Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-06 / 14. szám
Dr. Zöldy János csak ott állítana fel figyelő állomásokat, a mely hely orvosi és más szempontból alkalmasnak látszik. A vármegyében kevés lévén az erdőség, ilyen hely kevés van. Ezek között legmegfelelőbbnek látszik a gerla-pósteleki erdők vidéke és különösen a gyulai városerdő, amely utóbbi vasúti megállóhely közelében és a várostól nem túlságosan messze, a Körös folyó mellett van. Szarvassy Arzén ez utóbbi vidéken a lugosi átvágás mellett levő erdőrészletre bivja fel a figyelmet, ahol 12—15 kát. hold erdő 5 méter magas töltéssel van körülvéve. Dr. Hajnal Albert fél az árviztől, valamint a lapályos helyeken a malária veszedelmétől. Ez ok ból a magasabb viz nem járta helyeket, Csorvás vidékét ajánlja, bár elismeri, hogy itt a fenyvesek levezetése okoz nehézséget. Dr. Bodoky Zoltán azt hiszi, hogy a mi vidékünkön o'y helyet, mely klimatikus viszonyainál taeg fogva a többit jelentékenyen felülmúlná, ném látni, azért arra fektetné a fősulyt, hol lehet előnyösebben területet szerezni, ezért a tulajdonosokkal is tárgyalásokat kezdene. Dr. Zöldy János és Szarvassy Arzén az árterületekre nézve felhozott aggodalmakat czáfolják Dr. László Elek határozottan kivánja, hogy Békésvármegyében létesittessék az intézet, mert hiszi, hogy hamarosan több is létesül az alföldön. Neki is vannak az árterületekre nézve aggályai, de CsorváB vidékén a birtokviszonyok kizárják, hogy az egyesület ereje elegendő terület szerzését megengedje. Csatlakozik azon felfogáshoz, hogy ott létesüljön a sanatorium, a hol legolcsóbban lehet megfelelő területet szerezni. Miután még dr. Zöldy János utalt arra, hogy a kijelölt területek sok tanulmányt igényelnek, a választmány elhatározta, hogy az elnök vezetésével dr. Zöldy János, dr. Hajnal Albert és Szarvassy Arzén tagokból álló küldöttséget biz meg azzal hogy a szóban forgó területeken alkalmas helyet keressenek ki, a hol a meteorologiai megfigyelések eszközlendök lesznek. Varságh Béla indítványára ezután felkérte a választmány az elnökséget, hogy a községekhez és a vármegyebeli nagybirtokosokhoz a területhez fűzött kívánalmak közlésével intézzen kérdést, hogy hajlandók volnának-e és mily feltételek mellett a sanatorium czéljaira területet átengedni. Ezután az elnök köszönetét mondva a megjelentek érdeklődéséért, az ülést berekesztette. Az alábbi rendelet egy nagy kép, de megjelenik előttünk az alkotó művész is, a ki e képet képzeletében legelőbb meglátta, horderejót felfogta és megalkotását elhatározta. E hasábokon évek óta hangoztatjuk, hogy a magyar közoktatást egységesen szervezett nagy egésznek képzeljük, minden részének egymásba kell olvadnia, hogy hatása alatt kialakuljon az egységes magyar nemzeti társadalom, egységes érzés-' sei, egységes közfelfogással, egységes ideálokkal. Hatalmas lépés e czél felé Wlassics Gyula miniszter e legújabb rendelete is. Szerves kapcsolatot teremt ezzel az elemi, majd a gazdasági ismétlő iskolából kikerült s immár az iskolától elszakadt ifjúság és az iskola között, ifjúsági egyesületek által, melyek a tanítóhoz kapcsolják az ifjúságot s vele együtt szinte az egész közösséget. Az eddig sporadicze megalakult ifjúsági egyesületek működéséről és hatásáról, mely csak jótékony, volt alkalmunk többször részletes és szavahihető jelentések alapján e helyen is beszámolni. Illetékes körökben is ez volt a vélemény, egyhangúan és eredeti