Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

után következett a jelölés;. Bulla Sándor bejelen­tette, hogy a végrehajtó bizottság dr. Szalay Józsefet ajánlja jelöltül. Szűnni nem akaró éljenzés alapján hirdette ki erre az elnök Szalay egyhangú jelölte- tését. A jelöltet küldöttség hívta meg árterembe, és Bulla Sándor közölte vele a gyűlés határozatát fel­kérvén őt a jelöltség elfogadására, dr. Szalqy József igen szép beszédben köszönte meg a választó pol­gárok bizalmát kijelentvén, hogy a jelölést elfogadja. Beszéde, melyben körvonalozta röviden politikai programmját is, szónoki lendületeinél éa szépségé tiél fogva nagy hatást tett a hallgatóságra, amely sürüu szakította félbe tüntető éljenzéssel a' szóno­kot. A gyűlésről üdvözlő táviratokat küldtek Szeli Kálmán ministerelnöknek és Podmaniczky Frigyes országos pártelnöknek, közölvén velük Szalay jelö­lését. Gyűlés után az összesereglett választók még sokáig lelkesen ünnepelték jelöltjüket, kinek pártja nagy bizalommal megy a választási küzdelem elé. Szerencsétlenség. Egy csabai szorgalmas gazda, szalmahordás közben szerencsétlenül járt. Darulya János, amint hajtott be a tanyáról a jól megrakott szalmás szekérrel, a kocsi, a Zsugán János tanyá­jánál megzökkent, ő pedig a magasból a lovak közé esvén, koponyatörést szenvedett és azonnal meghalt. Öngyilk088ág. Mezőberényben Götz Dániel gazdálkodó, v’asárnap együtt ült családjával az ebédnél. A családnak feltűnt, hogy Götz rossz­kedvű, maga elé néz folyton és alig nyúl az étel­hez. Nemsokára fölállt az ebédtől, kiment a szobá­ból az istállóba. Hozzátartozóinak feltűnt hosszas elmaradása és utána montek. Azt látták az istálló­ban, hogy a gerendán lóg holtan, egy kötöfékkel felakasztotta magát.. TŰZ. Békésszentandráson ismeretlen okból ki­gyulladt özv. Kies Mihályné háza és porrá égett. Villáin az iskolában. A szentandrási községi iskolának furcsa vendége volt a héten. Beleütött a villám az iskolába, elképzelhető ijedtséget okoz­ván a gyermekek közt. Szerencsére csak ijedtsé­get, mert a tető megbontásán kívül a villám egyéb kárt vagy balesetet nem okozott; kíméletes volt, mintha tudta velna, hogy iskolában van. BimbÓhullá8. Szeghalom község társadalmának egyik szimpatikus tagját, dr. Csák István az ottani helyi lap felelős szerkesztőjét súlyos csapás érte. Rajongva szeretett gyermekét a 3 éves kis Sárikát ragadta el a vörheny, a gyermekeknek ez a rémes pusztítója. A kis halott temetése 19-én volt nagy részvét mellett. Választás. Orosháza képviselőtestülete 6 pá­lyázó közül Mancus Aurélt választotta meg községi írnokul. Halál a lakodalom után. Orosházán e hó 18-án tartotta Jankó Ferencz a lakodalmát. Szűk családi körben, csendben volt a lakodalom, mert a vőle­gény anyja betegen feküdt otthon, halálos betegen. Az ő kedvéért tartották meg a lakodalmat, még életben akarta látni fia lakodalmát. Meg is történt a lakodalom. Másnap azonban gyász következett a nászra. A Jankó Ferencz öcscse, Sándor hirtelen rosszul lett és szivszélhüdésben meghalt. A halál­eset és a lakodalom izgalmai annyira megviselték a beteg édesanyát, hogy másnap ő is meghalt. Egyszerre temették el anyát és fiát nagy részvét mellett. Halálozás. Uglyai Bakáts Lajos volt vésztői, azelőtt pedig budai udvari gyógyszerész, 67 éves korában Vésztőn meghalt. A köztiszteletben állott férfiú temetése hétfőn ment végbe a község lakos­ságának impozáns részvételével. Halálát osaládja és kiterjedt rokonság