Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-01 / 22. szám

János czég kész örömmel vállalkozik s előjegyzé­seket máris elfogad addig is, míg a részletek, a bérleti összegek nagysága felől a színház titkára bővebb értesítést nyújt. Megjegyzendő, hogy az eszme nem nálunk válik először valóra, több he­lyen vezetett ez a mód már igen szép sikerre, például Pápán egy hathetes bérletre 7000 korona bérlet jött össze legutóbb ily módon. Hisszük,, hogy itt is örömmel fogadják. Gyilkosság a tanyán. Vérfagyasztó kegyetlen gyilkosság történt az öcsödi tanyák egyikén. Múlt hó 22-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek Nagy Sándor öcsöd-büdösközi tanyájába s a gazdát a fejére mért fejszecsapásokkal agyonütötték,feleségére pedig, ki a padlásra menekült kétszer rálőttek. Az eset részletei a következők : Nagy Sándor öcsöd-büdös­közi tanyai lakos csendes jóravaló paraszt ember volt, ki egész idejét kis gazdaságában töltötte, bol­dog. megelégedett családi életet folytatván nejével és három gyermekével. Eddig még nem volt kide­ríthető, hogy irigyei, vagy közönséges elvetemült gonosztevők törtek e rá az emlékezetes éjjelen, de annyi bizonyos, hogy a büdösközi tanyai lakosok között sok ellenséget szerzett magának — örökös szorgalmával, melynek nyomában meglehetős jólét fakadt a Nagyék portáján. Az a föltevés, hogy a gyilkosság rablási szándékkal áll kapcsolatban, szin­tén nem látszik valószínűtlennek. Különösen bizonyít ez utóbbi ok mellett az az elvetemültség, melylyel a gyilkosok tettüket végrehajtották. Éjjel 11 órakor jelentek meg Nagy Sándor tanyai háza előtt s a konyha és kamara ajtaját kezdték feszegetni. Nagy a szokatlan zajra felébredvén, kinyitotta az ablakot s midőn látta, hogy az ismeretlenek rá akarnak törni, forgópisztolyával kétszer kilőtt az ablakon. A lövések hallatára a haramiák teljesen neki vadulva dőltek a konyha ajtónak s fenyegető szavak kísé­retében igyekeztek a házba bejutni. Nagy látva a válságos helyzetet, feleségét a padlásra segítette, majd neki vetette hátát az ajtónak. Pár pillanatig tartó kinos tusa után, az ajtó engedett a túlerőnek s sarkaiból kiemelkedvén, a konyhába esett. Három vérszomjas vadállat termett benn a konyhában. Neki estek az ajtó körül folyt küzdelemben csaknem ól­aiéit Nagynak s fejszéikkel addig sújtottak fejére, mig élettelenül rogyott össze. Ezután Nagyné kere­sésére indultak s a padláson megtalálván, a halálra rémült asszonyra kétszer rálőttek. Nagyné velőtrázó sikoltást hallatva, leugrott a padlásról s a szomszéd tanyák felé szaladt. A lövések egyike karján találta. Az utón találkozott két szomszédjával, kik a lövé­sek által okozott zajra a veszedelem helyére siettek. Közeledésüket észrevevén a haramiák, anélkül, hogy valamit elvihettek volna, gyors iramodással mene­kültek. A rémes esetről még az éj folyamán értesi tették az Illetékes hatóságokat. Nagy Sándor bulláját bevitték Öcsödre s amint a bonczvizsgálat megálla pitja, 9 fejszecsapást mértek a szerencsétlen áldo­zatra. Valamennyi föltétlenül halálos volt. Öcsödön a borzalmas gyilkosság óta nagy az izgatottság. A gyilkosok kézrekeritésére a legerélyesebb nyomozást folytatják. Leforrázott gyermek. Tímár Mátyás endrődi lakos leánya Eszter tésztát főzött a héten, mely idő alatt vele volt 3 éves Mária nevű húga íb. Mikor a tésztát megfőzte, a forró tészta levet a konyha föld­jén hagyta s befelé indult a szobába, magával vivén kis húgát. A szoba ajtóban azonban találkoztak a templomba készülő édes anyjukkal, ki a 3 éves Marival beszélni kezdett. Az anya