Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
35-ik szám. Gyula, 1901. szeptember 1-én XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendük. Kéziratok nem adatunk vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . | „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. Ja Társadalmi és közgazdászati ketilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEZ ó Tcl ra. ID á v i d. Kiadéhívatal: Templomtér, Dobay Perenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. __________________^ A békés - gerlai ut. Azt mondja a vármegye 1900. évi de- czember 29-ikón tartott közgyűlésének 703. számú határozatát feloldó miniszteri leirat, hogy a békés--gerlai utat az 1899. évi viczi- nális úthálózati kimutatásban felemlítve nem találta, sőt hogy ezen ut még a községi közdűlő utak hálózatában sem fordul elő. A hivatalos ügyiratok nincsenek rendelkezésünkre, de úgy emlékszünk, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága, épen a kereskedelmi miniszternek rendeleté alapján vette föl a gerla—békési utat a törvényhatósági úthálózatba. De akár a miniszter rendeleté alapján, akár spontán saját elhatározásából cselekedte is, a vármegye ezzel önkormányzati jogát gyakorolta oly ügyben, a melynek nemcsak jogai illetik meg, de tiz száztólira emelt, útadó mellett, keserves kötelezettségeit is viseli. A vármegye törvényhatósági bizottsága deczember 29-én hozta a kőüt kikövezésére vonatkozó határozatát egyhangúlag. Az ál- lamépitészeti hivatal főnöke deczember hó 3-án, tehát a közgyűlést megelőzőleg kérte az ut forgalmi adatai gyűjtésének elrendelését. A közgyűlés ezt nem tartotta szükségesnek. De az államépitészeti hivatal főnökének is eme útvonal forgalmi jelentőségére vonatkozólag meglehetett és bizonyára meg is volt a maga nézete akkor már, amidőn az 1.200,000 forintos kölcsön mikénti felhasználását illetőleg épen ö javasolta ezen útszakasznak is kikövezésót és pedig igen helyesen, igen bölcsen. A gerla-békési kő-út bizonyos előzmények után úgy Békés, mint Gyulavárosára nézve több lett, mint egyszerű közlekedési-út. Ama, Gyulavárosát nemcsak..jogos érdekében sértő, hanem székhelyi presztízsében is mélyen lealázó eljárás után, hogy a dobozi útat nem járása s piacza székhelyére, hanem Csabára erőszakolták; ama Békés és Gyulavárosát vérig sértő eljárás után, hogy a második állami transversalis útat aként eszelték ki, hogy az se a vármegye székhelyét Gyulát, se Békést valahogy ne érintse, ellenben T A R C Z A. Virágh bácsi. Gúnyos kaczaj fogadta az öreg Virágh bácsit, — mert így hivták ismerősei, — amidőn esténkint a kaszinóba-lépett. Eleinte persze föl sem vette a dolgot, később'azonban mindjobban és jobban boszankodott fölötte. Utóvégre nem ártott ő még a légynek sem, nem hogy azoknak az átkozott fajankóknak, kik mindenben hibát és mindenben, gáncsolni valót találnak. Azért, mert nem játékos, hogy a társaságban nem bőbeszédű, sőt a kelleténél szűkszavúbb s kimér- tebb mint a többi, ez sem hibának, de legke- vésbbé gúnyolni valónak tartotta. S a hányszor a terembe lépett, mindannyiszor egy gúnyos „adj Isten“ fogadta, amelyre öj egy meglehetősen nem barátságos „fogadj Isten“-t mondott. Azzal levetette felöltőjét s leült a sarokba, maga mellé tette az összes napi és hetilapokat és beletemetkezett az olvasmányokba. Virágh bácsi már jóval túlhaladta a 4o—45 évet, de azért még eléggé fiatalnak érezte szivét, hogy megnősüljön. Mint előkelő állású hivatalnok, megfelelő állású leányt vett el, bár a kort tekintve, nem igen illettek egymáshoz. Már ez is szemet szúrt a kartársaknak, kik gyakran orra alá. dörzsölték ezt a — szerintök — bolondságot. Mikor azonban már megunta a sok tréfát, az asztalra csapott öklével és így kiáltott: — Ugyan fiuk, „hagyjátok már az embert békeségben, mindenki csinált és csinál egy bolondságot az életében.