Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
Fogyasztási adóbérlet. Orosháza község területére a fogyasztási adó beszedésének jogát a kincstár 35000 korona bérösszegért ajánlotta fel a községnek. A képviselőtestület elfogadta az ajánlatot és egy bizottságot küldött ki a kezelés módjának megállapítására. Öngyilkosságok. Fiam, Pál tótkomlóei lakos folyó hó 14-én reggel felakasztotta magát. Tettének oka ismeretlen. Ugyanazon napon Füzesgyarmaton két öngyilkosság történt, Homoki Péter az udvarán levő kútba ugrott, hadász Csák János pedig rósz családi élete miatt való elkeseredésében felakasztotta magát. Gyulai élet. — Választási képek. Kijelentem, hogy nem vagyok kapcsos. Noha állítólag sokan látták, midőn ama bizonyos |liberális gazember“ az én hátsó zsebembe csúsztatott egy darab ötvenest a „Komló“ szálloda előtt. Ezzel szemben kijelentem, hogy hátul zsebem nincs s az ötvenes már régen kiment a forgalomból. Ilyen kapcsolási hitelt érdemel ama másik szenzácziós hir is, hogy a Bartha párti szavazók rálőttek egy Bodoky-párti szavazóra a város szélén. Ebből azonban két dolog igaz, az egyik a Bodoky-párti szavazó, a másik az, hogy csakugyan szólt valami, de az se puska volt. Egy Bartha-párti szavazó unokája ökröt legeltetett az utczán — (Gyulán ezt is szabad) — s hatalmasat csergetett szijas ostorával. Ez volt ,A lövés a kültelken.“ De le tudnám önöknek vezetni a választási szenzácziókat valamennyit ilyetén formára. Mikor a szenvedély és indulat hatása alatt szántszándékkal nagyitó üveget tesz fel a szemére az ember és minden dolgot nagynak lát, az impres- siók élénk nyomot hagynak ilyenkor az indulattól felhevült lélekben, akkor megmagyarázható az a számtalan sérelem, szenzáczió és botrány, amit ilyenkor ki-ki magának és másnak suggerál. Azonban nem a választások pszihologiáját hanem morzsáit szándékozván megírni, itt kénytelen vagyok feltenni az első alczimet. A ki nem fél a lövéstől. Forrongott 2 óra tájb in az utcza. Minden pillanatban félni lehetett a csendőri beavatkozástól. Egyik Bartha-párti „szavalló“ izgatottan kiabált a többinek. Azt hiszem a saját hangjában gyönyörködött, noha nem volt miben, úgy be volt rekedve. — Ne féljetek választó polgáraim, nem mer az a csendőr közibénk lőni. Aztán ha mer is büszkén odatartjuk a mellünket, hadd vérezzünk el a hazáért és a szabadságért ... Szónoklatát egy hatalmas dörgés szakította félbe. Mintha 10 csendőrpuska sült volna el Emberünk elsápadt s uczu vesd el magad, a városház másik kapujánál leszaladt a Körös partra. Meg sem állt a Menyhárt-hidig. Pedig csak Deutschnál féltették a kirakatot és lebocsájtották a „zajnélküli görredőnyt.“ Hátrább az agarakkal. Ezt a szálló igét vasárnap délután Bartha Miklós adta át a választóknak s a Bodoky-párt vette hasznát. A választáson, midőn a Bartha- párt a téves hir alapján felvonult a nyerő platzra I kiderült a Bodoky győzelme, ezt kiáltották a Bodoky hivei a Bartha-pártiaknak, amire Bartha szavai határozott „ziccert“ adtak. — Hátráhb az agarakkal! — kiabálták a Bartha-párt felé. Ez azonban éktelen dühbe hozta a vesztes pártot s az egyik ilyen kifakadást tett — Előbbre a nyíltakkal, hátrább az agarakkal Többet nem is használták a Bartha s'.álló igéjét. A szabadelvüpárt „zöme“. Ez már éjjeli 3- órakor történt. A szabad elvüpárt egy töredéke ekkor már nemcsak diadaltól volt megittasulva, hanem egyébtől is. Ilyen körülmények között lelkesedéssel fogadtatott amaz indítvány, hogy „adjunk éjjeli zenét“. S lön a békésen alvó polgároknak az 6 felzavartatása. A lelkes kis csapat a szabadelvüpárt elnökénél is tisztelgett éjjeli zenével. Az elnök megtisztelte az éji látogatókat és slafrok ban megjelent az ablaknál. Lön nagy éljenzés és alvóknak felriadása az Árpád-utczán. A Jcom- pánia egy szónoki babérokra vágyó tagja ekkor pózba helyezkedve igy szólt az elnökhöz : „Nagyságos és szeretve tisztelt elnök ur!