Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-17 / 33. szám
33-ik szám Gyula, 1902. augusztus 17-én XXXIV« évfolyam. f "1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 60 „ Egyes szám ára 20 fül _____________________ Tá rsadalmi és közgazdászaiéi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kolra Dávid. f-------' 1 Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fül. I_________ A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye uj esperese. Szivünk mélyéből üdvözöljük Dombi Lajos gyulai ev. ref. lelkészt, a magyar haza legnagyobb, legnépesebb és legtekintélyesebb ev. ref. egyházmegyéjének esperesi székében. Az a bizalom, a melyben az egyház- megyo gyülekezeteinek alkotmányos többsége őt részesítette, bizonyára megtisztelő, de a mennyire megtisztelő, ép oly súlyos és nagy kötelességeket is hárít, reája. Az egyházmegye reméli, de mi, akiket évtizedet meghaladó idő óta tisztelet, szeretet és nagyrabecsülésen alapuló ösmeretség szorosabb köteléke fűz hozzája, nemcsak reméljük, hanem tudjuk is, hogy Dombi Lajos a hozzá fűzött reményeket, a makula nélküli tisztes személyiségébe fektetett bizalmat be fogja váltani s igazolni. Tudjuk, annak daczára, helyesebben Írva annak folytán, mert az esperesi tiszt a szorosan vett egyháziakon kívül nagyon fontos magyar hazafiui missiót is követei Dombi Lajostól. Nem vagyunk pessimisták, nem is akarnánk tulsötét színekkel festeni, de azt be kell ösmernünk, hogy az egyházmegye protestáns gyülekezeteinek helyzete épen nem rózsás, mert sok kívánni, sok orvosolni valót követel, ami az uj esperesnek hitbuzgalmát, erélyét, tapintatát, szellemi s testi fáradozását és hazafias ügybuzgalmát teljes mértékben igénybe fogja venni. Az egyházmegyében néhány esztendő óta több helyütt történt lelkészválasztások, nem annyira a megválasztottakban rejlő hibák, hanem a választási mozgalmak alkalmából felmerült helytelenségek és visszaélések következtében sok visszásságot, sok keserűséget és sok jogos felháborodást okoztak számos gyülekezetben. A felzaklatott, a háborgó kedélyek megnyugtatása nemcsak egyházi, hanem soczialis közérdek, a miben nagy missió vár az uj esperesre. De még nagyobb feladat annak előzetes és pedig tapintatos, sőt ba kell erélyes megakadályoT Á R C Z A., Édes anyámnak. Örökre áldott az a pillanat, Amely Tenéked életet adott, Amely az ősi házfedél alatt Az édes bölcsődalra hallgatott 1 . . És áldottak örökre a szemek, Melyek ragyogva őrködtek feletted, Azok a sírban porladó kezek, Melyek légelső utadon vezettek 1 . . Ha el tudnám e dalba mondaoi, Amit a szivem hangosan dobog! — Hisz úgy szeretted mindig hallani, Ha egy-egy játszi nótát dúdolok 1 ... De lásd: a lelkem már erőteleD, Szélvész, zimankó megtépázta szárnyát, Büszkén lebegve, kék magasba fenn Nem járja már a Költészet világát I ! , De Téged most is úgy szeretlek ám, Mint hajdanában, boldog éveken, Szelíd vonásod, édes jó anyám, Szivemből el nem törli semmisem I Ajkam örökre egy imát rebeg: Hogy Isten óvjon, áldó kézzel áldjon, S ha két szemedből fényes köny pereg, Örömödben sírd el a kényedet, S legboldogabb légy az egész világon I [ . Székely Sándor. A magyar iró és hírlapíró világ, nemkülönben a magyar hazafias olvasóközönség mély részvéte veszi körül a budapesti kerepesi úti temetőnek frissen hantolt sirhalmát, mely alatt lnczédy László jeles költőnk, a legkiválóbb mazására, hogy a lelkészválasztási mozgalmak veszedelmei az igazság és a hithüség rovására jövőben mindenütt elkerültessenek. *Az egyházmegye felosztásának hátrányát, egyházi s magyar nemzetiségi szempontból való koczkázatát és veszedelmét már egyízben fejtegettük. E perczben még nem tudjuk, hogy