Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

s a még hiányzó összeg után — törlesztéséig — f. évi julius 1 -töl

jóakaratáról a vármegyei tanítóságot továbbra is biztosítja.

Ugyancsak Hrósz Jánoos indítványozza, hogy válassza meg a közgyűlés Bánhegyi István nyugalmazott kir. tanfolügyelőt, dr. Zsilinszky Endrét, Peterßy Sándort és Ujoáry Bélát, mint a tanítóság kimagasló zászlóvivőit tiszteletbeli tagoknak. Az indítvány egyhangúlag .elfogadtatott és kimondatott, hogy a disztagságról szóló okleveleket egy kiküldendő bizottság fogja az illetőknek átnyújtani.

Fürst János indítványára — a tanulságos és szép előadásért — Brósz Jánosnak jegyzőkönyvi köszönet szavazása határoztatott el es a felolvasás az évkönybe felvétetni rendeltetett.

Uhrin Károly helyettes főjegyző felolvassa az egyesület múlt évi működéséről szerkesztett jelentését, melyben a járáskörök működéséről is külön külön emlékezett meg. A szépen kidolgozott jelentés általános tetszéssel fogadtatott és tudomásul vétetett. A h. főjegyzőnek munkássága elismerése jeléül szintén jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott.

Most következett a jubiláris közgyűlés legszebb mozzanata, ugyanis Fábriczy Pál^ orosházi tanító olvasta fel az „Eötvös alap“ kezelő bizottságának sikerdus működése és fáradozása eredményéül létre jött „Ferencz József Tanítók Háza“ intézményének ismertetését. Közben bemutat és felolvas egy oklevelet, mely szerint a „Békésvár- raegyei Általános Tanitó-Egyesület“ a „Tanitók Házában“ egy 4000 koronás szoba-alapot létesít, mely alap törlesztésére most 1650 koronát kész^j pénzben lefizet s végleges

számítandó 5 százalékos kamatot fizet. így „Ferencz József Tanitók Házában“ a .Békésvár megyei Tanitó-Egyesület“szoba alapítási ügye any nyira rendezve van, hogy már a következő tanévre a szoba-alapitvány jótéteményiben egy békésvármegyei tanítónak, Budapesten, valamely felső iskolába járó fia részesíthető.

Lélekemelő volt a szerény javadalmazásu tanítóknak ezen áldozatkészségét látni és hallani ! Mondanom sem kell, hogy az oklevél felolvasása milyen lelkesedést keltett. Egyhangúlag és kitörő lelkesedéssel fogadtatott el. Az oklevél három példányban kiállítva, az egyesület elnöke és jegyzője, a járásköri elnökök és jegyzők áltál aláíratott.

Ugyancsak Fábriczy Pál indítványára egy állandó helyi gyűjtő-bizottság is választatott, melynek elnöke Rezey Sylvius kir, tanfelügyelő, ügyvivő elnöke Nagy Lajos lett.

Donner Lajos könyvtáros, Fábriczy Pál egye-l sületi pénztáros terjesztették elő évi jelentéseiken és a pénztáros a jövő évi költségvetést.

Fürst János indítványozza, hogy az egyszer megállapított tanítói fizetésnek a hitfelekezetekj községek és egyéb iskola fenntartók által való led szállítása ellen foglaljon a tanítóság állást és a jelenlegi indítványa terjesztessék ‘fel a „Tanitók Országos Bizottsága“ elé. Elfogadtatott.

Koncsek Gy. József indítványt nyújt be, hogy az állami közigazgatás behozatala esetén, a járásköri tanitó-egyesületek, vagy külön városi és községi tanitók helyi egyesületeinek elnökei és jegyzői hivatalból legyenek tagjai a városok és községek képviselő testületéinek. Olyan kisebb községben, a tol tanítói egyesület nincsen, ott a községben működő tanítók állal választott egy tagj A vármegyei általános tanító egyesületek elnökei és jegyzői hivatalból legyenek tagjai a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. Kéri indítványának elfogadását és a kívánt lépések megtétele végett a „Tanitók Országos Bizottságé“-hoz való felterjesztését. Az indítvány elfogadtatott és felterjesztetni határoztatott.

