Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-06 / 14. szám
14-ik szám Gyula, 1902. április 6-án XXXIV. évfolyam. r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! j 10 kor. — fill. Fél évre ... B | — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. J f Társadalmi ós közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Itodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f-------------1 Templomt ér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fill. L_______ Tö rekvéseink. Mint már múlt számunkból értesült lapunk olvasó közönsége, a mai számmal átvettem a „Békés“ főszerkesztősógét, tettem ezt abban a reményben, hogy Gyula város közönsége, a mely már több ízben jóindulattal kísérte figyelemmel irodalmi munkásságomat, azt ezúttal sem fogja megtagadni, velem együtt csatlakoztak a „Békós“-hez megszüntetett lapomnak összes munkatársai, helyén valónak találom e miatt, hogy néhány szóval megjelöljem az irányt, melyet követni szándékozunk. Helyzetünk nem könnyű, mert társadalmi és közgazdasági hetilapot vidéken, olyat, a melynek tartalma és irodalmi értéke legyen, csak erős és fokozott szellemi munkával lehet kivívni, mert az események, a melyek társadalmi és közgazdasági téren különben is csekély mérvben történnek, mire a lap megjelenik, mindenki által tudottak és ösmertek s igy nem arra keif törekednünk, hogy mit Írjunk, hanem hogyan Írjunk, mert csak a megirás módja lehet az, a mely érdekességet kölcsönözhet az ösmert eseményeknek. A másik nehézség a személyi cultus, mely rendesen bele szokott keveredni a vidéki lapokba; nekünk sem ellenszenv, sem rokon- szenv egyének iránt nem fogja vezetni toliunkat s kizárólag a munka ós eredmény lesz az, a mit tárgyilagosan fogunk elbirálni s olvasóinkkal megismertetni. Azt nem is kell mondanunk, hogy első sorban Bókésvármegye s ebben különösen Gyula város ügyeivel foglalkozunk. A vármegye nagyközségei mind rendelkeznek a nyilvánosság orgánumával, a sajtóval, s ez utón igyekeznek érdekeiketelőmozdi- tani, Gyula városnak, mint a vármegye székhelyének szintén meg van a joga ahhoz, hogy egy lapot tartson fenn, a mely érdekeit képviselje és védje és senki sem veheti rósz néven, ha a vármegye többi községeinek sérelme nélkül, sőt azok igazságos és méltányos érdekeinek felkarolásával, főleg Gyula város érdekeit tartjuk szem előtt. Nem kívánjuk felsorolni, mennyi jogos törekvés, mennyi közérdek vár még Gyulán kielégítésre, de érezzük, hogy a megyei szók hely megtartása, mint a város érdekeinek minden téren Való képviselése képezi elsőrendű feladatunkat, a mely feladat teljesítésénél számítunk polgártársaink önzetlen támogatására. Azt akarjuk, hogy ez a lap szellemi találkozó helye legyen mindazoknak, a kik városunk fejlődéséhez és felvirágzásához hozzájárulni kívánnak, mindazoknak, kiket ezen czél elérésében minden melléktekintet és minden személyes vonatkozás nélkül kizárólag a közérdek vezet. Azért felhívjuk összes polgártársainkat, hogy Gyula város ügyeiben, legyenek azok akár városi, közigazgatási, akar közgazdasági, akár társadalmi kérdések, forduljanak bizalommal lapunkhoz s mi minden felszólalást, észrevételt és indítványt kellően méltányolni s a közérdek szerint támogatni fogunk. Azt szeretnénk, ha hozzánk fordulnának panaszaikkal, kéréseikkel, indítványaikkal, hogy itt egy szellemi tábor képződjék körülöttünk, melynek lapunk csak zászlója legyen, de minden harczost áthasson a szülő városa iránti szeretet. Lehet, hogy talán túlságosan idealistikus ez a törekvésünk, de mi azt hisszük, hogy Gyula város polgársága meg fog minket érteni. Elég volt már az örökös széthúzásból, a mely mellett a körülöttünk fekvő községek