Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-21 / 51. szám

Erről a magyar országgyűlés képvise­lőházát s a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat külön feliratokkal, Nyitra- vármegye közönségét pedig ezen határo­zatának megküldésével értesiti. Kmft. Jegyzetté: Berthóty István, tb: főjegyző. Az ezen határozat értelmében megszer­kesztett feliratok a napokban eljutnak ren­deltetési helyükre, hogy alkotmányos életünk fejlődése során mindinkább sürgősként jelent­kező eme gyökéres rendszabályok megalko­tása iránt az országból felhangzó sürgető szózatok számát szaporítsák. Vármegyénk a maga kebelében nem érzi közvetlenül az orvoslásra szoruló bajokat de annál inkább díszére válik törvényható­sági bizottságunknak e határozat, hogy a mindennapi élet szorgos munkája között rá­ért foglalkozni ez országos kérdéssel és annak nagy jelentőségéhez, de egyszersmind a maga lelkes magyar érzületéhez méltó ha­tározatot hozott. A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bizottságnak negyedik rendesl közgyűlése kedden folyt le. A közigazgatási bizott-J sági tagválasztás ez alkalommal is nagyobb számban hozta össze a bizottság tagjait és a szavazatok szét- oszlottsága a pártok különféleségéről tett tanúságot. Egyöntetűen csak a békéscsabaiak szavaztak, a kik csak a két odavaló jelöltet vették fel szavazólapjukba. Uj jelöltjük megbukott ugyan, de a másik, ki a bi zottságnak eddig is tagja volt, annál több szavazatot kapott, úgy, hogy a többi beválasztott szavazatainak száma messze elmaradt az övé mögött. A szavazás zűrzavara különben egy elégikus hangulatot váltott fel, a vármegye szép szavakkal búcsúzott tisztviselői­nek egy részétől, a pénztári és számvevőségi alkal­mazottaktól, kik január 1-töl állami szolgálatba lép­nek. A távozók nevében a vármegye régi kincstárnoka^ Bandhauer György intézett talpraesett búcsúbeszéded a közgyűléshez. Jelen voltak dr. Lukács György főispán elnök­lete alatt: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Berthóty István tb. főjegyző, Kiss László és dr Konkoly Tihamér aljegyzők, Jancsovics Péter árvaszéki elnök.- Sárosy Gyula, Somogyi Ákos, Szabó Emil árvaszéki ülnökök, Lukács Endre, Csánki Jenő, Sztraka György, dr. Wieland Sándor, Ambrus Sándor és Popovics Szilveszter főszolgabirák, dr. Zöldy Géza tisztifőügyész, Bandhauer György vármegyei fő- pénztárnok, Kliment Gyula alpénztárnok,Levandovszky Dezső vármegyei számvevő, Schmidt Iván és Horti Béla tb. főszámvevök, Dubányi Imre alszámvevő, Schmidt Gyula számvizsgáló, dr. Zöldy János várm. főorvos, dr Kovács László, Kolozsy Endre, Grimm Mór, Petneházi Ferencz, Aszalay Gyula, Bakay Sándor, Kukla Ferencz, dr. Beismann Adolf, Bodoky Mihály, Cs. Demkó József, Popovics M. Aurél, Yiskovics Ignácz, Ritsek János, Danes Szilárd, dr. Glasner Adolf, Kovács János, Házy Imre, Nánásy István, Weisz Mór. K. Schriffert József, dr. Ladies László, Sápszky György, dr. Bikády Antal, Kalocsa Lajos, Névery Albert, Kollár János, Korossy László, Schmidt Gyula, Zsiros András. Kitka György, Wilim István, Pribojszky György, Lukoviczky János, Kliment Z. János, Laurinyecz István, Bohus M. András, Rosenthal Adolf, Reisz Simon, Aradszky Pál, Miklya Z. György, dr. Fáy Samu, Laurinyecz János, Maczák György, Janovszky János, Hanó Pál, Sipiczky K. János, Seiler Gyula, Achim L. Adrás, Botyánszky János, Drienyovszky András, Szaszák Ádám, Zahorän György, Maczák Ádám, Belenta Mihály, Freuder Mór, dr. Bodoky Zoltán, Kiss István, Seiler Elek, Haan Béla, Haviár Gyula, Jantsovits Emil, Braun Ádám, Hunya Mihály, Bakucz Tivadar, Varga András, Morvay Mihály, Kecskeméti Ferencz, Keller Imre, Popovics Viktor, dr. Szondy Lajos, Dohányos János, Egeresi Pál, Prág Lajos, Maros György, Vidovszky