Az országos tanítói bizottságba a mindenkori! elnökön kívül Nagy Lajos, Brósz János, Donner] Lajos és Szűcs György választattak be.

Az egyesület jövő évi közgyűlésének megtartása helyéül Szarvas jelöltetett ki.

Az egyesület központja a következő 3 évre Csabán leszen s a tisztviselők íb ezen járáskor kebeléből választandók.

Tisztikar megválasztás: Elnök Láng Gusztáv, (Csaba), alelnökök Veres Lajos' (Gyónta), id. Such János (Csaba). Főjegyző ührin Károly (Csaba). Jegyzők Petz József (Csaba), Matuska Pál (Szarvas), pénztáros Paulovics József (Csaba), könyvtáros ifjl Such, János (Csaba).

Igazgató bizottsági tagok: Csabáról Ullrich Győző, Galli János, Gyoméról Koncsek Gy. József Bencze Sándor. Gyuláról Gulyás János. Drevenyák Tamás. Orosházáról Nagy Lajos, Brósz János Szarvasról Molnár Janos, Trnovszky Márton, Szeghalomról Lázár István, Fekete János.

A választás befejezése után az ülés az uj tisztikar éltetésevei oszlott szét és a Fiume éttermében Rezey Sylvins kir. tanfelügyelőt ,körülvéve ebédre gyülekezett.

Az ebéd végeztével szórakozás kedvéért meg tekintették az akkor Csabán levő Barnum-czirkust

Koncsek Gy. József.

Védekezés a tüdővész ellen

Egyik mulató helyből zene hallatszott, az < nótája. Az sem igen hatott rá, bágyadtan, unot tan ment arra felé. Hogy az ablak alá ért észrevétlenül is, benézett és — elsikoltotta magát

Otthon pedig nyugtalanul várták, hogy haza jön. Fenn volt mé? a család és aggódva virrasztón. . . . Az aggódó csöndbe halk, lassú zene szólt bele, félve, epedőn csöndesen, mint a sze relmes galamb libbenő szárnyalása.

A Maréit ablaka alatt!

A család módfelett meg volt lepődve. Lenn valami férfi ember állt a Czigány előtt és halkan dud mászott.

Aztán pajkos operette dallam hangzott föl H szerelmes pár kielégithetetlen csókszomjának csattogása.

A nő Margit.

— Megbolondult? — kiált fel az öreg s gyors léptekkel indul lefelé a lépcsőn.

A lánya már szembe jött vele — az urával

Az arczán nyoma sem volt a régi sápad- ságnak, a szemében a kétkedő merengésnek, olyanforma lehetett, mint az esküvője napján.

Mikor beértek, mély pirulással mutatta be Rohonyit:

— Az én kedves urain, ki most jött meg tanulmány útjáról.

És csókolta és ölelte, mint az üdvét. . . .

... És a kis városban óriási szenzácziót keltett, hogy a Rohonyiék háza előtt kocsik állottak meg, melyek Latorokat hóztak a vasútról.

És az asszony is megjött.

(By.) A hiba orvoslásának lehetősége bekövetkezett, hisszük, hogy a jó szándék is meg van erre, restelkedés nélkül ismételhetjük tehát a dolog történetét, hogy okulást merítsünk belőle.

A tüdővészesek sanatorium egyesülete megkereste vármegyénket is, hogy az általa Budapesten létesített sanatorium ügyét alapítvány tételével támogassa. „Gazdag* Békésvármegye talán az egyedüli az összes vármegyék között, mely nem bir semmiféle köz- czélokra felhasználható alappal és azért a kért alapítvány megtétele csak pótadó kivetés utján vihető keresztül. Egy ágyalapit- vány tételére szükséges tízezer korona felajánlására és e czélból egy harmad százalék pótadó kivetésére irányuló javaslat került a vármegye deczemberi közgyűlése elé. Három korona állami adó után 1 fillér.

