Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

szorgalmas, munkabíró és előretörő tisztikarét fize­tésének rendezésével és csak azt sajnálja, hogy ezt a korlátolt anyagi viszonyok folytán a szükséges és jól megérdemelt mértékben nem tehette. (He lyeslés és éljenzés.) A vármegyei alkalmazottak temetkezési járulé­kaira vonatkozó ministeri rendeletre a törvényható­ság felír a belűgyministerhez, hogy a szabályzatnak a család nélkül elhalt tisztviselők eltemettetésére vonatkozó méltányos intézkedését is hagyja jóv Békéscsaba községnek öt rendbeli adásvételi és bérleti szerződését a közgyűlés jóváhagyta. Id. Bakó László felebbezésének elutasításé val jóváhagyták Köröstarcsa községnek fogyasztási illeték visszatérítése ügyében hozott határozatát. Békés községnek azon határozatát, melyben bélmegyeri birtok eladására vonatkozó felebbezése két újból állapította meg, jóváhagyta a közgyűlés A szeghalmi Simay-féle községi kisdedovodf módosított szabályrendeletét a szakosztályok jóvá hagyásra ajánlották. Dr. Frankó László ellenioditványt tesz. A sza bály rendelet nem respektálja az örökhagyónak azon akaratát, hogy az óvói állás, amennyiben erre az örökhagyónak valamely rokona képesitóssel bir. idegennel nem tölthető be. Ha a község elfogadj: a nagylelkű adományt, ngy kövesse is a végrendel kező akaratát. A szabályrendelet ezen követelmény nek meg nem felel, azért a község annak pótlására utasítandó. Elnöklő főispán bejelenti, hogy a napokbai nyert megerősítést az alapitó oklevél, melyben i kérdéses rendelkezés tényleg bent foglaltatik, eny nyiben igazat ad dr. Frankónak és magok is a szabályrendelet vissszaküldését tartja helyesnek. Dr. Berényi Armin nem tudja, hogy az alapitó oklevél, melyet már nem a végrendelkező készített megfelel-e a .végrendelet szószerinti szövegének ezért szükségesnek véli a végrendelet bekivánását Dr. Frankó és Berényi ismételt polemikus fel szólalása után az elnök kifejti, hogy az ügyben a jóváhagyott alapító-oklevél tekintendő jogalkotói tényezőnek, azért nem tartja szükségesnek a vég- tendelet külön megtekintését, de azért utasítható a község, hogy az alapitó-oklevélnek megfelelő sza bályrendeletet alkotván, azt a végrendelettel együtt terjessze be. Ehhez a közgyűlés is hozzájárult. Thuróczy Endre felebbezést-vel szemben jóv íl hagyták a jegyzői nyugdíjintézet választmányának határozatát, mely őt az alapba befizetett járulékai­nak visszautasítása iránti kérelmével elutasította. Békéscsaba 22000 koronás és Rétegyháza 4000] koronás kölcsönügyét, úgyszintén Szarvas község­nek a vadászterületek uj beosztására vonatkozói határozatát jóváhagyta a közgyűlés. A felvett jegyzőkönyvek hitelesítése után a közgyűlést berekeBztette. történelmi díszmunkát kitűnő szorgalmáért Székely István. Kitűnő tornázásáórt 2 koronát nyert Kör mendy Sándor tanuló. A gyulavidéki rom kath. néptanító egylet melybe Békés és Dél-Bibarmegye összes róm. kath tanítói tartoznak, kedden tartotta választmányi ülé sét Gyulán Kny Antal oz. kanonok, békési esperes egyleti elnök vezetése alatt. A gyűlés egyik főtár gvát az országos segélyalap tizes bizottságába, Bu dapestre küldendő kéyvieelőnek megválasztása ké­pezte, mely bizottság feladata az egész ország terü­letéről beérkezett ösztöndij-és segélykérvények meg­vizsgálása és a dijak odaítélése. A képviselettel Székely Lajos, egyleti titkár bízatott meg. Másodsor ban elhatároztatott, hogy az egyesület folyó évi közgyűlését Gyulán, augusztus utolsó hetében tartja meg. Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter gyulai iparos-tanoncziskola részére a folyó tanévre 100 korona segélyt utalványozott. A békéscsabai Rudolf-főgimnáziumban kedden és szerdán tartották meg az első érettségi vizsgá­latokat, a mely alkalom ünnepévé vált az intézetnek és Békéscsaba község közönségének is. Az első érettségi vizsgálatra Békéscsabára érkeztek Zsilinszky Mihály államtitkár és Sárkány Sámuel bányakerü­leti püspök, a kiket a község lakossága meleg sze­retettel fogadott és lelkesen ünnepelt egész ottlétük alatt. Hétfőn délben egy órakora Szeged felől jövő vonattal érkezett meg Zsilinszky államtitkár, a kit népes küldöttség élén Koren Pál lelkész üdvözölt két órakor a budapesti vonattal érkezett meg Sárkány püspök, a kihez dr. Zsilinszky Endre egyházi fel­ügyelő az egyház, Sztraka György főszolgabíró pedig a vármegye nevében intézték üdvözlő szavakat, A püspök meleg szavakkal mondott köszönetét a szi vélyes fogadtatásért, kifejezvén örömét azon alkalom bekövetkezte felett, a mely őt ide hozta. Ezután a vendégek és fogadók impozáns menetté alakulva bekocsiztak a községbe; a menet élén Kocziszky Mátyás vezetésével nyolczvan tagú bandérium haladt. A menet Koren Pál lelkész házához a püspök szál­lásához vonult, | hol Csepregi György esperes üdvö­zölte a vendég főpásztort. Békéscsaba község lakos­ága egész otí tartókodásuk alatt lelkesen ünnepelte -gj a püspököt, mint az államtitkárt. Az érettségi vizsgálatok eredményét csütörtökön délelőtt hirdették :i, e szerint vizsgálatot! tett 28 ifjú és pedig mind- yájan jó sikerrel, köztük 3 jeles, 12 jó eredmény- vei. Az eredmény kihirdetése után Sárkány püspök zép beszédet intézett az ifjakhoz, az élet küzdel­meiben is kitartásra és szorgalomra buzdítván őket. Az érettségi vizsgálaton kormánybiztosként Góbi mre budapesti főgymnáziumi igazgató vett részt. el­nök T aniigy. A gyulai polgári fiúiskola évzáró vizsgálata június 28-án tartatott meg Jantsoviti Emil iskola- széki elnök vezetése alatt nagyszámú és díszes közönség jelenlétében. A vizsgálat a Hymnusszal kezdődött, melyet az énekkar kettős bangón ' csi­nosan adott elő; utána a zene elmélet, szavalás és tornászatból vizsgáztak a növendékek, ügyes fele­leteikkel, szavalataikkal többször tetszést aratva a ballgatóság soraiban. A tornavizsgálat gyakorlati része, az eszközökön való tornázásban sokan ki­tűntek, egyesek valóban merész mutatványokat vé­geztek, de általában dicséret illeti bátorság, ügyes­séggel és lélekjelenléttel végzett gyakorlataikat. Közbe-közbe az énekkar még több dalt adott elő csinosan és kellemes intonálásban. Vizsgálat végez­tével Jantsovits elnök lelkes szép beszédet intézett a tanulókhoz s kiosztattak a jutalmak a követke­zőleg: A polgárikor 100 koronás ösztöndíját Cserny Bálint nyerte. Az iskolaszék jutalmát, 1—1 aranyat Cserny Bálint, Reiter Lőrincz, Lusztig Géza és Varga Lajos. A kereskedelmi csarnok 20 koronás ajáodékát kitűnő számolásért Goldmann Imre; egy lelkes tanügybarát (Weisz Mór) 20 koronás aján­dékát kitűnő rajzolásért Heiszler Frigyes. Az új­városi olvasókör 10 frankos aranyát a történelem­ben! legjobb előmenetelért Hazay Elemér. A Kossuth alapítvány kamataiból szerzett két kötetet, Hirek. Előfizetési felhívás a „Békés“ második évfelére. Lapunk mai számával harminczharmadik évfolyamának első félévét betöltvén, tisztelettel kér ük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt hét folyamán megújítani szíveskedjenek- A „Békés“ előfizetési díja félévre 5 korona, negyedévre 2 ko­rona 50 fillér, mely összeg vidékről a *Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Gyula vá- osnak a létesítendő kath. főgymnasiumhoz megaján-\ lőtt hozzájárulásokra vonatkozó határozata sürgős jóváhagyást igényelvén, a törvényhatósági bizottság é. július hó 3-ik napján ismét rendkívüli közgyű­lést tart a következő tárgysorozattal. 