazában tartandó nagyszabású Királyné estélyen, - - mely az idei farsang eseménye lesz — megígérték a rendezőségnek közreműködésüket. A Gyulán felállítandó Erzsébet- szobor alap javára rendezendő ezen Királyné es télyen a két fővárosi művészen kívül, helyi mű kedvelők is fognak szerepelni. A programúi részleteiben még összeállítva nincs. Az estély január 24-én fog megtartatni e királyné estély, az idei farsangnak megyére szóló fényes elit mulatsága. Uj gyógyszertár Gyulán es Endrödön. A belügyminiszter a vármegye törvényhatósági bizottsá gának határozatától eltérően ifj. Payer Béla oki. gyógyszerésznek megengedte, hogy Gyulán a Jókai Mór utczán, a Yad- és Uriutczák kereszteződésétől számított részében, kifelé a Wenckheim Frigyes utcza közelében, személyes üzleti jogú gyógyszer- tárt állíthasson fel. Azonképen megengedte, hogy Osapay Lajos gyógyszerész Endrödön állíthasson fel második gyógyszertárat. A kisdednevelök országos egyesületének békés megyei köre január 4-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében alakuló közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. György Aladár, a K. 0. E. alelnökének beszéde. 2. A Békésmegyei Óvókor megalakulása, tisztviselő választás. 3. A békésmegyei óvókör elnökének megnyitó beszéde. 4. Alkalmi Óda Székely Sándortól, szavalja: Czirkusz Margit gyula-1 vári óvónő. 5. Az imádság az óvodában. Irta és [felolvassa: Halászné Ádám Eugenia békésszentandrási óvónő. 6. »Szegény gyermek« (Az óvónő Ingneme- [sebb társadalmi missiója,) Irta és felolvassa: Dapsyl Gizella szeghalmi óvónő. 7. Értekezés. Irta és felolvassa : Fábián Irma óvónő. 8. Folyó ügyek, indítványok. Elnöki zárszó Délben 1 órakor diszebéd a pavillonban. Egy teríték 2 kor. 60 fill. A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor szentmise az anyatemplomban, mely után délelőtt 9 órakor a belvárosi óvodában gyakorlati foglalkozások. Tartják : Fodor Lajos hódmezővásárhelyi áll. óvónőképző tanára, Mattocsy Ilona a csanádmegyei óvókör elnöke, Wandlik Ilona csabai ős Láng Hermin füzesgyarmati óvónők. A békésmegyei óvónők köre Gyulán, január 4-én, a Göndöcs népkerti pavillonban, az óvónők otthona javára zene és szavalati estélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij: Személyjegy 2 korona. Családjegy 4 korona.:Felülifizetések köszönettel fogadtatnak és a »Békés«-ben nyugtáztatuak. Kezdete este 8 órakor. Az 'estély műsora: 1. Prolog. Irta és szavalja: Székely Sándor 2. Felolvasás, tartja : Peres Sándor tanár. 3. Költemény, szavalja: Fábián Irma 4. Hegedű solo, előadja : Major Simon. 5. Szavalat, előadja: Beisner Juliska. 6. Magyar dalok. Zongorán előadja: Csák Kornélia. 7, Bege a fehér tavaszról, ^előadja :J Papp Endre. 8. Gyermekjelenet. (Scena) az óvódá-l ból. Zenekisérettel előadják a belvárosi óvoda kivál- lóbb növendékei. 9. Magyar ábránd. Zongorán élő' adják: Bárdos Ilona és Kovalszky Bobért. 10. Val lomás. (Dialog) Irta: Dapsy Gizella, előadják: Uzon Mariska és Csiszár Sándor. 11. Dalok. Énekli Demén Juliska zongorán kiséri: Székely Sándor. 12. Az életből. Szavalja: Horváth Erzsiké. Szabó János emléke. Megemlékeztünk arról a kegyeletről, melylyel . Köröstarcsa község az ő áldott emlékezetben őrzött volt lelkipásztorának Szabó János békésbáoáti esperesnek arczképét a község tanácsterme számára megfestette és ünnepélyesen leleplezte. A kik munkálkodásukkal ércznél maradandóbb emléket emeltek-maguknak az ő dicsőséges küzdelmök terén, múló emlékre nincsen szükségük. De a bála mégis kötelezve érzi magát arra is, hogy ily emlékkel is leróvja adóját. Ez a hála vezérelte a békésbáná'i egyházmegyét, midőn elhatározta, hogy volt nagynevű esperesének sirja fölött díszes emlékei emel. E czélra a hét folyamán küldték szét Dombi Lajos és dr. Hajnal István gondnok a következő gyüjtőiveket. Gyüjtő-iv, boldogult Szabó János hódmezővásárhelyi lelkész és békésbánáti esperes síremlékére. Még jeltelenül