Károly, Dutkay Béla, Pfeiffer István, Popovits Jusztin vármegyei bizottsági tagok. • Alispáni jelentés. A főispán megnyitván a közgyűlést, dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő a lapunkban már ismertetett alispáni jelentést és az arra vonatkozó határozati javaslatot, mely szerint a vármegye felir a kereskedelemügyi miniszterhez a kiváló közgazda- sági fontosságú békéscsaha—békés—vésztői vasút építési engedélyének sürgős kiadása iránt és a mely szerint a vármegyei pénzkezelés és számvitel államo­sítása folytán január 1-én távozó tisztviselőinek tá­vozása alkalmával azoknak a vármegye szolgálatában kifejtett lelkiismeretes munkálkodásáért elismerését és köszönetét fejezi ki. Bandhauer György vármegyei főpénztárnok, mint a vármegyének 32 év óta szolgáló és igy leg­régibb tisztviselője mond köszönetét tiszttársai nevé­ben is az elismerő szavakért és azért a bizalomért, melyben a vármegye közönsége őt és távozó társait mindenkor részesítette. Kifejezést ad annak, hogy ők szerény tehetségüket és akaraterejüket mindenkor igyekeztek a közszolgálat terén a vármegye javára értékesíteni és ha mégis netalán kívánni valót hagy­tak fenn, az nem jóakaratuk hiányának, hanem em­beri gyarlóságuknak tulajdonítható. Ok, a kik most távoznak, mindenkor büszkén fognak visszaemlékezni arra az időszakra, a melyben Békésvármegye vagyo­nát odaadással s tiszta, igaz hűséggel kezelni, illetve ellenőrizni képezte feladatukat. Formás beszédét a vármegye éltetésével fejezte be. (Éljenzés) Elnöklő főispán elismerő szavakkal jelentette ki a javaslat elfogadását. A választások. A közigazgatási bizottságból kilépő öt tag he­lyére a főispán elrendelte a szavazást és a szavazat szedő küldöttség elnökéül Jantsovits Emilt, tagjaiul Haan Bélát és dr. Haviár Gyulát kérvén fel, a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztette. Kö­zel egy órát vett igénybe a szavazás és a szavaza­tok összeszámítása, amelynek megtörténte után elnök az eredményt következőkben hirdette ki. Beadatott 102 szavazat és megválasztattak Rosenthal Ignácz 87, dr. Bodoky Zoltán (uj) 5*7, Ladies György 52, dr. László Elek 56 és Geiszt Gyula 51 szavazattal. Ki- vülök nagyobb számú szavazatot kaptak még Sze- herényi Lajos Zs. (42) és Veress József (37), mig a többi szavazat kisebb arányokban oszlott szét. A vármegyei tiszti főügyész helyetteséül ismét dr Ladies Lászlót választották meg. Az igazoló választmányba beválasztattak Ladies György, Csák György, Jantsovits Emil, Schröder Kornél és dr. Zöldy Géza, a főispán pedig kinevezte elnökké Keller Imrét, tagokká dr. Márky Jánost, dr. Berényi Ármint és Bodoki Mihályt. Az állandó választmányban megüresedett he­lyekre megválasztották dr. Bodoky Zoltánt, dr. Berényi Ármint és Schmidt Ivánt, a központi vá-\ llasztmányba titkos szavazás utján dr. Bodoky Zoltánt, a bíráló választmányba dr. Bodoky Zoltánt, a. község I jegyzői nyugdíj választmányba dr. Daimel Sándort, Schmidt Ivánt és Ritsek Jánost, a tiszti 'nyugdijl igazgató-választmányba dr Daimel Sándort és Berthóty Istvánt, a közművelődési bizottságba Jantsovits Emilt. A békéscsabai dohánybeváltó hivatalhoz köz- igazgatási biztosul Pfeifer Istvánt küldték ki. Megkeresések. Vármegyei ügyek. Az utbiztosokról szóló szabályrendeletet a táv­írda- és távbeszélő vezetékek ellenőrzését ezélzó in­tézkedésekkel kibővítették. Szepesvármegyének az u. n. Halastó mellett a határvonal megállapítása ügyében hozott választott bírói ítélet elleni feliratát tudomásul vette a köz­gyűlés. Nyitravármegyének a nemzetiségi bajok orvos­lása ügyében kelt megkeresésére Berthóty István tb. főjegyző terjesztette elő az állandó választmány­nak lapunk élén közölt javaslatát, melyet egyhangú helyesléssel fogadott és emelt