Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-01 / 22. szám
tervszerű osztályozás nem volt s a második, Csiky Gergely által gondozott kiadás sem tartott ilyen szabatos rendet. A mi magukat a forditásokat illeti, ezeknek értékét kipróbálta már az idő; a fordítók között költészetünk legnagyobb neveit találjuk Yörösmartyt. Petőfit, Aranyt s rajtuk kívül a forradalom utáni kor írói nemzedékének legjelesebbjeit Az uj kiadás szövegében az elsőhöz ragaszkodik, de felhasználja azokat a javításokat, melyeket a fordítók később tettek müveiken. Ennyiben az uj Schakspere tökéletesebb szöveget nyújt, mint az első. Az első kötetben megtaláljuk Schakspere életrajzát, röviden, világosan és tömören megírva. Az egyes dráma-csoportokat egy-egy tanulmány előzi meg; a tragédiákról, a történeti színmüvekről, vígjátékokról és regényes színmüvekről. Mind három gondos, alapos dolgozat s olvasmánynak is érdekes; nem a száraz adatokkal emészti az olvasó türelmét, hanem közelebbre igyekszik hozni a kö zönséget Schakspere szelleméhez, megértetve vele költői módszerét, eljárását, szelleme sajátságait. A tanulmányokat, valamint az életrajzot is dr. Voino- vich Géza irta. Az első kötetet Schakspere sikerült arczképe is díszíti, melyet Droeshut metszete után Hirsch Nelly rajzolt. A hat kötet ára annak, a ki külön veszi, 30 korona. Tekintve, hogy e kiadás összhangba van hozva a »Magyar Remekírók« kiadásával, ugyanabban az alakban, ugyanazon a papiroson s ugyanazzal a kötéssel jelent meg : e nagyszabású kiadvány kiegészítőjéül tekinthető. Ezért a kiadó társulat a »Magyar Remekírók« vevőinek egy harmadrésznyi kedvezményt nyújt: húsz koronáért kaphatják meg az uj Shaksperet. így fejeződik ki külsőleg is az a tény, hogy Shakspere irodalmunknak valósággal kiegészítő része, egy részt annak a hatásnak a révén, melyet íróinkra s közönségünk ízlésének fejlődésére tett, másrészt azért, hogy annak idején legjelesebb íróink szövetkeztek lefordítására. A régebbi két Shakspere-kiadás ma már nehezen hozzáférhető s igy közönségünk annál nagyobb örömmel üdvözölheti az újnak megjelenését. Tarka képek. — Megyegyülés után. — Mi első gyulai viczczfuvarozó és szállító társas czég és az V. temetkezési társulat pártoló tagjai a vármegye május hó 26-án tartott tavaszi rendes közgyűlésén ketten szótöbbséggel elhatároztuk, hogy a közgyűlésén történtekről mutyiba fogunk Írni (csak ne kerüljünk érte dutyiba t) A „mutyit® mindegyikünk úgy gondolta, hogy a „másik“ meg fogja Írni azt a mit jónak gondol s az „egyik“ azt mondja rá, hogy jól van, aláírom. így készülnek a „mutyis“ darabok is. Minthogy egyikünk sem irta meg azt, a mit a másiktól várt, kénytelen voltam az utolsó percz- ben gondoskodni egy „hasáb kéziratról,“ miután a szedő-gyerek azzal a rémes hirrel nyitott be hozzám, hogy a „nyomda áll.“ Siettem tehát leülni s előszedni a közgyűlésre vonatkozó jegyzeteimet, mert hisz miről is tudnék most egyébről Írni, mint a vármegyei közgyűlésről: Ez képezte a hét legfőbb eseményét. Különösen érdekes volt ez most azért,' mert választással volt egybekötve. Megüresedett a vármegyei főjegyzői szék, erre kellett valakit ráültetni. A törvényhatósági bizottság a közigazgatás egyszerűsítése folytán legegyszerűbbnek találta, ha az aljegyzők, a kik a közgyűlésen a főjegyző mellett ülnek jobbról, egygyel feljebb ülnek. Ez meg is történt. Igen ám, de ekkor meg a harmad aljegyzői szék maradt üresen. Erre ketten is akartak ülni s egyik sem ült rá, hanem az egyik pályázó dr. Petneházy László belátván, hogy ketten nem ülhetnek