gyászolja. Jegyző választás. Az aradvármegyei Vadász községben Kulik Dezsőt a kisjenői takarékpénztár könyvvezetőjét, aki régebben a gyulai honvédezred tisztje volt, községi jegyzővé választották. A gymnasium VII. osztályát jeles eredménnyel végzett tanuló a szünidőre ajánlkozik, mint ismétlő kisebb tanulók mellé. Czim a kiadóhivatalban. Erkel Ferencz színház. A két első előadás Hunyadi László és Ocs- kay brigadéros után a büszke öntudat várakozásá­val tekintettünk az első színházi hét elé. A büsz­keségnek és öntudatnak alapja volt a színtársulat­nak az említett két nagy színpadi műben kifejezett erőssége és elragadó sikere, a várakozás és kíván­csiság egyaránt kifejezésre jutott a színészekkel és önmagunkkal, a közönséggel szemben. A dicsérésben és magasztalásban már tehe­tetlenné vált elragadtatás mellett szinte kétkedve fogadta közönségünk azt az állítást, hogy az Ope­rette Krecsányiók főerőssége. Ennek az előhirnek hatása alatt hallgattuk meg az első két operette előadást, ez hivott fel mindnyájunkat arra, hogy a társulatot önmagával részeiben összehasonlítsuk. Jóllehet a felcsigázott érdeklődés és képzelet nem közelítette meg azt a valót, a mit a művészgárdá­nak az operette előadásokon szereplő része nyúj­tott és bár a kiállítás pompája, a rendezés mesteri tökéletessége, a játék és ének művészi niveauja e műfajban felül áll a kritikán, az összehasonlításban nem szenved hátrányt a többi előadás sem, az igaz művészet nyújtotta élvezetben volt részünk a hét mindon estéjén. És a közönség? Ebben sem csalódtunk. A mi jó publikumunk tud lelkesedni az igaz művé szetórt és tömegesen látogatja az uj színkört, ahol nemes szórakozásra, teljes műélvezetre talál. Az első héten nem egy este láttunk telt házat, a mi a színészetre a legrosszabb idényben és egy ezer né­zőn felüli közönségét befogadó színkörben nem kis dolog, sőt valóságos csoda számba megy. A kritikusi tolinak pedig nehéz feladat jutott. Mi, a kik előző hosszú éveken át kic-iny társulatok hiányos színpadi eszközökkel produkált előadásai­ról írhattunk csupán, a kik a gyengét is a még gyengébb, vagy a rósz mellett kiemelni, egy-egy jobb tagját, vagy előadását az itt járt társulatok­nak pedig dicsérni voltunk kénytelenek, nem talá­lunk a szótárban megfelelő elég jelzőt, a mivel ezen nagy müvésztársaság szereplését az előzőkkel szemben méltóan illethetnénk. Összes munkák egy­oldalú és egy hangú lesz, azonban mindig hü visz- hangja annak az elragadtatásnak, a mely városunk színházlátogató közönségét teljesen hatalmába kerítette. A bor. Balzsamos, üde levegő áradt el a színpadról, igazi népélet, aminőben a mesterkélt népszínművek után régen nem volt. osztályrészünk Nem csoda, ba a bár gyönge cselekvényü történet, amely maga hamisittatlan igaz nép let, tőröl metszett, zama­tos alakjaival, a nemzeti színházban nyári saison alatt is zsúfolt házakat tudott vonzani. A mi közönségünk is régóta élvezett úgy né­pies darabban, mint ezúttal. Nagy része s érdeme van benne az előadásnak is, amely magas szinvo- halon állott. Kesztler, (Baracs Imre) tanulmányra valló élet hűséggel játszott. Tóvölgyi Margit, (Ba- racsné) művészileg oldotta meg a darab női fősze­repét Pompás, élethü alakok voltak Körmendy (Mihály), Bart hős (Göre), Ferenczi (Durbints), Ruby Erzsi (Észter), kitűnő apizódalakok Ráskay (Rozi) Nagy Sándor (Matyi). A közönség nagyon jól mulatott és egy kitünően töltött este kedves emlé­kével távozott a színkörből. Kuruczfúrfang