Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-17 / 33. szám
Nagyszénás és Békéssámson községeknek a csendörség elhelyezése tárgyában hozott határozatait és Békés községnek a gazdasági ismétlő-iskola létesítése tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. Gyoma község elhatározta, hogy Salgó Józsefné birtokából ezer holdat 840000 koronáért megvesz. Az állandó választmány javaslatára a közgyűlés érdemleges határozat előtt az ingatlan forgalmi értékének és várható jövedelmének szakértői becslés utján való megállapítását rendelte el. A gyulai kötött és szövött iparáru gyár kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy nyomtatványain és a gyártmányához használt dobozokon és kötőszalagokon a vármegye czimerét hssználhassa. Ezzel a közgyűlés véget ért. A közigazgatási bizottság ülése. — Augusztus 11. — Hétfőn tartotta a közigazgatási bizottság aug. havi ülését, amelyen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak dr. Daimel Sándor főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Somossy Zsigmond h. pénzflgyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Berkes Sándor tb. főorvos, Berthóty István „ tb. főjegyző, Tóth Ferencz kir. alügyész, Zlinszky István közgazd. előadó, Ladies György, Keller Imre, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, dr. László Elek, Yarságh Béla és Bosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után felolvastatott az alis- páni jelentés, mely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A folyó évi julius haváról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság állapota, vármegyeszerte kedvezőnek mondható, amennyiben az csak egy-egy esetben lett Körösladányban és Gyulavárosban megzavarva. A vagyonbiztonság már különösen az orosházi, szeghalmi és szarvasi járásokban több ízben témad- tatott meg, kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult lopás Szarvason 2, Öcsödön 2, Kondoroson 1, Békéscsabán 3, Orosházán 7, Mezőberény- ben 1, Szeghalmon 2, Füzesgyarmaton 1. Vésztőn 4, Gyulavárosban 3, a gyulai járásban 2 esetben, vagyis összesen 28 lopási eset. A tettesek ellen a nyomozások azonnal megindittattak s nagyrészben eredménynyel befejeztettek, részben folyamatban vannak. Baleset összesen 14 esetben történt, úgymint: Szarvason 1, Békéscsabán 2, Békésen 3, Körös- tárcsán 2, Szeghalmon 1, Vésztőn 1, Körösladányban 1, Gyomán, Endrődön, Gyulavárosban szintén 1 — 1 esetben. Az előfordult balesetek közül azok-i ban, amelyekben vétkes gondatlanság, vagy gonosz szándék ismérve látszott fennforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. Öngyilkosságot követett el: Békéscsabán 3, Orosházán, Gádoroson, Füzesgyarmaton, Körösladányban, Gyomán 1—1 egyén. Tűz összesen 28 volt. Ebből 1 tüzeset volt Szarvason, 3 Békéscsabán, 1 Gádoroson, 3 Körös- tárcsán, 4 Békésen, 3 Szeghalmon, 2 Füzesgyarmaton, 2 Körösladányban, 1 Vésztőn, 1 Gyomán, 2 Endrődön, 1 Kétegyházán, 1 Dobozon és 3 Gyulavárosban. A tüzek oka általánosságban gondatlanság volt, az okozott károk nagyobb része jelentéktelen s azok is biztosítás által megtérülnek. II. Földmivelés, ipar, kereskedelem. Az elmúlt, hó folyamán az aratási munkálatok voltak folyamatban, amelyeknek eredménye a meglium konstatálta, hogy a beteij már csak napokig élhet s a szomorú hirt tudatták is hitvesé vei. Szombaton reggel rohamosan fordult rosz- szabbra a beteg állapota. Az orvosok ekkor lemondtak életéről s tudatták a hozzátartozóival, hogy a katasztrófa minden pillanatban beállhat. Szombaton délután elvesztette öntudatát, félrebeszélt s folyton gyermekét,Gáborkát emlegette. Vasárnap hajnalban állott be a haláltusa. Reggel 7 órakor érkezett meg az öcscse, Inczédy Lajos, Gábor fiával, a kik már csak a haldokló beteget láthatták viszont. Hitvese öcscse és gyermeke jelenlétében délelőtt fél 9 órakor hunyt el egész csendben a nagy beteg. Temetése kedden délután 4 órakor volt Budapesten a nap-utezai i4. számú gyászházból. Óriási közönség a bajtársak, jóbarátok és ismerősök serege kisérte