előre ment, kis leánya pedig hátrálva haladt beszélő anyja előtt, miközben a konyha közepén levő forró tésztaléhez ért, háttal felbukott s belezuhant a forró vízbe. Bár a megrémült anya azonnal kihúzta a kis Marit a vízből, az olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy másnap iszonyú kínok között meghalt. A vizs­gálat megindult, hogy terhel-e valakit felelősség a gyermek szerencsétlen halála miatt. Megcsípett orvvadász. Kovalóczki István dobozi lakos gyakran eljárogatott a békési határba, hol orvvadászatot folytatott. A napokban is éjjel a más fegyverével őzre lesegetett, de a csendőrség rajta kapta s intézkedett, hogy Kovalóczki ilyen éjjeli kirándulásokat ne rendezhessen. Uszodamegnyitás. Ami eddig még nem volt időszerű s a bűvös időben mosolylyal fogadták volna, a Herberth-ié\e uszoda újonnan restaurálva, kitünően felszerelve és egy ügyes methodussal bíró kitűnő úszómester vezetése alatt, a közönség ren­delkezésére áll. Csak az első meleg nap kell s a közönség enyhet talál a hűs hullámokban, az úszó tanulóknak pedig melegen ajánlható, hogy mielőbb iratkozzanak be az uszó-tanfolyam növendékei közé. Adomány. Mikus Mihály kétegyházi magyar- ajkú gazda 3400 koronát adományozott a kétegy­házi szegényalapnak azon kikötéssel, hogy ebből 5 magyar és 5 román jó előmenetelü iskolás fiú évenként 2-szer részesittessék. A kultúra szolgá­latában álló szép cselekedetért dicséret illeti e derék gazdát s követésre méltó szép példakép ajánlható. Tíz éves találkozó. Králik Pál Gyomán föl kéri iskolatársait, akik a szarvasi főgymnasiumban 1892. évben tettek érzttségi vizsgálatot, hogy a ta­lálkozási szerződés értelmében folyó évi julius 1-én Szarvason megjelenni s lakóhelyöket a találkozás programmjának közlése végett vele tudatni szives- kedjenek. Gyújtó villám. A békési határban levő „Hosz- szufoki Armentesitő Társulat“ tulajdonát képező 8. számú őrházba, múlt hó 22 én a villám beütött s a fali órát és távbeszélőt összeroncsolta s a háztetőt felgyújtotta. A gátőr neje Parola Mihályné egy 15 éves gyerekkel a konyhában volt s a kéményen bement villám őket is a földre sújtotta. A két egyén azonban lábra kapott s az ijedtségen kivül egyéb baj nem esett; de a háztető leégett. Betörő inasgyerek. Vörös Mihály 17 éves mol­nár tanoncz Szeghalmon a Pusztay és társa gőz­malmában volt alkalmazva. Gazdájának egyszer csak feltűnt, hogy a malomból a búza, daczára an­nak, hogy az éjjel zárva van, egyre fogy. Utána járt a dolognak s kitűnt, hogy a Miska gyerek, ki odahaza lakik szüleinél a malom ablakán keresztül már tudj’ Isten mióta dézsmáigatja a búzát s hordja a piaczra a kofa asszonyoknak, ahol valami csekély nyalánkságokért, vagy egy pár krajczárért elado­gatja. A rendőrség a derék inast persze rögtön nyakon csípte, hol beösmerte, hogy már régebb idő óta űzi a lopás eme jövedelmező mesterségét. Átadták a hatóságnak. Schweighoifer Lambert halála- Orosházán és vidékén élénk részvétet kelt az általánosan ösmert iSchweighoffer Lambertnek, az orosházi Fiume szál­loda hosszú időkön át volt tulajdonosának május 28-án 65 éves korában, hosszas súlyos betegség után Budapesten bekövetkezett halála. A boldogult derék ember kedvelt és ösmert alak volt az egész vármegyében, melynek éveken át egyik legtöbb adót fizető bizottsági tagja is volt. Nagy család ezek között dr. Barta Ferencz belényesi országgy. képviselő s kiterjedt rokonság fájlalja halálát. Nyugodjék békében. Öngyilkosság. Füzesgyarmaton egy 20 éves fiatal ember vetett véget életének szombaton dél­után. Id. Fülöp József hason