Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-06 / 14. szám

Dr. Zöldy János csak ott állítana fel figyelő állomásokat, a mely hely orvosi és más szempont­ból alkalmasnak látszik. A vármegyében kevés lévén az erdőség, ilyen hely kevés van. Ezek kö­zött legmegfelelőbbnek látszik a gerla-pósteleki er­dők vidéke és különösen a gyulai városerdő, amely utóbbi vasúti megállóhely közelében és a várostól nem túlságosan messze, a Körös folyó mellett van. Szarvassy Arzén ez utóbbi vidéken a lugosi átvágás mellett levő erdőrészletre bivja fel a figyel­met, ahol 12—15 kát. hold erdő 5 méter magas töltéssel van körülvéve. Dr. Hajnal Albert fél az árviztől, valamint a lapályos helyeken a malária veszedelmétől. Ez ok ból a magasabb viz nem járta helyeket, Csorvás vidékét ajánlja, bár elismeri, hogy itt a fenyvesek levezetése okoz nehézséget. Dr. Bodoky Zoltán azt hiszi, hogy a mi vidé­künkön o'y helyet, mely klimatikus viszonyainál ta­eg fogva a többit jelentékenyen felülmúlná, ném látni, azért arra fektetné a fősulyt, hol lehet előnyösebben területet szerezni, ezért a tulajdo­nosokkal is tárgyalásokat kezdene. Dr. Zöldy János és Szarvassy Arzén az árte­rületekre nézve felhozott aggodalmakat czáfolják Dr. László Elek határozottan kivánja, hogy Békésvármegyében létesittessék az intézet, mert hiszi, hogy hamarosan több is létesül az alföldön. Neki is vannak az árterületekre nézve aggályai, de CsorváB vidékén a birtokviszonyok kizárják, hogy az egyesület ereje elegendő terület szerzését meg­engedje. Csatlakozik azon felfogáshoz, hogy ott létesüljön a sanatorium, a hol legolcsóbban lehet megfelelő területet szerezni. Miután még dr. Zöldy János utalt arra, hogy a kijelölt területek sok tanulmányt igényelnek, a választmány elhatározta, hogy az elnök vezetésé­vel dr. Zöldy János, dr. Hajnal Albert és Szarvassy Arzén tagokból álló küldöttséget biz meg azzal hogy a szóban forgó területeken alkalmas helyet keressenek ki, a hol a meteorologiai megfigyelések eszközlendök lesznek. Varságh Béla indítványára ezután felkérte a választmány az elnökséget, hogy a községekhez és a vármegyebeli nagybirtokosokhoz a területhez fű­zött kívánalmak közlésével intézzen kérdést, hogy hajlandók volnának-e és mily feltételek mellett a sanatorium czéljaira területet átengedni. Ezután az elnök köszönetét mondva a meg­jelentek érdeklődéséért, az ülést berekesztette. Az alábbi rendelet egy nagy kép, de meg­jelenik előttünk az alkotó művész is, a ki e ké­pet képzeletében legelőbb meglátta, horderejót felfogta és megalkotását elhatározta. E hasábo­kon évek óta hangoztatjuk, hogy a magyar köz­oktatást egységesen szervezett nagy egésznek képzeljük, minden részének egymásba kell ol­vadnia, hogy hatása alatt kialakuljon az egysé­ges magyar nemzeti társadalom, egységes érzés-' sei, egységes közfelfogással, egységes ideálokkal. Hatalmas lépés e czél felé Wlassics Gyula miniszter e legújabb rendelete is. Szerves kap­csolatot teremt ezzel az elemi, majd a gazdasági ismétlő iskolából kikerült s immár az iskolától elszakadt ifjúság és az iskola között, ifjúsági egyesületek által, melyek a tanítóhoz kapcsolják az ifjúságot s vele együtt szinte az egész kö­zösséget. Az eddig sporadicze megalakult ifjúsági egyesületek működéséről és hatásáról, mely csak jótékony, volt alkalmunk többször részletes és szavahihető jelentések alapján e helyen is be­számolni. Illetékes körökben is ez volt a véle­mény, egyhangúan és eredeti