az esperesválasztás eredménye minő hatással lesz erre a mozgalomra, de annyit joggal elvárunk a mozgalom élén állóktól, hogy helyezkedjenek vár rakozó álláspontra, mert mi nekünk hitünk, meggyőződésünk, hogy Dombi Lajos a jóhiszeműen kételkedőket működésével, tevékenységével megfogja győzni róla, hogy.rátermett a feladatra s hogy nagy kötelességeinek nemcsak akar, de képes is lesz megfelelni. Mondottuk, igazoltuk és újra ismételjük, hogy a hat vármegyére terjedő és kétszázezer magyart számláló békés-bánáti ref. egyházmegye mikénti kormányzata nemcsak protestáns kérdés, hanem elsőrangú magyar nemzetiségi érdek is. És bár egyházi s jogi szempontból mellékes kérdés is, hogy mely város vagy község az esperesi székhely, nem lokalpatriotismusból, nem is személyi, hanem ezúttal bővebben nem fejtegetett tárgyi ókókból is hangsúlyoznunk kell, hogy úgy a békés-csongrád-csanádi szinmagyar, mint a Teme8-Krassó-Szörény és Torontáli nemzetiségekkel körülvett egyházak és azok hívei szempontjából és érdekéből a fenforgó tényleges körülmények között rendkívül előnyös, sőt szerencsés dolog, hogy Békésvármegye székhelye lesz a békés-bánáti ref. egyházmegye esperesi székhelye is. Ennek a tételnek bővebbi fejtegetésébe — ismételjük — ezúttal nem bocsátkozunk, a következmények azonban a békésvármegyei s a békés-bánáti ev. ref. esperesi székhely azonosságának hasznát és üdvösségét bizonyítani fogják. Dombi Lajost az esperesi székben újólag üdvözöljük, á reája háruló nagy kötelességek teljesítéséhez adjon az Isten néki kitartást, erőt és egészséget! gyár publiczisták egyike, a puritán jellemű önzetlen hazafi alussza örök álmát. A zengzetes szavú poéta, kinek hazafias költeményeit az egész országban szavalják, a hatalmas függetlenségi harczos, ki ragyogó fénynyel befutott politikai Írói pályáján még ellenfeleinek is legnagyobb tiszteletét vívta ki, az önzetlen hazafi, ki irói működésében egy tollvonást sem tett, aminek nem az őszinte meggyőződés volt a forrása: megszűnt élni. lnczédy László hosszas és súlyos szenvedés után, vasárnap, folyó hó io-én hunyt el, kipótol- hatlan űrt hagyván maga után úgy a lyrai költészet, mint a politikai irodalom terén. Halála nemcsak gyászbaborult családjának, nemcsak egy körnek, melyben a boldogult életében forgott, hanem az egész nemzetnek nagy vesztesége. Különösen érezzük ezt a veszteséget mi, békésmegyeiek, mert lnczédy a mi vérünkből való. tőlünk származott el, hogy egy nemzet olvasó- közönségét szolgálhassa. Szarvason született 1855. deczember 20-án, hol atyja Lukes J. gimnáziumi tanár volt. Költői és irói működése is Békésmegyében kezdődött. Első munkái a hetvenes évek elején a vármegye akkori egyetlen lapjában a „Békés11-ben láttak napvilágot. Eveken át szorgalmas munkatársa volt lapunknak, melyet tudósításai mellett igen gyakran verseivel is felkeresett. Különben erős békésmegyei érzületű maradt élete fogytáig és rendkívüli érdeklődést tanúsított a vármegye s annak minden községe kulturális és egyéb természetű közügyei iránt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, jogi és bölcsészeti tanulmányait pedig előbb Nagyváradon, majd Kecskeméten s végül Budapesten végezte. Az irodalom terén 1878-ban tűnt fel lyrai költeményeivel, amelyeket a „Vasárnapi Ujság“A vármegye közgyűlése. Csütörtökön délelőtt tartotta meg a vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlését a kis tárgysorozathoz képest szokatlanul nagy számú résztvevővel, a kik nagy része nem is annyira a közgyűlésre, mint inkább a közgyűlés utánra összehívott értekezletre jött be Gyulára. Ezeken kívül még Békéscsabáról és Gyomáról jöttek többen be és pedig azok a megfelebbezett