Vasárnap este a Rákóczy-kor elevenedett fel ismét előttünk Bokor József „Kurucz/urfang“ czi- mü népszínművének előadásán. A jó izü magyar alakokkal telt darab a legjobb interpretálókra ta­lált. Bözsit a szemrevaló, éleseszü kurucz meuyecs két Aldor Juliska személyesítette oly bájosan és közvetlen egyszerűséggel, hogy egyszerre megvett« a közönség szivét, mely minden jelenését és éne két zajos tapsokkal kisérte. Különösen nagy hatást keltettek már megdicsért szép hangjával előadott énekszámai és a morva grófnő álöltözetében való kedvesen félszeg magatartása. Tetény Gábort a da­liás kuruczkapitányt Ternyei Lajos játszotta elő kelő művészettel és kellemes szép orgánumává! Kedves jelenség volt és szépen énekelt Bejcziné (Ilona). — Bögözi Lőrincznek a pénzsóvár öreg nemesnek alakjában Ferenczy Károlyt kell kiemel­nünk, ki a mellett hogy eredeti alakjával és játé aával állandó derültségben tartotta a közönséget, nem csinált Brögöziből burleszk alakot és érthetővé tette előttünk, hogy minden különczsége mellett is Becskiné elfogadta őt unokája vőlegényéül. Tréfás dalait többször megujráztatták. A többi szereplői is mind tökéletest nyújtottak. Bera Paula (Becskiné Barthos Gyula (Bedő), Mátray Kálmán (Senki Ta­más), Berzsenyi Julia (Borbála), B. Szabó József (Futó), Ligethy Vilmos (István szekeres), ez utóbb eredeti maszkjával egyenlően kivették részüket sikerből. Ügyes játékával, szép énekével és művé szí tánczával sok tapsot szerzett Krecsányi Vera (Katicza), a ki B. Szabó Józseffel és a karszemély zettel a régi magyar rostatánczot mutatta be; pom­pás volt a második felvonásbeli fáklyatáncz is, a melyet Bejczyné, Ternyei Lajos, hat nő és hat apród tánczoltak. A közönség egészen betöltötte a színkört, a karzatok pedig zsúfolva voltak vasár­napi publikummal.­A Gésák Sidney Johnes ismert bájos operettje a japán theaházi énekesnők kedves története töltötte be a hétfői estét, a saison első operette előadásáúl. Az egyes szereplők kiválósága mellett első sorban az ensemble a maga egészében, a díszletek pompája és nagyszerűsége, a rendezés kitűnő pontossága és a precziz ösazjáték az, ami elragadt bennünket. Az Orbán Árpád által mesterileg dirigált zenekar, a tökéletes kórus és festői csoportozatok keretében méltóan érvényesült a magánszereplők művészete. Közülök első helyen Anday Blankát emeljük ki, a kinek hatalmas szopránja, minden regiszterben a legfinomabb modulácziókra képes. Tökéletes ének művészete és játéka mellett nem hisszük, hogy kü­lönb Mimóza volna nála a magyar művésznők kö­zött. A müked/elő gésát az eleven Rolly-Pollyt Baller Irma énekelte úgy játékával mint tánczával szintén rászolgálva a sok tapsra. Békéssy Gyula (Reginaid Fairfax) ebben az első nagyobb szerepé­ben tanúságot tett róla, hogy méltán előzto meg őt a „legjobb baritonista“ híre, erőteljes és mégis sima férfi hang és e mellett játékban is mindenkor meg­állja a helyét. Bejczi (Katana) ismét hatalmas tenor­jával tűnt ki. A jóizü mókára sok alkalma nyílt Ligethy Vilmosnak (Imári) és Ferenczy Károlynak (Vun-Chi), akiknek minden mozdulata, minden szava derültséget, kaczajt keltő volt. Különösen Ferenczy játékában tűnt fel a fáradhatatlan könnyedség, a melylyel mozgott és tánczolta örületes nehéz táncz- betéteit. A chinai czopfról szóló helyi vonatkozású kupiéit pedig nem győzte megismételni A zenekar és a kórusok hatalmasan működtek és a fényes díszletek között a legnagyobb színpadi hatást keltő