tapasztalatok alap­ján. De, a mi eddig önként, elszórtan, rendszer­telenül, egyéni szeszélyből történt, az most, a nemzeti energia fejlesztésére és öntudatos fel- használására, szervezett alakban fog folytatódni Ez erő intuitiv felösmeréseért és helyes alakban való felhasználásáért a miniszter minden elös- meróst megérdemel. Az említett rendelet igy hangzik: A kisdedóvásról és a népoktatásról szóló tör­vény megszabja az óvó- és tankötelezettséget. Ezzel a gyermekek milliói, tehát a nemzet jövőjének zöme, harmadik életévöktől a 15 éves életkor bel öltéig, tehát tizenkét éven át a nemzeti népnévéül és hatása alá vannak utalva. A népnevelés legalsó tagozata a kisdedovoda, amely a 3—6 éves gyermekeket fohászszerü imára, értelmes beszédre és énekre oktatja; tekintettel az értelem fejlesztésére, korukhoz mért testgyakorlat­tal és játékkal foglalkoztatja, testi és szellemi ere­jüket meg nem terhelő, de ügyességüket fokozó kézimunkára, valamint rendre, tisztaságra és ille­delmes magaviseletre szoktatja. Egyik feladata a kisdedovodáknak, hogy a gyermekek foglalkoztatását összeköti a magyar­nyelv, mint államnyelv ismeretébe való bevezetéssel. A kisdedovodából a hat éves kort betöltött tanköteles átl^p az azzal szerves kapcsolatban álló elemi népiskolába, ahol a tankötelesek hat éven át, tehát 12-ik életévök betöltéséig oktatást nyernek a népiskolai törvény által megszabott kötelezett tan­tárgyakban. Ezen idő alatt hazafias és vallás erköl­csi érzelmük folyton ápoltatván, elsajátítják a tan­köteles gyermekek azon legszükségesebb alapisme­reteket, amelyekkel hazánkban, mint alkotmányos államban a legegyszerűbb munkaággal foglalkozó egyénnek is bírnia kell, hogy jogaival élni, köte­lességét tudatosan teljesíteni és az élet nehéz vi­szonyai között értelmesen helyt állni képes legyen. A elemi iskolából átlép a 12 éves életkorát betöltött gyermek az azzal ismét szerves kapcsolat­ban álló gazdasági ismétlő iskolába, amely három éven át, egyfelől tervszerű nevelés-tanitással meg szilárdítja lelkében a nemzeti népnevelés alapozá­sát, másfelől itt olyan elméleti, főleg gyakorlat’ ismeieteket sajátít el, a melyeknek az életben jövő életfoglalkozásában hasznát veszi. Ilyen tervszerű, tizenkét éven át szervesen kapcsolt népoktatásból lép ki a 15-ik életévét be töltött ifjúság az éleibe. Ámde sajnosán tapasztaljuk hogy ilyen gondos és tervszerű népnevelésnek az fjuság túlnyomó részénél még sem mutatkozik hosz izaptartó és az életben is nyilvánuló hatása. Az fjuság éppen abban a korban lép ki a népiskolából íz életbe, a midőn a legfogékonyabb a jóra és rosszra egyaránt; az utóbbi behatások pedig sokkal Boka Tamás. Hiszen nem szóltam volna én egyszóval se közbe, ha megmondja nekem, hogy kit szeret. Rég mondhatta volna, hogy azt a szegény lányt szereti, nem bántam volna. Vegye el ha akarja, ha szereti, (indulatosan) De nem zódik, minek erőltette Korodi Zsuzskához. Akkor nem lett volna semmi baj. Hej, csakhogy az a fiú engedett, ameddig bírta. Kend se szerette úgy a fiát, mint ahogy kellett volna. Őzt ha mán megtörtént a baj, hej azóta ki kellett volna gyakoriabbak és csábítók, semhogy azoknak az ifjú tartósan ellenállani képes volna. Bekövetkezik az erkölcsi lazulás, számtalan esetben a maga vészes következményeivel. A népiskolában nyert ismeretek nem vésőd­nek mélyen a gyermek leikébe ; nehány év a tan­köteles koron túl az ismeretek gyenge talaját tel­jesen meglazítja. Keresnünk kell