Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-19 / 42. szám

4:2-ik szám.

Gyula, 1902. október 19-én

XXXIV. évfolyam

r

Szerkesztőség:

'S

Templom-tér, Dobay János keree- kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij:

Egész évre . . 10 kor. —fill.

Pél évre ... 5 „ — I

Évnegyedre . 2 „ 50 „

Egyes szám ára 20 fül.

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

Fó'szerkesztó': Dr. Bodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kólin Dávid.

f-----------------------^

Ki

adóhivatal:

Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban.

Nyilt-tér sora 20 fül.

L__________Á

A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése.

Nagyfontosságú közgyűlést tart a békés- bánáti ev. ref. egyházmegye folyó hó 20-án és következő napjain Temesvárott, a mely közgyűlés, a lapunk más helyén egész terjedelmében közölt tárgysorozat dús tartalmára való tekintettel, megérdemelt nagy érdeklődésre tarthat'jogczimet.

Nem tettek ugyan formális indítványt és igy tárgyalás anyagját sem képezheti, mindazonáltal aligha csalódunk; ha azt hisz- szlik, hogy a temesvári traktualis gyűlés lefolyása lesz a próbaköve annak, hogy az esperes választással kapcsolatosan lappangó mozgalom, mely az egyházmegyének két vagy három részre feldarabolását tűzte czéljául, leszereltetik, vagy uj tápot nyer-e ?

Azon indokok alapján, amelyeket e lapok hasábjain pár hóval ezelőtt felsoroltunk, óhajunk, hogy ez a leszerelés megtörténjék. Komoly érdekek követelik ezt, amelyek olyan kiváló magyar emberek, magyar hazafiak előtt, aminők a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye irányadó egyházi s világi fórfiai, ismételt fejtegetést és bővebbi indokolást nem igényelnek.

Hogy pedig Dombi Lajos, a személye iránt előlegezett bizalmat megérdemli s hogy különösen esperesi tisztéből kifolyó kötelességének színvonalán áll, arról fényes tanúbizonyságot tesz a traktualis gyűlés elé terjesztett esperesi általános jelentése, amely olyan bő, olyan kimerítő s olyan tájékoztató, hogy igaz szerénységnek kell vennünk a bevezető sorokat, amelyekben „jóakaratú szives elnézés“-t kór a „jelentés hiányosságáért“, mert

T A R C Z A.

Ünnepi költemény

a szarvasi főgymnázium fennállásának századik évfordulójára.

Irta és Szarvason, 1902. február 15-éu elszavalta: Székely Sándor.

Bontogatom lelkem fénylő vitorláját,

Keresni a múltak ködbetünt virányát . . .

Mindazt ami elmúlt perezre újralátni,

Napsugaras földön boldogan megállni I Virágot szakitni harmatkönnyes ágról,

Suttogó, bólintó, mesemondó fákról, —

S mig fejemre borúi zöld ligetek árnya,

Álmodozni rólad elmúlás világa I . . .

. . . Köszöntünk vén falak, ódon, régi termek I Csöndes folyosóid im újra betelnek . . .

Kiket seregestül bocsájtottál szárnyra,

Megjöttek a fecskék csapatosan szállva I Érted-é szavunkat, — midőn hozzád szólunk, Elvállalsz-e minket, hogy fiaid voltunk 1 ?

— Gyorsan foly az idő, — megvisel a munka,

Mi is alig-alig ismerünk magunkra 1

Hála néked Isten I van egy boldog napunk, Néhány pillanatra ujra.iijak vagyunk 1 Feledjük a jelent, — mély leköt a porba Elaltatjuk lelkünk a múltra gondolva I . . . Odadobjuk szivünk a virágos árba,

Lázas lelkesedés, játszi habfodrába,

Úgyis olyan kevés derül ránk a jóból,

Pillanatnyi álmát ki venné rósz néven Szegény álmodétól I . . .