rendörfőbiztos választás, emezek pedig a községi nagy földvásárlás iránt való érdeklődésből. Pár perczel elmúlt tiz óra, mire a kis teremben ülésező állandó választmány befejezte tanácskozását és a főispán a közgyűlési teremben megjelenvén, a rendkívüli közgyűlés összehívása okának jelzésével megnyitotta a közgyűlést és azután megkezdődött a tanácskozás a következő lefolyással : A megüresedett honvéd hadapródiskolái alapítványi helyre a jelentkezett két pályázó közül első helyen Dutkay István gyulai lakos Lajos nevű fiát, a második helyen Nagy András gyulai illetőségű ifjút, a ki a honvéd hadapródiskola III. évfolyamát végezte, jelölte egyhangúlag a közgyűlés. A közigazgatási bizottság megkeresésére a békés- csaba-erzsébethelyi külön távbeszélő központ létesítéséhez 62 darab oszlop szolgáltatását és 180 korona készpénz hozzájárulást szavazott meg a közgyűlés. A kondoros-mezőberényi közlekedési ut egy részének áthelyezése tárgyában a felvilágosító adatok kiegészítését rendelte el a bizottság. a megfelebbezett békéscsabai rendőrbiztos választást az állandó választmány megsemmisíteni javasolta, mert nem a főszolgabíró jelölt, de a képviselőtestület, a mely a választást is eszközölte és mert a pályázati kérvények julius 15-ig lévén beadandók, három julius 15-én, tehát kellő időben beadott kérvényt, a főszolgabíró elkésés miatt visz- szantasitott. Haan Béla nem fogadja el a javaslatot. A hivatalból való megsemmisítésnek csak különösen fontos okokból lehet helye, itt pedig a jelölésnél elkövetett hibát a felebbezők nem kifogásolták, különben is a jelölésre vonatkozó miniszteri határozat még nincs szabályrendeletbe foglalva és a szabály- rendelet nincs záradékolva, tehát még nem lépett életbe. A pályázati határidő értelmezésére legilletékesebb a főszolgabíró, a ki julius 14-ét mondja határidő utolsó napjának. ban, a „Fővárosi Lapok“-ban s másutt tett közzé. Később az újságírói pályára lépett s előbb az „Egyetértés“, később pedig a „Budapest“ munkatársa volt. Szenvedélyes hangú politikai vezér- czikkei több sajtóperbe keverték; 1880-ban a pragmatica sanctió ellen elkövetett izgatás miatt több havi fogságot is szenvedett. Egy ideig munkatársa volt a „Budapesti Hirlap*-nak, majd résztvett a „Magyarország* megalapításában és felelős szerkesztője lett. Ez állásától 1899-ben vált meg hatodfél esztendei működés után. Ez alatt bátor szókimondásáért ismét sajtópörbe keveredett s újságírói hivatásából kifolyóan már- tirságot is kellett szenvednie : négy havi fogház- büntetést mértek rá. Szerkesztői állásától való megválása után több újságnak dolgozott; mindenütt örömmel fogadták a kiváló publiczistát, a kinek több versét, köztük az „Ezer év* czimii hazafias ódáját szavalták az összes iskolákban a milléniumi ünnepség alkalmával. Költői munkásságáért 1892-beri rendes tagjává választotta öt a Petöfi-Társaság. Költeményei ugyanebben az évben jelentek meg „Versek* czimmel a „Szép- irodalmi Könyvtáriban. De ekkor már súlyos betegség kezdte emészteni testi erejét. Az aczélos szervezetű ember napról-napra gyengült s végre valóságos váza lett már maga magának. Nagyon megtörte az a csapás is, hogy két év előtt elvesztette szemefényét, tizenkét esztendős fiát. Az utóbbi félesztendő alatt rohamosan közeledett szomorú végéhez. A betegség azonban csak testén tudott erőt venni, szellemét nem akadályozta a munkában. Lihegő mellel, beteg testtel fáradhatatlanul dolgozott. Akaratereje is bámulatos volt. Nemrég hazajött Szarvasra, hogy meglátogassa nyolczvanhét esztendős özvegy Xja,pvLn.lE mai számához fél Itt melléklet van csatolóra.. Berthóty István előadó ismerteti a szabályrendelet jóváhagyásának történetét, mely a