tehát a módokat, a melyek által a nemzeti népnevelés kiváló becsű és fárad­ságos eredményét az élet számára megtarthassuk. E czélból vettem ozélba az állami elemi népiskolák gondnoksága számára -kiadott uj utasításban (103. §.) az ifjúsági egyesületek szervezését. Az utasítás érintett szakasza ekként szól: „Minthogy az elemi népiskolákból a 15-ik életévök betöltése után kilépő ifjaknak úgy hazafias és valláserkölcsi, valamint főleg a nem magyar ajkú lakosság között az isko­lában elsajátított magyar beszéd további begyakor­lására az ifjúsági egyesületek nagy szolgálatot tesznek, a mennyiben a helyi viszonyok lehetővé teszik az igazgatótanitó tanitótársaival vállvetve ilyen ifjúsági egyesületet alakit és abban az ifjúság továbbképzését előmozdítja.« Örömmel értesültem, hogy már több helyt létesült ilyen ifjúsági egyesület és hogy ezen egyesü­letek már meg is kezdték áldásos működésűket. Meg vagyok győződve, hogy ha a lelkes és buzgó tanítói kar felkarolja ezen eszmét, az ifjúsági egyesület a legtöbb állami iskolával kapcsolatban rövid idő alatt és minden különös nehézség nélkü szervezve lesz. Ezzel a tanítói kar jelentékenyen fokozni fogja a nemzeti népnevelés körül szerzett érdemeit s méltán tarthat igényt az egész társadalom részéről a teljes elismerésre. Felhívom a királyi tanfelügyelőséget, hassqn e tekintetben is buzditólag a tankerületében levő állami iskolák tanítói karára s szólítsa fel őket, hogy mindenütt, a hol a helyi viszonyok kedvezőek gyekezzenek az ifjúsági egyesületeket a népiskolák­ból kikerült ifjúság bevonásával okosan és terv­szerűen megalakítani. Főczélja legyen az ilyen egyesületeknek, az fjuság értelmi körébe illeszkedő népszerű előadások és felolvasások által, főleg a hazafias szellem és erkölcsi élet ápolása, a közhasznú ismeretek nép szerű, tehát egyszerű és világos terjesztése. Hogy mi legyen ezen előadások és felolvasások anyaga azt a helyi viszonyok figyelembevételével az állami tanítók legjobban tudják kiválasztani, csak azt hang­súlyozom a legnyomatékosabban, hogy az ifjúsági egyesületek köréből minden felekezeti, avagy politikai kérdés, még a legcsekélyebb vonatkozásban is, szigo- uan kizárandó. Nemcsak a kedély nemesítése, hanem az egye­sületi élet vonzóvá tétele czéljából be kell abba vonni a nemesen szórakoztató foglalkozást is. Tehát daloskor alakítása, vonzó színi előadá­sok rendezése, mind alkalmas eszközei az egyesü­letek felvirágoztatásának. Az állami iskolákban szervezett ifjúsági könyv­tár szintén egyik hathatós eszköze az ifjúsági egyesület sikeressé és vonzóvá tételének. A szervezet legyen minél egyszerűbb. Szüksé­ges nagyon, hogy az egyesületnek legyenek alap szabályai, a melyek szerint a maga dolgait rendezi, de ezen szabályok ne rójanak az ifjúságra anyagi terheket s ne akadályozzák őt a napi kereset mun­kájában. A sikert az is biztosítja, ha a helyi müveit, hazafias társadalom érdeklődését sikerül a tanítók nak megnyerniök. Kijelentem, hogy mindazon tanítókat, a kik az ifjúsági egyesületek szervezése és vezetése körül kiváló érdemeket szereztek, jutalomban fogom ré­szesíteni. De legtöbb jutalma lesz a tanítói karnak az a tudat, hogy az iskola határán, tehát a hivatalos csókolja, kívülről harangszó hallatszik, áradó szeretettel.) Jól van no édes anyjukom, gyere hát, tegyünk úgy, ahogy terveztük, hogyha az Andrásnak családja lesz, hát neki eltettük itt a hozzávalót. Vigyük el hát neki, mielőtt a temp­kötelességén