nevű fia szombaton délután két legény társával kiment a füzesgyarmati úgynevezett gólyási dűlőbe szénát kaszálni. Egész utón szokatlan jó kedve volt, sőt a vele volt két legényt, Sütő Károlyt és Béres Lászlót be is hívta egy útba eső korcsmába s ott sört fizetett nekik, azután hozzáfogtak a szénavágáshoz. Este nap­lementkor ott hagyta társait a kaszáló közepe táján s a dülőuton levő kocsihoz ment, mely a két kaszáló legénytől mintegy 400 lépésnyire lehetett s elkezdett vetkőzni. Társai nem ügyeltek rá s tovább kaszáltak, csak midőn kiértek a renddel, látták hogy a kocsi első kereke mellett guggol, azt gondolták, alszik, hanem a mikor felakarták költeni, bizony az nem kelt fel, mert a nyaka körül volt egy zsineg tekerve s az a kocsilőcs tetejébe kötve, de ő meg sem mozdult, — valószínűleg már halott volt. Társai nem mertek hozzányúlni, hanem befutottak a községbe s jelentették az esetet az elöljáróságnak. Az elöljáróság a nyomozatot meg­ejtette, de miután megülapitotta, hogy öngyilkos­ság esete forog fenn, a szerencsétlen ifjút nagy részvét mellett eltemették. Képek mindenünnen. A hazafias érzést, a ma­gyarság szeretetét, a szép és művészet iránti érzéket már a gyermek lelkében fejleszszük. Az iskolában, a családban, a gyerek játékában, szórakozásában mindig ezek a szempontok vezessék a tanítót, a szülőt. A gyermek végtelenül fogékony, a mit elplántálunk a lelkében, annak a gyümölcsét élvezi, ha ifjú ha férfi lesz belőle ; Művészi kézzel, gonddal és szere­tettel megcsinált képekből áll ez a gyűjtemény, mely »Képek mindenünnen« czimmel most indult meg. Gyűjtésre, szemléltetésre valók, a magyar gyer­mekvilágnak, ifjúságnak. Ami képet csak ismerünk eddig ilyen irányban: préselt kép, stb. mind külföldi, nagyobbára Ízléstelen —'és mindig idegen szellemet terjesztő reprodukcziók. A »Képek mindenünnen« magyar művészek rajzából áll, művészi reprodukczi- ókban, kitűnő jellemző szöveggel, hazafias, nemesitő, tanulságos tartalommal. Eddig 8 lap jelent meg a következő csoportokkal. 1. Mesék-regék, 2. Történelmi helyek, várak, 3. Pásztorélet, 4. A kenyér, 5. Házi állatok, 6. Katonák, 7. Földrajzi képek, 8. Történelmi arczképek. Milyen szép például A »kenyér« czimü lap és milyen tanulságos, kedves és nemesitő az egyes képek alatti szöveg. És ilyen 6 kép, vagyis egy lap kép ára csak 2 fillér. Maguk a képek olyaD jellemzők, olyan gonddal vannak reprodukálva, hogy legdrágább iskolakönyvekben is alig akadunk párjukra A képek Leitner M. L. és fia budapesti papír- és irószerkereskedésében, valamint minden hazai könyv­éé papirkereskedésben kaphatók. Katonai körökben igen kedvezően vélekednek a Khuner Manó és fia bécsi czég által készített „Kunéról“ garantált tiszta növényzsirról és számos előkelő személyiség többek közt lovag Pöltl Ká­roly ellentengernagy, wartforti lovag Zipser Károly vezérőrnagy, dr. Chumaini Ernő vezértörzsorvos a legelismerőbb módon nyilatkoztak ezen kitűnő ter­mékről. „Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltök fekete, fehér vagy bármely szinben méte­renként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérmentve házhoz szállítva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. ío i6—30 Bodoky-bankett. — Estély a kaszinóban. — A vármegyei közgyűlésnek minden tekintetben méltó szép befejezése volt azon arányában nem nagy, de melegségében magas színvonalon álló társas­estély, melyet a vármegye tisztikara rendezett a kaszinótagok egy részének részvétele mellett azon alkalomból, hogy dr. Bodoky Zoltán képviselővé való választása folytán közülök