tapasztalatok alapján. De, a mi eddig önként, elszórtan, rendszertelenül, egyéni szeszélyből történt, az most, a nemzeti energia fejlesztésére és öntudatos fel- használására, szervezett alakban fog folytatódni Ez erő intuitiv felösmeréseért és helyes alakban való felhasználásáért a miniszter minden elös- meróst megérdemel. Az említett rendelet igy hangzik: A kisdedóvásról és a népoktatásról szóló törvény megszabja az óvó- és tankötelezettséget. Ezzel a gyermekek milliói, tehát a nemzet jövőjének zöme, harmadik életévöktől a 15 éves életkor bel öltéig, tehát tizenkét éven át a nemzeti népnévéül és hatása alá vannak utalva. A népnevelés legalsó tagozata a kisdedovoda, amely a 3—6 éves gyermekeket fohászszerü imára, értelmes beszédre és énekre oktatja; tekintettel az értelem fejlesztésére, korukhoz mért testgyakorlattal és játékkal foglalkoztatja, testi és szellemi erejüket meg nem terhelő, de ügyességüket fokozó kézimunkára, valamint rendre, tisztaságra és illedelmes magaviseletre szoktatja. Egyik feladata a kisdedovodáknak, hogy a gyermekek foglalkoztatását összeköti a magyarnyelv, mint államnyelv ismeretébe való bevezetéssel. A kisdedovodából a hat éves kort betöltött tanköteles átl^p az azzal szerves kapcsolatban álló elemi népiskolába, ahol a tankötelesek hat éven át, tehát 12-ik életévök betöltéséig oktatást nyernek a népiskolai törvény által megszabott kötelezett tantárgyakban. Ezen idő alatt hazafias és vallás erkölcsi érzelmük folyton ápoltatván, elsajátítják a tanköteles gyermekek azon legszükségesebb alapismereteket, amelyekkel hazánkban, mint alkotmányos államban a legegyszerűbb munkaággal foglalkozó egyénnek is bírnia kell, hogy jogaival élni, kötelességét tudatosan teljesíteni és az élet nehéz viszonyai között értelmesen helyt állni képes legyen. A elemi iskolából átlép a 12 éves életkorát betöltött gyermek az azzal ismét szerves kapcsolatban álló gazdasági ismétlő iskolába, amely három éven át, egyfelől tervszerű nevelés-tanitással meg szilárdítja lelkében a nemzeti népnevelés alapozását, másfelől itt olyan elméleti, főleg gyakorlat’ ismeieteket sajátít el, a melyeknek az életben jövő életfoglalkozásában hasznát veszi. Ilyen tervszerű, tizenkét éven át szervesen kapcsolt népoktatásból lép ki a 15-ik életévét be töltött ifjúság az éleibe. Ámde sajnosán tapasztaljuk hogy ilyen gondos és tervszerű népnevelésnek az fjuság túlnyomó részénél még sem mutatkozik hosz izaptartó és az életben is nyilvánuló hatása. Az fjuság éppen abban a korban lép ki a népiskolából íz életbe, a midőn a legfogékonyabb a jóra és rosszra egyaránt; az utóbbi behatások pedig sokkal Boka Tamás. Hiszen nem szóltam volna én egyszóval se közbe, ha megmondja nekem, hogy kit szeret. Rég mondhatta volna, hogy azt a szegény lányt szereti, nem bántam volna. Vegye el ha akarja, ha szereti, (indulatosan) De nem zódik, minek erőltette Korodi Zsuzskához. Akkor nem lett volna semmi baj. Hej, csakhogy az a fiú engedett, ameddig bírta. Kend se szerette úgy a fiát, mint ahogy kellett volna. Őzt ha mán megtörtént a baj, hej azóta ki kellett volna gyakoriabbak és csábítók, semhogy azoknak az ifjú tartósan ellenállani képes volna. Bekövetkezik az erkölcsi lazulás, számtalan esetben a maga vészes következményeivel. A népiskolában nyert ismeretek nem vésődnek mélyen a gyermek leikébe ; nehány év a tanköteles koron túl az ismeretek gyenge talaját teljesen meglazítja. Keresnünk