“ — Helyes, igy van ! — zúgott reá a kaszinó kórusa. még hajórészt parallel halad a mezőgazdasági vasúttal, Csabát valahogy d ne kerülje; azt I Gyula 8 Békés városával szemben hallatlanul mostoha utpolitikát, aminőnek nincs párja székhelylyel és egy közel 30 ezer lakosú szin- magyar várossal szembeu széles e hazában : nem lehetett tovább megtorlatlanul folytatni. A doboz—gerlai ut, eltekintve az ut forgalmi jelentőségétől, amely hasonlithatlanul nagyobb a doboz—csabainál — nyílt titok — hogy némi »engesztelő áldozatinak is volt szánva ama vérlázitó méltatlanságért és igazságtalanságért, amit Gyulának és Békésnek a hivatalos utpolitika folytán el kellett szenvednie. Gyula városának vannak — igen is vannak — ellenségei; ezek valamelyike titkos' informatiójának imputáltuk lapunk múlt heti számában a miniszter rendeletét. Ugyanis sokkal jobban ösmerjuk a bürokratikus boszorkánykonyhát, semhogy egy pillanatig is feltételezni tudnánk, hogy a minisztérium egy törvényhatóságnak oly sajátosan autonom ügyben hozott egyhangú határozatát, aminő égy kő-ut kikövezése — és pedig kikövezése nem a kormány, hanem az érdekelt vármegye maga költségén — fetebbezés, vagy a nélkül hogy figyelme erre direkte fel ne hwassék, feloldaná. — Ez esetben tehát oly titkos befolyásnak kellett érvényesülni, a mely sem a deczemberi, sem a februári megyei közgyűlésen, vagy nem akart, vagy nem mert nyílt állást foglalni a békés-gerlái-ut ellen. Ezt a feltevésünket mint a minister^ rendelet olvasása utáni impressiónkat teljes mértékben fentartjuk ezúttal is. Hogy mit fog a vármegye őszi közgyűlése a rendelet fölött határozni ? nem' tudjuk. Nem tartjuk kizártnak, hogy az a „zsén“, a mely némely ajkakat deczember és február hóban lecsukott, akkorára megszűnik és újabb kísérlet történik a gerla— békési kőuti határozat visszacsinálására. A „kiügyeskedett“ miniszteri leirat, — mert meggyőződósünk, hogy kiügyeskedett — pompás alkat múl szolgál ily manőverhez. Azt azonban elvárjuk minden gyulai s békési, továbbá reméljük minden elfogulatlan és igazságos bármelyik bizottsági tagtól, hogy nem fogja tűrni Gyula és Békés városa ujabbi megalázását, mert az előzmények után »a kérdés újabb megfontolása, illetve tauulmányozása,« esetleg a gerla—békési ut ki kövezésének elejtése, nemcsak helytelen utpolitika, hanem Gyula s Békés városa szándékos insultálása lenne. Uj rend a postán. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a posta-, távirda- és távbeszélőszolgálat időtartamát folyó évi junius hó 13-án kelt 34,342. számú ren deletében a vidéki posta-, távirda- és távbeszélő hivataloknál újból szabályozta s ezzel kapcsolatban a vasárnapi munkakorlátozást kiterjesztette a következő közünnepekre : Újév napjára, Husvét hétfőjére, Áldozó csütörtökre, Űrnapjára, Pünkösd hétfőjére, Karácsony első és mésod napjára, továbbá április 11-ikére és augusztus 20 éra. Ezen szabályozás szerint a hivatalos órák és a közönséggel való érintkezésben általánosságban a következőképen vaunak megállapítva: A) Felvevő szolgálat. I. Postánál. 