utolsó útjára Inczédy László porhüvelyét. A halottasháznál Szatmári Mór országgyülé-i képviselő búcsúztatta el a halottat. a függetlenségi párt és a pályatársak nevében, kinn a sirnál pedig Cziklay Lajos a budapesti újságírók egyesületének alelnöke mondott utolsó „Isten hozzád B-ot. * * * Pusztulunk, veszünk . . . A temető végtelen birodalmában egygyel több a sírok száma, de az élők sorából mintha egy egész ezred dőlt volna ki. Inczédy László — nincsen többé. Nyugodjék békében ! ejtett próbacséplésekböl következtetve, általában jónak mondható, áll ez különösen a búzára nézve, a mely termény tulajdonképpen a legjobban is fizet az idén a gabonafélék között. — A terméshozadék úgy mennyiségileg, mint minőségileg jó közepesnek jelezhető A mezőgazdasági munkások helyzete kielégítő, az aratási munkálatokat rendben végezték s a munkaadók és a mezőgazdasági munkások között súrlódások sehol sem fordultak elő. Átlagos napszám 2 korona volt. Az ipar és kereskedelem némi lendületet mutat. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban beutazták, megvizsgálták s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. Végül e helyütt szükségesnek tartom felemlíteni azt, hogy Köröstarcsán a múlt hóban egy munkás kolera gyanús tünetek között meghalt. Az esetről a belügyminisztériumba nyomban jelentést tettem s az elhaltnak bélszerveit a bakterologiai intézetbe felküldetvén, a megejtett vizsgálatról a belügyminiszter úrtól azon értesülést nyertem, hogy a kérdéses elhalálozásnál az ázsiai kolera fenforgása megállapítható nem volt. A közigazgatási bizottság féléves jelentésének tervezetét néhány kisebb megjegyzés után elfogadták. Szarvas községnek a gróf Károly-féle perben felmerült perköltségek megosztása tárgyában beadott felebbezését áttették a törvényhat. bizottsághoz. A szarvasi anyakönyvi hivatalhoz még egy helyettes anyakönyvvezető kinevezése iránt tett főszolgabírói jelentést pótlás végett visszaadták és egy napi díjasnak két hónapra való alkalmazása iránt a ministerhez felterjesztést intéztek. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészség- ügy állapota kielégítő volt. Legtöbbször a gyomor és bélhurut fordultak elő, mig a leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A fertőző betegségek közül előfordult a roncsoló toroklob 8 betegedés 1 halálozással, a vörheny 18 esetben 2 halálozással, a kanyaró 51, a hasi hagymáz 8 esetben, a hökhurut 35 esetben 1 halálozással, a gyermekágyi láz La bárányhimlő 2 gyógyulással és a cholera nostrasz 1 halállal végződött esetben. Az óvintézkedéseket megtették és a havi egészségügyi vizsgálatokat megtartották. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek 22 élőn és 13 hullán, orvostörvényszékit 18 könnyű és 3 súlyos testi sértés esetében. A trachomás betegek száma 233. Gyógyserummal beoltottak 7 egyént, kik közül 6 meggyógyult. Hét éven aluli gyermekek gyógykezelésének elmulasztásáért 26 esetben indítottak kihágási eljárást. A pénzügyig azgátó helyettes az adóbehajtások eredményéről tett jelentést, valamint a gyulai adóhivatalnál megtartott vizsgálat által talált hiányokról. Gyulavári község felebbezését, melyben a Bay Gábor volt jegyző által elsikkasztott 467 korona 82 fillér megtérítése alól a községet felmenteni kéri, elutasították, hasonlókép a Gádoros község által beadott felebbezést is a kataszteri birtokivek uj kiállítása alól való felmentése iránt. Az adók és kincstári tartozások gondos behajtása iránt a főszolgabirák és községekhez felhívás intéztetett. Jámbor Lajos békési tanító IV. oszt. kereseti adóját 16 koronában állapították meg. Weinberger Simon szarvasi lakos adó ügyben beadott felebbezését elutasították. A gyulai városi adóhivatalnál megtartott vizsgálat több kezelési hiányt és szabálytalanságot találván, a pénzügyigazgatóság az egyenként való leszámolást rendelte el, a mi ellen a polgármester feleb- bezett. Ladies György nem találja szükségesnek, a költséges és zaklató leszámolást, mert hisz a hivatalt a pénzügyigazgatóság ellenőrzi és eddig nem volt kifogása, a hiányok tehát nem lehetnek oly nagyfokúak, hogy leszámolás nélkül el ne lehetne oszlatni őket. Keller Imre, Zlinszky István, Bosenthal Ignácz és Haviár Dániel felszólalása után a bizottság szavazattöbbséggel akként határozott, hogy Gyula várost a hiányoknak három hónap alatt való eloszlatására utasítja. Az adóhivatali tisztviselők megbírságolását helybenhagyta a bizottság. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy julius hóban részt vett a békéscsabai m. kir. föld- mives iskolánál tanítók részére tartott szaktanfolyam vizsgáján, melyben a 20 résztvevő tanító kitűnő kiképzése Kállay Ödön igazgató és a többi tanerő buzgalmát dicséri. Zoltán Ferencz mezőberényi unitárius tanító államsegélyének átutalása, valamint Kiss Sándor mezőberényi és Vécsey Sándor dobozi tanító kor- pótlékának utalványozása iránt pártoló felterjesztést tettek. Békés községet utasították, hogy az állami iskolának szeptember hóban esetleg bérhelyiségben leendő megnyitásáról gondoskodjék. A nagyszénási tanyai tanítók választását megerősítették és két iskolának államosítása iránt fel- terjesztést intéztek a ministerhez. Lavatka Ilona szarvasi tanítónő korpótlék igénye tárgyában felvilágosítást kérnek a minisztertől. Farkas Ferencz békési tanító fizetési hátralékának kiszolgáltatását elrendelték. A bucsatelepi postaügynökség felállítása tárgyában Füzesgyarmpt községet hozzájárulás megajánlására hívták fel. Czira Gergely és társai békési lakosoknak vasúti átjáró létesítése iránti kérvényét áttették az államvasutak igazgatóságához. A közkórházi megromlott födémszerkezetnek vasgerendázattal való pótlásához a bizottság hozzájárult. Az árvaszék elnökének és a kir. ügyésznek időszaki jelentését a bizottság tudomásul vevén, az ülés véget ért. T a n ű g y. A gyulavárosi iskolaszék folyó hó 14 én délután 5 órakor Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a következő ügyek tárgyaltattak. Az óvodákról szóló igazgatói jelentés észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Schröder Istvánná óvónő elleni ügyben a miniszteri rendelet tudomásul vétetett. Az óvodák 1903-ik évi költségvetése meg- ál 1 api itatott 5855 korona 90 fillér bevétellel és 5834 korona kiadással s 21 korona 90 fillér felesleggel. A polgári fiúiskoláról szóló igazgatói jelentés, — mely a jövő iskolai év taubeosztását tartalmazza, — tudomásul vétetett s a rajztanitással ideigleneseit Csiszár Sándor bízatott meg. A polgári iskola jövő évi költségvetése 9916 korona 99 fillér bevétellel és 15397 korona 39 fillér kiadással meg- á 11 api itatott, a hiány állumsegélvlyel fedeztetik, a mi kéretett a kultuszminisztertől. Az ismétlőiskola jövő évi költségvetése 1262 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással megállapittatott. A tanyai iskolákról szóló igazgatói jelentés tudomásul vétetett s a jövő évi költségelőirányzat 5000 korona bevétellel és 6350 korona kiadással megállapittatott, a hiány államsegélylyel pótol táti k, az iskolaszék ezután kimondotta, hogy szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének évfordulóján, előadások ne tartassanak s e helyett a polgári iskolában ünnepély tartassák. A »Gyulavidéki róm kath. néptanító-egylet« Gyulán, augusztus 26 án a központi iskola emeleti helyiségében közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A gyűlést megelőzőleg, reggeli 8 órakor szentmise az anyatemplomban, hol a tagtársak testületileg vesznek részt. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. A szemléltetés a számtan tanításánál. Értekezés: Székely Lajostól. 4. A tanító, mint méhész és selyemtenyésztő. Értekezés : Kelemen Lászlótól. 5. A tanítók orazágos életbiztosítása, előterjeszti: Domonkos János. A magyar néptanitó szerepe a szocialismussal szemben az alföldön. Értekezés: Dobossy Istvántól. 6. Titkári jelentés. 7. Pénztári jelentés. 8. Tárgyalásra kitüzettek : a) testi fenyítésben a tanító jogköre ; b) minő eredménynyel járt az V. és Yl.j osztályban az oktatás? c) az osztályismétlés káros hatása. 