határozattá a közgyűlés. Torontálvármegyének a nemzetiségi törvény módosítása és Budapest székes fővárosnak a póttar­talékosok behívása ügyében kelt feliratát tudomásul vette. Arad és Szatmárnémeti városoknak a katonai törvényjavaslatok elleni feliratára elhatározta a köz­gyűlés. hogy az országgyűléshez intézett feliratban juttatja kifejezésre ama kívánságait, hogy ha a ka­tonai terhek mérsékelt emelésétől elzárkózni nem lehet, ezzel kapcsolatosan a két évi szolgálati idő behozatala és a magyar állami különállásnak a had­sereg kebelében való kifejezésre juttatása, katonáink­nak hazafias szellemben való kiképzése törvényileg biztosíttassák. A közúti alap tehére felveendő 600,000 koro­nás kölcsönre nézve elfogadta a Magyar Kereske­delmi Bank ajánlatát, mely a kölcsönt 95-ös árfo­lyammal, 4'87 százalékos annuitással és 1 Va százalék stornodijjal hajlandó folyósítani. Az uj ügyviteli szabályzatok tárgyalása során elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei szabály­rendeletek átdolgozására az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küld ki. A köröstarcsai hid feljárójának építése folytán szükségessé vált telekvásárlás szerződését jóváhagyta. Az első magyar általános biztosító-társaság ál­tal a vármegyének juttatott dijnyeremény összeget részint árveszéki személyi és dologi kiadásokra, ré­szint a tartalékalap javára fordítani rendelték. Az igazoló választmánynak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására vonatkozó je­lentését tudomásul vették és a Gyulán és Szeg­halmon megüresedett választott tagsági helyek be­töltésére a választást deczember 29-re tűzték ki. A vármegyei közkórház megvizsgálásáról szóló jelentést tudomásul véve, a kórházi mennyezet meg­vizsgálására miniszteri szakközeg kiküldését kérik. Deimel Lajos vármegyei főszámvevő nyugdíja­zását kimondó határozathoz dr. Haviár Gyula szólva, a határozatot időelőttinek mondja, dr. Ladies László, Kiss László, dr. Bodoky Zoltán és a főispán hozzá­szólása után a közgyűlés a határozatot, úgyszintén az özv. Hegedűs Lajosné és özv. Vigh Andrásné nyugdíjazása tárgyában hozott határozatokat jóvá­hagyta a közgyűlés. özv. Hoffmann Alajosné* özvegyi nyugdiját fe- lebbezéséhez képest felemelték. A honvédalapitvány kamatait Lengyel Viktor köröstarcsai, Szilágyi László gyulai és Márton Tamás gyomai lakosoknak, volt 48-as honvédeknek ítélték oda. Az állami tanítók fizetésének rendezése ügyében feliratot intéztek az országgyűléshez. A békéscsaba-ujkigyósi vicinális ut törzsköny­vezésével kapcsolatban az útra nézve gr. Wenckheim Frigyes tulajdonjogának elismerésével az útszolgalmi jog bekebelezése iránt intézkedtek. Községi ügyek. Dr. Virág Endre kétegybázi közzégi orvos ja­vadalmát 1200 kor. fizetésben és 400 kor. lakás­pénzben állapították meg. Omazta Béla kétegyházi írnok fizetésemelése ügyében a községet uj határozat hozatalára utasí­tották. Nádassy József volt szarvasi színigazgató 400 kor. óvadékának kiadását elrendelték. Gyulaváros a csatornázás végrehajtására, a régi terv kivitelét határozta el, mely szerint a csapadék­vizek az Élővizcsatornába vezettetnének. A műszaki közegek ezt lehetetlennek mondják, mert a város egy része mélyebben fekszik, mint a csatorna feneke. Keller Imre, Fábry Sándor, Cs. Demkó József, Nánásy István és Névery Albert felszólalása után az ügyet újabb tárgyalás végett visszaküldötték a városhoz. A gyoma körösladányi ut folyáséri szakaszának kiegyenesitését a közgyűlés elrendelte. Braun Ádám és társai a mezöberény-kondorosi ut megszüntetését kérték. Az állandó választmány a kérvény elutasítását javasolta. Dr. Kovács László hivatkozik arra, hogy több endrődi lakos hasonló kérvényt adott he, amely tárgyalás alatt áll, kéri a két ügy egyesítését