1. Köznapokon: a) Kincstári és I. és II. oszt. nem kincstári postahivataloknál, valamint távirdá >'al vagy távbeszélővel egyesített összes kincstári és nem kincstári hivataloknál: d. e. 8—12-ig, d u. 2—6-ig minden küldeményfaj felvételére, de utalvány- és takarékpénztári feladás csak d. u. 5-ig > -d)) III. oszt. postahivataloknál (melyek távir- vagy távbeszélővel nincsenek egyesítve) a járatok közlekedési idejéhez mérten délelőtt és délután együttvéve hat óra minden fajta küldemény felvételére; az utalvány- és takarék-felvétel is a többi postaküldemények felvételének zárórájáig tart c) Legnagyobb forgalmú, vagy oly hivatalok Hálj (mindkettőt kincstáriakat értve), melyeknél különleges helyi viszonyok és közérdekek a hivatalos órák kiterjesztézét indokolják a posta-felvevőszolgálat maximumban egy órával megtoldható. d) Teljes nappali, vagy ennél hosszabb távirda- s'zolgálatra berendezett hivataloknál a távirda-fel- vevó osztályban ajánlott levelek felvétele a déli (12—2) és az esti (6—9) órákban is kötelező. 2. Vasár- és ünnepnapokon: a) Az I. I. a) alatti hivataloknál d. e. 9—12-ig. b) Az I. 1. b) alatti hivataloknál délelőtt két óra. A hivatalos órák alatt a felvétel korlátozás nélkül minden küldeményfajra kiterjed. Délután a felvétel szünetel, de méltánylást érdemlő körülmények között a posta- és távirda- igazgatóság egyes nagyobb hivataloknál elrendelheti, hogy a hivatal ajánlott levelek felvételével és értékjegyárusitással vasár- és ünnepnapok délutáni és esti óráiban foglalkozzék. II. Távírdánál (távbeszélőnél). 1. Köznapokon: A hivatalos órák a hivatal szolgálati jellegének megfelelően, azaz : a) korlátolt (L) d. e. 8—12, d. u. 2—6-ig. b) Pélnappali (C/2) d. e. 8 tói d. u. 6-ig. c) Teljes nappali (C) (C/DL) d. e. 8 tói (nyáron 7-től) este 9-ig. d) Féléjjeli (N/2) d. e. 8-tól (nyáron 7 tői) éjfélig szakadatlan. e) Éjjel-nappali (N) szakadatlanul. 2. Vasár- és ünnepnapokon : a) L, C/2 és C/DL d. e. 8*/a — 11 Va; d. u. 2—3-ig. b) C, N/2 és N mint köznapokon. A korlátolt szolgálatra berendezett távirdahi- vatalok azon távirdahivatalnál, mely távirataikat közvetíti, mirdennap (vasát- és ünnepnapokon is) este 8 —9 óra között távirataik átvétele végett jelentkezni tartoznak. Oly városokban, hol teljes nappali vagy ennél hosszabb távirda szolgálatra berendezett főbivatal van, gj fiókhivatalok távirdaszolgálata vasár- és Ünnepnapokon délután I teljesen szünetelhet s ezeket az esti jelentkezés alól is fel lehet menteni. B) Leadó Szolgálat. A postaküldemények és táviratok kézbesítése köznapokon változatlanul marad. A pénzzel együtt házhoz nem kézbesített poBtantalványok kifizetése és a postatakarékpénztári visszafizetések eszközlése a postautalványok felvételére és a takarékpénztári befizetésre megállapított hivatalos órák alatt történnek. Kincstári hivataloknál a postahivatalban átveendő postaküldemények (hivatalos, fiókbérlők) részére -a hivatalos órák köznapokon is meghatározott órákra korlátozhatók. Vasár- és ünnepnapokon a postaküldemények kézbesítése általában délelőtt, még pedig levélpostára nézve legfölebb kétszer, a többi küldeményfajra, egyszer történik (kezdődik). Csak Csapó Pista nem vett részt ezen manőverekben, ő mindig’ független maradt és sokszor lépett fel a böszült kedélyek megnyugtatására. Később aztán, úgy a hogy, megbarátkozott a két rokoniélek, s gyakrabban elláto- gatgatott Virághékhoz, kiknél barátságos fogadtatásban részesült. S ezúttal Virágh bácsi és Csapó Pista már csak ritka vendégei voltak a kaszinó nagy termének, úgy hogy már ez a bolondság egészen lekerült az általános kisvárosi problémák közül. Egyszer azonban újra felszínre került az ügy, de már ez később történt, mikor azt vették észre, hogy Virághék, különösen az asszony, igen jó viszonyban van az ifjú dandy Csapó Pistával. A megyebálon, mulatságon, . színházban, vagy nappali sétában, mindig együtt voltak, szinte a családhoz számították már, s igy újra kezdődött a pletyka, a tracscs, s nemcsak a kaszinónak, de még az egész városnak is szemet szúrt ez a különös, szinte felfoghatatlan eset. Mikor egy alkalommal ellátogatott a Virág