És megtörtént a Békésvár megye közgyűlési termében hosszú idő óta, talán teljesen páratlanul álló eset, hogy a javaslat megbukott, hogy a közgyűlés többsége megtagadta ezt a fillért, melynél pedig pénzt szükségesebb, hasznosabb, üdvösebb köz- czélra nem kértek és nem adtak sohasem.

A vármegye főispánja a februári közgyűlést megnyitó beszédében szóvá tette ezt a sajnálatos határozatot, a bizottsági tagok nem eléggé tájékozott voltának tudta be annak létrejöttét és reményét fejezte ki, hogy a jobban tájékozott közgyűlés módot fog találni a hiba helyreigazítására.

A módot a főispán maga adia meg erre. 0 maga tesz indítványt, nem csupán a jelzett ágyalapitványnak — egy csepp a tengerben — megtételére, de egy nagyszabású országos társadalmi akcziónak megindítására, melynek czélja : védekezés az emberiség réme, legnagyobb ellensége, a tüdővész ellen.

Közöljük ezt a jav^latot alább. égésin terjedelmében. Nincs abban ráutalóé az elkövetett tévedésre, nem használja fel a szó és toll erejét, hogy érzelmi motívumok felkeltésével kapaczitálja a vonakodókat, de a mi benne van, az megrémít és meggyőz. Az gazság öntudatának színeket nem kereső hangján szól hozzánk az előterjesztés. Mondhatni száraz statisztika az. De minő statisz-1 tika! Nincs aki meggyőző ereje elől kitérhetne, a kin a megkönnyebbülés érzete ne venne erőt, a mikor a nyakunkon levő veszedelem leplezetlen feltárása után a védekezés módjainak tárgyalására tér át az előterjesztés, lehetőségét adva a mérhetetlen baj kisebbítésének.

Mert hogy van mód a tüdóvész elleni védekezésre, igazolják ezt a nyugati kultur- népek által elért eredmények. Dé a mint a baj nem csak átfutó, mint volna egy nagy pestisjárvány, hanem meghonosodott, sőt szívósan évről-évre növekedő, úgy a védekezés sikere is mindenek vállvetett munkájától, hosszú évtizedek következetes törekvésétől, nagy áldozatok meghozatalától függ. Annál több munka, annál nagyobb kitartás és áldozat kívántatik, minél tovább késünk a küzdelem megkezdésével.

A Budapesten felállított sanatorium, mely elsőként veszi igénybe a közönség me n mi taga- ható hozzájárulását, nem merítheti ki a felismert bajjal szemben szükséges tévé kenységet. A nagy közönségnek a ragályozástól való megóvása csak szegyesek és családok kitanitásával és közreműködésével lehetséges, a ragályt terjesztő betegeknek gyógyítása és a fertőzés veszedelmének kitett családokból való elvonása pedig csakasana- tóriumok szaporításával érhető el.

Ez irányban is akciót kezdeményez a főispán javaslata és bár mindezek keresztül vitele az államtól és társadalomtól nagy áldozatoka* igényel, a szükség parancsolólag írja elő ez áldozatok meghozatalát és hisz- szük, hogy késlekedni senki sem fog. Hisz- szük, hogy a tüdővész pusztításának legjob ban kitett vármegyénkben rövid idő

kezű adományból van a kórháznak egy több hold kiterjedésű, annak, valamint az uradalmi parknak is közelében, egészséges helyen fekvő birtoka, melyen üdülő-helyül létesített kert közepén f dépithető volna a tüdővészes betegek elhelyezésére szükséges pavilion, mint a közkórház egyik osztálya és abban minden egyes beteg elhelyezésével nagy lépést teszünk a tüdővész pusztításának csökkentése felé.

Az indítványnak nem kell reklám, nem szükségei áz pártoló szólamokat, gondolkozó az állam és nép érdekeit védő ember örömmel fogadja azt.

A főispán előterjesztése a következőleg hangzik :

Békésvármegye közönségének.

A gümőkórnak és az ebből származó gümő- kóros tüdővésznek a magyar birodalomban való elterjedéséről rendszeres statisztikai kimutatásokká az 1892-ik évtől fogva rendelkezünk.