kell tehát a módokat, a melyek által a nemzeti népnevelés kiváló becsű és fáradságos eredményét az élet számára megtarthassuk. E czélból vettem ozélba az állami elemi népiskolák gondnoksága számára -kiadott uj utasításban (103. §.) az ifjúsági egyesületek szervezését. Az utasítás érintett szakasza ekként szól: „Minthogy az elemi népiskolákból a 15-ik életévök betöltése után kilépő ifjaknak úgy hazafias és valláserkölcsi, valamint főleg a nem magyar ajkú lakosság között az iskolában elsajátított magyar beszéd további begyakorlására az ifjúsági egyesületek nagy szolgálatot tesznek, a mennyiben a helyi viszonyok lehetővé teszik az igazgatótanitó tanitótársaival vállvetve ilyen ifjúsági egyesületet alakit és abban az ifjúság továbbképzését előmozdítja.« Örömmel értesültem, hogy már több helyt létesült ilyen ifjúsági egyesület és hogy ezen egyesületek már meg is kezdték áldásos működésűket. Meg vagyok győződve, hogy ha a lelkes és buzgó tanítói kar felkarolja ezen eszmét, az ifjúsági egyesület a legtöbb állami iskolával kapcsolatban rövid idő alatt és minden különös nehézség nélkü szervezve lesz. Ezzel a tanítói kar jelentékenyen fokozni fogja a nemzeti népnevelés körül szerzett érdemeit s méltán tarthat igényt az egész társadalom részéről a teljes elismerésre. Felhívom a királyi tanfelügyelőséget, hassqn e tekintetben is buzditólag a tankerületében levő állami iskolák tanítói karára s szólítsa fel őket, hogy mindenütt, a hol a helyi viszonyok kedvezőek gyekezzenek az ifjúsági egyesületeket a népiskolákból kikerült ifjúság bevonásával okosan és tervszerűen megalakítani. Főczélja legyen az ilyen egyesületeknek, az fjuság értelmi körébe illeszkedő népszerű előadások és felolvasások által, főleg a hazafias szellem és erkölcsi élet ápolása, a közhasznú ismeretek nép szerű, tehát egyszerű és világos terjesztése. Hogy mi legyen ezen előadások és felolvasások anyaga azt a helyi viszonyok figyelembevételével az állami tanítók legjobban tudják kiválasztani, csak azt hangsúlyozom a legnyomatékosabban, hogy az ifjúsági egyesületek köréből minden felekezeti, avagy politikai kérdés, még a legcsekélyebb vonatkozásban is, szigo- uan kizárandó. Nemcsak a kedély nemesítése, hanem az egyesületi élet vonzóvá tétele czéljából be kell abba vonni a nemesen szórakoztató foglalkozást is. Tehát daloskor alakítása, vonzó színi előadások rendezése, mind alkalmas eszközei az egyesületek felvirágoztatásának. Az állami iskolákban szervezett ifjúsági könyvtár szintén egyik hathatós eszköze az ifjúsági egyesület sikeressé és vonzóvá tételének. A szervezet legyen minél egyszerűbb. Szükséges nagyon, hogy az egyesületnek legyenek alap szabályai, a melyek szerint a maga dolgait rendezi, de ezen szabályok ne rójanak az ifjúságra anyagi terheket s ne akadályozzák őt a napi kereset munkájában. A sikert az is biztosítja, ha a helyi müveit, hazafias társadalom érdeklődését sikerül a tanítók nak megnyerniök. Kijelentem, hogy mindazon tanítókat, a kik az ifjúsági egyesületek szervezése és vezetése körül kiváló érdemeket szereztek, jutalomban fogom részesíteni. De legtöbb jutalma lesz a tanítói karnak az a tudat, hogy az iskola határán, tehát a hivatalos csókolja, kívülről harangszó hallatszik, áradó szeretettel.) Jól van no édes anyjukom, gyere hát, tegyünk úgy, ahogy terveztük, hogyha az Andrásnak családja lesz, hát neki eltettük itt a hozzávalót. Vigyük el hát neki, mielőtt a