módon összeállított csoportozatok és tánczok láttára szinte újra éledt közönségünk, amely éveken át megszokta a legnagyobb színházi mizériákat is és tüntetve tapsolt minden egyes jelenetnek. Névtelen levelek. A gazdag borravalók kora lejárt, de azért Seraphin házmester nem akar szegény ember ma­radni és mint hogy a jólétet 10,000 frnnk nélkül el sem tudja képzelni, uj módot keres és talál a pénzszerzésre. Névtelen leveleket irogat a ozimtár- ból kivett nevekre, a melyek mind úgy szólnak : sszonyom (uram) a férje (felesége) megcsalja önt. Bővebb felvilágosítást nyer X. utón y. sz. alatt. A czimzettek természetesen mindnyájan felülnek és boldogságukat korosok bőségesen hordják a baksist a házmesternek, ki azután valami mesével túlad a kíváncsiskodókon. A véletlen azonban egy csomó olyan ember kezébe juttatja ezeket a leveleket, kik bizonyos részben nagyon is ismerik egymást, más részben pedig épen ezért titkolni valójuk van egy­más előtt. Ezek azután mind összekerülnek a cselekményt mozgató portásuál és a helyzetkomikum oly örületes összehalmozódása, a cselekmény számtalan irányú összebogozása kerül ki a dolog­ból, hogy a publikum egyik kaczagásból a má­sikba esik. A franczia találékonysággal megirt darab gyor­san gördülő kitűnő előadásban került szinre. A házmester szerepében Ligethy Vilmos kabinet ala­kot kreált, ügyes játékával tüntető tapsokat érde­melve ki. A darab mozgalmas jeleneteiben Bartos Gyula (Leperchois), Réthey (Lakruselle), Kápolnay Julia (Marczelline), B. Szabó József (Piganiol) Ruby Erzsébet (Octavia), Békés Gyula (Ribaudet) és Körmendy (Capuron) egyenként és összevéve pom­pás alakítást nyújtottak és a lehetetlen helyzetek kaczagtató hatását teljesen kiaknázták. Krecsányi- nét (Leperchoisné) első fellépte alkalmával zajos tapssal üdvözölte a közönség és kitűnő játékát, y® az önkéntesen néma, majd azután nagyon s bőszavu feleséget és anyóst alakította, általános tetszés kísérte. Általában a darab, mely a legpon- osabb összjátékot, gördülékeny séget és gyorsaságot igényli, a legjobb rendezés és előadásban került színre. Cigánybáró. A hét slágere. Krecsáuyi lelkes gárdája dicső­ségének híre, a melyet Fiúméban és idegen földön iriesztben aratott, bejárta az országot és a bír azt beszélte, hogy minden babérok között legszebb volt v? mely^et a Czigánybáró előadásával kiérdemelt. esőbe illő állításokat hallottunk erről az előadás­ról, mely a fejlett müizléssel biró olaszokat extá­zisba ragadta. A sok újrázás miatt éjfél utánig tartó előadás, a toborzó jelenetnek egy órán ke­resztül tomboló tüntetés között való megismétel- tetése jellemzik a trieszti diadalmas estét. És mi nem csodálkozhatunk a triesztiek lel- kesedé-én. a ki látta szerdán este a mi közönsé­günket, a mint az örökszépnek, a művészet hóditó erejének hatása alatt megilletődik, a ki hallotta azokat az áradozó szavakat, a melyek az előadás­ul /®^0I1^sközben és még ma is elhangzanak, meg­tudja magyarázni a triesztieknek elragadtatását Mert mi nem a darab hatása alatt állottunk, Strausz dallamos éB örökszép áriái annyira ismertek már, hogy az újság ingerével nem hatnak, de az inter­pretálás tökéletessége annyi újat, Bzépet és megindí­tót produkált, hogy a közönség nem tudott kibon­takozni az est frappáns hatása alól. A szereplők közül első sorban Anday Blankát emeljük ki. Szaffija művészi alkotás, hangjával, énektudásával brillírozott annyira, hogy e szerepé­ben lehetnek versenytársai, de őt felülmúló művésznő ma nincsen. Méltó partnere voltBejczy (Barinkay) a kinek csengő, erőteljes tenorja minden részleté­A jövő hét ...