Ezek a kimutatások 1892. és 93-ban csak a szorosb értelemben vett Magyarországról szólnák csak 1894-től fogva terjeszkednek ki Horvát- Szlavon országokra is.

A kimutatások szerint meghalt:

1892-ben

893- ban

894- ben

895- ben

1896 ban „ „

897- ben „ „

898- ban „ „

1899- ben „■ „

1900- ban „

1900-ban a szorosb értelemben országban 63,632 áldozatot követelt

Magyarországban

ff

magyar birodalomban

I múlva

tllani fog az első nép-sanatorium, a mely a betegek üdülésére, az egészségeseknek a ragálytól való megóvására szolgálatid.

A Gyulán fenálló nagy és a modern- gyógyászat minden eszközővel felszerelt kórházzal kapcsolatban nagyobb áldozat nélkül létesíthető volna az első ilyen intézet. Bő46,967 ember 46.938 53,600 „

61,668 „ 61.596 „

59,673 „

68,511 „

73,323 „

68,207 „

vett Magyar- a tüdővész,

amely roppant számból 1170 esik Békésvármegyére.

Ezen számadatokból kitűnik :

1. hogy a magyar birodalomban a tüdővész óriási pusztítást visz végbe. E tekintetben Európa népei közt a legsujtottabbak közé tartozunk ;

2. bogy a tüdővész pusztító hatása egyre előrehaladólag növekedik, ugyanis a szorosan vett Magyarországban 1892-ben 49,967 haláleset, 1900- ban pedig már 63,632 van kimutatva;

3. kiindulva abból, miszerint más országokban évtizedekre terjedő statisztikai kutatások azt mutatták ki, hogy a gümőkóros halálesetek a gü- mőkóros betegek számának évenkint egy hatod, egy beted részét teszik ki, ezen számítás szerint a magyar birodalomban — az egy hatodnyi kisebb arányszámot, véve alapul — 1900-ban 409.242, a szorosb értelemben vett Magyarországon 381,792, magában Békésvármegyében pedig 7200 gümőkóros beteg volt;

4. a gümőkórban elhalálozottak számának előrehaladó emelkedéséből következik, hogy a tüdővészes betegek száma is fokozatosan növekedik, ami a ragályozás szélesedő terjeszkedését bizonyítja.

Ezen statisztikai áttekintésre még meg kell jegyeznem, hogy az adatok a bejelentett haláleseteket tartalmazzák, átlagosan azonban a halálesetek '/4-énél a halálokok nincsenek kimutatva, s minthogy a tudővész haláleseteknek átlag 14"/0-át képezik, ennélfogva kétségtelen, hogy a ki nem mutatott okból származott halálesetek között szintén több ezernyi tüdővész eset foglaltatik.

Ezen óriási pusztítások Magyarország várme gyei között úgy oszlanak meg, bogy a legtöbb tüdővész halálozás — 13—18°/0-a az összes haláleseteknek — a következő vármegyékben fordul elő : Bács-Bodrog, Borsod, Békés, Bereg, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör, Győr, Heves, Jász- Kun Szolnok, Komárom, Liptó, Mosony, Nógrád, Pozsony, Somogy, Vas, Zólyom Egy tekintet Magyarország térképére mutatja, hogy ezen 19 legjobban sújtott vármegye igazán az ország szivén vonul át és leginkább a magyar faj lakhelyét képezi. Az ezután következő, még mindig nagy halálozásnak rovatába — 9—13%-ig terjedő halálozással — tartoznak: Abauj-Torna, Arad, Brassó. Bihar, Fejér, Fogaras, Hajdú, Háromszék, Krassó Szörény, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szilágy, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Sáros, Szeben, Sopron, Tolna, Torontál, Temes, Torda-Aranyos, Ugocsa, Ung, Veszprém. Zala, Zemplém.

Hogy mit jelent ez a tömeges tüdővész halálozás áll amgazdasági tekintetben, annak mérlegelésére szükséges számbavenni, hogy a tüdővész a 20. és 50 ik életévüek közölt szedi legtöbb áldozatát tehát abban a korban, amely az ember munkáké- pességének legkiválóbb időszaka.