és kapcsolatosan leendő elinté­zését. Miután ehez az alispán és előadó főjegyző is hozzájárultak, a közgyűlés ily értelemben határozott. Több szarvasi. lakos kérvényére a község a halásztelki, décsi, kákái puszták önálló pusztai jelle­gének megszüntetését elhatározta. A puszták tulaj­donosai ez ellen felebbezést adtak be. Az állandó választmány az ügyet tanulmányozás és jogi véle­ményezés végett a főügyészhez utalni javasolta. Dr. Haviár Gyula a levéltárban levő úrbéri iratok be­szerzését és csatolását is kéri, amit a közgyűlés el is fogadott. Szvetics Bernát és társai kérelmére a kémény- seprési dijaknak havonként való utalványozását en­gedélyezték. Jóváhagyta a közgyűlés: Békéscsabának az egyházak segélyezése, Doboznak állami iskola létesí­tése, Békéssámsonnak ovoda építése, kölcsön felvé­tele és kisegítő munkaerő alkalmazása, Kondorosnak az I. jegyzői javadalom módosítása, Tótkomlósnak egy jegyzői állás beszüntetése, Szarvasnak telekvásár­lása, Gyula városnak pénzügyigazgatósági épület bérbeadása ügyében hozott határozatait és több köz­ség módosított szabályrendeletét. Popovics Jusztinnak nyugdíjügyében, Csete Györgynek lóvásárlás ügyében beadott felebbezését elutasították. A gyulavárosi hivatalszolgák fizetés emelés iránti kérvényét újabb, tárgyalás végett visszakül­dötték. Kétegyháza községnek az előfogatozás bérbe­adására vonatkozó határozatát feloldották. A belügyminiszterhez feliratot intézett a köz­gyűlés két uj központi hivatalszolgái állás rendsze­resítése ügyében. Több adomány és segély iránti megkeresést kiadtak a vármegye alispánjának, hogy a közszükség­leti alap létesítése után tegyen azokra vonatkozólag javaslatot. A Puszta- és Szabadszenttornya községek egye­sítése ügyében hozott határozatokat jóváhagyta a közgyűlés. K. Szabó István utkaparó és néhai Benczúr István utkaparó özvegye részére 100—100 korona segélyt szavazott meg. Körösladánynak az előfogatozásra vonatkozó határozatától a jóváhagyást megtagadta. Végül jóváhagyta a közgyűlés Vésztőnek egy ártézi-kut létesítésére, Csorváson az állatorvosi java­dalom emelése, Kétegyházának a legeltetési dijak bovaforditása, Gyulavárosnak köztemető terület vá­sárlása és az adóhivatali szervezet módosítása, Ben- cze János szeghalmi jegyző lakpénzének megállapi- tása, Békéssámsonnak ovodai telek vétele ügyében hozott határozatait és több kisebb jelentőségű köz­ségi határozatot a mi után a főispán a közgyűlést délután 5 órakor berekesztette. A közigazgatási bizottság ülése. — Deczember 15. — Hétfőn tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését. Egy ügy keltett nagyobb érdeklődést, dr. Simkó József békéscsabai orvos panaszos ügye, a ki az utóbbi időben minden­féle beadványokban és lapok utján is gyanúsító, rágalmazó vádakkal illeti a hatóságokat. A bizottság ülése alkalmat szolgáltatott arra, hogy a felszólalók ezen eljárás felett elit'élő nyilatkozatokat tegyenek és ezzel megadják az elégtételt a teljesen alaptalanul vádolt hatósági közegeknek. Az ülésen jelenvoltak: dr. Lukács György fő­ispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, Berthóty István tb. főjegyző, Zöldy Géza dr. tiszti főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Csák György kir pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Ladies György, Keller Imre, dr. László Elek, Varságh Béla és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után Berthóty István tb. főjegyző terjesztette elő az alispáni előadmányokát, ezek között első sorban az alispáni jelentést, mely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! A folyó évi november haváról szóló jelentésemet, tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság állapota elég kedvezőnek volt mondható, amennyiben ez csupán 