túl is tevékenykedik a magyar nem­zeti állam jövőjének, boldogulásának, a magyar nemzeti társadalom kialakulásának biztosítására. Lehetetlen, hogy az az ifjúság, a mely a fej­lett korban azt látja, hogy az ő tanítója az iskolán túl is szeretettel, gyámolitólag foglalkozik vele, hálás érzelmekkel ne viseltessék tanítója iránt. Az ifjúsági egyesületek szervezkedésének és alakításának megkönnyítése czéljából ide mellékelek egy ilyen egyesületre vonatkozó alapszabályterve­zetet, a mely irányadóul szolgálhat természetesen a helyi viszonyok által kívánt módositások mellett. Súlyt helyezek az lapszabálytervezet azon pontjára, hogy az ifjúsági egyletekben a pártoló- és alapitó-tagok, akik az ifjúság körén kívül álló egyének is lehetnek, az egyletnek támogatásán kívül sem vezető-, sem müködő-szererepet ne vihessenek. Felhívom a kir. tanfelügyelőséget, hogy a tankerületében alakuló minden ifjúsági egyesület alapszabályát három egyenlő példányban, jóváha­gyás végett, hozzám terjessze fel. Kötelességévé teszem a kir. tanfelügyelőség­nek, hogy az igy keletkezett ifjúsági egyesületek működését állandó és éber figyelemmel kisérje és minden év végén tegyen a kir. tanfelügyelőség ki­merítő jelentést a tankerületében alakult ifjúsági egyesületekről, azok működéséről, a felmutatott eredményekről; nevezze meg azon tanítókat, akik e téren kiváló buzgalmat tanúsítottak és szép sikert értek el. Végül értesítem a kir. tanfelügyelőséget, hogy az ifjúsági egyesületek támogatására a közigazga­tási bizottságokat is felkértem. Budapest, 1902. márczius 22-én. Wlassics Gyula, Hírek. A vármegye közigazgatási bizottságaszombaton április hó 12-én fogja rendes havi ülését megtartani. A képviselőtestület f. hó 2-án tartotta évne- gyedes rendes közgyűlését Dutkay Bála polgármes­ter elnöklete mellett. Lapunk múlt heti számában közölt ügyeken kívül még a következők nyertek elintézést: A „Petőfi*-utcza építkezési vonala tár­gyában hozott közigazgatási bizottsági határozat, a belügyminiszternek leirata a fogyasztási pótadó sze­dése tárgyában, Vaszpil József és társai indítványa a Lugos-erdő kiirtása és a nagyváradi-ut déli ré­szének kettős padlóval való ellátása iránt, az ipar­tanodái hitoktatók kérelme a hitoktatás díjazásáért, Mány Illés s társai kérvénye a „Pap“-utcza nyu­gati oldalának padlóval leendő ellátása és a rendőr- kapitánynak jelentése a bordély es vendéglői szabály­rendeletek módositása iránt. A közgyűlés d. e. 9 órakor a lapunkban méltatott polgármesteri zár­jelentés tudomásul vételével vette kezdetét. Az 1901. évi közpénztári, Erzsébet ápoldai, közmunka, pótlaktanya, betéti, szépészeti, utibizottsági, iskola- bizottság, árvatári, báró Wenckheim Béla szobor­alap, Göndöcs Benedek alapítvány, gróf Wenck­heim Frigyes alapítvány pénztárak számadásai és a vagyonleltár, tudomásul vétele mellett jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz beterjesztetni rendeltettek. Az 1902. évi Erzsébet ápoldai költség- vetés a törvényhatósági bizottság határozatához képest belyesbittetett és jóváhagyás végett ugyan ide beterjesztetett. — A felsőbb leányiskola létesítése tárgyában kelt miniszteri rendelet, mely az iskola létesítését a polgári iskolai épületnek felszabadítá­sáig felfüggeszti, tudomásul vétetett. Az 1902. évi lulkiadásokra vonatkozó tanácsjavaslat, mely szerint a tulkiadások eloszlatására a tanácsnak augusztus hó végéig halasztás adatott, elfogadtatott és