1, Gyulaváros (képviselőtestületének határozata a létesítendő róm kath. jellegű főgymnasium segélyezése tárgyában. 2. A vármegyei kéményseprési szabályrendelet mó­dosítása. 3. Szeghalom község képviselőtestületének határozata Kovács Gyula és Godán András ellen fegyelmi utón megállapított kártérítés kérdésében. 4. Endréd község és a róm. hath, egyház között kötött adásvételi szerződés. 5. Sámson község hatá­rozata Kovács János tiszteletdijja tárgyában. 6. Bé­késcsaba község tisztviselői nyugdij szabályrende­lete. 7. Gyulaváros módosított szülésznői szabály­rendelete. 9. Alföldi első gazdasági vasúton szállí­tott tárgyak vámdija ügyében előterjesztés. Értekezlet a főgymnásium ügyében. Dutkay Béla polgármester, a képviselőtestület határozatához képest a gyulai főgymnásium ügyében dr. Wlatsics leg 33­csatamének egyre erről szól az ének. Mert minél jobban veszendőbe indul a természetes, önzet len szerelem, mely a férfi és a nő érzelmi közös ségéből ered — annál inkább tért hóditnak a szépitőszerek. Szerelmet ébreszteni, raffinált eszközökkel ez van Írva a mai kor annálesébe. Pedig viszont százezrekre megy ama hölgyek száma, kik ép­pen a szépitőszerek túlhajtott használatával a szépségüket tették tönkre. Mert a- chemia nem talált fel még oly szert, melylyel az arczot ki­fogástalan széppé tudná varázsolni és a mellett teljesen ártalmatlan lenne. Van elég hölgy, ki siratja csinos, egészsé ges arczbőrét, mert könnyelműen bánt a külön­féle fehérítővel és pirositóval. Egyedül ártalmatlan a zsirtalan, természe­tes rizspor, mely a bőr zsíros voltát eltünteti ugyan, azonban a szépség fokozásához más arányban abszolúte nem járul. A többi arczfes ték, többé, kevésbé mind ártalma«. De valóságos veszedelemmel jár az oly festékek használata, melyekben fémoldat van. Az igaz, hogy eme festékek a leghatáso­sabbak, de a reakczió valósággal szörnyűséges. Az arcz, rövid használat után fakószinü lesz, öreges, fonynyadt és nincs az az orvosság, mely az ilyen bőrbe visszatudná varázsolni az üdeség báját. Összegezve a festékek által elért külső hatást, de latba vetve ama elszomorító ered­ményt is, melynek nyomai már |—4 évi haszná lat után őrökre az arczon maradnak: — már csupán egészségi szempontból is elitélendő az ily szerek alkalmazása. Ne higyje senki, hogy a párizsi nők kizáró­lag a festéknek és kenőcsnek köszönhetik hosz- szu fiatalságukat. A párizsi nő Ízlése tökéletes, ó nem csak azért szeretetreméltó, mert szép, de azért szép, mert szeretetre méltó. Finom és simulékony, bájos és elegáns. Van érzéke a Szép iránt, de különösen a kecses és kedves iránt — a ruházaton. Nem pedáns és nem tudákos — de könnyed és szellemes. — Magától értetődik hogy az ilyen tulajdonságok önkéntelen is, ke­zébe nyomták az első dijat a szépen öltözködő asszonyok versenyén. A párisi előkelő nő nem annyira mester­kélt, mint inkább természetes módon szaporítja orczáinak kellemét. Ók híresek arról, hogy tes tűket higiénikus módon ápolják. Napjában