9. Jelentés: Az országos tanítói nyugdíjtörvény revíziója ügyében kifejtett egyesületi működésről s annak eddigi eredményeiről. 10. Indítványok. Délben 1 órakor közebéd a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében, melyre a gyűlésen megjelenő tagtársak mindnyájan hivatalosak. Gyulán, 1902 évi augusztus hó 15 én. Székely Lajos, tanító, egyleti jegyző. Kny Antal, kerületi esperes, egyleti elnök. Hírek. Egyházmegyei választások. A békésbánáti ev. ref. egyházmegyében a megürült esperesi és tanács- bírói szék betöltése megtörtént. Az egyes egyházak részéről beérkezett szavazatokat a héten bontotta fel Makón a legutóbb tartott egyházmegyei közgyűlésből kiküldött szavazatbontó bizottság s az eredmény | következő: Az esperesre beadtak ösz- szesen 91 szavazatot, egyedül a csorvási egyház nem szavazott. Ebből Dombi Lajos helyettes esperesre esett 48 szavazat, Pap Imre hódmezővásárhelyi lelkészre 34 szavazat, Futó Zoltán szentesi lelkészre 8 szavazat és Szeremlei Sámuelre 1 szavazat. Eszerint Dombi Lajos gyulai ev. ref. lelkész általános szótöbbséggel megválasztatott esperessé. A tanácsbirói állásra nagy szótöbbséggel dr. Bodoky Zoltán, Gyulaváros országgyűlési képviselője választatott meg, aki mint legfiatalabb tanácsjegyző jutott be a tanácsbirák sorába. Különböző helyről szerzett értesüléseink szerint, — habár a szavazás titkos volt — a békésvármegyebeli egyházak csaknem mind Dombi Lajosra szavaztak, kivéve a Ikörösladányi, orosházi és sámsoni egyházakat. Ezenkívül ő reá szavaztak többen az idegen vármegyebeli egyházak közül is, s igy nyerte el — a mi különben előre látható volt — a szótöbbséget. Király születésnapja. Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József királyunk, körülvéve a nemzetnek, alkotmányos, bölcs uralkodása folytán nyert szeretetétöl 72-ik életévét tölti be e hó 18-án. Az ősz uralkodónak e születésnapja ünnepje az egész országnak. Polgárság és katonaság előtt egyaránt megkülönböztetett nagy nap ez, melyen sok millió ajak mond köszönetét az egek Urának, hogy Ő felségét eddig országunk díszére és hasznára megtartotta s kér áldást és hosszú életet jövendőre. — A róm. kath. főtemplomban délelőtt 10 órakor ünnepélyes istenitisztelet tesz, ez alkalomból, melyre Gróh Ferencz prépost plébános meghívta a polgári tisztviselői és honvédségi tisztikart, kik testületileg fognak megjelenni a szentmisén. A templom előtt pedig a katonaság lesz kivonulva, a mozgósítás folytán megnövekedett teljes létszámban. Szent István napja. Legelső magyar királyunk emlékünnepe, Szent István napja, kinek áldást osztó jobbkezét máig is szent ereklyeként őrzi a magyar nemzet a budavári Zsigmond-kápolnában e hó 20. szerdán ünnepeltetik. — Szent István király, a ki az Árpád alapította hon megtartója volt, mert felismervén az európai helyzetet nemzetét a kereszténység felvétele által megszilárdította az európai népek sorában, a rég letűnt századok homályából is előcsillárnló büszkesége nemzetünknek, kinek szent nemzeti kegyelet őrzi emlékét. — Nemcsak a róm. kath. egyház, melynek szentjei között foglal helyet az első magyar király, de minden más felekezetű magyar emberre nézve is ünnepnap Szent István napja, nemzeti ünnep, évezredes fen- állásunk emléknapja. — A nemzet hivatalosan és nem hivatalosan is ünnepli e napot s Gyulán, mint minden más évben, ezúttal is ünnepélyes istenitisztelet lesz a róm. kath. nagytemplomban, melyen a hivatalok testületileg vesznek részt, a honvédség részéről pedig egy diszszázad vonul ki. A képviselőtestület folyó hó 14-én d. u. 3 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott az újvárosi szénáskert eladása tárgyában. Miután a képviselők határozatképes számban nem jelentek meg, ujabbi tárgyalás határidejéül augusztus hó 30-ik napja tűzetett ki. A város külterületének nevét a képviselő- testület ugyanez ülésen kővetkezőkben állapította meg: Okörjárás, Csíkosér, Szeretyháza, Törökzug, Ajtósfalva, Szentpálfalva, Aranyág, Biczere, Uj- Gyula, Siórét, Töviskesszállás, Gyürkehely, Pejrét