*

♦ *

. . . Százados idő az, mely mögöttünk maradt, S befutja a lelkünk egy rövid perez alatt I Tovatűnő század, látjuk fényed, árnyad, Körülöttünk mégis piros hajnal támad,

Felhőtelen égbolt mosolyog a földre,

Biztat a reménység olajága zöldje Ami kicsi folt van, nyomtalanúl vész el,

Hogy is tudna győzni annyi fényességgel I

erre az „elnézésére tényleg nincsen rászorulva, annak daczára, hogy — ami különben jogos védelme volna — „folytonosan a kezdet nehézségeivel küzdve tényleg nagyon kevés idővel rendelkezett arra, hogy az esperesi jelentés keretébe tartozó minden ügyek tanulmányozására óhajtása szerinti időt szenteljen.“

Az ev. ref. egyházak helyzete soha sem volt fényes, — utóbbi időben, különösen az uj egyházpolitikai alkotások óta pedig határozottan hanyatlott, sőt majdnem válságosnak mondható. A hitfelekezetnélkülisóg felé hajló szocziálisták ép annyi gondot és keserűséget okoznak az egyháznak, mint a mindenütt és különösen a népesebb gyülekezetekben mindinkább szaporodó szektáriusok. Ez a szocziálizmu8 s nazarénizmus egyforma veszedelme a protestantizmusnak és a helvét hitvallással különben is azonos fogalmunak mondható magyar nemzeti eszmének s magyar nemzeti aspiráczióknak.

Yan ezenkívül is még elég baj, amelyek leküzdése, erőt, kitartást, áldozatkészséget, türelmet, lemondást követel és mindezek mellett az alkalmas erők gyűjtését, nem pedig azok czéltalan, sőt veszélyes megosztását és meddő pazarlását parancsolja. A „cura pastoralÍ8“-nak is minden gyülekezetben in- tensivebbnek kell lennie, hogy a hitélet szilárduljon b a tóvtanok, amelyek a tempe- ramentumosabb magyarságot a felekezetnél- küli szocziálizmusba, a csendesebb természetű rajongókat pedig a nazarénizmus táborába sodorják, a lelkipásztoroknak eddigelé tanúsított nagyobb fokú buzgalma s tevékenysége révén sikeresebben ellensulyoztassanak.

Bontsuk ki a zászlót, lobogjon vidáman, Gyűljetek alája sorra, mind a hányán,

Megfakult a selyme, de az eszme rajta,

Vigyük Isten elé földporába hajtva,

Hogy aki végtelen, örök úr fölöttünk,

Áldja meg e napot, melyre összejöttünk,

Fekete búbánat örömünk ne rontsa,

Csillogó emlékét a szívünkbe oltsa 1 . . .

Hosszú évek sorján megfogyott a számunk, Egész nagy temető maradt el utánunk 1

— Világító fáklya korán megszűnt égni . . .

Amott Jankó János, emide Inczédy! , . .

— De hiába nem volt még sem ez a század, Szemünkbe fény ragyog, nem hiú káprázat, Büszkén mutathatunk sok jeles fiára,

Janíyikra s a költő Szabolcsba Mihályra l

De ki tudná őket elsorolni néven Majd annyi a számuk, mint csillag az égen 1 Ragyogásuk, — hírük messze elverődik,

Nem is a hazában, odakünn végződik . , .

S mi boldogok vagyunk, hogy reánk is hárúl Egy egy parányi rész abból a sugárból,

Ráesik szívünkre, dobogásba hozza,

S megszólal a lelkünk értük imádkozva:

„Áldd meg Isten őket, tündöklő lelkűket,

Hadd tegyék dicsővé, nagygyá nemzetüket S ezt az öreg fészket, — mely őket nevelte,

Töltse be tovább is a szeretet lelke,

Hogy az a nemzedék, mely nyomunkbau támad, Legyen méltó hozzád tovatűnő század,

Tisztelje őseit, úgy törjön előre,

Késő krónikások zengjenek felölel" . ! .

... Mi pedig egykoron, immár őszült fővel. Eljövünk mégegyszer e helyre idővel,

Ifjúságunk kincsét egy halomra szórjuk,

Múlt idők emlékét sorra elgondoljuk,

S mielőtt az árnyék elfödne örökre,

Leborúluuk újra e szentelt küszöbre,

Úgy mdndjuk fölötte utolsó imánkat:

Áldd meg Isten I Áldd meg mi magyar hazánkat I

Abban a reményben, abban a várakozásban, hogy ily irányban helyes akcziót és üdvös határozatokat fog alkotni: szívből üdvözöljük a legnépesebb magyar esperesi egyházmegye holnapi közgyűlését.

Dombi Lajos esperesi jelentéséből:

I.

Vallásos erkölcsi állapot.

Egyházmegyénk területén a lefolyt 1901. évben is kellő bnzgósággal látogatták híveink Istenházát. Kivételt e tekintetben csak B.-Szegszárd képez, hol kivált nyáron nem kielégítő a templomba- járás és Valkány, hol a gyülekezet tagjai és tanítói versengése folytán gyérül a templombajárók száma.