5 esetben s egy esetet kivéve csupán verekedés alakjában támadtatott meg u. m. Gyomán november hó 4-én Gábor László, szomszédját Nagy Lajost családi viszálykodásból kifolyólag megszurta; ezen kívül Körösladánybfin 2, Füzesgyarmaton 1 és Gyulán 1 verekedés fordult elő. A vagyonbiztonság különösen az orosházi járás­ban, már több Ízben lett megzavarva, kisebb nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult ugyanis, lopás: Gyulán és Tótkomlóson 7 esetben, Szeghalmon 5, Békéscsabán 4 Öcsödön 3, Békéssámsonban és Pusztaszenttornján 2, Szarvason és Kondoroson, to­vábbá Orosházán, Endrődön és Nagyszénáson 1—1 esetben, vagyis a vármegyében összesen 35 lopási eset. A tettesek Sellen a nyomozások azonnal meg- indittattak s az esetek nagy részében eredményesen befejeztettek, egy kis részében pedig folyamatban vannak. Baleset összesen 6 esetben történt, u. m. Békésen 3, Gyulán, Orosbázap és Körösladányban 1—1 esetben. Az előfordult balesetek közül azokban, a me­lyekben vétkes gondatlanság, vagy gonosz szándék ismérvei látszottak ftnnforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott, Öngyilkosság volt Vésztőn, Tótkomlóson és Pusztaszenttornyán 1-^-1 esetben és Békéscsabán 2 esetben s ezeken kívül öngyilkossági kísérlet Gyulán 1 esetben. Tűz összesen 13 iz\>en fordult elő, u. m. Gyulán, Gyomán és Békéscsabán 2—2 esetben, Szarvason és Békésszentandráson, továbbá Szeghalmon, Orosházán, Gádoroson, Pusztaszenttornyán és Újkígyóson 1—1 esetben. A tüzek által tkozott károk nagyrészben biztosítva voltak. II. Földmivelés, ip%r és kereskedelem. Az elmúlt hó folyamin az őszi mezei munká­latok befejezést nyertek. A november havi száraz hideg időjárás miatt az elvetett búza még mindenütt ki nem kelhetett s e miatt a vetések állása sok helyen kedvezőtlennek mondható. A gazdasági munkások helyzete általában ki­elégíthető, az átlagos napszám 90 fillért, 1 koronát teszen ki. Az elmúlt gazdasági év elég kedvező eredmé­nye az ipar és kereskedelemre örvendetes hatással van. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hónapban is megvizsgáltam s azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. Úgy az alispán, mint a törvényhatósági állat­orvos jelentését, mely szerint az állategészségügy november hónapban némileg rosszabbodott, tudomá­sul vette a bizottság. Az uj ügyviteli szabályzatok tárgyalása során elhatározta a bizottság, hogy rendes üléseit min­denkor a hónap második hétfőjén tartja és hogy eddigi feleslegessé vált ügyrendjét hatályon kívül helyezi. A Szelle-féle hagyatéki ügyben a miniszter által elrendelt vizsgálat megtartásával Keller Imrét bízták meg. Dr. Zöldy János jelentésében a november havi egészségügyi viszonyokat általában kedvezőtlennek, az előző hónaphoz viszonyítva változatlannak mondja. Leggyakrabban a légzőszervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő. Leggyakoribb halál ok a tüdővész yolt. A heveny fertőző bajok közül előfor­dult : a diphteria 25 esetben 12 halálozással, a vör- heny 64 esetben 12 halálozással, a kanyaró 91 esetben 2 halálozással, a hasi hagymáz 38 esetben 9 halálo­zással, a bárányhimlő és gyermekágyi láz 1—1 eset­ben. A halálozási százalék 15. Orvosrendőri vizsgá­latot eszközöltek élőn 940, hullán 8 esetben, orvos­törvényszékit pedig 14 könnyű, 6 súlyos testisértés esetében. A köztisztaság kielégítő. Á trachomások száma 168. Gyógyszerummal beoltottak 12 dyphthe- riás egyént, kik közül meggyógyult 7, meghalt 5. A jelentést tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye eddig az egyenes adóknál 24254 korona 81 fillérrel, a hadmentességi díjnál 3934 korona 37 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év 11 hónapjában. November hóban Békés­csaba és Tótkomlós községek adóügyi