érdekei mindig kielégítettek, a mi érdekeink pedig mindig háttérbe szorulták. Itt az idő, hogy végre mi is tömörüljünk s bebizonyitsuk, hogy nemcsak egymással veszekedni, egymás ellen törni, de a közérdekért lelkesülni s egyesülni is tudunk. Legyen végre mindnyájunk jelszava Gyula város érdeke. Ezt akarjuk mi s ezen törekvésünkben számítunk minden igaz és becsületes gyulai polgártársunk támogatására. TÁKCZA Balogh István. (1857—1902.) Egy jobb sorsra érdemes derék férfiú életfáklyája vetett véglobbot, messze innen az „arany kalászos ékes rónaságtó]“, a bérezek hazájában, hol a költő szavai szerint „barangol és zug, zug az őszi szél“ . . . Megjött a gyászhir, hogy Balogh István udvarhelymegyei kir. tanfelügyelő, nehány heti betegség után megszűnt élni j . . Nem régeh jutott volt el hozzánk az örömhír, hogy hosszas küzdelem után, a kitartó, fá- radhatlan munkásság megnyerte jutalmát, hogy az, ki méltán vehette ajkaira a dal ama szavát : „búra, búra, bubánatra születtem“, im már óhajtott révparthoz ért, szép tehetségének, érdemének s nemes buzgalmának megfelelő munkaterét, anyagi boldogulásának eszközét megtalálta . . .. •S ime alig hogy megdobogtatta a sziveket az efeletti őszinte öröm, mint villámcsapás az égről — jött a szomorú hir, hogy Balogh István nemes hivatásának áldozata lett, a tevékenység mezejéről szólította el a megmásíthatatlan végzet ! Kinek ajkát megcsókolta volt a Múzsa, ki dalt zengett, melynek hangjai megrezegtették a szivek húrjait: most már elnémult örökre . . . . A Múzsa I az őt ismerők könyeznjk felette, tavasz lágy szellője játszik sirhal mán, énekes madarak zengnek bus dalt sirja felett . . . Volt. nincs I ! . De emléke él j Méltó, hogy feledés ne takarja nevét, mert nemcsak ember, de költő is volt, ki itt közöttünk futotta meg részben pályáját, itt hallatta lelkesítő dalait, lövelte szét lelki szikráit, s ki most tőlünk távol lehelte ki nemes lelkét, miénk is volt s. tőlünk is érdemel részvét könyet, bú harmatát! . . j Ha több. t nem irt volna mást, mint a „Hej be hangos a Becsali csárda“ kezdetű gyönyörű dalát, akkor is megérdemelné, hogy neve ott legyen a „halhatatlanok“ seregében . . . Rövid életrajzát idejegyzem, hogy emléke annál inkább bevésődjék a szivekbe. Balog István született 1857. év január 28-án Puszta-Kéthalmon, A rád megyében ; i86g-ben a békési ev. ref. gymnasiumban végezte a hat osztályt, 1875 őszén Debreczenbe ment a 7. osztályba, de pár havi ottléte Után betegsége miatt távozni volt 'kénytelen. 1876 februárban az akkori Békési Lapokhoz ment korrektornak Gyulára. 1876-ban az érettségi vizsga letétele után nem sokára elvitték katonának Boszniába, honnan november végén került ismét vissza. 1879. január végéig otthonában, Dobozon betegeskedett; akkor felüdülvén, Budapestre ment és a bölcseleti karhoz beiratkozott 1880. októbertől 1882. szeptemberig Gyomán volt nevelő; deczemberig Budap;sten volt s innen Puszta-Révbérre, i884. októberben Pécsre ment nevelőnek. Innét Budapestre menve, ott pár évig hivataloskodott és 1890 elején tanár lm Békéscsabán. Majd később tanfelügyelői tollnok 1 segéd tanfelügyelő, végre udvarhelymegyei kir. tanfelügyelővé neveztetett ki, s ekkor jött halála kevés ideig tartott tanfelügyelői áldásos működése után. Irodalmi munkásságának képét adja, hogy a következő lapokba dolgozott: Békésmegyei Közlöny, Szarvasi Újság, Fővárosi Lapok, Békésmegyei Lapok, Békés,— ebben kezdte meg, mint zsenge ifjú irodalmi működését, — Orosházi Közlöny, Vasárnapi Újság, Pécs, Budapesti Hírlap stb. Munkái : 1. |Költemények.