négyszer hideg vízbe mártott flanell rongyocskával becsületesen bedörzsölik az arczukat és legalább minden héten 5 szőr fürdenek. A portól, piszoktól óvakondni, gyárán mosakodni és friss levegőn sokat mozogni ;%ye dűli tisztességes rendszabály az arcz ápolására Persze a vidám kedély hangulat, a lélek elégedettsége, a gondok hiánya, a bánat %ám üzetése: szintén egyik főfeltétele az arcz üde- ségének és fiatalságának. * * * Az Ur 1779-ik esztendejében az angoPpar- lament rang és kor különbségre való tekintet nélkül az oly nőket, kik mesterséges mjSdon széppé tett arczukkal ármányosan férfit elefeábi tanak ; a bűvészet és boszorkányság bűnében vétkeseknek találja és házasságuk semmisnek nyilvánittatik. Ma nevetünk ezen drákói rendeletéin; pe­dig tessék elhinni, van erős morális alapja derék angol parlament eme szigorú törvény|nek Rttthy Emi|né. Gyula vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett kérvénynek átadása ozéljából, az önkéntesen jelent­kező képviselőkből alakítandó küldöttség tárgyábau ma délelőtt 10 órára értekezletet hivott össze a városháza termébe. Kinevezés. A békésvármegyei közkórháznál megüresedett egyik segédorvosi állásra a vármegye főispánja dr. Bagarus Gyula orvostudort nevezte ki. A honvédzenekar Gyulán. Mint lapunk múlt számában megírtuk, az ezredösszpontositás alkalmá­ból Gyulára jön | budapesti honvédzenekar. A zene kar jövetele és itt tartózkodásának programmja a következőleg állapíttatott meg: A zenekar érkezik 3-án este 6 órai vonattal Budapestről. Bevonulás a kaszárnyába. 8 órakor zeneszó mellett indulás a laktanyából. Szerenád a polgármester, főflpán p ezredes előtt. 4 én sétahangverseny a Göndöcs-nép­kertben, este 6 órától 8-ig 5-én sétahangverseoy a nápkertben este 6-tól 8-ig. 6-án zártkörű tisztrdstély a „Komló“-ban, melyre meghívók bocsáttatnak szét. A zenekar itt tartózkodása nagy örömet kelt min­denütt, mert a Bachó karmester vezetése alatt mű­ködő teljes honvédzenekar az ország legjobb katonai zenekara, mely művészi játékával Budapestnek leg szívesebben hallgatott kedvelt katonazenekara. A közönség körében úgy a sétahangversenyek, mint a tiszti estély irányában élénk érdeklődés mutatkozik. Az 5 forintos vége. A belügyminister rende­letet bocsájtott ki, hogy az 5 forintos banknótát a forgalomban csak ez év szeptemberéig lehet hasz­nálni s legkésőbb deczember hó 1-ig beváltani A gyulai nöegylet közgyűlése. Városunk ezen grégibb jótékony intézete vasárnap dél után tartotta 5-ik évi rendes közgyűlését az árvaház dísztermé­ben Gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt. Jelen volt a választmány csaknem teljes számmal 41 ren des tag. S amit a díszes úri hölgyközönség között jól esett látnunk, tömegesen vettek részt az előkelőbb földmives asszonyok is, élénkeo résztvevőn a tanács kozásokban. A múlt ülés jegyzököuyvének hitele­sítése után a pénztári jelentés tárgyaltatok, örö­mének adván kifejezést a közgyűlés a felett hogy az egyleti törzsvagyon 20 ezer koronán felül emelkedett kimondatott, hogy ezt ezen összegben lehetőleg állandóan fentartani iparkodik a nőegylet, Hoffmann Mihályné pénztárosnőnek a számadások és pénztár lelkiismeretes és példás vezetéséért köszönet sza­vaztatott. Havonkinti rendes segélyben részesül állandóan 72 szegény, beteg, vagy elaggott vallás- külömbség nélkül; felruháztatik 22 szegény iskolás gyermek és ruházat vagy élelemben gyámolitást nyer minden őszön 60 szegény férfi és nő. E czimek