íisora: Vasárnap délután „Goldstein Számi,“ este „Ingyenélők.“ Hétfőn „Orpheus az alvilágban,“ ope­rette. Kedden a „Gyurkovics lányok,“ vígjáték. Szerdán „A szultán,“ operette. ben uralta a partitúrát, alakítása kifogástalan volt Harmadikként említjük Bejczynét, a ki Czipra sze­repében az alt szólamot igen szépen énekelte. Hér májuknak a második felvonásbeli együttese finom­ság, énekművészet tekintetében felülmulhatatlanu ^zép volt. Ferenczy eredeti és igen érdekes Zsupán volt, alakitása, kupiéi sok derültséget okoztak, kár, hogy hangja az erőteljes zenekarral néhol nem mér­kőzhetett meg. A komikumot méltóan képviselték még a darabban Ligethy Vilmos (Carnero) és W Berzsenyi Julia (Mirabella). De a többiekről is mint Haller Irmáról (Arzéna), Mátrayról (Gábor diák), B. Szabó Józsefről (Ottokár) egyenként a legteljesebb elismerés hangján kell szóllanunk, egy aránt részük lévén a teljes, osztatlan sikerben. Es itt ismét a kitűnő gárda hivatott vezére Krecsányi Ignácz iránt is teljes dicséretünk adóját kell leró nunk. A darab kiállítása, a fényes díszletek, a cső portozatok festői összeállítása kitűnő szakavatott ságról, a legfinomabb müizlésről és a művészet iránti rajongásból eredő áldozatkészségről tett tanúságot A második felvonásban a czigányok csoporja, harmadikban a toborzó jelenet és táncz, melyben különösen Ungváry Vilmos és Krecsányi Vera ex czelláltak, .rendezés tekintetében a legtökéletesebb volt, a mi színpadon látható. A zenekar művész játéka.£gy a finom .piacoknál, mint az erőteljes fináléknál egyaránt kitűnt, hasonló tökéletesség jel lemezte a kar énekét is. A közönség, mely a színkört egészen betol tötte, teljesen a művészi est hatása alatt állott, kaczagott, sírt, tombolt és lelkesedett a darab me­nete szerint és a legtöbb énekszámot, különösen Anday és Bejczy művészi érzékét sokszor megis­mételtette. Az előadás sikere oly nagy volt, a mi­nőt még Krecsányi is ritkán jegyezhet be igazgatói naplójába. A vasgyáros Csütörtökön este Ohnet régi hírneves darabját a még most is nagyhatást kelteni tudó Vasgyárost láttuk a czimszerepben Ternyei Lajossal, kinek pár felvonáson keresztül kellett igyekeznie, mig a kö­zönség rokonszenvét megtudta nyerni. Az első, második felvonásban nagyon ridegen fogadták s ő maga sem volt szinpatikus Derblay, később azon­ban belemelegedett szerepébe s ugyan oly fokban kedvelte meg őt is a publikum, mely a harmadik, negyedik felvonásban már tapsokkal és kihívással is tüntetett a fiatal szerelmes mellett, ki nagy gond­dal, ambiczióval igyekezett megjátszani szerepét. Rendkívül rokonszenves Ciarie volt Kápolnay, a kitől eddig mindig csak jót láttunk s a ki uoha Gyulán már e szerepben nagynevű ösmert művész- nőket volt alkalmunk látni, sikerrel állja meg az ösze- hasonlitást ezekkel. Kellemes, csengő hangja, ele- gáncziája s perfekt színpadi mozdulatai mindig a kívánt sikerhez vezetik. Nem volt olyan hálás sze­repe Tóvölgyi Margitnak (Athenais) de szerepében igen jót produkált, Beta Paula (Beaulieuné) e szerepkörben kiváló és megnyerő, Ruby Erzsébet (Sopie) rutinnal kifejezően játszott, Ráskay Emilia (Susunnv) szerepében bájos és rokonszenves volt. Barthos Gyula (Moulinét) kissé erős színekkel, de jóízűen játszotta meg a parvenü Moulinét, a töb­biek általában igyekezettel játszottak, de a darab mégis