Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-21 / 51. szám

Melléklet a „Békés“ 1902. 51-ik számához. A ki<r. tanfelügyelő bejelenti, hogy a tan- és óvókötelesek összeírása a népszámlálás eredményétől igen eltérő adatokat tüntet'fel. Átlagban a tanköte­lesek összeírása 15‘8 százalékkal, az óvókötelesek összeírása 16 6 százalékkal kedvezőtlenebb, mint a népszámlálás kimutatása. Gyulán pláne a gör. kel. tankötelesek 50 százalékkal kevesebb számban írattak össze, mint a múlt évben. A bizottság ezen eltérő adatok okaira nézve felvilágosító jelentést kíván a községektől. Dapsi Kálmán kisdedóvó özvegyének felebbe- zésére Szeghalom községet a félévi teljes javadalom kiszolgáltatására kötelezték. Nyitrai Jenőnek hitközségi adó ügyében be­adott felebbezését elutasították. Branyiczky Istvánnak rendbírság alkalmazása ellen beadott felebbezését dr. Zöldy Géza, dr. Liszy Viktor és Jantsovics Péter felszólalása után elutasí­tották. Barna Izornak dr. Jeszenszky Elek szolgabiró elleni panaszos »ügyében beadott felebbezését többek hozzászólása után elutasították. A kir. államépitészeti hivatalnak a közutak állapotáról és a múlt Sóban végzett munkákról szóló jelentését a bizottság tudomásul vette. A Kisosákón létesítendő postahivatal körzetébe Gáspártelek puszta beosztását javasolja Miután tudomásul vették az árvaszéki elnök és a kir. ügyész időszaki jelentését, a főispán az ülést berekesztette. K é r e I e m. „Ki ad vigasztalást, reményt, Egy jobb világ*tündéreként?“ Az igaz részvét, a szánakozó emberszeretet adja ismét kezembe a tollat, hogy kérelemmel forduljak azokhoz, a kiknek szivét szánalommal tölti el ember­társainak nyomorúsága. — Hatszáznál több beteg várja gyógyulását a vármegyei közkórház zsúfolt kórtermeiben. Hány várja hiába ! — Az emberi szen­vedések, a testi és lelki fájdalmak minden fajtája képviselve van ebben az embertömegben, mely epedve sóhajt egészsége után. — Vájjon melyik szánandóbb ? A gyermek-e, a ki alig ismer az életből mást, mint szenvedést? Az ifju-e a kit tehetetlenné tesz kínos! betegsége? Vagy a szenvedések folytán korán meg­vénült agg, akinek élte alkonyát százszorosán meg­keseríti végnélkülí ?szenvedése ? Vájjon azok szánan- dók-e inkább, akiket testi szenvedések szegeznek kórágyhoz? Vagy azok, akiknek lelki világa örökre elborult ? Jó emberek, akiknek a jóságos Isten többett juttatott a földi javakból, mint e szerencsétleneknek, ne feledkezzetek meg a boldogtalanokról a szeretet nagy ünnepén. — Hiszen karácsony estéje minden családnak ünnepe, csak ezek töltsék ezt a szent estét is sivár, szomorú egyhangúságban ? Csak a mi szegény beteg kis gyermekeinknek ne hozzon semmit a Jézuska ? Hiszen ezek is éppen úgy örülnek, ezek is époly boldogan szorítják szivükhöz a Jézuska ajándékát, mint más, náluknál boldogabb gyermekek! Jószivü anyák, boldog családapák, kiket otthon viruló egészségben levő gyermekeitek látása öröm­mel tőit el, ne felejtkezzetek meg a szegény beteg, gyermekekről! Kérve-kérem jólelkü és nemesszivü embertár­saimat, hogy mint eddig, minden évben, tegyék ez évben is lehetővé, hogy a mi szegény betegeinknek is legyen egy örömnapjuk, tegyék lehetővé, hogy ők is keresztény szokás szerint ünnepelhessék a szent karácsonyestét. Csak az tudja, aki látja az örömtől surgáizó arczokat, hogy minő jótétemény itt a nyúj­tott ajándék. Csak az tudja, milyen lélekemelő a betegre nézve a tudat, hogy még nincsen minden­kitől elhagyatva. Kérem a nagylelkű