A tüdővészes betegeknek 75 százaléka teljesen munkaképtelen. Ha egy-egy ember évi kerese tét átlag csak 600 koronára tesszük, ezen kereset- képtelen betegek mások által való ápolásának és táplálásának költségét pedig naponkint csak 1 koronára számítjuk és igy kikerekitett összegben fe- jenkint 900 koronára számítjuk azt az anyagi vész teséget, amely a társadalmat a tüdővészesek háromnegyed részének teljes munkaképtelensége folytán sújtja, hazánk 400,000 tüdővészes betege közül 300,000-nek munkaképtelensége a társadalomra évi 270 millió korona veszteséget, Békésvármegye 7000 tüdővészes betege közül 5200-nak munkaképtelensége Békésvármegye népére évi 4 millió 680 ezer korona veszteséget jelent.

A munkaképesség korában levők sok ezreinek ilyen évekre terjedő sinylődése. az egészségesek nagy számának lebilincselése a betegek ápolásának feladata által, az a temérdek élveszett gondosság és költség, amely a gyermekek és ifjak felnevelésére fordittatott és időelőtti elhalálozásuk folytán gyümölcsözőé nélkül enyészik el, olyan tovább következések, amelyek nagy számú családnak ezrekre menőknek elszegényedését okozzák, vagy előmozdítják.

Ezek a kiszámithatlan károk, népességünknek egyébként sem magas számaránya mellett á legki- áltóbb ellentétben állanak állami aspiratioinkkal.

Az út, mely ezen bajokból kivezet, ki van jelölve a többi culturalis nemzeteknél kifejlődött védekezési eljárásban, amely aközben, hogy nálunk évről-évre terjed a tüdővész, náluk azt eredményezte, hogy Angliában fokról-fokra több mint 50 százalékkal, Németországban amely alig 30 év óta szervezi a védekezési munkát, több mint 30 százalékkal szállott le a tüdővész halálozás.

Ennek a védekezési munkának egy jelentékeny részét az ország kormányától kell elvárni; ide tartoznak mindazon általános, az egész országra egyenlő érvénynyel kiterjedő törvények és intézkedések, amelyek az egészségesek megvédésére a közegészségügyi igazgatás terére tartoznak.

A betegek gyógyításának és mentésének müve a társadalomra tartozik, mert a sikerhez nem elég az állami hatalom tekintélye és az állami hivatalok és közegeik ténykedése, hanem szükséges azon nagy kiterjedésű társadalmi csoportosulás, a, melyben munkafelosztás, tágkörü érdekeltség, kölcsönös állandó érintkezés lehetővé teszi, bogy a tevékenység soha se lankadjon, behatoljon a közéletbe és hatását kiterjeszsze a fenyegetett családok hajlékába és életrendjére.

A betegek gyógyításának és mentésének legfontosabb eszköze a sanatoriúmoknak_ nevezett kü lönnemű gyógyintézetek rendszerében fekszik, a melyekben a gyógyítható betegeket hónapokon keresztül ápolják és kezelik, egyszersmind visszanyert egészségük megtartására alkalmas életszabályokra, valamint az egészségeseknek általok történhető ragályozás megelőzésére alkalmas óvrendszabályokra betanítják s igy előhaladólag irtják ki a népességből az öldöklő betegséget.

A betegek óriási számánál, a gyógyítás és ápolás különnemű, az életfolyás minden részére kiható természeténél fogva erre a társadalomnak széles körű közrehatása szükséges, egyesületek szervezése és sanatoriumok felállítása által. Ezen társadalmi actió utján jutott el a polgárosult külföld azon nagy eredményekre, a melyekre nekünk is törekednünk kell.

Szemben azon roppant elterjedéssel, a melyet a tüdővész Magyarországban elért, gyors és elterje- dett tevékenységre van szükség, a mi csak úgy étesülhet, ha a betegség által leginkább sújtott törvényhatóságok karöltve együttesen járnak el.

E czélból járjon elől lelkesítő példával a betegség pusztításai által nagy mértékben sújtott vármegyénk közönsége ugyanis :

1. Állítson fel tüdővészbizottságot szakavatott orvosokból és humánus érzéstől áthatott érdeklődő polgártársainkból. Ez a bizottság rendezze és vezesse a védekezési munkát.