“ Budapest, 1885. II. Mi bízunk benne, hogy törekvésünk sikérre vezet s csak azt az egyet Ígérjük, hogy zászlónkat ei nem hagyjuk s minden körülmények között magasan fogjuk lobogtatni. Kövessenek a jók 1 b. z. A sanatorium-egyesület ülése. A „József-főherezeg sanatorium-egyesület“ választmánya pénteken délután tartotta meg az egylet megalakulása óta első ülését, a melyen jelen volt az országos meteorologiai intézet kiküldötte Frauenhof er Alajos is, ki a létesítendő sanatorium helyének megjelölése tekintetében szolgált szakszerű felvilágosításokká!. Az ülésen beható megvitatás alá került a kérdés és már is sok tekintetben tisztázódlak a sok tanulmányt igénylő ügyben az eszmék. Az ülést dr. Lukács György főispán az egyesület elnöke vezette és jelen voltak azon: Frauenhoffer Alajos, dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy János, dr. Reisz Miksa, Varságh Béla, dr. Eisler Vilmos, dr. Kovács Károly, Schmidt Iván, Dubán'yi Imre, Bér thóty István, dr. László Elek, dr. Kaczvinszky János, Csák György, Szarvassy Arzén, dr. Hajnel Albert, dr. Kun Pál, dr. Márki János, Weisz Mór, Kiss László és Maros György. Az elnök megnyitván az ülést, bemutatta az országos meteorologiai intézet kiküldöttét, majd előterjesztette, hogy az egylet alapszabályait a belügyminisztérium jóváhagyta. Berthóty István egyleti titkár felolvasta ezután József kir. herczeg levelét, melylyel az egyesület fővédnökségét elvállalta, valamint Korányi Frigyes dr.-nak az egylet disztagjává való megválasztásáért köszönetét mondó levelét. Elnök ezután bejelentette, hogy özv. gróf Almásy Kálmánné és gróf Wenckheim Frigyesné tiszteletbeli elnöknök és gróf Almásy Dénes tiszteletbeli elnök is köszönetüket fejezték ki megválasztatásukért. Hódolattal vette tudomásul a választmány, hogy 0 Felsége a király 10,000 koronát adományozott magánpénztárából egy ágyalapitványra. Előterjesztette ezután az elnök, hogy Békésvármegye közgyűlése az Erzsébet sanatorium-egylet részére ideiglenesen megszavazott ágyalapitványát már most az alföldi sanatorium javára fogja befizetni. A megindított társadalmi akczió a legszebb eredményt mutatja, a mennyiben ez ideig van az „Újabb költemények“. Budapest, 1889. III. „Húsz esztendő.“ (Költemények.) Gyoma. 1896. Ez utóbbi munkájában arczképe is megjelent. írói álneve: Dobozi. Ily munkás élet fonala szakadt meg, midőn Balogh István itt hagyta e földi életet. Müvében igaz magyarság, haza és emberszeretet nyilatkozik meg, s fénypontját alkotja az igazi gyermeki .szeretet s az otthonhoz való ragaszkodás. Legyen emléke áldott, sirján viruljon nefelejts, őrizze nevét kegyelet s szeretet 1 Dombi Lajos. Húsvéti harangszó. (Jelenet.) (Szin : Jobbmódu parasztgazda házának lakószobája. Nagyszombat estéje. A szobában minden a legnagyobb rendben összetakaritva, hogy teljesen rendben várják az ünnepet. A leteritett asztalnál ülnek, amelyen két szál gyertya ég, az öreg B >ka Tamás és a felesége, ünnepes ruhában. Az asztalon biblia, amelyből az őre? B 'ka felolvas Szemein pápaszem, mellette az öreg asszony áhitattal hallgatja.) Boka Tamás (a bibliából olvas lassan betűzve) ... és feltámadt az ur Jézus, hogy feltámassza az emberek szivében' a szeretetet is . . . ([.eveszi a pápaszemet és kendőjével törüli. A feleségére néz, ki az utolsó szavaknál az ablakra bámul és szemét törülgeti.) Bizony szépen van itt megirva minden, úgy igaz. Engem is megindított. Hát bizony ráférne az emberekre sok szeretet, hogy ne ütnék egymást. Hja, de mióta a Megváltó elhagyta a földet, azóta megint csak rosszak az emberek. (A feleségéhez) Hát te Julis ugyan mit sirsz azon? Azon úgy sem változtatsz. Xjaptmlc mai számához fél iv melléklet van csatolva. egyletnek 3 ágyalapitó tagja 10,000 koronás, 6 alapító tagja 2000 koronás jegyzéssel, 62 