pihennek a mi kedves, nemesszivü barátunk, az egyházi és iskolaii ügyek lelkes apostolának porladozó tetemei a deb- reczeni temetőben, hol a váratlanul jött katasztrófa után hátramaradt szerettei elhelyezték. Míg élt, ezekre árasztá ki szive melegségét és elméje fényét. Emlékezzünk meg mi is szeretettel és kegyelettel róla s jelöljük meg sírját a felejthetetlennek hozzá és hozzánk méltóan. E czélból határozta el a békésbánáti egyházmegye az adományok gyűjtését s e czélból emeljük fel ezennel kérő szavunkat — azzal a megjegyzéssel, hogy a velünk együtt érzők b. adományaikat, lehetőleg e gyűjtő iv kapcsán, az 1903. évi február közepéig alulirt esperes hivatalához, Gyulára szíveskedjenek küldeni. Gyulán és Békésen, deczember havában. Dombi Lajos, békésbánáti ev. ref. esperes. Dr. Hajnal István, egyház- megyei gondnok. A puska. Kneifel Jseózf németvárosi fóldmives gazdának József és Antal nevű 13 éves fia apjuk nak németbenedeki tanyáján valami rozoga puskához jutottak és azzal játszottak. A puska, melynek egyik csöve töltve volt, a József kezében elsült és Antal őcscsének balkarját teljesen összeroncsolta. A fiút kedden délben hazaszállították a városba, állapota igen súlyos. A gyulai magyar fóidész társulat január i l-én a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében saját pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. — órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a Békésben nyugtáztatnak. Nyomdászok bálja. A gyulai nyomdászok az idei farsangon nagyszabású mulatság rendezésére készülnek. Bevonják a rendezésbe az összes vármegyebeli nyomdászokat, a mulatságból eredő jövedelmet valamely jótékony czélra fogják fordítani. A rendezőség a napokban alakul meg, JÓ a jég. A Körösön levő korcsolya-egylet javában szuperál s rendkívül kedvező a jégsportra hogy — ami ritkán esett meg, — az idei karácsonyra is jó jég készül a pályán s Halifax hívei vigan áldozhatnak az ünnepnapok alatt a jégsportnak. A héten beállt olvadás ugyan megviselte kissé a jeget, de az utána jövő éjjeli fagy csakhamar helyrehozta a jég hiányait s az újra felöntözött jég most pompás, első minőségű jég lett. A héten különben erősen fellendült a jégsport s azok, akik a nagy hideg miatt nem mehettek s akik a jég tartóssá gában nem bizva, tartózkodtak a korcsolyázástól a héten lemondván tartózkodásukról, vigan siklottak tova, mivelvén a legegészségesebb, legmulatságosabb és legháladatosabb sportot, mely kedélyt, egészséget, erőt hamarabb nyújt a patikánál. A tüdővészesek sanatoriuma javára Csanád vármegyéből fényes bizonyítékául, hogy a humánus eszme minő érdeklődést keltett a szomszéd törvény- hatóságban a következő adományok érkeztek Lukács György vármegyénk főispánjához : Mezőkovácsháza község 20, Dombiratos község 40, Ráth János 25 Battonya község 200, Kevermes község 50 korona, Kervermes község 8 polgárától 11 kor. 60 fillér, Lele község 50, Sajtóny község 200, Magyar-Bán- hegyes község 100, Csanád-Palota község 100, Brengarten Henrik 6, dr. H. Kovács Bálint 6, Kalmár Lajos 1, Nagy Zoltán 1, Tarnay Ivor 100. Nagylak község 100, Alberti község 40, Apátfalva község 50, Kisiratos község 50 korona, összesen 1150 korona 60 fillér. Vadászat. Békésen a gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmában folyó hó 15-ón véget ért vadászat eredménye a következő: 3 róka, 1 őz, 3894 nyúl, 369 fáczánkakas, 144 fáczántyuk és 92 fogoly, összesen 4502 drb vad. Eljegyzés. Podhradhseky János pusztaszenttor- nyai ág. hitv. ev. lelkész eljegyezte Dankó Sámuel szarvasi evang. tanító leányát, Ilonkát. A Budapesten tartózkodó békési ifjak segítő és önképző egyesülete deczember hó 31-én, Erős Ignácz helyiségeiben, eaját alapja javára felolvasó és szavaló estélylyel egybekötött tánczmulatságot rendez. Baky István, Baky Zoltán, dr. Bleuer Sándor Lajos, Emperl Gyula, Hajnal József, Kocsor Dezső, Kovács Gyula, Máday László, Münich Vilmos