kivált, hogy a közelmúlt megyegyülésen főjegyzői állásáról lemondott. Meg­nyilatkozott e banketten mindama szeretet, ragasz­kodás, meleg együttérzés, amely sokkal fölötte áll a rideg konvencziónak s a mely a Bodoky Zoltán, a legszeretettebb tiszttárs, a legjobban tisztelt hivatal- főnök személyét egész megyei hivataloskodása alatt övezte. így csak a megyei tisztikar tud szeretni és lelkesedni az embere iránt, az a tisztikar, melynél nem a köteles tisztelet, nem a szubordináczió, a lélek nélküli forma képezi az erkölcsi köteléket, hanem az igaz érzelem, a nem követelt, spontán megnyilatkozó tisztelet a hivatalfőnök, a kollegiális vonzalom a tiszttárs iránt. Dr. Bodoky működésével és egyéniségével egyik legkiválóbb ápolója volt ennek az úgynevezett megyei szellemnek, mely erőssé, munkaképessé, a munkában és az életben egyaránt szolidárissá teázi a vármegye tisztikarát Ennek a szellemnek a működése, jelenléte volt érez­hető az ünnepély másik oldalánál is, mely ismét az újonnan megválasztott tisztviselők, a Bodoky örökébe lépő dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, Berthóty István várm. I. aljegyző, tb. főjegyző, Kiss László H. aljegyző és dr. Konkoly Tihamér III. aljegyzővé történt megválasztásából kifolyólag keltett őszinte örömet a tisztikar kebelében. A banketten jelen voltak: dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zol­tán, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, dr. Zöldy Géza, Haviár Lajos, dr. Berényi Ármin, Berthóty Gusztáv, dr. Berkes Sándor, dr. Tholt István, Bombay Zsigmond, Csák György, Czinczár Adolf, Somogyi Ákos, Somogyi Lajos, Deimel Lajos, Pósa Károly, dr. Márki János, dr. Zöldy János, dr. Debreczeny Lajos, Szekér András, Czóbel Károly, Schmidt Iván, Bandhauőr György. Schmidt József, Kóhn Dávid, Bulboka János, Diósy! Béla, Moldoványi János, Lukács Endre, Kliment Gyula, Tribalszky Teofil, Bodoky Mihály, Levan- dovszky Dezső, Dubányi Imre. A társasvacsora 8 órakor pontosan vette kez­detét, a mikor is Lukács György főispán prezideálása mellett körülbelül a leirt sorrendben helyet foglal­tak a kaszinó termében felteritett patkó alakú asztal .melletti A László Antal vendéglős konyháját dicsérő ikitünő menü a következőkből állott: halászlé, borjú- sült, idei rucza, túrós csusza, sajtos tészta, saláta, 7 deczi küküllőmenti. A zenét Rácz Tóni közkedvelt zenekara szolgáltatta, szépen játszott nótáival nagy mértékben emelvén a csakhamar mutatkozó kiváló hangulatot. A második fogásnál felemelkedett helyéről Lukács György főispán és általános figyelem között tartalmas szép pohárköszöntőt mondott a búcsúzó Bodoky-ra, aki azon kiváló tulajdonait, melyet a megyei szolgálatban érvényesített, ezután szélesebb hatáskörben fogja a mi érdekünkben használni. Nehéz tőle elválnunk, mert szilárd jellemével, képzettségé­vel, szorgalmával, barátságával rászolgált, hogy midőn tőle búcsúzunk, meg kell hogy illetődve legyünk. Könnyített azonban az elválás nehézségén, mert nevelt magának utódot, méltó utódot a mun­kában, a ki nemes szerénységgel kerülte mindig a feltűnést, de a kinek értékét mindig ismertük. Vi­gasztaló az elválásban, hogy Bodoky továbbra is a közczélok szolgálatában marad, tisztviselői erényét bizonyára átviszi a képviselői funkczióba is, hiszen álta­lánosan ismert, hogy ő a hivatalban minden ma érkezett ügyet még tegnap intézett el s ez erényét! úgy lehetne kifejezni, hogy: »horror restantiárum«. Azon reményének ad kifejezést, hogy ez erényét át­viszi uj hivatalába, ismervén egyéni kvalitásait, Gyulavárosa második Terényi Lajosát látja Bodoky- ban. Kéri őt, maradjon meg uj hivatalában is a megye emberének, tekintse továbbra is otthonának a megyei székházat, tartsa meg a régi barátságot. Élteti Bodoky Zoltánt. Az úgy formájában mint tartalmában gyönyörű beszédet lelkes éljenzés követte. Dr. Fábry Sándor alispán ismert ókesszólásá- val üdvözölte ezután a Bodoky utódját s az újonnan megválasztottakat. Széli Kálmánnal együtt mond­hatja, hogy a »lenyugvó nap köszönti a felkelő napokat!