egy székre, kijelentette, hogy ö állva marad, dr. Konkoly Tihamér pedig, a ki harmadaljegyzővé megválasztatott, Trebinjében a közös hadsereg állományába tartozván, szintén nem ülhetett le. így is „binye“ majd rá ül, ha haza jön, úgy is el lesz fáradva, ezért tartott fenn a törvényhatóság részére egy üres széket. „Nunc venio ad ..........................legidősebb kö zigazgatási gyakornok“-ok. A vármegye két legfiatalabb tisztviselője és legtüzesebb souper- csárdás tánczosa a közgyűlést megelőzőleg már hetekkel előbb versengtek abban, hogy megvédjék a „legidősebb közigazgatási gyakornok® czi- mére való jogukat s végre is a törvényhatóságnak kellett eldönteni, hogy ki használta jogosan a „legidősebb közigazgatási gyakornok® czimét s megválasztani dr. Jeszenszky Eleket a „legfiatalabb szolgabirónak.® így lehet a „legidősebb közigazgatási gyakornok* czimét kihasználni. A választáson kívül volt kinevezés is. A vármegye főispánja kinevezte a vármegye ékes tollú stilisztáját Berthóty Istvánt, mint újonnan megválasztott első aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzővé, mire egy megyebizottsági tag ismerőse meg is szólitotta öt ekkép: mondja csak „első al-főjegyző ur.“ Tiszteletbeli főszámvevővé nevezte ki a főispán Horti Bélát, minek hallatára a „Gyulai élet* Írójának lévén ő „tisztességes® foglalkozására nézve vármegyei alszámvevö, egyszerre felcsillant a szeme, mert most már 6 lett a „legidősebb vármegyei alszámvevö® s ez is valami. A választások és kinevezések után a megválasztottak és kinevezettek letették a hivatalos esküt, szentül fogadván, hogy a hivatalukkal járó kötelességeiket lelkiismeretes pontossággal teljesítik. .S ezt meg is tartják, mert Békésvármegyében az eskü szavai szentek s az ellen véteni minden tisztviselő lelkiismeretébe vágó dolognak tekintené. Ennek a komoly felfogásnak adott kifejezést dr. Daimel Sándor a vármegye újonnan megválasztott főjegyzője is, a ki úgy maga, valamint tiszttársai nevében tartott s igen csinos beszédben köszönte meg a törvényható' ság bizalmát. És hogy mennyire komolyan fogta fel dr. Daimel Sándor a vármegye főjegyzőjének hivatalával járó kötelességét, azt mutatja az hogy egyszerre megtanult beszélni, ó, a ki az előtt úgyszólván irtózott a nyilvánosságtól, ezen a napon nem kevesebb, mint kerekszámban 10 beszédet tartott és pedig egyik sikerültebb volt mint a másik. Erősen ráczáfolt tehát azokra, a kik talán azt hitték, hogy nem tud beszélni s bebizonyította, hogy eddig csak azért nem beszélt, mert nem akart. A délelőtti közgyűlés a választáson kivül azután nem is sokat végzett. A békésiek kívántra soron kivül elővették a békéscsaba— békés—vésztői vasút útirányának megállapítását. A békésiek azt akarták, hogy ne a közúton haladjon a „közúti® vasút, hanem a Borosgyán-felé csatlakozzék a békési állomáshoz. A mérnöki vélemény alapján azonban, mely szerint az „igavonó állatok és emberek megfogják szokni az állapotot és egymás mellett igen szépen megférnek a közúton is,® a törvényhatóság a mellett döntött, hogy a közúti vasutat a közútra építteti, mert ez egyenesebb, s a boros-gyáni „düllöngő- zésre* nem lát okot fennforogni. Az endrődieknek a révzugi területtel volt bajuk. Egy részük disznó- legelőnek akarta, a másik rész sétakerfnek. A törvényhatóság a sétálni akaróknak adott igazat, már csak azért is, hogy a szocziálisták is meg- legyenek elégedve s ne legyenek kénytelenek a disznólegelőre menni, ha tüntetőleg akarnak sétálni. A délutáni közgyűlésnek is meg volt a maga szenzácziója: a vármegyei főszámvevői