törvény- hatóság majd a belügyminiszter végérvényes határozataival elintéztetvén, minden törvényes adat megvan annak érvényességéhez. Hogy a terjedelmes szabályrendelet újra való leírása sok időt vesz igénybe és a lényegben már meglevő jóváhagyás arra nincs reá vezetve, az lényegtelen és a rendelkezés érvényét kétségessé nem teszi Keller Imre a határidő magyarázat helyessége mellett érvel, valamint azt vitatja, hogy a főszolgabíró részt vett a jelölésben s igy a választás megerősíthető. Körösi László a törvény szövegének és a szabályrendeletnek összevetéséből akarja kiolvasni, hogy a jelölést helyesen eszközölte a képviselőtestület. Daimel Sándor dr. kimutatja Körösi érvelésének helytelenségét és a törvény és szabályrendelet összevetéséből kifejti, hogy a kijelölést egyedül a főszolgabírónak kellett volna gyakorolnia, a mi meg nem történvén, a választás feltétlenül semmis. A határidő kérdésben is hozzájárni az állandó választmány indokolásához. Elnöklő főispán körvonalozta álláspontját a mely a jelölésre vonatkozó részben megegyezik az állandó választmányéval, ellenben a határidő kérdésében ő a magyar nyelv szellemét tekinti és a főszolgabírói magyarázatot tartja helyesnek. Felállás utján történt szavazással a közgyűlés nagy többsége a választás megsemmisitése mellett szavazott, az indokolásból azonban csak a jelölés körül elkövetett szabálytalanságot vették fel a határozatba. Kántor Sámuel és Pohl Károly szarvasi pénztárnokokat, akik az általános tisztujitáskor kibuktak, a község berendelte a múlt évi számadások elkészítésére, amiért ők díjazást kértek. A község elutasítván őket kérelmükkel felebbezés folytán a törvény- hatóság Konkoly Jenő és Keller Imre hozzászólása után a méltányos díjazás megadását ajánlotta a községnek. A gyulavárii másodjegyző választás ellen beadott felebbezést a közgyűlés elutasította és a választást megerősítette. Tótkomlós község megengedte egyik beteg írnokának, hogy a község gőzfürdőjét ingyen használja. Többen megfelebbezték ezt a határozatot, de a törvényhatóság elutasította a felebbezést. édes anyját. Beteg volt már nagyon s egyszer sétaközben összeesett az utczán. Úgy vitték haza magával tehetetlen állapotban. Ágyba fektették, de pihenésről tudni sem akart. Az nap czikket kellett küldenie egyik fővárosi újságnak | ezt a kötelességét teljesíteni akarta. Maga nem bírta volna a tollat, lediktálta tehát a czikkét, azután visszahanyatlott ágyába. Azt hitték, hogy még akkor kiadja lelkét. Halála előtt négy nappal még dolgozott. Ágyában fekve diktálta le czikkét nejének, melyet a „Budapest“ számára irt. Ez volt az utolsó munkája. Azóta lassú haldoklás volt az élete. * * * Betegsége még tavaly kezdődött. A múlt év őszén esett influenzába és ezt a baját nem tudta kiheverni. Azóta folyton betegeskedett, de munkakedve azért nem csappant. Lázas tevékenységgel dolgozott, mint több napi lapnak politikai czikkirója. Nem egy nap három, négy vezérczikket-is kellett Írnia. Kimerülésről, fáradtságról nem panaszkodott soha. Csak május havában érezte, hogy ereje fogy és a munka nehezére esik. Magának sejtelme sem volt súlyos állapotáról. Azt hitte, hogy csak múló gyomor baja van, a mit könnyen kiheverhet. Baját annyira nem tartotta komolynak, hogy még orvost sem hivott magához. Csak mikor ágyba döntötte betegsége, tudta nagy nehezen kivinni aggódó felesége, Rónyay Mária, hogy orvost hivasson. Dr. Garami Bélát, a Budapesti Újságírók Egyesületének orvosát hivták a beteghez, a ki azonnal konstatálta, hogy baja válságos s a beteg alig menthető meg. Pénteken fordult válságosra az állapota, úgy hogy kezelő orvosa orvosi konzíliumra hívta dr. Jordán Bilát. Az orvosi konzi-