lanyhán indult s csak a harmadik felvonás­ban Vett lendületet. A közönség peretekig tartó tapssal hívta többször a lámpák ele Kápolnay -Ju­liskát, Ternyeyt és Tóvölgyit. Kis mama. Pénteken a „Kis mama“ czimü újdonság ke­rült szinre. Érdekes vígjáték. Szakítás az újabban divatos irányzattal, egy csöpp limorádé a kaviár közt. Inkább úgy tesz hatást az emberre, mint idyll, mert oselekvény úgyszólván alig van a da­rabban. Naiv meséjü, epizódokból épített darab, hanem az alakok kedvesek, jóízűek, ennivalók benne. Különösen kedves volt a czimszerepben Tóvölgyi Margit (Brigitta), aki általános tetszés mellett alakította a jó falusi kis mamát, aki csak a darab végén vallja be magának is, hogy szerel­mes a folyton siető ideges zenészbe, kire ő visel gondot. Ezt a zenészt nagy ügyességgel Szabó József (Bruck) alakította, aki az ideges, tapaszta­latlan, könnyen becsapható muzsikust igen jól jel­lemezte. Rendkívül kedvei volt Krecsányi Vera (Piri),« a pásztorleány kis szerepében s az ensemble általában kitűnő volt. jt'.’ejnap a Bőregér, ez a régi jó operette ment. I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók 0 0 B A Y JANOS könyvkereskedesében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Regény-gyűjtemény. A „Magyar Hírlap“ elő­fizetői karácsonykor gyönyörű ajándékban része­sülnek. Annyi kötet regényt kapnak ugyanis telje­sen dijtalanul, ahány hónapig karácsonyig az elő­fizetők sorában voltak. Ez ajándéknak első kötetét, mutatványként, már szétküldtük előfizetőinknek. Az uj eredeti regény czime : A királytigris, szerzője : Bársony István, irodalmunk e kitűnősége. E regényt összes előfizetöiuk megkapták. Julius hó folyamán küldjük Bzét valamennyi előfizetőinknek a karásco- nyi ajándékul Ígért regények közül a másodikat. Ezt a regényt Abonyi Árpád kiváló Írónk irta. Czime: A pavlinói csoda. Újonnan belépő előfize­tőink úgy a Bársony István, mint az Abonyi Árpád regényét szintén megkapják. A „Magyar Hírlap“ nagynevű és feledhetetlen emlékű alapítójának, Horváth Gyulának a testvérhuga, Horváth Janka, jeles iró, és a magyarországi, de kivált az erdély- részi magyar úri osztály alapos ösmerője, „Küzde- em a névért“ czimel érdekes regényt irt lapunk számára, amelynek kezdőszámait azok is megkapják, akik időközben fizetnek elő. A „Magyar Génius“ czimü szépirodalmi illusztrált folyóiratot a Magyar Hírlappal együtt féláron évnegyedre kilencz koro­náért kapják az előfizetők. Kedvezményes áron, negyedéyeokint egy koronáért és ötven fillérért jutnak egyszersmind a remek Franczia Divatlaphoz és a Képes Gyermeklaphoz negyedévenkint egy ko­ronáért. A szerkesztői üzenetek rovatában a Magyar- Hírlap minden előfizetőjének készséggel és ingyen válaszol közérdekű kérdésekre. Előfizetési árak: A „Magyar Hírlap“ előfizetési ára félévre 14 korona, negyedévre 7 korona, egy hónapra 2 korona 40 fillér. Előfizetni lehet a kiadóhivatalban, Budapest, V., Honvéd-utcza 10. szám. — A „Magyar Hírlap“ kiadóhivatala. Közelegnek a választások, országszerte teljes erővel megindultak a választási mozgalmak, melyek ez alkalommal különösen felébresztik a közönség figyelmét, mert úgy látszik, hogy ezek a választá­sok döntő erővel fognak bírni hazánk jólétére. Magyarország gazdasági önállósága immár megszűnt a függetlenségi párt lobogójára irt puszta jelszó lenni s maga a kormánypárt sem zárkózhatik el többé ridegen ez eszme igazsága elöl. Eunek az eszmének az igazságáért küzd három évtized óta az