rendezők. Műsor: Felolvasás, tartja Baky István. Szavalat, előadja Fehérváry Emiké urhölgy. Felolvasás, tartja Bleuer Sándorné urhölgy. Szavalat, előadja Kocsor Dezső.' Belépti dij személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Sok a csavargó. Bizony ez a téllel jár, ilyenkor kirívóbb a nyomorúság és a szegénység mint nyáron, amikor minden bokor szállást ad. Sok a szegény ember, nemcsak nálunk, de mindenütt, I a nyomor, az éhség, a hideg rósz tanácsadó s igy télen több a tulajdon elleni vétség is, mint más évszakban. A hajléktalan csavargó munka után kenyér után való járásában sokszor rósz útra téved, ha az alkalom csábit. így a héten egyik katonatiszt lakásán járt egy csavargó és a lakásban levő istállót felügyelet nélkül találván, elemelte az istállóban lakó tisztiszolga Mannlicher szolgálati fegyverét. A tiszti szolga rémülten jelentette be az esetet a rendőrségnél, mert a fegyver elveszése nagy büntetést hoz a katonára nézve, szerencsére a rendőrség a nyomon indulva, az ott járt csa vargót fogta gyanúba s meg is találták nála a lopott kincstári tulajdont. Szanatórium hangverseny Csabán. Karácsony másodnapján rendezi Békéscsaba társadalma hang versenynyel egybekötött tánczvigalmát a József főherezég szanatórium-egyesület javára. A jótékony m czélu estély iránt általános érdeklődés nyilvánul, a melynek felkeltéséhez bizonyára nagyban hozzájárul a a hangverseny itt következő érdekes műsora: ® I. Élőkép. Arany János „Tetemrehivás“-ának Zichy u Mihály által alkotott illusztrácziója. Bésztvesznek 9Z ebben: Öreg Bárczi — Karaszy Ödön, Öreg Bár- ‘lt cziné — Németh Lijosné, Nővér — Révész Margit, Kund Abigél — Rasofszky Emilné, Bárczi Benő — u* Ifj. Kocziszky Mihály, Pap — Juhász Ferencz, Egy 8 urhölgy — Halász Béláné, Öreg parasztasszony — a Macskásy Vilma, Fiatal parasztasszony — Macs- ír kássy Ilona, Paraszt leány — Mercz Irén, Öreg az paraszt — Ifj. Horváth Mihály, Pörosztó — Budai az Lajos, I-ső alabárdos — Molnár János, Il-ik ala- bárdos — Bleier Ernő, Kis leány — Gencsi Jenny, a< Nagyobb leány — Ketter Aranka. Fiatal emberek v£ Bálint Ferencz, Félix László, Magyar József, Plesch e' Frigyes, Tarján Tibor, ifj. Sailer Gyula. II. Prológ, „A szenvedők menedéke.“ Irta: Karaszy Ödön. ni Szavalja: Maros Györgyné. III. „Le carneval de a. Venise“ Paganinitől; „Bihari kesergője“ Ernst H. W. átiratában. Hegedűn előadja: Reisz József, 2í zongorán kiséri Badics Ilona. IV. „A szerenád.“ sz (Monológ.) Irta: Makai Emil. Előadja: Kerényi P Erzsiké. V. „Olasz dal változatai,“ "Wébertőljíí „Rákóczi induló“ Berlioz, zongorán előadja Tarján H lErnő. VI. „Kis mama.“ Egy felvonásos vígjáték, ül Irta Karczag Vilmos. Személyek : Özv. Kocsárdiné Gabriella — Halász Béláné, Bánvári Kornél — Kormoss Emil, Anna, szobaleány — Szarnék Gizella. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdekében köszönettel fogad a rendezőség. A szeghalmi legelő felosztása. Dr. Tholt István törvényszéki bírónak sok nehézséggel kell megküzdeni, hogy a szeghalmi közöslegelő felosztása alkalmával a közbirtokosság által támasztott igényeket kielégíthesse. Az elégedetlen kisbirtokos osztály szenvedélyes kifakadások között tiltakozott az elhelyezés kérdésében javaslatba hozott tervezet ellen, s a bujtogatók által felizgatva, nagy zúgással követelte az egyeseket illető ingatlanságoknak, házszám szerinti sorrendben leendő kiosztását. A kiküldött biró végül is kénytelen volt a tárgyalást felfüggeszteni s azt későbbre halasztani. A szenvedélyek ez alatt lecsillapodván, sikerült egy olyan indítvány elfogadtatása, mely szerint az egyes birtokosok közös legelőbeli illetményeiket lehetőleg tag birtokaik közelében kapják ki. Dr. Tholt biró tehát elrendelte, hogy a birtokosok a tagosítást végző mérnöknél dűlő Bzerint jegyeztessék fel magukat s ha elhelyezésük eszközölhető lösz, kívánságaik minden körülmények között figyelembe fognak vétetni. Határozatképen még az