adakozókat, hogy kegyes­kedjenek a betegeknek szánt adományaikat a vár­megyei közkórház igazgatóságához eljuttatni. — Az adomány lehet pénz, gyümölcs, dohány vagy szivar- féle, édességek, szórakoztató olvasmányok, gyermek- játékok, kártya, dominó stb. Az emberszeretet oltárán aligha lehet neme­sebben áldozni, mint ha szegény és szenvedő ember­társaink szomorú életét némileg felvidíthatjuk. S ha valami örömet szerezhet a szerencsétlen, magát tel­jesen elhagyottnak érző, reménytelen betegnek, az nem lehet más, mint boldogító érzés, hogy ember­társai megértették szenvedéseit, hogy enyhíteni óhajt­ják fájdalmait s felvidítani kívánják szomorú életét. Nemesszivü emberbarátok, ne felejtkezzetek meg a szegény betegekről! Gyulán, 1902. év deczember hó 13-án. Dr. Berkes Sándor. kórházi igazgató. T aniigy. Békésvármegye általános Tanitó-Egyesülete gyomai járásköre Gyomén deczember hó 17-ikén tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A tárgysorozat első pontja volt Szőke Ferencznek a phonomimika — uj tanítási mód — bemutatása. Először bemu­tatta növendékeinek az ezen módszer szerinti elő- haladását, másodszor a phonomimika történeti fejlő­déséről tartott felolvasást. Úgy a gyakorlati téren bemutatott eredmény, mint a történeti múltjáról irt értekezés köztetszéssel találkozott és az uj tanítási mód bemutatása szerfelett meglepte a jelen­voltakat. Koncsek Gy. József olvasta fel azután „A tanító szerepe a társadalomban“ czimü értekezését, melyben kartársainak, különösen a közművelődési egyesületekben való közremunkálást melegen ajánlja. Mindkét előadónak munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Végre az egyesület belügyei intézteitek el. Utóérettségek. Folyó hó 13-ikán folyt le a szarvasi főgimnáziumban Perm József békési egyház­megyei esperes elnöklete mellett és Márkusovszky Sámuel a pozsonyi lyceumi igazgatónak, mint a kormány képviselőjének jelenlétében az utóérett- ségi. Hat ifjú egy egy tárgyból javítót tett, egy reáliskolát végzett tanuló pedig a latinból Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát. Mind a hét tanuló ki­tűnő sikerrel vizsgázott. Az óvónők nagy napja. A „Békésmegyei Óvó- kör“ alakuló közgyűlése. Hirt adtunk a békésme­gyei óvónők mozgalmáról s örömmel konstatáljuk, hogy a törekvéseikhez fűzött érdeklődést' teljesen igazolja a közgyűlés tárgysorozata. Ez következő: 1. György Aladár, a K. 0. E. alelnökének beszéde. 2. A „Békesmegyei Óvókor11 megalakulása, tisztviselő választás. 3. A B. Ő. elnökének megnyitó beszéde. 4. Székely Sándor alkalmi ódája. Szavalja Czirbusz Margit gyulavárii óvónő. 5. Az imádság az óvodá­ban. Irta és felolvassa üalászné-k.dóm Eugénia békésszentandrási óvónő. 6 Lélektani értekezést tart Fábián Irma a K. 0. E. titkára Budapestről. 7. Gyakorlati foglalkozásokat tartanak Fodor Lajos hódmezővásárhelyi képezdei tanár, Matolcsy Ilona a „Csanádmegyei Óvókör“ elnöke, Wandlik Etelka csabai, Láng H^min füzesgyarmati, Tóth Erzsiké gyulai óvónők. 8. Az óvónő legnemesebb társadalmi missiójáról értekezik Dapsy Gizella szeghalmi óvónő. 9. Folyó ügyek, indítványok. 