pártoló tagja, a kik közül egy 1000 koronát, egy 400, egy 300, a többi 100 korouát jegyzett, 218 rendes és 194 rendkívüli tagja. Schmidt Iván egyleti pénztárnok bejelentette, hogy ez ideig a pénztárba befolyt tagsági dijakban 16658 korODa, adományokból és mulatságok jövedelméből 5401 korona 29 fillér, összesen tehát 22059 korona 29 fillér, mig az alapítványok és folyó évi tagsági dijak fejében jegyzett 33604 korona befizetése most van folyamatban. Köszönettel vette tudomásul a választmány ifj. Bobula János műépítész levelét, aki hajlandó az építendő sanatorium terveit díjtalanul elkészíteni, valamint dr. Kuthy Dezső értesítését, ki előtt az Erzsébet sanatorium épitője Czigler Győző hajlandónak nyilatkozott a tervnek díjtalan elkészítésére. Elhatározta a választmány, hogy az Erzsébet sanatorium vezetőségét felkéri, miként az országban alakuló hasonló egyesületek összeköttetésbe hozatala ezéljából egy közös szerv létesítése iránt tegye meg a kezdeményező lépéseket. Az elnök ismertette ezután dr. Korányi Frigyessel az ügy érdekében folytatott értekezésnek eredményét, felolvasta dr. Kuthy Dezsőnek az elhelyezésre vonatkozó, lapunkban közölt véleményét és előadta, hogy felterjesztést tett a földmive- lésügyi ministeriumhoz, hogy a vármegye területén eszközöltessen meteorologiai megfigyeléseket. Frauenhoffer Alajos szakvéleményében arra szorítkozik, hogy az elhelyezéshez jó levegő és szelek által védett hely kell, A vármegye területén niAgasság különbségek nincsenek hisz az egész vármegye tengerszin feletti magassága 85—92 méter között váltakozik, azért tehát az erdősítés az egyedüli eszköz, mely a szél ellen oltalmat nyújt, ami főleg északi és nyugati irányban szükséges, mert ezek a szelek e vidéken legerősebbek. A kiima szintén alig mutat különbséget, de megnehezíti a dolgot, hogy a hőmérséklet igen nagy ingadozásokat (-|- 37 és — 27 fok között) mutat fel, de ezt az ingadozást is mérsékli az erdő. A mennyiben az egyesület pár tervbe vett helyet kijelöl a sanatorium czéljaira és ha ezekeo alkalmas egyénekről gondoskodik, a meteorlogiai intézet hajlandó azokon figyelő állomásokat felszerelni és az egyéneket betanítani. Julis néni (szomorúan bólingat) Biz úgy a! Bizony szép is az, a hol békesség meg szeretet van. (A szemeit törülgeti.) Bizony nálunk is elkelne. Boka Tamás (feláll). Hát ugyan miért hányod a szememre. Tán nem megvagyunk-e békességben, szeretetben egymás mellett, ide-oda harmincz éve! Julis néni. Nem mi rólunk szólnék. Hiszen mink csak megvolnánk. Hej, de az a fiú. Boka Tamás (komoran.) Az a fiú . . . Ne is említsd anyjukon., ilyen " szent napon. — Nem akarok róla tudni semmit. Nem mintha gyűlölném, mert hisz a fiam, de nem számítom közjónk többet. Elment, elhagyott, szégyent hozott ránk. Hej, pedig első a becsület, ha az nincs, hát semmi sincs. Julis néni. Nem volt pedig rossz fiú, lássa kend, az András nem is ment volna el soha se hazulról, ha kend nem erőszakolta volna a dolgot. Mit akart kend azzal a Korodi lánynyal. Van az apjának földje, telke, de ha a fiú nem szerette. Boka Tamás. Nem értesz te ahhoz anyjuk. Szép lány volt az, vonzódott is hozzá András. Hiszen sokat járt, — mielőtt katonának ment, — hozzájok, a bálba is elvitte. Én meg örömmel gondoltam, hogy milyen szép pár lesz belőlök. A vagyon is nő, az öröm is meglesz, de nem tudom, a hogy hazajött, mintha kicserélték volna. Elment egy-kétszer hozzájuk, csak úgy szinböl, de oszt azt is abbahagyta. Láttam,, vagyis inkább gondoltam, hogy más után jár. Nem törődtem vele, gondoltam, hogy majd csak megint visszajön, ha beszélek vele. Hagytam, hogy csináljon, amit akar. Julis néni. Kár is volt kendnek közbebeszélni.