« Utal a főispán beszédére, ki oly ékesen tolmácsolta a válás fájdalmát, mely fájdalom főkép azonban az övé, hiszen öt éve szolgál együtt Bodo- kyval s ez öt év alatt közös volt törekvésük, közös volt a gondolatuk, egyesültek a szeretetben, barát­ságban, a munkában, köz- és magánéletben egyaránt, összefűzte őket a barátság és szeretet igaz köteléke, igaz szálai. Ezeket nem törheti szét, nem tépheti el a válás. A válás csak fájdalmat okozhat. Kívánja, hogy derűs jövő, szép siker, boldogság kisérje a távozó utait, aki azonban a régi barát maradjon. A többiekről szólva kiemeli, hogy a tisztikar neki min­dig kedves, igaz szeretetét fűzi mindnyájához, de ma mégis ők a legkedvesebbek, mert az érdemük szerint lettek méltatva s ez az, a mi örömet kelt ő benne is, mert ismeri e derék fiukat, akiket ma a vár­megye közönsége érdemük szerint jutalmazott. Poha­rát az újonnan választottakért üríti. Dr. Bodoky Zoltán meleghangú, szívből jövő beszédben fejezi ki köszönetét az őt méltató szép szavakért. Köszönetét mond a főispánnak, kit szeren­csés barátjának is nevezni s meg van győződve, hogy uj pályáján az ő támogatása, együtt működése, ismert nemes buzgalma mellett sikereket fog tudni elérni Gyulaváros érdekeinek szolgálatában. De szüksége van a barátok támogatására is. Keserű az elválás, de tulajdonképen nem ők válnak el, csak utaink válnak el, a czél, az eszme, a törekvés közös marad s ez buzdítson továbbra is. Élteti barátait. Dr. Daimel Sándor mindenkit megnyerő, neki az eddig került szónoklat mezején babérokat hozott, tartalmas szép pohárköszöntőt mondott ezután. Meg­köszöni azon elismerő szavakat, melyekkel személyét a főispán és az alispán kitüntették. A Bodoky sze­mélyét illető szavaik hü kifejezői a tisztikar érzel­meinek Bodoky iránt. A veszteség, mely Bodoky távozásával éri a tisztikart, igen nagy, de annak mérlegelésére az aljegyzői kar a legkompetensebb, az ő veszteségüket nagyobbitja a folytonos együtt- munkálkodásból származó igaz vonzalom nagysága E veszteség fájdalma mellé enyhitőleg párosul az öröm érzete. Az öröm, hogy a megye legintelligen­sebb kerülete, Gyulavárosa választotta a távozót, kinek ő igyekszik méltó utódjává lenni. Hálás érzel­met keltenek szivében az őt ért elismerő szavak, öröme főként azért intenzív, mert bírálók és ellen­őrzők mondták e szavakat A hivatalos viszonynál szükséges, hogy a kötelező engedelmességen, fegyel­men kivül meg legyen az őszinte tisztelet és becsü­let is a hivatalban, a mely első fokban illeti őket: a főispánt s az alispánt. Köszönetét mondván ez ünne­pélyen való részvételért, a főispánt s az alispánt élteti. Bodoky frappáns hatású rövid beszédben külön kiemeli e bucsuzásnál az alispánt, megköszönvén nagyrabecsült barátságát s a munkában való veze­tését. Haviár Lajos megemlékezik e mai nap fő­tényezőjéről, a vármegye közönségéről. Békésvár­megye közönsége magas erkölcsi színvonalon álló testület, alkalmunk volt erről meggyőződni a restau- ráczió alkalmából. Tiszteletreméltó komolyság, a közügyek iránti, pártpolitikától, önzéstől ment, komoly érdeklődés