10. Elnök záróbeszéde. A közgyűlés 1903. január 4-én délelőtt 11 órakor, kezdődik a városháza dísztermében, meg fogja előzni a gyakorlati foglalkozás a belvárosi óvodában. A közgyűlésen képviselve lesznek: a budapesti, a szegedi, a szabadkai, az aradi és a csanádmegyei óvókörök. Az érkező vendégek elszállásolásáról a rendező-bizottság elnöke Schröder Istvánná és fárad­hatatlan társa, az eleven kedves Tóth Erzsi gon­doskodnak. A polgármester a január 3-án délután érkező vendégeket üdvözlő beszéddel készül fogadni s a város előfogatait rendelkezésükre bocsátja. Az elszállásolás után az érkezettek összegyülekeznek Schröder irodájában, hogy a B. Ó. ügyeit előre le­tárgyalják maguk között. Onnét ismerkedő estélyre vonulnak a népkerti pavillonba. ahol 7 órakor jó vacsorát találnak. Ezen valószínűleg ott fogjuk látni közéletünk kitűnőségeit is s nincs kétségünk felőle, hogy az est élvezetessége előkészíti a B. Ó. meg­alakulásával kapcsolatos tánczmulatság sikerét. Ezt — mint jeleztük — január 4-én este tartják a pa- villonban az „Óvónők otthona“ javára. — Fényes programmá hangversenynyel kötik össze. Peres Sándor budapesti tanitónőképző igazgató, ismert nevű író, érdekes felolvasást fog tartani és „Gedő- vár asszonyá“-t (Kiss J.) egy csodás banganyagú, mesteri előadású budapesti hölgytől fogjuk hallani. Egy szarvasi fiatal óvónő, ki a szeghalmi „Otthon“ hangversenyen is közreműködik, énekelni fog s előre is nagy élvezetet jósolhatunk közönségünk­nek, mert a kedves óvónénit általában „pacsirtá“- nak nevezik. A részletes műsort jövő számunk közli. A hangverseny rendezését Székely Sándor vállalta magára, kinek gyakorlott, jó Ízlése e téren isme­retes. Kívánjuk, hogy megyei óvónőink magas szín­vonalú közgyűlése teljes erkölcsi, vonzó és élveze­tesnek ígérkező tánczmulatságuk pedig e mellett teljes anyagi sikert is jelentsen! Hírek. A képviselőtestület folyó hó 17-én Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartotta ez évi ren­des utolsó közgyűlését. Eme közgyűlésen állapítta­tott meg az 1903. évi legtöbb adótfisetó képviselők uévjegyzéke, mely névjegyzéket lapunk jövő számá­ban közöljük. Hosszas és szenvedélyes vitát provokált ismét a városi tisztviselők nyugdíjügyében hozott tör­vényhatósági határozat. A tisztviselők és kezelő- személyzet tagjai részére az elmúlt évben a kép­viselőtestület többsége szabályrendeletet alkotott és egyidejűleg a nyugdíjalaphoz a város részéről évi 1000 korona hozzájárulást szavazott meg. Eme ha­tározat ellen tudvalevőleg felebbezés adatott be, mert a hozzájárulás kérdésével | tisztviselők is le­szavaztak. Felebbezés folytán a közigazgatási bíró­ság, tehát közigazgatási ügyekben a legfelsőbb bíró­ság is döntött s a bíróság kimondotta, hogy a sza vazattal bíró tisztviselőknek joguk volt szavazatuk­kal élni. A legfelsőbb bíróság ítéletét a közgyűlés túlnyomó többsége, melyet néhány városatya terv­szerűen képes terrorizálni, nem vette tudomásul (!) A közgyűlés határozata ekként a törvényhatóság­hoz felterjesztetett. Békésmegye törvényhatósági bizottsága, szintén a törvény világos rendelkezése szerint a jogerős határozatok és Ítéletek vita tárgyává nem tehetők, utasította a képviselőtestületet, a sza­bályrendelet végrehajtása iránt. Bármennyire igye­kezett elnöklő polgármester és Jantsovits Emil t. ügyész a képviselőtestület tagjaival megértetni, hogy e tárgyban semmiféle újabb határozat nem hozható, hanem végrehajtandó a jogerős ítélet, mégis oly értelmű indítvány tétetett, hogy sem a közigazgatási bíróság, sem pedig a törvényhatósági bizottság ha­tározata ne vétessék tudomásul ób a szabályrende­let végrehajtása tagadtassék meg. Indítványozóknak a közgyűlés túlnyomó többségét sikerült megnyerni, mert a megejtett szavazás szerint az indítvány mel­lett 57-en, ellene 16-an szavaztak és ekként a vá­rosi tisztviselők nyugdíjintézménye