Szlányi, Német-Benedek, Farkashalom, Kis-Pél, Sándorhegy, Kálvária, Mekkaköz, Szent-Benedek, Bemete, Oláhrét, Szabadka és Gyula Eperjes. $ Az ezred hadilábon. Napok óta katona világ van Gyulán. E hó 13-án és 14-én körülbelül 4000 főnyi tartalékos és póttartalékos vonult be a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez, kik még az nap felszereltetvén, nagyobbrészt a József városon és a Nagymagyarvároson szállásoltattak el, úgy, bogy ezek a városrészek csak úgy hemzsegnek a katonáktól. Minden házban 5—6 baka, kint az utczán pedig egész nap gyakorolnak, táboroznak, sütnek, főznek a katonák a mi rendkívül mozgalmas színezetet kölcsönöz az egész városnak. Naponta hosszú sorokban vanulnak a katonák ki a gyakorlótérre dobpergés, trombitaszó mellett s a sok katonaélethez nem szokott tartalékos keservesen czepeli a nehéz borjut, mely mozgósítási próba lévén, egészen előírásosan be van czakkumpakolva. Van abban minden, amire a bakának'háborúban szüksége — nincs. Kefe, ásó, főzőedény, pótbakkancs, fehérnemű, ruhanemű s a sok czakkumpak tetejébe még a köpönyeget és csajkát is oda kívánja az előírás. E nagy katonai mozgalom abban leli magyarázatát, hogy az egész ezred próba képen hadilábra tétetett. Teljes hadilétszám van, a mi azt jelenti, hogy eddig egy századnál 45 ember volt, most pedig 200 körüli a létszám. Természetesen e roppant katonai létszám rendkívüli módon emeli a helyi fogyasztási czikkek forgalmát, a mi elsősorban a piaczon észlelhető, mely szinte megdöbbentőleg megdrágult az elmúlt napokban örömére a termelőknek, de nem nagy gyönyörűségére a fogyasztóknak, a megszámlált fizetéssel dolgozó tisztviselő családoknak és más szegény embereknek. A mozgósítás egyébként sok pénzt hoz Gyulára, mert egypár százezer koronát tesznek ki e mozgósítási költségek, melyek mint élelmezési, tartalékos tisztek fizetése, legénység zsoldja stb. cziraen Gyulán költet- nek el s igy ez helyi szempontból felfogva előnyös. Az igy hadilábra tett ezred e hó 28-ig marad Gyulán, azután őbzí gyakorlatra megy Bél környékére. E próba mozgósításra behívott tartalékosok mint megírtuk csak részben bocsájtatnak haza és 35 napig benntartatnak a legtöbben s igy sokan, a kik arra számítottak, hogy a bemutatás után haza küldetnek s ebben a tudatban a gyakorlat alól való felmentésüket sem tartották szükségesnek kérni, keservesen csalódtak s épen a legnagyobb munkaidőben szóllittattak fegyver alá, keresetük s talán éhező családtagjaik, gyermekeik mellől. Pedig épen ebben az időben mutatkozott volna kereset, a mi a sanyarú, esztendők után rá is fért volna sok családos behivottra, mely körülményre bizony egy kis tekintettel kellett volna lenni azoknak, a magasabb intéző köröknek, kik az ilyen „katonásdit“ rendezik. A mozgósítás tartamára 4 vezérkari tisztet is Gyulára rendeltek7 Pályázat. A vármegye alispánja a békéscsabai földmivesiskolánál a növendékek kiképzésére létesített és a törvényhatóság jelölése alapján, az 1902—1903-ik tanév kezdetével betöltendő négy, teljesen díjmentes alapítványi helyre hirdet pályázatot. Akik az alapítványi helyre pályázni akarnak, kellően felszerelt kérvényüket folyó hó 22-ig bezárólag nyújtsák be. Hangverseny az újvárosi olvasókörben. A gyulai újvárosi olvasókör eddig rendezett összes estélyei is mind olyan színvonalon állottak, hogy méltán megérdemelték a nagy érdeklődést, amelyben részesültek. A kör mostani igazgatója, Rácz Jánosé az érdem, hogy ismét egy igen jól sikerült estélyt rendezett a kör választmánya könyvtára javára. A programm igen ügyesen volt összeállítva s minden egyes pontja sikerült. — A felolvasást Gyulai Írói álnév alatt Rácz János tartotta s felolvasta „Iluska“ czimü szerzeményét, mely mindvégig megtette a hatást. Utána Major Simon hegedült a banda élén oly elragadóan, hogy talán még moBt is tapsolnának, ha a tárogatón előadott dalok nem váltották volna_ fel az élvezetes hegedüjátékot. Közben Diószeghy László szavalta el Váradi Antalnak egyik gyönyörű költeményét, az „Utolsó sor“-t ihletett erővel. Ezután következett