kezelése vizs­gáltatott meg. A jelentést tudomásul vették. Nyitrai Jenő bérlő elemi károk miatt kért adóelengedési ügyében felehbezett. A pénzügyigaz­gató elutasító javaslatot terjesztett elő, mert az adót a tulajdonos és nem a bérlő fizeti. Keller Imre, Ladies György és a főispán szerint helye van az adóelengedésnek, mert ez esetben a szerződés szerint a törölt adó a bérlő javára esik. A bizott­ság ilyen értelemben határozott. Márkus Mojsza és Mold Rezső gyulai lakosok kereseti adó ügyében beadott felebbezését elutasították. A pénzügyigazgató javaslatára a vármegyében összesen 32940 korona 62 fillér behajthatatlan adó törlését rendelte el a bizottság. Dr. Simkó József békéscsabai orvosnak egy fogyasztási adó ügyében beadott panaszát a bizott­ság múlt ülésében vizsgálattételre a pénzügyigazga­tóságnak adta ki. Simkó megfelebbezte a határoza­tot, mert panasza a pénzügyigazgatóság ellen is irányul. Felebbezésében különböző hatóságokat vá­dol meg bünpalástolással, megvesztegetéssel, sikkasz­tásokkal. A pénzügyigazgató a felebbezésnek a mi­niszterhez való felterjesztését javasolja, bejelentvén, hogy Simkó ellen a felebbezésben foglalt rágalmak miatt bűnügyi feljelentést tett. Rosenthal Ignácz felhívja a bizottság figyelmét az ügyre, mert Simkó oly közveszélyes embernek látszik, a kinek elmeállapota józanságát kétségbe kell vonni. Vádjait a tudatlan nép körében terjeszti és miután megtorlás nem következik be, a nép hitelt ad neki. Megbotránkozással értesült ő és mindenki róla, hogy a békéscsabai ipartestület nevében kér­vényt adtak be az országgyűléshez a ezéhrendszer visszaállítása iránt. Kipuhatolta, hogy az a kompro­mittáló hamis kérvény Simkó müve. A legszigorúbb megtorlási eljárást tartja érdemesnek. Dr. Fábry Sándor felemliti, hogy az «Uj Lapc- ban és ennek nyomán a »Békési Hirlap«-ban a ható­ságokat és közte az alispánt is rágalmazó közlemé­nyek jelentek meg, melyekről tudja, hogy Simkó müvei. Miután zuglapokkal és nem normális ész­járású emberrel polemizálni nem hajlandó, e helyen teszi meg jelentését.- Simkó azzal vádolja őt, hogy beadványát nem intézte el. Bemutatja az iktató je­lentését, hogy Simkötól hozzá semmiféle beadvány nem érkezett. Simkót ezelőtt két évvel bői hamisí­táson kapták rajta és ezért valamennyi fórumon el­ítélték. Perújítással élt, majd kegyelmi kérvényt adott be, de hasztalanul. Felségfolyamodványában már megkezdte rágalmazásait. Ezekért bűnügyi utón felmentették, de kihágási eljárás alá vonták. Simkó- nak különben az a baja, hogy mint borhamisításért elitéit egyén, nem kap italmérési engedélyt. Meg­győződése, hogy ezek tudatában tisztességes lap nem közölné Simkó kirohanásait, aki egy vakmerőén rá- palmazó demagóg szerepét ölti magára. (Helyeslés.) Ladies György nem terelné büntető útra a dolgot, hanem kívánja, hogy maga a bizottság al­kalmazzon magas rendbírságot. Liszy Viktor kir. ügyész bejelenti, hogy a pénzügyigazgató feljelentése folytán már vádat emelt Simkó ellen, miért is a javaslatot elfogadták. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy betegsége miatt csak Mezőberényben és Békésen vett részt tanitóválasztó üléseken és az utóbbi helyen a gazdasági ismétlő iskola ügyében folytatott tár­gyalásokat. Az öcsödi óvónő választást és több iskola költségvetését jóváhagyta a bizottság. Békésen Füredi Lajos ideiglenes tanító alkal­mazását kivételesen engedélyezte. A füzesgyarmati unitárius hitközség iskolát lé­tesített és a tanító részére 100 koronát szavazott meg, mig 700 korona államsegélyt kért. A bizott­ság nem terjeszti fel a kérvényt, mert ha a hit­község nem képes a tanítót fizetni, ne létesítsen iskolát, hanem a községi vagy felekezeti iskolába járassa a gyermekeket.

Next

/
Thumbnails
Contents