a felsőbb ható­ság további intézkedéséig Írott malaszt lesz. A néh. Geiszt György és neje által tett s lapunkban már részletesen ismerteit alapítvány kezelését a kép­viselőtestület elfogadta. Az első jegyzői lakásnak lakpénzzel való kárpótlás iránti, azonban elkésett- indítványra a képviselőtestület kimondotta, misze­rint a megválasztandó első jegyző természetbeni lakás helyett 400 korona lakbér kárpótlást fog kapni s utasította a polgármestert, hogy eme hatá­rozatról az alispánt még oly időben értesítse, hogy eme változás a választás előtt még közhírré tétes­sék.. A gerlai ut szabályozására, valamint Stefáno- vics Jakab és társai gyulai lakosoknak az építke­zési szabályrendelet módosítására vonatkozó kérvé­nyük ujabbi javaslat tétel végett a városi tanács­nak visszaadattak. Krausz Jakab gyulai lakos a vá­ros kötelékébe felvétetett. Az 1901—1902. évi óvo­dai számadás elfogadtatott és jóváhagyás végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztetni rendeltetett. A vágóhiddijak kezelésével megbízott személyzet részére 900 korona jutalom megszavaztatott. Az 1901-ik évi behajthatatlan napszám- és közmunka való leírásba hozatott. Néhai öreg Miskucza György volt városi ‘tanácsnok özvegye részére mortuale czimén 3 havi fizetés kiutalványoztatott. A cseléd- ségi csizmák szállításával mint legolcsóbb vállal­kozó Pomucz György csizmadia, a cselédségi ruhá­zatok szállításával Csirke Mátyás szabó, a könyv­kötő munkák és irodaszerek szállításával pedig a Dobay János ezég bízatott meg. A Józsefvárosi hid melletti épület három évre mint legtöbbet ígérő­nek, Rusz Lázárné gyulai lakosnő részére adatott bérbe. A közegészségi állapotokról és a pénztárvizs- gálatról szóló jelentések tudomásul vétele után á közgyűlés a déli órákban véget ért. Tiszti és jegyzői értekezletek. A közigazgatás egyszerűsítéséről kiadott rendeletek megbeszélése végett a vármegyei tisztikar hétfőn délután érte kezletet tartott a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Az értekezleten résztvettek az összes járási főszolgabirák, több szolgabiró, a központi tisztikar s a kezelő hivatalok főnökei. — Dr. Fábry Sándor alispán ismertette az értekezlet tárgyát s a járási főszolgabirák s központi tisztviselők hozzászólásai után megállapodott az értekezlet az egyszerűsítési rendeletek végrehajtásának módozataiban. Kedden délutánra Petneházy Ferencz köröstarcsai jegyző, — mint a békésmegyei jegyzők egyesületének el­nöke — értekezletre hívta össze a községi jegyzőket, kik szép számmal jelentek meg. — Az értekezletre külön meghívták a vármegye alispánját, mint a jegyzői egylet diszelnökét s a megjelent alispánt Petneházy Ferencz üdvözölte az összes községi jegy­zők nevében és megbízásából, hálás szavakban em­lékezvén meg arról, hogy az alispán a községi jegyzők nyugdíj kérdésének ügyét oly sikerrel s a jegyzők érdekeinek teljes kielégítésével oldotta meg. Dr. Fábry Sándor alispán hosszabb beszéd­ben válaszolt, jólesőleg vevén tudomásul a jegyzők köszönetét s biztosította őket további jóakaratáról. A szép beszédet a jegyzők lelkesen megéljenezték Ezután az értekezlet további vezetésére felkért alispán elnöklete alatt a jegyzők megbeszélték az egyszerűsítési rendeleteknek a községekre s külö­nösen a községi jegyzői ügykörre vonatkozó ré­szeit s azok végrehajtása tekintetében beható eszmecsere alapján egyöntetűen állapodtak meg. Dijnokok öröme. A közigazgatás egyszerűsíté­séről szóló törvénynek, amelynek életbelépte