“ Mi, akik itt ez ünnepi alkalomból megjelentünk, úgyis mint, a szabadelvüpárt zöme . . . Az elnök meghökkenve tekintett ki a zöm után, kik előtt ő csak slafrokban jelent meg. Egy „zöm“ a pikulást ölelgette, három „zöm“ sikertelenül támasztott egy-egy akáczfát, a negyedik „zöm“ pedig szónokolt. Éjjeli 3 órakor ennyiből állt a- szabadelvüpárt „zöme“. Az elnök mégbánta, hogy slafrokot is vett, de a Szolnokot megadással hallgatta végig. Aki nem a szivéből ordít. Bemén két ember a boltba egy kis gugyira Kívülről Bartha-pártit mutatnak, de beszélgetésükből kitűnik, hogy a Bodoky-párton tartották a zászlót. A pálinka mellett filozofálnak. — Tudja ken’ sógor, nem rossz az ilyen választás. Egy forint 50 krajczárt kaptam az ácsorgásért. Könnyű kereset, csak szégyelli az ember magát, hogy szembe kell nízni a negy- vennyolczczal. — Hát a múltkor hun tartotta kend az ászlót? — A múltkor a túlsó oldalon tartottam ingyen és kiabáltam a Bartha nevét eleget. — Hiszen most is ordított ken’ hallom, hogy be van rekedve. — Ordítottam hát, mert bizgattak az urak hátul. Hej a múltkor is ordítottam, pedig nem is bizgattak, erősebben és többet ordítottam, még se rekedtem igy be. Hiába, ha az ember nem a sziviböl ordít, jobban bereked. Akinek nem kell kapocs. Tárgyalják nagyban, hogy milyen csúnya dolog az a kapocs. — Hát tán kend nem adná oda a voksát ötvenír, — szól oda egyik választó, egy legjobban hadonászó atyafihoz. — Nem én, még kétszázért se. — Osztán hát mir ? ! — Hát . ] . hát . . . mert nincs szavazatom I * * * Egy szó mint száz, nem ér a választás kapocs nélkül semmit. I p o d a I o Nu8zbek Sándor első verskötete. Vettük és közöljük az alábbi felhívást: Felbivás előfizetésre „Hófehérke“ czimü első nagyobb költői munkám sikere bátorít arra, hogy „Délibáb“ czimü kötetemre előfizetést hirdessek. — Verseim legjavából kötöttem egy kis szerény virágcsokrot az én kis meghalt „Hófehérkém“ földi emlékének szentelve. — A kötet négy részre oszlik: 1: Vőlegény—menyasszony. 2. Férj—feleség 3. Dalok a kis babáról 4. Temetés után. — Erre a négy részre oszlik az én fiatal életem története is. — A kötet karácsonykor jelenik meg. Az előfizetési ár 2 korona lesz, mely november 20-ig Gyulára (Békésmegyo) Dobay János könyvkereskedésébe küldendő. — Nyolcz előfizető után a gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálok. Gyula, 1901. október havában. Székely Sándor (ár. Nuszbek Sándor.) — Olvasóközönségünk előtt szükségtelen e felhívást ajánló sorokkal kisérni. Kitűnő poéta munkatársunk eddigi írói működése bizonyára meggyőzte őket arról, hogy a Nuszbek kötetek esemélyt fognak jelenteni a magyar irodalomban, messzi tulmennek a többnyire sikertelen próbálkozás hatá rán, maradandó becsük ismert nevet, babért szerez Írójuknak. Igazság és egyszerűség; ez a két tulajdonság teszi széppé Nuszbek Sándor verseit, a mit pegig oly kevés dalköltőnknél találunk meg. A hibátlan verselést csak kezdőknél lehet érdemül felróni, Nuszbek sorainak gördülékenysóge mutatja, hogy ő már túlnőtt ezen írói kiskorúságon. Az isten adta képességen és irói készségen kívül nagy érdeme Nuszbeknek, a fiatal koránál fogva inkább szembeötlő helyes, tárgyilagos és szigorú ön bírálat és ha ő mind legjavát igéri, úgy bátorak lehetünk, hogy azok nem mint másoknál a rosszak között türhetők, hanem a jók közül a legjobbak lesznek. A vörös talár. Brieux-nek ez a dramatizált törvényszéki végtárgyalása most teszi meg diadalmas körútját Európa színpadjain. Nálunk a Nemzeti Színház deszkáin került színre a napokban s a siker itt is oly fényes volt, mint mindenütt, a hol a szinpad.deszkáira hozták. Mondható, hogy Echegaray: „Foil, a mely tisztit“ sikere óta nem csinált darab akkora hatást, mint a „Vörös talár.