szék egyszerre, hirtelen s váratlanul megürült. Úgy történt a dolog, hogy a közgyűlés a legnagyobb csendben hallgatta a vármegye uj főjegyzőjének „ismert szigorú hangján® előadott javaslatát, midőn a vármegye föszámvevöjének ülve is kimagasló alakja egyszer csak eltűnt zöld asztal felszínéről. A magyarázat egyszerű, a Nádudvari Jóska által tükör simára „kefélt® nagyterem parkettjén főszámvevő alól kicsúszott a szék, a mely azonban a következő pillanatban már be volt töltve, Egyéb inczidens nem történt s igy a közgyűlés este 7 órakor szerencsésen véget ért. Este dr. Bodoky Zoltán tiszteletére s a nevető örökösök® örömére magnum áldomás volt a kaszinóban. A „nevető örökösök® ugyan midőn délelőtt volt főjegyzőjüktől elbúcsúztak „siró örökösök“-ké váltak, de nem kell nekik hinni, hátha örömükben sírtak. Az estély igen kedélyes volt, a melyről részletesen megemlékezni már csakugyan —re kollegám tiszte lévén, én e helyütt csak annyit említek meg, hogy a jókedv tartott kivirradtos kivirradtig s még- reggel felé is akadt a ki poharát emelte és törte a jelenlévők egészségéért Olyanok is, a kikre a „legöregebb emberek sem emlékeznek,“ hogy valaha esti 8 órán túl házon kivül megjelentek volna valahol, a többiekkel együtt reggelig iván fenékig poharaikat, valóságos ivánf- néki, de nem vizszabályozó és ármen- tesitő társulatot alkottak. A társulat tagjai azonban egyenként megszöktek abban a tudat ban, hogy a többiek még maradnak, tehát észre sem veszik, ha egy-egy távozik. Mire a nap feljött a muri teljesen megfeneklett s a társaság egyenkint — eloszlott, mint a bugyborék, az az hogy a „reserva® csapata ott bugyborékolt a Popp- féle menedékház „reservoár®-jában, a mit más néven „bazin®-nak neveznek. Mert hát minden féle mulatságnak ez szokott a vége lenni. C-s*. — 60 gyárat építtetett, melyet jelen évben üzembe is helyezett. Nevezett czég eddig csak bécsi gyártelepén készült gépeit hozta hozzánk, melyek jóságuk, jó anyag felhasználásával végzett pontos kivitelük és honi viszonyainkhoz alkalmazott helyes szerkezetük miatt külföldi voltuk daczára is általánosan elterjedtek és kedveitekké váltak. Annál örvendetesebb az a körülmény, hogy 1 gépek most már itthon készülnek. Magyar munkások nak ad kenyeret a gyár és magyar anyagot dolgozva fel, valódi hazai iparczikket dolgozva fel, valódi hazai iparczikket termel. A gyártelep minden egyes műhelye és felsze relése mintaszerű, épületi szépek, egyszerűek és világos helyiségekkel bírnak. A gyár 600 munkás foglalkoztatására van számítva s jelenleg 300 mun kással dolgozik. Mint tisztán mezőgazdasági gépgyár ezen Hofherr és Schrantz-féle uj gyártelep a legelsők közt fzglal helyet és a jó kezekben levő vezetés, valamint a mintaszerű modern berendezés elég biztosítékot nyújtanak jó gyártmányok előállítására s a magyar gazdaközönség részére ezen uj hazai gépforrás határozott nyereséget jelent. 190 1—1 Szerkesztői üzenet. U. Qy. urnák, Térszüke miatt lapunk jövő számában. Heti piacz. Gyula, 1902. május 30-án. A budapesti árutőzsdén a hét elején beállott szilárd hangulat állandó maradt, úgy hogy búzánál eredményként 15—20 fillér árjavulás konstatálható. Heti piaczunkon a kínálat mindig szűk mederben mozog. Eladatott 50 kilogrammonként koronában: búza takarm zab kukoricza árpa tí'20—8-50-ig 5- 20—5-30-ig 6- 40—650-ig 4-50—4-60-ig N y i I t t é r. Köszönetnyiivánitás. Mindazok, kik felejthetlen jó férjem temetésén megjelentek, s részvétükkel súlyos bánatomat némileg enyhítették, fogadják ez utón is hálás kö- szönetemet. Gyula, 