bácsi a férfi társaságba, azon vette magát észre hogy minden szúró tekintetnek 6 a czélpontja s azt a Csapó Pista nevet igen nyomatékosait ejtik ki a társalgás közepette. Mint az őrült menekült a szabadba, csaf^ úgy keringtek agyában a rémes gondolatok, melyeknek tömkelegében igen rosszul érezte magát ! . | Órák hosszat bolyongott az utczasará kon, s végre azon vette magát észre, hogy kapd előtt áll s bizony nagyon különös érzésekkel tápészkodott feljebb a lépcsőkön, mikor elébdj toppan Csapó Pista és szívélyesen üdvözölt« Virágh bácsit“ — adj Isten — mordult rá, éd avval feljebb haladt a maga utján. Meghúzta a csengőt, a fiatal asszony szokott kedélyességgel nyitott neki ajtót, ó azonban megmaradt a maga szomorú lelkiállapotában. ! _ Mi bajod van öregem l — kérdezte felesé ge, ki mindjárt észrevette, hogy férje nem a legjobb kedvben van. _ Semmi 1 Meg van vetve az ágyam ? Siess, tu dtam, hogy velem nem gondolsz semmit, én már csak az utolsó személyiség vagyok itthon. Avval beljebb haladt a belső szobába s mikor aztán megvetette az ágyat belefeküdt — gondolkozni. • Másnap este ismét elment a kaszinóba, hol félre hivta egy régi ismerősét s előadta az esetet az ö komikus helyzetével együtt. — Igaz ugyan, hogy máig nem tudok semmit, de ez az első eset, most tanácsold barátom, hogy mitévő legyek. I Azután sokáig beszélgettek egymással, kérőbb pedig látszólag megkönnyebbülve kelt fel ■helyéről s a játszók közé keveredett billiárdozni. Még es'te kijelentette feleségének, hogy üzleti hivatása van, mely egy hétre elszólitja családi kötelezettségei köréből. Reggel fölpakkolt s azr zal á nagy szomorú ábrázattal távozott el otthonából . . . 1 Estefelé csendes lépések hallatszanak a lép csőn, melyek egy másodemeleti ajtó előtt állapodnak meg, valaki meghúzza a csengőt, kis vártat/a megnyílik az 4ajtó, egy halk sikoly, mely a legnagyobb meglepettséget árulja el. Te vagy az 1 Igen, miért tán nem vártál, hívatlan Vágyök! 11 Igen, azaz nem — volt a zavart felelet. Virágh bácsi beljebb megy, bent leveti úti ko- penyegét, leteszi útitáskáját. Aztán figyelmesen, mintegy vizsgálódva néz körül. — Micsoda dohányfüst van ebben a szobáXja.p’u.nlc mai számához t T7“ (=*iSTAn—n ^.4- rra.n ban, úgy látszik, hogy nemrég volt itt valaki az én távollétemben. Az asszony vérpiros lett, mely szinváltozás csak a helyes útra készítette Virágh bácsi következtetéseit . . Másnap este nagyon jó kedvvel lépett a kaszinóba Virágh bácsi, úgy hogy mindenkinek szemet szúrt ez a szokatlan újság. • — Adj Isten urak! — Adj Isten Virágh bácsi! nem mondaná meg, hogy mit csinál Csapó Pista ? kérdi egy gúnyos hang. — Csapó Pista ? barátom I honnan tudjam én azt, mikor épen tegnap dobtam ki, de a nyakánál fogva 1 , .. Hanem egy partié tarokkot mégis játszanék. Azzal leült és nyugodt szívvel kártyázott tovább, a gúnyol ódók pedig leeresztett orral sompfordáltak odébb Virágh bácsi oldala mellől. A szeretet hatalma. Irta: Dombi Lajos. (Folytatás és vége.) Esteli 9 óra volt, midőn a vasadi nagyvendéglő udvarán leszállt kocsijáról Várkonyi Tihamér, s alig hogy elhelyezkedett a számára kijelölt vendégszobában, azonnal magához hívatta a vendéglőst s azt tapintatosan, óvatosan kikérdezte egy és másfelől, úgyannyira, hogy mind tisztább-tisztább kezdett lenni előtte a láthatár, s majdnem teljes bizonyosságot szerzett magának a felől, hogy nem csak jó nyomon jár, de- immár czélhoz is jutott. Ugyanazért öltözékét futólag rendbehozva, sietett a színkörbe, hol az előadás már vége felé járt ugyan, de ő épen jókor érkezett arra, hogy a pár perez múlva a színpadon megjelent Borús Ernő személyében egyetlen fiát, a keresettet ismerje fel .. . •
