Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

Melléklet a „Békés" 1901.19-ik számához.

A kórházi bizottság Ülése. Fontos ügyek elintézése czéljából tartott folyó 9-én d. u. 3 órakor ülést a kórházi bizottság, melyen dr. Fábry Sándor alispán elnökölt. Az ülés első tárgyát a jövő évi költségvetési előirányzat képezte, melyet az igazgató terjesztett elő a szükségletek megindokolásával. Az előirányzat a folyó évre megállapított költségvetéssel szemben több eltérést mutat, melyek közül legfontosabbak a következők : A jelenleg munkával túlterhelt igazgatói állás, az ez irányban kiadott belügyminiszteri rendeletek értelmében a jövőben úgy szerveztetik, hogy az igazgató kórházi beteg- osztályt ne vezessen, hanem kizárólag az intézet igazgatói teendőit lássa el, melyek ezen — a fővárosi kórházakat kivéve — az országban páratlan nagyságú gyógyintézetben önmagukban is súlyos feladatot képeznek. — Ehhez képest egy uj osztály orvosi állás szerveztetik, vagyis az igazgató által eddig vezetett sebészi osztályt egy uj osztályorvos fogja átvenni. Emeli a költségvetési előirányzat az osztályorvosok fizetését 400—400, a segédorvosok fizetését 200—200 koronával, mert az uj kórház megnyitása óta az összes orvosok intézeti munkája lényegesen szaporodott. — Ép igy fokozódtak a kórházi felvételi iroda terhei is és ez okból a bizottság egy kórházi számtiszti állás szervezését is elhatározta. Elhatározta továbbá, hogy az elmeosztályon egy iparos ápolót alkalmaz, ki a betegeket ipari munkára oktassa, 3 a munkásokra felügyeljen, továbbá egy kertészt is alkalmaz hasonló czélból. A szükségletek elbirálása élénk vitára adott alkalmat, melyben a nagyszámban megjelent bizottsági tagok csaknem kivétel nélkül részt vettek. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a kórház évi szükséglete meghaladja a 300,000 koronát s hogy az előirányzatba vett ápolási napok száma 175,000-et teszen ki. Az ápolási napidij a jövő évben — ha ezen előirányzat magasabb helyen jóváhagyást nyer, 170 fillért (85 krt) tenne ki. — Előterjesztetett ez-' után a vármegyei főszámvevő által a kórház múlt évi számadása, mely az előző évekből befolyt hátralékok, s a múlt évből még kint levő hátralékok beszámításával mintegy 38 ezer korona felesleggel zárul. A bizottság a számadást elfogadta s a felmentvényt minden irányban megadta. A megtakarítások terhére létesítendő és beszerzendő szükségletekre vonatkozó iyazgatói előterjesztés képezte ezután élénk vita tárgyát. — Elhatározta a bizottság a mosókonyha megnagyobbitását, jégház építését, az uj kórháznál felhuzó-gép (lift) létesítését s több ezer korona értékben fehérnemüek és felszerelési tárgyak beszerzését. Az elmebetegosztály részére létesítendő szakkönyvtár czéljaira 600 koronát szavazott meg a bizottság. Az építendők és beszerzendők értéke mintegy 30,000 koronát teszen ki, mely a múlt évek megtakarítási tételeiben talál fedezetet. Elejtette azonban a bizottság a műhelyek építésére vonatkozó igazgatói előterjesztést, mely pedig nézetünk szerint nagyon is szükséges lett volna, mert csak e czélra berendezett műhelyekben lehet a betegeket nagyobb számban és helyesen foglalkoztatni I nagyon is Őátorságosnak találjuk a bizottság elhatározását, hogy a gyúlékony anyagokkal foglalkozó műhelyet az elmebeteg-osztály főépületében kívánja fenntartani, ami állandó tüzve- szedelem forrása, s könnyen nagyon is komoly bajoknak lehet szülőoka. — Kiterjeszkedett az igazgatói előterjesztés azon szükségletekre is, melyek létesítése elől a közel jövőben kitérni nem lehet, melyeket azonban most, fedezet hiányában, nem tud a bizottság megvalósitani. E programra egyik legfontosabb pontját a tuberculoticus osztálynak a kor igényeihez való átalakítása és ellátása képezi, hogy abban mint egy sanatoriumban jobb módú betegek is felvehetők és gyógyíthatók legyenek, hogy ott a betegek a tüdővész elleni védekezés módjával is megismerkedjenek. Lelkes szavakkal ajánlotta a kórházi igazgató a bizottság figyelmébe e fontos feladat teljesítését, melynél magasztosabb és eredményében hasznosabb befektetést — e tü- dővészszel súlyosan fertőzött vármegyében — nem létesíthet a bizottság. Kérte a bizottságot, hogy ez ügy tanulmányozására, a szanatoriumszerü osztály létesithetésének körülményeire nézve tegye meg az előkészítő munkálatokat, — de a bizottság szónél- kül napirendre tért a fontos kérdés felett. Ezután több apróbb ügyet intézett még el a bizottság s a hosszas ülés esti fél 7 órakor ért véget.