A bizottság feladatát képezze azon családok és községek kiderítése, a melyekben a betegség nagyobb mértékben el van terjedve.

Az ilyen helyeken fel kell kutatni az okokat, a melyek a betegség elterjedését előmozdítják és elrendelni az intézkedéseket, a melyek által a káros viszonyok elhárithatók.

A bizottság feladatát képezze, gondoskodni arról, hogy a lakosság fölvilágosittassék a tüdővész- terjedésánek föltételei, valamint a terjedés korlátozásának eszközei felől.

A bizottság további feladata volna társadalmi utón vármegyei sanatorium egyesületet bevezetui. Legelőnyösebb volna ezt az egyesületet a járt nyomok felhasználásáról az Ő Felsége a király védnöksége alatt álló „Budapesti szegény sorsú tüdőbetegek Sanatorium egyesületéinek fiókja gyanánt létesíteni. Ennek a vármegyei sanatorium egyesületnek feladata lenne a szükséges tőkét megszerezni nép sanatorium felállítására, kikeresni azon helyeket, a melyek tüdőbetegek gyógyítására megkívánt természeti tulajdonságokkal bírnak s a melyeken mihelyt a tőke megengedi, népsanatoriumok állítassanak fel ; feladata volna továbbá a tüdővész- bizottság által rendelkezésre bocsátott oktató utasítások terjesztése.

2. Határozza el a vármegye közönsége, hogy addig, a mig lehetővé válnék, hogy saját területén népsanatorium létesüljön, gyámolitani fogja a budapesti sanatoriumot az által, hogy 10,000 koronás ágy-alapitványt tesz, a minek fejében a budapesti sanatorium tartson fent helyet a vármegyebeli betegek számára és hasson közre tapasztalatai alapján a majdan a vármegyében létesítendő sanatoriumok helyének, építkezési tervének és berendezésének megállapításáról.

3. Minthogy törekvésünknek Békésvármegye érdekein túl terjedőleg, az egész ország fenyegetett érdekeinek előmozdítására kell irányulni, azért intézzen Békésvármegye- közönsége felhívást az ország mindazon törvényhatóságaihoz, a melyek a statis- tikai kimutatások szerint a tüdő vész pusztításai által leginkább sújtva vannak, hogy a maguk területén hasonló intézkedéseket tegyenek.

4. Végül intézzen a vármegye közönsége feliratot a belügyministeriumboz, hogy az ország leg- vitalisabb érdekeit egyre jobban veszélyeztető csapás ellen megindítandó actiónak élére álljon és a védekezés munkáját szervezze és támogassa.

Lukács György, főispán.

Hirek.

A vármegye közgyűlésének határ ideje május hó 30 ában véglegesen megállapittatott és u közgyűlésre vonatkozó meghívót a vármegyei hivatalos lap e heti száma fogja közölni. A közgyűlések tárgya lesz a múlt évi házi pénztári számadás felülvizsgálata is, a melyre .vonatkozó állandó választmányi javaslat 15 nappal a közgyűlést megelőzőleg közhírré teendő lévén, a pénzügyi és jogi szakosztályok pénteken délután, az állandó választ- vány pedig tegnap délelőtt ülést tartottak, a melyen letárgyalták a közgyűlésnek már előkészített ügyeit igy a számadást is, melyet 251,080 kor. 89 fillér bevétellel, 250,415 korona 96 fillér kiadással és igy 664 korona 93 fillér maradványnyal jóváhagyásra

ajánlanak a közgyűlésnek.

A múzeum. A közművelődési egyesület tulajdonát képező muzeum, mint minden nyáron úgy ez alkalommal is folyó hó 12-dikétől, vagyis mától kezdve szeptember végéig minden ünnep és vasárnap délután 4 órától hat óráig nyitva áll és bárki által megtekinthető.

A muzeum gyarapodása. Erdélyi Sándor keres- kedő, gyulai lakos a megyei múzeumnak egy Róbert Károly ezüst dénárját adományozta.