tempkötelességén túl is tevékenykedik a magyar nemzeti állam jövőjének, boldogulásának, a magyar nemzeti társadalom kialakulásának biztosítására. Lehetetlen, hogy az az ifjúság, a mely a fejlett korban azt látja, hogy az ő tanítója az iskolán túl is szeretettel, gyámolitólag foglalkozik vele, hálás érzelmekkel ne viseltessék tanítója iránt. Az ifjúsági egyesületek szervezkedésének és alakításának megkönnyítése czéljából ide mellékelek egy ilyen egyesületre vonatkozó alapszabálytervezetet, a mely irányadóul szolgálhat természetesen a helyi viszonyok által kívánt módositások mellett. Súlyt helyezek az lapszabálytervezet azon pontjára, hogy az ifjúsági egyletekben a pártoló- és alapitó-tagok, akik az ifjúság körén kívül álló egyének is lehetnek, az egyletnek támogatásán kívül sem vezető-, sem müködő-szererepet ne vihessenek. Felhívom a kir. tanfelügyelőséget, hogy a tankerületében alakuló minden ifjúsági egyesület alapszabályát három egyenlő példányban, jóváhagyás végett, hozzám terjessze fel. Kötelességévé teszem a kir. tanfelügyelőségnek, hogy az igy keletkezett ifjúsági egyesületek működését állandó és éber figyelemmel kisérje és minden év végén tegyen a kir. tanfelügyelőség kimerítő jelentést a tankerületében alakult ifjúsági egyesületekről, azok működéséről, a felmutatott eredményekről; nevezze meg azon tanítókat, akik e téren kiváló buzgalmat tanúsítottak és szép sikert értek el. Végül értesítem a kir. tanfelügyelőséget, hogy az ifjúsági egyesületek támogatására a közigazgatási bizottságokat is felkértem. Budapest, 1902. márczius 22-én. Wlassics Gyula, Hírek. A vármegye közigazgatási bizottságaszombaton április hó 12-én fogja rendes havi ülését megtartani. A képviselőtestület f. hó 2-án tartotta évne- gyedes rendes közgyűlését Dutkay Bála polgármester elnöklete mellett. Lapunk múlt heti számában közölt ügyeken kívül még a következők nyertek elintézést: A „Petőfi*-utcza építkezési vonala tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozat, a belügyminiszternek leirata a fogyasztási pótadó szedése tárgyában, Vaszpil József és társai indítványa a Lugos-erdő kiirtása és a nagyváradi-ut déli részének kettős padlóval való ellátása iránt, az ipartanodái hitoktatók kérelme a hitoktatás díjazásáért, Mány Illés s társai kérvénye a „Pap“-utcza nyugati oldalának padlóval leendő ellátása és a rendőr- kapitánynak jelentése a bordély es vendéglői szabályrendeletek módositása iránt. A közgyűlés d. e. 9 órakor a lapunkban méltatott polgármesteri zárjelentés tudomásul vételével vette kezdetét. Az 1901. évi közpénztári, Erzsébet ápoldai, közmunka, pótlaktanya, betéti, szépészeti, utibizottsági, iskola- bizottság, árvatári, báró Wenckheim Béla szoboralap, Göndöcs Benedek alapítvány, gróf Wenckheim Frigyes alapítvány pénztárak számadásai és a vagyonleltár, tudomásul vétele mellett jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz beterjesztetni rendeltettek. Az 1902. évi Erzsébet ápoldai költség- vetés a törvényhatósági bizottság határozatához képest belyesbittetett és jóváhagyás végett ugyan ide beterjesztetett. — A felsőbb leányiskola létesítése tárgyában kelt miniszteri rendelet, mely az iskola létesítését a polgári iskolai épületnek felszabadításáig felfüggeszti, tudomásul vétetett. Az 1902. évi lulkiadásokra vonatkozó tanácsjavaslat, mely szerint a tulkiadások eloszlatására a tanácsnak augusztus hó végéig halasztás adatott, elfogadtatott és jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetett. Néhai Beliczey István hagyományára vonatkozó tanácsjavaslat, mely szerint a hagyományozott 2000 korona a felsőbb leányiskola czéljaira fordittassék, elfogadtatott. — Az 1900. évi városi adó és napHordár : Nini! hiszen nem ég a lámpa, hogy a fene ette volna meg. Első és második pesti ur: (Mosolyognak.) Hordár. (Körülnéz.) : Ejnye I nincs itt valakinél masina?! szólt az átkozott semmit. Julis néni. Ne átkozódjék kend, hiszen ma a szeretet napja van. Boka Tamás (hirtelen). Igazad van. Nem szólok többet rossz szót. De mikor úgy nyomja a lelkemet az a folt. . . . (Lassan jár, alá s fel a szobában. Egy kis idő múlva). Hiszen ha szólt volna! De nem szólt egy árva szót sem, amikor kérdeztem, hogy miért nem jár Koródiékhoz, nem mondott se „igen“-t, se „nem<l-et, hanem átment hozzájuk. Oszt mikor azt kérdeztem, hogy ne kérjem-e meg neki Korodi Zsuzskát, arra meg azt mondta, hogy „Csináljon kend édes apám, ahogy akarja 1“ Hát én átmentem, megkértem. Mikor a kézfogót ültük, láttad te is, milyen jó kedvet mutatott, (kitörve). Minek tette? Hogy bennünket elbolonditson, vagy azt a lányt ? Hisz az már úgy is szerette ész nélkül. (Indulatosan jár alá-fel és látszik, hogy az indulatot magába fojtja). Mit akart szégyent hozni ránk, a becsületünkre? Azt elérte busásan! Odanyomta a szégyenfoltot, ahol legjobban fájt. Két nappal az esküvő előtt hagyta ott a menyasszonyát és összeállt aVval a nem is tudom, minek mondjam lánynyal! A menyasszonya meg mit is tehetett volna mást, hisz úgy tett volna minden tisztességes lány ilyen szégyen után, megmérgezte magát! (Leül). Hát lehet itt szeretet. Csak gyűlölni lehetne érte, de nem teszem; csak kitagadom. Nem ismerem. Hiszen ő ment el, ő hagyott el bennünket! Vissza se jött. Julis néni. Ha félt a kend haragjától, mert hiszen könnyen indulatos, De látja kend, kend sem járt el úgy, ahogy el kellett volna járnia. Ha már észrevette a fiun, hogy másfelé vonmán békülni kendnek. Boka Tamás (felugrik.) Tán én mentem volna utána, a kellett volna még csak. Julis néni. Nem is kellett kendnek utána menni. Hiszen itt volt mán ö is, meg a felesége, nem egyszer. Csakhogy kend-betette előttünk az ajtót. Boka Tamás (Eltűnődve). Itt voltak igaz. (Hirtelen.) De nekem nem kell sem ö, sem a felesége, gyereke 1 Hogy megint csak a szégyent ujjitsák meg rajtunk! Nem, nem, nem kell, nem szeretem őket. Kitagadtam, vége !• (Kívülről a megjött harangszó hallatszik) Az öreg Boka az asztalnál áll, merőn néz maga elé, az asszony meg a könnyeket törli a szeméből. Boka Tamas (hirtelen, mintegy feleszmélve, csendesen). Hal'od anyjuk, templomba hiv már a harang. Add ide az imakönyvem, a mándlim. meg a kalapom, őzt te is vedd a kendőd a fejedre, oszt menjünk. (Bokáné szótlanul megy az almáriomhoz, kihúzta a felső, majd az alsó fiókot és keresgél bennel Kiveszi belőle a mándlit, a kalapot, meg az imakönyvet, kihúzza a legalsó fiókot is és keresi a kendőt benne. Miközben azt keresi, kivesz egy kis fejkötőt, meg pólyázó szerszámot, egy kis inget és az almáriom sarkára borul zokogva.) Boka Tamás (odamegy hozzá, megsimogatja.) Na mi lesz anyjuk. De rád jött a sirás! Ej, ej, no, hát mi a bajod ? (amint odamegy, ö maga is észreveszi a pólyázó készüléket, inget, fejkötőt. Megáll, maga elé néz és megtörli szemeit a könytöl. Majd odahajol az asszonyhoz, magához vonja, megsimitja a haját és homlokon lomba