vezeti e közönséget, ez nyilatko­zik meg alkotásaiban, a mikor az alkotásokhoz, köz­igazgatásához kellő pótadót megszavazzák s egyaránt minden ténykedésében, a mai választásban is, amikor érdemeseket jutalmazott. Ez egészséges közszellem teremtőit, a vármegye vezetőit élteti Kiss László adózni kíván, de nem pótadóval. A tisztviselői kar működésének legszebb dicsérete a polgárság bizalma, szeretete. A polgárokkal való harmónia, szolidaritás, egyetértés képezze a tisztikar fő törekvését s szépen látja e helyen, hogy a pol­gári társadalom együtt érez a megyei tisztikarral, részese örömeinek, mert a tisztikar által rendezett ezen ünnepélyen a társadalom is képviselve van. Élteti a vendégeket. Daimel Sándor a tisztikar egyetértéséért űrit poharat. Fábry Sándor alispán hangulatos szép beszéd­ben emlékezik meg az újonnan megválasztottak családjának öröméről, a közpályán való műkö­dés legszebb, legértékesebb elismerésének tartván azt az örömet, mely a szerető hitves s a családtagok szemeiből ragyog. Ilyen örömtől ragyogó arczokat látott a mai megyegyüléskor a karzaton, hol a meg­választottak családtagjai örvendeztek a családfők élő- haladásán. Élteti az előlépők családjait, az itt is megjelent örvendő ősz édes apát, Berthóty Gusztávot. Majd Lukács György főispán szólalt fel ismé­telten. Berthóty Istvánról szól, ki nem szenved ugyan a Bodoky erényeiben, a »horror restantiárum«- ban, de ez erény hiányát pótolja egy másik erény, az az elismert gyönyörű kidolgozás, a mely a Berthóty hivatalos munkáit jellemzi. Beméli azonban, hogy eme kétszeri invektiva kihozza őt a restánciá- ból s ez esetben alkalmunk leend egy ismert szép kidolgozású beszédet hallani tőle. Élteti őt, mint derék fiút, derék tiszttársat s élteti a jelenlevő apát, Berthóty Gusztávot. Berthóty István nem készült ma beszélni. A mai nap nemcsak hivatalában, de egyénileg is ked­ves napja volt, mely nem engedte őt ahhoz jutni, hogy toasztra gondoljon. Él azonban az alkalommal ős szép szavakban ad kifejezést érzelmeinek. Távozó tiszttársát és főnökét, Bodoky Zoltánt élteti. Zöldy János dr. derültséget keltő felszólalása a jóizü humor szolgálatában állott. Irtózik a komoly­ságtól s ha az egybegyült társaságot szemléli, azt az egymást dicsérők szövetkezetének látja, »imbisz«- nek, ha társadalmilag tekinti, vegyes bizottságnak közigazgatási tekintetben. Kaczagtató szellemes for­dulatokban elvégre is a szeczesszióhoz fordul s szeczessziós beszédben élteti Csák György pénzügy- igazgatót, akire ugyan haragszik, mert mindig az adóját emeli. Csák György pénzügyigazgató hasonló humor­ral válaszol. Nem szép Zöldytől, hogy 5 forint adó­emelésért őt igy nyilvánosan pellengére állítja, de azért nem kíván egyebet Zöldynek, csak azt, hogy minden évben 5 írttal addig emeljék az adóját, mig az 1000 frt lesz. Bodoky Zoltán a megyei intézményt, azok fejeit a fő- és alispánt kétfejű sasnak mondván, miután megyénkben igaz sasok kerültek össze, repüljenek mentői magasabbra, törjenek mentői többre a köz­ügyek javára. Daimel Sándor dr. elbeszéli, hogy került ő a megyéhez, mikor Hamlet módjára a pályaválasztás nagy kérdése felett töprengett. Pályáján buzditóra, munkatársa, nemes ösztönzőre talált mindig az al­ispán személyében, aki soha sem hagyta őt el sem a munkában, sem a csüggedésben. Élteti az alispánt. Fábry alispán élteti ezután a vármegye főszám­vevőjét s az államosítás folytán távozó tiszttársakat, kérve a pénzügyigazgatót, hogy ne legyen velük rideg »fináncz«, hanem fogadja őket atyai keblére. Dr. Zöldy János ismételten