jóvá­hagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetett. Néhai Beliczey István hagyományára vonatkozó tanácsjavaslat, mely szerint a hagyományozott 2000 korona a felsőbb leányiskola czéljaira fordittassék, elfogadtatott. — Az 1900. évi városi adó és nap­Hordár : Nini! hiszen nem ég a lámpa, hogy a fene ette volna meg. Első és második pesti ur: (Mosolyognak.) Hordár. (Körülnéz.) : Ejnye I nincs itt vala­kinél masina?! szólt az átkozott semmit. Julis néni. Ne átkozódjék kend, hiszen ma a szeretet napja van. Boka Tamás (hirtelen). Igazad van. Nem szólok többet rossz szót. De mikor úgy nyomja a lelkemet az a folt. . . . (Lassan jár, alá s fel a szobában. Egy kis idő múlva). Hiszen ha szólt volna! De nem szólt egy árva szót sem, amikor kérdeztem, hogy miért nem jár Koródiékhoz, nem mondott se „igen“-t, se „nem<l-et, hanem átment hozzájuk. Oszt mikor azt kérdeztem, hogy ne kérjem-e meg neki Korodi Zsuzskát, arra meg azt mondta, hogy „Csináljon kend édes apám, ahogy akarja 1“ Hát én átmentem, meg­kértem. Mikor a kézfogót ültük, láttad te is, milyen jó kedvet mutatott, (kitörve). Minek tette? Hogy bennünket elbolonditson, vagy azt a lányt ? Hisz az már úgy is szerette ész nél­kül. (Indulatosan jár alá-fel és látszik, hogy az indulatot magába fojtja). Mit akart szégyent hozni ránk, a becsületünkre? Azt elérte busá­san! Odanyomta a szégyenfoltot, ahol legjob­ban fájt. Két nappal az esküvő előtt hagyta ott a menyasszonyát és összeállt aVval a nem is tudom, minek mondjam lánynyal! A meny­asszonya meg mit is tehetett volna mást, hisz úgy tett volna minden tisztességes lány ilyen szégyen után, megmérgezte magát! (Leül). Hát lehet itt szeretet. Csak gyű­lölni lehetne érte, de nem teszem; csak kitaga­dom. Nem ismerem. Hiszen ő ment el, ő hagyott el bennünket! Vissza se jött. Julis néni. Ha félt a kend haragjától, mert hiszen könnyen indulatos, De látja kend, kend sem járt el úgy, ahogy el kellett volna járnia. Ha már észrevette a fiun, hogy másfelé von­mán békülni kendnek. Boka Tamás (felugrik.) Tán én mentem volna utána, a kellett volna még csak. Julis néni. Nem is kellett kendnek utána menni. Hiszen itt volt mán ö is, meg a felesége, nem egyszer. Csakhogy kend-betette előttünk az ajtót. Boka Tamás (Eltűnődve). Itt voltak igaz. (Hirtelen.) De nekem nem kell sem ö, sem a felesége, gyereke 1 Hogy megint csak a szé­gyent ujjitsák meg rajtunk! Nem, nem, nem kell, nem szeretem őket. Kitagadtam, vége !• (Kívülről a megjött harangszó hallatszik) Az öreg Boka az asztalnál áll, merőn néz maga elé, az asszony meg a könnyeket törli a sze­méből. Boka Tamas (hirtelen, mintegy feleszmélve, csendesen). Hal'od anyjuk, templomba hiv már a harang. Add ide az imakönyvem, a mándlim. meg a kalapom, őzt te is vedd a kendőd a fe­jedre, oszt menjünk. (Bokáné szótlanul megy az almáriomhoz, kihúzta a felső, majd az alsó fiókot és keresgél bennel Kiveszi belőle a mándlit, a kalapot, meg az imakönyvet, kihúzza a legalsó fiókot is és keresi a kendőt benne. Miközben azt keresi, kivesz egy kis fejkötőt, meg pólyázó szerszá­mot, egy kis inget és az almáriom sarkára bo­rul zokogva.) Boka Tamás (odamegy hozzá, megsimogatja.) Na mi lesz anyjuk. De rád jött a sirás! Ej, ej, no, hát mi a bajod ? (amint odamegy, ö maga is észreveszi a pólyázó készüléket, inget, fej­kötőt. Megáll, maga elé néz és megtörli sze­meit a könytöl. Majd odahajol az asszonyhoz, magához vonja, megsimitja a haját és homlokon lomba mennénk. Reisner Arthur. A