is kimondatott, hogy azok a birtokosok, kik a kijelölt dűlőben elhelyezhetők nem volnának, kötelesek abban megnyugodni, hogy attól távolabb eső földterületen kapják meg ingatlan hányadukat. Mihelyt a mérnök a kiszámításokkal készen lesz, dr. Tholt István ismét elmegy Szeghalomra, hogy az elhelyezés kérdésében a hitelesítési befejezze. Tótkomlós és a motoros vasút. Az alföldi első gazdasági vasút kovácsháza csabai vonalán néhány hónappal ezelőtt megindult az első automobil, mely teljesen bevált és most' tisztes jövedelmet hoz az Alföldi gazdasági vasútnak, mert kocsijai állandóan zsúfolásig megtöltve közlekednek az nj pályán. Az az előnye ennek a motoros forgalomnak, hogy meglehetősen gyors közlekedési eszköz, amely Csanádot és Békést sürü, közvetlenebb érintkezésbe hozza egymással. Különösen a tótkómlósiak utaznak sokat automobilon, mert nap nap után egész tömeg ember megy a csabai piaczra, meg a gyulai törvényszékhez, amelynek területéhez ez a község is tarzik, amelynek az a különös nevezetessége is van, hogy nincsen pótadója. A tótkómlósiak azonban nem ülhetnek föl falujukban a motoros kocsira, mert odáig nem visz el a pálya. Körülbelül öt kilóméternyi utat kell megtenniük az úgynevezett Géza megállóhelyig, amely az automobilnak hozzájuk legközelebb eső állomása Ezen az állapoton óhajtanak segíteni a tótkómlósiak, akiknek köréből a napokban nagyobb küldöttség kereste föl Sármezey Endre főmérnököt, hogy megkérjék, építené ki a vasút motoros pályáját a Géza-megállóheltől Tótkomlós község piaczteréig. Sármezey főmérnök megígérte nekik, hogy kérelmüket pártfogáséba veszi, az automobilon végig utazott velük a pályán Csabáig hogy meggyőzze a komlósiakat az automobil forgalmi előnyeiről. Tótkomlós község az általa kérelmezett pálya vonal kiépítésének körülbelül nyolezvanezer koronás költségét hajlandó viselni. Endrőd a munkásokért. A múlt évben számos endrődi munkás egy nagyobb szatmármegyei birtokra szegődött. Ezek az emberek itt teljesen tönkre mentek, úgy hogy a hazautazásra sem volt pénzük. Miután pedig mindenáron haza akartak jöoni, közösen kérték Szatmármegye alispánját, hogy tolon- czoltassa haza őket, ami meg is történt. Hogy pedig bútoraikat is hazaszállíthassák, Endrőd községhez folyamodtak pénzbeli segélyért. A község képviselőtestülete legutóbbi ülésén foglalkozott a Szatmármegyéből hazatért munkások kérelmével s méltányolván annak indokolását, 160 korona segélyt szavazott meg a bútorok hazaszállítására. Lelkészválasztás. A pusztaszenttornyai ág. hitv. evangélikus egyház lelkészévé egyhangúlag Podhradszky János szarvasi segédlelkész választatot meg. Zsebmetsző az orosházi hetipiaczon. Orosházán a csütörtöki hetipiacz alkalmával a gabona-piaczon Dénes István fuvaros kukoriczát vásárolt s egy 20 koronást kellett volna felváltania. Többek közt felszólította Wolf Pál szegedi illetőségű egyént is, hogy váltaná fel pénzét, aki szintén nem tudta telváltani, de attól a percztől kezdve mindig Dénes után settenkedett. Végre felváltotta Dénes a pénzt s Wolf szemeláttára mellénye belső zsebébe tette a felváltott 20 koronát. Wolf folyton követte Dánost s egyszerre azt kérdezte tőle, hogy hol van az adóhivatal ? — Itt van ni 1 — felelte Dénes és az adóhivatal felé mutatott. Wolf ekkor udaugrott és Dénes zsebéből ki akarta venni a 20 koronát, de nem sikerült, mert Dénes nyakon csípte a tolvajt és átadta a rendőrségnek. A hatóság 14 napi elzárásra ítélte a zsebmetszőt. Tűz. Endrőd községében Nagy Sz. Imre főld- mivelő háza kigyuladt és teljesen leégett. A tüzet a kéményből kipattant szikra okozta. Az endrődi róm. kath. központi fiúiskola decz. 28-án d. u. 4 órakor a „Korona* nagytermében szegény iskolások imakönyv-alapjára jótékonyczélu Pásztorjátékot rendez. Színre kerül Betlehemi bak- ter. Pásztorjáték 3 felvonásban. Irta Szabó János. Helyárak: Körszék 1 korona 50 fillér, számozott ülőhely 1 korona, állóhely 50 fillér. /