Wenckheim Frigyes gróf estelye. Említettük, hogy Wenckheim Frigyes gróf és Weqckheim Krisztina grófnő május 1 én budapesti palotájában fényes estélyt adott. Ezen estélyről „ Budapesti Hírlap“ vasárnapi számának „ A társaságból“ czímű rovatában a következőket olvassuk: Másnap, az udvari ünnepség után, a Wenckheim-bál következett, hol közel ezer ember jelent meg, melyben résztvett Frigyes királyi herczeg és királyi herczegué leányaival, kik kipirult arczczal járták reggelig a tánezot, mialatt a nem tánezoló idegenek ugyancsak megbámulták a főváros egyik legszebb palotáját, mely művészetet, ízlést és pompát egyesit magában, mely három év óta csukva állt, mióta Wenckheimné grófné két idősebb leáuyát férjhez adta, míg most a harmadikat vezeti a világba. Valódi szemkápráztató látvány, midőn a nagy vörös fogadóteremből a fehér bálterembe lépünk, mely kétszáz tánezoló párnak könnyen ad helyet. Óriási csillárok fénye sitik meg a tánezoló párokat, mig a mellékterraek- beu hullámzik a sokaság a buffetekben s az ajtókban. Ez alkalommal ott minden nemzet képviselve volt és minden müveit nemzet nyelvét lehetett hallani egyszerre a társalgásban, mert a nagykövetek, diplomaták, külföldi vendégek egymásnak adták át a szót s majd saját, majd idegen nyelveken beszéltek. Az országtól távol élő magyar családok is oljöttek erre az időre Budapestre. Ókolicsányi Sándor Hollandiában élő követ szép leányával, Kállay Béni közös pénzügyminiszter nejével, leányával, kik a millenium óta nem voltak itt, Festetics Tasziló grófot, nejét és leányát is bivták, de nem jöttek el, holott a fővárosban levő palotájukat már hetek ó- ta készítik a fogadásra, sőt fényes bált szándékoztak adni, de későn, csak tegnap érkeztek meg bizonyos akadályok miatt. Az idegen fiatal hölgyek közül különösen kitűnt a két Eulenberg herczegnő, — kikkel a német trónörökös feltűnő sokat foglalkozott a bécsi ünnepségek alkalmával s úgy látszik, itt sem hagyták érintetlenül a sziveket, lehetséges, hogy magyar asszonyok lesznek belőlük— kiknek

különös báj öiplik el megjelenésükön, párosulva azzal a nemes egyszerűséggel, amely a német nemzet hölgyeit általánosan jellemzi, hol a családokban, kezdve az uralkodóház tagjaitól lefelé, mindenütt egyszerűbb és igénytelenebb szokásokkal nevelik a gyermekeket, mint másutt. A Wenckheim- bálban Frigyes királyi herczeg és Izabella herczegnő majdnem teljesen magyar kísérettel jelentek meg. Az udvarhölgyek Széchényi Paula és Wilczek Auna grófnők, adjutánsok pedig Prónay és Cescbi gróf voltak, az utóbbi lengyel eredetű nemes ifjú. Midőn megkezdődött a bíl s megzendült a csárdás, a fiatal királyi herczegnők is tánezra perdültek s az idősebb Blaskovich Elemérrel nyitotta meg a tánezot és ugyancsak jó kedvvel jár,a hosszú ideig a csárdást, mintha már évek óta kedvelné és ismerné a magyar tánezot. Az udvarhölgyek is láthatólag élvezték az itthoniét örömeit, valamint folytonos és általános ünneplés és kitüntetés tárgyai voltak. A Wenckheim-bál reggelig tartott.