Vasárnapokon délelőtt minden anyaegyházunkban van istentisztelet; a leány—fiókegyházakban és szórványokban lehetőség szerint. így a temesvári egyházunkhoz tartozó Verseczen évenként 14—löszőr, Fehértemplomban 9—10-szer, a szórványokban pedig csak annyiszor tartatik isteni tiszteletet, a hányszor a lelkész felkeresheti. Vasárnap délután istenitisztelet csak Nagykikindán, Klopodián és Temesvárt nincsen.

Hétköznapokon a következő egyházakban tartatik istenitisztelet; Battonya, Békés, Mezőberény, Doboz, Füzesgyarmat, Gyula, Gyoma, Kunágota, Körösladány, Makó, Orosháza, Öcsöd, Szeged, Szeghalom, Szentes, Köröstarcsa, Gyulavári, Hódmezővásárhely, Torontálvásárhely, Végvár és Vésztő egyházaiban. Nincs hétköznap istentisztelet: Bánfalván, Bodófalván, Csorváson, Igazfalván, M.-Ittebén, Her- telendifalván, Nagykikindán, Klopodián, Ref.-Kovács- házán, Nagybeeskereken, Nagymajláton, Pancsován, Resiszán, Békéssámsonban, Szapárifalván, Bunyaszeg- szárdon, Szkulyán, Temesvárt és Vadászerdőn.

Köznapokon délután rendesen csak Békésen, Makón, Öcsödön, Szentesen, Köröstarcsán, Hódmezővásárhelyt tartatik istenitisztelet. Ezenkívül gyermeki istenitisztelet van Szentesen.

Bibliai magyarázat nem tartatik Doboz, Her- telendifalva, Nagykikinda, Nagybecskerek, Pancsova, Resicza, Szapárifalva, Sámson, Szeged, Szkulya és

A szarvasi ág. hitv. ev. főgymnasium százados jubileuma.

A magyarságnak egyik éber őre, a hazaszeretetnek egyik hű ápolója, a szarvasi főgymnasium f. hó 15-én ünnepelte százados fennállását. Ünnepelte egyszerűen, de (magasztos hivatásához méltóan.

Összejöttek a régi tanítványok, öreg, őszbe- csavarodott hazafiak, összejöttek az újabb generáció képviselői az érett ferfikorban levők és a lelkes ifjúság. Egy szívvel, egy lélekkel sietett mindenki ahhoz a régi öreg épülethez, mely mint a tudományok temploma évenként küldi szét apostolait az országba, hogy ennek az igazán árva, napjainkban is mostoha sorsú magyar nemzetnek olyan fiakat adjon, kik a jövendőre nézve az elfáradt harezosoknak reményt nyújthassanak.

Ezer és ezer szív dobbant meg az országban, ezer és ezer ajk mondta el ugyanazt a fohászt és ezer meg ezer szemben ragyogott ezen a napon a boldogság, a meghatottság könnye.

Mintha édes szülőanyánkhoz jöttünk volna, úgy hivott, vonzott valami bennünket. . , bejártuk azokat a boldog helyeket, hol ifjú éveink szebb idői folytak, láttuk azokat, kik között egykor felnevelkedtünk 1

És ebbe a túláradó boldog érzésbe talán csak az csepegtetett keserű ürmöt, hogy legjelesebbjeink elhaltak, akik élnek távol maradtak. Jankó Jánosnak, Inczédynek alig hántoltuk még be korai sirját , . . alig temettük még el azokat a szinpompás reményeket, miket jövő működésükhöz fűztünk 1

Temesvár egyházaiban; a többiben mindenütt és pedig hetenként egyszer, kétszer.

Sectárinsok vannak és pedig számszerint kimutatva :

I. Nazarénusok. Battonyán 3, Igazfalván 1, M.-Ittebén 85, Szeghalmon 65, Köröstarcsán 21, Hódmezővásárhelyt 261, Vésztőn 43=481, vannak azonban még: Békésen, Mezőberényben, Füzesgyarmaton, Valkányban. Körösladányhan, Nagymajláton, Orosházán, Öcsödön, Pancsován, Resiczán, Sámsonban 2, Szapárifalván, Szegeden, Szentesen, Torontál- vásárhelyt, utóbbi helyen a jelentés szerint — fogyófélben.