“ A Franklin- Társulat most az Olcsó könyvtárban (1234—1237. 8z.) adta ki a Nemzeti Színház hivatalos fordítását. — Ära 80 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. megemlítette, hogy a törvényhatósági bizottság is, melynek tagjai között igen sok a gazda, az önálló vámterület mellett foglalt állást. Javasolta, hogy a kérdést tannlmányozandó, máskorra halasszák a határozathozatalt. Szalay József nagyobb beszédben szegődött a külön vámterület harezosává. Ellentétes vélemények is hangzottak s igy szavazásra került a dolog. A közös vámterület inellett szavaztak: Geiszt Gyula, Szabó János, Vidovszky László, Wagner István, Reisz Simon, Reiner Béla, Badics Elek, Kraft Viktor, Kallay Ödön, Morvay Mihály. A felirat ellen szavaztak: Szalay József, Beliczey Géza, Bajcsy Gusztáv, Haraszti Sándor, Beliczey Rezső, Urszinyi Dezső, dr. Szalay József. — Az aradi gazdasági egyesület megkereste az egyesületet, hogy a bor- togyasztási adó leszállítása és a szeszadó felemelése tárgyában szintén felírjon. Az igazgató-választmány örömmel járul az aradi felirathoz's hasonló szellem ben felír. — A vármegye törvényhatósága a börze inegrendszabályozása és a fedezetlen határidőüzletek betiltása tárgyában véleményt kért az egyesü lettől. A törvényhatósághoz terjesztendő vélemény ben az igazgató-választmány a fedezetlen határidő üzlet betiltása mellett foglal állást. Csupán a tény leges termést lehessen határidőre eladni. A börze megrendszabályozása tekintetében pedig követeli a börze megadóztatását, a börzebiróságot pedig eltör lendonek véli, utaltassanak a borzén felmerült peres ügyek a rendes bíróság elé. — Ezután beszámolt az egyesületi titkár a nagyváradi szőlészeti kiállításról és bejelentette az elnökség, hogy az egyesület nevében a kisbéri Wenckheira-szoborra koszorút helyezett.— A hadsereg részére való szállítás tárgyalásánál elhatározták, hogy az egyesület felír oly értelemben, hogy a katonaság részére való szállításokban a gazdákat is részeltessék. A közoktatásügyi miniszter felhívta az egyletet, hogy nyilatkozzon a gazdasági ismétlő iskolák felállítása tárgyában : hol óhajtanak ily iskolákat? Debreczeni Endre felszó- alása után az igazgató választmány a gazdasági ismétlő iskolák felállítását Gyulán, Szarvason és Békésen javasolja. A vármegyei uj építkezési szabályrendeletben több pontot talált a választmány mely a gazdákra nézve terhes. Ezeknek megváltoztatása a gazdák érdekében óhajtandó volna. Az ülés végén Szalay József indítványára a dohány- kertészekkel kötendő szerződésre vonatkozólag a mintaszerződés megszerkesztésére felkérték a dohány termelési szakosztályt. — Igtj>ffi de hol ? — kérdi valaki a t. ball gatók közül — Itt! íme vármegyénk „Közművelődés Egyesülete“ kezet fogva nagynevű s a nép érd kében mindig áldozatrakész lelkű földmivelésügy miniszterünkkel, létesítette városunkban a „Nép könyvtár“ áldásosnak tapasztalt intézményét. I könyvtár eddigelé páratlannak mondható közforgal mát éppen az által érte el és biztosította magána hogy városunk minden rendű s foglalkozású lakóji megtalálta benne a természetének megfelelő szel lemi táplálékot ingyen, dij és áldozat nélkül. Van nak itt az ok- és szakszerű gazdálkodás egye ágait alaposan és részletesen tárgyaló könyvek gazdasági folyóiratok; s ezek olvasása által sol olyan dologgal gyarapithatjuk ismeretünket, mely két másutt el nem sajátíthatnánk, meg nem tanul