Krecsányi társulata Fiúméban. Krecsányi Ignácz színtársulata kedden kezdette meg egy hónapos szezonját Fiumében a Fenice színkörben, a közönség rendkívüli érdeklődése mellett. A nézőtéren, mely zsúfolásig megtelt, a fiumei magyarok mellett képviselve voltak az olaszok is, akik a közönségnek körülbelül egy ötödét tették. Különösen örvendetes, hogy az előkelőbb olasz famíliák bérlői a színháznak. Az előadás általános tetszést aratott, különösen a társulat primadonnája, Anday Blanka nyerte meg a közönséget. Krecsányit az első előadás alkalmából számosán táviratilag üdvözölték az ország minden részéből. Az előadáson jelen volt gróf festetich Andor országos szinészeti felügyelő és Mészáros szinészegyesületi igazgató is. Az előkészületekről a „Magy. Tengerpart“ vasárnapi száma igy ir: A Ciotta-utczában, a Fenice- szinkör előtt szokatlan élénkség uralkodik. Nagy társzekerekről sietve hordják az udvarra a nehéz ládákat és hatalmas díszleteket, melyek tegnap érkeztek meg Szegedről. Krecsányi Ignácz kincstá rát képezik ezek a ládák: bennök van ások kosztüm, a mennyivel aligha jött még szintársulat Fiú méba. Közel 40,000 frt értéket képvisel a díszlet és ruhatár, a melyet ide hozatott, de azért még maradt egy csomó Szegeden is. A kirakodást már tegnap sokan nézték, s a fiumei benszülöttek kéz denek respektussal lenni a magyar szintársulat iránt. A Fenice belseje lényeges átalakuláson ment keresztül. Nagy öröme azonban az öltözőkben aligha fog telni a primadonnáknak, mert Bzükek, alacso nyak és dísztelenek. A társulat zöme, élén az igazgatóval, ma reggel a gyorsvonattal érkezett meg. A nagy ut fáradalmait azonban ki sem pihenhetik, mert már ma délután próbát tartanak. Nem annyira a bemutató-előadásra kell készülniök, — hisz a IGörög rabszolga“ repertoár darab volt Szegeden is — hanem meg kell ismerkedniük a tagoknak főként az énekeseknek, a színpad méreteivel és akusztikájával. Krecsányi juuius 7-ikéig marad Fiúméban, akkor az egész társulat külön vonaton Fiuméből direkt Gyulára jön és nálunk junius 10-én avatja fel az Erkel Ferencz színkört és kezdi meg julius végéig terjedő előadásai sorozatát.

A színkör építése az elmúlt hét foiyamáu nagy lépéssel haladt előre. Hétfőn kezdették meg az épület favázának felállítását és ma már csaknem teljesen elkészült az, úgy bogy a jövő héten már a betetőzésre kerül a sor. Az időjárás a hét folyamán kedvezett az építkezésnek és ha a tető elkészültéig állandóan jó marad, úgy nem kell félnünk attól, hogy a színkör a kitűzött határidőre nem lesz készen, mert a belső munkálatok a tető védelme alatt rósz idő esetén is végezhetők lesznek. Közönségünk élénk érdeklődéssel kiséri az építkezést, a melynek a nap minden szakában sok nézője van, kik most már nap nap után világosabb képét látják az arena jövendő beosztásának. Az építtető egye sülét a lapunkban közölt meghívó szerint ma tartja a megalakulás óta első közgyűlését, melynek összehívását a színkör építésére felveendő kölcsön ügyletének megkötése tette szükségessé.

A tavaszi vásár, t. i. az állatfelhajtás élénknek ígérkezik. Nem értve alatta a sertés felhajtást, mert az — noha zárlat Gyulára nézve nincs is, de a vidéki zárlatok és sertésvész következtében — bizonyára a lehető legminimálisabb lesz. Nagy mennyiségű szarvasmarha felhajtásra számítanak és miután évek óta nem volt oly jó legelő mint most, fiatalabb jószágra már most nagy vételkedv és magas árak prognosztikálhatók. A vásári napok kü lÖnben a következők | Május 16-án szerdán sertés, csütörtökön jub, pénteken szarvasmarha, szombaton és vasárnap gazdasági iparczikkek, ló s belső vásár.

A fagyos szentek. Gazdáink réme, a három fagyos szent elseje, Fongrácz, mai napon tartja nevenapját, nagy drukkjára azoknak, a kik vetéseiket a késői fagy kárától féltik. Mert Pongrácz, Szervácz és Bonifácz kemény legények, a kik ha épen kedvük tartja, hirtelen telet varázsolnak május közepére s pityergésre indítják a gazda- asszonyokat. Ebben egyébként' kevés része van a három fagyos szentnek, mert az ő saját privát pechjük, hogy névnapjuk ilyen kemény napokra esett, a mikor megindul az északi jeges tenger jég massája és leúszván a tengeren, hideget hoz magával egész Európára. És ezért a hidegért örökösen szegény Pongráczéknak tesznek szemrehányást, akik pedig ártatlanok a dologban.

A községjegyzőí nyugdíjintézet igazgató választmánya dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, dr, Zöldy Géza, Popovics Jusztin Korosy László, Aszálay Gyula és Maros György tagok részvételével ülést tartott, melyen a nyugdij- szabályrendelet módosításának ügyét tárgyalták és miután a törvényhatósági bizottság az alapra szedett pótadó felemelését nem határozta el, a tervezettől az ezen pótadó emeléssel kapcsolatos részeket el hagyva a módosításokat legnagyobb részben a szabályrendelet világosabb szövegezésére korlátozták. Győry Imre fegyelmi pénzbüntetésének behajtása czéljából a végrehajtás foganatosítását elrendelték és néhány kisebb folyó ügyet intéztek el.

A Ludovika-akadómia zászlószentelési ünnepélyén, mely 0 Felsége a király jelenlétében nagy fénynyel folyt le szerdán a fővárosban, vármegyénket mint meghívott vendégek dr. Lukács György főispán és dr. Fábry Sándor alispán, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezredet pedig egy küldöttség képviselte, melynek tagjai voltak Kirchner Hermann ezredes vezetése alatt Guóth Ferencz őrnagy, Mayer

Pál, Kontz Ödön és Tóth Béla .századosok, Hidegh Sándor főhadnagy, Marx Vilmos hadnagy és Szabó- mezey Sándor tiszthelyettes.

A postai levéldijak. Körrendelet valamennyi kincstári és nem kincstári posta-távirda és távbeszélő^ hivatalnak. A német postaigazgatástól nyert értesítés szerint a német mozgópostákhoz még most is nagy Bzámban érkeznek Magyarországból eredő s főleg Belgium, Nagy-Britannia, Német-Alföld, az Amerikai Egyesült Államok és Canadába szóló 20 s illetve 5 fillérrel, tehát elégtelenül bérmentesített levelek s illetve levelezőlapok, melyek a szabályszerű T bélyegzővel sincsenek ellátva. Ebből azt következtetem, hogy a postát igénybevevő közönség az 1900. évi január hó 1-vel életbe lépett tarifális változásokat még most sem ismeri, s a felvevő hivatalok egyáltalában nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az érdekelt feladókat a magyar posta kárával járó hiányos bérmentesítésekre figyelmeztes sék s a közönséget a levelek s levelező-lapok tarifájáról tájékoztassák; sőt ugylálom, hogy a kir. posta-(távirda) hivatalok a külföldre szóló elégtelenül bérmentesített levelezések kezelése és ellenőrzése körül hanyagul járnak el, azokat a frankódijakra nézve felül sem vizsgálják. Utasítom ennélfogva a kir. posta- (távirda) hivatalokat, hogy a külföldre szóló elégtelenül bérmentesített közönséges levelezés kezelésénél az 1800, évi P. és T. R. T. 22-ik számában erre nézve kiadott 18.348/900. számú rendelethez szigorúan alkalmazkodjanak. Nagyvárad, 1901. márczius 27. ScKöpflin s. k.

Garázda legények rendetlenkedtek vasárnap este az Erdélyi utón. Lehettek valami 12-en s jól bepálinkázva a vasúti vendéglő melletti korcsmában, éktelen szitkozódásokkal verték fel az utcza lakóit úgy 11 óra tájban s inzultálták a szemközt jövőket. Persze a vasúti posztként kiállított egy rendőr mit sem tehetett a garázdálkodókkal szem ben, legfeljebb felirta neveiket. Ennek az alapján a kapitány becitáltatta őket és példásan megbüntette a garázdálkodókat.