foly­tán a „megegyszerüsitett“ tisztviselők most kínlód­nak a nagyszámú uj teendők betanulásával, a melyre az újévtől kezdődő „egyszerű* közigazgatás mellett szükség lesz, talán az egyetlen olyan újítása a minek örülni is lehet az, hogy a dijnokok előre kapják fizetéseiket. Ez intézkedés folytán nagy az öröm a dijnokok között, mert ebben az évben való­ságos kriszkindlit kapnak, ugyanis deczember hó 24-én megkapják a deczemberi, január hó 1-én pedig a januári fizetéseiket, ami Eldorádót, dupla gázsit jelent. Hasonló kedvezményt terjeszt ki a törvény a megyei szolgákra is. A gyulai nőegylet estélye, mely deczember 28-ik napjára volt előirányozva, a rendezőség egy­hangú megállapodása szerint január hónap 6-ik nap-\ íjára halasztatott. Az elhalasztás oka azon körülmény, hogy a£ egylet rendező alelnöknőjét közbejött be­tegsége gátolta az estély előkészítésében, a rendező hölgyeket pedig különben is elfoglalják a karácsonyi családias ünnepek, melyek közelsége miatt a ren­dezésben akadályozva lennének. Az estély prog- rammja különben már teljesen meg van állapítva s a szereplők közkedveltségü és vonzó egyéniségű úgyszintén a rendező hölgyek nagy buzgalma garantirozzák az estély sikerét. A programm nyitá­nyát Rőthy Emilné „Flirt“ czimü saját szerzemenyü felolvasása képezi, ki után Major Simon művészet számba menő hegedüjátéka következik ; Niedermayer Giza és Sal Mariska duettje, kik a Királyfogás ez. operett egy áriáját adják elő Koválszky Róbert zongorakisérete mellett, mindenesetre kedves jelenet lesz. lieisner Juliska az újabban felfedezett kitűnő szavaló, Erkel Sarolta budapesti zongoravirtuoz briliáns játéka, Eszenyi Sándorné szép soloi s ezeken kívül még egy meglepetés azon pontok, melyek reményt nyújtanak arra, hogy a közönség nem fogja a humánus czél érdekében megkezdett mozgalmat cserben hagyni. A nőegylet hangversenye és theaestélye iránt — noha zajos nyilvánulásokból nem észlelhető, — de általános nagy érdeklődéssel van a város társa dalma. — Igen sokan készülnek e mulatságon való részvételre nemcsak azért, hogy lerójják a szeretet adóját azon humánus intézménynyel szemben, mely tisztán a szenvedők, szegények és éhezők istápo- lását fűzte ki czélul s mely annyi sok éhező sze­gényt részesít állandó heti segélyben, de mennek erre a mulatságra nemes .czéljától eltekintve is, mert az valóban vonzó és élvezetes estélye lesz a szezonnak. A rendezőség fáradhatlan buzgalommal állította össze az estély programmját s buzgóságá- nak jutalma az a kitűnő műsor, mely valóban rit­kítja párját 8 a következő pontokból áll: 1, Fel­olvasás, tartja Röthy Emilné. 2. Hegedüszám, elő­adja Major Simon. 3. Szavallat, előadja Reisner' Juliska. 4. Erkel dalkör karéneke. 5. Zongora- és gordonka szám, előadja Erkel Sarolta Budapestről és egy budapesti zenekonzervatoriumi művésznő. 6. Duett, előadják Sail Mariska éz Niedermeyer Gizella. 7. Soló ének, előadja Eszenyi Sándorné. A hangverseny után theaestély lesz, melyen min­den pumpolás kizárásával szolid árakon fogják a theát szervírozni a gyulai asszonyok és leányok, kik e czélra már fölkérettek. Az élvezetes estély­ről szóló meghívók sajtó alatt vannak. Az izraelita nőegylet „thea estélye“ folyó hó 13-án folyt le a „Göndöcs“ népkerti pavillonban és — amint az a jelekből előrelátható volt, — igen jól sikerült.; az estély a pompásan kivilágitott és teljes fényárban úszó teremben 8 órakor vette kezdetét és a megjelent közönség gyönyörrel élve­zett a kora hajnali