Egyetértés s ma, mikor ez az igazság diadalma­san utat tör magának mindenütt, kétszeres értékkel bírnak az Egyetértés hiteles és részletes tudósításai a választási mozgalmakról, melyek gyorsaságra és részletességre nézve felülmúlnak minden más o nemű vállalkozást, mert e nemű tudósításaiban az Egyet­értést támogatják nemcsak az ország minden részé­ben levő kipróbált tudósítói, hanem az orsz. füg­getlenségi és 48-as párt is, mely hivatalos híreit .kizárólag az Egyetértés hasábjain közli. Iparunknak és kereskedelmünknek s általában gazdasági életünk­nek évek óta tartó pangása is kiváló gondját képezi az Egyetértésnek, mely évtizedes hagyományai alap­ján, most különös figyelmet szentel ennek a kér­désnek s a bajok orvoslása érdekében figyelemre méltó czikksorozatot kezdett. Az Egyetértés nagy­nevű vezére: Eötvös Károly most közli e lapban „Gróf Károlyi Gábor följegyzései“ czimü szenzácziós művét az ö ismert remek stílusában. Nemcsak az egész magyar, de a külföldi sajtó is páratlan lelke­sedéssel fogadja Eötvös Károly műveit és olyan elragadtatással foglalkoznak munkáival, hogy ezeket már ma a kötetek megjelenése előtt megismerni, a legnagyobb mértékben ajánlható. A most folyta­tódó memoirszerü műnek már első kötete is ország­szerte a legnagyobb érdeklődést keltette, de a legú­jabb korral foglalkozó II. kötet, mely az elsőtől teljesen független, önálló egészet képez, a meglepe­tések egész sorozatát tartogatja. Ugyancsak Eötvös Károlytól még e negyedév folyamán újabb, remek szépségű művek közlése várható. Az Egyetéité6 egyéb tartalma is méltó marad a lap régi hagyo­mányaihoz. Tudósításai gyorsak, megbízhatók és részletesek. Tartalma élvezetes és változatos és kiterjed mindenre, a mi az olvasóra nézve csak érdekkel bírhat. A ki igazán jó lapot akar olvasni, az fizessen elő az egyetértésre, melynek előzzetósi ára '/. évre 10 kor. Mutatványszámmal szívesen szolgál a kiadóhivatal, Budapesten, IV., Papnövelde- utcza 8. Magyar Nemzet. Politikai napilap azt a kiszá­míthatatlan előnyt nyújtja olvasóinak, hogy 12 órával előzi meg az összes fővárosi napilapokat, s ugyanakkor, a midőn itt a fővárosban a reggeli apókat olvasni kezdik, a „Magyar Nemzet“ már az ország legtávolibb vidékein is elmondja a tegnap összes eseményeit. A „Magyar Nemret“-et már az esti vonatok röpítik a szószoros értelmében a Kár­pátoktól az Adriáig s daczára annak, hogy már este 6 órakor jelenik meg, mindent tud és mindent kö­zöl, a mit a többi lapok csak másnap reggel hoznak. És mégis a „Magyar Nemzet“ a legolcsóbb napilap nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen. Húsz, huszonnégy oldalon jelenik meg rendesen és elő­fizetési ára egy hóra mégis csak 2 korona. Mutat­ványszám 6 napig ingyen. Cziin: „Magyar Nemzet* kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi-ut 54. szám. Heti piacz. Gyula, június hó 28. A budapesti árutőzsdén az általános kedvező időjárás folytán, a vetések javulásáról adnak hirt és ennek hatása alatt az árak ellanyhultak úgy, hogy búzánál a hét folyamán 15—20 fillér áresés konstatálható. A nagy dologidő daczára a heti piaczon na­gyobb felhozatal volt, különösen tengeriben sürgő­sebb a kinálat és a múlt hetihez képest C9ak ol­csóbb áron volt eladható. Elkelt 50 kilogrammonként koronában: búza ...... 6 90—7-30-ig takarm. árpa . . . 5 50—5‘60-ig kukoricza .... 4’70—4‘80 ig zab ....................... 6’40—6‘60-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents