Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
Tíz órakor: Bodoky 267, Bartha 125, Kint a választási téren mindkét párt nagy erőfeszítéseket tett. Állandó a koosirobogás fehértollas Bo doky-párti és nemzeti tollas Bartba-pártiak hordják koosin a szavazókat. A párttanyákon a Komlóban és polgári körben a Bodoky-párt részéről, a központiban és a 48-as pártkörbon pedig a Bartha- párt részéről nagy élénkség uralkodik. Mindkét párton szól a zene, a pártok lelkes hangulatban éljenzik jelöltjüket s a Dobay nyomda előtt, ahol óránként táblázaton mutatják a szavazatokat nagy csomó érdeklődő nép verődik össze mindkét pártból. Tíz és fél órakor igy állanak a szavazatok : Bodoky 285, Bartha 236. A hangulat mindinkább élénkül. A Bartha- párti kortesek egy lábon állni nem tudó beteg szavazót hoznak, kit hárman is alig tudnak a vá- osház kapuján beczipelni. A kordonon belül álló Bodoky-pártok mosolyogva jegyzik meg : — Uev látszik a halottak is jönnek nem sokára, Bodoky még mindig előnyben van. 11 órakt^L. a szavazat mutató-tábla ezt mutatja : jf . Bodoky 340, Bartha 305. A -Bodoky-párt reményét és kedvét erősen szegi az a körülmény, hogy a Dobay-nyomda előtti csődületben levő Bartha-partiak gunyszavakkal illetik a Bodoky szavazóit. Tizenegy óra után 3 rendőr egy kapálózó Bartha-pártit vonszol át^a kordonon a városház-felé, ki tettleg is inzultálta az ellenpárti szavazókat. — A Bodoky-pántról igy (sok szavazó széled el a gúnyolódó szók követkéz uyét. Hir nem érkezik s a nép türelmetlensége tetőpontra hág. Ekkor egy — nem lehet megállapitan' hogy szándékos e, vagy véletlen — téves hir kö vetkeztében leírhatatlan zavar támadt. — Bartha nyert 5 szótöbbséggel hangzik égj tében. — A Bodoky-pártiak. panaszt emelvén miatt az elnöknél, Schmidt József h. elnök csendőrökkel megy a tett színhelyére, hol azonban ekkor csend uralkodik. A hogy a csendorség elvonul a terrorizmus újra kezdődik. Bartha előnyben. Ez alatt a választási helyiségekben is fordul a koczka. Egyre gyérebben szállingóznak a Bodoky- pártiak s a Bartha-párt most önti szavazatának, derekát a József és Újvárosról. A mérleg egy ni gyot billen s fél 12 órakor igy állanak a szavazatok : Bodoky 380, Bartha 402. A Bartha-párt ujjong és uj reményekre gyűl. A Bodoky-pártja szemmel láthatólag csügged, amit nagy mérvben fokoz a Bodoky-párt terrénumára beékelődött Bartha párti csoport, mely állandóan terrorizálja a Komlóból jövő Bodoky-párti szavazókat. Az arczok pirosabbak, a hangok indulatosabbak lesznek. A növekvő izgatottság alól a nyugodt szemlélő nem tudja magát emanczipálni s a Bartha- párt ezenközben hatalmas ugrásokkal tör előre az urnáknál. kiáltás s ezrek ajakáról mint diadalorditás hangzik a Bartha éljenzése. A Bodoky-párt elcsüggedve áll helyén, inig a Bartha-párt feltartózhatla- nul nyomul előre zászlójával a városház erkélye elé. Perczekig tart a hiedelem mindkét s a lelke- sültség a Bartha párton. A nép tombol, éljenez, már már viszik a Bartha zászlóját kitűzni az er- élyre, midőn egyszerre rohanva jő a Bodoky párt hírnöke a második küldöttségtől s felhangzik a diadalkiáltás a Bodoky-párton : Bodoky nyert! Most a Bodoky-párt tör előre s a két párt a csüggedésből örömre gyűlt Bodoky párt és a feldühödött, a Bodoky győzelmét hinni nem akaró Bartha-párt, félelmes kavarodásban vegyül össze. Ordít, ujong, káromkodik és szitkot szór ezer meg ezer ajak. — Éljen Bodoky Zoltán I ! — Abczug, le az urakkal j Hangzik a szitok és öröm kiáltása együttesen. A perez izgalma hidegen nem hagy senkit, kiabál, örül, dühöng és beszél mindenki. Most hirtelen félelmes, csaknem végzetessé váló dolog történik. A Bartha-pártnak mintegy 40 embere feldühödve rohan a városháza kapuja felé. — Szót akarják tépni a jegyzőkönyvet! hangzik többfelől. Ebben a pillanatban 12 csendőr szuronytsze- gézve rohamlépésben nyomul a városházhoz s a tömegen keresztül utat törve megelőzi a feldühödött csoportot s a kapu előtt terem. — Hátra arcz ! Szuronyt szegezz ! hangzik Hoffmann őrmester harsány vezény szava s a feldühödt, fékevesztett tömeg felé tizenkét fényes csendőrszurony mered a városház-kapujából. , A lesflegmatikusabb emberekben is meghűl a jC-gréjl e látványra. A perczek, a pillanatok vészterhesek s ebben az óriási zűrzavarban az első küldöttség izgatottan várja a késedelmeskedő második küldöttséget. A városház előtti téren forrong a négyezer főre tehető néptömeg s az óriási tömeggel szómban 12 szál csendőr és ugyanannyi rendőr képviseli osak a karhatalmat. A katasztrófa kike rülhetetlennek látszik. 11 és s/4 órakor Bartha 442. erőfeszítés Bodoky 428, Mindkét párton látható az óriási Kocsik robognak szavazóval és a nélkül. Mindazon által a Bodoky-párt elmarad. 12 órakor igy áll a szavazatok száma: Bodoky 445, Bartha 454. Az első küldöttségnél, ahol már az elmaradottak szavazata is gyéren jön, Jantsovits választási elnök egynegyed 1-kor kitűzi a zárórát egynegyed 3-ra. A záróra alatt. Az érdeklődés s az ezzel járó lázas hangulat a déli órákban sem szünetel. Étien, szomjan ebéd nélkül ácsorog a város fele, kíváncsian a kimenetelre s inkább elengedi az ebédet. 1 órakor igy Állunk : Bodoky 500, Bartha 507. A szavazatok lassan gyűlnek, tiz perczenként változik a kép. Barthát azonban nem lehet legyűrni. 1 óra 10 perczkor I Bodoky 518, 1 óra 20 perczkor: Bodoky 525, Bartha 526. Bartha 539. Ki a nyertes ? ! A pártokon mindinkább tömörödik a nép, iz galmas szinpompás, hangulatteljes képet mutatnak az utczák s mintha senki sem tudna nyugodtan konverzálni, csupa deklamáló, nagyhangú emberekből áll az utcza, kik csoportokba verődve tárgyalják az eseményeket, sérelmeiket, bizonyos mindenkin erőt vevő autosuggestioval megnagyitva, szenvedélyesen, hevesen. Az utczák az ebéd utáni órákban még jobban megtelnek. Előjönnek az asszonyok is a Józsefvárosból, az Újvárosból I szenvedélyesen rikácsolva szidják az urakat és tüzelik a férfiakat a harezra. Az asszonyok lelkesedése és kíváncsisága leírhatatlan; Yan amelyik csecsemőjét szoptatva lökdösteti magát a csendőrök és a tömeg által s a végeredmény iránti lázas érdeklődés olvasható az arezokon. Bodoky-pártja kissé behozza a distáncziát. 1 óra 25 perczkor: Bodoky 551, Bartha 557. A következő negyedórában újra neki indul a Bartha szavazata s egy óra 50 perczkor 20 előnyt nyer, lóvén a szavazás ilyen : Bodoky 563, Bartha 583. A nép azonban, mivel a zendüléstől való félelem miatt a Dobay kirakatból is bevették a sza vazatmutató-táblát, nem tudja hányadán van. Minden pillanatban más más valótlan hir érkezik s e szerint változik a tömeg hangulata is, mint a szél korbácsolta tenger hullámai. Perczről-perezre nő az izgatottság a záróra közeledik. 2 óra 10 perczkor : Bodoky 587, Bartha 592. A különbség 5. — Még 5 perez . , . ! A nép izgatottsága mindkét párton leirhatat lan. A második küldöttségtől érkező bizonytalan hírek hatása alatt hullámzik a hangulat, a remény a szenvedély, az indulat s a perez közeledik, az óramutatója halad a záróra felé i a nép a legnagyobb bizonytalanságban van. A zűrzavar növekszik. Ebben a puskaporos hangulatban lepereg a záróra. A szavazatokat lezárják az első küldöttség, nél s várják a második küldöttség zárlati eredméA választás eredménye. E felcsigázott várakozásban végre megérkezik a második küldöttség. A két küldöttség ötszeülése után némi nyugalom mutatkozik, a várakozás figyelme kissé lecsillapítja a zajt és idegességet. Végre 7*4: után Jantsovics Emil kihirdeti a szavazó helyiség ablakából az eredményt, mely szerint a beadott 1217 szavazatból 616 Bodoky Zoltánra, 601 Bartha Miklósra esvén, Dr. Bodoky Zoltán 15 szótöbbséggel Gyulaváros országgyűlési képviselőjévé választatott. Éljen dr. Bodoky Zoltán. A Bodoky-párt perczekig tartó lelkes éljenzéssel e perezben elnyomta a másik párt szenvedélyes haragját. A fanatizált nép azonban nem oszlott szét. A föllel késül t Bodoky-párt a Komlószállodához vonult, honnan diadalmas éljenzésekkel hozta az ujjongó néptömeg a megválasztott Bodoky Zoltánt. A városháza elölt Jantsovits Emil választási elnök várta őt a mandátummal. De ott várt a Bartha-párt is fenyegető állást foglalva a térségen. Jantsovics elnököt alig engedték szóhoz jutni, ki végre is a csendőrökkel volt kénytelen hátraszorit- tatni a népet az emelvénytől. De ekkor is folyton kiabáltak, szitkozódtak s minden pillanatban félni ehetett a lázongástól, a katasztrófától. Végre megtörtént a mandátum átadása s Bodoky Zoltán kö szönő szavakat moudott a választóknak, sokszor megszakítva az ellenpárt heves szitkozódásaitól. A Bodoky beszéde alatt ismét kénytelen volt CBendőrség hátrább szorítani a tömegei, ezer szerencse s csaknem a véletlennek tulajdonítható, hogy komoly összeütközés nem történt. Végre a vesztes párt lassan oszladozni kezdett, morogva, fenyegetőzve. A nyertes Bodoky párt zeneszóval, zászlók alatt örömujjongva kisérte haza képviselőjét lakására, hol Bodoky meleg szavakkal köszönte meg választóinak szeretetét, kik a mai küzdelem nehéz perczeiben is megállva helyüket, diadalra vitték a szabadelvű zászlót. Perczekig tartó éljenzés közt búcsúzott el Bodoky választóitól. Majd dr. Lukács György főispán ablaka elé vonult a tömeg s az ablakban megjelenő főispánt perczekig tartó éljenzéssel üdvözölte a diadalmas szabadelvü-párt. S ezzel bevógződtek a választások izgalmai Gyulán. A szenvedélyek elültek s a polgárok békéjét remélhetőleg öt évig nem háborítja fel a pártszenvedély s Gyulaváros uj képviselője a nehéz küzdelemmel szerzett mandátummal, mint városát szerető polgára uj minőségében bizonyára törekedni fog kiérdemelni polgártársai bizalmát s minden tehetségét a város érdekeinek előhaladására szenteli. E reményben őszintén és bizalommal üdvözöljük őt a képviselőségben. Halottak napja. Közeledik halottak estéje. Erőt vesz a sziveken a szomorú hangulat. Megélénkülnek ismét elhalt szeretteink képei lelkűnkben. Gondolataink emlékeiknek azentelvék. A temetőben felkeressük, hol sírjaik domborul nak. Koszorúikra száll könnyeink harmatárja. Kegyeletes kezek fényt deritnek a sirokra. Élénk és ragyogó lesz a halottak csendes birodalma. Nagyon elhagyatott s árva, kinek sirja felett nem búsul a kegyelet halottak esté jén. Megtelnek zsúfolásig ekkor a templomok, melyekben a halál megdöbbentő igazságát vetitik szemeink elé, a feltámadás ragyogó fényözönében. Mit is érne ez a vándor földi élet, ha a rideg sírnál érne véget? Több keserűség, nagyobb fájdalom nem foghatná el akkor a gyönge szivet, mint épen halottak estéjén. Meglátogatnánk a jelesek sírjait, de mellettük elnémulna a magasztaló ajak. Jutalmu- cat ők is ott találták volna meg a keskeny sirgödörben. Felkeresnénk szeretteink sírjait elrémülve gondolnánk örök megsemmisülésünkre ! Talán ennyit sem tennénk meg ? A barbár korszakok iszonyatosságai csak halovány előképei volnának akkor a földi nyomornak. Ezredek rohanásával a lótusz illatárjában bár barbár érzülettel, de erős meggyőződéssel hitt a büszke memphisi palota pharaója millió rabszolgáival együtt Osiris bosszújában a másvilágon. A hatalmas római és görög nemzet halottai szomorúan bolyonganak a sötóteu gyűrűző Styx partjain, miglen ihatnak mohón Lóthe habjaiból, hogy feledjék földi gyengeségeiket. Költői lelkű nemzetek voltak. A szörnyű halált is szelíd ifjú alakjában ábrázolták, ki mosolyogva oltja ki az élet fáklyáját. Hittek azonban a lélek halhatatlanságában. Bebalzsamozták szeretteik holttesteit, mert hittek a test feltámadásában. Az emberi ösztön mindig visszaborzadt az örök megsemmisülés komor gondolatától. Nem lehet találni történelmi korszakot s benne nemzetet, mely következetesen tagadta volna a tulvilági életet. A franczia nagy forradalom eszeveszett tömegét . félrevezették ugyan rövid időre, de vezetőinek a gonosz áték fejükbe került. Egyesek törekvése is azonban a halhatatlanság nagy gondolatában csúcsosodik ki. Nagy emberek, nemes lelkek munkakörét a halhatatlanság eszméje irányítja. Nemzeti és állami emelkedés alapjául szolgál az egyéni élet halhatatlansága. Nincs előttünk iránytű, nincs lelkesedés sem alkotó erő, ha egykor örökre a sirba dőlünk. E nyomasztó és lesújtó gondolat gyógyithatlan sebet ütne szivünkön. Ki viseltetne ekkor önzetlen humanismussal embertársai iránt ? Ki ismerné el irányadó hatásúnak a társadalom s hazaszeretet vallásos ihlettel kiszabott parancsai iránt való szoros kötelességeit ? Naponta megújul körülöttünk az egyenlőtlenek érdek-harcza. Ez utálatos küzdelem egészen a sirig tart. A sir homálya pedig örökre elnyeli áldozatát ? E feltevés, ellen fellázad boldogan fogadjuk el a Ígéretét: feltámadunk! Ezen gondolatnál mily nyugtató érzés fog el bennünket. Mindenik küzd közülünk, mig végre pihenőt parancsol a „mors irnpe- rator.8 Ritkulnak minden évben soraink. Fájdalommal búcsúzunk el elhalt kedveseinktől, de csak a viszontlátásig a boldog feltámadás reményében. Isteni vallás, mely megisteniti a sir rejtett homályát, midőn felpattantá zárait, a leghathatósabb gyógyirt találta fel a sebző szivekre. Kérkedő mósolylyal elfordulhat tőle tapasztalatlan fő, de a szív kétségbeejtő sebeit akkor hiába takargatja. Életsorsának könyve ez esetben kérdőjellel végződik, melynek tartalomjegyzéke mindent megmagyaráz ! Mennyivel nemesebb, fenségesebb a sir és feltámadás közötti harmónia. Szivünk húrjai rezegnek s lelkünk boldogan andalog el zenéjén. Nyugodt lélekkel fogadjuk az utolsó Istenhozzádot, mert a sir homályánál uj remény kél, mely élteti az emberiséget. Minden családnak vannak elhunyt tagjai. Minden társadalom gyászolja kidőlt oszlopos tagjait. Minden nemzet siratja kihalt nagyságait. Sőt »a sirt, hol nemzet sülyed el népek veszik körül s a népek millióinak szemében gyászköny ül.« Azért felettünk nagy szemfedőnk ezüst csillagokkal kivert, kékségében biztatóan ragyog rendeltetésünk szivárványa — a feltámadás eszméje. Eszmének mindig igazi megtestesítője az egyéni élet. A szeretet képviselője a csa* ládtagokban. A munka s nemes törekvések alakja a társadalomban. A honfi mély szerelme a nemzet nagyjaiban jelentkezik teljes pompájában. Az eszmék életet nyernek általuk s a szeretet működésükben buzog. Boldogító és édes azért a tudat, hogy velük s épen általuk támadnak diadalra az eszmék és nemes törekvések. Sohasem érheti el bölcsességének delelőjét, kit annyira megtéveszt az eszmék áradata, hogy alakulásoknál figyelmen kívül hagyja az egyéni életet. Az emberi lélek alkotója fenséges erővel oltotta be a szív érzelmei közé az eszmék betetőzéséül a tulvilági élet örökösei, a halottak iránti kegyeletet. A gondolat hideg kristályait ragyogó fényáradattal vonja be e szerető gondoskodás halottak estéjén. jobb érzésünk s vallás vigasztaló m ői ki a melylyel tulajdonképen kezdetét vette a pótválasz tási akczió, mert attól kezdve az ellenzék házról- bázra, tanyáról-tanyára járva mindent elkövetvéu a Bartha és Hentaller-pártnak az ellenzéki eszmék diadala érdekében való egyesítésén, mely mozgalommal szemben természetesen a szabadelvüpárt sem maradt tétlenül. A vasárnapi népgyülés. A vasárnapi népgyülésre Kossuth Ferencznek a volt Hentaller-párt vezérférfiaihoz intézett sürgönyei adták meg az ioditó okot. Kossuth Ferencz ugyanis táviratban kérte fel a Kossuth-párti ellen zék főembereit, hogy hassanak minden eszközzel oda, bogy a volt Hentaller-párt Bartha Miklósra szavaz zon, mert Bartha megválasztatása esetén a gyulai mandátumról lemondván a Kossuth párti Pálnak engedi át a mandátumot. Ez hozta lázba, ez gyújtotta reményre az uj városi Ko 6suth-párti választókat, kik túlnyomó számban Barthához csatlakozván, erősen koczkára tették a szabadelvüpárt előre remélt nagytöbbségü győzelmét. — A vasárnap reggel kiragasztott népgyülésre hivó plakatok, melyen a Kossuth-párti Barabás Béla és Olay Lajos, mint Bartha támogatói szerepeltek, nagy naptömeget hoztak össze a Király előtti térré d. u. 3 órára. K. Schriffert József Ug ronpárti és Névery Albert volt Kossuth-párti párt alelnök nyitották meg a népgyülóst, kérvén az ellenzéki polgárokat a 48-as eszmék zászlajának egyesült erővel leendő diadalra juttatására. Barabás Béla, a kinek személyében a két párt egyesülése legfőbb szimbólumát kaphatta volna,|B nem jött el, de eljött Olay Lajos, aki berekedt torokkal, de szenvedélytől tüzes szavakkal szólt a gyulai választókhoz a 48-as és 67-es alapok ismert párhuzamba állításával, a szabadelvüpárti tisztvise lök működésének ellenszenvessé teteiével keltvén tetszést a tömeg sorában s köszönetét és csodálatát fejezte ki Bartha Miklós nagysága iránt, ki önzetlenül, tisztán a 48 as eszmék érdekében megy bele a választási küzdelembe, csak a lobogó becsületéért. Olay után Bartha Miklós szólt a választókhoz. Amit még tőle^nem hallottunk s amely motívumok eddig általa fel nem használtattak, a demagógia eszközeihez fordult s tüzes beszédben kikelt a tisztviselők ellen, akik a népnek öt esztendőn keresztül ülnek a fején s az öt év utáni egyetlen! szabad napjuk — a választás napján is — befolyái solják a népet szabad akaratuk megnyilatkozásául ban. Majd szenvedélyes szavakkal tört ki a poli-j tika halottja Tisza Kálin ín ellen. — Utána ismét Olay beszélt, majd K. Schriffert helyi politikát pengetett, szólván az alsó-fehér-körösi ármentesitő tár sulat részéről a népnek aránytalan megterheltetó séről. A lefolyt gyűlésen észrevehetőleg fel lett han golva a nép s a Kossuth párt zászlójának uj diadalra vitele reményében a Hentaller-párt túlnyomói része ott nyomban Barthához csatlakozott. Ilyen auspicziumokkal ment neki Gyulaváros népe a keddi pótválasztásnak. A választás napján. Három napi éjjel-nappali szakadatlan korteskedés után már kora reggel megindultak a pártok minden városrészből zeneszóval vonulván fel a tett színhelyére. Reggel 8 órakor szemközt állt a két párt a városháza előtt a szokott helyen, a magyar iskola előtt pedig az ártézi-kut mellett a Bartha nemzetiszin-tollas, a szobor mellett pedigaBodoky fehértollas pártja. A csata kezdetén nem mondható, hogy a választási mozgalom valami nagy hullámokat vert volna. Ez indíthatta az utólag lanyhasággal vádolt! Jantsovits - Emil elnököt, ki egyébként a választásig mindvégig a legkifogástalanabb pártatlansággal vezette] hogy karhatalmat nem rendelt ki s a rendfentar-1 tást tisztán a rendőrségre bízta, amely az események későbbi folyamán, a kifejlődött csata hevében a fanatizált néptömeggel az el fajult szenvedélyek harczával megbirkózni nem tudott. Ez határozott, bár az előzmények után indokolt, sőt természetes, de mint a következmények igazolták, végzetes tévedés volt a választási elnök részéről. Egyénisége, általánosan ismert szeplőtelen jelleme kizárja még a legcsekélyebb gyanúját is annak, amit neki több] pes'i lap gyulai inforraáczió alapján imputál, a Bartha-párt érdekében tett „nyomást“, de a kától nai karhatalomnak optimismusból való igénybe nenol vétele, a választás esélyeire való eme készü- letlenség csaknem gyászos eredményre vezetettj Ákczeptálható e tévedés alapja annyiban, hogy a múlt választás lanyhasága csakugyan adott tápol ez optimizmusnak. — A Bartha párt érdekében^ való elnöki nyomás azonban határozott autosugges- tio és költemény, mely igaztalan vád csakis a vá lasztás utáni hangulatban, az indulatok még forrongó hevében leli magyarázatát. Pontban 9 órakor vette kezdetét a választás. Az első küldöttségnél Jantsovits Emil elnök, Schmidt József h. elnök, Kóhn Dávid jegyző, Kocsis Szilárd helyettes jegyző s a Bodokypárt részéről Ambrus Sándor és Schröder Kornél bizalmi férfiak, a Bartha-párt részéről Balog íános és Kis Lajos bizalmi férfiak voltak. A másik küldöttség tagjai voltak dr. Zöldy Géza elnök, dr. Frankó László helyettes elnök, Hofmann Ferencz jegyző, Papp Gyula h. jegyző, bizalmi férfiak a Bodoky párt részéről dr. Daimel Sándor és Szénásy József, — a Bartha-párt részéről Domonkos János és Czeglédy Antal. A szavazás kezdete. A szavazást pont 9 órakor az első tizedbeli Bartha párt kezdte a városházán, mindössze négy szavazattal, azután kezdte a Bodoky-párt, mely ettől kezdve állartdóan vezetett, ép úgy mint a má sik küldöttségnél, hol a Józsefvárosiak szavaztak, állandóan Bartha volt túlsúlyban. Az első tized’ rohamosan leszavazott s Bodokynak háromnegyed 10-kor nagy többsége volt, a szavazatok aránya ez lévén : Bodoky 211, Bartha g] A na be tei ka ba sz pá ur Ke ált dől ein gy< a ( nél tel vá gy gal az ko bő jál kit vei ba ny dé jet tői dé Ba ny lel va de sz ko 42 Bodoky előnyben. A szavazás kezdetén Bodoky óriási előnyt szerzett, amit a lassabban szavazó Bartha-párt csak sokára tudott behozni. 9 órától a szavazás megkezdésétől kezdve egészen fél tizenkettőig a Bodoky-párt volt előnyben. A la hi a né