alatt az egylet múlt évi kiadásai 2775 koronára ugtak. A pénztári és raktári jelentések tudomásul vétele után uj segélyezettekül három elaggott és elesett gyulai egyén vétetett fel havonkint 3—4 koronával. A számvizsgáló bizottság elnökéül az 1901. évre Weisz Mór, helyetteséül Dömény Lajos, tagokul özv. Ferentzy Alajosáé és Fábry Sándornó, aktárnoknővé Somogyi Jánosné választattak meg. Kutschera Lujzának, ki a rak tár nők női tisztségtől elköltözés miatt felmentetett, évek során át kifejtett buzgó és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszö net szavaztatott, mely a gyűlésből kifolyólag aláíra­tott és megküldetett, özv. Fábry Mártonné jelentést tett, hogy a bókésvármegyei vörös-kereszt egylet a nöegylet szegényeinek gyámolitásához 167 korona adományt juttatott, úgyszintén Gróf Wenckheim Frigyesné bejelentette, hogy egy magát megnevezni nem akaró gyulai család ugyancsak az egylet em­berbaráti czéljaira 200 koronát adományozott, mind­két adományért nyilvános köszönet szavaztatott. Uj tagokul felvétettek: Dubányi Imréné, Miskolczy Róza, Sál Józsefné, Manheimer Arnoldné, Japport Józsefné, Felek Gáborné, Gróh Györgyné, Albu Ferenczné, Varga Jánosné, Ordó Györgyné, Ifj. Pécsy Istvánná, Verner Józsefné, Stern Mérné, Goldberger Ignáczné, É. Nagy Sándorné, Rapport Istvánné, Schröder Gotthardné. Végül az elnöklő grófnő köszönetét mondott a megjelenteknek a gyű­lés látogatása és a tárgyalásbani résztvételért s őket az agylet nemes czéljai iránti állandó érdek'^deáré és uj tagok szerzésére buzdította. Uj levélbélyegek A nagyváradi postals távírda igazgatóság tájékoztatás végett közli a jfözöuséggel, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi május hó 21-én kelt 30157 számú/határozatával a 6 filléres frankójegy színét az eddigi vörös barnásból zöldes barnára változtatta. Az/uj 6 filléres frankó­jegyek a jelenleg érvénybe^'levő 6 filléres levél- jegyekből még rendelkezésére álló készlet elfogyta után fognak forgalomba" bocsáttatni, Az eddigi 6 filléres frankójegyek jéívényessége folyó évi deczem­ber 31-től megszülik. Ezen időn túl a közönség a régi 6 filléres leyéljegyeket, ha valódiak, épek és használatlanok, bezárólag 1902. márczius hó 31-ig a posta (és távirda) hivataloknál megfelelő értékű más frankójjégyekre cserélheti be, 1902. április hó 1-től azonban azok becserélésre sem fogadhatók el. A „Békésvármegyei Magyar Iparvédő Egyesület“ érdekében dr. Berényi Ármin, Szentmiklósi József és Scherer Benedek kezdeményezésére a hazai ipar tánatgatása érdekében üdvös akczió indult meg Gyulán ; vasárnap délelőtt volt a szervező gyűlés a városháza termében, amelyen a kereskedői s iparos osztály közül szép számban vettek részt. Dr. Berényi Ármin lelkes beszédben vázolta a mozgalom czélját; szakszerű felvilágosításokkal támogatták Sugár Ottó, a „Honi Ipar“ szerkesztője s Gyárfás Ottó publi- czista, akik direkt a szervezkedő gyűlésre jöttek le a fővárosból. Felszólaltak még Weisz Mór, Kóhn Dávid, Szeutmiklósi József, Diósy Béla s Blonder Mór. A tanácskozás vége az lön, hogy elvben meg­alakult az egyesület és egy 15 tagú küldöttséget választottak az alapszabályok kidolgozására. Az akczióra, amelyet — czélját illetőleg — feltétlenül üdvösnek és helyesnek tartunk, visszatérünk és el mondjuk róla véleméuyünket. Vosinszky Mór, Bzegzárdi prépost-plébános, a magyarországi múzeumok régiségtárainak főfel ügyelője e hó 24-én megvizsgálta a Békésmegyei Közművelődési