órákig. A terem mindkét oldala csipke függönyökkel és drapériákkal volt feldí­szítve; az északi részén pedig 2. hosszú asztal volt felállítva s körülök pálmák ékeskedtek, hol a gazda- asszonyi tisztet Berényi Árminné, a vigalmi bi­zottság elnöke, dr. Berkes Sándorné, Rosenzweig Árminné, Weisz Mórné, Hoffmann Sámuelné, Leopold Johanna, Winter Róza i Stern LáBzlóné közremű­ködésével, fáradságot nem ismerő buzgósággal töl­tötte be. Gyönyörűség volt nézni, hogyan lejtettek végig a hosszú termen a thea kiszolgálására e ozélra felkért fiatal leánykák, mint siettek az első szóra a megrendelt süteményt, theát, vagy fagylaltot azonnal hozni. Az estély összes bevétele 623 kor. volt, melyből azonban levonva a 173 kor. kiadást, maradt az egylet tiszta jövedelmeként 450 kor. Felülfizettek : Braun Mór és Reisner Emánuel 8—8 kor., dr. Berkes Sándor és dr. Márki János 6—6 kor., Braun Dávid, Reisner Zsigmond, Billitz Vil- mosné, Weisz Mór, Czinczár Adolf és Freuder Mór (Orosháza) 5—5 kor., Bleyer Ignáoz, Vitrael Jónás, Kemény Sándor, Multas Mór, Békés Gyula, Fogl Adolf és Leopold Johanna 4—4 kor., dr. Berényi Ármin 3 kor., flets György (Lincz), Zeisler Henrik (Szeged), özv. Schtoartz Sándorné, özv. Fischer Mórné, Ganzl Amália, Moldoványi Gyula, özv. Kóhn Hermanné (Sarkad), Pick József, Hoffmann Sámuel, Dutkay Béla, Hoffer Ignácz (Nagyszénás), Zuzmann János, Weisz Ede, Reisner Ede, Kóhn Dávid, Braun Vilmos, Vadas Márton, dr. Becher Áron (Nagyszalonta), Weisz Lajos (Sarkad), Grünwald Vilmos (Budapest) 2—2 kor., Stern László, Morvái István, Löffier Andor (Békéscsaba), Sonnenfeld Miksa, Sohillinger Lipót, Katz. Márton és Funk Imre 1—1 koronát, összesen: 136 kor., mely nemeslelkü ado­mányokért az egyesület ez utón is hálás köszönetét fejezi ki. Jelenvoitak és pedig; Asszonyok: Billitz Vilmosné, Berényi Árminné, Billitz Sándoroé, Bárdos Árthurné, Berkes Sándorné, BraunVilmosné, Deutsch Józsefné, Deutsch Jakabné, Déry Józsefné, Dutkay Béláné, Goldstein Mórné, Hoffmann Sámuelné, Katz Mártonné, Leopold Johanna, özv. Leopold Ignáczné, Lusztig Adolfné, Morvái Istvánná, dr Márki Jánosné, Mannheimer Arnoldné, Neumann Simonná, Nagy Jenőné, RosenzweigÁrminné, Reisner Edéné, Reisner Zsigmondné, özv. Szántó Józsefné, Stiasny Miksáné, Stern Lászlóné, Sonnenfeld Miksáné, Schillinger Lipótné, Vadas Mártonné, Wolf Zsigmondné, Werner Józsefné, Vértesi Arnoldné, Weisz Mórné, Weisz Edéné és Werner Gizella (Arad). Leányok : Blagovios Danicza, Bárdos Böske, Bárdos Ilona, Deutsch Aranka, Deutsch Janka (Kurtics), Goldstein Margit, Horváth Frida, Kaudersz Paula, Keppich Jenny, Leopold Jozefin, Morvái Piroska, Morvái Frida, Neumann Anna, Rosenzweig Margit, Reisner Juliska és Stiasny Piroska. — A négyest 36 pár tánczolta, a talp alá valót pedig a Badé Pista jóhirnevü zenekara szolgáltatta. Az estély sikerült voltát első sorban a következő hölgyek voltak szívesek kegyes adományaik hozzájárulásával elősegíteni: Bárdos Árthurné fagylalt (caramel!) Multas Mórné 60 drb czitrom, Billitz Vilmosné 60 drb czitrom, Billitz Vilmosné és Billitz Sándorné ostya sütemény, ISchillinger Lipótné theasütomény, Lusztig Adolfné 5 kilo ezukor, Rosenzweig Árminné 15 liter limo­nádé, Braun Mórné és Morvái Istvánné thea, Weisz Mórné rum, Vértesi Arnoldné papirszalvetta, Reisner Zsigmondné és Stern Lászlóné ^heasütemény, Berényi Árminné fagylalt (kávé), Berkes Sándorné fagylalt (vanília). — Az egyesület vezetősége mindazoknak, kik az estély fényes sikerét