hatnánk. Szinte hallani vélem a szokásos ellenvetést hogy a gazdálkodást nem lehet könyvből megta nulni! Igaz; de ez csak arra illik, aki csupán csak könyvekből akarja ezt az egyszerű s mégis legnehe zebb tudományt elsajátítani. Az azonban, aki a: okszerű elméletet a gyakorlattal szereti párosítani nagy hasznát látja az ily Írásos (nyomtatott) utb igazításoknak; mert hiszen, mint minden tudornál a világon, úgy a gazdálkodás is alá van vetve tökéletesbülés, a haladás nagy törvényének, s érték a kísérlet, a próba véghezvitelétől és sikereitől i függ nagy mértékben. Ne feledjük, hogy a Bibli szavai szerint nmik megirattak: a mi tanulságunkr kmttak meg.“ Jámbor Lajos. (Vége köv.) Közgazdaság. Filloxera zárlatok. A földmivelésügyi m. kit min.ster kimutatása szerint az 1900. év végéig Békésvármegye .következő községeiben állapították meg hivatalosan a filloxera jelenlétét: Gyulaváros Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Doboz, End- rőd, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyulavári, Körösladány Köröstarcsa, Mezőberény, Orosháza, Öcsöd, Puszta- szenttornya, Szabadszenttornya, Szarvas, Szeghalom Tótkomlós, Vésztő községek. Mének vizsgálata. A jövő évre köztenyésztésre szánt magántulajdont képező méneket a járási ménvizsgáló küldöttségek a következő napokon fogják megvizsgálni: November 22-én Békéscsabán, a bé késcsabai járásra nézve (Békéscsaba 8 drb., november 23-án Gyulán, Gyulaváros és a gyulai járásra nézve, (Gyula 6 drb, Kétegyháza 2 drb.), november 25-én Békésen, Békés községre nézve, (Békés 8 drb), 26-án Mezőberényben, Mezőberény és Körös tarcsa községekre nézve, (Mezőberény 19 drb), november 27-én Gyomán, a gyomai járásra nézve, (Gyoma 4 drb, Endrőd 5 drb), november 28-án Szeghalmon, a szeghalmi járásra nézve, (Füzes- gyarmat 3 drb, Körösladány 1 drb, Vésztő 3 drb), november 29 én Orosházán, az orosházi járásra nézve, (Orosháza 2 drb, Pusztaföldvár 3 drb, Puszta szenttornya 6 drb, Tótkomlós 1 drb), november 30-án Szarvason, a szarvasi járásra nézve, (Szarvas 18 drb, Kondoros 6 drb, Öcsöd 5 drb). A zárje közötti számok az eddig bejelentett mének számát jelentik. A vizsgálat kezdete mindenkor 9 óra, s helye pedig a községháza udvara. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá lasztmánya vasárnap délelőtt érdekes ülést tartott melyen különösen az önálló vagy külön vámterület kérdésében folyt nagyobb vita. Az ülés első tárgy a szarvasmarha kiállítás rendezése volt, amelyen a szarvasmarhák díjazására a földmivelésügyi minis'er 800 koronát adományozott. Kimondotta a választ mány, hogy a kiállítást november hó 10-én Mezőberényben rendezi és a rendező bizottságot Wagner István, Morvay Mihály, Debreczeni Endre, Vécsey József, Mirgay Sándor, Horváth János és Pfeiffer István tagokból alakította meg. Tetszéssel fogadták és majdan leendő megfontolásra kitűzték Pfeiffer István egyleti titkár indítványát, hogy e kiállításokon pénzjutalom helyett nemesfajú szarvasmarhák kai jutalmazzanak. Ezutáu terjesztette elő a titkár az egylet által felterjesztendő memorandum tervezetét, mely szerint a közös vámterület a magyar gazdának inkább érdekében áll, mint a külön vámterület, de csak úgy, ha sikerülne az ország nyers terigelése megvédésére magas vámokat életbe léptetni, úgy mint a német agráriusok tervezik, ha á magyar gazdák állattenyésztésének biztos piaczot tudnak teremteni Ausztriában, ha a hazai ipar a beözönlő osztrák ipartermékekkel sikerrel veheti fel a versenyt, ha a szerbiai szarvasmarhát és sertést a ma gyár állatpiaczról kitiltják és a román búza behozatalának meggátlására magas vámokat emelnek, ha az olasz bor behozatalát szintén magas vámtételekkor