Egyesület által föntartott múzeumot Az ott talált renddel, csínnal fölötte meg volt elégedve, a régiségtár tárgyai minden várakozását felülmúlták. A bronz-sisak, a kovakőből készült nyílhegyek a kőkorszaki tárgyak között, leginkább kötötték le figyelmét. A gyulai kálvária melletti dombban talált tárgyak szemlélésekor azonnal megmondta, hogy azok két különböző korszakból valók. A csuprok kelta edények, a kardok pedig a Kr. u. 7-ik századból valók. A kétféle kor tárgyai annyire felköltötték /érdeklődését, hogy délután, Domonkos János muiwSSwKel kikoosizott a tárgyak lelőhelyére, hoPjBgy emberi csontvázat ki is ásatott de e csontváz mellett semmit sem találtak. Két évvel ezelőtt a muzeum jelenlegi őre konstatálta hogy az a tér két külömböző korbeli temető, de akkor e jelentés kétkedéssel fogadtatott, most a hírneves régész megállapította, hogy az alább te­metettek a kelták, a fentebbiek a Kr. u. 7-ik század lakói. Vosinszky a talált tárgyakat le is rajzolta és azokról jelentést fog tenni az „Archeo­lógiái értesítőben“. Egyben pedig nagyon a lel­künkre kötötte az ásatások felügyeletét. Miután a gyulai ó-várat és a „török-zug“-ban az ott létezett ^zent-Ferencz-rendi templom helyét és az onnét Ásott kőhalmazt megtekintette, a táblai vonattal Aradra utazott, hogy az ottani múzeumot is meg­vizsgálja, honnét az erdélyi múzeumok szemléletét fogja megejteni. Kínos feltűnést keltő incidensnek mondja csabai laptársunk a „Békésmegyei Közlöny“ az Erkel Ferenoz színkör megnyitásáról szóló tudósításában, hogy a Gyulán lakó íőur páholyában a kulturális ünnepet ülő, ünneplőbe öltözött gyulai közönség élén helyet foglaltak a kastély női alkalmazottai, nevelőnők, guvernántok. Ez a közlemény tévedésen alapszik. A kérdéses főur — aki azonkívül hogy saisonbérlő, tudvalevőleg 600 koronával járult az Erkel-szinkör építéséhez — a megnyitás napján nem volt Gyulán, neje pedig ágyban fekvő beteg volt. Ez és kizárólag ez az ok volt, hogy nem jelenhe­tett meg az előadáson, hanem megjelentek páholyuk­ban gyermekeik nevelésével foglalkozó müveit höl­gyek, amiben a közönségre egyátalában semmi sértést nem lehet felfedezni. Lelkészi jubileum. Dr. Dunay Alajos a békéa- szentandrási róm. kath. egyház kitűnő plébánosa, most töltötte be lelkészi működésének huszonötödik évét, pappá szenteltetésének negyed százados év­fordulóját. Ezt a kedves alkalmat felhasználta Bó- késszentandrás község lakossága, hogy szeretett lelki pásztora iránti tiszteletét és vonzalmát lerója. Dunay tiszteletére a lakosság vasárnap 120 terítékű társas lakomát rendezett, amelyen a község minden rendű és rangú polgárán kívül igen sokan vettek részt a szomszédos községekből is, közöttük Krcsmarik János szarvasi főszolgabíró és Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő is. A lakomán szép pohárköszöntőkben ünnepelték a jubiláló lelkészt, a kinek a nevezetes évforduló emlékére hívei egy díszes müvü vert arany kelyhet nyújtottak át. A jubiláló plébánost mindenfelől sokan keresték fel jókivánataikkal. Vá­rosunk derék szülöttének mi is szivünkből kíván- uk : Ad multos annos I Aratás. Évek hosszú sora óta nem kezdődött oly korán az aratás, mint az idén. Mire e sorok megjelennek, a vontatók és a keresztek százezrei borítják már Békésvármegyében a letarolt szántókat. Más esztendőkben csak a heves szikvegyülékü szántó­földeken lehet Péter és Pál napja előtt takarni, az idén már a réti természetű földek némelyikén (a gyulai