Házasságok. Huszka Ferencz tegnap vezette oltárhoz a róm. kath. templomban bájos aráját Némethy Mariskát, Némethy Károly iparos polgár-1 társunk kedves leányát. — Dávid József áll. ép. műszaki rajzoló ugyancsak tegnap esküdött örök hűséget özv. Bálint Sámuelné kedves leányának, Ilonának. — Felbert Bálint pusztafőldvári kovács mester házasságra lépett Sebestény Etelkával.

A békésmegyei ifjak ülése. A Budapesten tartózkodó békési ifjak segítő és önképző egyesülete folyó hó 4-én tartotta záró gyűlését. Az ülésen az elnök bejelentette, hogy az egyesület nevében felkérte az Irányi emlékoszlop bizottság elnökét Justh Gyula orsz. gyűlési képviselőt, hogy az emlékoszlop leleplezésénél az egyesület résztvehessen, mire az ünnepély rendező bizottság levélben válaszolt és meghívta az egyesületet a folyó hó 12-én tartandó leleplezési ünnepélyre. A titkár és pénztárnok megtették évi jelentéseiket, ezután a tisztikar lemondott hivataláról. A szünidei bizottság, illetve tisztikar a következőkép alakult meg, elnök: Hajnal József, pénztárnoki teendőkkel megbízott titkár: Pap Ferencz, jegyző : Baki István. — Kovács Géza ajánlatára dr. Meskó László Békés város képviselőjét tiszteletbeli taggá választották. Végül felolvasást tartottak Kovács Géza és Hajnal József.

Esküvő. Mogyóróssy József városunk szülötte, martonvái áii takarcíkpénztári könyvvezető, tattá lek'os honvéd hadnagy e hó 5-én vezette oltárhoz ^bájos menyasszonyát, Buday József martonvásári biróokos szép leányát Etelkát.

Tambura-estély volt hétfőn és kedden este a pavilion nagytermében. Az elég jól szervezett pen gető zenekart nem nagy közönség hallgatta.

Lopás. E hó 8-án délután 1—2 órakor K. Schriffert József egyedül hagyott házába behatolt egy ismeretlen tettes, ki a viszonyokkal azonban meglehetős ismerős lehetett és felfeszitvén a pénzt tartalmazó szekrény-fiókot, 60 forintot elemeit. A károsult este vette észre a lopást, midőn hazajött s feljelentette az esetet a rendőrségnél, mely nyomozza az idegen dézsmálót.

A békési polgári kör fennállásának 20 éves évfordulóját ünnepelte a múlt szombaton, melyen Békés község társadalma szép számban jelent meg Az ünnepélyt az iparos dalárda Szózata kezdte meg, majd Környei Lajos tartott érdekes felolvasást a kör múltjáról. Azután Szerencsi István és Farkas Béla énekeltek szép magyar dalokat s az iparos dalárda Hymnusza fejezte be az ünnepélyt. Éste népes közvacsora volt a bérház nagytermében, melyet szebbnél szebb toasztok fűszereztek.

Gimnázista majális- Békésen a felső gimnázis ták tegnap este nagysikerű majálist tartottak a „Viczai" erdőben. Este táncz volt a bérházban

Holttest a Körösben A gyomai halászok kifogtak egy hullát a Körösből. Fiatal legényember, akinek még öröm lehetett volna az élete s a ki mégis a halált választotta az élet helyett. A fiatal öngyilkost Vincze Andrásnak hívták, a ki azért lett öngyilkos, mert édesanyja máshoz ment férjhez az apja halála után. E fölötti elkeseredésében elitta apai jussát az utolsó krajezárig, azután neki ment a Körösnek. TJgy fogták ki a halászok hulláját.

Hagyományozás. Szarvason a napokban elhunyt Kolompár Györgyné az ottani ág. ev. egyház özvegy és árva segélyalapjának 400, az ottani kath. egyháznak 100 koronát hagyományozott.

Nagyvárosi kép. Dél van. Az utczák igen élén kék és a takarosán öltözött kis leányka alig képes magának utat törni a hullámzó emberáradatban. A fiatal teremtés halovány, hosszúkás arcza elárulja a nélkülözést, de egyúttal szive nagy bánatát is. Váljon órzi-e, hogy az, akit egykor szeretett és a kit szive teljes melegével szeret még most is, nyomon követi? Lehangolva mérsékli lépteit a követő férfi. Az utóbbi hónapok eseményei jelennek meg a férfi lelki világában és hideg borzadály futja át egész valóját. De mind hiába, hisz nem szabad imádottját feleségül vennie. Két koldus, hogy kerülje ki a biztos nyomort! Most az Erzsébet-kőrutra fordult a leányka. Az 54. számú ház előtt Török A. és T.-sa bankháza kirakatában levő sorsolási jegyzéket nézi a leány. De ah mi történik ? Szivéhez kap, ingadozik, egy hangos sikolyt hallat és majdnem hanyatt esik, ha hű kísérője fel nem fogja. Az ájuldozó nőt beviszi Török üzletébe. Itt nemsokára magához tér a leányka, megpillantja iáiádottját és örömkiáltással a férfi nyakába borul

és csak annyit tudott mondani: „Oh Károly, most már házasodhatunk, mert megnyertem a főnyereményt!“ És igy is történt. A pénzt Török A. és T.-sa bankhaza, mely előzékenységéről ismeretes, azonnal kifizette és bála telt szívvel köszöntve a bankházat, boldogan hagyta el a fiatal pár a szerencse tanyáját.

Meghívó. A „Gyulai színművészet pártoló egyesület“ folyó évi május hó 12-én (vasárnap) délután 4 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait tisztelettel összehívom. Tárgy : a színkör építésére felveendő kölcsön tekintetében szükséges intézkedés. Gyula, 1901. május hó 9-én. Lukács György elnök.

Halál a gép kerekei közt. Szörnyű halállal múlt ki a gyulai Reisner-íéle gyufagyárban egy fiatal munkás leány, Moraveoz Róza. Áldozata lett a gépnek saját vigyázatlansága folytán s vér- fagyasztó intő példát szolgáltatott ez által többi szegény társnőinek. ÍJgy történt a véres esemény, hogy Moravecz Róza beleejtette az 1000 darab gyufaskatulyáról szóló igazolványt, „pléhtantuszt“ a gépet elfedő deszkapadlózat alá. A gőzgépet ugyanis, melylyel a gyufaszálcsákat készítik, deszka padlózat választja el a dolgozó leányoktól, úgy, hogy őket baj nem érheti. A deszkapadlózatba nyílás van egy lejáró számára, melyen a géphez le lehet jutni a gépésznek. Ez a lejárás azonban csak nagy vigyázattal lehetséges akkor, mikor a gép üzemben van, mert a közeli lendítő kerék széles s alja közvetlenül a lépcső mellett halad. A szerencsétlen leány itt ejtette bele a tantúszt s félvén, hogy elvész a tantusz, melynek ellenében pedig a fizetés történik, daczára a tilalomnak, leosont a levezető lépcsőn. Szerencsétlenségére a lenditő szij elkapta szoknyáját s irtóztató erővel ragadta magával. A szerencsétlen leány azonnal szörnyet halt, mert a kerékszij odavágta őt a padmalyhoz, úgy hogy koponyája szétlocscsant s még két-három körforgásban magával vitte, irtózatosan összeroncsolva hulláját, úgy hogy csaknem darabokban szedték le holttestét, midőn a gépet megállították. A szerencsétlen leány esete nagy szenzácziót keltett város- Iszerte, a rémes esetért azonban felelősségre vonni senkit nem lehet, mert a szörnyű véget ért leány a legszigorúbb tilalmat szegte meg s önhibájából rohant a halálba. Megható volt a szerencsétlen lány temetése, melyen az egész gyufagyári személyzet megjelent s koporsójára a munkáslányok testületileg koszorút helyeztek. A szerencsétlen leányt a gyár tulajdonosa, Reisner Emánuel temettette el.