mennénk. Reisner Arthur. A váróteremben. (Szinhely: A gyulai állomás I. osztályú váróterme. Szemben két ajtó, mindkettő nyitva s a léghuzam lebegteti a falakon levff Paragon hirdetéseket. A Clayton és Schuttlevorth hirdetését a léghuzam leemeli a falról és a terem közepére csapja. Két tartályába nem illő lámpa busán lóg a görbe tartóban. Egy pár kiült nád- fonatu lócza és négy görbelábu szék. Egy ki- veresedett vaskályha és szemben egy tükör, a mely egy félméterrel megnyujtja mindenkinek az arczát, aki belenéz. A váróterem szorongásig telve utasokkal. Kufferek, plaidek, utazókosarak a sarokban. Történeti idő husvét hétfője, délután V27 óra.) Első pesti ur, (belép, be akarja csukni az ajtót, a léghuzam becsapja az ajtót s a pesti ur ujját odacsukja): Juj! Másik pesti ur, (akinek az ajtónyitásra a czug lekapja a fejéről a czilindert): Jaj! a kalapom! Egy kisasszony, (rálép a leeső czilinderre. Ijedten): Pardon ! nem akartam. Másik pesti ur: Oh kérem, csak tessék. — (Felveszi az összetört czilindert és, busán nézi a kajszán lógó fali órát, mely féltizenegyet mutat.) Haj ! haj ! (sóhajt.) Első pesti ur : Csak már mennénk ! Vájjon hány óra ? 1 (Ránéz a fali órára, de az megátal- kodoltan féltizenegyet mutat.) Haj, haj ! (sóhajt.) Hordár, (kicsapja az ajtót, a léghuzam leemeli egy úri nő válláról a gallért. Ordítva): Jegyeket váltani! I Egy kis leány : Jaj! de megijesztik az embert. Egy nagyságos ur, (gyufaskatulyát huzva elő): Itt van ! Hordár, (feláll egy székre, meggyujtja az egyik lámpát): Fene egye meg, megint rosszul vágták le a belit. (Meg.akarja gyújtani a másikat, egyensúlyt veszt, a lámpa lehull a földre, a glóbus összetörik): Hinnnnye II.. hogy a fészkes fene bújjon beléd. Ehen ni! összetört . . . (Czifrát káromkodik.) Három úri nő: (Kimegy a váróteremből.) Utasok-. (Fele nevet, fele boszankodik.) Hordár, (Ordít.): Kati! Kati gyere be ! Kati, (piszkosan, kóczosan megjelenik): Na! mi kell! Hordár: Hoczczi! hozzál seprüt 1 Kati: (Kimegy.) — Ot;;percz szünet. — Kati, (bejön.): Na itt a seprű! Hordár-. Seperd el azt a törmeléket. Kati, (seper és az ajtó elé sepri az üvegdarabokat.): Na, lapátot meg nem hoztam. (El.) Egy gavallér, (Bejön az ajtón, nem néz a lába alá, rálép a2 üvegtörmelékre, felkapja a fél lábát és nézi a czipőjét): Ez már mégis szemtelenség, oda a lakkczipőm! Utasok : (nevetnek.) Egy gavallér : (Végignéz az utazókon, dühösen el.) (A vonat fütyül, általános megkönnyebbülés, az utasok tódulnak ki a perronra, átugrálva az ajtó előtti üvegtörmeléket. Egy czilinderes ur orra bukik. — Nevetés.) AaZaizz.^odakint a perronon): Gyula. 5 perez ! Kati: (jön a lapáttal. A váróterem üres.) Egy pesti ur. (beszálláskor): Csakugyan Gyula a vármegye székhelye??! — Függöny. — T a n ü g y. Ifjúsági egyesületek szervezése. Nagyfontosságu kultúrpolitikai tettre határozta el magát miniszterünk, mikor az alább közlött rendeletet adta ki- Betetőzte a népnevelést, rátette az alkotásra a koronát, szerves egységet hozott a népnevelósbe, megmutatta az utakat és módokat, hogy mikóp lehet és kell nagy szintetikus egységben látni — igazi állam- fórfiuhoz illően — a nópnevelós problémáját. Mi még egyre az alapozás munkájánál tartunk, részletről-rószletre haladunk, ilyen munka közben az a fődolog, hogy egységben lássuk az egész alkotást s kijelöljük a méreteket, melyeknek keretén belül folytatódjék a részletes kialakítás, a pontos, szorgos, alapos munka.