határban például a pejrét vidéken is) meg­kezdték az aratást, amely kedvező idő mellett a bét első felében mindenfelé folyamatban lesz. Az meg épen példátlan eset, bogy Péter Pál előtti napon termés jusson a piaczra, ami most pénteken meg­történt, ’nevezetesen uj árpát hoztak és árultak a hetivásáron. A korai takarás különben épen nem mondható örvendetesnek. A hét elején beállott nagy forróság hirtelen érésre kényszeritette a búzát, amely sajnos sok helyen, különösen pedig ahol ártalmas köd érte s ahol rozsdás s dőlve volt még is szorult; a gyulai határban különösen a szabadkai, benedeki s kispéli részeken, aránylag kevesebb a hiba a réti földeken. A termésről különben bajos sőt lehetetlen még ma prognosztikont mondani. Igen sok függ még a küszöbön levő hét időjárásától is. Egy templomrabló elfogatása. Békéscsabán szerdán éjjel a czirkáló rendőrök észrevették, hogy valaki motoszkál a zsidó-templomban. Segítséget hívtak és felnyittatták a templomot, ahol keresésére n dúlta k -*-•«í>0 k a da n időben ájtatoskodónak,. Jőajíi- nem két órai keresés után is-találtak az illető­re, aki a templomba a betört ablakon át hatolt be és a perselyt akarta felfesziteni. A betörő a rendőrségen kivallotta, hogy Bogovics Istvánnak hív­ják, 32 éves volt iparos és hogy lopási széndékból hatolt be a templomba. Úgy látszik Bogovicsnak nemcsak ez az egy eset terheli lelkiismeretét. Az utolsó években Gyulán és Békéscsabán is sokszor jártak hívatlan vendégek ,a templomokba, a perse­lyek közül, sőt ugyanez a Bogovics már két ízben volt büntetve és nem régen egy ilyen látogatás gyanúja miatt vizsgálat alatt is állott. Most a bíró­ság kéri tőle számon eddigi tetteit. Halálozások. Moldovány Gábor kereskedő, aki több esztendőn át a Ferenczy-féle nagykereskedés vezetője volt és minekutána megnősült, pár év előtt a fővárosban nyitott önállóan üzletet — mint rész­véttel értesülünk — folyó hó 27-ikén Budapesten súlyos betegség után meghalt. A boldogult halála, mely gyászba borítja özvegyét Topits Lujzát és ki­terjedt tekintélyes családját, városunkban igaz rész­vétet kelt. — Ozv. Holub Józsefné asszony, széles körökben ösmert derék gyulai polgárnő, évet meg­haladó súlyos betegség után, amelylyel szemben a halál igaz megváltás volt, folyó hó 26-án meghalt. Temetése csütörtök délután volt nagy részvéttel. Nyugodjanak békében 1 Tűz. Nagy tűzvész volt csütörtök délelőtt Dászkál György kigyósi utón levő téglavetőjében. Téglát égettek és valószinüleg egy eltévedt szikra felgyújtotta a telepen levő nagy kazlat, amelynek tartama mintegy 120 kocsira terjedő szalma volt. A kár igen nagy és annyival sujtóbb a téglagyárosra, mert nem volt biztosítva. Az orosházi szabadelvüpárt zászlóbontása. Az orosházi választókerület szabadelvüpárti választói vasárnap délután tartott nagygyűlésükön dr. Szalay József tiszteletbeli főszolgabírót kiáltották ki képviselőjelöltté. A kerület minden községéből nagy számmal jelentek meg a választók, úgy hogy a gyűlés színhelye, az „Alföld“ szálloda nagy terme, csak csekély részét tudta befogadni a választóknak. Első sorban a pá-t szervezkedés történt meg és miután elnököt ez alkalommal nem választottak, Bulla Sándor tiszteletbeli elnök vezette az ülést. A párt alelnökeivó megválasztattak: dr. Berthóty Ká­roly, Déghy Gyula, dr. Külley Pál, Szénái Horváth György és Tóth Sándor, jegyzőkké pedig Kis Mór és Bubla István. A helyi bizottságok megalakítása

Next

/
Thumbnails
Contents