1902. május 27-én, 194 1—1 Özv. Licska Józsefné és családja. Búcsú. Gyuláról való eltávozásom alkalmával fogadják jó ösmerőseim és barátaim, valamint igen tisztelt megrendelőim búcsú-üdvözletemet, s kérem tartsanak meg további szives jóindulatokban. Gyula, 1902. májuB hó 25. Blonder Mór, férfíszabó. Közgazdaság. A gyulai kötött és szövött iparáru gyár már régebben fordult a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy az üzemképesség emelése és a folyton jelentkező munkásnők foglalkoztatására való tekintetből, több kézi- és erőbehajtásra berendezett kötőgépeket bocsásson a vállalat rendelkezésére. A kérelem a vállalat elnökének, Lukács György főispánnak sikeres közbenjárása folytán most már az elintézéshez, illetve a teljesítéshez közel áll, amennyiben a kereskedelemügyi minisztérium meg bízásából az országos technológiai iparmuzeum által kiküldött Szegedi Árpád szakiskolai igazgató napokban tekintette meg a gyulai kötött áru gyárat, hogy saját meggyőződése és tapasztalatai alapján tegyen a minisztériumnak jelentést. Örömünkre szolgál, hogy az itt időzött miniszteri kiküldött ezen iparvállalat berendezésével, vezetésével és működésével a legteljesebb mértékben meg volt elégedve, a mit az őt kalauzoló igazgatósági tagoknak ki is fejezett és kijelentette, hogy minden várakozáson felül rendben látott mindent és miután arról is meggyőződött, hogy ezen ipartelep munka- és keresetnyujtás által itt tényleg nagy szolgálatokat tesz, a kért gépek megadását a maga részéről legmelegebben fogja ajánlani. Alapos kilátás van tehát, hogy a gyulai kötött és szövött iparárugyár az állam megfelelő támogatásának kinyerése esetén üzemét nagyobbitani és a munkáslétszámot szaporíthatni fogja. Egy uj mezőgazdasági gépgyár Budapesten. A nálunk már eddig is jó hírnévnek örvendő Hofherr és Schrantz czég Kispesten, az Üllői-ut mentén, nagyszabású, modern berendezésű mezőgazdasági gép Szajol .... 9-07 11-25 3-1? 435 4-52 1-50 Mezőtúr . . . 9-40 12-10 4-42 5-05 5-45 2-41 Gyoma . ? . 10 04 12-40 5-30 5-29 6-22 3-ü Mezőberény . . 10-24 1-04 6-09 5 50 6-50 3-4J Békésföldvár — 1-15 6-26 — 7-03 3 54 Békéscsaba érk. — 1-28 — — — — Békéscsaba iud. 10-49 2 05 7-09 6-13 7-29 4-32 Kétegybáza . . 11-06 2 29 7-43 6-30 7-56 4-58 Arad érk. ! . 11-51 3-32 9-10 7-n 9-ÖÖ 6-05 Nagyvárad— Szeged-Rókus. Nagyvárad ind. . — 10-20 _ 4-45 7-oo — Szalonta . . . — 11-26 — 6-02 8-46 — Kötegyán érk. . — 11-43 — 6-2J 9-Ü — Gyula ind. . . 8-36 12-18 _ 6-57 ío-őí — Békéscsaba . . — 1-44 _ 7-4~ — 4-44 Orosháza ■ . — 2-40 _ 9-10 — 5-60 Hódmezővásárhely 3-27 10-30 10-12 — 7-ÖÖ Szeged-Rókns érk. — 4-02 11-17 1105 — 7-55 Szeged-Rókus —Nagyvárad. Szeged-Rókus ind. — 3-80 10-52 2-40 6-40 _ Hódmezővásárhely — 4-38 11-34 — _r 7-60 Orosháza . — 5-41 12-22 — — 9-20 Békéscsaba . 4-60 7-oo 1-38 6-18 — — Gyula . . . . 5'26 7-27 2-02 6-56 — — Kötegyán . 6-ÍŐ 7-57 2-32 — — — Szalouta . . . 6-47 8-23 2-57 — — — Nagyvárad érk. . 8-31 9-32 4-00 — — — Békésföldvár—Békés. Békésföldvár ind ............................7*13 Bék és érk.......................................7‘30 Bé kés—Békésföldvár. Békés ind. ........ 6-00 Békésföldvár érk..........................6‘17 1- 52 2- 10 12-40 12-58 8-14 8-34 5-00 5-20 HIRDETÉSEK. „MARGIT“ gyógyforrás. Margitforrás-telep. (Beregmegye.) A budapesti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak a tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is, ha vérköpésök van, a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmai- nál, kő- és homokképződés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben használják s előnyt adnak a „Margit“ forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. PF* Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz —■ -— általános kedveltségnek örvend. Főraktár: ÉDESKUT1 L. Budapesten, CB. és kir. udvari szállító. 