úgy kegyes adományaik­kal, mint áldozatkészségök és hathatós támogatásuk­kal előmozdítani szívesek voltak, ez utón és ismé­telten hálás köszönetét fejezi ki és azon forró óhajtását nyilvánítja, vajha a Mindenható megen­gedné, hogy a szükölködök nyomasztó helyzetén a jövőben is enyhíthessen. Szilveszter-estély. A gyulai alantirt rendező­ség ezennel egy klikkek, osztályon és foglalkozási ágaktól független, részben iparos, részben kereske­dőkből álló és igy teljesen egészséges alapokon a jó kedély és a mulatni vágyás által összetartott rendezőség szövetkezett arra, hogy a Szilveszter- estélylyel minél kedélyesebben búcsúztassák el ezt a hitvány esztendőt is. S lévén mottójuk, hogy „búsul­jon a ló“, annyi bohóságot, tréfát, kedélyt halmoz­tak össze ez estély keretében, hogy ilyen program­mal az erkölcsi és anyagi sikert ki nem vivni tel­jes lehetetlenség. Mélyebb értéket kölcsönöz ez es­télynek a czél, mely a szegény gyermekek felruhá­zásában áll. — A Aeghivójuk a héten ment szét. A gyulai tejszövetkezet, a fogyasztó közönség kényelmére való tekintettel a napokban az Anfang épületben volt pálinkadepó helyére, külön elárusító üzletet rendezett be, mely üzletberendezés úgy osinre, mint tisztaságra nézve a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. A gyulai dohány nagyáruda s különlegességi árudára a Ferenczy Alajos ezégben bekövetkező sze­mélyváltozás következtében árlejtés van hirdetve január 29-én délelőtt 10 órára a kir. pénzügyigaz­gatóságnál. A pályázat feltételei a pénzügyigazga­tóságnál s a gyulai pénzügyőri biztosságnál tekint­hetők meg. A hó nagy jótétemény a vetésekre, melyeket a deczemberben szokatlan hideg idő erősen meg­rontott volna meleg hótakaró nélkül, mely külön­ben a száraz őszi idő után is nagyon elkeltett, hogy a föld nedvességhez jusson. Hogy a búza nagy­része egyáltalán ki kél, az tisztán a hónak tulaj­donítható; nagy előny különösen az, hogy a föld még nem volt fagyos, a mikor a hó lehullott és igy a szárazságtól szomju föld beszivhatja a hó- nyujtotta nedvességet. Halálozás. Gazsó Mátyás kisvárosi földmives, a képviselőtestületnek volt választott tagja, folyó hó 11-én végelgyengülésben meghalt. Sajátságos vé­letlen, hogy halála épen születési napjára esett, még pedig betöltött nyolezvanadik esztendejére, a mi a Zsoltáros szerint az Urnák különös kegye. Az éltében jóravaló, tisztes derék embert nagy rész­véttel kisérték öröknyugalomra. Eljegyzés- Bródy Kálmán szentesi m. kir. adó­tiszt, Bródy Samu gyulai izr. igazgató-tanító fia, folyó hó 18-án jegyet váltott Deutsch Mór szentesi tekintélyes kereskedő kedves és bájos leányával, Elvirával. Névváltoztatás. Gécs Jenő és kiskorú Gécs Kálmán és János csabai lakosok vezetéknevüket „Géc8Í“-re, kiskorú Friedmann Izidor békéscsabai lakos „Temesvári“-ra változtatta át belügyminiszteri engedélylyel. Betörés. Humorisztikus hajlamok-e, vagy az éhség vezette-e azt a nyájas ismeretlent, azt nem tudjuk, de az tény, hogy Mundruczó Péter gyulai lakos házába — aki közbevetőleg rendőrségi Írnok — a múlt héten betörést eszközöltek s az ismeretlen olyan sans gene viselte magát, hogy miután jól­lakott lekváros kenyérrel, még át is öltözött egész nyugodtan az ottlevő ruhákba s saját rongyait ott hagyta emlékben a meglopott gazdának. A kedélyes betörőt keresik. Helyreigazítás. A 48-as kör által november hó 23-án rendezett tánczmulatság alkalmából no­vember 30^n közölt tudósításunkban a felülfizetők

Next

/
Thumbnails
Contents