II. Baptisták. Békésen 175, Kovácsházán 2, Szeghalmon 15, Szentandráson 7, Gyulaváriban 10 és Vésztőn 26=235; vannak még Dobozon, Gyulán, Füzesgyarmaton, Öcsödön (itt njabban nem jelentkeztek) Temesvárt és Vadászerdőn.

III. Felekezetnélküliek. Bánfalván 8, Dobozon 35, Füzesgyarmaton 15, Gyomán 26, Szeghalmon 10, Köröstarcsán 13, Hódmezővásárhelyt 20, Torontál- vásárhelyt 2, (évközben beköltözött) 126; vannak még határozatlan számban Mezőberényben, Orosházán, Pancsován, Sámsonban (egy család) és Szentesen (fogyófélben).

Kérem tisztelt lelkésztársaimat, hogy a sectá- riusok számát illetőleg lehetőleg határozott adatokat terjesszenek he; mert nyilvántartani őket tényleg csak úgy lehetséges, ha számszerinti adatok állanak rendelkezésemre.

A viszálkodó házasok számát illetőleg, a következő adatokat közölhetem a nagytiszteletü egyházmegyei közgyűléssel. Mezőberényben 1, Bodófalván 1, Dobozon 5, M.-Ittebén 1, Körösladányhan 22, (ezekből békéit 8, válóperre ment 10 pár), Nagymajláton 1, Orosházán 1, Öcsödön 9, Szegeden 1 (válóperre ment), Szentesen 7, Köröstarcsán 6, Hódmezővásárhelyt 20, (kibékült 5, nem békült 15 pár) Gyulaváriban 5, Vésztőn 3 pár jelentkezett, összesen tehát 83 pár. Békésen nem volt nyilvántartva.

E kimutatás szerint a viszálkodó házasok száma a tavaly jelentkezett 144 párnál 61 párral apadt.

Vadházasok vannak : Battonyán 2, Mezőberényben 4, Bodófalván 15, Csorváson 5, Füzesgyarmaton

Szabolcbka az intézet hajdani tanítványa nem jött el, testvére Lajos halt meg éppen az ünnepség előtti napokban ... Zsilinszky egészségi állapotára hivatkozva maradt távol s az Isten tudja még hányán és mi miatt!

De azért eljött a régi tanítványok egy része szivökben hozva azokat az érzelmeket, miket hajdan az „Almamater* falai közül vitt magával az életbe s ez maga biztosította az ünnepély impozáns sikerét.

Hozzájárult ehhez Szarvas város közönségének lelkes pártolása, a házakat fellobogózták, az érkező vendégek elé pompás magánfogatokat küldtek s lakással szolgáltak mindazoknak, kiket a régi emlékek az ö magyaros, vendégszerető körükbe hoztak.

Maga az ünnepély lefolyása következő volt:

A templomban.

Kilencz órakor vette kezdetét az istenitisztelet, melyen nemcsak a város intelligen. cziája, de a középosztály, az iparosok és a nép is nagy számban megjelentek, úgy hogy az óriási méretű templom ez alkalommal igazán szűknek bizonyult.

Az istenitiszteletet Benka Pálnak, az ország egyik legkiválóbb orgonistájának szivhezszóló, lelketemelö orgonajátéka nyitotta meg, mely után a gymnasium növendékeiből ez alkalomra alakított nagy dalkar a „Veni Sancte“-t énekelte el.

Ezt követte Cseprsgi György esperes fohásza, majd Veres József esperesnek, az ágostai ev. egyház egyik kimagasló, költői lelkületű papjának gyönyörű ünnepi beszéde, mely erős hazafias szellemtől áthatva mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét.

Legjobb, legtartósabb és legszebb

az „EMKE“ padlófénymáz.

■ ■ 5°/„ az Emke javára. -■

Gyártás és főeladás:

BERKES BERTALAN

Icereslced.ósé'ben,

Zöldfa-utcza. AAGYVÁItADFö-ntcza.

Elárusítók: 309 6—10

Gyulán: Féhn István. Békéscsabán: Deutsch J., Fischer H. M. és Gruber, Supkegl Sámuel, Gyomán: Klein Vilmos, Schröder János. Békésen: Kürthy Mihály. Eleken: Ament Antal. Mezö- berényben: Csermák Lajos. Mezőtúron: Bordáts. Túrkevén: Schvartz Ignácz. Szentesen: Eisler Lajos.

XjapvinlE mai számához egész iv mellélslet ■trail csatol-tra.