lehetetlenné teszik. Ha azonban ezen feltételek akár melyikét nem lehetne a vámszerződés pontjai közé beállítani, akkor a felirat a külön vámterületet óhajtja. Hosszabb vita fejlődött ki a tárgya- ás mentén, úgy a közös vámterület mellett, mint ellene. Beliczey Géza az önálló vámterület mellett érvelt erősen, Beliczey Rezső szintén, ki beszédében Kell-e a kis gazdának tanulni? — Felolvasás. — Tisztelt Hallgatók ! Felelhetnék e föltett kérdésre nagy általános Ságban azzal a közkeletű, példabeszéddel is, bőgj „a jó pap holtig tanul“ s kifejthetném Önök előtt hogy ha már a tanult embereknek is folyton tanul niok keli, hogy a szünet nélkül haladó világtól az általános műveltségtől el ne maradjanak, még sokkal inkább szüksége van a kis gazdának arra, hogy ismereteit időről-időre gyarapítsa s a maga és övéi boldogulására fölhasználja. Azt hiszem azonban, nem csalódom, midőn fölteszem a t. Hallgatókról, hogy a fentebbi kérdésre mindnyájan állító alakban felelnek — mondván : — Igenis, a kis gazdának tanulni kell! De viszont azt kérdezhetné valaki tőlem: miért teszek ez alkalommal különbséget gazda és gazda között, miért beszélek csak a kis gazdáról; a nagy gazdának talán nem is szükséges tanulnia, hogy a korral együtt haladhasson| Óh, nem azért; hanem részint, mert Hazánk földmiveléssel foglalkozó népének legnagyobb részét a Ms birtokosok, a kis gazdák képezik, akiknek szakértelmétől, ta- nultságától függ első sorban a nemzet anyagi bol dogulása; részint pedig azért, mert a nagy gazdáknak több alkalmuk van a szakszerű földmivelésügy terén, időről-időre feltűnő vívmányokat, találmányokat megismerni, a tökéletesbitett eszközöket beszerezni s az egyes jobb művelési módokat elsajátítani, vagy az ezek birtokában levő egyéneket gazdaságukban önhasznukra alkalmazni. A világ egyik mozgató ereje a példabeszéd szerint is: a pénz; ez pedig — igen természetesen — bővebben van a nagy mint a kis gazdánál, ezért amaz hamarabb és könnyebben boldogulhat;' mig emezt úgy szólván csak a gyakorlat és a tapasztalat tanítja valamire az egymástól való tanuláson és utánzáson kívül. De mennyi idő telik el igy kellőképen felhasználatlanul, crtékesitetlenül; bizony busás kamatot fizet a kis gazda az ily utón szerzett kevés ismeretért I Van azonban a szakszerű ismeretszerzésnek oly módja, mely csak rövid időbe, pénzbeli áldozatba pedig éppen nem kerül. Es ezzel akarok én ez alkalommal foglalkozni, ezzel kívánom a t. Hallgatókat megismertetni. Ez a mód kétféle lehet, u. m.: ismeretszerzés 1. megfelelő szakkönyvek és szaklapok olvasása, 2. mezőgazdasági tanfolyamokon szerzett elmé leti, de főképp gyakorlati tanulmányok által. A néptanítói állás, melyben a jó Isten kegyelméből immár 20 év óta forgolódom a nékem ada tett szerény tehetség egész mértéke szerint: már magában is elkötelez és elhív engemet arra, hogy a népet, melynek körében közjóra szentelt napjaimat élem, minden oly üdvös intézménynyel megismertessem, mely az ő anyagi és szellemi elóhala- dásának, boldogulásának bármily kis részben is eszköze lehet. De különös készséggel teszem ezt most, midőn — az elmúlt nyár folyamáu — a mezőgazdasági tudományok hallgatása után bizonyit- ványnyal jöttem haza a póttanfolyamról, melyet nagyérdemű földmivelésügyi ministerünk a néptanítóknak ily irányban leendő kiképeztetése végett többek között a szomszédos békéscsabai m. kir. földmivesiskolában rendezett. Kölcsönnek tekintvén z ott szerzett tanulmányokat: felhívom Önöket s városunk földmiveléssel foglalkozó, szakismereteit gyarapítani óhajtó közegeit, látogassák a mai nappal megkezdett vasárnapi felolvasásaimat; melyeknek ha egyéb eredménye nem is lenne annál, hogy sikerült Önöknél a különösebb érdeklődést rendes foglalkozásuk tárgya, a földmivelés ok- és szakszerű rányban leendő folytatására felkölteni: — fáradozásom bőven meg leend jutalmazva. 