hatást keltő, ke- délyderitő beszédben élteti Berényit. Dr. Berényi Ármin, Bodoky Zoltán beszédére reflektálva magasröptű szép beszédben még a megyei intézményben sem kívánja a kétfejű sasos hasonlatot. Nem {állhatja ezt a mada­rat. Szép beszédben méltatta a főispán és alispán elismerésre méltó működését s kívánja, hogy nem két, hanem egy fejű sasként haladjon mindkettő a maga utján a közügyek előbbrevitelére. Dr. Zöldy Géza állott fel ezután nagy derült­ség közt ürítvén poharát a jelenlevő »patikárius* karra Bodoky Mihályra. Lukács főispán Berényi szép beszédére reflektál majd az idő előhaladása folytán »oszlat« s él az elnöki jogával a fehér asztal mellett. Dr. Zöldy János ismételt felszólalásába az itt elhangzott beszédekről humorizál. Magasan szár­nyaló »sasok«-ról ő nem beszélhet. Nevelésénél fogva alacsonyabb röptűnek, reálisabbnak vallja ma­gát s inkább a túzokhoz hasonlítja magát bátyjával együtt. Ő pláne a családból az egyedüli, ki a húsos­fazék mellett maradt. Nem illik ugyan, hogy doktor doktort dicsérjen, de ő még sem állhatja meg, hogy az orvosi kar jelenlevő nesztorát Bombay Zsigmon- dot ne éltesse. Beszédének hatása alatt vidám, kedélyes han­gulatban oszlott el ekkor 11 óra után a társaság egy része, a nagyobb rész azonban kitartott s reg­gelig tartó pazar hangulatú mulatság vette a hiva­talos bankett után kezdetét, amely után még mindig igen sok — sajnos a nyilvánosságnak már át nem Adható — szép toszt hangzott el. — A társaság jókedve, a hangulat emelkedettsége, meleg kedélye átragadt mindenkire, a melyben nagy része volt a vendéglős, az uj kaszinós László Antal ambicziózus tevékenységének, kitűnő italának s a Bácz Tóni ki­tűnő zenekarának, aki szebbnél szebb nótával járult hozzá a hangulat emeléséhez. Méltán illeti őket is a dicséret a nagy nap alkalmából, mely a megyei tisztikarnak s a vendégeknek soká felejthető kedves emléke marad. D. I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Shakspere összes színmüvei. Most jelentek meg hat szép kötetben, a Franklin-Társulat uj kiadásá­ban Shakspere összes drámai munkái. A kiadás szö­vegében megismétlése a Kisfaludy Társaság neveze­tes Shakspere kiadásának, uj azonban a beosztása. A két első kötetet a tragédiák, a további kettőt a történeti színművek, az ötödiket a vígjátékok s az utolsót a regényes színmüvek töltik be. A tragédiák tárgyuk szerint vannak csoportosítva: első helyen a szerelmi tragédiák állanak: »Borneo és Julia«, «Othello« és „Cymbeline« ; ezeket követik az angol tárgyúak: »Macbeth«, »Lear király« és »Hamlet«. Az ókori tárgyú tragédiák a második kötetet foglal­ják el s a csoportositás itt a bennük rajzolt korsza­kok időbeli egymásutánja szerint halad: első a trójai tárgyú »Troilus és Kressida«, utolsó a római csá­szárság korában játszó »Tirus Andronicus»; a kettő közé sorakoznak a másik görög tárgyú darab, az »Athéni Timon« s a római köztársaság és triumvi­rátus korabeli tragédiák, — »Coriolanus«, »Julius Caesar«, »Antonius és Cleopatra«. E beosztásban érdekes képet nyerünk Shaksperenek az ókori törté­netről vallott felfogásáról s a különböző korszakok drámai feldolgozásának módszeréről. Hasonló elvek szerint vannak csoportosítva a következő kőt kötet­ben a történeti drámák, a történelmi korok idő­rendje szerint, tekintet nélkül keletkezésük sorrend­jére. A vígjátékoknál ilyen belső, tárgyi szempont nem kínálkozik s ezért ezeket keletkezésük sorrendje szerint adja az uj kiadás. Schaksperenek a Kisfaludy- Társaság által rendezett első kiadásában semmiféle

Next

/
Thumbnails
Contents