váróteremben. (Szinhely: A gyulai állomás I. osztályú váró­terme. Szemben két ajtó, mindkettő nyitva s a léghuzam lebegteti a falakon levff Paragon hir­detéseket. A Clayton és Schuttlevorth hirdeté­sét a léghuzam leemeli a falról és a terem kö­zepére csapja. Két tartályába nem illő lámpa busán lóg a görbe tartóban. Egy pár kiült nád- fonatu lócza és négy görbelábu szék. Egy ki- veresedett vaskályha és szemben egy tükör, a mely egy félméterrel megnyujtja mindenkinek az arczát, aki belenéz. A váróterem szorongásig telve utasokkal. Kufferek, plaidek, utazókosarak a sarokban. Történeti idő husvét hétfője, dél­után V27 óra.) Első pesti ur, (belép, be akarja csukni az ajtót, a léghuzam becsapja az ajtót s a pesti ur ujját odacsukja): Juj! Másik pesti ur, (akinek az ajtónyitásra a czug lekapja a fejéről a czilindert): Jaj! a kalapom! Egy kisasszony, (rálép a leeső czilinderre. Ijedten): Pardon ! nem akartam. Másik pesti ur: Oh kérem, csak tessék. — (Felveszi az összetört czilindert és, busán nézi a kajszán lógó fali órát, mely féltizenegyet mutat.) Haj ! haj ! (sóhajt.) Első pesti ur : Csak már mennénk ! Vájjon hány óra ? 1 (Ránéz a fali órára, de az megátal- kodoltan féltizenegyet mutat.) Haj, haj ! (sóhajt.) Hordár, (kicsapja az ajtót, a léghuzam le­emeli egy úri nő válláról a gallért. Ordítva): Jegyeket váltani! I Egy kis leány : Jaj! de megijesztik az embert. Egy nagyságos ur, (gyufaskatulyát huzva elő): Itt van ! Hordár, (feláll egy székre, meggyujtja az egyik lámpát): Fene egye meg, megint rosszul vágták le a belit. (Meg.akarja gyújtani a mási­kat, egyensúlyt veszt, a lámpa lehull a földre, a glóbus összetörik): Hinnnnye II.. hogy a fész­kes fene bújjon beléd. Ehen ni! összetört . . . (Czifrát káromkodik.) Három úri nő: (Kimegy a váróteremből.) Utasok-. (Fele nevet, fele boszankodik.) Hordár, (Ordít.): Kati! Kati gyere be ! Kati, (piszkosan, kóczosan megjelenik): Na! mi kell! Hordár: Hoczczi! hozzál seprüt 1 Kati: (Kimegy.) — Ot;;percz szünet. — Kati, (bejön.): Na itt a seprű! Hordár-. Seperd el azt a törmeléket. Kati, (seper és az ajtó elé sepri az üveg­darabokat.): Na, lapátot meg nem hoztam. (El.) Egy gavallér, (Bejön az ajtón, nem néz a lába alá, rálép a2 üvegtörmelékre, felkapja a fél lábát és nézi a czipőjét): Ez már mégis szem­telenség, oda a lakkczipőm! Utasok : (nevetnek.) Egy gavallér : (Végignéz az utazókon, dühö­sen el.) (A vonat fütyül, általános megkönnyebbü­lés, az utasok tódulnak ki a perronra, átugrálva az ajtó előtti üvegtörmeléket. Egy czilinderes ur orra bukik. — Nevetés.) AaZaizz.^odakint a perronon): Gyula. 5 perez ! Kati: (jön a lapáttal. A váróterem üres.) Egy pesti ur. (beszálláskor): Csakugyan Gyula a vármegye székhelye??! — Függöny. — T a n ü g y. Ifjúsági egyesületek szervezése. Nagyfontosságu kultúrpolitikai tettre hatá­rozta el magát miniszterünk, mikor az alább közlött rendeletet adta ki- Betetőzte a népneve­lést, rátette az alkotásra a koronát, szerves egy­séget hozott a népnevelósbe, megmutatta az utakat és módokat, hogy mikóp lehet és kell nagy szintetikus egységben látni — igazi állam- fórfiuhoz illően — a nópnevelós problémáját. Mi még egyre az alapozás munkájánál tar­tunk, részletről-rószletre haladunk, ilyen munka közben az a fődolog, hogy egységben lássuk az egész alkotást s kijelöljük a méreteket, melyek­nek keretén belül folytatódjék a részletes kiala­kítás, a pontos, szorgos, alapos munka.

Next

/
Thumbnails
Contents