158 6—12 »■ Ásványvíz-nagykereskedő. -------Kap ható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőben. Vasúti menetrend.- Érvényes 1902. május l-től. Arad—Budapest k. p. u. Arad ind. 4-45 9 35 5-10 8-18 11-20 4-21 Kétegyháza . 6-32 10-54 6-14 9-oi 1231 5-04 Békéscsaba . . 7-47 11-39 6-47 9-23 1-29 5-26 Békésföldvár 8-04 11-68 7-02 — 1-44 5 38 Mezőberény . ■ 8-20 12-H 7-13 9-43 1-54 5-49 Syoma . . . . 8 58 12-47 7-43 00 o ó vH 225 6 13 Mezőtúr . . . 9-35 1-22 8-13 10-28 2-57 6-35 Szajol . . . . 10-27 2-J6 9-08 11-00 3-44 7-09 Szolnok . . . 12-ío 2-49 — 11-19 4-18 7-32 Ujszász . , . 12-49 3-ü — 11-36 4-88 7-50 Rákos . . . . 4-32 5-52 _ 12-59 7-03 9-28 Budapest érk. . 5-ÖÖ 6-Ü) — 1-10 7-20 9-35 Bndapest k. p. u.— Arad. Budapest ind. . 6-60 8-10 — 2-15 — 10-00 Ujszász . . . 8-28 10-34 — 3 68 _ 12-38 Szolnok . . . 8-53 11-09 2-56 4 22 4-33 1 -30 312—1902. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Alulírott kincstári birtokkezelőség a íöld- mivelésügyi Minister ur ő nagyméltósága folyó évi május hó 24-én 48663—VT/2. számú magas rendeletére a folyó év október 11-ig Maros-Lndason felépítendő IOO telepes ház ács munkáinak biztosítására a birtokkezelőség irodájában folyó évi junius hó 13-án délelőtt 10 órakor zárt Írásbeli verseny- tárgyalást fog tartani. Felhivatnak versenyezni kívánók, hogy az egy-egy koronás bélyeggel ellátott sajátkezüleg irt borítékba zárt ajánlataikat és az ajánlati költségvetést az ajánlati összeg 5°/0-ának megfelelő bánatpénzzel együtt az irt időre a birtokkezelő- séghez nyújtsák be, a hol a bővebb feltételek és a telepes házak tervrajzai íb megtekinthetők. Az ajánlathoz a birtokkezelőség költségvetési mintát ad, a melyben az egyes munkálatok összege tüntetendő ki. Az ajánlatban kiteendő az ajánlattevő neve, lakhelye, polgári állása, továbbá tisztán kiírandó számokkal és betűkkel és azon egységár, a melyért az ajánlati költségvetés összegének alapul vétel mellett a vállalkozó egy telepes ház ácsmunkájának elvégzését felvállalja. Az ajánlatban kiteendő, hogy vállalkozó a tervet az építési feltételek és helyi viszonyokat ismeri. Ajánlatok nemcsak az összes házakra, hanem azok egy részére is elfogadtatnak. Maros-Ludason, 1902. május hó 29-én. Maros-Ludasi és Maros-Bogáti 198 í—i m. kir. kincstári birtokkezelőség. Árlejtési hirdetmény. A gyulavári ev. ref. egyház részéről közhírré tétetik, hogy Gyulavári községben az egyház tulajdonát képező fiúiskola telken egy két tanteremmel és egy tanítói lakással ellátott épület felépítésére folyó évi junius hó 4-én reggel 9 órakor zárt ajánlattal egybekötött versenytárgyalás fog tartatni. A költségvetés összeg — a tégla-anyag levonásával, melyet az egyház ád — 8982, nyolczezerkilenczszáznyolczvankettő korona 51 fillérben van előirányozva. Azon vállalkozók, kik e munkát elnyerni óhajtják, felhivatnak, hogy zárt ajánlataikat költségvetési összeg 10°/0-ának készpénzben, vagy megfelelő értékpapírban leendő melléklésével a gyulavári ev. ref. lelkószi hivatal czimére folyó évi junius hó 3-án esteli 6 Óráig adják be. A terv, költségvetés, valamint az építési feltételek az ev. ref. lelkószi hivatalnál megtekinthetők. Kelt Gyulaváriban, 1902. május 22. Hajdú András, Bay József, egyh. gondnok. 186 1—2 ev. ref. lelkész.