1. Gyarapíthatja a földmives kisgazda ismereteit! megfelelő szakkönyvek és szaklapok olvasása által. Törvényszéki csarnok. Ügyészségi megbízott. Az igazságügyminiszter Follmann János ügyvédet a gyulai kir. járásbírósághoz ügyészségi megbízottnak nevezte ki. A meghasonlott barátok. Gyuricza Imre, Márton István, Katona Mátyás és Farkas sinczki István Endrődön jó barátok voltak, de Zsuzsa miatt ösz- szevesztek s hiába tiltották meg a többiek Farkas sinczkinek, hogy ne menjen oda, mégis csak járt minek vége az lett, hogy 1901. April 16-án estve megvívtak vele s a bot-párbajt, melynek vége az lett, hogy a szerelmes szivü János 20 napig jajga tott, nem szerelmi bánata, hanem fájdalmában. A terheltek csak azzal védekeztek, hogy ők úgy olvasták az újságba miként az a helyes elintézés szerelmi ügyekben s miután kardjuk nem volt botokkal kellett harczolniok. — A kir. törvényszék pe- ÍJíg egyenként 14 napi fogházra Ítélte az endrödi gavallérokat, mit a sértett kévéséit ugyan, de a terheltek neki álltak. A vidám mulató társ. Andó Pál Csabán görbe napot csinált 1901. inárczius 21-én, születés uapja emlékére és végig járta a korcsmákat, mig nem Grób Ede korcsmájában hozzá akadtak Aradszky Tamás és Aradszky Mihály, vitték a többi korcs mába, mig nem a legártstlanabba a Fehér bárányban telepedtek le, ahol a vidám mulató társ észrevette, hogy 400 koronája hiányzik, lármát csapott a rendőrök megjöttek és Aradszky Jánost levetkeztetvén megtalálták nála a pénzt. E hó 21-én tartott főtárgyaláson azzal vódoltatott Tamás, hogy az egész baj onnan származott, hogy neki nincs szerencséje, más mennyit lop, még sem csípik meg, ő egyszer próbálta, akkor is rajta vesztett, ámde ezen védekezése tekintetében bizony hihetetlen Tamás volt. A kir. törvényszék pedig arra tekintettel, hogy a pénz megkerült, hogy a terhelt azon védekezése mikép beszámíthatatlan állapotban levő ittas volt bebizonyítást nyert a tanuk vallomása által, felmentette a vád alól, mit a terhelt azzal vett tudomásul, hogy jövőre igyekezni fog, mikép a tkts. nagyságos urak elé ne kerüljön. N y i 111 é r.*) Nyilatkozat.* A „Magyarország“ folyó hó 25-iki számában közzétett ama hírre, hogy az országos képviselő- választás alkalmával Prekup Todort Ritsek János ur akarta volna megvesztegetni, kijelentem, hogy az rágalom, mert én Ritsek úrral együtt voltam és én be- széltem Prekup Tódorral, ki is oda nyilatkozott, hogy csak abban az esetben szavazna le, ha 50frtot kapna, mire én azt feleltem, hogy ennél a pártnál nem kap, mert itt becsületből kell szavazni, nem pénzért s ezt mindjárt meg is említettem Ritsek urnák, ki azt mondta rá, szóba se kell vele állni, ha ilyen gazdag ember létére ilyet még a száján is kiereszt. E nyilatkozatot az igazság érdekében teszem, mert nem tűrhetem, hogy ártatlan embert megrágalmazzanak. Gyulán, 1901. október 26. Előttünk: Vámosi Lajos. Papp Imre, Bakó Jakab, tanuk. Heti p i a c z. Gyula, október hó 25. A budapesti árutőzsdén búzában egész béten szilárd volt a hangulat, bár az árak nem emelkedtek. Más gabonanemü árai is változatlanok. Heti piaczunkon a felhozatal gyenge volt és gy a forgalom is korlátolt. Egyedül a káposzta- ,'ásár volt élénk, melyre mintegy 300 kocsival hoztak fel. Elkelt 50 kgrammonként koronákban: búza ... . takarm. árpa (uj) zab (uj) .... kukoricza . . . kukoricza (uj) kukoricza (esős) . 7-10—7-40-ig 5*30—5‘40-ig 5-60—5-70-ig 4-80—4-90-ig 3‘80—4-—ig 2-30—2-40-ig. *) E rov at alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő.