Óvónő választás. A Simay féle alapítványból fentartott Szeghalom községi óvodában vasárnap töltötték be a Dapsy Kálmán elhalálozásával megüresedett kisdedóvói állást. A felügyelő-bizottsághoz összesen 53 pályázat érkezett be és a megejtett szavazás során a pályázók közül Dapsy Gizella, az elhunyt óvónak leánya, most már árva testvéreinek gyámola, 11 szavazattal óvónővé választatott. Kívüle Bencze Zsuzsánna kapott 8 szavazatot.

Házasság. Füzesgyarmaton f. hó 8-án lépett házasságra Bőd Antal Krassó-Szörény vármegye árvaszéki ülnöke Papp Lajos nyugalmazott lelkész bájos leányával: Mariskával.

Barnum Csabán. E hó 7-én volt az a nap, melyre megyeBzerte lázas érdeklődéssel készültek, amikor Bqrnum és Bailey a világ legnagyobb czir- kuszával előadást tartott Csabán. A Barnum czir- kusz valóban a világ egyik első látványossága, emberi abnormitásai, akrobata személyzete, légtornászai, állatsereglete, idomított lovai, elefáutjai, kutyái mind egy-egy csodálni való darab a maga nemében. Tolt is szenzácziója bőven. Az éjjeli órákban érkezett meg Arad felől s az óriási sátorfalu már reggelre készen állt. Hang nélkül, csendben és erős munkával állították fel az óriási alkotmányokat, úgy hogy tanulni lehetne ezektől a mi munkásainknak, akik egy-két méteres állvány felállítását nagyobb hűhóval, káromkodással, huzavonával és több idő alatt OBinálják, mint ezek a derék yankee-k egy egész sátorfáim. Ebben a rendkívüli fegyelmezettségben rejlik a Barnum világra szóló hírnevének egyik titka. Publikum úgy a kirakodást, mint az előadásokat óriási számban nézte végig. Valami tuludvariasnak épen nem mondhatjuk a czirkusz személyzetét, mert daczára a fél 8-ra hirdetett időpontnak 7 órakor megkezdték az előadást s a publikum nagy része nem látott semmit az abnormitásokból. De hát Barnumnak nem nagy szerencsétlensége, ha az itteni publikum nem is tartja őt udvariasnak. A közönség természetesen túlnyomóan vidéki volt.

Öngyilkosságok- A múlt hét folyamán újabb három öngyilkosság történt. Orosházán Bruckner Gerő 23 éves kereskedő szilvalekvárba kevert sze- recsikával megmérmérgezte magát és egy napi kínlódás után meghalt. Mezőberényben özv. Pereiné Pet- lrik Emilia egy volt vasúti őr özvegye felakasztotta magát. Mindkettőt gyógyíthatlak betegsége kergette a halálba. Csorváson egy héttagú család kenyérkeresője Góg Péter tehetős gazda valami családi viszály miatt elkeseredvén, felakasztotta magát.

Katonai előléptetések. A május elsején kihirdetett előléptetések során a 101. gyalogezred Csabán állomásozó zászlóaljának kebelében előléptek : Strohmayer Károly őrnagy, zászlóalj és állomásparancsnok alezredessé, Muntyán Sándor másod- osztályú százados első osztályú századossá, lovag bartenthali Göttlicher hadnagy és Nagy Árpád számvevő hadnagy főhadnagyokká.

Megvadult bika. Orosháza község egyik bikáját megvette egy szentesi mészáros s Csikóra István orosházi emberrel haza akarta hajtatni. Már egészen Szentesig hajtotta a bikát, sőt a városba ért már vele, midőn egyszerre a bika megvadult egy bicziklitől és felöklelte hajcsárját, ki rögtön meghalt.

Orosháza és a Schossberger birtok. Orosháza község képviselőtestülete a Schossberger-fóle birtokvételi ügyben közgyűlést tartott, melyen megállapították a szabályrendelet tervezetet a következőképen : A község a birtokot eladja első sorban orosházi jelentkezők, másod sorban idegeneknek. Vételár holdanként 660 és 670 korona. A jelentkezésnél 20 korona bánatpénz fizetendő le. A vevők által augusztus 1-én 46 korona, szeptember 15-én 134 korona, összesen 200 korona fizetendő. Vitát keltett azon indítvány, hogy a szegényebbek részére külön 500 hold hasitassék ki és 1—5 holdas részletekben árusittassék s ezek 130 korona óvadékot tennének le, Freuder Mór sokalja a 130 kor. óva-